Népszabadság, 1978. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Prága reneszánsza A prágaiak fényes emlékkiállítással adóznak most a 600 éve elhunyt IV. Károlynak, akinek a Moldva-parti város talán a legtöbbet köszönhette. A megemlékezők arra is büszkék lehetnek, hogy Prága nem „üres kézzel” ünnepel: történelmi szépségét megőrizve, de megfiatalodva, lakosságának a korszerű élet több kényelmét biztosítva köszönti az évfordulót. Augusztus közepe óta megindult a metró második szakasza, átadták a megszépített Vencel teret, a világhírű városközpontot. Prága nyári nyugalmát mindössze e két esemény szakította meg, kíváncsian és örömmel vették birtokukba az emberek a várnegyedig robogó földalattit és a réginél is nagyobb pompát mutató belvárost. Nem túlzás, hogy mint egész Csehszlovákiának, így a főváros fejlődésének is legsikeresebb időszaka az elmúlt 8—9 esztendő volt. Országos feladat Az 1968—69. évi társadalmi válság leküzdése utáni XIV. pártkongresszus mondotta ki először, hogy Prága fejlesztése országos feladat, hogy komplex módon szükséges megoldani a lakásépítkezés, a közműhálózat bővítése és a közlekedés terén felgyülemlett gondokat. Ekkor kerültek a tervezőasztalra azok a megoldások, amelyek nem kevesebbet ígértek, mint azt, hogy megállítják a város elöregedését, a metró kiépítésével tehermentesítik a történelmi városmagot, és tíz év alatt százezer új lakást építenek fel a zöldövezetekben. Itt, ahol ragaszkodva őrzik egyegy városnegyednek nemegyszer több évszázados elnevezését, ezek jelentése teljesen megváltozott: Bohnice, Boblice, Prosek, amely régen mezőket és viskókat jelzett, ma óriási lakótelepek neve. 1971 óta máig több mint 74 ezer lakás épült, annyi, amennyi a megelőző időszak három ötéves terve alatt együtt. Pankrác egykor börtönéről volt hírhedt-nevezetes, itt korszerű lakótelep közepén felépült a csehszlovák televízió székháza, és valamennyi cseh építésznemzedék álma megvalósulásaként a nailei kerületet a magasban átívelő viadukt, a Klement Gottwald-híd, amelynek „gyomrában” halad az 1974-ben átadott, 6,7 kilométer hosszú első metróvonal. Az egykor szőlőjéről nevezetes Trója városrész neve is új módon cseng: itt épült meg Prága tizenötödik Moldva-hídja, amelyen villamos halad a régen nehezen megközelíthető kerületbe. Bármely ország utazója csak megirigyelheti a Főpályaudvar új utascsarnokát, amelyben naponta kétszázezer utas fordul meg, s amely négyszázmillió koronába került. A csarnok közepén lejárat a metróba, előtte átadás előtt a hatalmas autóparkoló. Szintén csak hetek kérdése, és az autósok átvehetik a Vencel tér felett magasodó, a Nemzeti Múzeumot is körbeölelő, belső magas autópálya első szakaszát, amely szinte átemeli az autóforgalmat a belváros felett. Ez a pálya része a 20 év alatt megvalósítandó, 200 kilométer hosszú új közútrendszernek. Prága látványos rekonstrukciójától nem maradt el az életviszonyok egyéb javítását célzó fejlesztés sem. Nagy esemény volt 1973- ban a Zselivka vízmű átadása. Mivel a Moldva mind alkalmatlanabbnak bizonyult ivóvíznyerésre, elhatározták, hogy a Prágától 40 kilométerre folyó Zselivkából fogják nyerni a fővárosi ivóvíz nagy részét, s csővezetéken juttatják el Prágába. Az utóbbi években három nagy áruházat is kapott a város, megkezdődött egyes kerületek 120 voltos villamosvezeték-rendszerének átépítése 220 voltosra, újabb 15 ezer háztartás tér át gázfűtésre, folytatódik az átállás a földgázfogyasztásra is. 1975-re a tervezett 480 ezer helyett 513 ezer volt a telefon-előfizetők száma. 1930-ig újabb 76 ezer lakás kap telefont. Nagy ívű fejlődés Prága nagy ívű fejlesztésében szintén nem feltűnő, de igen sokat adó, hogy a XIV. pártkongresszus óta 28 óvoda, 18 általános iskola és 2 középiskola épült. A jól felszerelt úttörőklubok száma 103-mal, a kerületi művelődési házaké hárommal, a kerületi ifjúsági és úttörőtáborok száma négygyel növekedett. Végül a most zajló atlétikai Európa-bajnokságra felépített Sztrahovi stadion is a város sportszerető közönségét fogja szolgálni. Soha annyi gondot nem fordítottak a műemlékvédelemre, mint ezekben az években. Felújították a Smetana Operaházat, a vár területén tízesztendős, gondos rekonstrukcióval felújított Szent György-kolostorban a régi cseh képzőművészet, a barokk stílű Sternberg-palotában az európai képgyűjtemény, a Zbraslavi-kastélyban a régi cseh szobrászművészet alkotásai kaptak méltó hajlé- Prágának immár nincs olyan építészeti értéke, amelyhez ne férhetne hozzá a közönség, a sok millió külföldi turista. Mindez nemcsak annak eredménye, hogy az elmúlt években az országban beruházott minden tizedik koronát Prága fejlesztésére fordították, hanem annak is, hogy maguk a prágaiak 200 millió óra társadalmi munkát végeztek, ezenkívül őrzik, kímélik városukat. 1976-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongreszszusán úgy határoztak, mint azt Gustáv Husák kijelentette: ,,Folytatni fogjuk Prága előnyös fejlesztésére irányuló politikánkat. Arra fogunk törekedni, hogy Prága valóban Csehszlovákia mintaszerű fővárosává váljon.” A jelenlegi ötéves terv 800 milliárd korona beruházásából 1980-ig 60 milliárd jut a fővárosra, 53 ezer lakás felépítése a cél. Tovább, még tovább Az eddigi fejlesztési ütem biztosítása mellett számos előre nem látott problémát is meg kell oldani. A szociálpolitikai intézkedések hatására például kedvezőbb a népszaporulat alakulása, mint azt várták, ezért a mostani ötéves tervben építendő 6500 óvodai férőhely kevésnek bizonyul, majd. A hiányzó férőhelyeket az üzemeknek kell biztosítaniuk, a lakosság nagyobb társadalmi munkáját is kérve. Nagy gondot fog okozni Prága idős lakosságának az ügye is: minden negyedik prágai túl van a nyugdíjkorhatáron, több ezer közöttük magatehetetlen. Csak fokozatosan lehet számolni a szociális otthonok hálózatának bővülésével. Tehertétele a városnak az a körülmény is, hogy Prága lakossága a beköltözökkel növekedik. Az ezredfordulóig kétszázezer embernek kell felköltöznie ahhoz, hogy Prága továbbra is biztosíthassa az országos gépipari termelés mai 15 százalékát és a növekvő szolgáltatásokat. Ez újabb próbát jelent, a lakáshiány leküzdésében. Az viszont kétségtelen, hogy a CSKP és a csehszlovák kormány, mint eddig, ezután is mindent megtesz majd Prága zökkenőmentes fejlesztéséért, és idejében újabb erőforrások tárulnak fel az élet javítására ebben az ősi fiatal városban. Prága, 1978. augusztus 31. Komornik Ferenc Az épülő és tovább épülő Bolunice lakónegyed. ENSZ-értekezést a fejlődő országokról Buenos Airesban 90 ország és szervezet 1000 delegátusának részvételével megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fejlődő országok közötti műszaki együttműködéssel foglalkozó értekezlete A tanácskozás megkezdésekor Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megállapította, hogy ez az értekezlet új korszakot nyithat a fejlődési folyamatban. A szeptember 12-ig tartó értekezlet részvevői több bizottságban a népesedéspolitikával, a szakembercserével, a neveléssel, a környezetvédelemmel, az iparosítással, a szállítással és az alkalmazott technológiával összefüggő kérdéseket vitatnak meg. (ADN) NÉPSZABADSÁG ÍIÉS. szeptember 1., péntek MÁTÓL Tv-átjátszóadó Solton és Budapesten A posta a televíziózás fehér foltjainak további csökkentése érdekében újabb kis teljesítményű adóberendezéseket helyez üzembe. Ma Solton, az OIRT 9-es csatornán működő, 20 watt teljesítményű kisadó kezdi meg az üzemszerű műsorsugárzást, amelylyel a Dunaföldvár körzetében lakók részére teszi lehetővé a tv 1-es műsorának jobb vételét. A Budapest Szálló tetején is felállítottak egy 5 wattos, az OIRT 12-es csatornáján sugárzó átjátszóadót, amely ugyancsak ma, műsorkezdettől lép üzembe, lehetővé téve, hogy a Városmajor körzetében, a Fillér, a Nyúl, az Attila és a Mészáros utca, valamint az Istenhegyi út, a György Aladár utca és a Zalai utca környékén lakók is az eddiginél biztonságosabban, tisztábban vehessék a tv 1-es műsorát. Ez egyébként a második átjátszóadó a fővárosban ; az első az Intercontinental Szálló tetején működik, s a nagyadó hatáskörzetétől takart tabáni és Duna-parti lakók tvvételét biztosítja. EGY ERÉNY HIÁNYA Budapesti tanár panaszolta el, --------------------------hogy milyen rossz hangulatot keltett a növendékei között egy be nem váltott ígéret. Két évvel ezelőtt történt, októberben, a gimnázium harmadik osztálya beszélgetésre hívott meg egy közéleti embert. Az illető elfogadta a meghívást, eljött, három órán át beszélgetett a diákokkal. Nagyon jó hangulata volt a találkozásnak, értelmes kérdések, őszinte válaszok külpolitikai, gazdasági, ideológiai problémákról, továbbtanulási lehetőségekről és lehetetlenségekről, társadalmi gondokról. A vendég egészen fellelkesült, szívesen maradt volna még a gyerekek körében, de valamilyen kötelező programja továbbparancsolta. Megígérte — mint a tanár mondta, kétszer is és egészen, határozottan —, hogy még abban az évben időt szakít rá, eljön, folytatni a beszélgetést. Nem szakított rá időt, ki sem mentette magát, nem jött el. A diákok egész évben várták. Az év végén csalódottan és keserűen emlegették a nevét, hogy ennyit ér az adott szava. A tanár — ennek az osztálynak az osztályfőnöke hozzátette: nem tartja ő könnyelmű szószegőnek az ígérettevőt, csak túlságosan elfoglaltnak és ezért feledékenynek, de ez teljesen mindegy, az eredmény ugyanaz. A diákok csalódtak benne. A rossz példáksora folytatható volna. Például: hány meg hány összejövetelen, tanácskozáson, testületi ülésen halljuk a keserű szemrehányást — olykor kifakadást , hogy ezt meg ezt megígérték, nem tették meg. „Három hónapon belül visszatérünk a témára” — mondta egy párt-végrehajtó bizottsági ülésen e sorok írójának füle hallatára valamelyik országos hatóság rangos képviselője a múlt telén. Most odatelefonáltam, hogy visszatérjek-e rá. ..Február óta nem is hallottunk felőle” — volt a válasz. Vagy amikor — ugyancsak szeszélyesen előragadott példa, de a személyes tapasztalatok gyűjteményéből — falugyűlésen, nagy nyilvánosság előtt, s hozzáteszem: bizalommal figyelő nyilvánosság előtt a járás képviselője megígér valamilyen ügyben intézkedést, vagy legalább a falu kérelmének további útjáról való tájékoztatást, és telnekmúlnak a hónapok, lassan már évek, de nem történik semmi. A megbízhatóság közéleti erény, --------------------------- a pontosság erénypárja, ha szabad így mondani — s a hiánya azért feltűnő, mert ott vannak mértékként a megbízható, a szótartó emberek. Hogy az ilyenek vannak többen, az nem csökkenti a megbízhatatlanok által okozott kár mértékét. Jól tudjuk valamennyien, hogy milyen hamar híre-neve-tekintélye támad a megbízható közéleti embernek, kisebb vagy nagyobb vezetőnek. Akinek a szavára ,.mérget lehet venni”. Aki, ha megígéri a jelenlétét, biztosan megjelenik, aki, ha megígéri, hogy visszatér egy témára, valóban visszatér rá, aki, ha megígéri egy ügy elintézését, el is intézi. A megbízhatatlan vezetőnek, tisztségviselőnek előbb-utóbb persze meggyűlik a baja: a feletteseivel, az alárendeltjeivel (fájda- lom, ennek a kibontakozása tartv a hosszabb ideig), egy falu népével vagy egy választói közösséggel, ki milyen helyen van. De addig is! Mennyi kárt okoz, menynyi bajt csinál! (Ellentétben a bájosan joviális mikszáthi megjegyzéssel, hogy aki semmit sem csinál, az rosszat sem csinál, aki pedig nem csinál rosszat, az jó ember.) A megbízhatatlanságról mint jelenségről beszélgetve egy ankéton a minap valaki megjegyezte: okoskodásunkban feltétlenül helyet kell kapnia annak a ténynek is, hogy ami megbízhatatlanságnak látszik, nem mindig az. Vannak jó szándékkal megígért, de mint később derül ki: elintézhetetlen ügyek. Megtarthatatlan határidők. Nem az ígérettevő lustasága vagy hanyagsága, hanem egyszerűen a dolog természete miatt. Senki sem tagadta, hogy ebben , van igazság. Ámde akkor is van mód megbízhatónak maradni. A megígért időben — vagy halehet, még előtte — meg kell mondani, hogy az ügy elintézhetetlen, vagy jelenleg elintézhetetlen; a határidő tarthatatlan; a megjelenésnek ilyen meg ilyan akadályai vannak. Mindent meg lehet mondani, minden akadályt fel lehet sorolni, elnézést lehet kérni, magasabb erőkre is lehet hivatkozni — de nem lehet semmit se mondani, némának, talányosnak vagy mondjuk egyszerűbben és durvábban: szószegőnek lenni. Itt válik a dolog bizonyos ér-------------------------2 teremben politikai kérdéssé. Ha egy tanácsi tisztviselőre, kerületi, megyei, városi pártbizottság valamelyik munkatársára, országos hatóság képviselőjére . ! Eddig ,73 pályázatot fogadtak el Öt év alatt 2,4 milliárd forint állami támogatás az anyagmozgatás gépesítésére (Tudósítónktól.) Hazánkban indokolatlanul sok munkaerőt köt le az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás, mivel e kisegítő folyamatok gépesítése meglehetősen elmaradott. Az ötödik ötéves tervtörvény a műszaki fejlesztés fő irányaként jelölte meg az anyagmozgatás gépesítését, hiszen általa az egész termelési folyamat hatékonysága növelhető. A végrehajtásra vonatkozó minisztertanácsi határozat a segédmunkaerő felszabadítása, megtakarítása érdekében állami támogatást irányzott elő, melynek összegét az anyagmozgatás gépesítésére és az ahhoz szükséges eszközök gyártásának fejlesztésére használják fel. Öt esztendő alatt központi forrásból 2,4 milliárd forinttal támogatják a vállalatok, üzemek segédmunkaerőt megtakarító beruházásait. Budapest vonzáskörzetében ebből legalább 1,7 milliárd forintot kell felhasználni, mivel itt a legsúlyosabbak a munkaerőgondok. Az állami támogatást pályázat útján nyerhetik el a vállalatok. Az elmúlt két és fél év során 211 pályázatot nyújtottak be, a bíráló bizottság elé döntésre 130 került, s ezek közül, alapos elemzés után, ötvenhármat fogadtak el. A tervezett fejlesztésekhez eddig több mint egymilliárd forintot kaptak a pályázók, ebből a budapesti vállalatoknak csaknem hétszázezer forint jutott. Az állami támogatással megvalósuló beruházások összes költsége meghaladja a kétmilliárd forintot, tehát felerészben központi forrásból segítik a gépesítést. Az eddig elfogadott pályázatok alapján, az anyagmozgatás gépesítésével hétezer dolgozót tudnak kiváltani a vállalatok. Ezeknek több mint felét a termelésben foglalkoztatják majd, azok pedig, akik továbbra is anyagmozgatást végeznek, könnyebb munkával, jobb körülmények között tudják kiszolgálni a növekvő termelést. Az állami támogatással megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb — huszonegy — az építőipari vállalatok anyagmozgatásának gépesítését segíti, az iparvállalatokközül pedig eddig tizennyolc pályázott sikerrel. A gyorsabb fejlődést akadályozza, hogy hazánkban elmaradott az anyagmozgatógép-gyártás, az importlehetőségek pedig korlátozottak. Ezért elsősorban a hazai gyártás gyorsabb, összehangolt fejlesztésére van szükség. 1