Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
10 K NÉPSZABADSÁG 1977. augusztus 24., szerda ÖZGAZDASÁG Rossz helyen van a készlet A Minisztertanács augusztus 11-i ülésén tudomásul vette a készletgazdálkodás javítására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést és jóváhagyta azokat a további intézkedéseket, amelyek rövid távon, 1978-ban, és távlatilag a készletgazdálkodás javítását szolgálják. Ésszerűbben gazdálkodnak Népgazdaságunkban az anyag-és energiaellátás évek óta viszonylag kiegyensúlyozottnak tekinthető, bár a folyamatos ellátásban vannak kisebb fennakadások. Időnként több termék választékában átmeneti hiányok is előfordulnak. Ezek az ellátási feszültségek azonban a termelésben általában nem okoznak hosszabb ideig tartó kiesést. Ez a kép öszszességében az anyagellátás 1977. első félévi alakulására is jellemző; a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló anyag- és energiaforrásokkal fokozottabb körültekintéssel és a korábbinál ésszerűbben gazdálkodunk. A népgazdasági és a vállalati tervekben előirányzott takarékossági intézkedések eredményeként több területen csökkent a fajlagos anyagfelhasználás. Az ellátásban — a vaskohászati termékek választéki hiányaitól eltekintve — nem volt fennakadás. Vaskohászati termékekből a kohóművek belföldi elmaradása és a termelőeszközkereskedelmi vállalatok nem megfelelő készletezése miatt a kis- és a középfogyasztóknak rövid határidőre nem tudtak folyamatosan anyagot szállítani. Időközben intézkedtek a hiányok pótlásáról. A vegyiparban évről évre csökken azoknak a termékeknek a száma, amelyekből az igényeket a VEGYTEK csak korlátozott mértékben tudja kielégíteni. Ettől eltekintve a többi területen az ellátás kedvező volt, s nagyobb fennakadás sehol sem mutatkozott. A második félévben is kielégítő ellátással számolhatunk, ehhez azonban jelentős készletekre van szükség. Nem mindegy, hogy a termelési folyamatok zavartalanságát mekkora készletekkel tudjuk biztosítani, hiszen ezek növelése leköti a nemzeti jövedelem egy részét, s végső soron a beruházástól, az exporttól és a fogyasztástól von el árualapokat. Hiány és felesleg A népgazdasági készletek évről évre nőnek, a növekedés üteme azonban az utóbbi években kedvezően alakult, mérséklődött. Az ipar készletemelkedése (élelmiszeripar nélkül) 1976-ban 6,2% volt (1974-ben 16,2%, 1975-ben 7,6%). Az ipar javuló készletezési magatartásának szerepe van abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása sok területen visszafogta a vállalatok vásárlóerejét, a nyereségszint csökkent, ugyanakkor a termelői áremelések növelték a vállalatok költségérzékenységét. Mindez a vásárolt készletek növekedésének mérséklődésében is megmutatkozott. A kedvező helyzet kialakulásában szerepe volt annak is, hogy a vállalatok anyagbeszerzéseiket a múlt évben általában nagyobb körültekintéssel igazították a termeléshez, és fokozott gondot fordítottak meglevő készleteik hasznosítására. Az eddiginél kevésbé érvényesült a túlbiztosításra törekvés. A korábbi években felhalmozódott anyagkészletek fokozott mértékben kerültek vissza a termelési folyamatba. 1977. első negyedévében viszont az ipari üzemek a megnövekedett termelési feladatok megalapozásához újra megkezdték raktáraik feltöltését. Az utóbbi egy és negyedév tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a készletek alakulására csak bizonyos fokig, csak szűk korlátok között lehet hatni. A készletnagyság az egynapi ráfordítástól, az utánpótlási időtől, továbbá a vállalati készletgazdálkodástól függ. E tényezők közül az első a termelés anyagigényességének és a fajlagos anyagráfordításoknak a függvénye, tehát lassan változik. Gazdaságunkban hosszú évek óta egymás mellett létezik a készletezés két problémája: a hiány és a felesleg. Az ellentmondás szigorú összefüggést takar, sok anyag utánpótlási ideje túl hosszú, beszerzése bizonytalan, mert sem a termelőknél, sem a forgalmazóknál nincsenek megfelelő készletek. Emiatt a felhasználó vállalatok nagy anyag- és alkatrészkészletek tartására rendezkednek be. Az utánpótlási idők hosszúsága azonban nem csupán a készletek mennyiségével, hanem azok elhelyezkedésével is szoros kapcsolatban van. Körbe, körbe... Népgazdaságunk — nemzetközi összehasonlítással mérve — magas készletlekötési hányaddal működik, mert magas az ipari termelés anyagigénye és hosszúak az utánpótlási idők. Igaz az is, hogy az ipari készletek elhelyezkedésére hosszú idő óta a merev struktúra jellemző. Az összes készletek 75—77 százaléka a felhasználóknál helyezkedik el, anyag- és alkatrészkészletként, 12—13 százaléka a termelőknél késztermékben és mindössze 9—10 százaléka van a termelőeszköz-kereskedelemben. Vagyis zömmel a felhasználók készleteznek, a termelők és a kereskedelem készletezése jóval kisebb. De még ennek az alacsony készletnek egy részét is leköti a technikai lebonyolítás, másik része korszerűtlen, eladhatatlan, vagy hibás termékekből áll. A raktári kiszolgálás keretében tehát a vevők csupán a maradékot kaphatják meg. Ilyen csekély szállítói készletnél törvényszerű, hogy a kereslet kielégítése elhúzódik és hosszú utánpótlási idők alakulnak ki. Iparvállalataink döntő többsége ma kis késztermék-raktárral és nagy anyagkészletekkel dolgozik. Ha az egész termékáramlási és készletelhelyezkedési rendszert vizsgáljuk, figyelembe véve, hogy minden iparvállalat termelő és felhasználó is egyben, könnyen felfedezhető a zárt kör. A vállalatok az ellátási feltételekhez igazodva a termelés folyamatosságának biztosításához jelentős készleteket gyűjtenek össze a beáramlási oldalon, ez szinte teljesen leköti készletezési lehetőségeiket, s arra már nem vállalkoznak, hogy a késztermék készletek terheit is viseljék. Erre kényszerítve sincsenek, mert vevőik — a TEK- vállalatok alacsony készletei miatt — kénytelenek tudomásul venni a szállító által diktált feltételeket. Ugyanakkor ezek a vásárlók is jelentős áldozatokkal készleteznek beáramlási oldalon és így folytathatnék tovább a sort. Magas készletek beáramlási oldalon, készség, kényszer és képesség hiánya a kiáramlási oldalon; a készletelhelyezkedés rossz struktúrája óhatatlanul újratermeli önmagát. Csak a negyedév végén! A termékáramlás és -készletezés jellemzőit vizsgálva érdemes kiemelni még egy fontos tényt, s ez a rendelési határidők — nehezen megmagyarázható — szakaszossága. Az iparvállalatok többsége nem ismer negyedévnél rövidebb szállítási határidőt (az ilyen vállalás igen ritka), de ezen túlmenően a hagyományos vállalási időpont is a negyedév vége és csakis a negyedév vége. Ez azt is jelenti, hogy ez a negyedévi késés szinte negyeded felhasználásnak megfelelő készlettöbbletet igényel. Ez a gyakorlat arra kényszeríti a vállalatokat, hogy készletből termeljenek, hiszen a negyedé végére garantált termékek beérkezése már csak a következő negyedév termelését alapozhatja meg. Hozzá kell tennünk, hogy mindez igaz akkor is, ha a szocialista import beérkezéséről beszélünk, sőt a magunk intézményi rendszere miatt a tőkés importra is kiterjesztettük ezt a gyakorlatot. A vállalatok pedig, amelyek vásárlóként szenvednek a szakaszosság kellemetlen következményeitől, szállítóként megfontolás nélkül viselkednek így. A készletelhelyezkedés megváltoztatásának kulcsa a mindenki által elérhető, könnyen mobilizálható készletek arányának növelése. A mindenki által hozzáférhető készlettömeg megteremtése árualap és pénzeszközök megelőlegezését igényli. Az elv viszonylag egyszerű, a gyakorlati megvalósítás már korántsem ilyen könnyű. A TEK-vállalatok készletkoncentráló tevékenységét a közelmúltban pénzeszközök juttatásával kívántuk segíteni. Az V. ötéves tervben előirányzott 3,6 milliárd forint költségvetési forgóalap-juttatásból 1976-ban 1,9 milliárdot kaptak meg a vállalatok. Annak érdekében, hogy a TEK-vállalatok saját fejlesztési alapjuk terhére is erőteljesebben növeljék forgóalapjukat, minden egyszázalékos forgalomemelkedésnél 0,7%-os árukészlet-emelkedésnek megfelelő forgóalapfeltöltést kötelesek végrehajtani. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy a TEK-vállalatok a forgóalap egy részét nem tudták árura átváltani. A Magyar Nemzeti Bank reprezentatív vizsgálata szerint a 24 TEK-vállalat közül kilenc vállalat félmilliárd forintot nem tudott készletnövelésre felhasználni. Ennek oka elsősorban a szűkös, hiányos hazai választékban és az import determináltságában keresendő. Év közben a szocialista behozatal növelését a kontingensek behatárolták, a tőkés importnak viszont devizális korlátai voltak. Ennek ellenére — s ez nyilván a többlet-forgóalapnak is köszönhető — a TEK-vállalatok készleteinek értéke 1976 végén 10%-kal magasabb volt az előző évinél. Részben ez a többlet nyújtott fedezetet 1977. első negyedévében az iparban megkezdődött készletfeltöltéshez. Valószínűleg több milliárd A TEK-vállalatok eredményes működésének másik lényeges feltétele a raktárhálózat korszerűsítése. Az V. ötéves terv erre a célra nem irányoz elő központi forrást. A felmérések szerint a vállalatok öt év alatt csaknem 50%-os raktártérbővítést terveznek saját erőből és preferált hitelből. Erőteljes ütemben halad és több helyen befejezéséhez közeledik a korábbi években megkezdett raktárépítés. Ennek ellenére az 1980-ra előirányzott beruházások megvalósulása kétséges, mivel 1976-ban, illetve 1977 első félévében raktárépítés céljára hitel engedélyezésére nem került sor, s az építőipari kapacitás sem látszik teljesen biztosítottnak. A raktárbővítést más tényezők is kedvezőtlenül befolyásolják, így például Budapesten a korábban raktár céljára igénybe vett épületeket a városrendezés során szanálják, emiatt a felépülő új helyiségek egy része a lebontottak pótlására szolgál majd. A TEK-vállalatok elfekvő készleteinek hasznosítására az Országos Anyag- és Árhivatal árufőcsoportonkénti bontásban felmérést végzett. E szerint a TEK- vállalatoknál 1976 végén másfél milliárd forint elfekvő készlet volt. Ez az összeg az 1976. év végi készletállomány értékének 4,4%-a. A vállalatok úgy ítélték meg, hogy ezeket a termékeket nem, vagy csak lényegesen csökkentett áron lehet értékesíteni. Ezért az egyszeri leértékelés, forgalomba hozatal és selejtezés fedezésére 210 millió forintos költségvetési támogatást kaptak és egyidejűleg 1977. január 1-től kockázati alapot is létesíthettek. A felesleges és elfekvő áruk nagyságát sem a népgazdaságban, sem az iparban nem ismerik, legfeljebb következtetni lehet értékükre, amely minden bizonnyal csak milliárd forintokban fejezhető ki. Azt, hogy hogyan keletkeznek az elfekvő készletek, már sokan, sokoldalúan , megvizsgálták. Ezért most már célszerű lenne e készletek, ismételt forgalomba hozatalára további intézkedéseket tenni. Székely Sándor az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MJU MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ *.23: Wagner: Lohengrin. Részi. 8.45: Népművelők fóruma. 9.00: Katedra. 9.30: XX. századi muzsika. 10.05—10.30: Gyermekeknek. 10.30: válaszolunk hallgatóinknak. 10.45: zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.10: Népi zene. 14.30: A román kultúra hete. 14.31: Kórusklub a stúdióban. 15.10: Rádiójáték gyerekeknek. 15.44: Csajkovszkij: Téma és változatok. 16.10: A természet hangjai. 16.46: Lehár-operettekből. 17.07: Vasutas-kolónia Dunakeszin. 17.32: Mozart: A-dúr szimfónia. 17.57: Régi csárda jelenet. 18.15: Babits: Arcképek és tanulmányok. 19.15: Város esti fényben. 20.01: Gluck: Orfeusz. 3. felv. opera. 21.48: Előadja a szerző. 22.30: Filmzene. 22.43: Élőszóban. 22.58: Zenekari hangverseny. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Énekszóval, muzsikával. 9.33: Monszun c. műsora. 8.40: Slágermúzeum. 9.33: A 04. 05. 07. jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Sanzonok. 12.33: Olasz operákból. 13.33: Zenés mese. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Fúvószene. 14.15: Albinon: F-dúr szonáta. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Verbunkosok, katonadalok. 15.00: Csajkovszkij: Anyegin. Részi. 15.13: Nyári dalok. 15.36: örökzöld dallamok. 16.33: Operettrészletek. 16.50: Weiner: Farsang. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Széljegyzetek Szlovákiából. 18.10: Operettrészletek. 19.10: Nóták. 20.00: A román kultúra hete. 20.33: Ez is, az is. 22.03: Tánczene. 22.33: Brahms magyar táncaiból. 22.50: Dzsessz. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. Szt. 16.03: A kórusirodalom remekműveiből. 16.36: Az álarcosbál. Operarészl. Szt. 17.30: Katedra. 18.05: A román kultúra hete. Szt. Közben: kb 18.40: Versek. Kb. 19.33: Hangszerszólók. Szt. 19.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 20.14: Külföldi tudósoké a szó. 20.29: Századunk mesterműveiből. Szt. 21.37: 2000 felé. 22.17: Magyar zeneművek. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Delta (ism.). 9.35: Columbo (ism., sz.). 10.50: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 11.20: Buenos Aires 8. Zenés film (ism., 16.28: Hírek. 16.35: Felfedező úton Észak-Amerikában 4. 17.00: Csak gyerekeknek! Kisfilmek (sz.). 18.05: Vajthó László (szegedi stúdió). 18.45: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: A fantasztikum betör a detektívregénybe Tévéfilm (sz.). 21.40: Fiatalok órája. 22.40: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Operamagazin. 20.25: Moravia Afrikája. A sorozat mai adásában bepillanthatunk a törzsi babonák világába, láthatunk rituális táncokat és korszerű iskolákat (sz.). 21.20: TV Híradó 2. 21.40: Egészségünkért! 21.45: Universiade ’77 (sz.). A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Fejlesztik a baromfitenyésztést Algériában Az algériai ONAB nemzeti vállalat és a belga Petersime cég keltetőtelepek építéséről írt alá szerződést Algírban. A megállapodás értelmében a belga cég négy keltetőtelepet létesít, a beruházás 24,5 millió dinárt (körülbelül 6 millió dollár) igényel. 1970-ben az országban csupán egyetlen telep működött, napjainkban azonban már négy üzemel évi 20 millió darabos kapacitással. 1979 elejére, amikorra felépülnek az újabb telepek, a teljes termelőkapacitás megközelíti majd az évi 100 millió darabot, ami mutatja, milyen gyors ütemben nő az észak-afrikai ország baromfifogyasztása. Tenyésztojás szállításában Magyarország is érdekelt. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát — amely 1973 óta ad el tojást az algériai piacon — tavaly rekorderedményt ért el: több mint 3 millió dolár értékben szállított, és az idén valószínűleg tovább tudja növelni exportját. (Világgazdaság.) Átképzési segélyek az EGK szociális alapjából A brüsszeli bizottság 217 millió leszámolási egységet (260 millió dollárt) hagyott jóvá szociális alapjából a közös piaci tagállamok oktatási és átképzési programjaira. Az összeg felét a 25 éven aluliak képzésére és átképzésére fordítják, ebből a korosztályból kerül ki az EGK-ban számon tartott 5,3 millió munkanélküli 40%-a. Ami az országonkénti megoszlást illeti, Franciaország 74,2 millió dollárt, Anglia 65,3 millió dollárt kap, a maradék megoszlik a többi tagállam között. (Világgazdaság) Kevesebb helyen csapadék Európa időjárását nagy kiterjedésű, alacsony nyomású légköri képződmény alakítja ki, így általában felhős az idő és sokfelé esik az eső, záporeső, helyenként zivatar keletkezik. Az alacsony nyomású képződmény délkeleti oldalán rendkívül meleg levegő áramlik a Balkán-félsziget, Törökország, valamint a Fekete-tenger térségén keresztül a Szovjetunió európai területének déli vidékei fölé. A meleg levegő hatására több helyen megközelíti a felmelegedés a 40 fokot is. Ezzel szemben az alacsony nyomású képződmény nyugati oldalán hűvös levegőhullámok érkeznek Nyugat- és Közép-Európa fölé. Ennek következtében alakult ki Európa északnyugati térségében a hűvös, szeles idő. A hőmérséklet általában 4—6 fokkal elmarad az évszaknak megfelelő értéktől. A Kárpát-medence időjárását is a hűvös levegő határozza meg. Hazánkban kedden a felhőátvonulásokból elszórtan záporok, zivatarok alakultak ki. Az északnyugati szél sokfelé megerősödött. A hőmérséklet kora délután a Dunántúlon 17—20, máshol 21—24 fok között alakult. A hűvös levegő szárazabb hulláma éri el országunkat, így ma több lesz a napsütés, kevesebb az eső, de szeles, az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb marad az idő. Várható időjárás ma estig. Változóan felhős idő, néhány helyen futó záporral. Napközben megélénkülő nyugati, északnyugati szél, időnként erős lökésekkel. A legmagasabb hőmérséklet 20—25 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben 22 fok volt. A Duna vízállása Budapestnél 350 centiméter volt, mára 355 centiméter várható.