Népszabadság, 1978. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

9 Két eredménytelen szavazás az olasz köztársaságielnök-választáson Mától az egyszerű többség is elegendő f RRMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Pénteken újabb két szavazást tartottak az olasz képviselőházban az új olasz köztársasági el­nök megválasztására. Lényegében mindkét esetben megismétlődött a csütörtöki eredmény: egyetlen je­lölt sem kapta meg a 674 szavaza­tot, vagyis a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget. A pártok jelöltjei ugyanazok a személyek voltak: Giorgio Amen­­dola az OKP, Pietro Nenni a szo­cialista, Guido Gonella a keresz­ténydemokrata párt jelöltjeként indult. A délelőtti szavazásban Amendola ismét több szavazatot kapott, mint ahány kommunista választó van a testületben, 337-et. Tovább szóródtak viszont a ke­reszténydemokrata szavazatok: Gonellának, a párt jelöltjének most a csütörtöki 392 helyett csak 383 szavazat jutott. Új jelöltek is színre léptek: Mariotti, a szociál­demokraták jelöltje 15, a liberális Bozzi is 15 szavazatot kapott. A délutáni szavazáson tovább esett a kereszténydemokrata je­löltnek jutó szavazatok száma: a délelőtti 383-ról 351-re, mindenek­előtt Zaccagnininek, a párt titká­rának javára, Amendolára 339-en szavaztak. A délelőtt színre lépett új jelöltnek, a liberális Bozzinak a jobboldali „nemzeti demokrácia” támogatásával 35 szavazat jutott. A mai negyedik szavazással döntő fordulathoz érkeznek a vá­lasztások, most már tudniillik az egyszerű többség is elegendő, vagyis a szavazatok fele, plusz egy szavazat, azaz 506. Ennek megfelelően a pártok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy megegyezést találjanak egy, a széles többség számára elfogadható javaslatra. Ha ez nem sikerül, hosszú és ke­mény küzdelemre van kilátás. Az OKP előnyben részesíti a nem kereszténydemokrata jelöltet, aki azonban nemcsak szocialista, hanem más párthoz tartozó is le­het. Tény, hogy a baloldali pár­tok között jelenleg nincs egység, mint péntek délután Giorgio Amendola is elismerte. Ma csak egy szavazást tartanak délután: időt akarnak adni a pár­toknak soraikon belüli és egymás közötti tárgyalásokra. F. J. Paraszttüntetések Franciaországban apárizsi tudósítónktól • A párizsi sajtó Giscard elnök és I. János Károly spanyol király madridi kijelentései alapján arra a következtetésre jut, hogy Párizs elhatározta Spanyolország közös­piaci tagságának támogatását. A L’Humanité szerint Giscard Mad­rid felvételét befejezett tényként tekinti, és ehhez a nézethez csat­lakozik a Francia Szocialista Párt is. A lap vezércikkében felteszi a kérdést: amikor Giscard elnök szerint Spanyolország belépése a Közös Piacba érdeke Európának, akkor milyen Európára gondol? A nagytőke Európájának érdekei­re? Ebben az esetben igaza van: a monopóliumok Spanyolország olcsó nyersanyagára és munkaere­jére áhítoznak. A francóizmus negyven évének örökségeként­­Spanyolország szociális téren el­maradt, és így hatalmas profito­kat lehet szerezni a Spanyolor­szágból behozott olcsóbb mezőgaz­dasági és ipari termékek révén. De ha megnyitnák a francia ha­tárokat a spanyol bor, gyümölcs és zöldség tömeges behozatala előtt, akkor Dél-Franciaország me­zőgazdaságát súlyos csapás érné, az iparcikkek beáramlása pedig több iparágban súlyosbítaná a munkanélküliséget — írja az FKP lapja. Ezeket az aggodalmakat sokan hangoztatják Dél-Franciaország­­ban. Erről tanúskodnak a Spa­nyolország közös piaci belépése el­len tiltakozó különböző tünteté­sek. A párizs—nizzai expresszvo­nat vonalát és a déli autópályát több órára eltorlaszolták a pa­rasztok és bortermelők. Carpent­­ras, Avignon és több más város piacain tiltakozó tüntetések zaj­lottak le. Gard megyében öt, Spa­nyolországból gyümölcsöt szállító óriási teherautót felborítottak a tüntetők, és a szállítmányt az út­testre szórták. A déli mezőgazda­­sági kamarák elnöke nyilatkozat­ban tiltakozott „az amúgy is ár­talmas közös piaci politika kiter­jesztése” ellen. R. I. Az együttműködés új fejezete Petrov akadémikus nyilatkozata a Szojuz—30 munkájáról | MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ A Szojuz—30 űrhajó szovjet— lengyel személyzetének mostani űrutazása jóval több, mint két ba­ráti ország képviselőinek kézszo­rítása az űrlaboratóriumban — nyilatkozta Borisz Petrov akadé­mikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Interkozmosz Taná­csának elnöke. — Ez az űrutazás — folytatta —, arról tanúskodik, hogy a szocialista országoknak az Interkozmosz-program sikeréért való összefogása a kozmikus in­tegráció új fejezetét nyitotta meg. Az Interkozmosz-program elő­készítése és megvalósítása során a baráti országok lerakták az űrku­tatás tudományának és techniká­jának alapjait. Űrhajósaink szá­mára bonyolult kísérleti feladato­kat dolgoztak ki. A szocialista or­szágok űrhajósainak az űrrepülés­ben való sorozatos részvétele, az alig 12 éves program legnagyobb sikere. Petrov akadémikus hangsúlyoz­ta, hogy az új feladatok végrehaj­tásának alapfeltétele volt a szov­jet tudósok által megteremtett korszerű űrállomás, amely egy időben két űrhajót is fogadhat, és a szállító űrhajók révén lehetősé­get nyújt hosszabb ideig tartó ku­tatómunkára is. Jan Rychlewski, a Lengyel Tu­dományos Akadémia elnöke sze­rint az Interkozmosz-program si­keres megvalósítása újabb bi­zonyság arra, hogy a Szovjetunió készséggel megosztja eredményeit barátaival a legbonyolultabb tu­dományágban, az űrkutatásban is. A baráti országok feladata, hogy a maguk speciális, sajátos ered­ményeivel, kutatási témájával gazdagítsák a programot. A jelen­legi szovjet—lengyel közös kísér­letek idején a lengyel tudomány a kozmikus technológiai, mechani­kai, pszichológiai és orvosi kérdé­sek sorára is választ ad. K. Gy.: Az űrnégyes pénteken sajtó­­konferenciát tartott. A Földön összesereglett s az irányítóköz­pont nagyterméből kérdező új­ságíróknak Kovaljonok űrhajós úgy jellemezte az űrexpedíció je­lenlegi útját, hogy az folytatása Romanyenko és Grecsko, illetve a náluk járt korábbi két expedí­ció kutatásainak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy csupán meg­ismétlik a kísérleteket, hanem bi­zonyos területeken teljesen új fel­adatokat kell megoldaniuk. Kli­­muk, aki korábban már a Szaljut­a 1 űrállomáson is eltöltött két hónapot, a programból azt emel­te ki, hogy fokozatosan növelik az űrutazások időtartamát, ugyan­akkor az Interkozmosz-programj is változatos kutatásokat irányoz elő az űrállomás személyzete ré­szére. A nemzetközi személyzet­nek például tudományos-techni­kai, orvosi-biológiai és népgazda­sági jellegű kutatómunkát is kell végeznie. (MTI) N­É­P­S­Z­A­B­A­D­S­Á­G 1978. július 1., szombat Az SZKP és a Német KP képviselőinek találkozója Mihail Szuszlov, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára, Borisz Po­­­nomarjov, az SZKP Politikai Bi­zottságának póttagja, a központi bizottság titkára, Vlagyimir Dol­­gih, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, Vagyim Zagla­­gyin, a központi bizottság pót­tagja és Anatolij Csernyajev, a központi revíziós bizottság tagja, a központi bizottság székházában találkozott Herbert Miesszel, a Német KP elnökével, Heinz Schröderrel, a Német KP Elnök­ségének titkárával és Günter Weiss-szel, a Német KP köz­ponti döntő­bizottságának elnöké­vel. (MTI) Washingtoni beavatkozás a görög belügyekbe Valamennyi görög politikai párt az ország ügyeibe való durva be­avatkozásként ítélte el Harold Brown amerikai hadügyminisz­ternek a szenátus előtt tett nyi­latkozatát, amely szerint az ame­rikai hadügyminisztérium intéz­kedési tervet dolgozott ki bár­mely görögországi belpolitikai változás esetére, beleértve Ka­­ramanlisz miniszterelnök esetle­ges bukását is. A nyilatkozat szövege csütörtö­kön jelent meg az egyik athéni lapban. A tiltakozók között volt Karamanlisz miniszterelnök, And­­reasz Papandreu, a Pánihellén Szocialista Mozgalom és Joannisz Zigdisz, a Demokratikus Centrum Unió vezetője. Görögország és Törökország vi­szonya, amely Ciprus és az égei­­tengeri felségvizek vitatott kér­dései miatt amúgy is feszült, to­vább rosszabbodott annak kö­vetkeztében, hogy pénteken tö­rök parancsnokok vették át a NATO délkelet-európai haderői­nek vezetését. Ez, a görög veze­tők szerint, a törököknek lehető­séget ad arra, hogy „NATO-szí­­nekben” sértsék meg Görögország szárazföldi, tengeri és légi hatá­rait. (Reuter) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A kubai külügyminiszter csü­törtökön több napos hivatalos lá­togatásra Angolába érkezett. A látogatás célja a kétoldalú kap­csolatok elmélyítése (ADN) Az NDK-ban pénteken 8 évi szabadságvesztésre ítélték haza­árulásért, hírszerző tevékenysé­gért és államtitok elárulásáért Ru­dolf Bahro NDK-állampolgárt. A bírósági eljárás során bizonyítást nyert, hogy Bahro hosszabb időn keresztül rendszeres hírszerző te­vékenységet folytatott, informá­ciókat gyűjtött és továbbított az NDK-val szemben ellenséges NSZK-beli körök számára. (MTI) Tiltakozó jegyzéket intézett az in­diai külügyminisztérium a Kínai Népköztársasághoz a Hszingcsiang ujgur tartományt Kasmírral ösz­­szekötő út építésével kapcsolat­ban. A jegyzék az akciót teljesen törvénytelennek minősíti. Az in­diai sajtó már több ízben rámu­tatott, hogy ennek a stratégiailag fontos útnak az építése, amelyben több ezer kínai katona is részt vesz, veszélyezteti India biztonsá­gát. (TASZSZ) Valamennyi spanyol politikai és társadalmi erő elítéli Portell bil­baói újságíró kedden történt meg­gyilkolását. Ami még eddig soha­sem fordult elő, az ETA úgyneve­zett politikai-katonai ága is el­ítélte a merényletet, mint olyan akciót, amely „beszennyezi az ETA hírnevét”. (MTI) Dolores Grimau Martinez, a Franco-rendszer által politikai né­zeteiért 1963-ban kivégzett Julián Grimau leánya csütörtökön meg­hatalmazást adott Oviedóban egy asturiai ügyvédnek, hogy indítsa meg az eljárást az apja ellen an­nak idején hozott ítélet felülvizs­gálásáért és Julián Gimau, az SKP KB egykori tagja rehabilitá­lásáért. (MTI) A SALT I II. megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok érdekeinek Paul Warnke nyilatkozata a genfi tárgyalásokról Paul Warnke, az amerikai le­szerelési és fegyverzet-ellenőrzé­si hivatal igazgatója, a genfi SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője újabb nyilatkozatban erősítette meg, hogy a szovjet—amerikai SALT—II. megállapodás mielőbbi aláírása megfelel az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió létérde­keinek. A Wisconsin állambeli Racine városban folyó tanácskozáson, amely a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolataival fog­lalkozik, Warnke kijelentette: — Eljött a pillanat, amikor meg kell állítanunk a stratégiai nukleáris erők mindkét oldalon folyó szün­telen emelését. A nukleáris kész­letek korlátlan növelésének foly­tatása egyik félnek sem jelent előnyt. Nem kétséges, hogy a stra­tégiai támadófegyverek korlátozá­sáról szóló megállapodás megkö­tése szilárdítaná az Egyesült Álla­mok biztonságát, az új típusú stratégiai fegyverek korlátozása viszont nagy anyagi eszközök megtakarítását tenné lehetővé az Egyesült Államok számára. Warnke elutasította azoknak az amerikai köröknek a követeléseit, amelyek ragaszkodnak hozzá, hogy az Egyesült Államok egyol­dalú előnyök kieszközlésére hasz­nálja fel a SALT-tárgyalásokat. Warnke végezetül hangot adott annak a reményének, hogy az új SALT-megállapodást még ebben az évben aláírják. (TASZSZ) Bahr az enyhülési politika mellett — A Kelet és a Nyugat közötti enyhülés nem követelt tőlünk semmilyen áldozatot, csakis az emberek javát, a biztonság ügyét, a gazdasági fejlődést szolgálta — hangsúlyozza Egon Bahr, a Né­met Szociáldemokrata Párt orszá­gos ügyvezetője az SPD Vorwarts című hetilapjában megjelent cik­kében. — A béke biztosítása és szilárdí­tása rendkívül nagy jelentőségű, és elérésének eszköze az enyhülés politikája — hangsúlyozza Egon Bahr. A cikk írója megjegyzi, hogy ez a politikai irányvonal több fontos kérdésben nem zárja ki az ideológiai ellentéteket és vé­leménykülönbségeket; az enyhülés politikája azonban olyan folyamat, amely az együttműködés újabb és újabb területeit foglalja magá­ban a béke megbonthatatlanságá­­nak jegyében. Az enyhülési poli­tika a népek békés egymás mel­lett élésének megerősítésére, a vitás kérdések rendezésére és köl­­csönösen elfogadható megoldásá­ra irányul. Ennek a politikának nincs alternatívája, mivel a kon­frontáció nem jelent megoldást. (TASZSZ) Az Egyesült Államok Izrael és Egyiptom újabb különtárgyalásait készíti elő­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Mondale alelnö­k háromnapos tárgyalásra Washingtonból Jeru­zsálembe utazott, majd Alexand­riában találkozik Szadat egyipto­mi elnökkel. Mint a Fehér Házban közölték, az álélnak Carter elnök szemé­lyes levelét vitte Begin izraeli mi­niszterelnöknek és Szadat egyip­tomi elnöknek. A levél nem tar­talmaz új javaslatot, csak azt ké­ri a két ország vezetőitől, folytas­sák a kétoldalú tárgyalásokat a közel-keleti békéről. E tárgyalá­sok előkészítésére Mondale igyek­szik elérni, hogy megállapod­jon egy július harmadik hetében Londonban tartandó amerikai— egyiptomi—izraeli külügyminisz­teri megbeszélés tartásáról. Mondale jeruzsálemi tartózko­dása alatt kétszer tárgyal Begin­­nel és a kormány kulcsminiszte­reivel, majd szombat este az Iz­rael állam megalakulásának 30. évfordulóján rendezendő vacso­rán nagy beszédet mond, kifejti az Egyesült Államok közel-keleti po­litikáját. Az izraeli vendéglátók olyan programot készítettek az Egyesült Államok alelnöke számára, amely­nek elfogadása Jeruzsálem izraeli annexiójának elismerését szimbo­lizálja. Mondale, annak kijelenté­sével, hogy a programban való részvétele személyes jellegű, elfo­gadta a programot. Áremelkedési hullám Amerikában (Washingtoni tudósítónktól) A munkaügyi minisztérium pén­teki jelentése szerint májusban a fogyasztói árak évi átlagban 10,8 százalékkal emelkedtek az Egye­sült Államokban. Ezen belül az élelmiszerek ára 18 százalékkal magasabb az áprilisinál. Lényeges áremelkedés követke­zett be a házépítési, a szállítási dí­jaknál, az orvosi és kórházi költsé­geknél. Ezzel párhuzamosan 1,3 százalékkal csökkent a bérből és a fizetésből élők heti keresetének vásárlóértéke. Ez a tendencia mutatja, hogy az elnök inflációellenes programja, s az erre a célra felállított hivatal tehetetlen, s képtelen megfékezni az inflációt. QUAN DÓI NHAN DÁN Kína semmibe veszi Vietnam szuverenitását Vietnam szuverenitásának és a nemzetközi kapcsolatok alapvető el­veinek semmibe vételével vádolta pénteken a kínai vezetést a vietna­mi néphadsereg lapja, a Quan Dói Nhan Dán. A lap utal arra a tényre, hogy az a két hajó, amelyet Kína a Vietnamban élő kínaiak elszállí­tására küldött, még mindig a vietnami felségvizek határánál horgonyoz. Kína lehetetlen privilégiumokat követel magának, és halogatja a tárgyalásokat A vietnami és kí­nai képviselők már hétszer talál­koztak, hogy megvitassák a kínai hajók vietnami kikötőkben tör­ténő kikötésének kérdéseit Meg­oldást azonban eddig nem talál­tak, mivel ezeken a találkozókon a kínai fél gőgös magatartást ta­núsított, és visszautasította a lé­nyeges kérdések megtárgyalását — hangsúlyozta a napilap.­­ A kínai fél azt állítja, hogy joga van hajókat küldeni Vietnamba, hogy a hajók kikötői tartózkodási ide­jének korlátozása nélkül bárkit, bárhol, bármikor és bármilyen módon elszállítson. Ilyen és ehhez hasonló követelések semmibe ve­szik Vietnam szuverenitását és a nemzetközi kapcsolatok elveit. A kínai fél egyetlen konstruktív ja­vaslatot sem terjesztett elő a két ország közötti nézeteltérések bé­kés rendezésére. A vietnami néphadsereg napi­lapja ismételten visszautasítja Peking koholmányait a vietnami kínaiak „üldözéséről” és „elnyo­másáról”, hangsúlyozva, hogy ezek az állítások teljes egészük­ben a kínai fél kitalálásai. A kínai fél emberek százezreit áldozza fel annak a célnak az érdekében, hogy kierőszakolja a Vietnamban élő kínaiak tömeges kivándorlását. Hazatérni szándékozó kínaiak tíz­ezrei szüntették be így most mun­kájukat, és aggódva várják az el­utazás napját, ők a kínai hatósá­gok sötét mesterkedéseinek az ál­dozatai — írja befejezésül a lap.

Next