Népszabadság, 1978. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 Hatékony intézkedéseket a politikai enyhülés elmélyítéséért Puja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, az általá­nos vita keretében, szerdán este hangzott el Puja Frigyes­ külügy­miniszternek, a magyar küldött­­ség vezetőjének felszólalása. A magyar külügyminiszter be­szédében többek között a követ­kezőket mondotta: — A Magyar Népköztársaság kormánya fő külpolitikai felada­tának tartja, hogy közreműköd­jék a béke és a biztonság meg­szilárdításában. Állhatatosan te­vékenykedik azért, hogy a poli­tikai enyhülés elmélyüljön, a né­pek és a nemzetek együttműkö­dése erősödjék. Kormányom úgy véli, hogy az enyhülés ügye talán ■oha nem volt olyan szorosan összekapcsolódva a leszerelés problémakörével, mint éppen most, és hogy a politikai enyhü­lés eddigi eredményei, további si­kerei csak akkor biztosíthatók, ha azok hatékony intézkedésekkel egészülnek ki a leszerelés­ terén. Ez a legsürgetőbb teendő napja­inkban. Éppen ezért a Magyar Népköz­­társaság kormánya egyetért min­den olyan intézkedéssel, amely elősegíti a fegyverkezési hajsza megfékezését, és támogat minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely előbbre visz a leszerelés útján — hangsúlyozta Pója Fri­gyes. Üdvözöljük a SALT— II. tárgyalások folytatását Külügyminiszterünk a továbbiak­ban rámutatott: — A világ köz­véleménye előtt jól ismert, hogy a szocialista országok kezdettől fogva a leszerelés őszinte és kö­vetkezetes hívei. Az is köztudo­mású, hogy a szocialista országok a nagyszabású kezdeményezések egész sorával igyekeztek elősegí­teni a leszerelés célkitűzéseinek valóra váltását. Nem rajtuk mú­lott, hogy javaslataiknak csak kis részét fogadták el. Ma, amikor a legégetőbb fel­adat az emberiség megmentése a nukleáris pusztulástól, különösen nagy jelentőségű a világ két leg­erősebb hatalmának, a Szovjet­uniónak és az Egyesült Államok­nak az együttműködése a leszere­lés terén. A magyar kormány he­lyesli és üdvözli a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javítására irá­nyuló erőfeszítéseket, a hadászati fegyverzet korlátozását célzó tár­gyalások folytatását, a megbeszé­lések kiterjesztését más kérdé­sekre, és őszintén kívánja ezek mielőbbi sikeres befejezését. Újabb egyezmények, de különösen a SALT I II. megállapodás tető alá hozása igen pozitív hatást gyakorolna a leszerelési folyamat egészére és általában a nemzet­közi légkörre. Az enyhülésről szólva kifejtette, hogy Európában, ahol jelentős eredményeket értek el a politikai enyhülésben, továbbra is nagy fi­gyelmet kell fordítani a katonai szembenállás csök­kentésére. — Szilárd meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy ennek reális lehe­tősége adva van, mégpedig úgy, hogy a katonai erőegyensúly ne billenjen fel, ne származzék előny az egyik és hátrány a másik fél számára. A szocialista országok ezen elv alapján járnak el a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécs­ben folyó megbeszéléseken. Re­méljük, hogy a tárgyalásokon részt vevő NATO-országok­ fel­hagynak azokkal a próbálkozások­kal, amelyeknek célja egyoldalú előnyök szerzése, és így lehetőség lesz a tárgyalások folytatására és eredményes befejezésére. Teljesen világos, hogy ha a hel­sinki záróokmányt aláíró államok, köztük a négy nukleáris hatalom kötelező erejű szerződésben le­mondanának a nukleáris fegyve­rek elsőként való alkalmazásáról egymás ellen, ez nagy lépés lenne a nukleáris világháború elhárítása terén általában is. Hasonlóképpen megvan annak lehetősége is, hogy az érintett államok megállapod­janak egymással, addig is, amíg lehetővé válik a katonai szövetsé­gi rendszerek egyidejű megszün­tetése, nem bővítik­ új tagokkal a Varsói Szerződést és a NATO-t.­­ Gondolom, nem kell indokolni, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása kedvező hatással lenne a nemzetközi együttműkö­désre Európa határain túl is, és jól szolgálná az egész világ népei­nek érdekeit — jelentette ki. A leszerelési tárgyalások prob­lémáit vizsgálva hangsúlyozta: — Kormányom abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny megféke­zése, a leszerelés minden ország népének létérdeke. Ezért minden ország kormányának kötelessége, hogy a leszereléshez aktívan, jó­akarattal és őszinte erőfeszítések­kel hozzájáruljon. Ettől az ülésszaktól mi azt vár­juk, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításával tegye lehetővé a részt vevő országok küldöttei szá­mára a leszerelés terén eddig el­ért eredmények tárgyilagos össze­gezését, a leszerelési tárgyalások során követendő alapelvek körül­tekintő meghatározását, a sürge­tő és megoldásra leginkább érett feladatok kijelölését. Ha ilyen szellemben dolgozik a rendkívüli ülésszak, képes lesz ar­ra, hogy ösztönözze az államokat a leszerelési tárgyalások ütemének és hatékonyságának növelésére, hogy a világ békeszerető erőinek újabb biztatást nyújtva elősegítse az enyhülést, előmozdítsa a lesze­relés napirenden levő problémái­nak megoldását, a leszerelés el­lenfeleinek elszigetelését és visz­­szaszorítását. Nagyra értékeljük a szovjet javaslatokat . Az általános vita menetét kül­döttségünk nagy figyelemmel kí­séri. Már az eddigi felszólalások­ban is számos tanulmányozásra érdemes gondolat fogalmazódott meg. Különösen nagyra értékeljük a Szovjetunió küldöttsége által május 26-án előterjesztett ok­mányt „A fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati mód­szerei­ről”. A magyar kormány az ebben a dokumentumban foglalt javaslatokkal teljes mértékben egyetért, és a megvalósításukra irányuló erőfeszítéseket minden eszközzel támogatja — emlékezte­tett rá, majd így folytatta: — A magyar kormány egyetért mind­azokkal, akik aggodalmukat fejez­ték ki a fegyverkezési verseny káros következményei miatt. Ép­pen ezért törekedett küldöttsé­günk az előkészítő szakaszban ar­ra, hogy a dokumentum egyértel­műen mutasson rá a fegyverkezé­si verseny igazi okaira, és világo­­­san jelölje meg azokat az erőket, amelyek ellenzik és akadályozzák az enyhülést, a leszerelést. A nemzetközi feszültség csökke­nésével, a béke és a biztonság megszilárdításával arányosan or­szágunk szívesen csökkentené ka­tonai kiadásait. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy más or­szágok, mindenekelőtt a katonai­lag jelentős államok, és közülük is elsősorban a nukleáris hatal­mak — összhangban a szovjet kormány erre vonatkozó javasla­tával — kezdjék el katonai költ­ségvetésük csökkentését. Változatlanul azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy a leszerelés folyamatában különös fontosságot és sürgősséget kell biztosítani a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Ennek az ülésszaknak is fel kell hívnia a nukleáris fegyverrel ren­delkező államokat: szüntessék meg a nukleáris fegyverek előál­lítását, és kezdjenek hozzá a meg­levő készletek fokozatos csökken­téséhez, amelynek végső soron el kell vezetnie a nukleáris fegyver­­készletek teljes és végleges meg­semmisítéséhez. Fellépünk az erőszak minden formája ellen Feltétlenül szükségesnek tart­juk azonban, hogy ezen intézke­désekkel párhuzamosan tárgyalá­sok kezdődjenek az államok biz­tonságának nemzetközi politikai és jogi eszközökkel való megszi­lárdításáról. A szükséges intézke­dések közül elsőrendű fontossága lenne olyan nemzetközi szerződés megkötésének, amely a nemzet­közi kapcsolatokból véglegesen kiiktatná az erőszak alkalmazásá­nak és az erőszakkal való fenye­getésnek minden formáját. A nukleáris leszerelés egyik fontos közvetlen feladatának te­kintjük a nukleáris fegyverkísér­letek általános és teljes eltiltására irányuló tárgyalások meggyorsítá­sát és mielőbbi sikeres befejezé­sét. Bízunk benne, hogy a folya­matban levő háromhatalmi tár­gyalásokon, amelyeken már jelen­tős haladást értek el, megoldást találnak a még nyitott kérdésekre — mondotta, majd rámutatott: — A magyar kormány nagy je­lentőségű lépésnek tekintené, ha az Egyesült Államok kormá­nya véglegesen lemondana a neut­ronbombának, ennek az új típusú nukleáris fegyvernek a gyártásá­ról. A neutron fegyver gyártása és rendszerbe állítása a fegyverke­zési verseny új hullámát indítaná el, és ez komolyan ártana a béke és a biztonság ügyének. Jóllehet, a magyar kormány a legsürgősebb feladatnak a nukleá­ris és más tömegpusztító fegyve­rek korlátozását és eltiltását tart­ja, fontosnak és időszerűnek te­kinti azt is, hogy a katonailag je­lentős államok kezdjenek hozzá a hagyományos fegyverzet — min­denekelőtt a legkorszerűbb és leg­nagyobb pusztító erejű fegyverzet — csökkentéséhez. Puja Frigyes a következőkkel fejezte be beszédét: — Szeretném ezen a helyen ismételten kifejez­ni kormányom reményét, hogy a X. rendkívüli ülésszak előre viszi a leszerelés ügyét azzal is, hogy ráirányítja az egész világ figyel­mét a fegyverkezési verseny iga­zi okaira, káros hatására, a gyor­sabb és nagyobb arányú leszere­lési intézkedések szükségességé­re. Bízunk benne, hogy a rendkí­vüli ülésszak ajánlásai alapján a meglevő leszerelési fórumokon is elmélyül és felgyorsul a munka. (MTI) A fegyverkezés csökkentése minden nép érdeke Mint mondotta, a katonai szem­benállás csökkentését szolgálja a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testülete 1976. novemberi bu­karesti ülésének két javaslata is. NÉPSZABADSÁG 19­98. június 1., csütörtök Befejeződött a Szerb KSZ kongresszusa Belgrádban szerdán befejező­dött a Szerb Kommunista Szövet­ség VIII. kongresszusa, amelyen 726 ezer tag képviseletében több mint 1400 küldött vett részt. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a szerbiai kommunisták soron levő feladatait rögzítő hatá­rozatot, módosította a szövetség szervezeti szabályzatát és megvá­lasztotta az SZKSZ új vezető szer­veit. A Szerb Komm­unista Szövetség 145 tagú új központi bizottságá­nak elnökévé ismét Tihomir Vlas­­kalicsot választották meg. Jugoszláviában ezzel befejeződ­tek a köztársasági pártkongresz­­szusok, és három hét múlva, jú­nius 20. és 23. között Belgrádban megtartják a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége XI. kongresszu­sát. (MTI) Véget ért a NATO csúcsértekezlete­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Több, egymásnak ellentmondó dokumentum elfogadásával és a 15 évre szóló, példátlan méretű fegyverkezési tervek megvitatásá­val ért véget szerdán Washington­ban a NATO csúcsértekezlete. A vélemények különbözőségére utal Schmidt nyugatnémet kancel­lár szerda reggeli nyilatkozata, amelyben hangsúlyozta: nem sza­bad megengedni a visszafordulást a hidegháborúhoz. E kijelentés alighanem összefügg Brzezinski szovjetel­lenes nyilatkozatával, s a körülötte támadt vitákkal. Schmidt közölte, hogy Carter el­nökkel folytatott tanácskozásai so­rán meggyőződött róla, az Egye­sült Államok határozottan akarja a SALT-egyezmény megkötését. Figyelemre méltó Ecevit török miniszterelnök álláspontja. Ecevit felszólított a NATO-párbeszéd folytatására a szocialista orszá­gokkal, jelezve, hogy kormánya a szovjet—török kapcsolatok javítá­sára törekszik. A tárgyaláson az Egyesült Álla­mok nyomására nagy hangsúlyt kaptak az afrikai kérdéseit. Mi­közben azonban Washington és Párizs hosszú távon tartós katonai beavatkozást készít elő, egyes or­szágok vonakodnak hozzájárulá­sukat adni. A NATO kisebb tag­államainak de­egátusai között ag­godalmat okoz, hogy a katonai szervezetet a nyugati beavatkozás eszközévé akarják tenni Afriká­ban. Ennek a véleménynek adott hangot a holland, a dán és a nor­vég küldött. E viták után szüle­tett az a döntés, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, az NSZK és Belgium részvételével hétfőn Párizsban tanácskozást hívnak össze azzal a céllal, hogy egy „pán-afrikai fegyveres erőt” hoz­zanak létre. E lépés nyilvánvaló célja az imperialista országok gaz­dasági érdekeinek védelme és a felszabadító mozgalmak elfojtása Afrikában. A tervek ismeretében még a brit miniszterelnök is óvott attól, hogy a zaire-i válságot amo­lyan kelet-nyugati konfliktussá szélesítsék ki. A NATO ötödik csúcsértekezlete szerdán a késő éjszakai órákban fejeződött be zárónyilatkozat ki­adásával és Carter elnök zársza­vával. Az amerikai elnök az „utol­só szó” jogán is a katonai költ­­­ségvetés növelésére szólította fel a tagországokat. McGovern szenátor visszautasítja Brzezinski hidegháborús, szovjetellenes nyilatkozatait Kemény hangnemben válaszolt Zbigniew Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadó hideghábo­rús, szovjetellenes kirohanásaira George McGovern amerikai sze­nátor. A dél-dakotai szenátor azzal vá­dolta Carter elnök nemzetbizton­sági főtanácsadóját, hogy valót­lanságokat állít a Szovjetunió és Kuba afrikai szerepéről. „Aligha veszi azt bárki is komolyan, hogy a szovjetek — Brzezinski szavai­val — Afrika zavaros vizeiben halásznak. Ki az, aki komolyan elhiszi, hogy a szovjetek fajüldö­zést szítanak az afrikai kontinen­sen” — tette fel a kérdést Mc­Govern. A demokrata párti politikus foglalkozott Brzezinski múlt heti pekingi látogatásával is. Mc­Govern „különös, ha nem ostoba taktikának” nevezte, hogy a nem­zetbiztonsági főtanácsadó tájékoz­tatta a kínai vezetőket a szovjet— amerikai fegyverkorlátozási tár­gyalások állásáról. „Ha ez a lépés arra irányult, hogy megnehezítse a fegyverkorlátozási tárgyaláso­kat, akkor kétségtelenül elérte a célját... De ha azt a célt szol­gálta, hogy magát Brzezinskit gondolkodó, felelősségteljes poli­tikusként tüntesse fel, akkor ép­pen az ellenkező hatást váltotta ki”— jelentette ki ezzel kapcso­latban McGovern. A szenátor hangsúlyozta: „Sok­kal inkább megfelelne számunk­ra a szovjeteket barátainknak te­kinteni, mintsem a nukleáris há­ború árnyékában élni.” (MTI) Gierek Jugoszláviába látogat Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára június 2-án Belgrádba utazik — jelentették be Varsóban. Gierek Joszip Broz Ti­tának, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívásá­ra tesz hivatalos baráti látogatást Jugoszláviában. (PAP) Újabb terrorakciók Nyugat-Berlinben (Berlini tudósítónktól.) Az úgynevezett „június 2” mozgalom tagjai ellen folyó per­ben szereplő kirendelt védők szer­da déltől kezdve rendőri védelem alatt állnak. Ezt azután rendelték el, hogy szerda reggel rálőttek az egyik kirendelt védőre, amikor be akart szállni a lakása közelében parkoló gépkocsijába. A tettes el­menekült. Szíriai-libanoni tárgyalások kezdődtek a két ország közötti kapcsolatokról Szerdán a Szíriai Latakia kikö­tővárosban került sor Eliasz Szár­­kisz libanoni államfő és Hafez Asszad elnök találkozójára. A két államfő megbeszélésére olyan időszakban kerül sor, ami­kor ismét dörögnek a fegyverek Dél-Libanonban. A­ legfrissebb je­lentések szerint az izraeli csapa­tok és az Izrael által támogatott libanoni jobboldali keresztény erők által Nabatije városára és a környező falvakra zúdított ágyú­tűznek 12 polgári személy esett áldozatul és mintegy 20 ember megsebesült. A szíriai és a libanoni államfő tárgyalásain a hírek szerint a két ország közötti kapcsolatokról és Libanon biztonságát érintő kérdé­sekről van szó. (MTI) Hanoi válasz a pekingi rádió rágalmaira | HANOI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Hanoiban kedden közleményt adtak ki az ország felségvizein a napokban lejátszódott incidensről. Quang Ninh tartomány Mong Cai kerületének rendőri egységei május 27-én négy útnak induló hajót vettek észre. Több ízben megállásra szólították fel a hajó­kat, de az utóbbiak ezt figyelmen kívül hagyták, s folytatták útju­kat. A vietnami területi vizek biz­tonságának fenntartása érdekében a rendőri egységek tüzet nyitot­tak. Ezután a hajók egyikét meg­állították, a többi három elmene­kült. A vizsgálat során a rendőri egységek megállapították, hogy a hajó a Quang Ninh tartománybeli Dong Rui falu lakóinak tulajdona. Utasai, akiket rossz szándékú ele­mek megtévesztettek, illegálisan akartak Kínába szökni. A hajón két személy megsérült, őket a rendőrök kórházba vitték. A hanoi közlemény rámutat: a pekingi rádiónak a fenti esetre hi­vatkozó május 30-i adásának állí­tása, miszerint „a vietnami ható­ságok arra ösztönzik katonáikat, hogy provokáljanak súlyos inci­denseket kínai származású állam­polgárokra való nyílt tüzeléssel” a provokatív koholmány.

Next