Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

10 Számítógépesítés közös vállalkozásban AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI INTÉZET KEZDEMÉNYEZÉSE A számítástechnikát, mint min­den újdonságot, végletesen ítéli meg a társadalom. Kezdetben ná­lunk is sokan voltak, akik azt gondolták: hamarosan számító­géppel fogjuk irányítani a válla­latokat, egy csapásra megoldjuk a vezetés, a szervezés, a gazdálko­dás sok nehéz problémáját. Né­mely vállalatnál státusszimbó­lummá vált a saját számítógép. Azután kiderült, hogy a tapasz­talatok nem igazolják az indoko­latlanul felfokozott várakozást. A hurráhangulatot sok helyütt a csalódottság, a borúlátás váltotta fel, annak ellenére, hogy az ál­lam, az ügy jelentőségének meg­felelően, messzemenően támogat­ja a számítógépesítést és több te­rületen kedvezőbbé váltak a gyor­sabb előrehaladás feltételei. Ezekről a lehetőségekről, a szá­mítógépesítés gyorsításának idő­szerű ágazati feladatairól beszél­gettünk Gerő Istvánnal, az Épí­tésgazdasági és Szervezési Inté­zet (ÉGSZI) igazgatójával, és he­lyettesével, Kecskés Miklóssal. A tervszerű felkészítés előnyei — A hetvenes évek elején az EGSZI azt a feladatot kapta, hogy hozza létre az ágazati számítógép­­hálózatot a számítástechnikai kul­túra elterjesztésére. Hogyan tettek eleget ennek a megbízatásnak? — Az ágazati hálózat kiépítése azóta megtörtént. 1970-ben he­lyeztük üzembe az első számító­gépet az intézet kezelésében Bu­dapesten, azután Miskolcon, Sze­geden, Pécsett, Győrött és Debre­cenben hoztunk létre regionális központokat, saját erőforrásból és állami támogatással, s ezzel egy­idejűleg megkezdtük a számító­gépek gyakorlati alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását. A regionális központokban szer­vezőkből és számítástechnikai szakemberekből szakmai tagoza­tokat szerveztünk, amelyek köz­vetlenül segítik a számítógépes módszerek vállalati alkalmazását. A számítógépes programok kidol­gozásába, a rendszertervek zsűri­zésébe bevontuk az építő- és épí­tőanyag-ipari vállalatok szakem­bereit is. Az intenzív fejlesztő és szervező munka eredményeként az ágazat számítógépein kidolgo­zott programokkal ma már a ter­melésirányítás és az ügyvitelszer­vezés csaknem minden területén ki tudjuk elégíteni a vállalatok jelenlegi igényeit, s közben új utakat keresünk a számítástech­nika tömeges alkalmazására. — Kérem, ismertessék az intézeti koncepciót. — A hazai viszonyok közt elég általánosan elterjedt az a gya­korlat, hogy a vállalatok előbb megveszik a számítógépet, aztán óriási anyagi és szellemi ráfordí­tással kidolgozzák vagy kidolgoz­tatják a rendszerterveket, a fel­használói programokat. A számí­tógépesítésnek ez a direkt mód­szere az alkalmazás feltételeinek külön-külön, saját erőből történő kialakítása azonban igen hossza­dalmas és költséges, hiszen egy negyvenmilliós gépparknak csu­pán a fenntartása évi 18—20 mil­lió forintba kerül. Mi ezért olyan megoldásra töre­kedtünk, amellyel a költségek a minimálisra csökkenthetők, s a vállalatoknak nem kell végigjár­­niuk azt az évtizedes, buktatókkal teli fejlődési szakaszt, amit saját erőből a számítógépre való felké­szülés jelent. E cél elérésére pró­baképpen több vállalattal hosz­­szabb időre, 5-7 évre szóló együttműködési megállapodást kö­töttünk arra, hogy az ágazat gép­parkján tervszerűen felkészítjük őket a számítástechnika fogadásá­ra. Intézetünk kidolgozza és beve­zeti a vállalatok által alkalmazni kívánt típusprogramokat, közre­működik saját számítástechnikai szakembereik kiképzésében, s az­tán a számítógépet meghatározott feltételekkel átadja a szerződő fél­nek további önálló használatra. A gépbérleti elv alapján — Hogyan valósul meg a gyakor­latban az ÉGSZ­ és a vállalatok együttműködése? — Az általunk kialakított, má­sutt eddig még nem alkalmazott rendszerben a vállalatok nem ál­lítanak be saját számítógépet, amelyet az első években, a kellő feltételek híján amúgy sem tud­nának kihasználni, a számítás­­technikai együttműködés révén mégis „gépközelbe” kerülnek. A számítógépet az intézet veszi meg, s a gépbérleti elven alapuló, de annál sokkal előnyösebb közös vállalkozási formában szervezi meg az üzemeltetést. Amíg a kül­földön már régebben elterjedt gépbérleti — lízing — rendszer­ben a felhasználó időarányos köl­csönzési díjat fizet és így törlesz­ti a berendezés teljes eladási árát, míg az végül a saját tulaj­donába kerül, addig az ÉGSZI partnerei csak az általuk éven­ként felhasznált gépórák díját té­rítik meg az intézetnek, annyit, amennyit szükségleteik és lehető­ségeik arányában a szerződésben vállaltak. Ha egy vállalat a meg­állapodás első évében mondjuk ezer gépórát, a másodikban pedig kétezret kíván igénybe venni, mert ennyire készült fel, akkor annyit is fizet. A gép akkor ke­rül a vállalat tulajdonába, ami­kor annak az értéke az általa fi­zetett gépóradíjakból amortizáló­dott, s amikor már képes a beren­dezés önálló üzemeltetésére és gazdaságosan ki is tudja azt hasz­nálni. Az ÉGSZI-nek a géphasz­nálati díjakból a vételár visszaté­rül, amiből újat tud vásárolni és az akciót tovább tudja folytatni. S mivel az intézet az ágazat gép­parkján folyamatosan egyszer­re több vállalatot készít fel a számítástechnika alkalmazására, az egy felhasználóra jutó költsé­gek arányosan megoszlanak, s összességükben fedezik az ÉGSZI kiadásait. Ily módon a gazdálkodó szervezetek saját erőforrása, és a számítógépesítésre adott állami támogatás nem aprózódik szét, ha­nem a közös vállalkozás révén koncentráltan és hatékonyan fel­használható. Mindezen túl az együttműködő vállalatok az ÉGSZI szellemi ka­pacitásának célszerű kihasználá­sával, a széles körben, egységesen felhasználható típusprogramok alkalmazásával, olyan nagyszabá­sú, bonyolult számítástechnikai feladatokat is meg tudnak oldani, amire külön-külön nem lennének képesek. Ennek érzékeltetésére ta­lán elég annyi, hogy az intézet gyakorlott szakembergárdájának is két évi munkájára volt szük­ség a legfontosabb vállalati prog­ramok kidolgozásához, s ezek kö­zül csupán az építőipari költség­­vetés számítógépes feldolgozását szolgáló típusprogram-csomag el­készítése 15 millió forintba került. Az első tapasztalatok — Mely vállalatokkal kötöttek ed­di® együttműködési szerződést? — Az első megállapodást a 43- as számú Állami Építőipari Vál­lalattal kötöttük meg néhány év­vel ezelőtt. Azóta kialakult a vál­lalat saját számítástechnikai szak­embergárdája, amely az ÉGSZI egyik gépét már két műszakban önállóan üzemelteti, s az intézet­tel kötött újabb középtávú együtt­működési megállapodás alapján felkészülnek számítástechnikai rendszerük továbbfejlesztésére. A kedvező tapasztalatok alapján to­vábbi négy gazdálkodó szervezet­tel, köztük a szegedi Dél-magyar­országi Magas- és Mélyépítő Vál­lalattal kötöttünk tartós együtt­működési megállapodást. A szege­dieknél a közös munka eredmé­nyeként annyira meggyorsult a számítástechnikai programok üzemszerű alkalmazása, hogy az eredetileg hat évre tervezett szá­mítógép-óra mennyiséget körül­belül négy és fél év alatt felhasz­nálják, s a regionális központ be­rendezéseit már az idén, a felké­szülés második évében csaknem két teljes műszakban ki tudják használni. A Győr megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal meg­kötött szerződés időtartama 1980- ig terjed, az építőanyag-iparhoz tartozó Üvegipari Művekkel pe­dig most állapodunk meg közös számítógép beruházásra és a gép­park közös vállalkozásban törté­nő üzemeltetésére. A számítógép az 1984-ig szóló szerződés lejártá­val kerül az Üvegipari Művek tu­lajdonába. — Milyen setríz­éset kapnak a vál­­lalatok az intézettől a számítástech­nika alkalmazásához az együttmű­ködési megállapodás lejárta után? — A karbantartást a felkészí­tés egész időszakában az ÉGSZI szervezete végzi, s a gépek átadá­sa után is teljes felelősséggel gon­doskodik a zavartalan üzemelés technikai feltételeiről, a szerviz­ről és az alkatrész-ellátásról. Gép­állományunk kisebb része egyéb­ként külföldi licenc alapján ké­szült, hazai gyártású EMG típusú gép, nagyobb része KGST-koope­­rációban gyártott ESZR-számító­­gép. Az egységesítés során a ré­gebbi EMG-gépek helyett még eb­ben a tervidőszakban ESZR-szá­­mítógépeket helyezünk üzembe. Az egységes géptípusokat köny­­nyebb karbantartani, üzemeltetni, s könnyebb a számítástechnikai rendszerek alkalmazása is. Végül, de nem utolsósorban az ÉGSZI az együttműködési szerződés lejárta után is maximális segítséget ad a felhasználói programok és mód­szerek továbbfejlesztéséhez. A széles körű alkalmazás feltételei — Mik a kilátások a kezdeménye­zés elterjesztésére és a számítógép tömeges építőipari alkalmazására? Sok építő- és építőanyag-ipari vállalat kér tőlünk részletes in­formációt a számítógépesítés új módszereiről, a közös vállalkozási formákról, és érdeklődik a rész­vételi lehetőségekről. Az igények láttán az ÉGSZI az építésügyi tárca egyetértésével felkészült az egyelőre csak kísérleti jelleggel alkalmazott módszer széles körű elterjesztésére. Ennek egyebek közt az a feltétele, hogy a szabá­lyozó rendszer a továbbiakban is ilyen irányban ösztönözze a számí­tástechnikai együttműködésben érdekelt partnereket. Az építőipari számítógépesítés üteme egyébként — nagyrészt ép­pen a szóban forgó akció pozitív tapasztalatainak eredményeként — az utóbbi néhány évben jelen­tősen meggyorsult. Jól mutatja ezt, hogy az ÉGSZI-nek jelenleg már a tárca kivitelező szervezetei­nek 60 százalékával s az építő­anyag-ipari vállalatok nagy több­ségével rendszeres kapcsolata van a számítástechnika alkalmazásá­ban, nagyrészt a termelés-előké­szítés és -irányítás, a gazdasági tervezés és a beruházásszervezés területén. Túlzott elégedettségre azonban nincs okunk, mivel még nem tipikus a számítógép haté­kony alkalmazása az operatív irá­nyításban, a döntések széles körű előkészítésében, a gépek által szol­gáltatott nagy tömegű informá­ció mélyreható elemzésében. En­nek műszaki-technikai feltételeit még ezután kell megteremtenünk a termelési, a gazdálkodási folya­matok átfogó számítógépesítésé­vel, az ehhez szükséges korszerű vállalati adatrögzítő gépek jól koordinált beszerzésével és üze­meltetésével. Ez a számítógépesí­tés egyik következő, nagy munka­­igényű lépcsőfoka. Oroszi István n B­stdló FIA TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓl KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Bach-fel­vételek. 9.00: zenés képeskönyv. 9.15: Nyári színház, téli stílus. 9.30: Gyurkovics Mária énekel. 10.05: Gyermekmosolyok Koreában. 10.30: Kórusművek. 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. U.oo: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Népi zene. 14.05: Százszorszép klub. 14.99: Hangjáték gyerekeknek. 14.29: Láng István műveiből. 15.10: Rádiójáték Apáczairól. 2. rész. 16.10: A bolgár kultúra hete. 17.07: Vigyázat, hamisítvány! Ki tud­ná megmondani, hány képhami­sítvány van szerte a világon? Értéktelenre a hamis? A műsor­ban egy, a titkát leleplező kép­­hamisító is megszólal. 17.32: Rossini: Semiramis. Nyitány. 17.45: a daléneklés mesterei. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Jókai: Az aranyember. 3. rész 20.03: Népdalok. 20.23: Richter hangversenyei. IV. Közben. 21.16: Kis magyar néprajz. 22.30: Hindemith-kórusművek. 22.45: a világ legnagyobb távcsöve. 2­3.00: Mozart-művek. o.io: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8­.33: Slágermúzeum. 9.33: Fúvósmuzsika az NDK-ból. 11.33: A Szabó család. 12.00: Énekegyüttesek félórája. 12.33: Az alvajáró. Operarészt. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... zenés délután. 14.00: Szatirikus dalok. 14.09: Boccherini: Esz-dúr szimf. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Énekszóval, muzsikával. 15.00: Táncdalok. 15.15: Kovács Péter énekel. 13.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Operettrészletek. 17.00: Közv labdarúgó-mérkőzésekről. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: A Bp. Honvéd—II. Dózsa mérk. n. fi. 19.05: Töltsön egy órát kedvenceivel 20.05: A Vasas—FTC mérk. II. fi. 20.50: Jót nevettem!­­ 22.00: Könnyűzene. 22.33: Gésák. Az operett rádióváltozata 23.48: Régi magyar dalok. 3. MŰSOR 14.05: A vadorzó. Operarészt. Szt. 14.57: Két vonósnégyes. Szt. 1. rész. 16.03: Vazov: Rabigában. R.-változat. 16.57: Szimfonikus zene. Szt. 18.45: V. Nikolov gordonkaestje. Szt. Közben: kb. 19.15: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.13: Madrigálok. Szt. 20.23: A zene nem ismer határokat. 21.10: Bizet: Don Procopio. Kétfelv. vígopera. Szt. Közben: 21.54: A pályatárs szemével. TELEVÍZIÓ 8.39: Tévétorra (sz.). 9.05: Delta (ism.). 9.30: A vízitündér. NDK-tévéism. ism . sz.). 10.43: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 14.35: Korszerű iskola. 13.25: Ahol mindenki felfedez. 16.13: Hírek 16.25: Arséne Lupin (sz.). 17.15: Mai telepesek (ism.). 18.00: Dél-alföldi krónika (sz.). 18.30: Szépen. Jól magyarul ... 18.40: Esti mese (sz.). 18.55: Vasas—FTC labdarúgó-mesk. 20.50: Tévétorna (sz.). 21.66: TV Híradó. 21.30: Frédi és Béni. 21.55: Franciaország madártávlatból. Francia rövidfilmsorozat 1. (sz.) 22.05: A dzsúdó Japán rövidfilm (sz.) 22.20: Befalazott idő (sz.). 23.05: TV Híradó 2. 2. MŰSOR 20.00: Sadj műsora (sz.). 20.50: A volojev indiánok (ism.). 21.00: tv Híradó 1. 21.30: Semmi sincs bizonyítva. Mb. NSZK-tévéfilm (sz.). 1 NÉPSZABADSÁG 1977. szeptember 7., szerda A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Szovjet-NDK házgyári szerződés A szovjet Tyehnosztrojexport külkereskedelmi vállalat 12,9 mil­lió rubeles szerződést írt alá az NDK-beli I­ndustrieanlagen-Im­­port céggel házgyári berendezések szállításáról. Az egyik szerződés értelmében a szovjetek két nagy­paneles házgyár komplett techno­lógiai sorát exportálják. A beren­dezéseket 1979 végéig szállítják le, s a szovjet szakértők részt vesz­nek a szerelésben is. Egy-egy üzemben évente 140 ezer négyzet­­méter lakás felépítéséhez készíte­nek majd elemeket. A másik egyezmény alapján a potsdami házgyárnak szállít két gyártószalagot a szovjet vállalat 1979 közepéig. Szó van arról is, hogy az NDK-beli cég hamarosan további hat technológiai sort vá­sárol a Szovjetuniótól. (Világgaz­daság) Emelkedik a fő tőkés húspiacokon a termelés Az USA, Kanada, az EGK és Japán 1977. évi hústermelése — a washingtoni mezőgazdasági mi­nisztérium előrejelzése szerint — 46,1 millió tonna lesz, nem egé­szen 0,5%-kal több a tavalyinál. A termelés annak ellenére bővül, mintegy 218 ezer tonnával, hogy az USA Kanada, Ausztrália és Új-Zéland megegyezett a marha­hús és a borjúhús forgalmának korlátozásában. A sertés- és ba­romfihús-termelés ugyanis na­gyobb mértékben fog emelkedni, mint ahogy a marha- és birkahús termelése csökken — állapítja meg a minisztérium. (Reuter) Viágbankkölcsön a Szuezi­­csatorna korszerűsítéséhez A Világbank 100 millió dollárt kölcsönöz Egyiptomnak a Szuezi­­csatorna korszerűsítéséhez — je­lentette be nemrég Washington­ban a bank szóvivője. Egyiptom külföldi — francia és angol — szakértők bevonásával nagysza­bású tervet dolgoztatott ki a fon­tos vízi út kiszélesítésére, mélyíté­sére, a biztonságos hajózáshoz szükséges kiegészítő berendezések felszerelésére, kitérők és kikötők építésére. A beruházások összegét több mint 1 milliárd dollárra ter­vezték. Mindettől azt várják, hogy 1980-ban már a nagyméretű tank­hajók is átkelhetnek a Szuezi­­csatornán. Kilenc ország, illetve pénzügyi szervezet vesz részt a program fi­nanszírozásában, közöttük több arab intézmény. (Világgazdaság) A meleg idő tovább tart Szárazföldünk északnyugati, északi részén továbbra is olyan időjárási frontok vonulnak végig, amelyeknek nyomában különösen változékonnyá vált az időjárás Anglia és a skandi­náv államok területén. Mivel a ma­gasban is határozott délnyugati-észak­keleti áramlások figyelhetők meg, így ezek a változást okozható légtömegek egyelőre még elkerülik a Kárpátok és az Alpok vidékét. A kontinens többi, tehát nagyobbik részén tovább­ra is nagy kiterjedésű magas nyo­mású légköri képződmény határozza meg az időjárás alakulását. Ezeken a területeken tovább tart a meleg, szá­raz napos idő. A hőmérsékleti csúcs­értékek szeptemberhez képest meg­lehetősen magasak. Különösen a Földközi és a Fekete-tenger vidékén melegszik fel a levegő 30—35, a ten­ger vize pedig 24—26 fokra. Hazánkban kedden meleg, száraz, napos idő volt Napközben csak ke­vés gomolyfelhő képződött, de ez sem befolyásolta a zavartalan napsütést; hatására a kora délutáni órákra 26— 32 fokig melegedett fel a levegő. Az esti órákban is enyhe maradt az idő, mindössze 15—20 fokig hűlt le a le­vegő. Várható időjárás ma estig: Tovább tart a száraz, meleg idő. A napközben helyenként megnövekvő felhőzetből csak elszórtan lehet je­­lentéktelen zápor Az északias szél időnként megélénkül. A várható leg­magasabb hőmérséklet 24—29 fok kö­zött. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 24 fok volt, a Duna vízállása Budapestnél 265 cen­timéter; mára 260 centiméter várható. hitt ifiadis an* c.Jí m mmm. 4 k­d.; r. j lesett tiijirté.wwla (V»-tj é «5». 'í *t».­­ KW. V Uf-t, • r. ItflUr

Next