Népszabadság, 1977. december (35. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

1977. december 28., szerda: NÉPSZABADSÁG Januártól egyszerűsítik a munkakönyvek kezelését és nyilvántartását AZ ÚJ RENDELKEZÉSEK A FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁT IS SEGÍTIK A munkaügyi miniszter rende­lete értelmében 1978. január 1-től néhány új módszert vezetnek be a munkakönyvek kiállításában, kezelésében és nyilvántartásában. Mint a Munkaügyi Miniszté­riumban elmondták, az új intéz­kedések közvetve segítik a mun­kafegyelem szilárdítását, gyorsít­ják a munkaviszony létrehozásá­nak és csökkentik a munkaköny­vek kezelésének adminisztráció­ját. Az átlagkereset helyett ezen­túl a jövőben a dolgozó személyi alapbérét, vagyis havi- vagy óra­bérét kell a könyvbe bejegyezni, hogy új munkahelyén ehhez iga­zodó bért kaphasson, s ezzel is hozzájáruljanak, hogy a „vándor­madarak” például ne keressenek többet, mint az azonos munkakör­ben régóta ott dolgozó törzsgárda­­tagok. Az indokolatlan munka­hely-változtatások csökkentését szolgálja az az intézkedés is, hogy a munkaviszony megszűnését jel­ző bejegyzések köre „Felmondás a dolgozó részéről” bejegyzéssel bővül. Eddig „Áthelyezve”, „Kilé­pett”, vagy „Munkaviszonya meg­szűnt” bejegyzések voltak csak lehetségesek; ezentúl tehát egyér­telműen kiderül, hogy a munka­­viszony a­­munkaadó vagy a dol­gozó kezdeményezésére szűnt-e meg, s alkalmazni kell-e a dolgozó egy éven belüli többszöri kilépése esetén kötelező munk­aközvetítést. A munkaviszony létesítéséhez szük­séges adminisztratív teendők gyorsítá­sát segíti az az új rendelkezés, hogy január 1-től egységesítik az elveszett, megsemmisült, vagy bírói úton bevont pótlólagos munkakönyvek, az úgyne­vezett másodlatok illetékét. Mivel ed­dig az első másodlat kétszáz, a to­vábbiak pedig hatszáz forintba kerültek, utána kellett nézniük a ha­tóságoknak, hogy hányadik munka­­könyvről van szó, s a könyvet csak akkor adták ki, amikor a Munkaügyi Minisztérium a korábbi könyvek szá­mát megállapította és az új könyv kiadását engedélyezte. Ezentúl valamennyi másodlat két­száz forintba kerül, s a könyvet a tanács illetékes szerve azonnal kiad­hatja, mert arról csupán a nyilván­tartás miatt kell tájékoztatni a Mun­kaügyi Minisztériumot, annak enge­délyét többé nem kell kérni. A foly­tatólagos munkakönyvekért, amelye­ket akkor állítanak ki, ha az előző könyv betelik, 50 forint illetéket kell fizetni. A munkahelyükhöz ragasz­kodó dolgozóknak rendszerint egész életükben nincs szükségük ilyen foly­tatólagos könyvre, mert egy munka­könyv 21 munkahely-változtatás be­jegyzésére elegendő. Más a helyzet a nyugdíjasoknál, akik munkájuk jelle­ge miatt esetleg egy éven belül is több helyen dolgoznak; ők a folyta­tólagos könyvért nem fizetnek illeté­ket, s ha könyvük elvész, annak pót­lásakor az úgynevezett másodlatért is csak 50 forintot fizetnek. rendelkezés az is, hogy az eddigi 6 nap helyett a jövőben 15 napig lehet foglalkoztatni dolgozókat­ munkakönyv nélkül, feltéve, hogy munkakönyvet kértek, és az igényléskor kapott szel­vényt felmutatják. Ha nem a mun­kakönyv kiállításának helyén, hanem más helységben vállal valaki munkát, úgy nem kell elutaznia a munka­könyvért, hanem kérésére azt a ható­ságok vállalatához megküldik. Lényegesen csökkenti az admi­nisztrációt az a rendelkezés is, hogy a közép- és felsőfokú iskolák végzős növendékei fél évvel a tanévzárás előtt az iskola útján kollektíven kér­hetik munkakönyvüket, így a mun­­kakönyv-kiállító hatóságnál elkerü­lik a torlódást, és a tanulóknak sem kell sorba állniuk. Munkakönyvét mindenki iskolai bizonyítványával megkapja, s akár már másnap mun­kát vállalhat. A vállalatok a jövőben hat hó­nap helyett egy évig őrzik meg a­­ dolgozók által valamilyen okból hátrahagyott munkakönyvét, az­­ eddigiektől eltérően azonban ezek­ről a munkakönyvekről nem kell jelentést tenniük a Munkaügyi Minisztériumnak, csupán a szoká­sos jegyzőkönyvet kell róluk fel­venni. A hátrahagyott munka­könyvét egy év, a jegyzőkönyvet pedig két év után semmisítik meg. A vállalatokat érinti, az az intéz­kedés is, hogy a házasságkötésből adódó névváltozásokat sem kell a jövőben közölni a Munkaügyi Mi­nisztériummal. A nőket ugyanis központilag leánynevükön tartják nyilván, s akár többszöri házas­ságkötés után is azonosítani tud­ják őket. 250-től 13 000 kilométerig Havonta 600 nemzetközi konténer halad át az országon (Tudósítónktól.) Az európai kereskedelem nagy­arányú fejlődése, a szállítótartá­lyos fuvarozási mód szélesebb körű elterjedése tette szükségessé, hogy az európai országok központi irányításával végezzék a konté­neres fuvarozást. Tíz évvel ezelőtt Bázelben tizenegy állam, köztük hazánk megalakította az Inter­­konténer Nemzetközi Társaságot, amelyhez azóta csaknem vala­mennyi európai állam csatlako­zott. Földrajzi fekvésénél fogva Ma­gyarország igen fontos szerepet tölt be a nemzetközi konténerhá­lózatban, mivel rajta keresztül ha­lad át Távol-Keletről Nyugat- és Délnyugat-Európába, illetve az el­lenkező irányba szállítandó áruk nagy része; havonta átlag 600 nemzetközi konténert továbbít a MÁV. A legrövidebb távon 250, a leghosszabban 15 ezer kilométert utaznak ezek a szállítmányok. Az Interkonténer beindulása óta rendkívül sokat fejlődött. A nemzetközi forgalomban utazó szállítótartályok lényegesen na­gyobbak, mint a belföldön hasz­nálatosak, s így speciális gépko­csikat, darukat igényel a mozga­tásuk. A hatalmas méretű ládák kezelésére hazánkban eddig hat helyen — a budapesti Józsefvárosi pályaudvaron, a záhonyi vasúti átrakókörzetben, Miskolcon, Győr­ben, Debrecenben és a csepeli ki­kötőben — rendezkedtek be. Ma­gyarország természetesen nemcsak tranzitszerepet tölt be, hanem maga is sok vegyszert, magvakat, gumiárut, textíliát, bort stb. szál­lít konténerben a világ különböző országaiba. A hazánkban megrakott szállí­tótartályok az európai országokon kívül eljutottak már az Egyesült Államokba, sőt Ausztráliába is. A nemzetközi fuvarozásnak ez a módja beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket, hiszen a szállíttatóknak így sokkal kevesebb csomagoló­anyagot kell használniuk, s a lá­­­­dák ki- és berakása, szállítása nyolcszor kevesebbe kerül, mint a­­ hagyományos módszerrel. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 9.27: Harsan a kürtszó! 8.57: Grieg: Zongoraverseny. 9.29: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Mesejáték. 10.48: A La Salle vonósnégyes játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Mezők, falvak éneke. 14.00: Ezeregy délután. 14.29: Régi híres énekesek. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kórusok. 16.10: Schumann: g-moll szonáta. 16.29: Népi zene, nóták. 17.07: Változatok a tanyára. 17.32: Zenekari muzsika. 18.15: Könyvszemle.­­ 19.15: Balassa: Az ajtón kívül. Opera öt tételben. 20.39: A rádió novellapályázata. 20.57: Kis magyar néprajz. 21.02: Népdalok. 21.19: Chopin: Négy scherzo. 22.30: Reneszánsz muzsika. 22.45: A kódextöredék-kutatásról. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.05: Karel Gott énekel. 8.33: A koldusdiák. Részi. 9.30: Dzsesszfelvételek. 11.33: A Szabó család. 12.00: Nóták. 12.33: Smetana: Az eladott menyasz­­szony. Részi. 13.33: Bartók: Kolindák. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Tedd, ami jólesik. 14.25: Tudományos könyvespolc. 14.35: Szatirikus dalok. 14.45: Cigánydalok, csárdások. 15.10: Csajkovszkij: Változatok egy ro­kokótémára. 15.33: Slágermúzeum. 16.33: Kasza Katalin énekel. 16.53: M. Franck: 13. partita. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Elveszett óráink. 18.10: Könnyűzene.­­ 18.33: Klasszikus operettekből. 19.30: Harminc perc rock. 20.00: Ez is, az is . .. 22.00: Régi magyar dalok. 22.33: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 14.05: Vincze Imre művei. 14.23: Zenekari muzsika. Szt. 16.03: A vezérlő fejedelem, 1. rész. 17.03: Bibliai tárgyú operákból. 18.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 18.20: Brahms-felvételek. Szt. 19.33: Zenekari hangverseny. Szt. Közben. 20.14: Külföldi tudósoké a szó. 21.23: Dzsesszfelvételek. Szt. 21.45: Pillangó, 5. rész. 22.10: Szabó Ferenc zeneszerző, II. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Szünidei matiné. Kisfilm-össze­­állítás. 10.05: Delta (ism., sz.). 10.30: Kurtizánok, 3. rész (ism., sz.). 11.30: Nyugdíjasok műsora (ism., sz.). 12.10: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 16.18: Hírek. 16.25: Teremlabdarúgó Képes Sport Kupa, Videoton—Vasas és Tata­bányai Bányász—MTK-VM mérk. közv. 18.15: Nyitott boríték. 18.45: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Vámos Miklós: Kisfiúk és nagy­fiúk, és más történetek. Tv-játék. 21.05: Bán János tv-jegyzete. 21.10: Egy magyar színház külföldön. 21.35: Ebben az évben történt... A műsor 1977 világpolitikai esemé­nyeit foglalja össze. 22.35: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Hangverseny 20.35: Kaptunk egy labdát. Lidérces ál­mok. 21.00: TV Híradó 2. 21.20: Nyina Kosztyerina naplója. Tv­­film (sz.). 21.45: Minden szerelem kezdetén, 2. (sz.). Új városok Romániában (Bukaresti tudósítónktól.) Románia lakosságának majd­nem fele falvakban vagy kisebb településeken él; a falun élő lako­sok száma meghaladja a tízmilliót. Annak a programnak eredmé­nyeként, amely meghonosította a falvakban az ipart, nagyarányú urbanizációs folyamat kezdődött. A falvak egy része agrár­ipari központtá fejlődött, s megérett arra, hogy városi rangot kapjon. A jelenlegi ötéves tervben 120 községet emelnek magasabb szint­re, elsősorban olyan megyékben — Braila, Teleorman, Arges, Bu­­zau, Tasi, Ilfov —, amelyekben az összlakossághoz és a gazdasági fejlődés első üteméhez viszonyítva kevés a város. A gépkocsi életkorától függően: Gyakoribb lesz a műszaki vizsga Február 1-től érvénybe lép a közlekedés- és postaügyi minisz­ter új, minden közúti járműre vo­natkozó rendelete, ideértve a se­gédmotoros kerékpárokat és az úgynevezett lassú járműveket, a munkagépeket, traktorokat is. A rendelkezés egyik alapelve, hogy minél régibb a jármű, annál gya­koribb ellenőrzésre, gondozásra szorul. Lassan tíz esztendeje elő­írás a gépkocsik, motorkerékpá­rok időszakos műszaki felülvizs­gálata, s a gyakorlat igazolta en­nek szükségességét: évről évre ke­vesebb a műszaki hibából eredő baleset. A gépjárművek száma azonban gyorsan növek­szik, s a közlekedés biztonsága megkövete­li, hogy a közúti forgalomban csak műszakilag kifogástalan járművek vehessenek részt. Míg napjainkig a gépjárműve­ket — függetlenül koruktól — egységesen háromévenként kellett műszaki vizsgára vinni, az új sza­bályozás szerint ez a gyakorlat csak a hatévesnél nem öregebb járművekre vonatkozik. A 6—10 éves gépkocsik, motorkerékpárok esetében már kétévenként, a 10 évesnél idősebbeknél pedig éven­ként kötelező a műszaki felülvizs­gálat. Az intézkedés — azon túl, hogy a közlekedés biztonságának foko­zását célozza — a járműtulajdono­sok érdekeit is szolgálja, hiszen a gépkocsik gyakoribb gondozása, karbantartása várhatóan az alkat­részek mérsékeltebb felhasználá­sában is megmutatkozik majd. A szervizállomások többsége egyéb­ként jogosult arra, hogy a gépjár­művek forgalmi engedélyét meg­hosszabbítsa — külön vizsgálat nélkül is —, ha a jármű megfelel a műszaki követelményeknek. A közületi gépkocsik esetében köny­­nyebbség, hogy az időszakos kar­bantartás keretében is lebonyolít­ható a kötelezően előírt műszaki vizsgálat az Autófelügyelet ellen­­­őrzésével. Az új rendelkezés azt is előír­ja, hogy a kereskedelem útján be­szerezhető gépjárművek típusbi­zonyítványt kapjanak; ez azt cé­lozza, hogy — lehetőség szerint — csak olyan gépjárművek vegye­nek részt a közlekedésben, ame­lyeknek a műszaki ellátása bizto­sított, s az egyes gépkocsik se tér­jenek el a nemzetközileg egyezte­tett műszaki normáktól. A típus­bizonyítványt a KPM Autófel­ügyelete adja. A külföldről beho­zott járműveknél ezt annak a vál­lalatnak kell kérnie, amelyik ke­reskedelmi forgalomba kívánja hozni az illető típust; belföldön a gyártó vállalat feladata az ok­mány kérése. MOST FESTESSEN, TAPÉTÁZTASSON! A január 2-a és 31-e között megrendelt és végzett munkákra magánmegrendelőinknek 10%-os árengedményt és részletfizetési kedvezményt nyújtunk MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET Budapest VII., Wesselényi u. 60. Telefon: 224—038., Budapest Vill., Pogány József u. 9. Telefon: 143—823. 9 OSZCILLOSZKÓPOK SOROZATBAN Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára adatfeldolgozáshoz, kü­lönféle mérésekhez, számításokhoz és vezérlésekhez szükséges elektronikus mérőkészülékeket gyárt. Képünkön, sorozatban ké­szülnek a nagyfrekvenciás oszcilloszkópok. (Balaton József felvétele / MTI Fotó.) KÖZLEMÉNYEK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM fő­igazgatósága közli, hogy december 31- én az eredetileg közölt délután 4 óra helyett déli 12 órakor Keserű Ilona ki­állított színterét a jelenlevők segítsé­gével átalakítják. A VADÁSZSZÖVETSÉG FELELŐS­SÉGBIZTOSÍTÁSA. A Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége önkéntes felelősségi biztosítási szerződést kö­tött az Állami Biztosítóval annak ér­dekében, hogy a vadakkal ütköző jár­művek vezetői, üzemben tartói gyor­sabban, egyszerűbben, peres eljárás nélkül is hozzájuthassanak a kárté­rítéshez. A január 1-én életbe lépő megállapodás szerint a károkért a jogszabályok szerint felelős vadásztár­saságok helyett a biztosító fizet. Ezért a jövőben a vaddal közúton összeüt­köző járművezető a kárt (valameny­­nyi rendelkezésre álló adattal együtt) jelentse az ÁB illetékes fiókjánál. Emellett az érvényes MÉM-rendelet továbbra is kötelezővé teszi a beje­lentést a legközelebbi városi, községi szakigazgatási tervnél is. OROSZ NYELVI VERSENY. Az MSZBT, a KISZ KB, valamint az Ok­­tatási Minisztérium ismét meghir­dette a szakközépiskolai tanulók szá­mára az országos orosz nyelvű szó­beli versenyt. Részt vehetnek a szak­­középiskolák II. és IV., valamint a bányaipari aknászképző technikum III—IV. osztályos tanulói közül azok, akik az orosz nyelvet heti két órá­ban tanulják és az országos közép­iskolai tanulmányi versenyen nem indulnak. Az iskolai szintű versenye­ket január végéig, a megyei és a fő­városi versenyeket március 4-ig ren­dezik meg, az országos döntő április 13-án lesz. Az első három helyezett hatnapos szovjetunióbeli utazáson vesz részt.

Next