Népszabadság, 1979. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

• | ' A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ *a *wjbf*ry.wgiJg»l»a*& 1979. április 1., vasárnap A M­­AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVII. évfolyam 77. szám Szervezés és ellátás A kereskedelemnek az a beje­lentése, hogy az üzletek nagy cso­portját a hét egyik munkanapján este 8-ig tartják nyitva, általános helyeslést váltott ki. A boltok és áruházak nyitvatartási idejének mostani meghosszabbításával a számítások szerint országos átlag­ban 3—4 százalékkal nő az üzle­tekben a nézgelődésre, érdeklődés­re, vásárlásra fordítható idő. Ezt az intézkedést folyamatosan újabbak követik majd a célból, hogy az üzletekben és áruházak­ban az eddiginél jobban, gyorsab­ban szolgálhassák ki a vevőket. Lényegében munkaszervezési in­tézkedésről van szó, és a munka- és üzemszervezési megoldásokra a továbbiakban is nagy szükség lesz. A kereskedelmi munka- és üzemszervezés közvetlenül hat az áruellátásra. A meglevő árumeny­­nyiség és választék megrendelésé­nek, szállításának és forgalomba hozatalának racionális, az eddigi­nél jobb megszervezése nagymér­tékben javíthat az áruellátás­ mai színvonalán, mint ahogyan a szer­vező munka elhanyagolása óhatat­lanul az ellátás romlásához ve­zet. A belkereskedelmi miniszter állapította meg az ellátási felada­tokról tartott egyik legutóbbi be­számolójában,­hogy például „1977- ben, de főleg 1978-ban a szállítási problémák miatt az áruellátás idő­leges és helyi zavarai sokkal na­gyobbak voltak, mint jó szállí­tás esetében lettek volna”. Sok területen lehet és kell ja­vítani a kereskedelem szervezett­ségét. A már említett áruszállítás — amelynek színvonala nagyrészt a szervezésen múlik — az utóbbi években nem javul kielégítő arány­ban. A szállítási apparátusok tár­gyi és személyi feltételei és kö­­ö­rülményei nem tartottak lépést a növekvő árumennyiséggel, a bő­vülő áruválasztékkal. A kísérlete­zésen túl semmit sem haladtak például előre az éjszakai áruszál­lítás bevezetésében, holott ez most már elodázhatatlan feladat. Az éjszakai szállítással a szállítá­si eszközök, a teherautók kihasz­nálása a mainak a négyszeresére (!) lenne növelhető. Az eladással foglalkozók pedig fejenként és át­lagosan napi egy órával tudnának többet foglalkozni a vevőkkel. Sok százmillió forintos beruházásokat, sok ezer új munkaerőt pótolna a szállítás gyökeres átszervezése, összefügg a szállítással az úgy­nevezett közvetlen beszerzés kér­dése. Ez azt jelenti, hogy a kis­kereskedelmi vállalat vagy akár a bolt közvetlenül a termelő gyár­tól rendeli meg, szerzi be az árut, ily módon a termék a nagykeres­kedelem közbeiktatása nélkül gyorsabban, egyből jut el az elő­állító munkástól az elfogyasztó vevőig. (Aki természetesen ugyan­az, hiszen mindenki termelő is, fo­gyasztó is.) A közvetlen árube­szerzés jó hatással van az árukí­nálat választékára, hiszen a kis­­kereknek, a boltoknak illik legin­kább tudniuk, milyen árura van szüksége saját vevőkörüknek, s ily módon az igényeknek jobban megfelelően állíthatják össze az áruválasztékot. Persze a közvet­len beszerzés megvalósítása nem­csak a kiskereskedelmi vállalaton múlik. Az ipari vállalatok egyike­­másika ugyanis igen sokszor ki­köti, hogy csak a nagykereskede­lemmel és csakis nagy tételekről hajlandó tárgyalni. Igen jó példák vannak a közvet­len beszerzés sikerére és eredmé­nyeire, elsősorban az élelmiszer­szakmában. Viszont jobban kel­lene hasznosítani a közvetlen beszerzés előnyeit a ruházati szak­mában, mert ezáltal meggyorsul­na a divatos, az új termékek for­galomba hozatala. A nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek esetében pedig — mint amilyenek a bú­torok, a háztartási gépek — a minta utáni árusítással, a gyári raktárból közvetlenül a lakásra szállítással stb. lehetne fokozato­san csökkenteni a szállítással, a többszöri raktározással és átraká­sokkal és mindezek adminisztrá­ciójával foglalkozó túlzott mére­tű apparátust. Ha már az apparátusnál tar­tunk, említsük meg: a kereskede­lemben meglehetősen magas az úgynevezett nem termelő létszám. 1977-ben az áruházak igazgatásá­val, áruforgalmi és számviteli te­vékenységével és az adminisztrá­cióval foglalkozott a teljes létszám 31 százaléka, a tüzelő- és építő­anyag-kereskedelemben majdnem 40 százaléka. A nagykereskede­lemben ez az arány olykor még az 50 százalék fölé is megy, amit csak részben magyaráz a munka jellege. Elsősorban az adminiszt­rációval foglalkoztatott dolgozók száma sok. Ezen a vállalatoktól kért, gyakorta felesleges jelenté­sek és információk csökkentésével, jobb munkaszervezéssel lehetne változtatni. A szükséges mértékre csökkentett adminisztráció ugyan­is nemcsak kisebb bürokráciát je­lentene, de jelenthetné azt is, hogy sokan az íróasztalok mellől a pultokhoz állnának. Amit azért is érdemes hangsúlyozni, mert sok helyütt éppen a legképzettebb ke­reskedők körmölik a papírokat tényleges kereskedés helyett. Hogy egy jó szervezési intézke­dés milyen közvetlenül hat az áruellátás színvonalára, azt meg­győzően bizonyítja az utóbbi évek legnagyobb szabású kereskedelem­szervezése, az önkiszolgálás ál­talános bevezetése. Enélkül a szervezési-forgalmazási módszer nélkül ma már nehéz volna ke­reskedni. Ez az egyöntetűen sike­res akció azonban az utóbbi évek­ben már nem fejlődik a kívánt mértékben. Az Országos Piacku­tató Intézet egyik friss felmérése szerint a vásárlási idő az ország üzletei közül éppen a fővárosi ön­­kiszolgáló élelmiszerüzletekben a leghosszabb. Bizonyos szaküzle­tekben, például a vegyiáru-, a vas-műszaki és a kultúrcikkbol­­tokban az egy dolgozóra jutó át­lagos eladási forgalom önkiszol­gálással ma már kisebb, mint ha­gyományos módon. Az önkiszolgálás hatékonyságá­nak s vele az áruellátás színvo­nalának ez a romlása lényegében azért történt, mert a vállalatok — néhány, például az Újpesti, va­lamint a Kőbányai Közért Válla­lat stb. kivételével — az önki­szolgálást, mint szervezési formát nem fejlesztették tovább, nem korszerűsítették. Cikkünk nem kívánja felsorol­ni a kereskedelem számtalan, sok­rétű és nehéz szervezési munkáit, és e munkák megvalósításához sem adhat többet, mint azt az ide­kívánkozó óhajt, kívánságot, hogy e téren a mainál gyorsabban, na­gyobbakat lépjünk előre. Különö­sen Budapesten van erre szükség. Ismét a belkereskedelmi minisz­tert idézzük: „A fővárosban kép­telenek leszünk a vásárlási körül­mények mai szintjét fenntartani, ha a munka- és üzemszervezésben nem tudunk előrelépni.” Nem fe­ledjük természetesen, hogy az áru­ellátás javításának fő eszköze a több és a keresletnek választék­ban, minőségben megfelelő áru, valamint a bolthálózat mennyiségi gyarapítása. De mindinkább nél­külözhetetlen a jobb munka- és üzemszervezés is, amely, s ez ko­rántsem lebecsülendő szempont, nem annyira pénzen­, beruházá­son, anyagiakon múlik, hanem akaraton és elhatározáson. Buzási János Értékesebb termékek: javuló minőség Eredményesen dolgozó vállalatok jelentései az első negyedévi munkáról Elkészült a nagyüzemek első negyedévi gyorsmérlege, amelyek közül jó néhány a korábbinál gazdaságosabb, javuló munkáról, jó eredményekről tájékoztat. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például a koráb­bi időkben gyakran tapasztalt év eleji visszaesés ezúttal elmaradt: a gyáróriás három hónap alatt 4,2 milliárd forint értékű készárut bocsátott ki, közte 30 ezer autó­busz, tehergépkocsi, egyéb jármű számára gyártott kifogástalan mi­nőségű futóművet. Ezenkívül el­készítettek csaknem hétezer nagy teljesítményű motort, 300 ka­miont, félezer mezőgazdasági munkagépet. Vetőgépeik már az idei tavaszi mezőgazdasági mun­kákat is segíthetik. A győriek első negyedévi termékeiknek több mint felét exportálták. Sikerrel kezdték meg annak a program­nak a végrehajtását is, amely­nek nyomán idei tőkés kivitelük értéke 10 millió dollárral haladja meg a tavalyit. A gazdálkodás javulásának je­lei tapasztalhatók az ország leg­nagyobb timföldgyárában, Ajkán, és a legtöbbet termelő alumí­­niiumkohóban, Inotán. Az Ajkai Timföldgyárban az első negyed­évben 2 százalékkal csökkentet­ték a timföld előállítási költségét; ezt szervezettebb munkával, ész­szerűbb anyag- és energiagazdál­kodással, a karbantartás korsze­rűsítésével érték el. A vállalat szakemberei a múlt év végén olyan körültekintően újították fel a gépparkot, hogy az első negyed­évben a tervezett leállásokra sem volt szükség, így végig folyama­tosan dolgozhattak, a kapacitás teljesebb kihasználásával. Az Ino­­tai Alumíniumkohóban az alap­anyaggyártásról most már foko­zatosan rátérnek az értékesebb alumíniumtermékek készítésére a többi között az igen keresett tubusok és huzalok előállítására. Sorra leállítja elavult berende­zéseit a Borsodi Vegyikombinát, hogy a korszerű gépeket jobban, gazdaságosabban használhassa ki. Az év elején megszüntették a régi marónátronüzemet; már ki­zárólag­­ a korszerű elektrolízis­üzemben gyártják e fontos alap­anyagot; ebben egy-egy tonna marónátron előállításához 200 ki­lowattórával kevesebb energia szükséges, s mivel az alapanya­gokkal is takarékoskodnak, csu­pán ebben az üzem­ben több mil­lió forint megtakarítással számol­nak az év végéig. Kiemelkedő termelési eredménnyel zárta az első negyedévet az Ózdi Kohá­szati Üzemek rúd-dróthengermű­­ve is. A gyáregység szocialista brigádjai 76 ezer tonnás henger­lése tervükön felül március vé­géig csaknem 12 ezer tonna jó minőségű hengereltárut adtak. A korszerű ózdi hengermű szocia­lista­ brigádjai az idén már tu­catnyi termelési rekordot állítot­tak fel, a korábbinál hatékonyab­bá téve termelésüket. • Egyiptom elleni intézkedéseket hoztak a bagdadi értekezlet részvevői Tizennyolc arab állam hazarendeli kairói nagykövetét A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági miniszterek elhatározták: „egy hónapon belül kidolgozzák azokat az intézkedé­seket, amelyek alkalmasak a dip­lomáciai kapcsolatok megszakítá­sára Egyiptommal” — jelentette ki szombaton Bagdadban Szabah Al-Ahmad Al-Dzsabir Al-Szabah sejk, kuvaiti külügyminiszter. Bejelentette azt is, hogy a kon­ferencia „megállapodást hagyott jóvá, amely kimondja: haladékta­lanul hazarendelik a Kairóban akkreditált arab nagyköveteket”. Az AP hírügynökség az értekez­lethez közelálló forrásra hivatkoz­va jelentette: a tanácskozáson részt vevő 18 arab ország, vala­mint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megállapodott abban, hogy: — megszüntet minden arab se­gélynyújtást Egyiptomnak; — haladéktalanul hazarendelik az összes arab nagykövetet Kai­róból ; — teljesen megszakítja a kor­mányközi kapcsolatokat Egyip­tommal — minden egyes ország tetszésének megfelelő időpontban. A UPI értesülése szerint Ku­­vait kompromisszumos formulát terjesztett elő. Ez javasolja, hogy az értekezlet fogadjon el egy, az arab államfők elé terjesztendő határozatot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását Kairóval. Szaúd-Arábia vonakodik e lépés megté­telétől. Nyugati hírügynökségek értel­mezése szerint Bagdadban egyet­értés jött létre az Egyiptommal szembeni teljes gazdasági bojkott, valamint a Szadat-rezsimmel va­ló diplomáciai kapcsolatok eset­leges megszakítása kérdésében. (MTI) Az iráni népszavazás az iszlám köztársaság mellett döntött Megdőlt egy 2500 éves császár­ság, s megalakult az iszlám köz­társaság , az iráni nép szomba­ton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldo­zattal valójában már február 11- én kivívott. A kétnapos népszavazás vég­eredményére még néhány napot várni kell, ez azonban mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a vártnál nagyobb számban járultak az urnák elé, s ezzel magyarázható, hogy a sza­vazóhelyiségeket a tervezett idő­pontnál néhány órával később, este tíz órakor zárták be. Előze­tes adatok szerint a szavazáson megjelentek mintegy 99,7 százalé­ka szavazott a forradalom veze­tője, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztársaság létrehozására. A nemzetiségek egy része — el­sősorban a kurdok és a türkmé­­nek —, a baloldali fedajinok, a Nemzeti Demokratikus Front és a nőszövetségek többsége távol maradt a szavazástól. Az iszlám köztársaság előtt ál­ló feladatok hatalmasak, hiszen még nincs alkotmány, parlament, sem végleges kormány. (MTI) OLDAL OLDAL TÁRSADALMUNK, NEMZETKÖZI POLITIKA: : A KB üléséről 3. Anvar Szadat „ . . . bemutatja önmagát 6. Csepel hagyományai a mában 4. Kambodzsában helyreáll az élet 8. Interjú az orvosok és a betegek kapcsolatáról 5. KULTÚRA: Tudni akarom! 7. -------------| Jegyzetek egy írói magatartásról 11. GAZDASÁGI ÉLET: „ - -------------------------- Beszélgetés Miért kevés a hal? 8. Major Tamással 11. Helyszíni jelentés az épülő Molnár Géza és Barabás diósgyőri acélműből 9. Tibor írásai 12-13. Vallási vezetők a leszerelésről A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyházi vezetői három­napos konzultatív találkozót tar­tottak Genfben a leszerelés kér­déseiről. A találkozó részvevői kö­zös közleményt fogadtak el, amely­ben kötelezettséget vállaltak, hogy aktívan fellépnek a SAJ­T I II. megállapodás mielőbbi megköté­séért. (MTI)

Next