Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

1977. szeptember 4., vasárnap NÉPSZABADSÁG Sej, szellő, bárányfelhő Birodalmába egyedül ő ismerte a bejárást, a láthatatlan kapu ne­ki nyílt meg csupán. Tudta a jel­szót, magában motyogta: „Sej, szellő, bárányfelhő, ne­felejcs!" Miként ismerhette volna más is a jelszót, ha nem árulta el senki­nek. A bodzabokrok közé gurult a labdája, s míg utánaszaladt, a régi kemence mellett felbukott egy tégladarabkától, hátára esett, ke­zével kapálózott, fentről, a fel­hők közül olyan lehetett, mint egy gombostűre szúrt cserebogár. A nap a szemébe vágott, pedig egy szellőcske védelmezően próbálta elhessegetni a forró sugarakat. Szelíd bárányfelhő járt fölötte, az is megsajnálta, odaúszott a tüzes napkorong elé. Ekkor hallotta elő­ször a muzsikát: „Sej, szellő, bá­rányfelhő, nefelejcs!" Képzelete máskor is ingerelte versikékre, ha valami öröm vagy szomorúság érte. Mintha e versi­kékkel védekezhetne. Mire feltá­­pászkodott, a szél is elült, a bá­rányfelhő is tovább sétált a nap elöl. De attól kezdve itt volt az ő birodalmának a kapuja. Ha el tudott tűnni édesanyjá­nak vigyázó pillantása elől, a bodzabokrok, a téglatörmelékek közé menekült. Hányódott ott egy üszkös gerenda, talán a kemence fölött tartotta a tetőt, aztán ki­mustrálták, ide dobták, elfelej­tették. Birodalmának másik határa mélyen belenyúlott a szomszéd veteményeskertbe, mivel a kerí­tés köztük rég kidőlt, és egyik gazda sem akarta újra állítani. Egy kendermagos tyúk került oda néhanapján valahonnan, s míg a szomszédasszony észre nem vette, vidáman kapirgált az ágyások­ban. A fiúcska a bodzabokrok mö­gül leste, mintha ellenség tűnt volna föl a láthatáron. Izgalmá­ban a kendermagos óriássá nőtt, feje égig ért, szárnyai a fák ágain akadtak fenn. De egyszerre növe­kedni kezdett minden, a bodza cingár törzs, mint a torony, olyan széles lett, a tégladarabkák a sze­kér derekában sem fértek volna el. Ilyenkor érezte igazán a biro­dalma nagyságát és saját hatal­mát, hiszen ennek az óriási vi­lágnak ő parancsolt egyedül, ak­kor roskadt vissza minden igazi arányaiba, amikor unottan vagy gonoszkodó kedvvel megfosztotta képzelete csodájától, s akkor vált megint félelmetessé, amikor úgy kívánta. Ő volt a varázsló, vagy őt varázsolta meg az udvar sar­ka, olyan mindegy volt. Egyetlenegyszer ötlött eszébe, hogy ezt a roppant erőt, amellyel titkos hatalmak felruházták, má­sok ellen is fordíthatná, például a szomszédos Jancsinak vissza­adhatná a sok püfölést, amit ár­tatlanul kapott tőle, csupán azért, mert a Jancsi keze kétszer ak­kora, mint az övé. De alig indította rohamra a képzeletét, édesapja erélyes hang­ját hallotta a közelből, és attól a varázslat úgy megszakadt, mint egy kellemes hajnali álom. Töb­bé nem próbált ártó szándékkal kimozdulni a­ maga birodalmából, csak arra vigyázott, hogy más ne hatolhasson be a bodzafák és tég­latörmelékek rejtekeibe. Ettől a zugtól vált meg legne­hezebben, mikor egy reggel any­ja szépen felöltöztette, apja pedig a városba indult vele, iskolába, hosszú távozásra. Kiszakította magát az anyja karjából, szaladt a bodzafák közé. Majdnem verést kapott, amiért új ruháját nem becsüli, koszolná össze azonnal. Szerette volna, ha megverik, leg­alább szabadon eleredhettek vol­na a könnyei. Szülei azonban sajnáltak hozzá ütni, szívükig ért a búcsúzás fájdalma. Hónapok múltán került haza az iskolából. Két ujjal magasabb lett, sok élménnyel gazdagabb. Ahogy udvarukra beért, a városi iskola kalandjai mind eltűntek körüle, elhagyott birodalma tá­madt föl újra. A jelszó azonnal fölidéződött benne, míg szaladni kezdett hátra, a bodzafákhoz, tég­latörmelékhez ... „Sej, szellő...” Elakadt a hangja, megtorpant a lába. A bodzabokrok nem voltak sehol, a téglatörmelékek helyén szépen elsimított zöldséges ágyá­sok, mint a szomszédos kertben, ahol az égig érő kendermagos ka­­pargatott volt. Mintha eltévedt volna, bizonytalanul nézett körül. — Mit keresel, édes fiam? — kérdezte szelíden az édesanyja. — Előbb a házba illenék be­menni, te gyermek! — tette hoz­zá az édesapja. Mit is mondhatott volna nekik? Mit keres ő tulajdonképp a bod­zafák, a téglatörmelékek helyén? Hogyan magyarázhatná meg, ha nem értik ezt magyarázat nélkül. — Sok gaz volt itt — mondta az édesapja. Ideje volt rendet csi­nálnom végre! És kiegyenesedve várta diákfia elismerő pillantását. A gyermek azonban már nem reá figyelt, ha­nem valami messzi üzenetre, amely talán a felhőből érkezett: „Sej, szellő, bárányfelhő, ne fe­lejtsd!" BEKE GYÖRGY fcy/// f'//a y/y/A f w J VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 10.03: Akik a gyermekeknek írnak. 10.10: Lalala. Meseopera. 11.24: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. Közben: 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.57: Tiszta szívvel. 13.07: Jó ebédhez szól a nóta. 13.50: Kozmosz. 14.10: Muszorgszkij operáiból. 15.17: Művészlemezek. Közben: 15.58: Úti jegyzet. 17.16: Jókai: Az arany ember. 2. rész. 18.04: Nóták. 18.45: A madarász. Zeller operettjének rádióváltozata. Közben: 19.45: Versek. 20.54: Richter hangversenyei ii. 22.20: Haydn: Londoni szimfónia. 22.52: Platonov: Apai hang. 23.14: A vietnami kultúra hete. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Református félóra. 7.30: Régi orgonamuzsika. 8.05: A jövő hét műsorából. 8.33: A Nyitnikék postája. 9.00: Vasárnapi koktél. 10.33: Szivárvány. 12.33: Népdalok. 12.59: Rádiójáték Apáczai Csere Já­nosról. 1. rész. 14.00: Táskarádió. 15.00: Jelenddőben. 15.33: Kórusok. 15.49: Mikrofonnál az irodalmi szerk. 15.59: Népi muzsika. 16.35: Szabad teret keresünk. 17.00: Ötórai tea. 17.59: A vasárnap sportja. 18.29: A vietnami kultúra hete. 18.41: Pesti házak titkai. 19.43: Kritikusok fóruma. 19.53: A bestsellerek világában. 22.36: Tánczene. 3. MŰSOR 8.08: Századunk zenéjéből. Szt. 8.43: Romantikus zene. Szt. 10.13: Új Zenei Újság. 10.48: Zenekari hangverseny. 13.10: Zenekari muzsika. Szt. 12.10: Csak fiataloknak! 15.08: Gyászolók. Hang­játék. 15.50: Caruso, a nép énekese (ism.). 16.25: Dzsessz. Szt. 16.59: Kishatár — kiskapu? 17.24: Hangverseny. Szt. 18.03: Körmendi Klára zongoraestje. Szt. Közben: kb. 18.43: Világlíra. 19.44: Weber. Euryanthe. 3 felv. ope­ra. Szt. Közben: 20.59: Kis magyar néprajz. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétérna (sz.). 9.05: Mindenki iskolája. 9.35: Wickie. 8. rész. 10.00: Marék Piegus kalandjai. 8. 10.30: Hírek. 10.35: Hatévesek lettünk (ism., sz.). 11.05: Csak gyerekeknek! Kisfilmek. 12.57: Gusztáv, az aranyásó (sz.). 13.05: Felnőtt­ bábfesztivál. 3. 13.50: Vidocq újabb kalandjai. 7. (sz.) 14.45: Olajbányászok. 15.00: Kajak-kenu VB, atlétikai VK (sz.). 17.30: Tanévnyitó közv. Nyíregyházá­ról. 18.00: Lehet egy kérdéssel több? 18.40: Esti mese. 18.50: Tévétorna (sz.). 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Nagyezsda. A Mark Donszkoj által rendezett szovjet film Le­ninnek és feleségének, Nagyezs­da Krupszkajának állít emlé­ket. A magyarul beszélő film­­­­ben láthatjuk a két rendkívüli ember életének megannyi moz­zanatát. 21.35: Sporthírek. 21.45: Vendégünk Pedro Lavirgen. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Zenekari muzsika. 9.00: A Nyár múzeumában. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Óvodások énekelnek. 10.05—10.40: Gyermekeknek! 10.40: Operafelvételek 11.24: Érdekhézagok. 11.39: Izgalom. 11. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Népzene. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Három Vivaldi-concerto. 15.10: Édes anyanyelvünk. 15.15: Balázs Árpád dalai. 15.26: Népi zene. 16.05: Bolgár költők versei. . 16.25: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.10: Beszélgető számítógépek. 17.25: Bolgár operafelvételek. 19.15: Sajtókonferencia az Oktatási Minisztériumban. 20.15: Beethoven-művek. 20.49: A Rádió Kabarészínháza. 22.30: Nikolaj Evrov zongorázik. 23.13: Dzsesszfelvételek. 0.10: Régi francia muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósművek. 8.33: Huszka-operettekből. 9.33: Könnyűzene. 12.00: Népi zene. 12.33: Kamarazene. 13.25: Kis magyar néprajz. 13.33: Zene gyerekeknek. 14.00—17.00: Kívánságműsor. 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Kerekasztal-beszélgetés. 18.33: A rádió népzenei fesztiválja. 20.33: Ki mit kutat? 20.53: Tánczene. 21.12: Donizetti. Az ezred lánya. Két­­felv. opera. Közben: 22.33: Derűre is derű. 23.42: Filmzene. 3. MŰSOR 14.05: Brahms-kamarazeneest. Szt. 15.34: Moldován Stefánia énekel. Szt. 16.03: Zenekari muzsika. Szt. 16.50: A hét zeneműve (ism.). 17.20: Láttuk, hallottuk. 17.35: Huszonöt perc bent. Szt. 18.05: Vesztesek. Galgóczi Erzsébet rá­diójátéka azokról szól, akik, ahe­lyett, hogy maguk irányítanák sorsukat, sodortatják magukat. 18.36: Operafinálék. 19.33: Hangfelvételek felsőfokon. Szt. 20.26: Dzsesszfelvételek. 20.50: Maros Ilona énekel. 21.08: Zenekari muzsika. Szt. 23.42: Filmzene. Tónagy Sándor versei: Virágzó Meggyfákon égbolt-végtelen, millió csillag most terem. Virágzás lobban, lángra kap, Tejútról méhek rajzanak. Palota Szellő-gyolcs melenget, vízi illat al­at, csillag-korsó hűvös mélyén bársonyozó harmat. Ring ide, leng oda, virágszirmon vízcsöpp-palota. Gombár Endre: Kutyák Fürtös fejű bohó uszkár inkább játszik semmint úszkál A tekintélyes komondor még álmában sem dorombol Kurtafarkú foxterrier figyelmedet tereli el A kisfejű szikár agár délcegen áll , a tanár leckéztet egy magyar vizslát: „Megvan-e már a nyelvvizsgád?” A SZOVJETUNIÓ KÖZTÁRSASÁGA­ II. VÍZSZINTES: 1. A Szovjetunió tagállama. H. Baba­köszönés. 13. Ke­reskedelmi létesít­mény. 14. Bánkó­dik, szomorkodik. 16. Pest megyei község. 17. Ez a nap. 18. Dunántúli megye. 19. Közle­kedési terület. 20. Major Ottó. 21. Van, létezik. 22. O. M. E. 23. Város a vízszintes 1-ben. 27. A. N. T. 28. Az egyik nem. 29. Nyak közepe. 30. Vasútállomás. 31. Folyó Romániá­ban. 33. Római hat. 34. Gyorsasági ver­senyeken ; a meg­teendő út. 35. Is­mert sakkozónő (Éva). 37. Fúrottkút, melyből a vi­zet a víz természetes nyomása hajtja fel. 39. Zamat. 40. A vízszintes 1. egyik városa. FÜGGŐLEGES: 1. Eltompult tudatú állapotba ke­rül. 2. Gabonát vág. 3. Félreeső hely. 4. Indulatszó. 5. Régen fémtermékeket kovácsoló kisebb ipari berendezés volt. 6. Szabó Anna. 7. Szék páros be­tűi. 8. Csehszlovák magnetofonmár­ka. 9. Földművelő eszköz. 10. Nem arra a helyre. 11. Neves dzsesszmu­zsikus (Aladár). 12. Fekhely. 15. Olaszország fővárosa. 20. Agybetét. 21. Villanykörte. 23. Híres gyomai nyomda. 24. Férfinév. 25. Haj, szőr­zet eltávolítására való gép. 26. A ma­gyar reformáció egyik ismert alak­ja (Ferenc). 27. Egyezés, azonosság kifejezése más szóval. 30. Vágott vi­rág tartására való dísztárgy (ékezet­fölösleg) . 31. Sík keverve. 32. Mező­­gazdasági munkaeszköz. 33. Létezik. 34. Nagyobb közterület. 36. Téli sport. 38. T. G. Beküldendő: a vízszintes 1., 23., 40. és a különálló sor: a vízszintes egyik városának neve. (A különálló sorba a rejtvény azo­nos számú kockáinak betűit kell be­írni.) T. D. Beküldési határidő: szeptember 10. Cím: 1960 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Gyermekrovat. 13 Bumeráng, gerely és nádszál Ki tudja, hogy mikor hajították el először a bé­kepipa elszip­­pantása után Észak-Amerika indiánjai, csak úgy játékosan a tomahawkot, vagyis a harci baltájukat? És mikor versenyez­tek először Ausztrália őslakói a bumeránggal, ezzel a kifli ala­kú, fából faragott fegyverrel? Régóta dobálják egymást, csak úgy virtusból, különféle gyü­mölccsel vagy kövekkel, miközben pajzzsal védik magukat, a Fidzsi­­sziget ifjas-férfiai. Akit egy talá­lat ér, az kiesik, és más áll be he­lyette. Hányszor látunk itthon gyerekeket, amit Mátyás király fekete seregeinek dárdavető ka­tonáit utánozva, nádszálakat rö­pítenek a levegőbe. Dobások, tréfásak vagy ver­­senyszerűek. Elérkeztünk az atlé­tika egyik nagy ágához: súlylö­kés, diszkoszvetés, kalapácsvetés és gerelyhajítás. Valamennyihez elengedhetetlen az erő, a ruga­nyos test és az ügyesség. A dobás több mozgásból tevődik össze, az a fontos csak, hogy jó sorrendben, megbicsaklás, megtorpanás nélkül történjenek. A több mozgás úgy válik mozgássorozattá, ahogy a filmkockákból a mozgókép. A diszkoszvetést és a kalapácsvetést gyerekfejjel bajos elkezdeni. Nád­szálból, rugalmas faágból azon­ban játékgerelyt bárki készíthet magának, és ha ez nem is száll el 90 méteren túlra, mint az olim­piai bajnok Németh Miklós fém­gerelye, szórakoztató házi verse­nyek eszköze lehet. Húzzunk a földön egy vonalat. Hátráljunk 10—15 métert. Fogjuk meg a súlypontjánál a gerelyt, emeljük a fejünkkel egy magas­ságba. Fussunk a vonal felé és amikor közvetlenül elé érünk, ak­kor nagy lendülettel hajítsuk el Gyakorlás közben arra ügyeljünk, hogy a mozgássorozat részei zök­kenő nélkül illeszkedjenek egy­máshoz. „Többet ésszel, mint erő­vel”, ez lehet a kezdő nádszál-, vagy gerelyhajító jelszava. Hasznos és szórakoztató időtöl­tés a súlylökés is. Rajzoljunk a földre két méter átmérőjű kört Szerezzünk egy vasgolyót, súlya legyen 4—5 kg (a felnőtt verseny­zőké több mint 7 kg). Ha ez nincs, jó egy nagyobb kő, vagy egy fél tégla is. Vegyük a kezünkbe, emeljük a nyakunkkal egy ma­gasságba és hirtelen erőteljes mozdulattal lökjük ki, anélkül, hogy a körből kilépnénk. Nem olimpiai versenyszám, de fiataloknak mégis ajánlh­ató, mert látványos versengésre ad alkal­mat: a gránáthajítás. Ez főleg a kar- és vállizmokat fejleszti. Ti­zenöt méteres nekifutás után ha­jítsuk el. Tenyérben jól elférő kis labdával is gyakorolhatjuk a do­bást, sőt még versenyezhetünk is egymással, ki hajítja messzebb. Minden sporteszközzel az ismer­kedés legyen természetes, úgy, mint a gyerekek a lapos kavicso­kat a földről felemelik a Duna, a Tisza vagy a Balaton partján, hogy azután elhajítsák, hadd ve­rődjön vissza minél többször a víz felületéről. KM IFJÚSÁGÉRT MOLNÁR KÁROLY MEGFEJTÉS - NYERTESEK Az augusztus 28-i keresztrejtvény megfejtése: Azerbajdzsán, Kirovabad, Sztepanakert — Kaszpi-tenger. Az augusztus 21-i számban megje­lent rejtvények helyes megfejtői kö­zül a következők nyertek könyvutal­ványt : Ágoston Zita, Dunaújváros; Balogh Zoltán, Hódmezővásárhely; Bodnár Aranka, Dabas; Bóka Edit, Devecser; Csikár Gábor, Hanta; Dávid István, Levelek; Dávidovics Anikó, Nagyka­nizsa; Dudar Gizella, Bátaszék; Gá­­csi Alice, S­ágúj­falu; Gombos Rita, Nyíregyháza; Hajdú Helga, Jászikisér; Hídvégi Erzsébet, Kisbágyon; Hervai István, Murakeresztúr; Jakó László, Miskolc; Kerékgyártó Edit, Nagysáp; Kicsák Ferenc, Nyírcsaholy; Kóra Mónika és Gabriella, Pécs; Kun Éva, Mátranovák; Lóth István, Tapolca; Magyar Elemér, Tornyospálca; Mol­nár Csaba, Alsónémedi; Nyerges Sa­rolta, Törökszentmiklós; Oláh Mária, Egyek; Orsi Gabriella, Balatonszemes; Séllei Gyula, Elek; Uszkai József, To­­kodaltáró; Bognár Erzsébet és Má­ria, Slodorog László, Szokol Márta és Zsámboki Julianna, Budapest.

Next