Népszabadság, 1977. december (35. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. december 28., szerda: NÉPSZABADSÁG Januártól egyszerűsítik a munkakönyvek kezelését és nyilvántartását AZ ÚJ RENDELKEZÉSEK A FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁT IS SEGÍTIK A munkaügyi miniszter rendelete értelmében 1978. január 1-től néhány új módszert vezetnek be a munkakönyvek kiállításában, kezelésében és nyilvántartásában. Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondták, az új intézkedések közvetve segítik a munkafegyelem szilárdítását, gyorsítják a munkaviszony létrehozásának és csökkentik a munkakönyvek kezelésének adminisztrációját. Az átlagkereset helyett ezentúl a jövőben a dolgozó személyi alapbérét, vagyis havi- vagy órabérét kell a könyvbe bejegyezni, hogy új munkahelyén ehhez igazodó bért kaphasson, s ezzel is hozzájáruljanak, hogy a „vándormadarak” például ne keressenek többet, mint az azonos munkakörben régóta ott dolgozó törzsgárdatagok. Az indokolatlan munkahely-változtatások csökkentését szolgálja az az intézkedés is, hogy a munkaviszony megszűnését jelző bejegyzések köre „Felmondás a dolgozó részéről” bejegyzéssel bővül. Eddig „Áthelyezve”, „Kilépett”, vagy „Munkaviszonya megszűnt” bejegyzések voltak csak lehetségesek; ezentúl tehát egyértelműen kiderül, hogy a munkaviszony amunkaadó vagy a dolgozó kezdeményezésére szűnt-e meg, s alkalmazni kell-e a dolgozó egy éven belüli többszöri kilépése esetén kötelező munkaközvetítést. A munkaviszony létesítéséhez szükséges adminisztratív teendők gyorsítását segíti az az új rendelkezés, hogy január 1-től egységesítik az elveszett, megsemmisült, vagy bírói úton bevont pótlólagos munkakönyvek, az úgynevezett másodlatok illetékét. Mivel eddig az első másodlat kétszáz, a továbbiak pedig hatszáz forintba kerültek, utána kellett nézniük a hatóságoknak, hogy hányadik munkakönyvről van szó, s a könyvet csak akkor adták ki, amikor a Munkaügyi Minisztérium a korábbi könyvek számát megállapította és az új könyv kiadását engedélyezte. Ezentúl valamennyi másodlat kétszáz forintba kerül, s a könyvet a tanács illetékes szerve azonnal kiadhatja, mert arról csupán a nyilvántartás miatt kell tájékoztatni a Munkaügyi Minisztériumot, annak engedélyét többé nem kell kérni. A folytatólagos munkakönyvekért, amelyeket akkor állítanak ki, ha az előző könyv betelik, 50 forint illetéket kell fizetni. A munkahelyükhöz ragaszkodó dolgozóknak rendszerint egész életükben nincs szükségük ilyen folytatólagos könyvre, mert egy munkakönyv 21 munkahely-változtatás bejegyzésére elegendő. Más a helyzet a nyugdíjasoknál, akik munkájuk jellege miatt esetleg egy éven belül is több helyen dolgoznak; ők a folytatólagos könyvért nem fizetnek illetéket, s ha könyvük elvész, annak pótlásakor az úgynevezett másodlatért is csak 50 forintot fizetnek. rendelkezés az is, hogy az eddigi 6 nap helyett a jövőben 15 napig lehet foglalkoztatni dolgozókat munkakönyv nélkül, feltéve, hogy munkakönyvet kértek, és az igényléskor kapott szelvényt felmutatják. Ha nem a munkakönyv kiállításának helyén, hanem más helységben vállal valaki munkát, úgy nem kell elutaznia a munkakönyvért, hanem kérésére azt a hatóságok vállalatához megküldik. Lényegesen csökkenti az adminisztrációt az a rendelkezés is, hogy a közép- és felsőfokú iskolák végzős növendékei fél évvel a tanévzárás előtt az iskola útján kollektíven kérhetik munkakönyvüket, így a munkakönyv-kiállító hatóságnál elkerülik a torlódást, és a tanulóknak sem kell sorba állniuk. Munkakönyvét mindenki iskolai bizonyítványával megkapja, s akár már másnap munkát vállalhat. A vállalatok a jövőben hat hónap helyett egy évig őrzik meg a dolgozók által valamilyen okból hátrahagyott munkakönyvét, az eddigiektől eltérően azonban ezekről a munkakönyvekről nem kell jelentést tenniük a Munkaügyi Minisztériumnak, csupán a szokásos jegyzőkönyvet kell róluk felvenni. A hátrahagyott munkakönyvét egy év, a jegyzőkönyvet pedig két év után semmisítik meg. A vállalatokat érinti, az az intézkedés is, hogy a házasságkötésből adódó névváltozásokat sem kell a jövőben közölni a Munkaügyi Minisztériummal. A nőket ugyanis központilag leánynevükön tartják nyilván, s akár többszöri házasságkötés után is azonosítani tudják őket. 250-től 13 000 kilométerig Havonta 600 nemzetközi konténer halad át az országon (Tudósítónktól.) Az európai kereskedelem nagyarányú fejlődése, a szállítótartályos fuvarozási mód szélesebb körű elterjedése tette szükségessé, hogy az európai országok központi irányításával végezzék a konténeres fuvarozást. Tíz évvel ezelőtt Bázelben tizenegy állam, köztük hazánk megalakította az Interkonténer Nemzetközi Társaságot, amelyhez azóta csaknem valamennyi európai állam csatlakozott. Földrajzi fekvésénél fogva Magyarország igen fontos szerepet tölt be a nemzetközi konténerhálózatban, mivel rajta keresztül halad át Távol-Keletről Nyugat- és Délnyugat-Európába, illetve az ellenkező irányba szállítandó áruk nagy része; havonta átlag 600 nemzetközi konténert továbbít a MÁV. A legrövidebb távon 250, a leghosszabban 15 ezer kilométert utaznak ezek a szállítmányok. Az Interkonténer beindulása óta rendkívül sokat fejlődött. A nemzetközi forgalomban utazó szállítótartályok lényegesen nagyobbak, mint a belföldön használatosak, s így speciális gépkocsikat, darukat igényel a mozgatásuk. A hatalmas méretű ládák kezelésére hazánkban eddig hat helyen — a budapesti Józsefvárosi pályaudvaron, a záhonyi vasúti átrakókörzetben, Miskolcon, Győrben, Debrecenben és a csepeli kikötőben — rendezkedtek be. Magyarország természetesen nemcsak tranzitszerepet tölt be, hanem maga is sok vegyszert, magvakat, gumiárut, textíliát, bort stb. szállít konténerben a világ különböző országaiba. A hazánkban megrakott szállítótartályok az európai országokon kívül eljutottak már az Egyesült Államokba, sőt Ausztráliába is. A nemzetközi fuvarozásnak ez a módja beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen a szállíttatóknak így sokkal kevesebb csomagolóanyagot kell használniuk, s a ládák ki- és berakása, szállítása nyolcszor kevesebbe kerül, mint a hagyományos módszerrel. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 9.27: Harsan a kürtszó! 8.57: Grieg: Zongoraverseny. 9.29: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Mesejáték. 10.48: A La Salle vonósnégyes játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. 13.40: Mezők, falvak éneke. 14.00: Ezeregy délután. 14.29: Régi híres énekesek. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kórusok. 16.10: Schumann: g-moll szonáta. 16.29: Népi zene, nóták. 17.07: Változatok a tanyára. 17.32: Zenekari muzsika. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Balassa: Az ajtón kívül. Opera öt tételben. 20.39: A rádió novellapályázata. 20.57: Kis magyar néprajz. 21.02: Népdalok. 21.19: Chopin: Négy scherzo. 22.30: Reneszánsz muzsika. 22.45: A kódextöredék-kutatásról. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.05: Karel Gott énekel. 8.33: A koldusdiák. Részi. 9.30: Dzsesszfelvételek. 11.33: A Szabó család. 12.00: Nóták. 12.33: Smetana: Az eladott menyaszszony. Részi. 13.33: Bartók: Kolindák. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Tedd, ami jólesik. 14.25: Tudományos könyvespolc. 14.35: Szatirikus dalok. 14.45: Cigánydalok, csárdások. 15.10: Csajkovszkij: Változatok egy rokokótémára. 15.33: Slágermúzeum. 16.33: Kasza Katalin énekel. 16.53: M. Franck: 13. partita. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Elveszett óráink. 18.10: Könnyűzene. 18.33: Klasszikus operettekből. 19.30: Harminc perc rock. 20.00: Ez is, az is . .. 22.00: Régi magyar dalok. 22.33: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 14.05: Vincze Imre művei. 14.23: Zenekari muzsika. Szt. 16.03: A vezérlő fejedelem, 1. rész. 17.03: Bibliai tárgyú operákból. 18.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 18.20: Brahms-felvételek. Szt. 19.33: Zenekari hangverseny. Szt. Közben. 20.14: Külföldi tudósoké a szó. 21.23: Dzsesszfelvételek. Szt. 21.45: Pillangó, 5. rész. 22.10: Szabó Ferenc zeneszerző, II. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Szünidei matiné. Kisfilm-összeállítás. 10.05: Delta (ism., sz.). 10.30: Kurtizánok, 3. rész (ism., sz.). 11.30: Nyugdíjasok műsora (ism., sz.). 12.10: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 16.18: Hírek. 16.25: Teremlabdarúgó Képes Sport Kupa, Videoton—Vasas és Tatabányai Bányász—MTK-VM mérk. közv. 18.15: Nyitott boríték. 18.45: Szépen, jól magyarul... 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Vámos Miklós: Kisfiúk és nagyfiúk, és más történetek. Tv-játék. 21.05: Bán János tv-jegyzete. 21.10: Egy magyar színház külföldön. 21.35: Ebben az évben történt... A műsor 1977 világpolitikai eseményeit foglalja össze. 22.35: TV Híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Hangverseny 20.35: Kaptunk egy labdát. Lidérces álmok. 21.00: TV Híradó 2. 21.20: Nyina Kosztyerina naplója. Tvfilm (sz.). 21.45: Minden szerelem kezdetén, 2. (sz.). Új városok Romániában (Bukaresti tudósítónktól.) Románia lakosságának majdnem fele falvakban vagy kisebb településeken él; a falun élő lakosok száma meghaladja a tízmilliót. Annak a programnak eredményeként, amely meghonosította a falvakban az ipart, nagyarányú urbanizációs folyamat kezdődött. A falvak egy része agráripari központtá fejlődött, s megérett arra, hogy városi rangot kapjon. A jelenlegi ötéves tervben 120 községet emelnek magasabb szintre, elsősorban olyan megyékben — Braila, Teleorman, Arges, Buzau, Tasi, Ilfov —, amelyekben az összlakossághoz és a gazdasági fejlődés első üteméhez viszonyítva kevés a város. A gépkocsi életkorától függően: Gyakoribb lesz a műszaki vizsga Február 1-től érvénybe lép a közlekedés- és postaügyi miniszter új, minden közúti járműre vonatkozó rendelete, ideértve a segédmotoros kerékpárokat és az úgynevezett lassú járműveket, a munkagépeket, traktorokat is. A rendelkezés egyik alapelve, hogy minél régibb a jármű, annál gyakoribb ellenőrzésre, gondozásra szorul. Lassan tíz esztendeje előírás a gépkocsik, motorkerékpárok időszakos műszaki felülvizsgálata, s a gyakorlat igazolta ennek szükségességét: évről évre kevesebb a műszaki hibából eredő baleset. A gépjárművek száma azonban gyorsan növekszik, s a közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a közúti forgalomban csak műszakilag kifogástalan járművek vehessenek részt. Míg napjainkig a gépjárműveket — függetlenül koruktól — egységesen háromévenként kellett műszaki vizsgára vinni, az új szabályozás szerint ez a gyakorlat csak a hatévesnél nem öregebb járművekre vonatkozik. A 6—10 éves gépkocsik, motorkerékpárok esetében már kétévenként, a 10 évesnél idősebbeknél pedig évenként kötelező a műszaki felülvizsgálat. Az intézkedés — azon túl, hogy a közlekedés biztonságának fokozását célozza — a járműtulajdonosok érdekeit is szolgálja, hiszen a gépkocsik gyakoribb gondozása, karbantartása várhatóan az alkatrészek mérsékeltebb felhasználásában is megmutatkozik majd. A szervizállomások többsége egyébként jogosult arra, hogy a gépjárművek forgalmi engedélyét meghosszabbítsa — külön vizsgálat nélkül is —, ha a jármű megfelel a műszaki követelményeknek. A közületi gépkocsik esetében könynyebbség, hogy az időszakos karbantartás keretében is lebonyolítható a kötelezően előírt műszaki vizsgálat az Autófelügyelet ellenőrzésével. Az új rendelkezés azt is előírja, hogy a kereskedelem útján beszerezhető gépjárművek típusbizonyítványt kapjanak; ez azt célozza, hogy — lehetőség szerint — csak olyan gépjárművek vegyenek részt a közlekedésben, amelyeknek a műszaki ellátása biztosított, s az egyes gépkocsik se térjenek el a nemzetközileg egyeztetett műszaki normáktól. A típusbizonyítványt a KPM Autófelügyelete adja. A külföldről behozott járműveknél ezt annak a vállalatnak kell kérnie, amelyik kereskedelmi forgalomba kívánja hozni az illető típust; belföldön a gyártó vállalat feladata az okmány kérése. MOST FESTESSEN, TAPÉTÁZTASSON! A január 2-a és 31-e között megrendelt és végzett munkákra magánmegrendelőinknek 10%-os árengedményt és részletfizetési kedvezményt nyújtunk MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET Budapest VII., Wesselényi u. 60. Telefon: 224—038., Budapest Vill., Pogány József u. 9. Telefon: 143—823. 9 OSZCILLOSZKÓPOK SOROZATBAN Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára adatfeldolgozáshoz, különféle mérésekhez, számításokhoz és vezérlésekhez szükséges elektronikus mérőkészülékeket gyárt. Képünkön, sorozatban készülnek a nagyfrekvenciás oszcilloszkópok. (Balaton József felvétele / MTI Fotó.) KÖZLEMÉNYEK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM főigazgatósága közli, hogy december 31- én az eredetileg közölt délután 4 óra helyett déli 12 órakor Keserű Ilona kiállított színterét a jelenlevők segítségével átalakítják. A VADÁSZSZÖVETSÉG FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége önkéntes felelősségi biztosítási szerződést kötött az Állami Biztosítóval annak érdekében, hogy a vadakkal ütköző járművek vezetői, üzemben tartói gyorsabban, egyszerűbben, peres eljárás nélkül is hozzájuthassanak a kártérítéshez. A január 1-én életbe lépő megállapodás szerint a károkért a jogszabályok szerint felelős vadásztársaságok helyett a biztosító fizet. Ezért a jövőben a vaddal közúton összeütköző járművezető a kárt (valamenynyi rendelkezésre álló adattal együtt) jelentse az ÁB illetékes fiókjánál. Emellett az érvényes MÉM-rendelet továbbra is kötelezővé teszi a bejelentést a legközelebbi városi, községi szakigazgatási tervnél is. OROSZ NYELVI VERSENY. Az MSZBT, a KISZ KB, valamint az Oktatási Minisztérium ismét meghirdette a szakközépiskolai tanulók számára az országos orosz nyelvű szóbeli versenyt. Részt vehetnek a szakközépiskolák II. és IV., valamint a bányaipari aknászképző technikum III—IV. osztályos tanulói közül azok, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják és az országos középiskolai tanulmányi versenyen nem indulnak. Az iskolai szintű versenyeket január végéig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 4-ig rendezik meg, az országos döntő április 13-án lesz. Az első három helyezett hatnapos szovjetunióbeli utazáson vesz részt.