Népszabadság, 1979. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1979. június 1., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVII. évfolyam 126. szám Leonyid Brezsinyev találkozója budapesti üzemek képviselőivel Az SZKP főtitkára átadta a csepelieknek az Októberi Forradalom Érdemrendet Kádár János és Leonyid Brezsnyev mondott pohárköszöntöt a díszvacsorán Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtök délelőtt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és a vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a magyar munkásosztály képviselőivel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőivel, az országos mozgalomban élenjáró kollektívák, szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek küldötteivel, állami díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Az ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. Este díszvacsorát rendeztek a párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Itt Leonyid Brezsnyev és Kádár János mondott pohárköszöntőt. Még fél 10 sem volt, amikor már megérkeztek a zászlódíszbe öltözött Parlament főbejáratához az ünneplő csepeliek. Valamenynyien viselték magas kitüntetéseiket, közöttük azt a szovjet kitüntetést is, amelyet hét csepeli szocialista brigád tagjai kaptak az 1977-es munkaversenyben elért eredményeikért. Izgatottak, ünnepélyesek voltak valamennyien. Horváth József, a Szerszámgépgyár Béke szocialista brigádjának vezetője, az emlékezetes, 1977-ben meghirdetett munkaverseny-mozgalom kezdeményezője azt mondta a körülötte állóknak: — Egyikünk se gondolta volna azon a két évvel ezelőtti sportcsarnoki nagygyűlésen, hogy munkánkkal kiérdemeljük ezt a nagy kitüntetést és személyesen Brezsnyev elvtárs hozza el nekünk. A többiek egyetértően további gondolatokat tesznek az elhangzottakhoz. Kaposvári József, a Csőgyár Béke szocialista brigádjának vezetője: — Már a hír is nagy örömmel töltött el bennünket márciusban, amikor megtudtuk, hogy az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki gyárunkat. Györkös Sándor a Szerszámgépgyárból érkezett, birtokosa a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének. Ő mondja: — Nincs megállás, az üzemben minden percet meg kell fogni, és még a mostaninál is többet, jobb minőségben, pontosabban dolgozni. Mi eljöttünk ünnepelni, de tudjuk, hogy ezzel csupán egy fejezete zárult a gyár történetének, amit csak az eddiginél becsületesebb, jobb munkával lehet, szabad folytatnunk. Aztán arra terelődik a szó, hogy szinte valamennyien találkoztak már Brezsnyev elvtárssal, amikor legutóbb párt- és kormányküldöttség élén hazánkban járva ellátogatott Csepelre. A nagygyűlésen mindnyájan ott voltak. Madarász Belőné technológus elmondja, hogy Brezsnyev elvtárs akkor meglátogatta az ő üzemrészüket is. — Nagyon készültünk, nagyon vártuk, igaz, munkaruhában, mert tudtuk, hogy csak percek jutnak arra, hogy körülnézzen a mi üzemrészünkben. De még most is visszaidézzük olykor-olykor ezeket a perceket Számomra rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy most tizenkettedmagammal harmincezer munkatársamat képviselhetem a mai ünnepségen, itt, az Országházban. Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára jókedvűen biztatja-nógatja a brigádvezetőket, indulni kellene, nehogy későn érkezzenek a terembe. A Parlament úgynevezett delegációs termében egy asztalkán már ott áll a csepeliek ajándéka. Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész Martinászt ábrázoló szobra és a történelmi becsű szikratávíró makettje. Ahogyan a brigádvezetők nézegetik az ajándékokat, szinte önkéntelenül adódik az emlékező mondat, amelyet végül is Kontra Zoltán, a Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár brigádvezetője fogalmaz meg: — Messzire nyúlnak a magyarszovjet barátság, a munkásszolidaritás emlékei. Ennek a szikratávírónak az eredetijén, amely a mi gyári munkásmozgalmi múzeumunkban áll, Pór Ernő, a Magyarországi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja 1919. március 22-én délután 5 óra 20 perckor Lenin elvtársnak küldte az üzenetet, hogy az előző nap éjszakáján a magyar proletariátus meghódította az államhatalmat, megteremtette a proletariátus diktatúráját, és üdvözli Lenint. Amikor meglátom a szikratávíró mását, mindig eszembe jut, hogy Csepelnek milyen nagyszerű a múltja, már hat évtizeddel ezelőtt is a magyar proletariátus élvonalában járt. Tíz órakor érkezett Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár János kíséretében az Országház delegációs termébe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Iván Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszteria(Folytatás a 2. oldalon.) Brezsnyev elvtárs üdvözli a magyar munkásosztály képviselőit. Az Országház delegációs terme: balról Brezsnyev elvtárs és a magyar vezeték; velük szemben Ernszt Antal; jobbra a budapesti üzemek küldöttei.