Népszabadság, 1979. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

1979. június 1., péntek NÉPSZABADSÁG Felkészült a konzervipar a szezonra * Előtérben a minőség — Növekvő export — Új paradicsomsüm­lő, almalényező üzemek (Tudósítónktól.) Az alkalomhoz illően, a szezon kezdetén a Nagykőrösi Konzerv­gyárban tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Mihalász Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója, aki egyben a Zöldség-Gyümölcs Koordinációs Operatív Bizottság elnöke is. El­mondotta, hogy az idén a felvá­sárló és a feldolgozó vállalatok összesen mintegy 3 millió tonna zöldség és gyümölcs átvételére kötöttek szerződést a termelőkkel. Zöldségből 9, gyümölcsből pedig 13,5 százalékkal nagyobb mennyi­ségre szerződtek az eredetileg ter­vezettnél. Ez érthető, hiszen a ker­tészeti ágazatok rendkívül érzéke­nyek az időjárásra. Megtörténhet, hogy kedvező időjárás esetén 30 százalékkal több, kedvezőtlen idő­járás esetén pedig 30 százalékkal kevesebb terem ezekből a termé­kekből. Valamennyi felvásárló vállalat és feldolgozó üzem már a szerző­déskötés idején igyekezett tisz­tázni partnerével, a mezőgazda­­sági üzemmel, hogy az idén az ed­diginél is magasabbak a minőségi követelmények. Ugyancsak na­gyon fontosnak tartják a megfe­lelő együttműködést a termékek betakarítása, átvétele idején. Ez a feltétele annak, hogy a mezőgaz­dasági üzemek zavartalanul, biz­tonságosan értékesíthessék termé­keiket, a gyárak pedig folyamato­san dolgozhassanak. A felkészülésről szólva elmon­dotta, hogy a konzervgyárak az idén 10,4 százalékkal tervezik nö­velni árutermelésüket. Ez lehetővé teszi, hogy a rubelelszámolású exportjukat 5,5 százalékkal, a tő­kés exportot pedig 15,4 százalék­kal növelhessék, s ugyanakkor bel­földre mintegy 13 százalékkal több árut adjanak, mint tavaly. Nem sok idő múlva beérik a tartósításra szánt zöldborsó. A gyárak felkészülten várják, a fel­­dolgozóvonalak teljesítménye le­hetővé teszi, hogy zavartalanul tartósíthassák ezt a nagyon fontos, keresett terméket. Kedvezőnek tekinthető, hogy Hatvanban, Sze­geden és Nyíregyházán új, nagy teljesítményű paradicsomsűrítő be­­rendezések léphetnek üzembe. Sok gondot okozott eddig az uborka feldolgozásánál az osztályozógépek hiánya. Ezért 12 osztályozógépet bérelnek a magyar konzerveket vásárló tőkés cégektől kooperációs megállapodás alapján. Ehhez csat­lakozik öt nagy üvegzáró auto­matagép is. A hőkezelés korszerűsítésére négy alagútpasztőrözőt állítanak üzembe. Kalocsán és Szegeden új fűszerpaprika-szárító berendezés üzembe helyezésével az idén már meggyorsíthatják a fűszerpaprika szárítását, ezzel is javítva a ter­mék minőségét és csökkentve a tá­rolási veszteséget. Jelentős beru­házásnak tekinthető a Nyíregyházi Konzervgyár vajai telepén létesí­tett korszerű almalényező üzem. Ez lehetővé teszi, hogy a tőkés piacon jól értékesíthető almalé­­sűrítmény exportját az idén 3350 tonnával növeljék. Gazdagodik az egészségügyi hálózat Bács-Kisku­nban (Tudósítónktól.)­­ Kilábal az elmaradottságból Bács-Kiskun megye egészségügye. Még az 1950-es években is nagy volt ezen a vidéken a csecsemő­­halandóság, s a szüléseknek alig több mint 40 százaléka zajlott le egészségügyi intézetben. Napjainkra jelentős fejlődést értek el a körzeti orvosi szolgá­lat megszervezésében, 218 körzeti rendelő működik a megyében, s az egy körzetre jutó lakosok szá­ma alig haladja meg a két és fél ezret. Ez az arány valamivel rosszabb az országos átlagnál, bár igaz, hogy a tanyai lakosság ellá­tása sajátos gond. A községeken kívül több mint ötven külterületi rendelőben tar­tanak rendelést; ezeket jobbára a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok alakították ki és tartják fenn. Néhány nagyközség­ben — például Tiszakécskén, Já­noshalmán — megszervezték a tanyán élő betegek orvoshoz szál­lítását is. Sokat javult a szakor­vosi ellátás. Erre néhány adat: a megye városaiban és öt nagyköz­ségében 34 körzeti gyermekorvos dolgozik (1960-ban csak hárman voltak!). A szakrendelői, szakor­vosi órák száma 1960-tól 1978-ig megháromszorozódott, de még így is elmarad az országos átlagtól. Az elmúlt tíz évben új rendelő­­intézet épült Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán, s új szárny­nyal bővült a kecskeméti inté­zet. A kalocsai rendelőintézetet az idén adják át. Még mindig nagy a zsúfoltság Kecskeméten, de Kunszentmiklós körzetében sem megoldott a szakorvosi ellátás. A fekvőbeteg-ellátás is sok gonddal küszködött, míg elérte azt, hogy a kórházi ágyak száma 3700-ra növekedett. Az utóbbi másfél évtizedben épült meg a kiskunhalasi kórház, a kecskemé­ti traumatológiai épület és a két belgyógyászati pavilon. Baján is fejlesztették a kórházat, Kalocsán pedig befejezés előtt áll a rekonst­rukciós program. Mindezek elle­nére néhány beteg még mindig hosszú, több hetes várakozásra kényszerül, míg a kórházba jut. Remélhető, hogy az új kecskeméti kórház átadásával lerövidül ez az idő is. A szociális gondoskodást — ép­pen a tanyai­­településviszonyok miatt — szívügyüknek tekintik az egészségügyi szakemberek. A szétszórtság, a nagy távolság, az átlagosnál is rosszabb demográ­fiai helyzet, a tanyavilágban ma­gukra maradt idős emberek sorsa indokolja a lakosság szociális gondoskodásának további kiemelt javítását. A házi betegápolást nemcsak a főfoglalkozásúak, ha­nem több száz társadalmi aktivista is végzi, az öregek napközi ottho­naiban pedig 1500 hajlott korú ember tölti el napjai egy részét. A szociális otthonok befogadóké­pessége szűkös, ám a Naplemente című televíziós film hatására szé­les körű és sikert hozó társadalmi mozgalom bontakozott ki Bács- Kiskun megyében. Ennek eredmé­nyeképpen terven felül két szo­ciális otthont építenek Lajosmi­­zsén és Kiskunhalason. T. E. Fejlesztik a Bodrogköz ár- és belvízvédelmét (Tudósítónktól.) A Bodrogköz 30 ezer lakost számláló 23 települése és az itteni mezőgazdasági üzemek biztonsá­gának fokozásáért tervszerűen folytatódik a 607 négyzetkilomé­ter kiterjedésű terület ár- és bel­vízmentesítése. A terület ármentesítése a múlt század közepén kezdődött. A bel­vízrendezés átfogó terve 1930-ban­­ készült el, s egy évtized múltán építették ki a rendszer gerinccsa­torna-hálózatát és mellékcsator­náit. Ez a jelenlegi védekezési rendszernek is alapja. Ma már azonban a vízelvezető csatornák hossza nem elégséges, az átemelő művek korszerűtlenek, a táblák, tömbök önállóan nem víztelenít­hetők. Ez az oka annak, hogy az elöntések terjedése napjainkban is igen nagy, tartósságuk és az okozott kár jelentős. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tervei szerint a jelen­legi tervidőszakban 50 millió fo­rintot költenek a Bodrogköz bel­vízrendezésére, a csatornahálózat bővítésére, a műtárgyak korszerű­sítésére, valamint altalaj­szabá­lyozásra és meliorációra. A mun­kák zömét a bodrogközi vízgaz­dálkodási társulat végezteti. Az árvízi elöntésektől összesen 109 kilométer hosszú árvédelmi töltés óvja a Bodrogközt, kéthar­mada a Tisza jobb partján, egy­­harmada a Bodrog bal partján hú­zódik. A Bodrog töltését Viss­­től az országhatárig folyamato­san magasítják és erősítik: az év végére az eddigi legmagasabb víz­szint fölött 1,2 méter magasságot ér majd el. Ezzel a 10 éve meg­kezdett bal parti fejlesztés befe­jeződik. A Tiszán 1980 végére 21 kilométeres szakaszon éri el a töltés az előírt méreteket. Külön figyelmet fordítanak Tiszakarád és Cigánd községek ármentesíté­sére. A belvízrendszer fejlesztésének fő szempontjai, hogy a mezőgaz­dasági termelés biztonságosabbá váljon. A védő- és üzemi műve­ket úgy építik ki, hogy a 10 éves gyakoriságú nagy belvizek is 14 nap alatt,, helyenként 3—5 nap alatt eltávolíthatók legyenek. Nyíregyházán a Szamuely Tibor repülő- és modellező emléktúra részvevői Csütörtökön megérkeztek ha­zánk területére a Magyar Honvé­delmi Szövetség és szovjet test­vérszervezete — a Dosznaj — ál­tal rendezett Szamuely Tibor re­pülő- és modellező emléktúra részvevői. Elsőként Szamuely Tibor nyír­egyházi szobránál és a szülőházá­nak falán levő emléktáblánál rót­ták le kegyeletüket a nagy forra­dalmár emléke előtt, majd részt vettek a Bessenyi György Tanár­képző Főiskolán rendezett emlék­­kiállítás megnyitásán. Délután a nyíregyházi repülőtéren folytató­dott az ünnepségsorozat. A me­gyeszékhely gyárainak, üzemei­nek, iskoláinak képviselői mel­lett ott voltak a túra összes részt­vevői, megjelent A. P. Silvn altá­bornagy, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Dosznaj központi bizottsá­gának elnökhelyettese és Kiss La­jos vezérőrnagy, a Magyar Hon­védelmi Szövetség főtitkára. A túra részvevői pénteken folytat­ják útjukat: Debrecen, Gyöngyös és Gödöllő érintésével vasárnap érkeznek meg a fővárosba. FELÚJÍTOTT ALKOTÓHÁZ Hosszú szünet után ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képző­művészeti Alap 5. számú kecskeméti alkotóháza. A század elején épült, kastélyszerű épületet az elmúlt évben teljesen felújították: a főépületben tíz, műteremmel ellátott lakást alakítottak ki. Ma az ország legmodernebb, legkényelmesebb alkotóháza a kecskeméti. (Karáth Imre felvétele / MTI Fotó.) Nem kiváló áru! Kivonták a forgalomból az Akrilán lakkot A Kiváló Áruk Fórumának titkársá­ga néhány hete úgy rendelkezett, hogy a Budalakk Festék- és Műgyantagyár Akrilán elnevezésű aerosolos színtelen lakkján nem használható a megkü­lönböztetett KAF jelzés. A KERMI ja­vaslatára történt intézkedést most újabb szankció követte: az érintett ter­méket kivonták a forgalomból. A hatósági ellenőrzések során és a nagykereskedelmi vállalatok megbízá­sából végzett vizsgálatok alapján ugyanis megállapították, hogy az Ak­rilán nem felel meg a követelmények­nek, 1978-ban és 1979-ben minőséghi­bás, sőt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan tételek kerültek forga­lomba. A lakkbevonat a fémfelülete­ken gyengén, rosszul tapad, rideg, ru­galmatlan, ütésállósága csekély. A rejtett gyártási hiba miatt az Ak­rilon további árusítását megtiltották, s intézkedtek, hogy a terméket haladék­talanul vonják ki a forgalomból. A KERMI felhívta a nagykereskedelmi vállalatokat arra, hogy esetleges új té­telek átvétele, kiszállítása előtt végez­tessenek ellenőrző minőségvizsgála­tot. (MTI) m­hi­mummmmmm KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Sugárzások a világűrben. 8.37: Örökzöld dallamok. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Hívogató. 10.35: Verseit elmondja Vas István. 10.40: Brahms-művek. 11.00: Gondolat. 11.45: Altáriák. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.57: Szervánszky Endre műveiből. 14.30: Gulyás László: Első szerelem. 14.44: Magyarán szólva . .. 15.00: Együtt a közös úton; Leonyid Brezsnyev és Kádár János be­széde. 16.05: Romantikus muzsika. 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Népzene. 17.55: ,,új matekot” tanul a gyerek. 18.30: Esti magazin; Leonyid Brezs­nyev és Kádár János beszéde. 19.30: Népdalok. 19.55: Kispesti irodalmi séta. 20.38: Beethoven-művek. 21.30: Rang­adó. 22.20: Sokasodó kérdőjelek. 22.30: Kodály: Szólószonáta gordonká­ra. 22.58: Operarészletek. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.20: Kína 30 éve. 8.33: Népzenei Hangos Újság. 9.13: Johann Strauss műveiből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvünk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei fel­vételeiből. 13.30: A zene titka. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Rivaldafényben. 17.00: Hapci. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Magyar operaénekesek: Rösler Endre. 19.13: Könnyűzenei újdonságok. 19.33: A víg özvegy. Részi. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: A tegnap slágereiből. 22.20: A cornwalli kalóz. Részi. 23.15: Verbunkosok, nóták. 3. MŰSOR 8.08: Bach-művek. Szt. 9.23: A bibliás ember. Részi. Szt. 10.07: A kamarazene kedvelőinek. Szt. 11.05: Zenekari muzsika. Szt. 13.07: Weber: Oberon. 3 felv. opera. Szt. Közben. 14.01: Könyvszemle. 15.41: Carissimi-művek. 16.09: Fra Filippo Lippi. 16.30: Tip-top parádé. Szt. 17.00: Zenekari muzsika. Szt. 18.00: Sínpályák. 18.30: Bemutatjuk új felvételeinket. Szt. 18.46: Fekete-Afrika zenéjéből. 19.05: Hangfelvételek felsőfokon. Szt. 20.00: Manon Lescaut. Részi. Szt. 20.53: A dzsessz történetéből. 21.33 : 2000 felé. 22.08: Új lemezek. Szt. TELEVÍZIÓ 8.05: Tévétorna (sz.). 8.10: Fizika (s. o.). 15.00: Együtt a közös úton (sz.). 15.50: Hírek. 15.55: Szibéria ifjúsága (sz.). 16.15: Galambok (sz.). 16.25: Játék a betűkkel. 16.50: Pannon krónika. 17.20: öt perc meteorológia. 17.30: Látókör. 18.10: Könyvsátor. Mától kezdve hét adásban mutatja be a televízió az ünnepi könyvhétre megjelent újdonságokat. A gazdag válasz­tékban a képzőművészeti, világ­­irodalmi és a költészet gyöngy­szemeit közreadó kötetek mel­lett: természetesen helyet kap­nak a mai magyar prózát bemu­tató művek is. 18.30: Esti mese. 18.40: Tévétorna (sz.). 18.45: Delta. 19.50: Gyermekeink. Dokumentumfilm. (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Együtt a közös úton. összefog­laló a szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatásának eseményeiről, valamint Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János rádió- és televízióbeszédének is­métlése (sz.). 20.50: Mire megvénülünk 4. r. (sz.). 21.45: Hétköznapok a kozmoszban (sz.). 22.20: Egy nyári nap percei Győrött (sz.). 22.45: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR: 20.00: Elisza Virszaladze zongorázik (sz.). 20.35: Öt perc meteorológia. 20.40: Délsarki nyár. Ausztrál film (sz.). 21.10: TV Híradó 2. (sz.). 21.35: Kisfilm. 21.45: Falusi szerelem. Osztrák film (sz.). 9 Az idén is várja a nyugdíjasokat a mezőgazdaság Az idén is járandóságuk korlá­tozása nélkül végezhetnek július 15-től november 15-ig a zöldség, a burgonya, a szőlő, a gyümölcs, a dohány és a cukorrépa betakarí­tásában fizikai munkát a nyug­díjasok. A mezőgazdasági csúcsszezonban 300—350 ezren dolgoznak majd a föl­deken. Egyes növények, így például a zöldség, a szőlő, a gyümölcs beta­karításához még hiányoznak a gépi berendezések, ezért továbbra is csak kézi szedéssel boldogulhatnak. Miután fontos ellátási és exportérdekek fű­ződnek ahhoz, hogy ezek időben leke­rüljenek a földekről, minden kézre nagy szükség van a gazdaságokban. Ezek a munkák nem számítanak be a nyugdíjasok törvényes évi 840, megha­tározott munkakörökben pedig 1260 órás foglalkoztatási keretébe. A ked­vezmény minden nyugdíjasra, tehát a falvakban élő és a munkában részt venni kívánó ipari nyugdíjasokra is vonatkozik. Meleg idő záporral, zivatarral Nyugat-Európában, a Pireneusi-fél­szigettől egészen a Skandináv-félszi­­getig az általában erősen felhős vagy borult időt többfelé kíséri eső, zápor­eső, nemritkán zivatar. A hőmérsék­let nagyjából a sokéves átlagnak meg­felelően alakul Közép- és Kelet-Euró­­pában már hosszú ideje a leszálló lég­mozgás a meghatározó. A szikrázó nap­sütést csak időnkénti gomolyfelhő­­képződés zavarja meg. Csupán szórvá­nyosan esik záporeső, keletkezik zi­vatar. A Kárpát-medence időjárását is az utóbbiak jellemzik. Hazánkban csütörtökön túlnyomóan napos idő volt. A késő délelőtti órák­ban megindult gomolyfelhő-képződés csak helyenként zavarta a napsütést. Délután néhány helyen zápor, zivatar alakult ki. Általában mérsékelt volt a légmozgás, a változó irányú szél csak időnként élénkült meg. A hőmérsék­­let csúcsértéke 27—31 fok között vál­tozott. Előrejelzés ma estig: Időnként megnövekszik a felhőzet, szórványosan helyi zápor, zivatar. A változó irányú szél mérsékelt marad. 1979. 31. csütörtök 13 óra A zivatar idején átmeneti szélerősö­dés. A hőmérséklet 27—32 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete csütörtökön délben Siófoknál 22 fok volt. A Duna vízállása tegnap Budapes­ten 370 centiméter volt, mára 372 cen­timéter várható.

Next