Népszabadság, 1978. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
1918. augusztus 27., vasárnap NÉPSZABADSÁG t csitvári krónika 7. A GONDOS VÁLLALAT Az alább közölt történet a csitvárpusztai Szép Élet Vegyesipari Szövetkezet nyúlbőrfeldolgozó üzemében játszódott le. Ha ilyen dolgok más helyen is előfordulnak, az egyszerű véletlen. Az irodaépület előtt reggel 8 órakor már nem volt parkolóhely. Ezért az újonnan érkezett kénytelen volt kanárisárga Zsigulijával az utca túloldalán megállni, ott bőséges volt az árnyék, nem forrósodott át a kocsi. Bent az irodában bekopogott az ajtón. Éppen ifjú Keményfi Balázshoz csöppent be, akit amúgy is azért függetlenítettek, hogy a vendégekkel foglalkozzon. Ehhez képest elég barátságtalanul fogadta Borda Simont. „Nézze, kollégám — ezt mondta —, ma jön ide öt cseh, öt török, öt görög. Hány ember is ez? Lesznek vagy húszan. Ezért kérem, végezzünk röviden.” A jövevényt azonban ez nem hatotta meg. Persze, ha külföldit várnak, akinek zsebében ráadásul konvertibilis valuta csörög, máris bárányt ölnek, jönnek az erre a célra tartogatott, tűzrőlpattant népi csajok — a magyar dolgozó meg előszobázzon. „Ezt azonban énvelem nem csinálja meg, uraság elvtárs — mondotta. — Én ugyanis nem a nyúlbőrfeldolgozó elméleti felkészültségű nagyságaihoz, hanem egy egyszerű kétkezi bedolgozóhoz, özvegy Máczik Lajosáéhoz jöttem. Persze magának rangon aluli, hogy őt ismerje!” Ifj. Keményfinek is jól felvágták a nyelvét. Véletlenül éppen Máczik nénit ismerte, mert az asszonynak jó bora van. Külföldiek társaságában eljárt hozzá iszogatni. „Milyen ügyben keresi? — kérdezte ridegen. — Könyvügynök? Zsófiim nem olvas. Külföldi frottírtörülközőket árul? Zsófika maga fon és sző! Libatollat venne? Zsófika nem tart libát/ Bort akar venni...? Közben az ablak előtt lefékezett két nagy fekete autó. „Itt vannak a görögök! Na, isten vele — ezt kiáltotta a külországfelelős. — Máczikné címe: Alsó Sárdagaszdűlő 1645, mondja meg neki, délután megyünk egy kis borkóstolóra, talán huszonöten. Mindig balra menjen, aztán mindig jobbra, odaér." Persze öreg este lett, mire Borda Simon rábukkant az özvegy házára. Akkor is az vezette nyomra a végtelen rónaságon, hogy viharos erejű ének áradt a szobából Ott vágni lehetett a füstöt, a messziről érkezett vendégeket már levette lábukról a hegy tüzes leve. A lármát a magyar kísérők csapták. Olyan szívhez szólóan hatoltak, hogy attól a kőszikla is megolvadt volna, nemhogy az erre a célra függetlenített, tűzrőlpattant népi csajok szíve ellenállhatott volna. „Máczik néni, elvtársnő — szólt Borda megilletődötten —, én a Vállalattól vagyok. A Szervjavszolg megyei központjának szakszervezeti csúcsbizottsága küldött magához." Nem folytathatta, mert Máczikné máris a keblére borult, és hangosan zokogott. Húsz éven át volt hivatalsegéd a megyei Szervjavszolgnál. Már öt éve nyugdíjba ment. Nagy fájdalmára azóta senki sem kereste fel. Azt sem kérdezték el-e, hal-e Zsófika néni? „Üljön le, Lapocka elvtárs ... Igyon.” Borda leült. Reggel puha ágyban ébredt. A nagypénzű vendégek még a fal mellett horkoltak, a magyar kísérők népes csapata azonban már hagymás kakasvért sütött magának, és szidta a sütőipari vállalatot, miért nem tud olyanoszlás kenyeret készíteni, mint Zsófi néni? Máczikné ágyba hozta Bordának a féldeci kisüstit és a paprikás kakasmájat. Az még nem tért egészen magához. „Ennek csak egy mája van, mama?” — kérdezte, s már jött is a második adag, két babszem formájú belső rész. „Jobb, mint a máj. Gerinc szaki, de ne mutassa a többinek, mert elveszik.” Borda lassan kijózanodott, és közölte az özvegygyel, hogy most már beszélgessenek, mert nem tud sokáig maradni. Zsófi néni ellátta az Európa több vidékéről érkezett, a nyúlbőr iránt egyelőre csak halványan érdeklődő nagypénzű jövevényeket, majd leültette vendégét „Meséljen — szólt —, engem minden érdekel, ami a Szervjabszolgnál azóta történt. Mit csinál a Janika? Hát Gabriella? Szerénke nyugdíjba ment már?” De Borda leintette. „Majd máskor — így szólt. — Sajnos ilyen haszontalanságokra most nincs időm. Azért jöttem, mert maga eléggé el nem ítélhető módon havi három forint tagdíjat fizet a szakszervezetében, és közben itt nagy pénzt keres, bedolgozással. Csak közölni akartam, hogy január elsejétől visszamenőleg emelkedett a tagdíja." Máté György VODECION a MARKAIMMT MSI - .....- ■ ■1 elemmel és hálózatról működő TÁSKARÁDIÓK SIRIUS DE LUXE 2 normál, URH-sávon programozható, ára: 2750 FtöTp-hitel. STAR magnetofon kombinációval, ára:4600 FtöTp-hitel. GREENWICH, PÁRIZS, BUDAPEST Mennyi a pontos idő? A hét egyik érdekes hírének margójára Bizonyára sokan felfigyeltek arra a rövid hírre, amelyet szerdai számában a Népszabadság is közölt: PÁRIZSI IDŐ. A francia fővárosban kedden hivatalosan bejelentették, hogy Franciaországban és tengerentúli területein „pontatlanság miatt”, eltörlik a greenwichi idő használatát. Franciaország a jövőben a Párizsban székelő „nemzetközi időhivatal” által megállapított időhöz ragaszkodik. Mit is jelentett ez a hír? És vajon Magyarország „greenwichi” vagy „párizsi idő” szerint számolja az időt? A rádióban hallható „pontos idő” Greenwichhez vagy Párizshoz igazodik? Mindenekelőtt talán nem fölösleges tisztázni — bár ezt kevesen gondolták —, hogy a francia időmódosítás nem a zónaidő megváltoztatását jelenti. Franciaországban az idő megegyezik az angliaival (kivéve a nyári időszámítás idejét). Magyarországon az órák egy órát előbbre járnak („középeurópai zónaidő”) ahhoz képest, amit Angliában mutat az óra. Az Országos Mérésügyi Hivatalban egy alagsori helyiségben, hő- és nedvességváltozástól, sőt a mágnesesség hatásától is védett helyen egy körülbelül 40x40 centiméteres, 20 centiméter magas, igénytelen külsejű szerkezet nyugszik egy állványon. Néhány vezeték csatlakozik hozzá. Ez a magyarországi időetalon, ez méri a magyarországi pontos időt, és ehhez igazodik a pontos idő minden olyan magyar szervnél és intézménynél, amelynek erre szüksége van, például a műholdakat megfigyelő állomások közül a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban. Az említett szerkezet egy céziumára, 1975. márciusában helyezték üzembe. Akkor mi is joggal közzétehettük volna Magyarországra vonatkozólag ugyanazt a hírt, amelyet Franciaországban most tettek közzé. A tévesen párizsinak nevezett időszámításra való átállás ugyanis nálunk akkor történt. A Föld pontatlan Annak megértéséihez, hogy mi is az a „párizsi idő”, vagy hivatalos és szakszerű nevén UTC, egy kicsit vissza kell nyúlnunk a múltba. Az időszámítás alapegysége kezdetben egy olyan időtartam volt, amelyet a Föld forgásából vezettek le. Földünk, amint ezt minden iskolás gyerek tudja, 24 óra alatt megfordul a saját tengelye körül. Azt az időtartamot, amely ugyanazon a helyen a Nap két egymást követő napi delelése között eltelt, egy napinak nevezték el, ezt osztották fel 24 egyenlő részre, órákra, az órákat pedig tovább percekre és másodpercekre. Csakhogy már a XVIII. században, az ingaórák korában megállapították, hogy valami nincs rendiben. A két delelés között nem pontosan 24 óra telt el, hanem kisebb-nagyobb eltéréseit mutatkoztak. Eleinte természetesen az órásokat gyanúsították pontatlan munkával, sok-sok órás pontos munkája és ezek figyelmes ellenőrzése azonban végül világossá tette, hogy a Föld nem forog egyenletesen. Ez a magyarázata annak, hogy a két delelés közötti időtartam változik. Több csillagvizsgáló intézet először és elsősorban a híres angliai greenwichi csillagvizsgáló (amely különben már harminc éve nem Greenwichben működik, hanem Abingerbe települt át) a Föld tengely körüli forgásában mutatkozó rendszeres változásokat figyelembe véve meghatározott egy úgynevezett középnapot. Ezt a napot osztották fel azután 24 órára, a napokat percekre és így tovább, és ez az időskála az, amelyet hosszú ideig használtak. A szakemberek UTO-nak nevezik. A három betű közül az első kettő az univerzális és az idő jelentésű angol szavak kezdőbetűje — az utolsó jel azonban nem O betű, hanem nulla. Ennek a nullának a magyarázata az, hogy további, a korábbinál alaposabb mérések tekintetbevételével korrigálták és pontosabbá tették az időskálát, s a mind jobb skálákat azután UT1- gyel és UT2-vel jelölik. Erre a hajózásban és a repülésben volt és van szükség, a navigációhoz, a hely meghatározásához. A Föld pólusainak vándorlása is befolyásolja bolygónk forgását, és ezzel természetesen az erre alapozott időskálát is. Ezenkívül megállapították, hogy Földünk forgásában kimutatható egy fél- és egy egyéves periódusban ismétlődő szabálytalanság is; ezek eredete egyelőre még tisztázatlan. Az előbbi korrekció tekintetbevételével kapták az UT1-es, az utóbbinak a felhasználásával pedig az UT2-es időskálát. Napi 0,003 másodperc Ezek az időskálák mind Földünk saját tengelye körüli forgásán alapulnak. Bárhogyan finomítják és javítják is azonban az időszámítást, egy napi három ezredmásodperces bizonytalanság megvan, és kiküszöbölhetetlen. Korunkban, az űrkutatás korában azonban ez a pontatlanság már megengedhetetlen! Ezért határoztak úgy a mérésügy szakemberei, hogy más alapra helyezik az időmérést. Az időskála alapja a Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottságának határozata alapján 1964 óta egy olyan szerkezet, amely a cézium nevű elem felhasználásával előállít egy rendkívül pontos és csak egyetemes természeti állandóktól függő rezgést, s ebből leszármaztatható az egység, a másodperc időtartama. Ilyen céziumára az a szerkezet is, amelyet a bevezetőben említettem. Ilyenek világszerte nagy számban működnek. Működésük elvi alapja vázlatosan a következő. Egy kis csőben, légritkított térben egy kevés céziumot helyeznek el, és ezt felmelegítik Ilyen körülmények között a cézium elgőzölög. Az atommag körüli elektronok állapota megváltozik. Ha mármost ebbe a térbe elektromágneses energiát vezetnek, akkor az elektronok visszakerülnek alapállapotukba. Ezt nagy pontossággal lehet érzékelni és ezt a folyamatot nagyon egyenletesen fenn lehet tartani azáltal, hogy az említett elektromágneses energia frekvenciájának értéke tíz számjegyig terjedő azonossággal változatlan. Ebből származtatják le az idő egységét, a másodpercet, ami egyherzes rezgés. „Ezen a vezetéken jön ki az egyherzes jel az órából” — mutatott rá az Országos Mérésügyi Hivatal szakembere a készülékből kivezető, látszatra egészen közönséges fekete gumi borítású vezetékre. Az az időskála, amely erre a mesterségesen előállított másodperc időtartamra épül: az UTC. Ez a rövidítés az összehangolt egyetemes idő jelentésű angol szavak kezdőbetűjéből adódik. Ez 3—4 nagyságrenddel, vagyis ezerszer—tízezerszer pontosabb, mint az az időskála, amit a csillagászat eszközeivel meg lehet határozni. A világon működő céziumórákat üzemeltető szervek, elsősorban minden országban az az állami hivatal, amely a mértéketalonok, így az időetalon őrzéséért is felelős (Magyarországon ez az Országos Mérésügyi Hivatal), állandó kapcsolatban állnak egymással, és rendszeresen összehasonlítják a céziumórák által mutatott idők Az Országos Mérésügyi Hivatalban levő órát például televízió útján hasonlítják össze naponta a csehszlovák időetalonnal. Az így mért időket továbbítják Párizsba a BIH-nak; ez a három betű a Nemzetközi Óra Hivatal jelentésű francia szavak kezdőbetűje. A BIH-ban a világ minden részéről kapott értékekből számítógép segítségével csoportos átlagszámítással állapítják meg az UTC időskálát. Az elmondottakból világos, hogy az UTC az, amit „greenwichi időnek” nevez a bevezetőben idézett hír, míg a „párizsi idő” az UTC. A céziumárak léptetése. Van-e eltérés a kétféle idő között? Lehet-e eltérés köztük? Szabad-e lennie? A válasz: igen — és nem. A „greenwichi idő” ugyanis Földünk forgásától függ, a „párizsi idő” pedig egy igen merev, minden külső befolyástól mentes szerkezetből, a céziumórából származik. Ezért egy kis különbség van. A kettő közötti különbség az idők folyamán felhalmozódhatna. Mivel azonban a Földön élünk, akármilyen pontatlan is a mi ízlésünk szerint ennek az öreg bolygónak a forgása, mégiscsak ehhez kell igazodnunk. Ezért időnként összehasonlítják a kétféle időt, és a két-három évenként mutatkozó egy másodpercnyi különbséget — amely lehet „sietés” és lehet „késés”! — kiegyenlítik, éspedig úgy, hogy az UTC-t kiigazítják. Erre legutóbb 1976 és 1977 fordulóján került sor, éjfélkor — általában ilyen időpontban szokták ezt a „léptetésnek” nevezett műveletet végrehajtani. Anekdotába illő, de valóságos történet, hogy a rádió nem az Országos Mérésügyi Hivataltól „veszi” a pontos időt, hanem saját kvarcórájáról, s az említett szilveszteri-újévi időléptetés után néhány hónapig a rádió pontos időjelzése pontatlan volt! Persze— túl azon, hogy azóta már kiigazították — aggodalomra nem volt ok: a pontatlanság mindöszsze egy másodpercet tett ki, ami csak olyan szerveknél és intézményeknél fontos, amelyek úgyis céziumórával mérik az időt. A Párizsból érkezett hír tehát némi fogalmazási pontatlanság mellett az időmérési szakemberek körében kis csodálkozást is keltett, hiszen ez azt jelenti, hogy Franciaország, jóllehet tagja a Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottságának, eddig nem használta a BIH által adott UTC-skálát. A greenwichi idő „pontatlansága” régóta nem titok, Pető Gábor Pál Ahonnan mi, nem tudományos emberek a pontos időt tudakolják: a Posta Belvárosi Távbeszélő Üzemében az eddig használt, de már elavult fotocellás időjelző helyett most helyezték üzembe a mágneslemezzel működő pontos időszolgálatot. 15