Népszabadság, 1979. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3., szerda NÉPSZABADSÁG A kubai forradalom töretlenül fejlődik Fidel Castro beszéde - Díszszemle Havannában HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kubai forradalom, amely hu­szadik évfordulóját köszönti, tö­retlenül fejlődik, a kezdeti lelke­sedéssel folytatódik — jelentette ki Fidel Castro január elsején, a havannai Karl Marx kongresszusi palotában, ahol a Kubai Köztársa­ság nemzetgyűlése, rendkívüli, ün­nepi ülésszak keretében emléke­zett meg a forradalom győzelmé­nek huszadik évfordulójáról. Az ülésteremben a kubai párt- és ál­lami vezetők, a kubai dolgozók képviselői mellett jelen volt a ju­bileumi ünnepségre mintegy fél­száz országból érkezett küldött­ség. Az elnökségben kapott helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar párt- és állami delegáció vezetője, valamint Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke. Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára, állam- és kormányfő visszatekintett a forradalom győ­zelmére, az 1959. január elseje óta eltelt két évtized eredményeire. Hangsúlyozta a forradalom nem­zetközi jelentőségét, hogy a legha­talmasabb imperialista ország közvetlen közelében, az amerikai földrészen első ízben követték a Nagy Október példáját. Méltatta a kubai nép hősies erőfeszítéseit és megállapította, hogy önmagá­ban, a szocialista közösség és min­denekelőtt a Szovjetunió segítsé­ge nélkül a karib-tengeri szigetor­szág nem tudta volna megszilárdí­tani a forradalom vívmányait. — Kuba mai és eljövendő nem­zedéke tudatában van és nagyra becsüli annak a támogatásnak és segítségnek a jelentőségét, ame­lyet a Szovjetunió jelent népünk számára — mondotta, majd a ku­bai külpolitika alappillérének a proletár internacionalizmushoz, a forradalmi mozgalomhoz való hű­séget nevezte meg. Fidel Castro köszöntötte Vietnam és Laosz, a haladó arab országok, Palesztina népe, Namíbia, Zimbabwe és a latin-amerikai hazafiak hősi har­cát. Emlékeztetett arra, hogy a kubai emberek saját vérükkel já­rultak hozzá Angolában és Etió­piában az imperializmus és a neo­­kolonializmus visszaveréséhez. Kuba nem változtat frontot sem a földgolyó amerikai féltekéjén, sem Afrikában, mert Kubát sem megvásárolni, sem a másik oldal­ra átállítani nem lehet. Kuba nem Kína és nem Egyiptom — szögez­te le, élesen bírálva a jelenlegi kínai vezetés politikáját, amelyet opportunistának és sovinisztának nevezett. A kínai vezetés Tajva­nért és bizonyos gazdasági elő­nyökért cserébe hajlandónak bi­zonyult az imperializmus kezére játszani a Szovjetunió-ellenes ter­vekben. Ha Kína megvásárolható is, Kuba semmiért sem hajlandó áruba bocsátani alapelveit — szö­gezte le a kubai párt első titkára. — Korunkra mégsem az oppor­tunizmus és az árulás nyomja rá bélyegét, hiszen a forradalom új védőbástyái alakultak ki — mon­dotta — és példaként Vietnamot, Laoszt, Angolát, Etiópiát, Mozam­­bikot és Afganisztánt említette. — A haladás ellenfelei nem tud­ják megállítani a Nagy Októberi Forradalom óta megkezdődött fej­lődést. Kuba — mondotta — a békés egymás mellett élés elve alapján áll a különböző társadalmi rend­szerű országokkal fenntartott kap­csolataiban. Fidel Castro megerő­sítette, hogy Kuba nem zárkózik el a kereskedelmi kapcsolatok , sőt a diplomáciai viszony norma­lizálása elől sem az Egyesült Ál­lamokkal. Ugyanakkor Washing­tonnak feltétel nélkül meg kell szüntetnie a Kuba elleni gazda­sági blokádot, amelyet mind ez ideig hiába próbált nyomás esz­közéül felhasználni. A forradalom győzelmének hu­szadik évfordulója alkalmából kedden délelőtt a főváros José Martiról elnevezett terén Kuba történelmének legnagyobb kato­nai díszszemléjét tartották. A díszemelvényen foglalt helyet Fi­del Castro és a kubai párt- és ál­lami vezetés számos képviselője. Ugyancsak ott voltak az évfor­dulós eseményekre érkezett kül­földi küldöttségek, köztük a ma­gyar párt- és állami küldöttség. A kubai forradalmi fegyveres erők látványos felvonulását meg­előzően Raul Castro Ruz, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának másod­titkára, a forradalmi fegyveres erők minisz­tere mondott beszédet. Három té­nyezőnek tulajdonított döntő sze­repet abban, hogy a két évtized folyamán a forradalom megszi­lárdult és Kuba sikeresen halad előre a szocializmus építésében: a párt egységének, a vezetés kö­rül tömörülő kubai nép egységé­nek illetve annak, hogy Kuba a szocialista országok közösségének szilárd tagja, szoros egységben te­vékenykedik a Szovjetunióval. A jelenlegi nemzetközi helyzetet ér­tékelve fel­hívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az imperializ-­­mus új szövetségeseket szerzett az utóbbi időkben. A katonai díszszemle elnökségéből kivonul­tak a Kínai Népköztársaság Ha­vannában akkreditált diplomatái, amikor Raul Castro rendkívül éles szavakkal megbélyegezte Pe­kárng irányvonalát. Arról beszélt, hogy egyetlen ország sem lehet semleges a két társadalmi rend­szer közötti harcban, a nemzetkö­zi élet olyan aktuális kérdései­nek megítéléseiben, mint Vietnam, Angola, Etiópia, a dél-afrikai fel­szabadító mozgalmak támogatása. Kuba erőfeszítéseit az a cél hatá­rozza meg, hogy a nemzetközi enyhülési folyamat visszafordít­hatatlanná váljék a különbözet társadalmi rendszerű országok kö­zött. A békés egymás mellett élés lenini elve alapján javítja Kuba kapcsolatait a különböző társa­dalmi berendezkedésű országok­kal. Kuba húsz év alatt bebizonyí­totta, hogy nemzetközi politikája következetes elvekre épül, ezzel vívott ki elismerést magának az el nem kötelezett országok moz­galmában. Emlékeztetett arra, hogy 1979 őszén Havanna lesz a házigazdája az el nem kötelezet­tek csúcstalálkozójának. Értékelve a kubai forradalmi fegyveres erők szerepét az ország szuverenitásának megvédésében, Raul Castro kijelentette, hogy a Carter-kormányzat Kuba-politi­­kájának bizonyos pozitív vonásait Havannában nem kívánják lebe­csülni, ugyanakkor az érvénye­sülő ellentmondások nyilvánva­lóan megkérdőjelezik a washing­toni politika őszinteségét és ko­molyságát. Példaként hivatkozott a blokád fenntartására, a Kuba területe felett újólag végrehaj­tott amerikai kémrepülésre, és a kubai partok közelében végrehaj­tott legutóbbi NATO-haditenge­­részeti hadgyakorlatokra. Befejezésül köszönetet mondott a Szovjetunió katonai és műszaki segítségnyújtásáért, a szovjet ka­tonai szakemberek munkájáért, amelynek lényeges a szerepe a kubai forradalmi fegyveres erők további megszilárdulásában, ab­ban, hogy Amerika első szabad földje töretlenül haladhat előre a szocializmus építésében. A Kubai Kommunista Párt, az államtanács és a minisztertanács kedden este Havannában nagy­szabású fogadást adott a huszadik évforduló alkalmából. Ortutay-Lovas Gyula Fidel Castro a szónoki emelvényen. A magyar pártküldöttség programja Biszku Bélának, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának vezeté­sével Kubában tartózkodó ma­gyar párt- és állami küldöttség, amely részt vesz a kubai forra­dalom győzelmének és a Kubai Köztársaság megalakításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, ellátogatott a Ha­vannától mintegy 60 kilométerre levő Vallé De Picadura állatte­nyésztő gazdaságba. A magyar vendégeket Ramon Castro, a gaz­daság igazgatója ismertette meg a kubai állattenyésztés eredmé­nyeit. A delegáció ezután megtekin­tette a fővárostól ötven kilomé­terre található Caribe műhold és távközlési állomást, amely a ma­gyarországi Tarjándörögdön levő állomáshoz hasonlóan, a szovjet Molnyija távközlési rendszer tag­jaként biztosítja a szocialista or­szágok közötti televíziós, rádiós és telefonösszeköttetést. A küldöttség részt vett az év­fordulók tiszteletére nyílt fény­kép- és tablókiállítás megnyitóján a havannai Pabellon de Cuba ki­­állítócsarnokban. (MTI) Nyilatkozatok a nemzetközi gyermekévről Hétfőn megkezdődött az ENSZ nemzetközi gyermekéve. Az ENSZ- közgyűlés 1976-ban hozott hatá­rozatával nyilvánította 1979-et a gyermekek nemzetközi évének. Az ünnepségsorozat kezdete al­kalmából a világ minden táján nyilatkozatot adtak ki a politikai vezetők. Leonyid Brezsnyev hétfőn, a szovjet televízióban elhangzott nyilatkozatában méltatta a nem­zetközi gyermekévet. " A mi feladatunk gondoskod­ni arról, hogy a világon egyetlen gyermek se ismerje a háborút, hogy nyugodt és boldog gyermek­kora legyen. A világnak még sok helyén dörögnek a fegyverek, pusz­tulnak nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is. Gyermekek még ma is tömegestül halnak meg éh­ség és betegségek miatt. Nem sza­bad megbékülnünk ezzel a hely­zettel — hangsúlyozta a szovjet államfő. Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára kijelentette: " A jövő nem­zedékei csak úgy bontakoztathat­ják ki az emberiség alkotóképes­ségét és szolgálhatják a haladás ügyét, ha elismerjük gyermekeink jogait és kielégítjük szükségletei­ket. Indalencio Lievano Aguirre, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának kolumbiai elnöke, a fejlett orszá­gok által a fejlődő világ gyerme­keinek nyújtott segítség növelését sürgette. (TASZSZ) Vietnami tiltakozás (Hanoi tudósítónktól.) A vietnami külügyminisztérium memorandumban tiltakozott a KNK hanoi nagykövetségénél a Vietnam északi határtérsége el­len elkövetett sorozatos provoká­ciók miatt. December 24-e és 31-e között hét súlyos incidensre ke­rült sor kínai támadások nyomán a közös határtérségben. Az ak­cióknak halálos és sebesült áldo­zatai vannak, továbbá több viet­nami állampolgárt elraboltak a behatoló kínai egységek. Mint a memorandum hangsú­lyozza, a veszélyes fegyveres tá­madások mellett a kínai fél foly­tatja provokatív propaganda-had­járatát, amelynek célja a vietna­mi lakosság megfélemlítése. Egységbe fogott akarattal elérjük kitűzött céljainkat LOSONCZI PÁL ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Losonczi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke január elsején újévi köszön­tőt mondott a Kossuth rádióban és a Magyar Televízióban. A be­széd szövege a következő: Egy munkás évet hagyva ma­gunk mögött, bizakodással kö­szöntjük az új esztendőt. Mozgal­mas, eseményekben gazdag idő­szakot zártunk le. Belpolitikai éle­tünknek fontos állomása volt a Központi Bizottság tavaly áprilisi ülése, amelyen áttekintettük a XI. kongresszus óta végzett munkán­kat. Nemcsak a párttagok, hanem egész népünk egyetértésével talál­kozott az a fő következtetés, hogy a kongresszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, hogy tovább folytatjuk a népünk támogatását élvező politikai irányvonalunkat. Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munká­ja nyomán — anyagiakban és szel­lemiekben gyarapodott országunk, emelkedett az életszínvonal, ja­vultak az életkörülmények. Né­pünk jó politikai légkörben tevé­kenykedik szocialista hazánk gaz­dasági és kulturális felemelkedé­sén, a fejlett szocialista társada­lom építésének nagy művén. 1978- ban, ötéves tervünk harmadik évében nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. De a ne­hezebb és bonyolultabb feltételek ellenére is elértük vagy megköze­lítettük a magunk elé tűzött célo­kat. Közös nagy ügyünk tetteket szülő egységbe fogja össze a nem­zetet. Életünk valósága lett a ha­zánk boldogulását szolgáló nem­zeti egység, amelynek megterem­téséről a múltban annyit álmodoz­tak népünk legjobbjai. Jószerével már csak az emlékezetben élnek azok az ellentétek, amelyek még nem is olyan régen megosztották a társadalmat, részekre szaggat­ták a nemzetet. Pártunk szövetségi politikája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzéséért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkod­nak pártonkívüliek és párttagok, a különböző világnézetű állam­polgárok. Eredményeink legfőbb forrása a pártunk vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység, a párt és a tömegek közti kölcsönös bi­zalom. Ez a legfőbb feltétele an­nak is, hogy az 1979-es esztendő­re meghatározott feladatainkat megoldjuk. Az idei népgazdasági terv elő­irányzatai valamivel szerényeb­bek az eddiginél. Fejlődésünknek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az a döntő feladat, hogy megszilárdítsuk elért eredmé­nyeinket, s megalapozzuk népgaz­daságunk fejlődését, népünk élet­­színvonalának a rendszeres növe­lését. Feladataink sikeres megvalósí­tása mindenkitől felelősségtelje­sebb munkát követel. Olyan világ­ban élünk, amikor a követelmé­nyek szigorúbbak lettek a gazda­sági életben. Általános követel­mény a gazdaságosság javítása, az országon belül és a határainkon túl is jól értékesíthető termékek részarányának növelése. Ez az út­ja az ország további általános fej­lődésének, az életszínvonal meg­alapozott emelésének. Társadal­munk túlnyomó többségének igaz­ságérzetével és helyeslésével talál­kozik az a törekvésünk, hogy a jobb, eredményesebb munka na­gyobb megbecsülésben, kellő anya­gi és erkölcsi elismerésben része­süljön. Mindannyiunknak érdeke fűző­dik ahhoz, hogy a jó gazda gon­dosságával hasznosítsuk a szocia­lista építés évtizedeiben létreho­zott anyagi és szellemi erőinket az ország, a közösség érdekében. Meggyőződésünk, hogy az idei népgazdasági tervben megfogal­mazott célok összhangban vannak a helyzetünkből fakadó követel­ményekkel, lehetőségeinkkel, va­lóra váltásukkal jól szolgáljuk közvetlen és távlati céljainkat, elősegítjük hazánk szocialista fej­lődését. Amikor eredményeinket szám­ba vesszük — a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt immár több mint két évtizedes bevált politikájának és gyakorlatának megfelelően —, nem hallgatunk a gondokról, a ne­hézségekről sem. A párt, a kormány és a nép közötti kölcsönös biza­lom tükröződik abban, hogy nyíl­tan szólunk problémáinkról is. Ez a nyíltság és őszinteség élteti a társadalmunkban egyre erősödő szocialista demokráciát, amely egyaránt jelenti a jogok bővülé­sét, a felelősséget, a tevőleges köz­reműködést közös dolgaink inté­zésében. Ez a szilárd alap a biz­tosítéka annak, hogy eredménye­sen elvégezhessük bonyolultabb teendőinket, amelyekhez hason­lókkal, sőt lényegesen nehezeb­bekkel is sikeresen megbirkóz­tunk az elmúlt évtizedekben. Kedves elvtársak! A szocializmust építő munkánk­hoz nélkülözhetetlen a béke. Kül­politikánk legfontosabb, változat­lanul alapvető célja a béke bizto­sítása, a feszültség csökkentése, a fegyverkezési verseny megfékezé­se, az enyhülési folyamat elmélyí­tése. A Magyar Népköztársaság együtt halad a szocialista közösség országaival. A békés egymás mel­lett élés politikájából kiindulva, az építő együttműködés szándéká­tól vezérelve, széles körű, kiter­jedt kapcsolatokat építünk a vi­lágnak szinte valamennyi államá­val. Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A kölcsönös előnyök figyelembevételével ala­kítjuk viszonyunkat a gazdasági­lag fejlett tőkés államokkal is. Olyan világ megteremtéséért küzdünk, amelyben nemcsak mi, hanem gyermekeink, unokáink is békében élhetnek. Erre a köteles­ségünkre külön is figyelmeztet bennünket az idei esztendő, ame­lyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezete nemzetközi gyermekévnek nyilvánított. Hazánk, népünk, az emberiség sorsáért, békés jövőjé­ért érzett mélységes felelősségtől áthatva, erőnkhöz, lehetőségeink­hez mérten mindent elkövetünk azért, hogy a nemzetközi élet ked­vező folyamatai még erőteljeseb­ben bontakozzanak ki, tartóssá váljanak. Kedves honfitársaim! Az új év nem ígér könnyű sike­reket. Küzdelem, kemény munka vár ránk. Mégis bizakodva és jo­gos reménnyel nézünk elébe. A nagyvilágban nem vagyunk egye­dül. Szövetségeseket, barátokat tudunk magunk mellett. Hazai eredményeink jó alapot adnak a feladatok teljesítéséhez. Erőink mozgósításával, a nemzet egység­be fogott akaratával elérjük cél­jainkat. Meggyőződésünk, hogy hazánk minden állampolgára fo­kozott felelősséggel, jobb, eredmé­nyesebb munkával, öntudatos helytállással veszi ki részét közös tennivalóink sikeres elvégzéséből. Az év első napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Minisz­tertanácsa nevében eredményes, boldog új évet kívánok egész né­pünknek! Bizalmi vita a török parlamentben Ankarában kedden Orhan Eyü­­boglu miniszterelnök-helyettest nevezték ki ügyvezető belügymi­niszterré, miután elődje lemon­dott. A parlamentben rendkívül éles vita kezdődött az ellenzéki Igaz­ságpárt által benyújtott indít­ványról, mely súlyos vádakkal il­leti a kormányt, amiért túl ké­sőn rendelte el a szükségállapo­tot a zavargások megakadályozá­­sára. Az indítványról esedékes dön­tés tulajdonképpen bizalmi szava­zást jelent, ezért rendkívül éles vita robbant ki a képviselők kö­zött. (DPA) 3

Next