Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
10 Számítógépesítés közös vállalkozásban AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI INTÉZET KEZDEMÉNYEZÉSE A számítástechnikát, mint minden újdonságot, végletesen ítéli meg a társadalom. Kezdetben nálunk is sokan voltak, akik azt gondolták: hamarosan számítógéppel fogjuk irányítani a vállalatokat, egy csapásra megoldjuk a vezetés, a szervezés, a gazdálkodás sok nehéz problémáját. Némely vállalatnál státusszimbólummá vált a saját számítógép. Azután kiderült, hogy a tapasztalatok nem igazolják az indokolatlanul felfokozott várakozást. A hurráhangulatot sok helyütt a csalódottság, a borúlátás váltotta fel, annak ellenére, hogy az állam, az ügy jelentőségének megfelelően, messzemenően támogatja a számítógépesítést és több területen kedvezőbbé váltak a gyorsabb előrehaladás feltételei. Ezekről a lehetőségekről, a számítógépesítés gyorsításának időszerű ágazati feladatairól beszélgettünk Gerő Istvánnal, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet (ÉGSZI) igazgatójával, és helyettesével, Kecskés Miklóssal. A tervszerű felkészítés előnyei — A hetvenes évek elején az EGSZI azt a feladatot kapta, hogy hozza létre az ágazati számítógéphálózatot a számítástechnikai kultúra elterjesztésére. Hogyan tettek eleget ennek a megbízatásnak? — Az ágazati hálózat kiépítése azóta megtörtént. 1970-ben helyeztük üzembe az első számítógépet az intézet kezelésében Budapesten, azután Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben hoztunk létre regionális központokat, saját erőforrásból és állami támogatással, s ezzel egyidejűleg megkezdtük a számítógépek gyakorlati alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását. A regionális központokban szervezőkből és számítástechnikai szakemberekből szakmai tagozatokat szerveztünk, amelyek közvetlenül segítik a számítógépes módszerek vállalati alkalmazását. A számítógépes programok kidolgozásába, a rendszertervek zsűrizésébe bevontuk az építő- és építőanyag-ipari vállalatok szakembereit is. Az intenzív fejlesztő és szervező munka eredményeként az ágazat számítógépein kidolgozott programokkal ma már a termelésirányítás és az ügyvitelszervezés csaknem minden területén ki tudjuk elégíteni a vállalatok jelenlegi igényeit, s közben új utakat keresünk a számítástechnika tömeges alkalmazására. — Kérem, ismertessék az intézeti koncepciót. — A hazai viszonyok közt elég általánosan elterjedt az a gyakorlat, hogy a vállalatok előbb megveszik a számítógépet, aztán óriási anyagi és szellemi ráfordítással kidolgozzák vagy kidolgoztatják a rendszerterveket, a felhasználói programokat. A számítógépesítésnek ez a direkt módszere az alkalmazás feltételeinek külön-külön, saját erőből történő kialakítása azonban igen hosszadalmas és költséges, hiszen egy negyvenmilliós gépparknak csupán a fenntartása évi 18—20 millió forintba kerül. Mi ezért olyan megoldásra törekedtünk, amellyel a költségek a minimálisra csökkenthetők, s a vállalatoknak nem kell végigjárniuk azt az évtizedes, buktatókkal teli fejlődési szakaszt, amit saját erőből a számítógépre való felkészülés jelent. E cél elérésére próbaképpen több vállalattal hoszszabb időre, 5-7 évre szóló együttműködési megállapodást kötöttünk arra, hogy az ágazat gépparkján tervszerűen felkészítjük őket a számítástechnika fogadására. Intézetünk kidolgozza és bevezeti a vállalatok által alkalmazni kívánt típusprogramokat, közreműködik saját számítástechnikai szakembereik kiképzésében, s aztán a számítógépet meghatározott feltételekkel átadja a szerződő félnek további önálló használatra. A gépbérleti elv alapján — Hogyan valósul meg a gyakorlatban az ÉGSZ és a vállalatok együttműködése? — Az általunk kialakított, másutt eddig még nem alkalmazott rendszerben a vállalatok nem állítanak be saját számítógépet, amelyet az első években, a kellő feltételek híján amúgy sem tudnának kihasználni, a számítástechnikai együttműködés révén mégis „gépközelbe” kerülnek. A számítógépet az intézet veszi meg, s a gépbérleti elven alapuló, de annál sokkal előnyösebb közös vállalkozási formában szervezi meg az üzemeltetést. Amíg a külföldön már régebben elterjedt gépbérleti — lízing — rendszerben a felhasználó időarányos kölcsönzési díjat fizet és így törleszti a berendezés teljes eladási árát, míg az végül a saját tulajdonába kerül, addig az ÉGSZI partnerei csak az általuk évenként felhasznált gépórák díját térítik meg az intézetnek, annyit, amennyit szükségleteik és lehetőségeik arányában a szerződésben vállaltak. Ha egy vállalat a megállapodás első évében mondjuk ezer gépórát, a másodikban pedig kétezret kíván igénybe venni, mert ennyire készült fel, akkor annyit is fizet. A gép akkor kerül a vállalat tulajdonába, amikor annak az értéke az általa fizetett gépóradíjakból amortizálódott, s amikor már képes a berendezés önálló üzemeltetésére és gazdaságosan ki is tudja azt használni. Az ÉGSZI-nek a géphasználati díjakból a vételár visszatérül, amiből újat tud vásárolni és az akciót tovább tudja folytatni. S mivel az intézet az ágazat gépparkján folyamatosan egyszerre több vállalatot készít fel a számítástechnika alkalmazására, az egy felhasználóra jutó költségek arányosan megoszlanak, s összességükben fedezik az ÉGSZI kiadásait. Ily módon a gazdálkodó szervezetek saját erőforrása, és a számítógépesítésre adott állami támogatás nem aprózódik szét, hanem a közös vállalkozás révén koncentráltan és hatékonyan felhasználható. Mindezen túl az együttműködő vállalatok az ÉGSZI szellemi kapacitásának célszerű kihasználásával, a széles körben, egységesen felhasználható típusprogramok alkalmazásával, olyan nagyszabású, bonyolult számítástechnikai feladatokat is meg tudnak oldani, amire külön-külön nem lennének képesek. Ennek érzékeltetésére talán elég annyi, hogy az intézet gyakorlott szakembergárdájának is két évi munkájára volt szükség a legfontosabb vállalati programok kidolgozásához, s ezek közül csupán az építőipari költségvetés számítógépes feldolgozását szolgáló típusprogram-csomag elkészítése 15 millió forintba került. Az első tapasztalatok — Mely vállalatokkal kötöttek eddi® együttműködési szerződést? — Az első megállapodást a 43- as számú Állami Építőipari Vállalattal kötöttük meg néhány évvel ezelőtt. Azóta kialakult a vállalat saját számítástechnikai szakembergárdája, amely az ÉGSZI egyik gépét már két műszakban önállóan üzemelteti, s az intézettel kötött újabb középtávú együttműködési megállapodás alapján felkészülnek számítástechnikai rendszerük továbbfejlesztésére. A kedvező tapasztalatok alapján további négy gazdálkodó szervezettel, köztük a szegedi Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalattal kötöttünk tartós együttműködési megállapodást. A szegedieknél a közös munka eredményeként annyira meggyorsult a számítástechnikai programok üzemszerű alkalmazása, hogy az eredetileg hat évre tervezett számítógép-óra mennyiséget körülbelül négy és fél év alatt felhasználják, s a regionális központ berendezéseit már az idén, a felkészülés második évében csaknem két teljes műszakban ki tudják használni. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalattal megkötött szerződés időtartama 1980- ig terjed, az építőanyag-iparhoz tartozó Üvegipari Művekkel pedig most állapodunk meg közös számítógép beruházásra és a géppark közös vállalkozásban történő üzemeltetésére. A számítógép az 1984-ig szóló szerződés lejártával kerül az Üvegipari Művek tulajdonába. — Milyen setrízéset kapnak a vállalatok az intézettől a számítástechnika alkalmazásához az együttműködési megállapodás lejárta után? — A karbantartást a felkészítés egész időszakában az ÉGSZI szervezete végzi, s a gépek átadása után is teljes felelősséggel gondoskodik a zavartalan üzemelés technikai feltételeiről, a szervizről és az alkatrész-ellátásról. Gépállományunk kisebb része egyébként külföldi licenc alapján készült, hazai gyártású EMG típusú gép, nagyobb része KGST-kooperációban gyártott ESZR-számítógép. Az egységesítés során a régebbi EMG-gépek helyett még ebben a tervidőszakban ESZR-számítógépeket helyezünk üzembe. Az egységes géptípusokat könynyebb karbantartani, üzemeltetni, s könnyebb a számítástechnikai rendszerek alkalmazása is. Végül, de nem utolsósorban az ÉGSZI az együttműködési szerződés lejárta után is maximális segítséget ad a felhasználói programok és módszerek továbbfejlesztéséhez. A széles körű alkalmazás feltételei — Mik a kilátások a kezdeményezés elterjesztésére és a számítógép tömeges építőipari alkalmazására? Sok építő- és építőanyag-ipari vállalat kér tőlünk részletes információt a számítógépesítés új módszereiről, a közös vállalkozási formákról, és érdeklődik a részvételi lehetőségekről. Az igények láttán az ÉGSZI az építésügyi tárca egyetértésével felkészült az egyelőre csak kísérleti jelleggel alkalmazott módszer széles körű elterjesztésére. Ennek egyebek közt az a feltétele, hogy a szabályozó rendszer a továbbiakban is ilyen irányban ösztönözze a számítástechnikai együttműködésben érdekelt partnereket. Az építőipari számítógépesítés üteme egyébként — nagyrészt éppen a szóban forgó akció pozitív tapasztalatainak eredményeként — az utóbbi néhány évben jelentősen meggyorsult. Jól mutatja ezt, hogy az ÉGSZI-nek jelenleg már a tárca kivitelező szervezeteinek 60 százalékával s az építőanyag-ipari vállalatok nagy többségével rendszeres kapcsolata van a számítástechnika alkalmazásában, nagyrészt a termelés-előkészítés és -irányítás, a gazdasági tervezés és a beruházásszervezés területén. Túlzott elégedettségre azonban nincs okunk, mivel még nem tipikus a számítógép hatékony alkalmazása az operatív irányításban, a döntések széles körű előkészítésében, a gépek által szolgáltatott nagy tömegű információ mélyreható elemzésében. Ennek műszaki-technikai feltételeit még ezután kell megteremtenünk a termelési, a gazdálkodási folyamatok átfogó számítógépesítésével, az ehhez szükséges korszerű vállalati adatrögzítő gépek jól koordinált beszerzésével és üzemeltetésével. Ez a számítógépesítés egyik következő, nagy munkaigényű lépcsőfoka. Oroszi István n Bstdló FIA TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓl KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Bach-felvételek. 9.00: zenés képeskönyv. 9.15: Nyári színház, téli stílus. 9.30: Gyurkovics Mária énekel. 10.05: Gyermekmosolyok Koreában. 10.30: Kórusművek. 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. U.oo: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Népi zene. 14.05: Százszorszép klub. 14.99: Hangjáték gyerekeknek. 14.29: Láng István műveiből. 15.10: Rádiójáték Apáczairól. 2. rész. 16.10: A bolgár kultúra hete. 17.07: Vigyázat, hamisítvány! Ki tudná megmondani, hány képhamisítvány van szerte a világon? Értéktelenre a hamis? A műsorban egy, a titkát leleplező képhamisító is megszólal. 17.32: Rossini: Semiramis. Nyitány. 17.45: a daléneklés mesterei. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Jókai: Az aranyember. 3. rész 20.03: Népdalok. 20.23: Richter hangversenyei. IV. Közben. 21.16: Kis magyar néprajz. 22.30: Hindemith-kórusművek. 22.45: a világ legnagyobb távcsöve. 23.00: Mozart-művek. o.io: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.33: Slágermúzeum. 9.33: Fúvósmuzsika az NDK-ból. 11.33: A Szabó család. 12.00: Énekegyüttesek félórája. 12.33: Az alvajáró. Operarészt. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... zenés délután. 14.00: Szatirikus dalok. 14.09: Boccherini: Esz-dúr szimf. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Énekszóval, muzsikával. 15.00: Táncdalok. 15.15: Kovács Péter énekel. 13.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Operettrészletek. 17.00: Közv labdarúgó-mérkőzésekről. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: A Bp. Honvéd—II. Dózsa mérk. n. fi. 19.05: Töltsön egy órát kedvenceivel 20.05: A Vasas—FTC mérk. II. fi. 20.50: Jót nevettem! 22.00: Könnyűzene. 22.33: Gésák. Az operett rádióváltozata 23.48: Régi magyar dalok. 3. MŰSOR 14.05: A vadorzó. Operarészt. Szt. 14.57: Két vonósnégyes. Szt. 1. rész. 16.03: Vazov: Rabigában. R.-változat. 16.57: Szimfonikus zene. Szt. 18.45: V. Nikolov gordonkaestje. Szt. Közben: kb. 19.15: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.13: Madrigálok. Szt. 20.23: A zene nem ismer határokat. 21.10: Bizet: Don Procopio. Kétfelv. vígopera. Szt. Közben: 21.54: A pályatárs szemével. TELEVÍZIÓ 8.39: Tévétorra (sz.). 9.05: Delta (ism.). 9.30: A vízitündér. NDK-tévéism. ism . sz.). 10.43: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) 14.35: Korszerű iskola. 13.25: Ahol mindenki felfedez. 16.13: Hírek 16.25: Arséne Lupin (sz.). 17.15: Mai telepesek (ism.). 18.00: Dél-alföldi krónika (sz.). 18.30: Szépen. Jól magyarul ... 18.40: Esti mese (sz.). 18.55: Vasas—FTC labdarúgó-mesk. 20.50: Tévétorna (sz.). 21.66: TV Híradó. 21.30: Frédi és Béni. 21.55: Franciaország madártávlatból. Francia rövidfilmsorozat 1. (sz.) 22.05: A dzsúdó Japán rövidfilm (sz.) 22.20: Befalazott idő (sz.). 23.05: TV Híradó 2. 2. MŰSOR 20.00: Sadj műsora (sz.). 20.50: A volojev indiánok (ism.). 21.00: tv Híradó 1. 21.30: Semmi sincs bizonyítva. Mb. NSZK-tévéfilm (sz.). 1 NÉPSZABADSÁG 1977. szeptember 7., szerda A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Szovjet-NDK házgyári szerződés A szovjet Tyehnosztrojexport külkereskedelmi vállalat 12,9 millió rubeles szerződést írt alá az NDK-beli Industrieanlagen-Import céggel házgyári berendezések szállításáról. Az egyik szerződés értelmében a szovjetek két nagypaneles házgyár komplett technológiai sorát exportálják. A berendezéseket 1979 végéig szállítják le, s a szovjet szakértők részt vesznek a szerelésben is. Egy-egy üzemben évente 140 ezer négyzetméter lakás felépítéséhez készítenek majd elemeket. A másik egyezmény alapján a potsdami házgyárnak szállít két gyártószalagot a szovjet vállalat 1979 közepéig. Szó van arról is, hogy az NDK-beli cég hamarosan további hat technológiai sort vásárol a Szovjetuniótól. (Világgazdaság) Emelkedik a fő tőkés húspiacokon a termelés Az USA, Kanada, az EGK és Japán 1977. évi hústermelése — a washingtoni mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint — 46,1 millió tonna lesz, nem egészen 0,5%-kal több a tavalyinál. A termelés annak ellenére bővül, mintegy 218 ezer tonnával, hogy az USA Kanada, Ausztrália és Új-Zéland megegyezett a marhahús és a borjúhús forgalmának korlátozásában. A sertés- és baromfihús-termelés ugyanis nagyobb mértékben fog emelkedni, mint ahogy a marha- és birkahús termelése csökken — állapítja meg a minisztérium. (Reuter) Viágbankkölcsön a Szuezicsatorna korszerűsítéséhez A Világbank 100 millió dollárt kölcsönöz Egyiptomnak a Szuezicsatorna korszerűsítéséhez — jelentette be nemrég Washingtonban a bank szóvivője. Egyiptom külföldi — francia és angol — szakértők bevonásával nagyszabású tervet dolgoztatott ki a fontos vízi út kiszélesítésére, mélyítésére, a biztonságos hajózáshoz szükséges kiegészítő berendezések felszerelésére, kitérők és kikötők építésére. A beruházások összegét több mint 1 milliárd dollárra tervezték. Mindettől azt várják, hogy 1980-ban már a nagyméretű tankhajók is átkelhetnek a Szuezicsatornán. Kilenc ország, illetve pénzügyi szervezet vesz részt a program finanszírozásában, közöttük több arab intézmény. (Világgazdaság) A meleg idő tovább tart Szárazföldünk északnyugati, északi részén továbbra is olyan időjárási frontok vonulnak végig, amelyeknek nyomában különösen változékonnyá vált az időjárás Anglia és a skandináv államok területén. Mivel a magasban is határozott délnyugati-északkeleti áramlások figyelhetők meg, így ezek a változást okozható légtömegek egyelőre még elkerülik a Kárpátok és az Alpok vidékét. A kontinens többi, tehát nagyobbik részén továbbra is nagy kiterjedésű magas nyomású légköri képződmény határozza meg az időjárás alakulását. Ezeken a területeken tovább tart a meleg, száraz napos idő. A hőmérsékleti csúcsértékek szeptemberhez képest meglehetősen magasak. Különösen a Földközi és a Fekete-tenger vidékén melegszik fel a levegő 30—35, a tenger vize pedig 24—26 fokra. Hazánkban kedden meleg, száraz, napos idő volt Napközben csak kevés gomolyfelhő képződött, de ez sem befolyásolta a zavartalan napsütést; hatására a kora délutáni órákra 26— 32 fokig melegedett fel a levegő. Az esti órákban is enyhe maradt az idő, mindössze 15—20 fokig hűlt le a levegő. Várható időjárás ma estig: Tovább tart a száraz, meleg idő. A napközben helyenként megnövekvő felhőzetből csak elszórtan lehet jelentéktelen zápor Az északias szél időnként megélénkül. A várható legmagasabb hőmérséklet 24—29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 24 fok volt, a Duna vízállása Budapestnél 265 centiméter; mára 260 centiméter várható. hitt ifiadis an* c.Jí m mmm. 4 kd.; r. j lesett tiijirté.wwla (V»-tj é «5». 'í *t». KW. V Uf-t, • r. ItflUr