Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

10 KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Műszív vagy szívátültetés? 9.00: Zenevár. 9.15: Péchy Blanka és Deme László műsora 9.27: Az MRT Szimfonikus Zenekara játszik 10.05: Emlékezés Pestalozzira, az ele­mi oktatás svájci úttörőjére, ha­lálának 150. évfordulóján. 10.30: Kamarazene. Közben: U.O0: Szeszélyes nyár. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Könyvszemle. 13.30: Dunántúli népdalok. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Fúvószene. 14.43: Munkásdal-feldolgozások. 13.10: Rádiójáték gyerekeknek. 15.41: Kamarazene. 10.10: Zenekari muzsika. 17.07: Köztünk maradjon! 17.32: Hangverseny a Mindenki zene­­isk.-r.ak. 17.57: Nóták. 19.15: Gondolat. 20.00: Verdi: Don Carlos. Négy felv. opera Közben: 21.12—21.17: Kis magyar nép­rajz. Közben: 22.20—22.30: Franciaország: változások II. 23.51: Szokolay: Rézfúvós szextett. 0.10: Paganini. Operettrészl. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zenés játékokból. 9.33: Nemzetközi magazin. 11.33: A Szabó család. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Dél-amerikai melódiák. 12.33: Szimfonikus zene. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Operettrészletek. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Lajtha: Vas megyei k­urucké­­pek. 14.45: Rossini: Othello. Részi. 15.00: Harminc perc rock. 15.36: Ifjúsági dalok. 15.51: Zenekari muzsika. 16.05: Bert Claus orgonái. 16.15: Hankiss Hana énekel. 16.33: Ötödik sebesség. 17.30: Marék—FTC UEFA Kupa mérk. 17.50: Könyvismertetés. 18.00: Régi hanglemezek között. 18.28: Népzenekedvelőknek. 18.58: A Vasas—Mönchengladbach EK, a Besiktas—Diósgyőr KEK és a Linz—a Dózsa UEFA mérk. 20.50: Kíváncsiak Klubja. 21.42: Slágermúzeum. 22.37: Kellemes pihenést! 3. MŰSOR 14.05: A XX. század operáiból. 14.40: Kamarazene. Szt. 16.03: Kettős portré. 16.43: Kórusok. Szt. 17.01: Zenekari muzsika. Szt. 19.00: Új operalemezeinkből. Szt. 19.33: Chopin összes mazurkái. I. Szt. 20.31: Magnósok, figyelem! Szt. 21.16: Tallózás az olasz sajtóban. 21.37: Mahler: II. szimf. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Matematika 8. o. (ism. 14.15). 8.35: Orosz nyelvi továbbképzés (ism. 15.08. sz ). 9.00: Ének (ism 14.40). 9.05: Környezetism. 1. o. (ism. 14.45). 9.20: Delta (ism.). 9.45: Arséne Lupin (ism. sz.). 10.35: NDK zenés film. 11.15: A befalazott idő (ism., sz.). 15.35: Ahol mindenki felfedez. 16.28: Hírek. 16.35: Gitárosok frakkban. 16.50: „A boldog völgy.” Francia rö­vidfilm 17.20: Portréfilm Bodó Violáról (ism.). 17.50: Vasas—Borussia Mönch­englad­bach EK-mérk. (sz.). 19.50: Esti mese (sz.). 20.00: TV Híradó. 20.30: Nyitott könyv. 21.40: Családi kör. 22.30: TV Híradó 3. NÉPSZABADSÁG 1977. szeptember 14., szerda Exportnövelés és védjegypolitika ■ Az Egyesült Izzó termelésének mintegy 25%-át szállítja a hazai fogyasztóknak, háromnegyed ré­szét exportálja. Külföldre szállí­tott termékeivel árucsoportjában a világkereskedelemből kb. 4%­­kal részesedik. A vállalat a felsza­badulás óta, de különösképp a 60-as évektől gyorsan fejlő­dik, a termelés ötévenként meg­duplázódik. Ugyanilyen arányú fejlődést tervezünk az V. ötéves tervidőszakra is. A vállalat ex­portja mind a rubel-, mind a dol­lárelszámolású piacokra nyeresé­ges, ezért a termelés bővítése egy­szersmind népgazdasági érdek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 45 milliárd forintos ex­portfejlesztési hitelkeretből csu­pán a fényforrásgyártás fejlesz­tésére az Izzó 4,5 milliárd forin­tot kapott. Közelebb a fogyasztóhoz kereskedelempolitikánkat év­tizedes hagyományaink alapján alakítjuk ki. Egyik legfontosabb alapelvünk a sokpiacúság. Több mint 100 országgal tartunk aktív kereskedelmi kapcsolatot, de nem célunk, hogy az egyes országok­ban piaci részesedésünk megha­ladja a 10—15%-ot. Ezzel bizto­sítjuk termékeink folyamatos ex­portját akkor is, ha egy-egy pia­con átmeneti vagy végleges bevi­teli korlátokat állítanak elénk. (Ilyen volt például a libanoni pol­gárháború, az argentin, a brazil importkorlátozások, vagy a teljes importtilalom Iránban, Indiában, Indonéziában.) A másik kereskedelempolitikai alapelvünk az árképzéssel kapcso­latos. Árainkat a piaci, gazdasági realitások keretei­n belül úgy ál­lapítjuk meg, hogy ne is jöjjön hozzánk kapacitásunkat sokkal meghaladó megrendelés. Ugyan­olyan kereskedelmi hibának tart­juk ugyanis az árainkra hiába váró vevőtömeget, mint az esetleg raktárunkban halmozódó eladat­lan termékek hegyét. Gyártmányaink külföldi kiske­reskedelmi árai általában négysze­resét teszik ki annak, amennyit mi kapunk értük. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi ár negyed­részéből kell nyersanyagot vásá­rolnunk, a gyártást fenntartanunk, munkabért fizetnünk stb. A fo­gyasztói ár háromnegyed része a nagy- és a kiskereskedelem költ­ségeire és hasznára megy el. Ezért évtizedek óta arra törekszünk, hogy ne idegen importőröknek szállít­sunk, hanem saját szervezeteket hozzunk létre hagyományos export­piacainkon. Az a célunk, hogy kö­zelebb kerüljünk a fogyasztókhoz, ezáltal bevételeinket úgy növel­jük, hogy az egyébként számunk­ra elérhetetlen 75%-ból minél na­gyobb részt szerezzünk meg, így alakult ki nyugat-európai fiók­hálózatunk. Néhány országban — Ausztriában és Svédországban — saját gyárunk is van, a külföldi gyártás ugyanis bizonyos előjo­gokat biztosít számunkra. Egyes országokban a hazai ipar támoga­tása kormányprogram, a helyi gyártást is folytató Tungsram­­szervezet azonban előjogokat tud szerezni magának a kiegészítő választék importjára. Vállalatunk legutóbb az Egyesült Államokban alapított gyártó és forgalmazó, vegyes tőkeérdekeltségű vállala­tot. A Tungsram világhírű kereskedelempolitikánknak — összhangban védjegypolitikánk­kal — egyik fontos alapelve, hogy az egyszer már megszerzett piaco­kat rendszeres utánszállítással „élve tartsa”, a fogyasztókat hoz­zászoktassa védjegyünkhöz, cik­keink folyamatos használatához. E cél elérését két dolog segíti. Az egyik: termékeink egységes meg­jelenése. A csomagolás tekinteté­ben tehát le kellett mondanunk az egyes országok ízléséhez igazodó élénk vagy éppen szolid csoma­golási módról, és olyan egységes megoldást kellett választanunk, amely a szélsőségek közötti össz­hangot képviseli, de minden or­szágban egységes és változatlan megjelenési formákat ad termé­keinknek. A másik tényező: a mi­nőség. Amikor a vásárló először használ egy terméket, talán csak véletlenül vette meg. Hogy leg­közelebb is ugyanazt keresi-e, azon múlik, mennyire volt elége­dett az elsővel. A védjegypoliti­ka tehát nem tárgyalható elkülö­nítetten, hiszen megfelelő keres­kedelempolitika és minőség nél­kül önmagában mit sem ér. Az Egyesült Izzó termékei szé­les választékúak. Megtalálhatók benne a modern termékek és a legegyszerűbb normál lámpák is. Minél régebben gyártott termék­ről van szó, annál több a k­on­­kurrens szállító. Vállalatunknak azonban még ilyen körülmények között sem okoz gondot az évről évre növekvő mennyiség eladása — mégpedig jó áron —, s ez annak köszönhető, hogy a Tungs­­ram-lámpákat a fogyasztók nagy­ra értékelik. Azt mondhatjuk, hogy mintegy 10%-kal nagyobb árat érünk el exportunkban csupán azért, mert termékeinket a Tungs­ram márka jelzi. Ez a magyará­zata annak is, hogy az általunk eladott lámpagyártó sorok vevői részére a műszaki know-how el­adása, sőt a műszaki vezetés kez­deti időszakban történő vállalása mellett sem adjuk el a Tungs­ram használati jogát. Ha erre rit­kán mégis sor kerül, akkor — csupán a használati jogért — az illető gyár bruttó eladásai után 5—10%-ot fizet, ami végered­ményben a Tungsram védjegy dollárra, illetve forintra váltott megjelenési formája. Másik fokmérője a Tungsram világhírnevének — tulajdonkép­pen kedvezőtlen jelenség. Két­ségkívül igaz, a védjegy többlet­árbevételt is hoz. Ezt irigyelve vagy ebből részt kérve, sokszor ta­pasztaljuk, hogy olyan cégek, ame­lyek még nem vívtak ki a mienké­hez hasonló hírnevet, úgy igyekez­nek termékeiket csomagolni, hogy az a fogyasztókat megtévessze, azt hitesse el velük, hogy Tungsram­­termékeket vásároltak. Utánoz­zák kék-vörös színünket, vagy a miénktől csak kis mértékben el­térő védjegyet használnak (pél­dául: Indonéziában a mi kripton­­lámpáinkhoz hasonló burában ké­szített közönséges lámpákat Ins­­raan feliratú dobozban adtaik el), vagy egészen egyszerűen után­­nyomják dobozainkat. Ilyen ese­tekben a nemzetközi jogban já­ratos szakértőink teszik meg a szükséges lépéseket. Vállalatunk­nál ugyanis külön osztály foglal­kozik a védjegy-ügyintézéssel. A reklám és a verseny A védjegy jó bevezetettsége sem jelent azonban olyan pozí­ciót, amelyet örökké magunké­nak mondhatunk. A védjegy mel­lett rendkívül fontos a reklám­­tevékenység. Ez természetesen pénzbe kerül, ráadásul olyan be­fektetés, amelynek megtérülését nem lehet pontosan kimutatni. Különböző számítások alapján 5 —6 millió dollárra becsüljük azt az árbevételtöbbletet, amelyet védjegyünk jó hírnevének kö­szönhetünk. Ehhez képest el­enyésző összegnek nevezhető az a 200 ezer dolláros évi propagan­daköltség, amelyet többek között Tungsram-reklámokra fordítunk. Ritkán hirdetünk napi 30—40 oldalas hirdetést közlő nyugati lapokban, hatásosabbnak tartjuk a rendelkezésünkre álló keretet koncentráltan felhasználni. A té­li és a nyári olimpiák szervező bizottsága részére felajánlott vi­szonylag szerény ajándékok — például 100 ezer normál lámpa az olimpiai falu részére — olyan reklámjogokat biztosítanak szá­munkra, amelyek csak kevés cég­nek adatnak meg. Sportverse­nyekkel kapcsolatosak azok a reklámjaink is, amelyeket a nem­zetközi versenyek küzdőterein ál­lítunk fel, és a nemzetközi tele­vízióadások segítségével jutta­tunk el a nézők millióihoz. Egy-egy piacon pozíciónk meg­védése végett átmenetileg szük­ségessé válhat, hogy felvegyük a harcot az alacsony árakon betörő konkurrenciával. Ilyen helyzet­ben használjuk másodvédjegyein­ket. Az első védjegy árainak tar­tása mellett e másodvédjegyek­kel ellátott — például Sátor, Cir­kon, Ferrowatt, Argolux stb. — Magyar-angolai gazdasági kapcsoatok Szeptember elején írták alá Luandában a magyar—angolai kereskedelmi megállapodást, s ugyancsak ekkor került sor a ko­rábban parafált műszaki-tudomá­nyos együttműködési megállapo­dás aláírására is. Ami a két or­szág közötti kereskedelem elveit illeti, a jegyzőkönyv leszögezi, hogy — GATT-tagságunkkal össz­hangban — biztosítjuk a legna­gyobb kedvezmény kölcsönös al­kalmazását; a két ország közötti forgalom szabad devizában törté­nik; tervezzük gazdasági vegyes bizottság létrehozását; végezetül a megállapodás egy évre szól, fel­mondás hiányában azonban éven­te automatikusan meghosszabbo­dik. A magyar külkereskedelmi szakemberek angolai tárgyalásai során kiderült, hogy a forgalom bővítésére, az együttműködés szé­lesítésére számos terület kínálko­zik. Szó esett például a kapcso­latok bővítéséről a járműiparban. Az együttműködésre e téren el­sősorban karosszériák szállításá­ban, illetve gyártásában nyílhat lehetőség. Az egészségügy területén már ma is széles körűek kapcsolataink. Angola az idén mintegy kétmillió dollár értékben vásárol különbö­ző gyógyszereket a magyar válla­latoktól, s a következő években is hasonló arányú importtal számol­nak. Ezenkívül fontosnak tartják, hogy az országban elkezdődjön a helyi gyógyszergyártás, és a gyógy­szeripari szakemberek képzése is. Érthető tehát, hogy a helyi gyá­rak felszereléséhez, a termelés megindításához kérték elsősorban a magyar szakemberek segítségét. Lehetőség kínálkozik a két or­szág mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari kapcsolatainak bővítésére is. Az angolai szakemberek elmond­ták, hogy az országban több he­lyütt baromfiipari létesítménye­ket kívánnak létrehozni. Szóba került, hogy magyar vállalatok szállítanák a berendezéseket, és ezenkívül lehetőség van még töb­bek között takarmánygyártó üze­mek, csirkevágó vonalak, siló- és szállítóberendezések, hűtőegysé­gek magyar exportjára is. Az angolai szakemberek el­mondták, hogy a még fennálló kezdeti nehézségek ellenére bíz­nak a szocialista országokkal ki­alakított kereskedelmi kapcsola­tok gyors ütemű fejlődésében. Céljuk, hogy hagyományos szál­lítóikat a szocialista országok ex­portőreivel cseréljék fel, egy­szersmind arra is számítanak, hogy ezek az országok az angolai áruk vásárlóivá válnak. Ami ben­nünket illet: az MPLA győzelme után a magyar külkereskedők az elsők között jelentek meg vásár­lókként Angolában, és azóta is je­lentős mennyiségű — csaknem 35 millió dollár értékű — kávéra ad­tak megrendelést. A kereskedelmi megállapodás­sal egy időben aláírt műszaki-tu­dományos együttműködési egyez­mény előirányozza, hogy az elkö­vetkező időszakban több magyar szakértő kezd majd dolgozni An­golában, hazánk pedig onnan ér­kező ösztöndíjasokat fogad. Sor kerül majd szakdelegációk cseré­jére is. A közeljövőben előrelát­hatóan magyar járműipari és me­zőgazdasági küldöttség utazik az afrikai országba, ahonnan többek között gyógyszeripari szakembe­rek érkezését várjuk. A két megállapodás jó alapot teremt a két ország gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatainak bővíté­sére, a magyar—angolai együtt­működés bővítésére. K. Ny. J. Bútoripari szeminárium Finnországban Az UNIDO szemináriumsoroza­tot indított, amelyen betekintést nyújt a fejlődő országoknak a bú­tor- és asztalosipar gazdaságos termelési módszereibe és korszerű technológiájába. A finnországi Lahtiban augusztusban kezdődött a sorozat hatodik szemináriuma. Az előző alkalmakhoz hason­lóan a kurzus üzemlátogatásokat, előadásokat, bemutatókat és cso­porttanácskozásokat foglal magá­ba. A megbeszélések napirendjén szerepel a bútortervezés, a mű­anyagok felhasználása, a gyár­tervezés, a bútorgyártás minőségi ellenőrzése, a vállalati irányítás, az értékesítés és a bútor export­csomagolása. Gondot fordítanak a fafeldolgozó ipar korszerűsítését és racionalizálását szolgáló tech­nológiákra, hogy ezzel egészséges alapra helyezzék az iparágat azok­ban a fejlődő országokban, ahol bőséges fakészletek állnak rendel­kezésre. A szemináriumon 23 fej­lődő ország vesz részt. (Világgaz­daság) termékeket is szállítunk a piacra mindaddig, amíg a konkurrencia betörési kísérletével nem hagy fel. Ezekre a termékekre termé­szetesen nem kapjuk m­eg a már említett, a védjegy jó híréből származó felárat, de így érjük el, hogy fő védjegyünk, a Tungs­ram árát nem kell a konkurren­cia árszintjére leszállítanunk. Az Egyesült Izzó hosszú évti­zedek céltudatos munkája után Tungsram védjegyével mind az öt kontinensen ismertté vált, s exportját segítő eszközt alakított ki magának. Ezt a munkát azon­ban soha nem tekintettük és nem is tekinthetjük befejezettnek, mind újabb és újabb komplex kereskedelmi, jogi erőfeszítések­re van szükség. A védjegyhírnév kiépítése az elhatározáson és a céltudatos munkán kívül anyagi áldozatokat is követel. Ezeket a befektetéseket azonban, tapaszta­lataink szerint kamatostul meg­téríti a belőlük származó keres­kedelmi előny. Szendrey Lajos az Egyesült Izzó kereskedelmi igazgatóhelyettese 2. MŰSOR I 21.10: TV Híradó 2. 20.00: A Harkness Balett műsora (sz.). 21.30: Csekk, amelyről hiányzott az 20.20: NDK-dokumentumfilm. I aláírás Mb. csehszlovák film. Hűvös idő Nem messze Leningrádtól igen mély, mérsékeltöv­ ciklon örvénylik. A cik­lonban északnyugatról délkelet felé haladó hidegfront mögött sarkvidéki eredetű levegő vonul. A hideg levegő kedd reggel érte el a Kárpát-meden­ce nyugati vidékeit, a déli órákra már túljutott Magyarország jelentős részén. Elvonulása után magas nyo­mású gerinc épül fel, amelyben a le­szálló légmozgások hatására kevés a felhő, eső nem esik, Magyarország szerdán már a leszálló légmozgások hatása alatt lesz. Hazánkban kedden eleinte csak az ország északnyugati felében, később másutt is megnövekedett a felhőzet, záporok, elszórtan zivatarok keletkez­tek. Az északnyugati, északi szél sok­felé élénk, helyenként erős volt. Vi­haros széllökést csak kevés helyről jelentettek. A hőmérséklet sokfelé egész nap egy fokkal sem emelkedett — ez elsősorban a Dunántúl észak­­nyugati részére volt jellemző. Délke­leten a déli órákig 24—27 fokra mele­gedett fel a levegő, a hidegfront meg­érkezése után azonban ott is lassú hőmérséklet-csökkenés kezdődött. Várható időjárás ma estig: Időnként kissé megnövekvő felhő­zet, eső már nem lesz. A többfelé élénk, néhány helyen még erős észa­ki szél lassan mérséklődik. Várható legmagasabb hőmérséklet 16—20 fok között. Míg áramlás —* raclic áramlás conje­t és a melet lerrto rábsitávodab ((ront) ^ no. t U. fcW, . 7 up*r, R matat-

Next