Népszabadság, 1978. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

% NíPSZARAns Ár, 1978. június 1. csütörtök Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezésére !z Alábbiakban kivonatosan kijölli az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a szerelés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán előterjesztett, kedden nyilvánosságra hozott szovjet javaslatot: A fegyverkezési hajsza megszüntetése minden ország, minden kormány és minden nép közös feladata. Megoldani is közösen kell. Ezzel összefüggésben a Szovjetunió, amely változatlanul a béke és a békés együttműködés lenini irányvonalát követi, azzal a felhívással és javaslattal fordul az ENSZ minden tagállamához, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a fegyverkezési hajsza megállítását lehetővé tevő lépéseket, — hangoztatja a szovjet javaslat. A Szovjetunió véleménye szerint — mint nemrég Leonyid Brezsnyev is kifejtette —, itt az ideje elgondolkodni a nagy katonai potenciállal rendelkező országok fegyverzetei és fegyveres erői további mennyiségi és minőségi fejlesztésének megszüntetéséről, és megteremteni e fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésének feltételeit. A Szovjetunió tehát javasolja annak megvitatását, hogy miként lehetne meghatározott időn belül végrehajtani a következő intézkedéseket: — a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszüntetése ; — minden más tömegpusztító fegy- verfajta gyártásának megszüntetése és e fegyyverek betiltása; — a nagy romboló erejű új hagyományos fennyverfajták létrehozásának megszüntetése; — az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak és a hozzájuk katonai megállapodásokkal kötődő országoknak a lemondása hadseregeik és hagyományos fegyverzetük növeléséről. E feladatok megoldását a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésével kellene kezdeni. A Szovjetunió a maga részéről teljes határozottsággal kijelenti: ellenzi a nukleáris fegyver alkalmazását, csupán rendkívüli körülmények, az ellene vagy szövetségesei ellen egy másik nukleáris hatalom által végrehajtott agresszió kényszeríthetik e végső önvédelmi eszköz igénybevételére. Tárgyalások valamennyi atomhatalom részvételével Először: mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása jelenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben központi helyet kell elfoglalniuk azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, majd visszaszorítsák a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió határozottan fellép a feladat megoldásának mielőbbi elkezdéséért. Javasoljuk a megfelelő tárgyalások gyakorlati elkezdésére vonatkozó kérdés megvitatását. Véleményünk szerint a tárgyalásokon részt kell vennie valamennyi nukleáris hatalomnak — ha valamelyikük visszautasítaná a tárgyalásokon való részvételt, akkor ez a lépés súlyos teherként nehezedne politikájára. A megbeszélésekbe célszerű lenne bekapcsolni néhány, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot is. A Szovjetunió javasolja: az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszaka elvi határozatban nyilvánítsa szükségesnek a nukleáris leszereléssel és az erő alkalmazásáról való lemondással kapcsolatos tárgyalások megkezdését, határozza meg e tárgyalások előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Másodszor: a fegyverkezési hajsza beszüntetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása Az utóbbi évtizedben, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése, óta e feladat megoldásában sikerült jelentősen előbbre lépni. Nem tettek meg azonban minden szükséges lépést, és most újabb erőfeszítésekre van szükség. Azzal kapcsolatban, hogy sok nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam kinyilvánítottaigényét, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak velük szemben atomfegyvert, a Szovjetunió kijelenti: sohasem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államokkal szemben, amelyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról és beszerzéséről, és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. Bármely nukleáris fegyverrel nem rendelkező állammal készek vagyunk különmegállapodást kötni erről. Felszólítjuk az összes többi nukleáris hatalmat, hogy kövessék példánkat, és vállaljanak hasonló kötelezettségeket. Az atomfegyvermentes övezeteknek a világ különböző térségeiben való létrehozása elősegítheti a nukleáris háború veszélyének csökkentését, az atomsorompószerződés hatékonyabbá tételét. A nukleáris energia békés felhasználásának fejlesztése tagadhatatlanul egyik ígéretes útja az energetikai problémák megoldásának, és a Szovjetunió síkraszáll az e területen folytatott nemzetközi együttműködés szélesítéséért, ha tiszteletben tartják azokat a feltételeket, amelyek kizárják, hogy az együttműködés növelje a nukleáris fegyver létrehozásának lehetőségét. Harmadszor: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Ezt a kérdést szintén meg kell oldani. Jelentős, pozitív lépés lenne a nukleáris hatalmak részéről, ha vállalnák azt az egyértelmű és egyszerű kötelezettséget, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. E kötelezettségnek átfogó jellegűnek kell lennie, vagyis ki kell terjednie minden olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező országra, amelynek területén nincs nukleáris fegyver, függetlenül attól, hogy valamely nukleáris hatalom szövetségesi kapcsolatban áll-e az említett állammal, vagy sem. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész ilyen kötelezettséget vállalni, és felszólít ennek megtételére minden más nukleáris hatalmat. Hazadtak azok az utak, amelyek megállapodáshoz vezethetnek, s a munka jelentős, helyenként a döntő részét már elvégeztük. Az erőfeszítések fokozásával, még célszerűbbé tételével elérhetjük a végső sikert. Ez mindenekelőtt a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokra vonatkozik. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos tárgyalások évek óta tartó stagnálásának oka a nyugati tárgyaló felek megalapozatlan követelése a fegyveres erők és fegyverzetek úgynevezett aszimmetrikus, azaz a szocialista országok biztonságának megsértésével történő csökkentésére. S bár a nyugati országok által április közepén előterjesztett, némileg megújított javaslatokra nagymértékben jellemző ugyanez az egyoldalúság, a Szovjetunió a maga részéről kész mindent megtenni, hogy a bécsi tárgyalásokon mindkét fél számára elfogadható döntések szülessenek. A katonai enyhülés Európában megköveteli más, az utóbbi időben a szocialista államok által javasolt lépések megvalósítását is — mindenekelőtt azt, hogy az európai biztonsági értekezlet részvevői vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert. Hatodszor: a fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben levő megállapodásokat és egyezményeket meg kell erősíteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. Miért van az, hogy az államok harmada, vagy éppen a fele kibújik fontos nemzetközi megállapodásokban és egyezményekben való részvétel alól? Csatlakozásukat nem akadályozhatják sem nemzeti érdekeik, sem a távolabbra ható leszerelési intézkedésekre való törekvés, sem az egyes megállapodások által korlátozott, vagy betiltott egyes fegyverfajták hiányára való hivatkozás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a részvétel általánossá válása még nagyobb hatékonyságot, még nagyobb politikai súlyt ad ezeknek a megállapodásoknak és egyezményeknek. A neutronfegyver ellen Negyedszer: a nemzetközi kérdések között jelentős helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának megállása. Rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutronfegyver megjelenését és kifejlesztését. Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok kormánya elhalasztotta a neutronfegyver gyártásának megkezdésére vonatkozó végső döntés időpontját, a Szovjetunió sem kezdi meg e fegyver gyártását, ha az Egyesült Államok sem teszi ezt. A Szovjetunió azonban továbbra is a neutronfegyver teljes betiltásának híve marad. Ha a népek biztonságának érdekeiből indulunk ki, helyes lenne a leszerelési bizottság munkájában elsőbbséget biztosítani a neutronfegyver betiltására vonatkozó javaslat megvizsgálásának, az ENSZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakán pedig elkészíteni az elvégzett munka mérlegét. Ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban levő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. A tárgyalásokon sok esetben már körvona Segítséget a fejlődő országoknak Hetedszer: A Szovjetunió azt javasolja, hogy a nagy gazdasági és katonai potenciállal rendelkező államok — köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagállama — állapodjanak meg katonai költségvetésük konkrét összeggel, nem pedig bizonyos százalékkal történő csökkenésében. Ez a megállapodás a következő pénzügyi év költségvetésével kezdődően kiterjedhetne például egy hároméves periódusra. Ezzel egyidejűleg meg lehetne állapodni azoknak a konkrét öszszegeknek a mértékéről is, amelyeket a katonai költségvetésüket csökkentő államok a fejlődő országoknak nyújtott segítség növelésére fordítanának. Ebben az esetben célszerű lenne az ENSZ keretein belül létrehozni azt a mechanizmust, amely elosztaná ezeket az összegeket a segítségre szoruló államok között. * Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának megvan a szükséges jogköre és felhatalmazása ahhoz, hogy ténylegesen segítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé történő haladást. Ez kötelessége, s ezt meg is kell tennie. Ezzel az ENSZ-közgyűlés előkészítené a leszerelési világkonferencia összehívásának és sikerének feltételeit. A fegyverkezési hajsza megszüntetését célzó hatékony lépések megtételével az államok áttérhetnének a leszerelés problémájának gyökeres megoldására — az általános és teljes leszerelésre —, állapítja meg végül a szovjet javaslat (TASZSZ) A BOLTVEZETŐK FELELŐSSÉGE Kár lenne fukarkodnunk a jelzőkkel, amikor azüzletvezetők és helyetteseik munkájának nehézségéről, sokrétűségéről, s tegyük hozzá, felelősségéről beszélünk. Kétségtelen, hogy a boltok túlzsúfoltak, sok helyütt a kis alapterületű eladótérhez még kisebb raktártér párosul, hogy nincs elég segédmunkás, eladó, pénztáros, s még hosszan sorolhatnánk a gondokat, amelyekkel naponta meg kell birkózniuk — elsősorban a vezetőknek. Az elmondottak különösen a budapesti élelmiszer-kereskedelemre érvényesek. Nem véletlenül emelte ki Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a Csemege Vállalat boltvezetőinek a napokban megtartott tanácskozásán a boltvezetők felelősségét, azt, hogy helyzetüknél fogva ők játsszák a legfontosabb szerepet a kereskedelemben. Azért, mert élvonalban vannak, hasonló kulcsemberek ők, mint az iparban a művezetők. Tőlük függ, hogy milyen az árurendelés és -utánpótlás; miként képesek bemutatni a mind szélesebbé váló élelmiszeripari választékot; mennyiben veszik figyelembe a törzsvevők igényeit, a keresletet, végeznek-e bolti piackutatást; belenyugszanak-e abba, hogy kifogyott valamelyik áru, feladnak-e pótrendeléseket a kellő időben; mennyire agilisan lépnek fel a szállítókkal szemben; átveszik-e a nem megfelelő minőségű árut? A boltvezető szinte mindenért felelős, ami a boltban történik. Köztük a munka- és üzemszervezés színvonaláért. E munka oroszlánrésze a vezetőkre és helyetteseikre hárul. Egyszerű, mégis fontos dolgokra gondolunk. Például arra, hogy a rendelkezésre álló létszámot a vevőáramlásnak megfelelően osszák be. Kellő arányban tartsanak dolgozókat az eladótérben, a raktárban és a pénztárban. Az ötletesség ugyan nem sorolható a szorosan vett munkaköri kötelezettségek közé, mégis mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy a jó kereskedőnek számtalan ötlete, elgondolása van, s ezeket meg is valósítja boltjában. A még nem eléggé ismert és emiatt nem kellőképpen fogyó árucikkekre például egyes helyeken úgy hívják fel a figyelmet, hogy slágersarkokat létesítenek, s a jól csoportosított, feltűnően kirakott élelmiszerek felhasználásához recepteket adnak,é s tanácsokkal látják el a vevőt. A boltosok sokszor joggal panaszkodnak a vásárlóra, s tegyük hozzá, ez fordítva is igaz. A vásárló persze olyan amilyen, de hogy milyen, abban a kereskedőknek is szerepük van. Az udvariasság a szakma része. Joggal hangsúlyozta az említett tanácskozáson a miniszter, hogy akinek nincs érzéke az emberekkel valóbánásmódhoz, aki a jó modor híján van, azt el kell tanácsolni a kereskedelmi pályától. És még valami. Jelentőségéhez képest ritkábban kerül szóba, hogy a boltvezető a felelős az üzletben uralkodó hangulatért. Az ő feladata, hogy olyan légkört teremtsen a boltban, amelyben jól lehet dolgozni. A dolgozókkal való korrekt, kulturált, szocialista vezetőhöz illő bánásmód „kifizeti magát”. Ahol ez megvan, ott nincs létszámhiány. Az ilyen üzletekben pedig nem nyűg, hanem öröm a vásárlás. Egerszegi Csaba Külügyi szijtakonzultáció Kiilajieslon Május 29. és 31. között Budapesten tartották a szocialista országok külügyminisztériumai sajtó- és tájékoztatási főosztályainak sokoldalú konzultációját. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Megfigyelőként jelen volt Vietnam és Laosz képviselője. Hasznos véleménycserére került sor a tájékoztatási munka tapasztalatairól, a szocializmus eredményei további népszerűsítésének feladatairól és a szocialista országok békeszerető külpolitikájáról. A küldöttségek vezetőit fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára és Rácz Pál külügyi államtitkár. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadást adott a tanácskozáson részt vevők tiszteletére. V Ülést tartott az úttörőszövetség országos tanácsa A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa Szűcs Istvánné főtitkár elnökletével szerdán ülést tartott. A testület áttekintette az úttörőcsapatok és a közművelődési intézmények együttműködésének tapasztalatait. A művelődési házakban működő művészeti csoportok, szakkörök részvevőinek egyharmada általános iskolás, a művelődési otthonok értékes segítséget nyújtanak a gyermekek iskolán kívüli ismeretszerzéséhez —– állapították meg. Az országos tanács feladattervet fogadott el a gyermekek nemzetközi éve programjának megvalósítására. HÁZGYÁR SZEKSZÁRDON A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál a 70-es évek elejétől működő poligonüzemet házgyárrá alakították át, s évente ezer lakást gyártanak majd. (Gottwald Károly felvétele / MTI Fotó.)