Népszabadság, 1979. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

1979. február 7., szerda A KÖZÉLET HÍREI Marjai József Győrött Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden Győrbe lá­togatott. A megyei pártbizottságon Háry Béla első titkár fogadta, s tájékoztatta az 1979-es vállalati tervekről és a teljesítés eddigi ta­pasztalatairól. A Minisztertanács elnökhelyettese és a megyei párt­­bizottság első titkára áttekintette Győr-Sopron megye fontosabb üzemeinek külgazdasági kapcsola­tait is. Marjai József tájékozódott azokról az elképzelésekről, ame­lyekkel a gazdaságos termékek gyártását növelni, a gazdaságtalan A határvidéken folyó vízgaz­dálkodási munkálatokhoz szüksé­ges határátlépések szabályozásáról magyar—osztrák államközi szer­ződést írtak alá kedden Budapes­ten, termékek készítését pedig csök­kenteni, vagy teljesen megszün­tetni kívánják. A Minisztertanács elnökhelyet­tesének programja a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott; itt Horváth Ede ve­zérigazgató adott tájékoztatót a gyár helyzetéről, fejlesztési ter­veiről. A nagyvállalat hiánytala­nul teljesíti a KGST-integráció­­ban vállalt kötelezettségeit, s emellett jelentős nyugati exportot is lebonyolít. A miniszterelnök­helyettes megtekintette a Rába új üzemeit is. A szerződést osztrák részről dr. Johann Dengler, az Osztrák Szö­vetségi Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete, magyar részről Kukk István rendőr vezérőrnagy írta alá. Magyar—Osztrák Szerződést írtak alá Budapesten R 22-ES A DUNAI VASMŰB­EN A Dunai Vasmű R 20-as számítógépének belső memóriatára csak 128 ezer adat tárolására volt képes, és ez kevésnek bizonyult. Ezért az R 20-as központi egységét R 22-esre cserélték ki, amely­nek az előbbihez képes négyszeres a kapacitása. végkövetkeztetéssel, hogy néhány SS-legény és -tiszt tényleg bűnös lehet, de a többség bátor, elit ka­tona Volt, és csak éppen, az a fej­tegetés hiányzott, hogy­ a keresz­tény világot védelmezte a bolse­­vizmussal szemben. A kérdezők keményen kérdez­tek, a válaszolók lágyan válaszol­tak. „Tudtak-e a németek a kon­centrációs táborokról és az ott történtekről? Tudtak-e Babij Jar­­ról, az ukrajnai tömegkivégzések­ről?” Talán ez volt a legmaka­­csabbul feszegetett kérdés, mert benne rejtőzött egy még éleseb­ben vágó kérdés: bűnösök-e „a németek” mindabban, amit a tör­ténelem a hitlerizmus rovására írt? Ha másutt nem, itt végre kiter­jedten lehetett volna tájékoztatni a nyugatnémet közvéleményt arról az elszánt és áldozatokkal teli harcról, amelyet a német és a rzem német antifasiszta ellenállók, kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezetiek és más demok­raták kifejtettek. Az NSZK-ban azonban nem szalonképes dolog baloldali antifasiszta ellenállásról beszélni, és ezen nem változtatott a Holocaust bemutatása sem. Bal­oldali ellenállásról eleget beszél­nek „odaát”, az NDK-ban. Az NSZK-ban érvényes antifasiszta ellenállás az 1944. évi tiszti puccs­kísérletnél kezdődik és fejeződik be. Néhányszor huszonnégy óra ----------------- elmúlt már a Ho­locaust­ vetítése óta, és ma még mindenki emlékszik arra, hogy milyen nemzeti sokkot váltott ki január végén egy végeredmény­ben szentimentális amerikai film. Azóta a politikai jobboldal har­cos fáklyavivője, a Die Welt című lap elhatározta, hogy véget vet a kislányos szentimentalizmusnak, és szóhoz juttatta azokat, akik nem sírtak a film láttán, hanem az NSZK-ban nagyon is létező ná­cik és neonácik véleményét fejez­ték ki. Íme, az idézet két olvasó leveléből:. Wilhelm Schulte írja Lüdenscheidből: „Az adatok hát­terében az a cél ismerhető fel, hogy a bűn érzetéből további jó­vátételt zsaroljanak ki.” Hans- Joachim Osterrath, Laasphe­ Sass­­manhausenből: „Miért ez az ide­ges felhajtás a Holocaust német­­ellenes hajszája körül? Egysze­rűen nem kell nézni. Kikapcsolni a készüléket.” A Die Welt a hitlerista idők menetrendje szerint jár el: a kom­munistákon kezdi, a szociálde­mokratákon és a többi „baloldali agitátoron” folytatja a gyalázko­­dást. Hat nappal a Holocaust adá­sa után a lap élesen megtámadta Bernt Engelmann liberális írót, a WDR-rádióállomás egyik hírma­gyarázóját, aki a Holocausthoz fűzött kommentárjában megálla­pította: Adenauer, a volt CDU- kancellár tudatosan támogatta a nácikat, hogy a hidegháború kor­szakában maga mellett tudhassa az an­ti­kom­mun­istákat. Carstens CDU-politikus, az arrogáns javít­hatatlan, ama nácik közül is ki­emelkedik, akik időközben vala­mi megbánást mutattak. Az NSZK- ban a „szélsőségesek” ellen hozott foglalkozási tilalom csakis a bal­oldaliak ellen irányul, miközben régi nácik magas állásokban ül­nek. A film tükröt tartott a nyugat­--------- német társadalom arca elé, és a szembesített belepirult a látott képbe. Vajon történt-e az elpiruláson kívül más is? Közhely, hogy a választ majd a jövő adja meg. A válaszadást azonban ezút­tal nem lehet a jövő szájára bíz­ni: a nyugatnémet parlamentnek nemsokára szavaznia kell a náci háborús bűnök, a tömeggyilkossá­gok elévüléséről. A parlamenti politikai pártok „szabaddá” tet­ték képviselőik lelkiismeretét a szavazásnál, és így nem elképzel­hetetlen, hogy a bűnöket elévült­nek jelentsék ki. Lehet, hogy 1979. december 31-e után az eddig meg­bújt hitlerista tömeggyilkosok is-­­mét emelt fővel járhatnak a Szö­vetségi Köztársaságban. Addigra ugyanis szétfoszlik a nemzeti sokk, amelyet a Holocaust most kiváltott Bonn, 1979 február. C. Tóth Béla NÉPSZABADSÁG Tudósítóink jelentik a beszámoló taggyűlésekről Középpontban a gazdasági feladatok Országszerte folynak a tavalyi pártmunkát értékelő és az idei politikai feladatokat meghatározó beszámoló párttaggyűlések. Leg­utóbb budapesti üzemek és intézmények e jelentős eseményeiről kö­zöltünk összeállítást; tudósítóink most­ vidéki pártalapszervezeteket kerestek fel, hogy ízelítőt adjunk e nagy fontosságú rendezvénysoro­zatról. Hogyan készülnek fel rá a vezetőségek és milyen segítséget adnak hozzá az üzemi pártbizottságok; hogyan készül és mit tartal­maz a beszámoló; mennyire eleven a vita, mennyire konkrét az érté­kelés és személyre szólóak-e a megbízatások? — ezekre a kérdésekre kerestek választ. Tapasztalataik e munka minden lépcsőjénél azt bizonyítják, hogy a felelősségteljes vizsgálódás középpontjában min­denütt a népgazdaság — és ezen belül a vállalat, a munkahely — gazdasági eredményei és gondjai állnak. A kommunisták, az alap­szervezetek legfőbb tennivalójuknak tartják: a pártmunka, változatos politikai módszereivel segíteni a gazdasági feladatok teljesítését. Íyét, javaslatait ismerve értékel­hessék saját munkájukat. A beszámoló taggyűlések elő­készítésére az idén is nagy gondot fordítanak. Ügyelnek arra, hogy a taggyűlések ne a termelési tanács­kozást pótolják, hanem mindenek­előtt a politikai munkáról essék szó, amely azonban nem vonat­koztatható el az adott munkahely gazdasági feladataitól. Az előké­születek fontos állomásai a párt­csoportok megbeszélései. Ezekben a kis közösségekben — amelyek gyakran baráti körök is — jobban megnyílnak az emberek, a félsze­gek is bátrabban mondanak véle­ményt, s az általuk elmondottak­ból a vezetők közvetlenül tájéko­zódhatnak az adott munkahely sa­játos gondjairól. Az alapszervezetek vezetőségei a pártcsoportoktól kapott elemzé­sek, kritikák és javaslatok birto­kában állítják össze beszámolói­kat. A gyakorlat különböző: van, ahol minden vezetőségi tag írás­ban elkészíti saját számadását a rábízott területről, és ezeket ösz­­szegezik. Másutt pedig egymás ta­pasztalatait meghallgatva és meg­vitatva, közösen készítik el a be­számolót. Az eddigi tapasztalatok alapján a beszámolók konkrétan elemzik, és személyre szólóan is értékelik a tapasztalatokat, s a feladatokat is szinte név szerint meghatározzák. Azokban az alap­­szervezetekben is élénk vita ala­kult ki, ahol év közben általában kissé csöndesek a taggyűlések. K. J. MECSEKI SZÉNBÁNYÁK •X egyven­nyolc alapszervezetből hó ront csór h­ont ni n n isin t eszm­ecseréjje A Mecseki Szénbányák pártbi­zottsága alaposan felkészült a be­számoló taggyűlésekre, amelyeken a vállalat 48 alapszervezetének csaknem háromezer kommunistá­ja vesz részt. A mostani beszámoló-taggyűlé­sek abban különböznek a régeb­biektől, hogy még konkrétabban vitatják meg a pártmunka és a termelés kapcsolatát. Ez elsősor­ban az alapos előkészítésnek kö­szönhető. Az útravalót a beszá­moló taggyűlésekre már a múlt év novemberében összevont titkári értekezletein megvitatták. A pártszervezetek fő feladata a termelőmunka segítése politikai eszközökkel. Az idén az eléggé fe­szített termelési tervet, a két­millió 950 ezer tonna szén kiter­melését túl is szeretnék teljesíteni. Hogyan lehetséges tervük túltelje­sítése a biztonsági előírások szigo­rítása közepette? — ez volt a be­számoló taggyűlések előkészítésé­nek­ egyik lényeges témája. A ter­melés fokozásának, gazdaságosab­bá tételének és túlteljesítésének realitását a vállalati pártbizottság alapos elemző munkával tárta fel. Különösen azoknál a bányaüze­meknél, amelyek gázkitörésveszé­lyesek, a kommunisták helytállá­sán, fegyelmezett, szakszerű és példamutató munkájától nagyon sok függ. A példamutatás azonban csak az egyik oldala annak, amit a kommunisták tehetnek. Ugyan­ilyen fontos az is, hogy a pártszer­vezetek­­ a termelő munkahelyek minden dolgozójával megértessék a népgazdaság és azon belül a bá­nyaüzem gazdasági feladatait, s teljesítéséhez megnyerjék vala­mennyi bányász cselekvő támoga­tását. Röviden: a pártmunka stí­lusának javításával, fejlesztésével — azzal, hogy az alapszervezet po­litikai tevékenysége elevenen érez­hető az egész üzemben — minde­nekelőtt a sikeres gazdasági mun­kát segítik. Ezeket a törekvéseket tükrözik azok az írásos anyagok, irányel­vek, amelyeket a vállalati pártbi­zottság a pártvezetőségek beszá­molóihoz, cselekvési programjuk kidolgozásához készített. Nyilván­való: élve a segítséggel, a párt­­vezetőségek is nagy gondot fordí­tottak az előkészületre. És hogy a gondos felkészülés megtermi gyümölcsét, azt az eddigi megtar­tott, sikeres taggyűlések bizonyít­ják. Sz. E. DEBRECENI TERVEZŐ VÁLLALAT Politikai felelősséggel A Debreceni Tervező Vállalat­nál elhangzott 75 perces taggyű­lési beszámoló részletesen szólott a gazdaságszervező munka és az alapszervezeti élet sikereiről, gondjairól. A cég egy-egy tervező munka­társa —­ mint a beszámolóból ki­tetszett — nyolcmillió forint érté­kű létesítménydokumentációt ké­szített el tavaly, ami messze meg­haladja az országos átlagteljesít­ményt. Elképzeléseik révén 1978- ban több mint hárommilliárd fo­rint értékű ipartelep, lakás és kommunális létesítmény készült el, és nemcsak az ország határain belül. Hiszen például Ungvárott nagyszálló, Ivano-Frankovszkban kórház, Huszton pedig lakóházsor épült, illetve épül a­ DTV tervei alapján. E KGST-megbízatások teljesítésén kívül azonban az egyéb szellemi export növelése is szükséges, hiszen ennek aránya a vállalati árbevételben tavaly csak 1,6 százaléknyi volt. Nagy tehát a tervező felelőssé­ge, aki — mint azt a hozzászólók hangoztatták — néhány tusvonás­sal milliókat dobhat ki, avagy ta­karíthat meg. A debreceniek mun­kastílusára szerencsére az utóbbi a jellemző. A takarékos tervezés követelménye a közeljövőben anyagi érdekeltség szerint is erő­södik, de ez sem most, sem a jö­vőben nem helyettesítheti a poli­tikai felelősség további növelését. A munkaterv tárgyalásakor ér­dekes vita bontakozott ki egy, a gazdasági vezetők sűrűbb beszá­moltatását szorgalmazó javaslat felett. Végül is az fogalmazódott meg, hogy nem a beszámoltatások számának növelésére, hanem a beszámoltatás alaposságára és konkrétabb, ellenőrizhetőbb hatá­rozatokra van szükség. A 43 kommunistát tömörítő pártalapszervezet gazdaságszerve­ző és a helyi tömegszervezeteket irányító munkáját a városi párt­­bizottság is eredményesnek érté­kelte. Egyúttal hangsúlyozták,, hogy tenni kell a párt­fórumokon való aktivitás növeléséért. Olykor elméleti-ideológiai témákat is hasznos lenne napirendre tűzni, ilyen ugyanis itt tavaly egy sem volt. R. T. J. GYŐRI RÁBA is beszámolók alapja a pártcsoportoktól kapott elemzések A Magyar Vagon- és Gépgyár győri gyáregységeiben ezekben a napokban több mint kétezer kom­munista ad számot munkájáról, mond véleményt önmagáról, tár­sairól és a vezetőkről. A Rába győri üzemeiben — a pártbizott­ság irányításával — 31 alapszer­vezet működik; az első beszámoló taggyűlést január 9-én tartották, az utolsó február 25-én lesz. Az eléggé hosszan elhúzódó beszámo­lási időszakot mindenekelőtt a munka jellege kívánja meg: az első ütemben a főként fizikai dol­gozókat tömörítő alapszervezetek tagjai értékelik a tavaly végzett munkát,­körvonalazzák a felada­tokat; később pedig azok az alap­­szervezetek, amelyeknek tagjai most még a gyáregységek tavalyi gazdasági eredményeinek összege­zésén, értékelésén dolgoznak. De nemcsak emiatt alkalmazzák ezt a módszert, így lehetőség nyílik arra, hogy a vezetők, irányító te­vékenységet végzők már a mun­kapad mellett dolgozók vélemé­ 5 HERNÁDVÖLGYE TSZ: Hat­ék­on­yabban, gazd­aságosabban A 2200 hektáron gazdálkodó hernádnémeti Hernádvölgye Me­zőgazdasági Tsz 63 tagú pártalap­­szervezetének vezetősége sikeres esztendő eredményeiről adhatott számot, és jól megalapozott tenni­valók seregét összegezhette a be­számoló taggyűlésen. A Borsod megyei szövetkezet egy esztendeje egyesült az újcsalánosi Rákóczi és az ongai Petőfi Tsz-szel, így nyolc községre terjed ki működési terü­lete. Céltudatos politikai és gaz­dasági munka eredménye, hogy a termelési színvonal a legjobb gaz­daságéhoz igazodott, átmeneti visz­­szaesés sem következett be. A több mint ezerfőnyi tagság szorgalmát dicséri egyebek között a hektá­ronkénti 45 és fél mázsás búza- és a 82 mázsás kukorica-átlagter­­més. A tehenészet az egyesülés óta 1000 literrel nagyobb tejhozamot ért el: az egy tehénre jutó éves fejési átlag közel 4000 liter. A pártvezetőség tavaly vala­mennyi ágazatvezetőt beszámol­tatta szakmai és politikai tevé­kenységéről, értékelte a munká­ját, s a párttagság mozgósításával nemegyszer nyújtott konkrét se­gítséget. Mindenekelőtt a szocia­lista munkaverseny szervezésében és a különböző szakmai, politikai rendezvények lebonyolításában működtek közre az alapszervezet tagjai, s rendszeresen hallatták véleményüket az üzemi demokrá­cia fórumain is. Hernádnémetin nem elsősorban a termelés meny­­nyiségi növelésére, hanem a költ­ségek csökkentésére, az eszközök, gépek jobb kihasználására, az ész­szerű takarékosságra összponto­sult a figyelem, ebben a hozzá­szólók is egyetértettek. Ez tükrö­ződik az idei esztendőre elfoga­dott cselekvési programban is: a pártmegbízatások rendszere és a politikai oktatás a minőségi fej­lődést szolgálja, mind a gazdasági munkában, mind a pártéletben. Szervezeti változtatásokra is el­hangzottak fontos javaslatok. A fejlődés követelménye, hogy meg­szervezzék az idén az ágazatok kü­lönálló pártalapszervezeteit, így a közös munkaterületen dolgozók nagyobb figyelmet, több energiát fordíthatnának a határozatok vég­rehajtására. K. Gy. A.

Next