Népszabadság, 1978. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július 1., szombat Közlemény a magyar pártküldöttség portugáliai látogatásáról Június 26. és 30. között a Portu­gál Kommunista Párt meghívásá­ra Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével látogatást tett Portugá­liában a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége. A delegáció tagja volt: Frank Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Békés me­gyei pártbizottság első titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Portugál Kommunista Párt Alvaro Cunhal főtitkár ve­zette tárgyaló csoportjával, amely­nek tagja volt: Octavio Pato, a politikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára, Angelo Veloso, a politikai bizottság pót­tagja és Albano Nunes, a közpon­ti bizottság tagja, a KB nemzet­közi osztályának vezetője. Az MSZMP küldöttsége portu­gáliai tartózkodása alatt megis­merkedett a PKP tevékenységé­nek különböző területeivel, elláto­gatott az államosított Covina üveggyárba és felkereste Porto városát, ahol június 28-án barát­sági nagygyűlésen vett részt A magyar pártküldöttség tol­mácsolta az MSZMP szolidaritá­sát azzal a harccal, amelyet a por­tugál kommunisták a forradalmi vívmányok és a demokratikus sza­badságjogok védelmében, a néptö­megek anyagi és szociális helyze­tének javításáért, társadalmi fel­­emelkedésükért, Portugália nem­zeti függetlenségének érdekében folytatnak. Méltatta azt a követ­kezetes küzdelmet, amelyet a PKP valamennyi haladó, demokratikus erő antifasiszta összefogásáért vív. A Portugál Kommunista Párt képviselői pártjuk nevében köszö­netet mondtak azért a szolidari­tásért, amelyet az MSZMP, a ma­gyar nép tanúsított és tanúsít a portugál népnek a fasizmus elle­ni harcával és a portugál forra­dalommal A PKP nagyra értékel­te a szocialista Magyarországnak az MSZMP vezetésével elért si­kereit, és kifejezte szolidaritását a magyar kommunistákkal, a szo­cializmust építő magyar néppel. A két párt képviselői megálla­pították, hogy a béke és a haladás erői világszerte eredményeket ér­nek el; a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadítási mozgalmak növekvő ereje, meghatározó be­folyással van a világhelyzet ala­kulására. Méltatták a nemzetközi enyhülés, különösen az európai béke, biztonság és együttműködés eddigi eredményeit. A két párt képviselői hangsú­lyozták, hogy a világbéke megőr­zése az emberiség sorskérdése. Minden népnek létérdeke a kato­nai feszültség csökkentése, a fegy­verkezési hajszának és különösen az összes tömegpusztító fegyverek gyártásának beszüntetése. Az MSZMP és a PKP képviselői meg­erősítették, hogy a két párt síkra­­száll a békéért, a nemzetközi eny­hülésért, az általános és teljes le­szerelésért, összhangban az euró­pai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletének ál­lásfoglalásával. Ennek érdekében készek továbbra is együttműködni más haladó, demokratikus és bé­keszerető erőkkel, a termonukleá­ris katasztrófa veszélyének elhá­rításáért. Rámutattak arra: az imperia­lizmus fokozza erőfeszítéseit, hogy feltartóztassa a béke, a függet­lenség és a társadalmi haladás erőinek előretörését, megpróbál akadályokat gördíteni az enyhülé­si politika útjába, szítja a fegy­verkezési hajszát és a hideghábo­rú légkörét, beavatkozik más né­pek belügyeibe, az intervenció és agresszió eszközeit alkalmazva a független államok és a felszabadu­lásukért küzdő népek ellen. Az MSZMP és a PKP szolidáris minden néppel, amely harcol a fasizmus, a reakció, a fajgyűlölet, az újgyarmatosítás és az apartheid, az imperialista uralom minden formája ellen. A két párt képvi­selői elítélték az imperialisták újabb afrikai terveit, és támoga­tásukról biztosították a földrész azon népeit, amelyek nemzeti füg­getlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért és az új élet építéséért küzdenek. Abból kiindulva, hogy minden párt önállóan és az ország nemzeti sajátosságainak megfelelően hatá­rozza meg politikáját, az MSZMP és a PKP képviselői különösen fontosnak tekintik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a marxiz­mus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapján. Ehhez az MSZMP és a PKP a maga te­vékenységével továbbra is aktívan hozzájárul. A két párt képviselői megerősí­tették, hogy a magyar és a portu­gál nép kölcsönösen érdekelt a Magyar Népköztársaság és Portu­gália közötti sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésében, s kifejezték pártjaik készségét, hogy továbbra is cselekvően hozzájárulnak ehhez. Az MSZMP küldöttségének por­tugáliai látogatása hozzájárult a két párt testvéri kapcsolatainak, internacionalista együttműködé­sének erősítéséhez. * A magyar pártküldöttség pén­tek este visszaérkezett Budapestre. (MTI) Brezsnyev fogadta Jaruzelskit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségén­ek­ elnöke pénte­ken a Kremlben fogadta Woj­­ciech Jaruzelski hadseregtáborno­kot, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét A meleg, baráti légkörű meg­beszélésen, amelyen jelen volt Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi miniszte­re és Kazimierz Olszewski, a Len­gyel Népköztársaság moszkvai nagykövete, eszmecserét folytat­tak a sokoldalú szovjet—lengyel kapcsolatok megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről Leonyid Brezsnyev a Vörös Zászló rendet nyújtotta át pén­teken Wojciech Jaruzelskinek a második világháború idején az antifasiszta harcokban szerzett érdemeiért és a két ország fegy­veres erői fegyverbarátsága meg­szilárdításához való hozzájárulá­sért (MTI) Faggyejev sajtótájékoztatója A KGST XXXII. ülésszakának munkájáról pénteken délután Bu­karestben rendezett sajtótájékoz­tatón Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára megállapította, hogy a tag­államok eredményesen oldják meg feladataikat, tovább mélyül eredményeik gazdagítására az in­tegráció. 1975-ös alapot számítva, a növekedés mértéke 1977-ben Bulgáriában és Lengyelországban 13, a Szovjetunióban és Magyar­­országon 11, az NDK-ban és Cseh­szlovákiában 9, Romániában 22, Mongóliában pedig 7 százalék volt. Mint a múltban, most is a leg­magasabb növekedést az ipari ter­melésben érték el a tagállamok. Elsősorban a gép-, a híradástech­nikai, az elektronikai és a vegy­ipar fejlődött nagyobb mértékben. A KGST-országok kölcsönös áru­forgalmának értéke elérte a 91 milliárd rubelt Ez 1975-höz ké­pest 28 százalékos emelkedésnek felel meg. Jelentős eredmény az is, hogy a tagállamok külkereske­delmi forgalma 158 milliárd ru­belt tett ki 1977-ben, ami azt je­lenti: két év alatt több mint 24 százalékkal emelkedett a külke­reskedelmi áruforgalom volume­ne. (MTI) NÉPSZABADSÁG A­S integráció útján két dokumentum — az ülés­szakról készült jegyzőkönyv és a hosszú távú célprogramokra vo­natkozó kormányfői nyilatkozat — aláírásával ért véget csütörtö­kön a KGST XXXII. ülésszaka Bukarestben. Az ülésszakon a tagországok és Jugoszlávia képviselőin kívül részt vettek megfigyelőként az an­golai, a KNDK-beli, az etiópiai, a laoszi és a vietnami kormány kép­viselői. A XXXII. ülésszak így nemcsak az ott tárgyalt kérdések nagy hordereje, a tagországok együttműködésének fejlesztését célzó határozatai miatt keltett vi­lágszerte nagy érdeklődést, de mint világpolitikai esemény is méltán hívta fel magára a figyel­met. Mint minden évben, az ülésszak most is megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a közösség munkájáról, az összefogás ered­ményeiről problémáiról. A KGST-országok összességében a nemzeti jövedelem az elmúlt év­ben 1975-höz képest 12 százalék­kal, az ipari termelés 12,4 száza­lékkal nőtt. Ennél is erőteljeseb­ben, 24 százalékkal növekedett a tagállamok külkereskedelmi for­galma, amely 1977-ben meghalad­ta a 158 milliárd rubelt. Ezen be­lül a kölcsönös árucsere-forgalom értéke 91 milliárd rubelt tett ki, s ez 28 százalékkal több a két év­vel korábbinál. A felszólalók kiemelték, hogy mindezeket az eredményeket a tő­kés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak köze­­pette érték el. Míg a fejlett tőkés­országokban az ipari termelés vo­lumene 1977-ben a válság előtti évhez, 1973-hoz viszonyítva 7 szá­zalékkal nőtt, a KGST-tagálla­­mokban ugyanezen időszak alatt 32 százalékos volt az ipari terme­lés gyarapodása. Sikeresek a közös beruházások Sok minden történt az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció fejlesztését előirányzó komplex program megvalósítá­sáért. Kifejezésre jut ez a gyár­tásszakosítás és a kooperáció fej­lesztésében, a tudományos-mű­szaki együttműködésben és a kö­zös beruházások terv szerinti megvalósításában. Okkal keltett figyelmet a tanácskozáson, hogy az ötéves tervidőszak első két évé­ben a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervében elő­irányzott építkezéseken 3 milliárd rubelnyi beruházást valósítottak meg. Ezek között van a szocialista országok nagyszabású közös vál­lalkozása, a Szövetség gázvezeték építése, amely már az év végére elkészül. Az Orenburgtól induló — teljes kiépülte után 2750 kilo­méter hosszúságú — vezeték ha­zánkba, Csehszlovákiába, Len­gyelországba, az NDK-ba, Romá­niába és Bulgáriába szállítja a gázt. Romániába évi másfél mil­liárd, a­ többi szocialista országba, egyenként 2,8 milliárd köbmétert. Az év végén adják át a Vinnyi­­ca—Albertirsa közötti 750 kilóval,­tos távvezetékét, amellyel össze­kapcsolják a KGST egyesített vil­­lamosenergia-rendszerét a Szov­jetunió déli villamosenergia-rend­­szerével A vaskohászatban a ter­melés növelése, a termékek minő­ségének javítása volt a közös erő­feszítések célja. A Szovjetunió te­rületén a partnerországok közre­működésével új vasérclelőhelye­ket, feldolgozókapacitásokat kap­csolhattak be a termelésbe. Kubá­ban folytatódott a nikkel- és a kobalttartalmú ércek hasznosítá­sát szolgáló új kapacitások létesí­tésében való együttműködés. Ered­ményes munkát végzett a mon­­góliai nyersanyag-lelőhelyek fel­tárásában részt vevő nemzetközi geológusexpedíció. Az ülésszakon beszámoltak ar­ról, hogy sikerült előrelépni a gépipari integrációban is: tavaly hat új, többoldalú szakosodási és kooperációs megállapodás szüle­tett, ezek 640 gyártmányt érinte­nek. Eredményesnek értékelték a vegyipar, a könnyű- és az élelmi­szeripar, a mezőgazdasági és az építőipar területén elért együtt­működési megállapodásokat is. Lázár György miniszterelnök, a magyar delegáció vezetője felszó­lalásában méltán emelte ki a szo­cialista integráció meghatározó szerepét népgazdaságunk fejlődé­sében. Utalt arra, hogy a magyar népgazdaság alapvető törekvése a termelési szerkezet szelektív — az együttműködés adta lehetősé­gek teljes kihasználásával történő — továbbfejlesztése. Mint el­mondta, fontos feladatunknak te­kintjük, hogy növeljük az olyan jó minőségű ipari és mezőgazda­­sági termékek termelését és ex­portját, amelyek a többi KGST- országban keresettek. A korszerű, új termékek kifejlesztésével pár­huzamosan számos termék előál­lítását meg kívánjuk szüntetni, és azokból a KGST-országok közötti termelési együttműködés kereté­ben, import útján tervezzük szük­ségleteinket kielégíteni. A szelek­tív fejlesztés, az integráció elmé­lyítésének útját kell járnunk, mert csak így érhetjük el, hogy a lé­nyegesen magasabb nyersanyag- és energiahordozó-árak mellett is javuljon a termelés gazdaságos­sága, amit ma egyáltalán nem mondhatunk kielégítőnek. Cél a kulcságazatok fejlesztése A KGST XXXII. ülésszakának kiemelkedő eredménye a hosz­­szú távú — 1990-ig szóló — együtt­működési célprogramok jóváha­gyása az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. A küldöttek hangsúlyozták, hogy e célprogra­mok megvalósítása újabb jelen­tős lépés a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében, a komplex program végrehajtásában. A programokban szereplő in­tézkedések fő célja az energia, fűtő- és alapanyag, az élelmiszer, a termelőeszközök, a magas mű­szaki színvonalon álló technoló­giák iránti igények kielégítése. Az energia- és nyersanyagellá­tás területén például a hosszú tá­vú együttműködési célprogram előirányozza az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfajták kiterme­lésének növelését és felhasználá­sának javítását, a KGST-tagálla­­mok egyesített villamosenergia­rendszerének továbbfejlesztését stb. Az európai KGST-tagállam­ok és a Kubai Köztársaság energe­tikai problémáinak megoldásáért körülbelül 37 millió kilowatt ös­szteljesítményű atomerőműve­ket építenek. Ezenkívül a Szov­jetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilowatt teljesítmé­nyű atomerőmű létesül E felada­tok megoldására a tagállamok megszervezik az atomerő­mű-be­rendezések gyártásának nagyará­nyú és sokoldalú kooperációját. A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari célprogram olyan együttmű­ködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabonatermesztésnek, az állat­­tenyésztésnek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállí­tásának intenzív fejlesztését, to­vábbá a takarmányfehérje terme­lésének növelését. Megállapodások 11­7 i. végéig A célprogramokkal kapcsolat­ban azonban meg kell jegyezni — erre az ülésszakon több felszóla­ló is utalt —, hogy e programok egyelőre még csak a problémák megoldásának általános körvona­lait jelzik. Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök hozzászólásá­ban így beszélt erről: „Ránk vár a feladat, hogy felkutassuk a célprogramok megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat, meghatározzuk az egyes tagországok érdekeltségének és részvételének mértékét. Ezért rövid időn belül, 1979 végéig, rész­ben pedig már 1979 közepéig ki kell dolgozni a sokoldalú és két­oldalú megállapodások terveze­teit.” — A célprogramok nem nyilatkozatok — hangsúlyozta Alekszej Kosztcin —, hanem terv­­dokumentumok, a­z együttes cse­lekvés programjai, amelyek nagy hatással lesznek a KGST-orszá­gok gazdaságpolitikájának ala­kulására. A célprogramok jóváhagyása után most kezdődik a munka ne­heze, a bennük foglalt intézke­dések megvalósítása. Ez úgy lesz lehetséges, ha azok beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti ter­vezés folyamatába. Felelősségtel­jes feladat ez, hiszen reálisan fel kell mérni gazdaságunk távlati szükségleteit, lehetőségeit, és en­nek alapján kell részt vállalni a nemzetközi feladatokban. A bukaresti ülésszakon elfoga­dott dokumentumok alapján min­den bizonnyal tovább erősödik a KGST-tagállamok gazdasági együttműködése, a célprogramok­ban körvonalazott együttműkö­dési lehetőségek konkretizálása, és megvalósítása pedig új lehető­ségeket tár fel a szocialista gaz­dasági integráció kibontakoztatá­sához. Egerszegi Csaba Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az üzemekben és a gyárakban az eddiginél fokozottabban ellen­őrizzék a munkavédelmi előírá­sok megtartását, és szigorúbban járjanak el a felelőtlen mulasz­tók ellen — hangsúlyozták a fő­városi, a megyei és a megyei vá­rosi tanácselnökök értekezletén, amelyet pénteken tartottak Papp Lajos államtitkárnak, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnö­kének vezetésével a Parlament­ben. Az üzemi balesetek és a munkavédelmi helyzet alakulásá­ról Főcze Lajos, a SZOT osztály­­vezetője adott tájékoztatót. A tanácselnökök ezután — Schultheisz Emil egészségügyi mi­niszter beszámolója alapján —az egészségügyi ellátás helyzetét vi­tatták meg. A napirend tárgyalá­sán részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. 3 Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Meghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette Losonczi Pál tájékoztató jelentését Samora Moises Machel, a Mozambiki Fel­szabadítási Front és a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke vezette mozambiki párt- és állami kül­döttség magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a magyar—mozam­biki kapcsolatok jól fejlődnek, a két párt és állam alapvető céljai és törekvései azonosak, azokat az imperializmus és a neokolonializ­­mus elleni harc és a marxizmus- leninizmus eszméi vezérlik. A lá­togatás és a lefolytatott tárgyalá­sok tovább erősítik a két párt és állam sokoldalú, eredményes együttműködését. Ezután Muammar Al-Kadhafi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának fő­titkára magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Losonczi Pál Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a líbiai államfő látogatása és a magas szintű, őszinte, baráti légkörű eszmecserék új távlato­kat adtak a két állam sokoldalú együttműködésének továbbfejlesz­téséhez, a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok szélesí­téséhez, megerősítették népeink antiimperialista szolidaritását. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. (MTI)

Next