Népszabadság, 1978. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 11., szombat Intézkedések a vásárlók tájékoztatására, az árak ellenő­rzésére Mennyivel drágul a presszókávé, a cukrászsütemény? A kereskedelmi hálózat rend­ben, zavartalanul átállt a több ezer édesipari és vas­műszaki ter­méket érintő új árakra — közöl­ték a Belkereskedelmi Miniszté­rium árosztályán. A minisztérium az árváltozások végrehajtására körrendelkezést adott ki vállalatainak és a szö­vetkezeteknek, külön az édesipari termékek és külön a vaskohászati és műszaki cikkek körébe tartozó változásokról. A részletes árjegy­zéket megkapták a vállalatok és az üzletek. Rövid idő alatt nagy munkát végeztek a kereskedelem dolgozói, hiszen az új árak alkal­mazásához az érintett termékek­ből fel kellett mérniük a készle­teket. A minisztérium rendelkezései elsősorban azoknak a termékek­nek a szabályos árképzéséhez ad­tak támpontot, amelyeknek az árát konkrétan nem határozta meg az árhivatali közlemény. Az elő­írás szerint például a presszókávé árát a pörkölt kávééval arányosan lehetett emelni, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kávényersanyag árából adódó többletet számíthat­ják fel a vállalatok. Ennek meg­felelően a presszókávé árát, a ma­ximált árformát tekintve, a ven­déglátóipar II., III., és IV. osztá­lyú üzleteiben egységesen 60 fil­lérrel emelték, így az új ár — az osztályba sorolástól függően — 4, 4,40 és 4,60 forint. Az I. osztályú és az osztályon felüli üzletek — miután szabad árakkal dolgoznak — ettől függetlenül alakították ki az új áraikat. A vendéglátóiparban és a ke­reskedelem termelőcukrászataiban egyébként még nem mindenütt és nem minden érintett terméknél érvényesül az új ár, hiszen több száz féle készítmény árkalkuláció­ját kell átdolgozni. A miniszté­rium ezzel kapcsolatban felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a cukrászkészítmények árképzési szabálya nem változott, vagyis csak a nyersanyagértékre szabad kalkulálni az üzletre érvényes ha­szonkulcsot. Nem változhat tehát azoknak a cukrászkészítmények­nek az ára, amelyekben nem hasz­nálnak fel most drágult nyers­anyagokat. A számítások szerint a II—IV. osztályú vendéglátó helye­ken, cukrászdákban, presszókban átlagosan 20 fillérrel emelkedik egy-egy tortaszelet, sütemény ára. A minisztérium rendelkezése felhívta a vállalatokat az árak feltüntetésére, a vásárlók megfe­lelő tájékoztatására is. Az utasí­tás szerint arra a termékre, amely­nek jellege lehetővé teszi, az új árat feltüntető cédulát kell elhe­lyezni. A vállalati, a szövetkezeti belső ellenőrök, az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek, valamint a tanácsok és a minisztérium árosz­tálya a következő időszakban fo­kozottabban vizsgálja, hogy a vál­lalatok, az üzletek megfelelően hajtották-e végre az árváltozáso­kat. NÉPSZABADSÁG Lézer vezette a csatornaépítőket Szegeden Szeged csatornahálózatának fo­lyamatban levő rekonstrukciója közben különleges feladatot oldot­tak meg az építők, elsősorban a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói: a szennyvizeket a város határától a Tiszáig továbbító óriás csatornát a fölötte levő föld­tömeg kiemelése nélkül készítet­ték el. Végig új, úgynevezett saj­­tolásos technológiát alkalmaztak: az indulási ponton készített mun­kaaknából különleges sajtolóbe­rendezéssel tolták előre a földben az előre gyártott, több mint két méter átmérőjű betongyűrűket. A földet utólag szedték ki belő­lük és szállították a felszínre. Az árokkészítés elhagyásával több mint ötvenezer köbméter föld ki­emelési, szállítási munkáját, költ­ségét takarították meg. A háromezer méter zárt csator­na építőberendezéseivel annak idején a városszéli Vértanúk te­rétől indultak el, s most néhány centiméteres differenciával a Holt- Tiszánál készülő átemelőműnél a tervezett szivattyú csatlakozásá­nál értek a célba. Az ilyen távol­ságon hajszálpontosnak számító eredmény a lézer alkalmazásának köszönhető: a csatornaépítkezést ugyanis lézersugárral irányították, s így nap mint nap pontosan a ki­jelölt nyomvonalon haladtak. AZ IKARUS 1978. ÉVI TERVÉBŐL 12800 autóbuszt adnak el — Bemutató körút az USA ban Magyar—szovjet együttműködés / Soha annyi autóbuszt még nem gyártottak egy év alatt hazánk­ban, mint amennyit az idén fog­nak. Az eredeti 12 650 darabos tervet az Ikarus dolgozói január 2-i nagygyűlésükön munkaver­­seny-felaján­lásukban 12 800-ra emelték, s ez az előirányzat az 1979. évre tervezett darabszámnál is több. Így tehát az Ikarus egy esztendővel megelőzte önmagát. (Érdemes megjegyezni, hogy a buszok több mint a felét már Székesfehérváron gyártják.) A vállalat termelése folyó áron 4,3 százalékkal növekszik, s ami legalább ilyen lényeges, az idén az értékesítés sem okoz majd kü­lönösebb gondot. — Azért fogalmazok ilyen bát­ran — mondta a beszélgetés során Nagy Gábor, az Ikarus gazdasági igazgatója —, mert három évre visszatekintve most a legnagyobb a rendelésállományunk. 1977 de­cember végéig termelésünknek mintegy 90 százalékát megrende­lésekkel lekötötték üzletfeleink. •Tőkés exportunk is magasabb lesz, mint ahogy gondoltuk; eredetileg csak 1979-re terveztük 1300 autó­busz értékesítését. A tőkés deviza­­kitermelési mutatót az idén 5—10 százalékkal javítjuk, ezzel is igyekszünk kedvezően befolyásol­ni a cserearányok alakulását. Azt reméljük, hogy a MAN, a Ford és a Saviem cégekkel kialakult együttműködés ebben az évben már üzletet is hoz, s az általuk ké­szített alvázaikra mi építünk majd karosszériákat. A 200-as autóbuszcsalád re­konstrukciójára, műszaki tulaj­donságainak javítására is sor ke­rül ebben az évben. Az autóbu­szokat rövidesen a Magyar Va­gon- és Gépgyár által kifejlesztett új, 220 lóerős motorokkal építik (eddig 192 lóerős motorokkal ké­szültek), és a Csepel Autógyár NSZK-beli licenc alapján gyár­tott mechanikus sebességváltóit, illetve a magyar—szovjet együtt­működéssel kifejlesztett új auto­mata sebességváltókat szerelik fel rájuk. Az így gyártott autóbuszo­kat „S” (szuper) megkülönbözte­tő jelzéssel látják el. A műszaki színvonal emelése, javítása mellett nagyobb lendület­tel folytatódik az új magyar— szovjet autóbuszcsalád fejleszté­se, amelynek sorozatgyártása az elképzelések szerint a VI. ötéves terv elején kezdődik. De már az idén is több új típussal jelentke­zik az Ikarus. A 200-as család ere­detileg 11-től 16,5 méter hosszú autóbuszokból állt, a méreteket azóta a piaci igényekhez igazítot­ták, s a mérce két végpontja így 6,5, illetve 18 méter lett. Az 1978- as év igazi újdonsága, érdekessé­ge a magyar—csehszlovák koope­rációban készülő 6,5 méter hosz­­szú Ik­arus—AVIA gyártmányú kis autóbusz, lesz. Ez a típus 23—24 ülőhellyel készül. Eredetileg 400 kisbusz gyártását tervezték, de a napokban tárgyalások kezdődtek arról, hogy még az idén további 200-at készítsenek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban jár bemutató körúton az új, 18 méter hosszú, nagyobb befogadóképességű, csuklós autó­busz mintapéldánya. (A régi 16,5 méter hosszú volt.) Csuklós meg­oldású autóbuszokból az Ikarus a világ legnagyobb gyártója. Várha­tó, hogy ez a típus egyre inkább elterjed, közkedveltté válik a nagyvárosi közlekedésben, s ezzel újabb piacok nyílnak meg a vál­lalat előtt. Szovjet kérésre fejlesztették ki a 200-as típus meleg égövi, illetve hideg égövi változatát. Az idén meginduló fejlesztéseket főleg a kereskedelmi meggondolások dik­tálják. A szocialista országok nemigen gyártanak távolsági autó­buszokat, ezért az Ikarus egy új távolsági autóbuszcsalád fejlesz­téséhez kezd hozzá. A termelési és az értékesítési terv végrehajtását a vállalat dol­gozói munkaverseny-felajánlások­­kal segítik. Felajánlották, hogy a fajlagos túlóramutatót 10 száza­lékkal javítják, a hasznos munka­időt 2—3 százalékkal növelik, a pótalkatrész-kötelezettségeket tel­jesítik stb. Mindezt figyelembe véve úgy összegezhetjük az el­mondottakat, hogy az Ikarus 1978- ban teljesíteni fogja azt, amit a népgazdaság vár tőle, és tovább törleszti, illetve sokszorosan visz­­szafizeti a közútijármű-program­­ban beruházott milliárdokat. A távolabbi jövő viszont egy­előre nyitott kérdés. A vállalat VI. ötéves tervét megalapozó beruhá­zások pénzügyi fedezetéről még nem döntöttek, s ez késlelteti, ne­hezíti a következő tervidőszak jó előkészítését. T. M. Az Ikarus—A VIA kooperációban készülő 6,5 méteres autóbuszok a székesfehérvári gyár szereldéjében. (Balogh P. László felvétele.) 9 Sieti rajzaa stemtti­entuumk HA MAGYAROK MENNÉNEK FEL (Mészáros András rajza.) — S a napidíj? Még mindig 31 forint? A gazdasági építőmunka feladatai Két KB-ü­lés dokumentumai egy kötetben. A Kossuth Könyvkiadó A gaz­dasági építőmunka közvetlen és távlati feladatai címmel könyv alakban is megjelentette a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. október 20-i és december 1-i ülésének do­kumentumait. A könyv tartalmazza Németh Károlynak a két KB-ülésen el­hangzott előadói beszédét, vala­mint az MSZMP KB október 20-i határozatát hosszú távú külgaz­dasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányel­veiről, továbbá december 1-i ha­tározatát az 1978. évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés irányelveiről. Víkendház-fosztogatókat ítéltek el Győrött Húsz hétvégi házból vitt el minden elmozdíthatót Gyűrű Ist­ván és Dombi Árpád benyrétala­­pi lakos. A fosztogatások színhe­lye Győr környéke volt, s a cse­lekményeket 1976 őszén és 1977 elején követték el. Egy-egy alka­lommal még további bűntársakat is szerveztek be a fosztogatási ak­ciókba. A Győr-Sopron megyei Bíróság a fellebbviteli tárgyaláson — jog­erősen — a 22 éves Gyűrű Istvánt 2 évi, a 21 éves Dombi Árpádot pedig másfél évi, börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítél­te. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Operarészletek. 9.30: Segíthetünk? 10.05: Zenekari muzsika. 11.37: Anyám nagyon messze van. Hangjáték. 13.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva .. . 12.45: Melódiakoktél. 14.00: Énekszóval, muzsikával. 14.30: Falurádió. 15.05: Új zenei Újság. 15.40: A Mazowsze c. felvételei. 16.00: 168 óra. 17.30: Kodály-felvételek. 18.45: Száz év múlva mindegy. Irodal­mi összeállítás. 20.15: Művészlemezek. 21.08: Nóták. 22.20: A beat kedvelőinek. 23.05: Mathis, a festő. Operarészt. 0.10—2.00: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.03: Dalok. 8.33: Népzenei Hangos Újság. 9.13: válaszolunk hallgatóinknak. 9.28: Fúvósátiratok. 9.55: Hetilapszemle. 10.00—12.00: Szombat délelőtt. 12.00: Fényes Szabolcs-operettekből. 12.33: Szimfonikus táncok. 13.00: Mindenáron ... . 13.25: Szopránáriák. 14.00: Napraforgó. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.01: Bernstein: Candide. Részi. 15.25: Orvosi tanácsok. 15.33: Nótacsokor. 16.25: Csanádi Imre versei. 16.33: Ötórai tea. 17.30: Közkívánatra! 19.33: Népszerű muzsika. 20.38: Helené: Euripidész színműve. 21.48: Operettrészletek. 22.33: Dvorzsák­: Esz-dúr vonósnégyes. 23.05: Slágermúzeum. 3. MŰSOR 10.05: Slágerlista. Szt. 10.40: Moniuszkó: A grófnő. Részi. Szt. 11.35: Hangszerszólók. Szt. 12.20: Haydn-triók. Szt. 13.10: Zenekari muzsika. Szt. 14.05: Hanglemezgyűjtőknek. 15.04: Előadás Zelk Zoltánról, n. 15.25: Prokofjev-ciklus, II. rész. Szt. 16.33: Szimfonikus zene. Szt. 17.55: Hírek. 17.58: Új magyar zene a rádióban. Szt.­­ 19.00: Giordano: André Chenier. Négyfelv. opera. Szt. Közben: kb. 19.43: Versek. Közben: kb. 20.30: A gondolat hatal­ma. Közben: kb. 21.30: Egy pálya vonzá­sában. Kb. 22.05: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.25: Zenekari muzsika. Szt. TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna (sz.). 9.05: Bocsáss meg, drágám ! Mb. francia film (ism.). 10.35: Játék a betűkkel (ism.). 11.00: Salvatore Adamo műsora (ism., sz.). 14.57: Olaszországi vázlatok. Rövid­film (sz.). 15.25: Az első 365 nap a gyermek éle­tében. 2. (sz.). 15.50: Hírek. 15.55: Iván Iljics halála. Tv-játék Lev Tolsztoj írásából (ism.). 17.05: Parabola. . 17.30: Fabula (sz.). 18.20: Kockázat a világpiacon. 18.55: Egymillió fontos hangjegy (sz.). 19.10: Cicavízió (sz.). 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Gusztáv és a téli örömök (sz.). 20.05: Molnár Ferenc: Egy, kettő, há­rom­ vígjáték egy felvonásban. A Madách Kamaraszínház­ba. (14 éven felüli). 21.25: Glória Gaynor. Könnyűzenei film (sz.). 21.50: Labdarúgó VB-sorsolás. Közv. Buenos Airesből. 22.55: TV Híradó 2. 2. MŰSOR 20.00: A múlt démonai. Mb­. kubai film (18 éven felüli). 22.00: Doktor Tojáshéj.

Next