Népszabadság, 1978. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1978. január 1., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVI. évfolyam 1. szám Boldog új esztendőt! Az éjfélkor szokásos jókívánsá­gokat elmondtuk. Az 1978-ra vir­radó szilveszter derűs hangulatá­hoz tartozik, hogy bízunk benne, valóban boldog lesz az új év. Per­sze, ki vitatná, hogy a bizakodás­ban benne foglaltatik az is: job­ban, fegyelmezettebben kell dol­goznunk, egyrészt, mert valame­lyest nehezebbek lesznek felada­taink, másrészt, mert a fejlődés olyan szakaszába értünk, amikor döntővé válik a munka minősé­gének emelése — minden szinten. Az országgyűlés­ által jóváha­gyott népgazdasági terv főbb cél­jait szemügyre véve is kiolvasha­tó, lesz mit tennünk az új eszten­dőben. A termelékenység fokozá­sa, az ésszerű takarékosság, a munkaidő jobb kihasználása, a jól értékesíthető, gazdaságos termé­kek arányának növelése — nem új feladatok ezek, de az előrelé­pés sürgetőbb, mint valaha. A jobb üzem- és munkaszervezés igénye sem csak a már ismert fo­gyatékosságok feltárására sarkall, hanem új megoldások keresésére is. Indokolt mértékben halmozva persze az újat, mindannak meg­­­­őrzésével, ami bevált, ami a to­vábbfejlesztésre alkalmas. A követelmények növekednek — általánosságban szólva ez a megfogalmazás keveset mond munkásnak, termelőszövetkezeti tagnak, értelmiséginek, vezető­nek és beosztottnak. A feladatok személyre szólóan válnak érthe­tővé, világossá. Ha az egészből, országos céljainkból indulunk ki, sokszoros áttétellel, bontással ju­tunk az egyénhez. Annyi bizo­nyos, hogy az egyén terhelése sem csökkenhet, ha az ország előtt ál­ló feladatok növekszenek. Csak­hogy túlontúl egyszerűsítenénk a képet, ha a nagyobb terhelést csakis mennyiségi értelemben fognánk fel. Nem mintha arról nem kellene szólni, hogy a nyolc­órás munkaidőt több mozdulat, szorgalmasabb tevékenység töltse ki, hogy csökkenjék a lógás, a la­zítás. De nemcsak erről kell szólni. Arról is, hogy a dolgo­zók fizikai és szellemi energiájá­val okosabban akarunk gazdál­kodni, akkor a terméket kell job­ban megválasztani, avagy az anyagellátást és -mozgatást kell jobban megszervezni, célszerűb­ben elosztani a munkaerőt, át­gondoltabban megtervezni a be­ruházásokat stb. A mezőgazdaság­ban a gépek és a termőföld jobb kihasználása, a tartalékok feltá­rása és még sok más tényező lehet záloga a több terméknek, vele együtt a job­b ellátásának. Mindez jobb munkát kíván az országos irányító szervektől, le egészen a vállalatok és műhelyek vezetőiig. A döntések előkészíté­sében mind nagyobb szerep jut a kollektíváknak. Párt-, KISZ-, szakszervezeti fórumokon, az üze­mi és közéleti demokrácia ismert formái révén nemcsak tevéke­nyebbé kell tenni a tömegek rész­vételét, hanem színvonalasabbá, tartalmasabbá az eszmecseréket, hatékonyabbá a munkát. Jobban akarunk élni — ehhez hozzá tartozik közös ügyeink fe­lelősségteljes megítélése és válla­lása is. Az anyagi biztonság, a ja­vak gyarapításának igénye jogos, de önmagában kevés. Tudjuk, mennyi fáradságba kerül egy-egy családnak az önálló otthon meg­teremtése, a nagyobb kényelmet szolgáló eszközök megszerzése. Mégsem elégedhetünk meg azzal, hogy az emberek figyelmét a sze­mélyes anyagi igényeik kielégí­tése egészében lekösse. Szélesebb kitekintésre van szükség, a világ változásaira történő érzékenyebb reagálásra, ami elválaszthatatlan a művelődéstől, a tanulástól, a tá­jékozódástól. A közéleti demokrá­cia olyan mértékben gazdagodik majd, amilyen mértékben gazda­godik azok ismerete és tudata, akik gyakorolják. És fordítva: az egyén annál inkább érzi az ön­művelés fontosságát, mennél in­kább bevonják a közösség, az or­szág dolgaiért való felelősségvál­lalásba. Roppant nehéz az életmód vál­tozását — akár csak­ családon be­lül is — évenként regisztrálni. Ily gyorsan legfeljebb a múlandó di­vat veszíti érvényét, a felszín fod­rai öltenek új alakzatot. A mé­lyebb rétegek mozgása lassúbb, egyszersmind lényegesebb. Hosz­­szabb időt, évtizedet átívelő vizs­gálódás mutatja igazán a fejlődés irányát, mértékét. Tíz-húsz évre visszapillantva viszont tagadha­tatlan, hogy az iskolázottság, a műveltség növekedett, és ami legalább ennyire fontos, a koráb­binál nagyobb tekintélyre tett szert. Ezen az úton továbblépni — ez is 1978 feladatai közé tar­tozik. Jobban akarunk élni, s ez nem merő ábrándozás. Gazdasági ter­veink nehezek, helyenként feszí­tettek is, de jól megalapozottak, teljesíthetőek. A művelődés — a szakmai és az általános művelő­dés — kapui nyitottak. Új tör­vény, a közművelődés törvénye buzdít a lehetőségek teljesebb kihasználására. Társadalmi éle­tünknek pedig meghatározó voná­sa a demokratikus jogok bővülése, a véleménymondás igénye, báto­rítása és a kritika védelme. Terveink nem zárulnak be az ország határainál, kifejezik kül­politikai és külgazdasági törekvé­seinket is. Külgazdasági kapcso­lataink erősödése egyet jelent a szocialista országokkal való har­monikus együttműködéssel és az­zal, hogy a nem szocialista orszá­gokban egyenrangú, megbecsült partnerként fogadják a magyar külkereskedőket. Népünk eredmé­nyes munkájának is elismerése mindaz a diplomáciai siker, amely az elmúlt években külpolitikán­kat jellemezte, s amelynek foly­tatását bízvást várhatjuk az idei esztendőben is. Boldog új évet kívánunk a kor­szerű ipart megteremtő munká­soknak, gyárak, üzemek gazdasá­gi vezetőinek. A nagyüzemi mező­­gazdaság múlt évi kiemelkedő eredményét létrehozóknak, akik­től 1978-ban sem vár kevesebb erőfeszítést a társadalom. A min­denütt munkálkodó értelmiségiek­nek, orvosoknak, pedagógusoknak, kutatóknak és mérnököknek, akik a szellemi javainkat gyarapítják, és becsületét öregbítik nap nap után. Boldog új évet kívánunk az if­jaknak, akik jelentős részt vállal­nak a jelen feladataiból és még többet majd az elkövetkezendők­ből, és a megérdemelt pihenőjü­ket ma sem tétlenül töltő időseb­beknek, akik megalapozták nagy­arányú terveinket Boldog új évet kívánunk a párt régi és új tagjainak, akik minden­kor többet vállalnak magukra az átlagosnál, mert így kívánja a szocialista építő munka, az ország vezetésére hivatott élcsapat tör­vénye. Boldog új évet kívánunk né­pünknek, szocialista hazánk épí­tőinek, hogy személyes vágyaik valóra válhassanak, hogy közös ügyünket együttes erőfeszítéssel előbbre vigyük. A KÖNNYŰIPAR 1978. ÉVI TERVÉBŐL Öt százalékkal több termék hazai fogyasztásra­ növekvő exportfel­adatok (Tudósítónktól.) A tervek szerint alakult 1977- ben a komi­űipari termelés. A termelési érti­k folyó áron 6,6 szá­zalékkal a­ ruházati iparon belül a h­ázati termelés mintegy kkal emelke­dett. 1977 isztalható volt a keret átcsoportosu­lása: a ek forgalma lényegében s a bútoroké sem volt a fogyasztás ütemének "-ben közre­játszottak szték hiá­nyosságai­­. A könnyv 1978-ban is alapvető fela h­atékonyság növelése, s g izdaság egyen­súlyi helyzetei j­avítása. Terme­lésének menny­­égét 4 és fél szá­zalékkal, értékét pedig folyó áron 6,7 százalékkal kell növelnie. A fejlődés legfőbb tényezője a köt­­szövő ipar, a bőr­szőrme-, a nyomda-, a bútor-, valamint a kézmű- és háziipar termelésének emelkedése. Az 1977-es tapaszta­latok alapján a tervek számolnak azzal, hogy a belföldi fogyasztásra kerülő termékek magasabb szín­vonalon elégítsék ki a lakosság igényeit. A belkereskedelem ré­szére a szállítások az előző évhez képest csaknem öt százalékkal nö­vekednek. Mindez akkor teljesíthető, ha a lakosság igényeit az eddigieknél sokkal differenciáltabban, a divat változását figyelembe véve elégíti ki a könnyűipar. Mindez megkö­veteli, hogy a vállalatok jobban ismerjék meg a várható igénye­ket, rugalmasan kövessék a diva­tot. A jövő évi exporttervek szerint a rubel elszámolású kivitel 2,2 szá­zalékkal nő, a szovjet exportra vonatkozó vállalati szerződéseket már csaknem teljes egészében megkötötték. A nem rubel elszá­molású kivitel 18,2 százalékos nö­vekedését irányozza elő a terv, oly módon, hogy ebből 6,6 száza­lékot az árak növekedése tesz majd lehetővé. A tőkés kivitel át­lagon felüli teljesítését várják a kötszövő­ipartól, a bútoripartól, a rövidáruipartól, valamint a bőr-, a szőrme-, a kézmű- és a házi­ipartól is. A könnyűipar a tervidőszakban a növekvő feladatoknak és az ex­portkövetelményeknek csak akkor képes eleget tenni, ha minél job­ban feltárja a szerkezetváltozás­ban rejlő lehetőségeket; a rekonst­rukciókat a termékszerkezet kor­szerűsítésére használja fel. Ezért növelni kívánják a hatékonyab­ban előállítható, magasabb hasz­nálati értékű, a bel- és külföldi piacokon gazdaságosan értékesít­hető termékek arányát. Ezzel egy­idejűleg csökkenteni kívánják, esetleg megszüntetik a belföldi el­látást szolgáló olyan, sok egy­szerű munkát és importalapanya­gokat tartalmazó cikkek termelé­sét, amelyek a fejlődő országok­ból hosszabb távon biztonságosan és a hazainál gazdaságosabban be­szerezhetők. A könnyűipari termelés növelé­sét 1978-ban is létszámcsökkenés közepette kell elérni. A terv a fizikai foglalkozásúak létszámá­nak 3600-nyi csökkenésével szá­mol. Jövőre is folytatódnak a re­konstrukciós programok, az ága­zat mintegy 6,3­7 milliárd forint értékű beruházást valósíthat meg. A korszerű gépekkel felszerelt Ipoly Bútorgyár Balassagyarma­ton kis- és középszériában előállított bútorokkal növeli termelését. derek és Carter elégedett a varsói tárgyalásokkal Az Egyesült Állammok elnöke Iránba utazott­­ VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Szombaton a kora reggeli órák­ban Carter amerikai elnök és kí­sérete elutazott a lengyel főváros­ból. Az amerikai vendégeket Ed­­ward Gierek, a LEI­ XP KB első titkára, Henryk Jablonski állam­fő, Piotr Jaroszewicz miniszterel­nök, valamint más lengyel veze­tő személyiségek búcsúztatták a varsói repülőtéren, ahonnan Te­heránba indultak. Varsóban pénteken éjfélkor kö­zös közleményt hoztak nyilvános­ságra Carter lengyelországi láto­gatásáról. Eszerint az elnök és Edward Gierek kifejezésre juttat­ta, hogy elégedett megbeszéléseik­kel, és kiemelte, hogy a legmaga­sabb szintű találkozók folytatása csakúgy, mint más vezető szemé­lyiségek látogatásai, jól szolgálják mindkét ország érdekeit, az eny­hülés és a nemzetközi együttmű­ködés fejlődését. Carter elnök köszönetet mon­dott a szívélyes vendéglátásért, amelyben őt, feleségét és az egész küldöttséget részesítették. Az el­nök meghívta Edward Giereket, hogy tegyen látogatást az Egye­sült Államokban.. A meghívást önömmel elfogadták, időpontjá­ban diplomáciai úton állapodnak meg. Mint ír­ár jelentettük, pénteken este Edward Gierek vacsorát adott Carter elnök és felesége tisztele­tére a miniszterelnökségi palotá­ban. A vacsorán mondott pohár­köszöntőjében a LEMP KB első titkára a többi között kiemelte:a lengyel—amerikai együttműködés fejlesztése a két nép közötti ba­rátság hagyományain nyugszik, s nemcsak a két állam érdekét szol­gálja, hanem hozzájárul­­az eny­hülési politika elmélyítéséhez és a nemzetközi kapcsolatok konst­ruktív formálásához. Hangsúlyoz­ta, hogy az enyhülési politika foly­tatásának kulcsa az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti viszony. Egyúttal alá­húzta, hogy Lengyelország ereje a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal fennálló szö­vetségben rejlik. Carter elnök pohárköszöntőjé­ben utalt a két ország közötti kap­csolatok fejlődésére, a gazdasági és a kulturális együttműködésre. Külpolitikai kérdésekről szólva az amerikai elnök hangsúlyozta: együttműködnek a Szovjetunió ve­zetőivel annak érdekében, hogy megszüntessék egy pusztító atom­háború veszélyét. Ezzel kapcsolat­ban kifejezte azt a reményét, hogy a jövő évben sikerrel fejeződnek be a Szovjetunióval a SALTAN­- ről folyó tárgyalások. A szombati lengyel lapok rész­letesen beszámolnak a látogatás eseményeiről, egyebek között ar­ról is, hogy tárgyalt egymással Emil Wojtaszek lengyel és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, Carter elnök felesége, valamint Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója pedig látogatást tett Wyszynski bíborosnál. TÁRSADALMUNK* FIATALOKRÓL! ---------------------------OLDAL­­ OLDAL Győri Imre: Ha te lennél Szocialista nemzeti a város vezetője 8-egységben 3. Van nálad, fiú? 17-Tízéves az Új ISMERETTERJESZTÉS! gazdaságirányítási rendszer 9. Bolyai János „vallomásos regénye” 13. HELYSZÍNI JELENTÉS! ------------------------ Ferenczy Béni Új magyar Petőfi-szobra 14. tengerjáró hajó 5. Az akupunktúráról 15.

Next