Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám - 1977-09-24 / 225. szám

1977. szeptember 24., szombat NÉPSZABADSÁG Hu­da­pestre érkezett az NDK állami tervbizottságának elnöke Lázár György fogadta Gerhard Schürert Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, az Or­szágos Tervhivatal elnökének meghívására pénteken hazánkba érkezett Gerhard Schürer minisz­terelnök-helyettes, a Német De­mokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két or­szág közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta, jelen volt Gerhard Reinert nagykövet. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken az Ország­házban fogadta Gerhard Schü­­rert. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Huszáy István miniszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Tanácsi vezetők értekezlete a Parlamentben Napirenden: az államigazgatás és az ügyintézés korszerűsítése Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken az Országházban értekezletet tar­tottak a fővárosi, a megyei, me­gyei városi tanácsok elnökei és vb-titkárai. Szíjártó Károly leg­főbb ügyésznek a tanácsi munka törvényességéről adott tájékozta­tója után Rajt Miklós, a Tanácsi Hivatal elnökhelyettese számolt be a tanácsok eredményeiről és további feladatairól az államigaz­gatás egyszerűsítésében. Az értekezleten az államigazga­tási munka, a tanácsi tevékeny­ség korszerűsítéséről kibontako­zott vitában felszólalt Borbándi János, a Minisztertanács elnök­­helyettese is.­­ Az államigazgatási munka fejlesztéséről, korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről intézkedő kor­mányhatározatok — mondta — vi­szonylag hosszabb időszak tartós tendenciáit fejezik ki. Egyúttal tükrözik a kormány elhatározott­ságát is, hogy következetesen va­lósítsa meg az államszervezet munkájának tökéletesítésére, az egyszerűsítésre és a korszerűsítés­re vonatkozó elképzeléseit. Elér­kezett az ideje — hangoztatta —, hogy a korszerűsítési és egy­szerűsítési törekvések a vezetői munka tartalmi elemévé válja­nak;­­minden munkaterületen ér­vényesüljön a korábbinál korsze­rűbb vezetési stílus, keressék az egyszerűbb — ilyenformán haté­konyabb­­ módszereket és alkal­mazzák a fejlett technikai eszkö­zöket-A Minisztertanács elnökhelyet­tese kiemelte: a hatékony és for­malizmustól mentes államigazga­tási munka gyakorlatában szoros kapcsolatokat kell kialakítani az ágazati irányítást végző miniszté­riumok és főhatóságok, valamint a megyei szintű tanácsok között. Ennek érdekében is eredménye­sek a tárcák és a megyék vezetői­nek egyeztető megbeszélései, nem­különben a Tanácsi Hivatal folya­matos koordinációs tevékenysége. — A Minisztertanács — mondta Borbándi János — továbbra is ar­ra törekszik, hogy zöld utat adjon a végrehajtó szervektől érkező jelzéseknek, s arra, hogy az ille­tékesek érdemben foglalkozzanak velük, s valóban hasznosítsák azt, amit lehet belőlük. Az értekezleten Oláh István al­tábornagy, honvédelmi miniszter­­helyettes előadásában tájékoztató hangzott el a honvédelmi igazga­tás időszerű kérdéseiről is. A CSKP KB Elnöksége és a kormány megtárgyalta a magyarországi látogatást Pénteken együttes ülést tartott a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a csehszlovák kor­mány. Az ülésen a Gustáv Husák vezette párt- és kormányküldött­ség magyarországi hivatalos bará­ti látogatásának eredményeit vi­tatták meg. A két testület teljes egészében jóváhagyta a csehszlovák küldött­ség tevékenységét és a tárgyalá­sok eredményeit, és intézkedése­ket hozott a megbeszélések ered­ményeinek gyakorlati megvalósí­tására. Az elnökség és a kormány meg­állapította, hogy a látogatás hoz­zájárult a két párt, állam és nép közötti hagyományos barátság és szoros együttműködés további megszilárdításához. (CTK) Jose Gonzalez: Javultak a chilei népi ellenállás feltételei Jose Gonzalez, a Chilei Balolda­li Forradalmi Mozgalom KB tag­ja kijelentette: a baloldali forra­dalmi mozgalom és a Népi Egy­ség augusztus 15-én Berlinben aláírt egyezménye fontos lépés a chilei ellenállás erőinek egyesíté­sében. Jobb feltételeket teremt a santiagói katonai rezsim ellen folytatandó harc hatékonyságának fokozására. A baloldali forradalmi mozga­lomnak a közelmúltban történt át­szervezése hasznos volt, mert jobb feltételeket teremt a tömegekkel való együttműködés számára és a mozgalom katonai lehetőségének jobb kihasználására. Gonzalez hangoztatta: a nem­zetközi szolidaritási mozgalomnak még hatékonyabban kell támogat­nia, a chilei ellenállást gazdasági, erkölcsi és propagandaterületen egyaránt. (Prensa Latina) Kiújultak a harcok a Fülöp-szigeteken A szakadárok autonómiát követelnek a déli tartományoknak Súlyos harcok folynak szeptem­ber 20. óta a Fülöp-szigetek déli tartományaiban a kormányerők és a Moro Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres alakulatai között. Mindkét félnek súlyos veszteségei vannak. A halálos áldozatok szá­ma már az első napon meghalad­ta a kétszázat. Az utóbbi napok­, dán Jolo és Basilan szigeten a kormánycsapatok tankokkal, pán­célgépkocsikkal és harci repülő­gépekkel támadják a muzulmán szeparatista mozgalom táborait. Az 1972 óta tartó viszály kiúju­­lása összefügg azzal, hogy az MNFF a katonai hatóságok ulti­mátumára sem adta ki a Basilan szigeten elkövetett merénylet vét­keseit. A sziget főútvonalán a fel­kelők által telepített aknán fel­robbant egy teherautó, és húsz ember életét vesztette. A konfliktus, melyben az MNFF autonómiát követel 13 túlnyomó­részt muzulmánok által lakott dé­li tartomány számára, tavaly de­cemberben tűzszüneti megállapo­dáshoz vezetett, de a két szemben álló fél tárgyalásai azt követően eredménytelenek voltak, s idén tavasszal megszakadtak. (MTI) A tastacsofi­a Társadalmi vagy hivatásos el­lenőr lép be „rangrejtve” a közért­be, eszpresszóba, vendéglőbe, vá­sárol vagy rendel, majd igazolvá­nyát felmutatva mérésbe, számo­lásba, végül csendes beszélgetésbe kezd az eladóval, felszolgálóval, üzletvezetővel. Nagyjából ezzel a — ma már megszokott — látvány­nyal azonosítják sokan a fogyasz­tói érdekvédelem fogalmát. Igaz, az ellenőrzésnek ez a klasszikus formája nagyon fontos és közér­dekű része a vásárlók védelmének — de csak része. Kür­ilinrnotok és Celléb­lok Többről van szó azért is, mert ha fogyasztóról, vásárlóról beszé­lünk, az egész lakosságot­­értjüik­ azon, s azért is, mert a fogyasztói érdekek képviselete nemes i­s arra szorítkozik, hogy a hiányzó de­kákban vagy jogtalanul elvett fo­­rintokban megtestesült visszaélé­sektől, károktól védve , egyenes a vásárlók. Hogy mit takar még a fogyasztói érdekvédelem, azt iól érzékeltették a legutóbbi napok­ban, hetekben sok helyütt lezaj­lott tanácsi testületi viták is, ame­lyek erről a témáról elhangzot­tak. A kereskedelem iránt támasz­tott követelmények évről évre na­gyobbak, annak megfelelően, hogy a vásárlóerő és ezzel együtt a fo­gyasztói kereslet is növekszik. S mert a tanácsok is felelősek a la­kosság ellátásáért, teendőik a fo­gyasztói érdekvédelemben sokré­tűek, és nem korlátozódnak a vá­sárlók közvetlen megkárosítása elleni intézkedésekre. Végtére is a fogyasztónak elsőrendű érdeke, hogy a vásárlás körülményei és feltételei minél jobban igazodja­nak a kívánalmakhoz; a többi kö­zött érdeke, hogy legyen a közel­ben bevásárlóhely, s hogy az alap­vető élelmiszereket mindennap idejében odaszállítsák. S érdeke az is, hogy kevesebb hiánycikk miatt kelljen bosszankodnia, mi­nél szélesebb áruválasztékot s jó minőségű termékeket találjon, nem utolsósorban pedig az, hogy ud­varias kiszolgálásban részesüljön. Ezek az érdekvédelmi feladatok legalább annyira a tanácsokra é­s a velük legtöbb helyen karöltve dolgozó helyi, területi szakszer­vezeti szervekre — hárulnak, mint az, hogy megvédjék a vásárlót a súlycsonkítás, a többszámolás, az árdrágítás, a minőségrontás kárá­tól. Ilyen értelemben fogják már fel sok helyütt a tanácsok a fogyasz­tói érdekvédelmet. Érdemes e te­kintetben a Heves megyei tanács végrehajtó bizottsága akcióprog­ramnak is beillő legutóbbi határo­zatánál elidőznünk. A testület egyebek között a kereskedelmi osz­tály kötelességévé tette, hogy vizs­gálja felül a vásárlóközönséggel közvetlen kapcsolatban álló válla­latok, szövetkezetek ellenőri szer­vezetét, s biztosítsa, hogy e helye­ken a függetlenített belső ellenőr­zés tevékenységét „első kézből” irányítsák az igazgatók, szövetke­zeti elnökök. Emellett a kereske­delmi osztálynak rendszeresen elemeznie kell az egyes fontosabb termékcsoportok — például a hús- és húskészítmények, a zöldség- és gyümölcs-, a gyermekruházati cik­kek— keresletének és kínálatának helyzetét, az árszabályozási ren­delkezések megtartását, a vendég­látóipar kalkulációit. Az, minőség, felelősség Szólni kell a vásárlóközönséget leginkább foglalkoztató érdekvé­delmi témáról, az árak ellenőrzé­séről. Az év első felében a taná­csok többségénél arra a következ­tetésre jutottak, hogy a fogyasztói árakat általában szabályszerűen alkalmazzák. Mégis a vizsgálatok során kifogásolt tételek aránya fő­ként a vendéglátó helyeken és az élelmiszerboltokban az év első fe­lében is számottevő volt, s ezt a jelenséget az a magyarázat sem enyhíti, hogy lényegesen gyako­ribbá váltak az ellenőrzések. A vendéglátásban a haszonkulcsok szabálytalan alkalmazása fordul elő eléggé sűrűn, a kiskereskede­lemben pedig a próbavásárlások bizonyították be, hogy nagyobb­részt a vevők kárára tévednek. Igaz, az esetek túlnyomó többsé­gében fillérekről vagy néhány fo­rintról van csak szó, a vásárlók és eladók kapcsolata mégis alapo­san megérzi ezeket a csekélysé­geket is. Egy másik tapasztalata az ellenőrzéseknek: a szabályta­lanságok jelentős része nem a jog­talan anyagi előnyökre törekvés­ből fakad, hanem az árképzési rendelkezések hiányos ismereté­ből. A fogyasztói érdekvédelem fontos része a vendéglátó helyek osztályba sorolásának vizsgálata is, ami viszont a legtöbb helyen változatlanul negatív tapasztala­tokat hozott. Különösen a régi ven­déglők, éttermek, presszók színvo­nala és osztályba sorolása között gyakori a különbség. Egyébként több megyében ma­guk a vállalatok és szövetkeze­tek végezték a minőségvizsgálatot, ellenőrizték a szavatossági határ­idők jelzését, értékelték az ár és a minőség összhangját. A gyenge minőség miatt változatlanul sok a kifogás, s hiába tettek intézkedé­seket a gazdálkodó szervek a mi­nőségi átvétel személyi és tech­nikai feltételeinek biztosítására, a kiskereskedelmi boltokban to­vábbra is sok gondot okoz a mi­nőségi átvétel: rosszak a techni­kai feltételek, zsúfoltak a raktá­rak, és gyakran hiányzik a kellő szakmai hozzáértés. Aligha lehet hatékonyan véde­ni a fogyasztókat, ha megkárosí­tásukat nem követi felelősségre vonás. Ebben a vonatkozásban előrehaladás tapasztalható, leg­alábbis ami a tanácsokat illeti. Heves megyében például az év el­ső felében a tanács kereskedelmi osztálya a vizsgálatok 12 százalé­kában kezdeményezett eljárást a vásárlók megkárosítói ellen, vi­szont a kiskereskedelmi vállala­tok és az áfészek belső ellenőrzé­seinek még két százalékát sem kö­vette felelősségre vonás. A zsírsath­ilm­i ellenőrök elismerése A helyi tanácsok, akár közvet­len felügyeleti jogukkal, akár be­számoltatási lehetőségükkel élnek, kétségkívül hatni tudnak a ke­reskedelmi, a szolgáltató és ven­déglátóipari vállalatokra, a szö­vetkezetekre, hogy fordítsanak nagyobb gondot a vásárlók pana­szait előidéző okok feltárására, s erősítsék belső ellenőri szerveze­teik kapcsolatát a társadalmi el­lenőrzéssel. Ugyanígy teljes jog­gal kérhetik számon a tanácsok a vállalatoktól — ahol szükséges, ott az eddiginél szigorúbban — a fogyasztói érdekekbe ütköző visz­­szásságok miatti felelősségre vo­nást. Ez utóbbit egyébként a tanácsok tapasztalatai indokolják. Nem áll egyedül azzal a megállapításával a Nógrád megyei tanács végre­hajtó bizottsága, hogy a fogyasz­tói érdekvédelem helyzete „nem megnyugtató”. Miután a legutób­bi egy-két esztendőben a taná­csok kibővítették ellenőrzésük színterét, figyelmük már kiterjed a Tüzép-telepektől az üzemi bü­fékig, az áfészek­ ruházati boltjai­tól a termelőszövetkezeti vendég­lőkig, céltudatosabban és alapo­sabban tárhatják fel a szabályta­lanságokat, a korábbinál ponto­sabb képet alakíthatnak ki a vá­sárlói érdekek megsértéséről. A fogyasztói érdekvédelem helyzetének elemzése óhatatlanul érinti a kereskedelmi dolgozók magatartását is. Közismert, hogy a vásárlók egy része olykor hajla­mos a negatív példák alapján ál­talánosítani. Helytelenül, hiszen az üzletekben, áruházakban, ven­déglátó helyeken fáradságos mun­kát végző emberek maguk is fo­gyasztók, túlnyomó többségük el­ítéli a szocialista kereskedelemhez méltatlan dolgozókat. De ők sem lehetnek híján az etikai nevelés­nek, ráhatásnak , de az anyagi vagy erkölcsi elismerésnek sem. Mindehhez viszont a tanácsok és a szakszervezeti szervek erőtelje­sebb együttműködésére van szük­ség. Ugyanígy nehezen képzelhető el a vásárlói érdekek helyes, cél­ravezető képviselete a tanácsok és a kereskedelmi felügyelőségek, illetve minőségellenőrző intézetek közös erőfeszítése nélkül. Úgy tet­szik, több kezdeményezőkészség lenne elvárható a helyi tanácsok egy részétől az ellátás tervezésé­ben és szervezésében, a keres­kedelmi vállalatok munkájának koordinálásában, a kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltatóbe­ruházások előkészítésében vagy akár az üzletek nyi­tvata­r­tásának dolgában is. Befejezésül pedig illesse köszö­nőszó azokat, akikről a bevezető­ben szóltunk: a sok-sok ezer társa­dalmi munkást, aki szabad idejét feláldozva fáradozik a fogyasztók érdekeinek védelméért, járja a városokat és falvakat, hogy óvja a vásárlókat a kártól, leleplezze a visszaélőket, segítsen az ellátás, a kiszolgálás kulturáltságán, a minőségi hibák feltárásán. Elis­merésüket fejezi ki az a tény, hogy maguk az érintett vállalatok is országszerte mind rendszere­sebben igénylik közreműködésü­ket, s használják fel tapasztala­taikat a hathatós intézkedések ki­dolgozásában. Fekete Gábor Az országyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénte­ken az Országházban tartotta ülé­sét. Meghallgatták dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter szóbeli tájékoztatóját, majd a bizottság véleményezte a Polgári Törvény­­könyv küszöbönálló módosításá­nak tervezetét A dr. Gonda György elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett dr. Sza­kács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész is. A vitában felszólalók hangoztat­ták: a tervezetben megfelelően ér­vényesül a jogok és kötelességek egysége, s kellő biztosítékokat so­rakoztat fel a jogok és törvényes érdekek védelméhez is. A személyiségjogok fokozott védelmét, így például a névvise­léshez való jog védelmét újsze­rűen szabályozza a javaslat azzal, hogy kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyéb közszerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. Ugyan­csak teljes helyeslésre talált a szolgáltatások hibátlan teljesíté­séért való felelősség és szavatos­ság egységes szabályozása. Az or­szággyűlés elé kerülő javaslat pél­dául rögzíti a megrendelő jogait, választási lehetőségeit a hiba ki­javítására, a kicserélésre, az ár­leszállításra vagy a kártérítésre, felsorolva az ügyfél érdekeinek jogi biztosítékait is. Az eddiginél hatékonyabb meg­oldásokat javasol a tervezet — egyebek között — a kártérítés sza­bályozására. A bizottsági vitában sok szó esett az örökléssel kapcso­latos szabályok között a házas­társat törvényes örökösként meg­illető haszonélvezet eddigi gya­korlatának módosításáról. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a házastárs öröklésének az a mind­máig érvényes formája — ami­kor az özvegy használja az el­hunyt személynek a gyermekei ál­tal örökölt­ vagyonát — sem a ha­szonélvező, sem az örökösök szá­mára nem előnyös. Ezért mind­­annyiuk számára kedvezőbb meg­oldást indítványoz a javaslat: a házastárs által lakott lakás és an­nak felszerelése kivételével az egyéb vagyonra kérni lehet a ha­szonélvezeti jog megváltását. A képviselők több részletkér­désben szövegmódosítást indítvá­nyoztak, amelyek egy részét a bi­zottság magáévá tette. A vitában felszólalt Pályi Sándorné, dr. Sza­bó Kálmán, Szűcs Gábor, dr. Néz­nér Ferenc, Szokola Károlyné, dr. Mátay Pál, Kelen Béla és dr. Ju­hász Tibor képviselő. (MTI) 3

Next