Népszabadság, 1979. július (37. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
1979. július 22., vasárnap NÉPSZABADSÁG Magyar vezetők távirata a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György az alábbi üdvözlő táviratot küldte Varsóba Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nagy nemzeti ünnepén, Lengyelország újjászületésének 35. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. A magyar nép magasra értékeli azokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket a testvéri lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével az elmúlt három és fél évtized alatt a szocializmus építésében elért. A Lengyel Népköztársaság szocialista építőmunkájának eredményei, növekvő hozzájárulása a szocialista országok egységének és öszszeforrottságának erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös ügyéhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához méltán vívták ki a haladó és békeszerető erők őszinte elismerését és tiszteletét szerte a világon. A magyar és a lengyel nép hagyományos barátsága és együttműködése, amely a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján egyre szorosabb, tartalmasabb, gazdagabb lesz, jól szolgálja a szocializmus építését országainkban. Pártjaink és országaink baráti kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése mindkét nép kölcsönös érdeke. A jövőben is azon leszünk, hogy lendületesen fejlődő együttműködésünk tovább erősítse népeink kipróbált barátságát, a szocialista közösség egységét, a béke és a társadalmi haladás híveinek közös harcát. Országuk újjászületésének 35. évfordulója alkalmából szívből kívánjuk Önöknek és a lengyel dolgozó népnek, hogy újabb, tartós sikerek gazdagítsák a hazájuk felvirágoztatásáért, a szocializmus és a béke ügyének győzelméért kifejtett felelősségteljes tevékenységüket.* A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Stanislaw Guchát, a Lengyel Népköztársaság szejmjének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa táviratban köszöntötte lengyel testvérszervezetét. (MTI) * * # Harmincöt éve gyökeres fordulat alapjait rakták le a szovjet hadsereg által felszabadított Chelm városában. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság 1944. július 22-én hirdette ki történelmi jelentőségű kiáltványát. Ez az okmány arra hívta fel a lengyel népet, hogy a végső győzelemig folytassa a fasiszta megszállók elleni harcot; az antifasiszta fegyveres küzdelemben a felszabadító szovjet csapatok oldalán négyszázezer lengyel hazafi vette ki a részét a hitlerizmus megsemmisítéséből. A helmi kiáltvány felvázolta a háború utáni Lengyelország arculatát is. Széles nemzeti frontra támaszkodó népi demokratikus állam létrehozását, a nagyipar köztulajdonba vételét, kártalanítás nélküli földreformot, az ingyenes oktatás bevezetését tűzte ki célul. Külpolitikailag a legjelentősebb: hitet tett a szövetség és barátság mellett a Szovjetunióval, azzal az országgal, amely a nácizmus feletti győzelem döntő erejeként megmentette a fasiszta igától és felszabadította Lengyelországot. A népi hatalmat megteremtő, majd a szocializmus útjára lépett baráti lengyel nép az elmúlt három és fél évtizedben nagy sikereket ért el az ország, a társadalomépítő munkában. Az új lengyel barátaink számára sem volt egyszerű, nagy nehézségeket kellett legyőzniük, már csak azért is, mert a világháború, a fasiszta megszállás, szinte példátlan veszteségeket okozott: több mint 6 millióan szenvedtek mártírhalált. Teljesen újjá kellett építeni Varsót, amelyet a barbár náci robbantóosztagok a szó szoros értelmében a földdel tettek egyenlővé. Ma az egykor elmaradott Lengyelországot a világ közepesen fejlett ipari országai között tartják nyilván. Az ipar 31-szer anynyit termel, mint 1938-ban. Lengyelország gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított, mind szorosabbá váló két- és sokoldalú együttműködés, a KGST kereteiben elmélyülő kooperáció. Igen jelentős eredményeket értek el az oktatásban, a tudományos és a kulturális életben. Most, amikor a gazdálkodás feltételei bonyolultabbá válnak, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a felmerülő problémákon úrrá legyenek és biztonságosan haladjanak előre a szocialista építés útján. Lengyelország a szocialista közösség szilárd tagja, együtt halad a Varsói Szerződés, a KGST országaival, aktív külpolitikai tevékenysége a békét, a haladást és a szocializmust szolgálja. Népünk nagy figyelemmel követi a testvéri Lengyelország életét, hiszen a két nép történelmében gyökerező kapcsolatok korunkban új tartalmat kaptak, s tovább bővülnek, gazdagodnak. Testvéri üdvözletünket küldjük a Lengyel Népköztársaság munkásosztályának, parasztságának, értelmiségének, egész dolgozó népének s a népet vezető lengyel kommunistáknak legnagyobb nemzeti ünnepükön. Kívánjuk, hogy koronázzák új sikerek a szocialista Lengyelország építéséért, a szocialista közösség erősítéséért, a békéért és a biztonságért kifejtett munkájukat. Befejeződött a FAO világkonferenciája Elvi nyilatkozat és nemzeti, valamint nemzetközi feladatokat tartalmazó akcióprogram elfogadásával véget ért Rómában az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének az agrárreform és a falufejlesztés kérdéseivel foglalkozó világkonferenciája. A FAO nyolcnapos tanácskozásán több mint 150 ország szakemberein kívül az ENSZ több szakosított szervezete is képviseltette magát. A nyilatkozat és a program a fejlődő országokat még ma is széles körben jellemző mezőgazdasági és falusi elmaradottság felszámolására vonatkozó ajánlásokat tartalmaz.A konferencia részvevői nagy figyelemmel hallgatták meg a szocialista országok képviselőit, akik beszámoltak a demokratikus földreform végrehajtásában és a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztésében szerzett gazdag tapasztalataikról. A fejlődő országok küldöttségeinek beszámolói a mezőgazdaság fejlesztésének rendkívül differenciált és eltérő megítéléséről tanúskodnak. A szocialista orientációjú országok, mint Etiópia, Mozambik, Angola és Afganisztán, a falusi lakosság érdekeit szolgáló következetes agrárreform megvalósításán dolgoznak. Viszont a kapitalista utat követő országokban továbbra is nyomorúságban élnek a föld nélküliek és a törpebirtokosok. A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak re.Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik, ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki. 1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül: a kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik, a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő, a tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6 Ft; — a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft; a vaj ára változatlan marad; — a cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb; — a konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő; áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára. 2. A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak, az élelmiszernyersanyag-árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek. Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre főtéíttA költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1-től emelkednek idezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az észszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is. A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről. 4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztartási tüzelőolaj ára 30 százalékkal emelkedik. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvízszolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többletfogyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamosenergia- és gáztarifákat a szeptember 30. után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzelőanyagok A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül: — a rendszeresen foglalkoztatottak — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak; — a nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak; — a nyugdíjasok, akik nyugdíjas korú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 Ft jövedelemkiegészítést kapnak; — a többgyermekes családoknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik; — az egygyermekes családok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegészítést kapnak; — a családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak; — a munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak; — a főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kapnak; — a gyermekgondozási segélyen levő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik. Az összes bér-, jövedelem- és társadalmi juttatás-kiegészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszamenőleg. A bér-, jövedelem- és társadalmat változatlan áron kell leszállítani. 5. Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is: az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy mázsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor; — a bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) ára változatlan marad; — a mosó-, az öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő; — a cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik. 6. A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak. 7. Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23. után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díja 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek. 8. A kulturális szolgáltatások közül a színház-, a mozi- és cirkuszhelyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek. 9. Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelyeken levő árjegyzékek adnak. mi juttatás-kiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlagkeresetbe. Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek. Az építő- és faanyagok fogyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintézkedés nem érinti. Az építtető lakosság készpénzterheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeghatára az alábbiak szerint módosul: — a családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső határa valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik; — a házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóházépítkezésekhez és a csoportos korszerű családiház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcsön nyújtható; — a felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik. A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótkölcsönt igényelhetnek az Országos Takarékpénztártól. A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtette. (MTI) 3