Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

10 K NÉPSZABADSÁG 1977. augusztus 24., szerda ÖZGAZDASÁG Rossz helyen van a készlet A Minisztertanács augusztus 11-i ülésén tudomásul vette a készletgazdálkodás javítására ho­zott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést és jóváhagyta azo­kat a további intézkedéseket, amelyek rövid távon, 1978-ban, és távlatilag a készletgazdálkodás javítását szolgálják. Ésszerűbben gazdálkodnak Népgazdaságunkban az anyag­­-és energiaellátás évek óta vi­szonylag kiegyensúlyozottnak te­kinthető, bár a folyamatos ellá­tásban vannak kisebb fennakadá­sok. Időnként több termék válasz­tékában átmeneti hiányok is elő­fordulnak. Ezek az ellátási feszült­ségek azonban a termelésben ál­talában nem okoznak hosszabb ideig tartó kiesést. Ez a kép ösz­­szességében az anyagellátás 1977. első félévi alakulására is jellem­ző; a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló anyag- és energiaforrásokkal fokozottabb körültekintéssel és a korábbinál ésszerűbben gazdálkodunk. A nép­­gazdasági és a vállalati tervekben előirányzott takarékossági intéz­kedések eredményeként több terü­leten csökkent a fajlagos anyag­felhasználás. Az ellátásban — a vaskohászati termékek választéki hiányaitól eltekintve — nem volt fennakadás. Vaskohászati termé­kekből a kohóművek belföldi elmaradása és a termelőeszköz­kereskedelmi vállalatok nem meg­felelő készletezése miatt a kis- és a középfogyasztóknak rövid ha­táridőre nem tudtak folyamatosan anyagot szállítani. Időközben in­tézkedtek a hiányok pótlásáról. A vegyiparban évről évre csökken azoknak a termékeknek a száma, amelyekből az igényeket a VEGY­­TEK csak korlátozott mértékben tudja kielégíteni. Ettől eltekint­ve a többi területen az ellátás kedvező volt, s nagyobb fennaka­dás sehol sem mutatkozott. A má­sodik félévben is kielégítő ellá­tással számolhatunk, ehhez azon­ban jelentős készletekre van szük­ség. Nem mindegy, hogy a terme­lési folyamatok zavartalanságát mekkora készletekkel tudjuk biz­tosítani, hiszen ezek növelése le­köti a nemzeti jövedelem egy ré­szét, s végső soron a beruházástól, az exporttól és a fogyasztástól von el árualapokat. Hiány és felesleg A népgazdasági készletek évről évre nőnek, a növekedés üteme azonban az utóbbi években ked­vezően alakult, mérséklődött. Az ipar készletemelkedése (élelmi­szeripar nélkül) 1976-ban 6,2% volt (1974-ben 16,2%, 1975-ben 7,6%). Az ipar javuló készletezési magatartásának szerepe van ab­ban, hogy a gazdasági szabályo­zók módosítása sok területen visszafogta a vállalatok vásárló­erejét, a nyereségszint csökkent, ugyanakkor a termelői áremelé­sek növelték a vállalatok költ­ségérzékenységét. Mindez a vá­sárolt készletek növekedésének mérséklődésében is megmutatko­zott. A kedvező helyzet kialakulásá­ban szerepe volt annak is, hogy a vállalatok anyagbeszerzéseiket a múlt évben általában nagyobb kö­rültekintéssel igazították a terme­léshez, és fokozott gondot fordí­tottak meglevő készleteik haszno­sítására. Az eddiginél kevésbé ér­vényesült a túlbiztosításra törek­vés. A korábbi években felhalmo­zódott anyagkészletek fokozott mértékben kerültek vissza a ter­melési folyamatba. 1977. első ne­gyedévében viszont az ipari üze­mek a megnövekedett termelési feladatok megalapozásához újra megkezdték raktáraik feltöltését. Az utóbbi egy és negyed­év ta­pasztalatai azt is bizonyítják, hogy a készletek alakulására csak bi­zonyos fokig, csak szűk korlátok között lehet hatni. A készletnagy­ság az egynapi ráfordítástól, az utánpótlási időtől, továbbá a vál­lalati készletgazdálkodástól függ. E tényezők közül az első a terme­lés­­ anyagigényességének és a fajlagos anyagráfordításoknak a függvénye, tehát lassan változik. Gazdaságunkban hosszú évek óta egymás mellett létezik a készlete­zés két problémája: a hiány és a felesleg. Az ellentmondás szigorú összefüggést takar, sok anyag utánpótlási ideje túl hosszú, be­szerzése bizonytalan, mert sem a termelőknél, sem a forgalmazók­nál nincsenek megfelelő készletek. Emiatt a felhasználó vállalatok nagy anyag- és alkatrészkészletek tartására rendezkednek be. Az utánpótlási idők hosszúsága azon­ban nem csupán a készletek mennyiségével, hanem azok elhe­lyezkedésével is szoros kapcsolat­ban van. Körbe, körbe... Népgazdaságunk — nemzetközi összehasonlítással mérve — ma­gas készletlekötési hányaddal mű­ködik, mert magas az ipari terme­lés anyagigénye és hosszúak az utánpótlási idők. Igaz az is, hogy az ipari készletek elhelyezkedésé­­re hosszú idő óta a merev struk­túra jellemző. Az összes készletek 75—77 százaléka a felhasználók­nál helyezkedik el, anyag- és al­katrészkészletként, 12—13 száza­léka a termelőknél késztermékben és mindössze 9—10 százaléka van a termelőeszköz-kereskedelemben. Vagyis zömmel a felhasználók készleteznek, a termelők és a ke­reskedelem készletezése jóval ki­sebb. De még ennek az alacsony készletnek egy részét is leköti a technikai lebonyolítás, másik ré­sze korszerűtlen, eladhatatlan, vagy hibás termékekből áll. A raktári kiszolgálás keretében te­hát a vevők csupán a maradékot kaphatják meg. Ilyen csekély szál­lítói készletnél törvényszerű, hogy a kereslet kielégítése elhúzódik és hosszú utánpótlási idők alakul­nak ki. Iparvállalataink döntő többsége ma kis késztermék-rak­tárral és nagy anyagkészletekkel dolgozik. Ha az egész termékáramlási és készletelhelyezkedési rendszert vizsgáljuk, figyelembe véve, hogy minden iparvállalat termelő és felhasználó is egyben, könnyen felfedezhető a zárt kör. A válla­latok az ellátási feltételekhez iga­zodva a termelés folyamatosságá­nak biztosításához jelentős kész­leteket gyűjtenek össze a beáram­lási oldalon, ez szinte teljesen leköti készletezési lehetőségeiket, s arra már nem vállalkoznak, hogy a késztermék készletek ter­heit is viseljék. Erre kényszerítve sincsenek, mert vevőik — a TEK- vállalatok alacsony készletei miatt — kénytelenek tudomásul venni a szállító által diktált feltételeket. Ugyanakkor ezek a vásárlók is je­lentős áldozatokkal készleteznek beáramlási oldalon és így folytat­hatnék tovább a sort. Magas kész­letek beáramlási oldalon, készség, kényszer és képesség hiánya a ki­áramlási oldalon; a készletelhe­lyezkedés rossz struktúrája óha­tatlanul újratermeli önmagát. Csak a negyedév végén! A termékáramlás és -készlete­zés jellemzőit vizsgálva érdemes kiemelni még­ egy fontos tényt, s ez a rendelési határidők — nehe­zen megmagyarázható — szaka­szossága. Az iparvállalatok több­sége nem ismer negyedévnél rö­­videbb szállítási határidőt (az ilyen vállalás igen ritka), de ezen túlmenően a hagyományos válla­lási időpont is a negyedév vége és csakis a negyedév vége. Ez azt is jelenti, hogy ez­ a negyedévi ké­sés szinte negyeded felhasználás­nak megfelelő készlettöbbletet igényel. Ez a gyakorlat arra kény­szeríti a vállalatokat, hogy kész­letből termeljenek, hiszen a ne­gyedé­­ végére garantált termékek beérkezése már csak a követke­ző negyedév termelését alapozhat­ja meg. Hozzá kell tennünk, hogy mindez igaz akkor is, ha a szo­cialista import beérkezéséről be­szélünk, sőt a magunk intézményi rendszere miatt a tőkés importra is kiterjesztettük ezt a gyakorla­tot. A vállalatok pedig, amelyek vásárlóként szenvednek a szaka­szosság kellemetlen következmé­nyeitől, szállítóként megfontolás nélkül viselkednek így. A készletelhelyezkedés megvál­toztatásának kulcsa a mindenki által elérhető, könnyen mobili­zálható készletek arányának nö­velése. A mindenki által hozzá­férhető készlettömeg megteremté­se árualap és pénzeszközök meg­előlegezését igényli. Az elv vi­szonylag egyszerű, a gyakorlati megvalósítás már korántsem ilyen könnyű. A TEK-vállalatok kész­letkoncentráló tevékenységét a közelmúltban pénzeszközök jutta­tásával kívántuk segíteni. Az V. ötéves tervben előirányzott 3,6 milliárd forint költségvetési for­góalap-juttatásból 1976-ban 1,9 milliárdot kaptak meg a vállala­tok. Annak érdekében, hogy a TEK-vállalatok saját fejlesztési alapjuk terhére is erőteljesebben növeljék forgóalapjukat, minden egyszázalékos forgalomemelke­désnél 0,7%-os árukészlet-emel­kedésnek megfelelő forgóalap­­feltöl­tést kötelesek végrehajtani. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy a TEK-vállalatok a forgó­alap egy részét nem tudták árura átváltani. A Magyar Nemzeti Bank reprezentatív vizsgálata szerint a 24 TEK-vállalat közül kilenc vállalat félmilliárd forintot nem tudott készletnövelésre fel­használni. Ennek oka elsősorban a szűkös, hiányos hazai választék­ban és az import determináltsá­­gában keresendő. Év közben a szocialista behozatal növelését a kontingensek behatárolták, a tő­kés importnak viszont devizális korlátai voltak. Ennek ellenére — s ez nyilván a többlet-forgóalap­nak is köszönhető — a TEK-vál­lalatok készleteinek értéke 1976 végén 10%-k­al magasabb volt az előző évinél. Részben ez a több­let nyújtott fedezetet 1977. első negyedévében az iparban meg­kezdődött készletfeltöltéshez. Valószínűleg több milliárd A TEK-vállalatok eredményes működésének másik lényeges fel­tétele a raktárhálózat korszerű­sítése. Az V. ötéves terv erre a célra nem irányoz elő központi forrást. A felmérések szerint a vállalatok öt év alatt csaknem 50%-os raktártérbővítést tervez­nek saját erőből és preferált hi­telből. Erőteljes ütemben halad és több helyen befejezéséhez kö­zeledik a korábbi években meg­kezdett raktárépítés. Ennek elle­nére az 1980-ra előirányzott be­ruházások megvalósulása kétsé­ges, mivel 1976-ban, illetve 1977 első félévében raktárépítés céljá­ra hitel engedélyezésére nem ke­rült sor, s az építőipari kapacitás sem látszik teljesen biztosított­nak. A raktárbővítést más ténye­zők is kedvezőtlenül befolyásol­ják, így például Budapesten a ko­rábban raktár céljára igénybe vett épületeket a városrendezés során szanálják, emiatt a felépü­lő új helyiségek egy része a le­bontottak pótlására szolgál majd. A TEK-vállalatok elfekvő kész­leteinek hasznosítására az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal árufő­­csoportonkénti bontásban felmé­rést végzett. E szerint a TEK- vállalatoknál 1976 végén másfél milliárd forint elfekvő készlet volt. Ez az összeg az 1976. év végi készletállomány értékének 4,4%-a. A vállalatok úgy ítélték meg, hogy ezeket a termékeket nem, vagy csak lényegesen csök­kentett áron lehet értékesíteni. Ezért az egyszeri leértékelés, for­galomba hozatal és selejtezés fe­dezésére 210 millió forintos költ­ségvetési támogatást kaptak és egyidejűleg 1977. január 1-től kockázati alapot is létesíthettek. A felesleges és elfekvő áruk nagyságát sem a népgazdaságban, sem az iparban nem ismerik, leg­feljebb következtetni lehet érté­kükre, amely minden bizonnyal csak milliárd forintokban fejez­hető ki. Azt, hogy hogyan kelet­keznek az elfekvő készletek, már sokan, sokoldalúan , megvizsgál­ták. Ezért most már célszerű len­ne e készletek, ismételt forgalom­ba hozatalára további intézkedé­seket tenni. Székely Sándor az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MJU MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ *.23: Wagner: Lohengrin. Részi. 8.45: Népművelők fóruma. 9.00: Katedra. 9.30: XX. századi muzsika. 10.05—10.30: Gyermekeknek. 10.30: válaszolunk hallgatóinknak. 10.45: zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.10: Népi zene. 14.30: A román kultúra hete. 14.31: Kórusklub a stúdióban. 15.10: Rádiójáték gyerekeknek. 15.44: Csajkovszkij: Téma és változa­tok. 16.10: A természet hangjai. 16.46: Lehár-operettekből. 17.07: Vasutas-kolónia Dunakeszin. 17.32: Mozart: A-dúr szimfónia. 17.57: Régi csárda jelenet. 18.15: Babits: Arcképek és tanulmá­nyok. 19.15: Város esti fényben. 20.01: Gluck: Orfeusz. 3. felv. opera. 21.48: Előadja a szerző. 22.30: Filmzene. 22.43: Élőszóban. 22.58: Zenekari hangverseny. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Énekszóval, muzsikával. 9.33: Monszun c. műsora. 8.40: Slágermúzeum. 9.33: A 04. 05. 07. jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Sanzonok. 12.33: Olasz operákból. 13.33: Zenés mese. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Fúvószene. 14.15: Albinon­: F-dúr szonáta. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Verbunkosok, katonadalok. 15.00: Csajkovszkij: Anyegin. Részi. 15.13: Nyári dalok. 15.36: örökzöld dallamok. 16.33: Operettrészletek. 16.50: Weiner: Farsang. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Széljegyzetek Szlovákiából. 18.10: Operettrészletek. 19.10: Nóták. 20.00: A román kultúra hete. 20.33: Ez is, az is. 22.03: Tánczene. 22.33: Brahms magyar táncaiból. 22.50: Dzsessz. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. Szt. 16.03: A kórusirodalom remekművei­ből. 16.36: Az álarcosbál. Operarészl. Szt. 17.30: Katedra. 18.05: A román kultúra hete. Szt. Közben: kb 18.40: Versek. Kb. 19.33: Hangszerszólók. Szt. 19.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 20.14: Külföldi tudósoké a szó. 20.29: Századunk mesterm­űveiből. Szt.­­ 21.37: 2000 felé. 22.17: Magyar zeneművek. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Delta (ism.). 9.35: Columbo (ism., sz.). 10.50: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 11.20: Buenos Aires 8. Zenés film (ism., 16.28: Hírek. 16.35: Felfedező úton Észak-Ameriká­ban 4. 17.00: Csak gyerekeknek! Kisfilmek (sz.). 18.05: Vajthó László (szegedi stúdió). 18.45: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: A fantasztikum betör a detek­­tívregénybe Tévéfilm (sz.). 21.40: Fiatalok órája. 22.40: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Operamagazin. 20.25: Moravia Afrikája. A sorozat mai adásában bepillanthatunk a tör­zsi babonák világába, láthatunk rituális táncokat és korszerű is­kolákat (sz.). 21.20: TV Híradó 2. 21.40: Egészségünkért! 21.45: Universiade ’77 (sz.). A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Fejlesztik a baromfitenyésztést Algériában Az algériai ONAB nemzeti vál­lalat és a belga Petersime cég kel­tetőtelepek építéséről írt alá szer­ződést Algírban. A megállapodás értelmében a belga cég négy kel­tetőtelepet létesít, a beruházás 24,5 millió dinárt (körülbelül 6 millió dollár) igényel. 1970-ben az országban csupán egyetlen telep működött, nap­jainkban azonban már négy üze­mel évi 20 millió darabos kapa­citással. 1979 elejére, amikorra felépülnek az újabb telepek, a teljes termelőkapacitás megköze­líti majd az évi 100 millió dara­bot, ami mutatja, milyen gyors ütemben nő az észak-afrikai or­szág baromfifogyasztása. Tenyésztojás szállításában Ma­gyarország is érdekelt. A Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát — amely 1973 óta ad el tojást az al­gériai piacon — tavaly rekord­­eredményt ért el: több mint 3 millió dolár értékben szállított, és az idén valószínűleg tovább tudja növelni exportját. (Világgazdaság.) Átképzési segélyek az EGK szociális alapjából A brüsszeli bizottság 217 millió leszámolási egységet (260 millió dollárt) hagyott jóvá szociális alapjából a közös piaci tagálla­mok oktatási és átképzési prog­ramjaira. Az összeg felét a 25 éven aluliak képzésére és átkép­zésére fordítják, ebből a korosz­tályból kerül ki az EGK-ban szá­mon tartott 5,3 millió munkanél­küli 40%-a. Ami az országonkénti megosz­lást illeti, Franciaország 74,2 mil­lió dollárt, Anglia 65,3 millió dol­lárt kap, a maradék megoszlik a többi tagállam között. (Világgaz­daság) Kevesebb helyen csapadék Európa időjárását nagy kiterjedésű, alacsony nyomású légköri képződ­mény alakítja ki, így általában felhős az idő és sokfelé esik az eső, zápor­eső, helyenként zivatar keletkezik. Az alacsony nyomású képződmény délke­leti oldalán rendkívül meleg levegő áramlik a Balkán-félsziget, Törökor­szág, valamint a Fekete-tenger térsé­gén keresztül a Szovjetunió európai területének déli vidékei fölé. A meleg levegő hatására több helyen megköze­líti a felmelegedés a 40 fokot is. Ezzel szemben az alacsony nyomású kép­ződmény nyugati oldalán hűvös leve­gőhullámok érkeznek Nyugat- és Kö­­zép-Európa fölé. Ennek következtében alakult ki Európa északnyugati térsé­gében a hűvös, szeles idő. A hőmér­séklet általában 4—6 fokkal elmarad az évszaknak megfelelő értéktől. A Kárpát-medence időjárását is a hűvös levegő határozza meg. Hazánkban kedden a felhőátvonulá­sokból elszórtan záporok, zivatarok alakultak ki. Az északnyugati szél sokfelé megerősödött. A hőmérséklet kora délután a Dunántúlon 17—20, máshol 21—24 fok között alakult. A hűvös levegő szárazabb hulláma éri el országunkat, így ma több lesz a nap­sütés, kevesebb az eső, de szeles, az évszaknak megfelelőnél kissé hűvö­sebb marad az idő. Várható időjárás ma estig. Változóan felhős idő, néhány helyen futó záporral. Napközben megélén­külő nyugati, északnyugati szél, időn­ként erős lökésekkel. A legmagasabb hőmérséklet 20—25 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben 22 fok volt. A Duna vízállása Budapestnél 350 centiméter volt, mára 355 centiméter várható.

Next