Népszabadság, 1978. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
1978. július 1., szombat Közlemény a magyar pártküldöttség portugáliai látogatásáról Június 26. és 30. között a Portugál Kommunista Párt meghívására Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével látogatást tett Portugáliában a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A delegáció tagja volt: Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Portugál Kommunista Párt Alvaro Cunhal főtitkár vezette tárgyaló csoportjával, amelynek tagja volt: Octavio Pato, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Angelo Veloso, a politikai bizottság póttagja és Albano Nunes, a központi bizottság tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője. Az MSZMP küldöttsége portugáliai tartózkodása alatt megismerkedett a PKP tevékenységének különböző területeivel, ellátogatott az államosított Covina üveggyárba és felkereste Porto városát, ahol június 28-án barátsági nagygyűlésen vett részt A magyar pártküldöttség tolmácsolta az MSZMP szolidaritását azzal a harccal, amelyet a portugál kommunisták a forradalmi vívmányok és a demokratikus szabadságjogok védelmében, a néptömegek anyagi és szociális helyzetének javításáért, társadalmi felemelkedésükért, Portugália nemzeti függetlenségének érdekében folytatnak. Méltatta azt a következetes küzdelmet, amelyet a PKP valamennyi haladó, demokratikus erő antifasiszta összefogásáért vív. A Portugál Kommunista Párt képviselői pártjuk nevében köszönetet mondtak azért a szolidaritásért, amelyet az MSZMP, a magyar nép tanúsított és tanúsít a portugál népnek a fasizmus elleni harcával és a portugál forradalommal A PKP nagyra értékelte a szocialista Magyarországnak az MSZMP vezetésével elért sikereit, és kifejezte szolidaritását a magyar kommunistákkal, a szocializmust építő magyar néppel. A két párt képviselői megállapították, hogy a béke és a haladás erői világszerte eredményeket érnek el; a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadítási mozgalmak növekvő ereje, meghatározó befolyással van a világhelyzet alakulására. Méltatták a nemzetközi enyhülés, különösen az európai béke, biztonság és együttműködés eddigi eredményeit. A két párt képviselői hangsúlyozták, hogy a világbéke megőrzése az emberiség sorskérdése. Minden népnek létérdeke a katonai feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajszának és különösen az összes tömegpusztító fegyverek gyártásának beszüntetése. Az MSZMP és a PKP képviselői megerősítették, hogy a két párt síkraszáll a békéért, a nemzetközi enyhülésért, az általános és teljes leszerelésért, összhangban az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletének állásfoglalásával. Ennek érdekében készek továbbra is együttműködni más haladó, demokratikus és békeszerető erőkkel, a termonukleáris katasztrófa veszélyének elhárításáért. Rámutattak arra: az imperializmus fokozza erőfeszítéseit, hogy feltartóztassa a béke, a függetlenség és a társadalmi haladás erőinek előretörését, megpróbál akadályokat gördíteni az enyhülési politika útjába, szítja a fegyverkezési hajszát és a hidegháború légkörét, beavatkozik más népek belügyeibe, az intervenció és agresszió eszközeit alkalmazva a független államok és a felszabadulásukért küzdő népek ellen. Az MSZMP és a PKP szolidáris minden néppel, amely harcol a fasizmus, a reakció, a fajgyűlölet, az újgyarmatosítás és az apartheid, az imperialista uralom minden formája ellen. A két párt képviselői elítélték az imperialisták újabb afrikai terveit, és támogatásukról biztosították a földrész azon népeit, amelyek nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért és az új élet építéséért küzdenek. Abból kiindulva, hogy minden párt önállóan és az ország nemzeti sajátosságainak megfelelően határozza meg politikáját, az MSZMP és a PKP képviselői különösen fontosnak tekintik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Ehhez az MSZMP és a PKP a maga tevékenységével továbbra is aktívan hozzájárul. A két párt képviselői megerősítették, hogy a magyar és a portugál nép kölcsönösen érdekelt a Magyar Népköztársaság és Portugália közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésében, s kifejezték pártjaik készségét, hogy továbbra is cselekvően hozzájárulnak ehhez. Az MSZMP küldöttségének portugáliai látogatása hozzájárult a két párt testvéri kapcsolatainak, internacionalista együttműködésének erősítéséhez. * A magyar pártküldöttség péntek este visszaérkezett Budapestre. (MTI) Brezsnyev fogadta Jaruzelskit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokot, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét A meleg, baráti légkörű megbeszélésen, amelyen jelen volt Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Kazimierz Olszewski, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövete, eszmecserét folytattak a sokoldalú szovjet—lengyel kapcsolatok megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről Leonyid Brezsnyev a Vörös Zászló rendet nyújtotta át pénteken Wojciech Jaruzelskinek a második világháború idején az antifasiszta harcokban szerzett érdemeiért és a két ország fegyveres erői fegyverbarátsága megszilárdításához való hozzájárulásért (MTI) Faggyejev sajtótájékoztatója A KGST XXXII. ülésszakának munkájáról pénteken délután Bukarestben rendezett sajtótájékoztatón Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára megállapította, hogy a tagállamok eredményesen oldják meg feladataikat, tovább mélyül eredményeik gazdagítására az integráció. 1975-ös alapot számítva, a növekedés mértéke 1977-ben Bulgáriában és Lengyelországban 13, a Szovjetunióban és Magyarországon 11, az NDK-ban és Csehszlovákiában 9, Romániában 22, Mongóliában pedig 7 százalék volt. Mint a múltban, most is a legmagasabb növekedést az ipari termelésben érték el a tagállamok. Elsősorban a gép-, a híradástechnikai, az elektronikai és a vegyipar fejlődött nagyobb mértékben. A KGST-országok kölcsönös áruforgalmának értéke elérte a 91 milliárd rubelt Ez 1975-höz képest 28 százalékos emelkedésnek felel meg. Jelentős eredmény az is, hogy a tagállamok külkereskedelmi forgalma 158 milliárd rubelt tett ki 1977-ben, ami azt jelenti: két év alatt több mint 24 százalékkal emelkedett a külkereskedelmi áruforgalom volumene. (MTI) NÉPSZABADSÁG AS integráció útján két dokumentum — az ülésszakról készült jegyzőkönyv és a hosszú távú célprogramokra vonatkozó kormányfői nyilatkozat — aláírásával ért véget csütörtökön a KGST XXXII. ülésszaka Bukarestben. Az ülésszakon a tagországok és Jugoszlávia képviselőin kívül részt vettek megfigyelőként az angolai, a KNDK-beli, az etiópiai, a laoszi és a vietnami kormány képviselői. A XXXII. ülésszak így nemcsak az ott tárgyalt kérdések nagy hordereje, a tagországok együttműködésének fejlesztését célzó határozatai miatt keltett világszerte nagy érdeklődést, de mint világpolitikai esemény is méltán hívta fel magára a figyelmet. Mint minden évben, az ülésszak most is megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a közösség munkájáról, az összefogás eredményeiről problémáiról. A KGST-országok összességében a nemzeti jövedelem az elmúlt évben 1975-höz képest 12 százalékkal, az ipari termelés 12,4 százalékkal nőtt. Ennél is erőteljesebben, 24 százalékkal növekedett a tagállamok külkereskedelmi forgalma, amely 1977-ben meghaladta a 158 milliárd rubelt. Ezen belül a kölcsönös árucsere-forgalom értéke 91 milliárd rubelt tett ki, s ez 28 százalékkal több a két évvel korábbinál. A felszólalók kiemelték, hogy mindezeket az eredményeket a tőkés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak közepette érték el. Míg a fejlett tőkésországokban az ipari termelés volumene 1977-ben a válság előtti évhez, 1973-hoz viszonyítva 7 százalékkal nőtt, a KGST-tagállamokban ugyanezen időszak alatt 32 százalékos volt az ipari termelés gyarapodása. Sikeresek a közös beruházások Sok minden történt az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció fejlesztését előirányzó komplex program megvalósításáért. Kifejezésre jut ez a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztésében, a tudományos-műszaki együttműködésben és a közös beruházások terv szerinti megvalósításában. Okkal keltett figyelmet a tanácskozáson, hogy az ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében előirányzott építkezéseken 3 milliárd rubelnyi beruházást valósítottak meg. Ezek között van a szocialista országok nagyszabású közös vállalkozása, a Szövetség gázvezeték építése, amely már az év végére elkészül. Az Orenburgtól induló — teljes kiépülte után 2750 kilométer hosszúságú — vezeték hazánkba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába és Bulgáriába szállítja a gázt. Romániába évi másfél milliárd, a többi szocialista országba, egyenként 2,8 milliárd köbmétert. Az év végén adják át a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilóval,tos távvezetékét, amellyel összekapcsolják a KGST egyesített villamosenergia-rendszerét a Szovjetunió déli villamosenergia-rendszerével A vaskohászatban a termelés növelése, a termékek minőségének javítása volt a közös erőfeszítések célja. A Szovjetunió területén a partnerországok közreműködésével új vasérclelőhelyeket, feldolgozókapacitásokat kapcsolhattak be a termelésbe. Kubában folytatódott a nikkel- és a kobalttartalmú ércek hasznosítását szolgáló új kapacitások létesítésében való együttműködés. Eredményes munkát végzett a mongóliai nyersanyag-lelőhelyek feltárásában részt vevő nemzetközi geológusexpedíció. Az ülésszakon beszámoltak arról, hogy sikerült előrelépni a gépipari integrációban is: tavaly hat új, többoldalú szakosodási és kooperációs megállapodás született, ezek 640 gyártmányt érintenek. Eredményesnek értékelték a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, a mezőgazdasági és az építőipar területén elért együttműködési megállapodásokat is. Lázár György miniszterelnök, a magyar delegáció vezetője felszólalásában méltán emelte ki a szocialista integráció meghatározó szerepét népgazdaságunk fejlődésében. Utalt arra, hogy a magyar népgazdaság alapvető törekvése a termelési szerkezet szelektív — az együttműködés adta lehetőségek teljes kihasználásával történő — továbbfejlesztése. Mint elmondta, fontos feladatunknak tekintjük, hogy növeljük az olyan jó minőségű ipari és mezőgazdasági termékek termelését és exportját, amelyek a többi KGST- országban keresettek. A korszerű, új termékek kifejlesztésével párhuzamosan számos termék előállítását meg kívánjuk szüntetni, és azokból a KGST-országok közötti termelési együttműködés keretében, import útján tervezzük szükségleteinket kielégíteni. A szelektív fejlesztés, az integráció elmélyítésének útját kell járnunk, mert csak így érhetjük el, hogy a lényegesen magasabb nyersanyag- és energiahordozó-árak mellett is javuljon a termelés gazdaságossága, amit ma egyáltalán nem mondhatunk kielégítőnek. Cél a kulcságazatok fejlesztése A KGST XXXII. ülésszakának kiemelkedő eredménye a hoszszú távú — 1990-ig szóló — együttműködési célprogramok jóváhagyása az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. A küldöttek hangsúlyozták, hogy e célprogramok megvalósítása újabb jelentős lépés a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében, a komplex program végrehajtásában. A programokban szereplő intézkedések fő célja az energia, fűtő- és alapanyag, az élelmiszer, a termelőeszközök, a magas műszaki színvonalon álló technológiák iránti igények kielégítése. Az energia- és nyersanyagellátás területén például a hosszú távú együttműködési célprogram előirányozza az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfajták kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergiarendszerének továbbfejlesztését stb. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldásáért körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű létesül E feladatok megoldására a tagállamok megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú és sokoldalú kooperációját. A mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram olyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabonatermesztésnek, az állattenyésztésnek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának intenzív fejlesztését, továbbá a takarmányfehérje termelésének növelését. Megállapodások 117 i. végéig A célprogramokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni — erre az ülésszakon több felszólaló is utalt —, hogy e programok egyelőre még csak a problémák megoldásának általános körvonalait jelzik. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hozzászólásában így beszélt erről: „Ránk vár a feladat, hogy felkutassuk a célprogramok megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat, meghatározzuk az egyes tagországok érdekeltségének és részvételének mértékét. Ezért rövid időn belül, 1979 végéig, részben pedig már 1979 közepéig ki kell dolgozni a sokoldalú és kétoldalú megállapodások tervezeteit.” — A célprogramok nem nyilatkozatok — hangsúlyozta Alekszej Kosztcin —, hanem tervdokumentumok, az együttes cselekvés programjai, amelyek nagy hatással lesznek a KGST-országok gazdaságpolitikájának alakulására. A célprogramok jóváhagyása után most kezdődik a munka neheze, a bennük foglalt intézkedések megvalósítása. Ez úgy lesz lehetséges, ha azok beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti tervezés folyamatába. Felelősségteljes feladat ez, hiszen reálisan fel kell mérni gazdaságunk távlati szükségleteit, lehetőségeit, és ennek alapján kell részt vállalni a nemzetközi feladatokban. A bukaresti ülésszakon elfogadott dokumentumok alapján minden bizonnyal tovább erősödik a KGST-tagállamok gazdasági együttműködése, a célprogramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása, és megvalósítása pedig új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. Egerszegi Csaba Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az üzemekben és a gyárakban az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelmi előírások megtartását, és szigorúbban járjanak el a felelőtlen mulasztók ellen — hangsúlyozták a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök értekezletén, amelyet pénteken tartottak Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Parlamentben. Az üzemi balesetek és a munkavédelmi helyzet alakulásáról Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője adott tájékoztatót. A tanácselnökök ezután — Schultheisz Emil egészségügyi miniszter beszámolója alapján —az egészségügyi ellátás helyzetét vitatták meg. A napirend tárgyalásán részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. 3 Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Losonczi Pál tájékoztató jelentését Samora Moises Machel, a Mozambiki Felszabadítási Front és a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke vezette mozambiki párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—mozambiki kapcsolatok jól fejlődnek, a két párt és állam alapvető céljai és törekvései azonosak, azokat az imperializmus és a neokolonializmus elleni harc és a marxizmus- leninizmus eszméi vezérlik. A látogatás és a lefolytatott tárgyalások tovább erősítik a két párt és állam sokoldalú, eredményes együttműködését. Ezután Muammar Al-Kadhafi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának főtitkára magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Losonczi Pál Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a líbiai államfő látogatása és a magas szintű, őszinte, baráti légkörű eszmecserék új távlatokat adtak a két állam sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséhez, a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok szélesítéséhez, megerősítették népeink antiimperialista szolidaritását. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. (MTI)