Népszabadság, 1979. július (37. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

1979. július 22., vasárnap NÉPSZABADSÁG Magyar vezetők távirata a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György az alábbi üdvözlő táviratot küldte Varsóba Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének és Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nagy nemzeti ünnepén, Lengyelország újjászületésének 35. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletün­ket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. A magyar nép magasra értékeli azokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket a testvéri lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével az elmúlt három és fél évtized alatt a szocializmus épí­tésében elért. A Lengyel Népköztársaság szocialista építőmunkájának eredmé­nyei, növekvő hozzájárulása a szocialista országok egységének és ösz­­szeforrottságának erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom közös ügyéhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításához méltán vívták ki a haladó és békeszerető erők őszinte elis­merését és tiszteletét szerte a világon. A magyar és a lengyel nép hagyományos barátsága és együttmű­ködése, amely a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionaliz­mus elvei alapján egyre szorosabb, tartalmasabb, gazdagabb lesz, jól szolgálja a szocializmus építését országainkban. Pártjaink és orszá­gaink baráti kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése mindkét nép kölcsö­nös érdeke. A jövőben is azon leszünk, hogy lendületesen fejlődő együttműködésünk tovább erősítse népeink kipróbált barátságát, a szocialista közösség egységét, a béke és a társadalmi haladás hívei­nek közös harcát. Országuk újjászületésének 35. évfordulója alkalmából szívből kí­vánjuk Önöknek és a lengyel dolgozó népnek, hogy újabb, tartós sike­rek gazdagítsák a hazájuk felvirágoztatásáért, a szocializmus és a béke ügyének győzelméért kifejtett felelősségteljes tevékenységüket.­­* A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Stanislaw Guch­át, a Lengyel Népköz­­társaság szejmjének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa távirat­ban köszöntötte lengyel testvérszervezetét. (MTI) * * # Harmincöt éve gyökeres fordu­lat alapjait rakták le a szovjet hadsereg által felszabadított Chelm városában. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság 1944. július 22-én hirdette ki tör­ténelmi jelentőségű kiáltványát. Ez az okmány arra hívta fel a lengyel népet, hogy a végső győ­zelemig folytassa a fasiszta meg­szállók elleni harcot; az antifa­siszta fegyveres küzdelemben a felszabadító szovjet csapatok ol­dalán négyszázezer lengyel haza­fi vette ki a részét a hitlerizmus megsemmisítéséből. A h­elmi kiáltvány felvázolta a háború utáni Lengyelország arcu­latát is. Széles nemzeti frontra tá­maszkodó népi demokratikus ál­lam létrehozását, a nagyipar köz­tulajdonba vételét, kártalanítás nélküli földreformot, az ingyenes oktatás bevezetését tűzte ki cé­lul. Külpolitikailag a legjelentő­sebb: hitet tett a szövetség és ba­rátság mellett a Szovjetunióval, azzal az országgal, amely a ná­cizmus feletti győzelem döntő ere­jeként megmentette a fasiszta igától és felszabadította Lengyel­­országot. A népi hatalmat megteremtő, majd a szocializmus útjára lé­pett baráti lengyel nép az elmúlt három és fél évtizedben nagy si­kereket ért el az ország­, a társa­dalomépítő munkában. Az új len­gyel barátaink számára sem volt egyszerű, nagy nehézségeket kel­lett legyőzniük, már csak azért is, mert a világháború, a fasiszta megszállás, szinte példátlan vesz­teségeket okozott: több mint 6 millióan szenvedtek mártírhalált. Teljesen újjá kellett építeni Var­sót, amelyet a barbár náci rob­bantóosztagok a szó szoros értel­mében a földdel tettek egyenlő­vé. Ma az egykor elmaradott Len­gyelországot a világ közepesen fejlett ipari országai között tart­ják nyilván. Az ipar 31-szer any­­nyit termel, mint 1938-ban. Len­gyelország gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal kialakított, mind szoro­sabbá váló két- és sokoldalú együttműködés, a KGST keretei­ben elmélyülő kooperáció. Igen jelentős eredményeket értek el az oktatásban, a tudományos és a kulturális életben. Most, amikor a gazdálkodás feltételei bonyolul­tabbá válnak, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a felmerülő problémákon úrrá le­gyenek és biztonságosan haladja­nak előre a szocialista építés út­ján. Lengyelország a szocialista kö­zösség szilárd tagja, együtt halad a Varsói Szerződés, a KGST or­szágaival, aktív külpolitikai te­vékenysége a békét, a haladást és a szocializmust szolgálja. Népünk nagy figyelemmel kö­veti a testvéri Lengyelország éle­tét, hiszen a két nép történelmé­ben gyökerező kapcsolatok ko­runkban új tartalmat kaptak, s tovább bővülnek, gazdagodnak. Testvéri üdvözletünket küldjük a Lengyel Népköztársaság munkás­­osztályának, parasztságának, ér­telmiségének, egész dolgozó népé­nek s a népet vezető lengyel kom­munistáknak legnagyobb nemzeti ünnepükön. Kívánjuk, hogy koro­názzák új sikerek a szocialista Lengyelország építéséért, a szo­cialista közösség erősítéséért, a békéért és a biztonságért kifejtett munkájukat. Befejeződött a FAO világkonferenciája Elvi nyilatkozat és nemzeti, va­lamint nemzetközi feladatokat tartalmazó akcióprogram elfoga­dásával véget ért Rómában az ENSZ élelmezési és mezőgazda­­sági szervezetének az agrárreform és a falufejlesztés kérdéseivel fog­lalkozó világkonferenciája. A FAO nyolcnapos tanácskozásán több mint 150 ország szakemberein kí­vül az ENSZ több szakosított szer­vezete is képviseltette magát. A nyilatkozat és a program a fejlő­dő országokat még ma is széles körben jellemző mezőgazdasági és falusi elmaradottság felszámolásá­ra vonatkozó ajánlásokat tartal­maz.­A konferencia részvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták meg a szo­cialista országok képviselőit, akik beszámoltak a demokratikus föld­reform végrehajtásában és a me­zőgazdasági szövetkezetek fejlesz­tésében szerzett gazdag tapaszta­lataikról. A fejlődő országok kül­döttségeinek beszámolói a mező­­gazdaság fejlesztésének rendkívül differenciált és eltérő megítélésé­ről tanúskodnak. A szocialista orientációjú országok, mint Etió­pia, Mozambik, Angola és Afga­nisztán, a falusi lakosság érdekeit szolgáló következetes agrárreform megvalósításán dolgoznak. Viszont a kapitalista utat követő országok­ban továbbra is nyomorúságban élnek a föld nélküliek és a törpe­­birtokosok. A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgaz­daság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapí­totta, hogy a termelés hatékony­ságának növekedése, a gazdálko­dásban tapasztalható kedvező vál­tozások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, kü­lönösen a termeléshez nélkülözhe­tetlen energiahordozók és alapve­tő nyersanyagok árai. Ezért szük­ségessé válik a termelői árak re.­Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik, ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának eme­lése teszi ki. 1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelke­dik. Ezen belül:­­ a kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér ke­nyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fil­lér. Emelkedik a száraztészták fo­gyasztói ára is, a rizs ára nem változik,­­ a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövid­karaj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyu­lai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 szá­zalékkal nő,­­ a tej és tejtermékek fogyasz­tói árszínvonala átlagosan 20 szá­zalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6 Ft; — a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalék­kal, a növényi eredetű zsiradé­kok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft; a vaj ára változatlan marad; — a cukor ára átlagosan 23 szá­zalékkal emelkedik, a kristálycu­kor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztes­áruké 10 százalékkal lesz maga­sabb; — a konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;­­ áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyü­mölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammon­ként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A dé­ligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára. 2. A kereskedelmi vendéglátás­ban az ételárak, az élelmiszer­­nyersanyag-árak és egyéb költsé­gek növekedése, valamint az ál­lami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osz­tályba sorolásra való tekintet nél­kül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek­­. Az élelmiszerárak emelkedé­se következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási in­tézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre főt­éíttA költségek növekedésének megfelelően szep­tember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1-től emelkednek i­dezése. Az ország fizetési mérle­gének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fo­gyasztói ártámogatás további nö­vekedésének elkerülése, az ész­szerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a terme­lői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak ren­dezése is. A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését hatá­rozta el, és ezzel egyidejűleg dön­tött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészíté­séről. 4. A tüzelőanyagok és az ener­giaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén át­lagos fogyasztói ára 25 százalék­kal, a koksz, a tűzifa és a háztar­tási tüzelőolaj ára 30 százalékkal emelkedik. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 szá­zalékkal, a távhő- és melegvíz­szolgáltatás ára átlagosan 40 szá­zalékkal, a villamos energia fo­gyasztói ára átlagosan 51 száza­lékkal emelkedik. Módosul a vil­lamos energia tarifarendszere is: a többletfogyasztás kedvezménye­zése megszűnik. Az új villamos­energia- és gáztarifákat a szep­tember 30. után leolvasott fo­gyasztásra kell alkalmazni. A me­legvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendelés­kor előre kifizetett tüzelőanyagok A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül: — a rendszeresen foglalkozta­tottak — a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti dolgozók kivételé­vel — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti dolgozók (tagok és alkalma­zottak) pedig havi 140 Ft kiegé­szítést kapnak; — a nyugdíjasok, a járadéko­sok és egyéb rendszeres ellátás­ban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után to­vábbi 180 Ft-ot kapnak; — a nyugdíjasok, akik nyugdí­jas korú hozzátartozójuk után ed­dig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 Ft jöve­delemkiegészítést kapnak; — a többgyermekes családoknál az egy gyermekre jutó családi pót­lék összege havi 130 Ft-tal emel­kedik; — az egygyermekes családok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft össze­gű jövedelemkiegészítést kapnak; — a családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmun­kástanulók havi 130 Ft-ot kap­nak; — a munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöl­tött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak; — a főiskolai és egyetemi hall­gatók havi 180 Ft-ot kapnak; — a gyermekgondozási segé­lyen levő anyáknak jelenleg fo­lyósított pótlék havi 180 Ft-tal nö­vekszik. Az összes bér-, jövedelem- és társadalmi juttatás-kiegészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; el­ső ízben 1979 szeptemberében fo­lyósítják részükre, ugyancsak jú­lius 1-ig visszamenőleg. A bér-, jövedelem- és társadal­mat változatlan áron kell leszállí­tani. 5. Emelkedik egyes építőanya­gok és iparcikkek ára is:­­ az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy mázsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan­ 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor; — a bútorok fogyasztói ára át­lagosan 16 százalékkal, ezen be­lül a gyermekbútoroké ennél na­gyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyer­mekágy, etetőszék) ára változat­lan marad; — a mosó-, az öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 szá­zalékkal nő; — a cipők ára átlagosan 27 szá­zalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik. 6. A személygépkocsik átlago­san 20 százalékkal drágulnak. 7. Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23. után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díja 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek. 8. A kulturális szolgáltatások közül a színház-, a mozi- és cir­­kuszhelyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek. 9. Az új árakról tételes tájékoz­tatást az elárusítóhelyeken levő árjegyzékek adnak. mi juttatás-kiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlag­­keresetbe. Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabadfoglal­kozásúak, a kisiparosok, a ma­gánkereskedők, az egyéni gazdál­kodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek. Az építő- és faanyagok fogyasz­tói árának emelkedése a házila­gos és kisipari kivitelezésű lakos­sági építkezéseknél többletkölt­ségeket okoz; az állami és szö­vetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintézkedés nem érinti. Az építtető lakosság készpénz­­terheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépí­tési kölcsönök összeghatára az alábbiak szerint módosul: — a családiház-építéshez nyújt­ható kölcsönök felső határa vala­mennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik; — a házilagos és kisipari kivi­telezésű, többszintes lakóház­építkezésekhez és a csoportos korszerű családiház-építkezések­­hez indokolt esetben 20 ezer fo­­rint többletkölcsön nyújtható; — a felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik. A folyamatban levő építkezé­seknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső hatá­rát, indokolt esetben meghatáro­zott összegig pótkölcsönt igényel­hetnek az Országos Takarékpénz­tártól. A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelé­séről, valamint a bérek, a nyugdí­jak és egyéb társadalmi juttatá­sok kiegészítéséről szóló határo­zatának rendezett végrehajtásá­hoz szükséges intézkedéseket megtette. (MTI) 3

Next