Népszabadság, 1979. július (37. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

2 KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) kerítése a termelésnél nagyobb mérték­ben, a kivitel — a terv céljaival össz­hangban — a belföldi értékesítésnél gyor­sabban nőtt. A folyamatos termelést se­gítette a kiegyensúlyozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont za­varták az anyag- és alkatrészellátás hiá­nyosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csökkent, a munkaerő-gazdálkodás javí­tására tett kezdeményezések hatása ked­vező, mérséklődött a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban levő épít­kezések valamelyest meggyorsultak.­­ A mezőgazdasági üzemek­ az ese­­dékes munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezettnél kedvezőtle­nebbek. A mezőgazdasági dolgozók ered­ményes erőfeszítéseket tettek és tesz­nek a veszteségek ellensúlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés; vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellátás. /I A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alapvetően tel­jesítette feladatát. A vasúti teherszállí­tásban mutatkozó gondok egyik oka vál­tozatlanul az érintett vállalatok nem ki­elégítő együttműködése.­­ A nemzeti jövedelem belföldi fel­­­­használása az év első öt hónapjá­ban a tervezetthez közel állóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest las­sabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányza­tát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékaink­nak megfelelően — 0,7 százalékkal fordí­tottak többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalék­kal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mező­­gazdaságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabá­lyozás és a bérgazdálkodás jobban igazo­dik gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 száza­lékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátá­sa összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a la­kásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak. 1s Tovább fejlődtek külgazdasági kap­­csolataink, növekedett a külkeres­kedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelel­számolású áruforgalom általában kiegyen­súlyozott, a KGST-tagországok együttmű­ködésének eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bő­vült. A nem rubelelszámolású kivitel nö­vekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont megha­ladta a tervezettet. "­ A Központi Bizottság, értékelve a "­­ gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban levő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban fi­gyelembe kell venni a gazdálkodás vál­tozó feltételeit A világpiacon újabb jelentős áremelke­dések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s en­nek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takaré­koskodni az energiával a nyersanyagok­kal, és a tervnek megfelelően kell teljesí­teni az export- és import-előirányzato­­kat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folya­matok, a termelés minőségi tényezői meg­erősödjenek. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a vi­lágpiaci­­viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reá­lisabb termelői és fogyasztói árak kiala­kítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esz­tendő, hanem a következő ötéves tervidő­szak munkájához is. A gazdasági tevé­kenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddigi­nél következetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel össz­hangban álló teljesítményekre ösztönöz­zön. Az 1979. évi népgazdasági tervben fog­lalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb mun­kával, lelkiismeretes, takarékos gazdálko­dással törekedjenek a kitűzött célok el­érésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi ered­ményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előt­tünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszín­vonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. A szovjet—amerikai gazda­sági kapcsolatokról tárgyaltak Washingtonban Véget ért a szovjet—amerikai kereskedelmi-gazdasági tanács végrehajtó bizottságának Wa­shingtonban megtartott üléssza­ka. A felek áttekintették a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak fejlődését és a kö­zösen létrehozandó objektumok költségeinek kérdését. Szóba ke­rült különbizottság felállítása is, amely segítséget nyújtana az amerikai kis- és középvállalatok­nak a Szovjetunióval való keres­kedelemben. Megvitatták, hogyan növelhetnék a nagyméretű, közö­sen létrehozott objektumok szá­mát, milyen új elszámolási for­mákat alkalmazzanak, amelyek­nek segítségével a szerződéseket hosszú lejáratra köthetnék. Az amerikai küldöttség beszá­molt azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyesült Államok­ban a kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat akadályo­zó rendelkezések, elsősorban a Jackson—Vanik-féle diszkrimi­nációs törvénykiegészítés eltörlé­se érdekében tettek. Mindkét fél mélységes elége­dettségének adott hangot a Bécs­ben legfelsőbb szinten­­ aláírt SALT—II. szerződéssel kapcso­latban. Ugyancsak egyöntetű he­lyeslésüket fejezték ki a szovjet —amerikai közös közlemény ama megállapításairól, amelyek a ke­reskedelmet a kétoldalú kapcso­latok bővítése és fejlesztése fon­tos elemének nevezik, és kifeje­zésre juttatják a két ország szán­dékát ez irányú kapcsolataik foly­tatására és kiszélesítésére. Az ülés részvevőinek vélemé­nye szerint a bécsi találkozó és az annak keretében aláírt okmá­nyok új lehetőségeket nyitnak az egyenlőség, az egyenlő biztonság,­­ az egymás szuverenitásának tiszt s­­eletben tartása és a belügyekbe­­ való be nem avatkozás elvein alapuló szovjet—amerikai együtte­s működés kiszélesítésére. (TASZSZ) Szovjet—olasz eszmecsere Moszkvában A szovjet—olasz kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről folytatott szombaton Moszkvában eszmecserét Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és Andrej Gromiko külügyminiszter Giulio Andreotti olasz miniszter­­elnökkel és Arnaldo Forlani kül­ügyminiszterrel. Az olasz állam­férfiak a tokiói tőkés csúcstalál­kozóról hazatérőben tartottak megállót a szovjet fővárosban, hogy találkozhassanak a szovjet kormány vezetőivel. Az olasz politikusok a tárgya­láson üdvözölték Leonyid Brezs­­nyev és James Carter bécsi csúcs­­találkozójának eredményeit, a ha­dászati támadó fegyverek korlá­tozásáról kötött szovjet—amerikai szerződést. Szovjet és olasz rész­ről egyaránt megállapították: a szerződés ösztönzőleg hathat a le­szerelésről folytatott egyéb tár­gyalások hatékonyságára, megszi­lárdítja az enyhülés politikáját, elősegíti a nemzetközi politikai légkör megjavulását. A felek kijelentették, hogy a le­hetőségekhez képest minél széle­sebb körben kívánják összeegyez­tetni a két ország erőfeszítéseit az enyhülés, a leszerelés és a béke érdekében. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a politikai együttműködésnek, a két ország közötti rendszeres politikai konzultációnak. A kétoldalú kapcsolatokról szól­va mindkét részről megelégedés­sel állapították meg, hogy ezek minden területen kedvezően fej­lődnek. A Szovjetunió és Olasz­ország egyaránt folytatni kívánja a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztését a két ország né­peinek javára. A kereskedelmi forgalom jelentős mértékben megnövekedett és a további bőví­tés érdekében a két ország képvi­selői folytatják a tárgyalásokat új, hosszú távú szerződések kidolgo­zására. A megbeszélés tárgyszerű és ba­­­­ráti légkörben folyt le. (MTI) Újabb izraeli akciók Libanon ellen­­ A bejrúti rádió jelentette, hogy izraeli katonai repülőgépek szom­baton többször berepültek Liba­­­non légiterébe, az izraeli határ­vidékről pedig tüzérséggel lőttek dél-libanoni falvakat. Az izraeli gépek kétórás időszakban öt hul­lámban repültek át Szidon és bel­ső területek felett, de ez alka­lommal nem bombáztak. A tü­zérségi tűz három faluban oko­zott súlyos károkat. (Reuter) NÉPSZABADSÁG 1979. július 1., vasáru Carter Szöulban Carter amerikai elnök szomba­ton Szöulban másfél órát négy­­szemközt tárgyalt Pak Csong Hi dél-koreai elnökkel, majd 80 per­ces plenáris ülésen folytatódott a megbeszélés. Szombat este a tisz­teletére adott díszvacsorán Carter pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy „megingathatatlan, erős és tartós a Dél-Korea iránti ameri­kai katonai elkötelezettség”. Egy­idejűleg arra szólította fel a dél­koreai vezetőket, hogy az emberi jogokat és a politikai szabadság­­jogokat tartsák fokozottabban tiszteletben. Az amerikai elnök negyven­­nyolc órás látogatása idejére házi őrizetbe helyezték a rezsim leg­befolyásosabb bírálóit, és diákok százait tartóztatták le. (Reuter) Új NATO-főparancsnok A Mons városa melletti Casteau­­ban, a NATO európai haderőinek központjában Alexander Haig tá­bornok pénteken ünnepélyes kül­sőségek között átadta a főparancs­­noki tisztséget Bernard W. Rogers amerikai tábornoknak, aki eddig az amerikai szárazföldi haderők vezérkari főnöke volt. Főparancsnoki minőségében tar­tott utolsó sajtóértekezletén Haig tábornok ismét éles kirohanásokat intézett a szocialista országok el­len, s hangoztatta, hogy az eny­hülés sohasem helyettesítheti az elrettentéshez elengedhetetlenül szükséges katonai erőfeszítéseket. (MTI) Újra megjelenik a The Times Váratlan fordulat történt a The Times ügyében és annak eredmé­nyeként, a hét hónapja elnémított legtekintélyesebb angol napilap és testvérlapjai rövidesen újra megjelenhetnek. Lord Thomson, a lapot birtokló mammuttröszt ka­nadai vezére belátta: a felfüg­gesztéssel és ultimátummal nem tudja térdr­e kényszeríteni a nyom­dászait az új szedési technika ügyében, sőt a lap teljes meg­szűnése fenyeget, ezért végül is engedett. A londoni kiadó feje fe­lett személyesen megállapodott a nyomdászok szakszervezetének vezetőivel, hogy még a konfliktus teljes rendezése előtt, a lehető legrövidebb idő alatt újra megje­lenteti a lapokat. Eli. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980 márciusára összehívja. Schmidt: ,,Nincs ok a pánikra” Csalódott visszhang a tokiói csúcs után „Nincs ok a pánikra” — jelen­tette ki a tokiói csúcsértekezletről hazatérve Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár. Péntek este­­ sugárzott televíziós nyilatkozata­­i­ban a kormányfő úgy vélte, hogy­­ a nyugati világban drasztikus ta­karékossági intézkedésekre van szükség az olajhiány ellensúlyozá­sára. Bonnban nagy érdeklődéssel várják a kormány hétfői ülését, amelyen végleges formába öntik az energiapolitikai kormánynyi­latkozatot. A pártok különböző­képpen értékelik a nyugati gazda­gsági csúcs eredményeit. Az ellen­zéki CDU—CSU üdvözölte a kompromisszumos megállapodást, egyúttal azonban támadta a kor­mányt, amiért mindeddig nem volt hajlandó világos energiapoli­­t­tikai programmal előlépni. Az FDP szerint a tokiói határozatok értéke megvalósításuk mértékétől függ majd. „A csalódások csúcsá­nak” nevezte Tokiót a nyugatné­met ipari és kereskedelmi kamara (DIHT), mert nem sikerült a vi­lág két legjelentősebb olajfogyasz­­tóját, az Egyesült Államokat és Japánt érdemleges takarékosságra késztetni. A nyugatnémet lapok szomba­ton — kevés kivétellel — a leg­nagyobb csalódottság hangján ír­nak a nyugati államok tokiói csúcstalálkozójának eredményeit­ről. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung vezércikkének címében „az ésszerűtlenség csúcsának” minősí­ti a találkozót. „A politikusoknak nem sikerült kielégítő választ ta­lálniuk a világot jelenleg foglal­koztató központi kérdésre: hogyan lehetne takarékosabban bánni a mind csökkenő olajkészletekkel. A tokiói határozatok nem hoznak megtakarítást, mi több, megoszt­ják az európaiakat. Az amerikai vezető hatalom a jelek szerint megbénult. Egy vezető hatalom, amely nem vezet, a becsapott partnerek, amelyek egy kétséges siker érdekében meghunyászkod­nak — jobb lett volna, ha erre a csúcsra egyáltalán nem került vol­na sor — írja a Frankfurter All­­gemeine. Pozitívnak — ha nem elegendő­nek — tartják a szombati francia lapok a vezető tőkés országok To­kióban elért kompromisszumát, így a további perspektívákat ille­tően a párizsi sajtó pesszimista az OPEC-országok Genfben elhatá­rozott nagyarányú kőolaj-áreme­lése után. A L ’Aurore azt hangoztatja, hogy a fejlett ipari országok gond­jai nem csupán a kőolajból ered­nek, hanem legalább akkora mér­tékben összefüggnek a pénzügyi zűrzavarral, az új ipari országok versenyével, a mentalitás változá­sával. Mindez bonyolult és azt mutatná, hogy a felelősség meg­oszlik. Egyszerűbb a kőolajat meg­tenni bűnbaknak. A Pravda megállapítja: a „he­tek” tokiói találkozója ismét meg­mutatta, hogy a tőkés rend körül­ményei között a nyugati államok vezetői képtelenek egyezségre jut­ni a legfontosabb gazdasági kér­désekben. Az értekezlet eredmé­nyeit kommentálva a lap rámutat arra, hogy a „tokiói kiáltvány” — az előző négy ilyen találkozó zá­róokmányaihoz hasonlóan — bő­velkedik jámbor óhajokban, de szűkölködik a konkrét kötelezett­ségvállalásban. (MTI) Lengyel felszólalás a genfi leszerelési bizottságban A genfi leszerelési bizottság ülésszaka következő napirendi pontjaként megkezdte a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező ál­lamok biztonságának garantálásá­val összefüggő kérdések megvita­tását. A vitában felszólalva, a Len­gyel Népköztársaság állandó kép­viselője kijelentette: országa más szocialista országokkal együtt tá­mogatja a biztonsági garanciák kérdésében előterjesztett szovjet kezdeményezést. Emlékeztetett ar­ra, hogy ellentétben más hatal­mak egyoldalú garanciáival — amelyeknek értelmében bizonyos feltételek közepette nukleáris fegyvert alkalmaznának az ilyen fegyverrel nem rendelkező álla­mok ellen — a Szovjetunió kinyil­vánította készségét annak garan­tálására, hogy a nukleáris fegy­verekkel nem rendelkező államok ellen nem alkalmaz ilyen fegyve­reket és nem is fenyegeti őket atomfegyverek bevetésével.

Next