Népszabadság, 1979. március (37. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 FI NÉPSZABADSÁG 1979. március 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVII. évfolyam 50. szám Új utakon a munkáslakás-é­pítés A tervezett 20 ezer budapesti telepszerű, több szintes, magánerő­ből épülő lakásból öt-hat ezer nem valósul meg 1980-ig. Ami súlyosbítja a gondokat, ezeknek a lakásoknak a zöme, úgynevezett munkáslakás; ezeket a vállalatok, intézmények anyagi segítségével kívánnák felépíteni. De az eddigi beruházási gyakorlat szerint szét­­forgácsolódtak az erők, nehezen találtak a vállalatok és intézmé­nyek kivitelezőket, tervezőket, s gyakori volt, hogy mire elkészül­tek a tervek, már nem állt rendel­kezésre a kiszemelt építővállalat. Emiatt aztán gyakori volt az át­tervezés, a végtelenbe nyúltak a beruházások. Pedig igen nagyok az igények. Az V. ötéves terv előkészítése ide­jén a fővárosi tanács felmérte, hány lakást szeretnének így meg­valósítani a budapesti vállalatok; kiderült, hogy mintegy 500 válla­lat dolgozói, összesen csaknem 27 ezret. Azok a kedvezmények, ame­lyek megilletik a vállalati lakás­­építkezésekben részt vevőket, ser­kentően hatottak. Fokozta a vál­lalkozási kedvet az is, hogy a mos­tani tervidőszakban nyílt először lehetősége a fővárosi tanácsnak arra, hogy lakásonként átlagosan 160 ezer forinttal járuljon hozzá e kis lakótelepek kapcsolódó beru­házásainak létrehozásához, tehát az óvodák, a bölcsődék, az üzletek építéséhez, a közművesítéshez. Mindezzel együtt a vártnál ke­vesebb lakás kerülhetett tető alá, s így most már nyilvánvaló, hogy az eredeti elképzeléseket nem tud­­ják megvalósítani. Éppen ezért vált szükségessé a beruházási fo­lyamat egyszerűsítése és gyorsí­tása. Világosan és egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a telepszerű, több szintes, magánerős lakásépítés ügyét ren­dezni kell, mégpedig úgy, hogy ezek a beruházások közelítsenek az állami lakásépítés gyakorlatá­hoz, vagyis ne építőközösségen­ként, vállalatonként kelljen keres­ni a tervezőt, a kivitelezőt. • A fővárosi tanács szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint június 30-ig tanácselnöki utasításban kell rögzíteni ennek az építési form­á­­nak a lebonyolítási módját. A leg­fontosabb intézkedés nyilván­valóan az lesz, hogy minisztériumi építővállalatokat jelölnek ki az építkezések elvégzésére, a ta­nács pedig gondoskodik arról, hogy ezek a kis lakótelepek komp­lex beruházásként valósuljanak meg. Tehát ne csak­ a lakóházakat építsék fel, hanem lehetőség sze­rint ezzel egy időben készüljenek el az óvodák, az üzletek, az orvosi rendelők, az utak is. Az új szabályozástól azt lehet várni, hogy e területen szervezet­tebb, hatásosabb és gyorsabb lesz a munka, s így a munkáslakás­építés végre lendületet kap. Nyil­vánvalóan ezután is számítanak majd a fővárosban a szövetkeze­tek a leendő lakástulajdonosok se­gítségére, tényleges közreműködé­sére is. Megőrzik azokat a már be­vált módszereket, amelyek gyor­síthatják a tervek megvalósítását, így továbbra is szerepe lesz a fél­­készház-akcióknak; számítanak ar­­ra is, hogy a nagyüzemek segíte­nek a lakások végleges kialakítá­sában, akár társadalmi munká­ban, akár t­mk-részlegeik közre­működésével. Mindenesetre biztató, hogy az eddigi 6—8 éves átfutási időt rövi­díteni szándékoznak a fővárosban, és az éves lakásépítési tervek ré­szeként kívánják figyelemmel kí­sérni, ellenőrizni és segíteni a vál­lalati erőforrásokra, a lakosság sa­ját erejére támaszkodó több szin­tes, telepszerű lakásépítést. Dolecskó Kornélia A VIETNAMI ÉS A SZOVJET ENSZ-KÉPVISELŐ KÖVETELÉSE ítélje el a Biztonsági Tanács Kína vietnami invázióját A pekingi hadvezetés friss csapatokat küld a hadszíntérre A Vietnam Hangja rádióállomás szerdai közlése szerint az ország északi határtartományai közül Long Sonban és Quang Ninhben folynak a leghevesebb harcok a kínai agressziós csapatok ellen. — jelentette hanoi tudósítónk, Zalai István. — A vietnami védelmi erők az inváziós csapatok egy ez­redét és két zászlóalját verték szét Láng Sen tartományban, több mint 1600 katonát tettek harckép­telenné. Quang Ninh tartomány­ban a helyi erők ötszáz főnyi vesz­teséget okoztak a támadóknak. A Népszabadság Cao Bang tar­tományban járt tudósítójának a helyi védelmi alakulatok egyik parancsnoka elmondta, hogy a tartomány azonos nevű székhe­lyéért heves harcok folynak, a kí­nai agressziós csapatok azonban nem tudták elfoglalni a várost. A harcokban vietnami oldalon a he­lyi erők mellett részt vesznek a vietnami néphadsereg reguláris erői is. Cao Bang tartományi szék­helyt egyébként már a harcok megindulásának első napjaiban kiürítették, az oda vezető úton sok teherautóval, szekéren vagy gya­logosan menekülő emberrel lehet találkozni. A tartományban folyó harcok során az elmúlt huszon­négy órában a vietnami néphad­sereg katonái és a helyi lakosság­ból álló csapatok több száz kí­nai katonát tettek ártalmatlanná. Közben Vietnam-szerte üzemek­ben, termelőszövetkezetekben és egyetemeken nagygyűléseket tar­tottak, ahol fiatalok kérik frontra küldésüket. A kínai agresszorok Vietnam északi tartományaiban több irány­ban is igyekeznek erősíteni a tá­madást, fokozzák expanziójuk mé­reteit — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség. Peking friss alakulatokat dob át a hadszíntér­re, és arra törekszik, hogy az el­foglalt területeket megtartsa és bekebelezze. A vietnami fegyveres erők min­den fronton visszaverik az agresz­­szorok elkeseredett rohamait, nagy veszteségeket okoznak az ellen­ségnek emberekben és hadifelsze­relésben egyaránt. A kudarcoktól felbőszült kínai betolakodók a békés lakosságon töltik ki bosz­­szújukat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd este újabb ülésen foglalko­zott a délkelet-ázsiai helyzettel. Ha Van Lau, Vietnam állandó ENSZ-képviselője kijelentette: " Mindazok a megoldások, amelyek Kína Vietnam elleni agresszív há­borúját az állítólagos kambodzsai kérdéssel kapcsolják egybe, tör­vényesíteni próbálják Kína Viet­nam elleni agresszióját és a pe­kingi vezetők expanzionista-he­­gemonista politikáját bátorítják.­­ Ha Van Lau újra felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy szi­gorúan ítélje el Kína Vietnam el­leni invázióját, követelje az ag­resszió azonnali beszüntetését, a Vietnam területére behatolt csa­patok teljes és feltétel nélküli ki­vonását és Vietnam szuverenitá­sának, területi integritásának Kí­na általi teljes elismerését. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője is­mét hangoztatta, hogy elutasít minden olyan tervezetet, amely egyenlőségjelet próbál tenni a Vietnam elleni kínai agresszió és a Kambodzsának nyújtott vietna­mi támogatói közé.­­ A Biztonsági Tanácsnak — hangsúlyozta a Szovjetunió kép­viselője — világosan állást kell foglalnia a kínai agresszió ellen. Csak az agresszor csapatainak Vietnam területéről való azonnali kivonása állíthatja helyre a bé­két a délkelet-ázsiai térségben. Bármiféle olyan határozat vagy felhívás, amely nem ítéli el Kínát és nem követeli csapata­ina­k­ azon­­nali kivonását, az agresszor pozí­ciójának megszilárdításához ve­zethet a már elfoglalt területe­ken, mint ahogyan ez már nem­egyszer megtörtént a múltban. A vitában Young amerikai és Richard brit ENSZ-képviselő is felszólalt. Andrew Young a ko­rábbi amerikai állásponttal össz­hangban ismét egyenlőségjelet tett Kínának és Vietnamnak a délkelet-ázsiai viszályban betöl­tött szerepe közé. Ivor Richard Younghoz hasonlóan szintén nem tett különbséget a megtámadott és a támadó között. Vietnam nem tárgyal mindad­dig, amíg kínai csapatok vannak az ország területén — hangoztatja a Nhan Dán, a Vietnami Kom­munista Párt központi lapja Pe­king nem hivatalos, képmutató „tárgyalási” javaslatait kommen­tálva. Khomeini egységfelhívása az iráni forradalmi erőkh­öz A síita vallási vezető visszavonul Qum városába . (Kiküldött munkatársunk telex­jelentése.) Iránban a helyzet továbbra is bonyolult. Nem csökken a Kho­­meini körül csoportosuló erők kö­zött a feszültség Ami a fegyveres incidenseket illeti, a fővárosban csak éjszaka zajlanak le kisebb összecsapások, láthatólag az ellen­­forradalmi csoportok, a volt titkos­­rendőrségből alakult bandák tá­madják az ellenőrzőpontokat, az objektumok őrszemélyzetét. Szór­ványos lövöldözések robbantak ki tegnap éjjel Tabrizban, amely a legutóbbi napokban az ország leg­nyugtalanabb városa volt. Az isz­lám rendőri egységek forradalom­ellenes elemeket vettek őrizetbe. Folytatódik a megdöntött rezsim olyan katonatisztjeinek a felderí­tése, akik lövettek a monarchia eltörlését követelő tüntetőkre. A hadseregben gondot okoz, a katonák tekintélyes része, némely jelentések szerint, 40—50 százalé­ka, még mindig nem tért vissza a laktanyákba, bár a hatóságok már többször felszólították őket erre. Szerdán az iszlám hadsereg főha­diszállása nevű szerv, sürgette a fegyveres erőket, hogy hagyják fi­gyelmen kívül a sajtóban megje­lent felhívásokat, s ne kapcsolód­janak be a politikai események­be. Azt tanácsolják a tiszteknek, hogy állásfoglalásaiv­al, javasla­taikkal forduljanak az iszlám for­radalmi bizottságok elnevezésű helyi hatalmi szervezetekhez. Ma Qumba, a síiták szent váro­sába utazik várhatóan hosszabb időre Khomeini. A főpap minden bizonnyal ily módon kívánja bő­víteni az ideiglenes kormány ha­táskörét, egyszersmind jobban az előtérbe juttatni a nálánál rugal­masabb álláspontúnak ismert Ta­­leghanit, Teherán egyházi vezető­jét. Khomeini szerdán beszédet mon­dott Teheránban. Ebben összefo­gást, további egységet kért a nép­től, hogy szembenézhessen a for­radalmat veszélyeztető fenyegeté­sekkel. A korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a baloldalnak címezte mondandóját. A progresszív beál­lítottságú fedajinok és mudzsahi­­dok (a városi gerillák) a forradal­mi folyamat továbbvitelére tö­rekszenek, s ezt a vezetés mind­inkább mélyülő gyanakvással fi­gyeli. A fedajinok ismételten saj­tóközleményben hívják fel a fi­gyelmet arra, hogy tovább kell folytatni a haladó irányú fejlő­dést, ám ennek legfőbb veszélyez­tetője a megbuktatott rezsim hí­veinek, kiszolgálóinak szervezke­dése. Emellett a fedajinok közle­ménye utal a mostani helyzet egyik gyakran háttérbe szoruló, ám kulcsfontosságú elemére, han­goztatva, a forradalomnak konk­rét, sürgős lépéseket kell tennie a leginkább rászorulók, a legszegé­nyebb néprétegek felemelésére. Az Ettelaat című teheráni lap nyilvánosságra hozta az iráni Nép­párt (Tadeh) nyilatkozatát. Ez hangsúlyozza, hogy az iráni Nép­párt szabad tevékenysége elvá­laszthatatlanul hozzá tartozik az iráni demokráciához. Az iráni tár­sadalom problémáinak megoldása lehetetlen a Néppárt szabad tevé­kenysége, s a politikai és társa­dalmi életben játszott hatékony részvétele nélkül. Dunai Péter _______________________is MAI SZÁMUNKBAN: A negyvenezernél is számít a húsz hektár Földek gazda nélkül (4. oldal.) Tudósítóink jelentik A pártoktatásról (5. oldal.) Prágai tudósítónk csehszlovák szállítók között (2.) A KGST autógyára (6. oldal.) Havannai levél Az Ifjúság Szigetén (6. oldal.) A hét filmjei (7. oldal.) Könyvekről (7. oldal.) Több mint 250 jogi előadás (8. oldal.) Szót kér az olvasó (10. oldal.) Szovjet-NDK külügyminiszteri tárgyalások Szerdán Moszkvában megkez­dődtek a tárgyalások Andrej G­ro­mi­ko, a Szovjetunió és Oscar Fi­­scher, az NDK külügyminisztere között. Fischer a szovjet kormány meghívására kedd este érkezett Moszkvába. A szerdai megbeszélésen a nem­zetközi kérdések közül a legna­gyobb figyelmet a béke megszi­lárdítása és a nemzetközi helyzet stabilitása problémáinak szentel­ték. Megvitatták a távol-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetet, és szó volt a két ország külpolitikai te­vékenységének egyeztetéséről is. (MTI) SALT-találkozó Genfben Szerdán Genfben újabb megbe­­sz­élést tartott a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásával kap­csolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia küldött­sége szerdán Genfben megbeszé­lést folytatott a nukleáris fegyver­­kísérletek teljes és általános betil­tásáról rendelkező szerződés ki­dolgozása céljából. (TASZSZ) Általános választások Spanyolországban­ ­ MADRIDI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Spanyolországban 21 napos, sú­lyosabb incidensektől mentes kor­teshadjárat után ma tartják az általános választásokat. A 350 képviselői helyre 5687 jelölt, a 208 szenátori mandátumra pedig 1382 pályázik. A szavazáson csaknem 27 millióan vehetnek részt, ami a korhatár leszállítása folytán há­rommillióval több, mint az 1977. júniusi választásokon. Kérdés azonban, milyen lesz a részvételi arány: az átlagosnál nagyobb tá­volmaradás ugyanis a centrista kormánypárt százalékait ronthat­ja. A választások kimenetelét be­folyásolhatja, hogy a spanyol ka­tolikus egyház, valláserkölcsi el­vekre hivatkozva, gyakorlatilag eltanácsolta a szavazókat a bal­oldali pártoktól. Feltűnést kel­tett, hogy a politikai kampányt záró televízióbeszédében Suárez kormányfő, a centrista párt elnö­ke, láthatóan a konzervatív ré­tegeknek szólva, „a marxista pár­tok materializmusával”, az abor­tusszal, a világi oktatással és va­lamiféle kollektivista gazdaság képzetével igyekezett elriasztani a választókat a közvélemény-ku­tatások szerint előretörő szocialis­táktól. A centristák azzal érveltek, hogy a választások tétje a társa­dalmi rendszer, valójában azon­ban, erről természetesen szó sincs. A választások küszöbén a mad­ridi sajtó szinte egyöntetűen úgy véli, hogy abszolút nyertes híján végül kompromisszumos koalíciós kormánya lesz Spanyolországnak; ennek összetétele és irányzata persze a végeredmény és a maj­dani tárgyalások függvénye. Az SKP, amely az ország közvetlen társadalmi, gazdasági problémái­nak mielőbbi orvoslását célzó, ál­talánosabb összefogást feltételező programmal indul a választáso­kon, egy esetleges szűk koalíció helyett a három legnagyobb par­lamenti pártra és a legjelentő­sebb nemzetiségi csoportokra tá­maszkodó kormányzati alternatí­vát ajánl. Serény Péter

Next