Népszabadság, 1979. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

6 1979. szeptember 8., szombat NÉPSZABADSÁG AGYAGTALAJBÓL ISZAPRÉTEGBE Metróépítkezés északon és délen Többségben két műszakban igencsak népes gárda dolgozik ezekben a hetekben az épülő metróvonalakon, a felszínen és láthatatlanul is, a föld alatt: 40 vállalat kétezer építőmunkása se­rénykedik az észak—déli metró­vonal szárnyainak meghosszabbí­tásán. Budapest térképét tekintve „fent”: a Deák tér és az Él­mun­­­kás tér között, s „lent”: a Nagy­várad tér és a Kőbánya-Kispest vasútállomás között. Csupán ez utóbbi szárnyvonal elkészültére szerény becslések szerint is száz­ezer lakos vár, ennyivel nő majd a szakasz elkészültével a metrót igénybe­­vevő utazóközönség tá­bora, amelynek érthetően a lé­nyegre szorítkozik az első kérdé­se: „Mikor utazhatunk?” Tizenöt perc alatt a Belvárosba Válaszként a szeptember ele­ji helyzetjelentéssel élünk, amely egy jó hírrel és egy kevés­bé jóval szolgál. A tervezett időponthoz képest a déli szárnyon jelentős előnyt harcoltak ki az építők, az északin viszont lema­radás mutatkozik. A prognózisok szerint alighanem le kell monda­ni arról, hogy a két szárnyon egyszerre indul majd meg a for­galom, viszont a kőbányaiak, a kispestiek, a József Attila lakó­telepiek a jövő nyár küszöbén már birtokukba vehetik a szerel­vényeket, lévén, hogy azok már­ciusban megkezdik „strapájukat”, azaz próbajáratukat. Egyébként a Kőbánya—Deák tér hét és fél kilométeres távját — két és fél perces követési tá­volsággal — 15 perc alatt teszik meg majd a vonatok. Remélhe­tően ez a teljesítmény sok ezer­nyi autós előtt is tekintélyt sze­rez, hiszen azok, akik ma­napság ezen az útvonalon sze­mélygépkocsin teszik meg az utat, háromnegyed órát is kény­telenek rászánni, a költségeket és a torlódások okozta idegeskedést nem is számítva. Újdonság az is, hogy ezen a szárnyon „de luxe” kivitelű, új konstrukciójú szovjet metrókocsik robognak majd uta­saikkal. Térjünk azonban vissza a je­lenbe, amely az építők, a műsza­ki körülmények, az alagutak, a mélyállomások, az aluljárók bi­rodalmával ismerteti meg az új metrószárny jövendő utasait. Mindazok számára, akik ma még csak a Nagyvárad tér alatt szá­míthatják a déli vonal végállo­mását, kifelé, Kispest irányába az alagút most még sötétbe és csendbe burkolózik. Pedig innét a Könyves Kálmán körútig, azaz a Fradi pályáig teljesen kész a mélyben a vonal, ma még ott fordítják vissza a szerelvénye­ket a Nagyvárad tér alatt vára­kozóknak. A Könyves Kálmán körúti gyalogos aluljáró szerke­zete már elkészült, ezekben a na­pokban kezdődött meg az oldalfa­lak és a padló burkolása, a vil­lanyvezetékek szerelése, a kőmű­vesek pedig az itt épülő üzlete­ken, pavilonokon dolgoznak. Ma­ga a gyalogaluljáró csarnoka 2800 négyzetméter lesz, valami­vel nagyobb, mint a Nagyvárad térié. A Határ úttól a felszínen Folytassuk az utat tovább a következő állomásig, az Ecseri útig, egyelőre még nem a vágá­nyokon, bár azok fektetéséhez is hozzáláttak már. A Könyves Kálmán körút—Ecseri út közötti 900 méteres távból 600 méternyi alagút már teljesen elkészült, a műszaki átvevők elégedetten tá­vozhattak a napokban. Az Ecseri úti templomnál az alagút födé­mén még jókora nyílás tátong, ez szolgál az anyagok mélybe szállításának kapujául. Ennél az állomásnál — az Üllői út alatt — a kőművesek már végeztek munkájukkal, az épületgépészeti szerelések zöme is elkészült, je­lenleg a padlót burkolják és az álmennyezetet helyezik be. Ahol 8—10 hónap múlva a be­futó szerelvény megafonjaiból a „Pöttyös utca következik” tájé­koztató hangzik el a József Atti­la lakótelepi utasok számára, ott vár még a legtöbb munka az épí­tőkre. Mellesleg az Ecseri—Püt­­­työs táv a budapesti metróállo­mások közötti vonalak legrövi­debbje: 480 méter. A Pöttyös út és a Határ út kö­zött 500 métert tesznek meg majd a szerelvények az alagútban. Eb­ből ma alig 40 méter „hibádzik”, de az építőkön kívül álló okok miatt. Az elmúlt tavaszig, a fűtési idény befejeztéig nem lehetett hozzálátni a munkához, azaz a gázvezetékek áthelyezéséhez, ezért a késés. Annál elégedetteb­bek a tempóval a Határ úti állo­máson. A Nagyvárad tértől idáig nyolc méter mélységben robog­nak majd a szerelvények, a Ha­tár úttól kifelé azonban már a felszínen. A Határ úti állomáson ezekben a napokban az épületgé­pészeti szerelvényeket, csapokat, vontatási transzformátorokat, vasútbiztosító berendezéseket sze­­retik. Az állomáshoz csatlakozó 1200 négyzetméteres gyalogos­­aluljáróban is már a kőburkola­tot rakják fel, míg a felszínen a közúti felüljáróhoz — a Ferihe­gyi út itt külön szinten csatlako­zik az Üllői úthoz — már vala­mennyi hídgerendát elhelyezték. A déli szárny befejező szaka­szán, a Határ út és a Kőbánya— kispesti metróvégállomás között a felszíni metrópálya nagyobb ré­sze elkészült, csakúgy, mint an­nak a kis hídnak a szerkezete, amely a gyorsforgalmi utat ve­zeti át e metrópálya fölött. A kis­pesti felszíni állomás vasszerke­zetes épületéhez felüljáró csatla­kozik, ez teremt majd összekötte­tést a vasútállomás peronjaihoz igyekvő utasoknak, egyúttal ott­hont ad egy ABC-áruháznak­ is. A terepet jelenleg kőművesek, mázolók, burkolók, szerelők ural­ják. Végül megérdemel néhány szót a gyorsforgalmi út és a Kőér utca térségében már elkészült jár­műtelep is, hiszen az utazóközön­ség nem jut el a szerelvények e hatalmas javítóműhelyéhez, táro­lójához. Húszhektárnyi területen — a Fehér úti járműtelepnél is nagyobb javítóbázison — hat nagy csarnoképület húzódik 16 kiométernyi vágányhálózattal, 160 metrókocsi tárolására alkal­mas kocsiszínnel, aknákkal, da­rukkal és szociális létesítmé­nyekkel. Lézer irányítású hívópajzs Következzék egy látogatás, az északi vonalszakaszon, amely nagyjából a Bajcsy-Zsilinszky út— Váci út nyomvonalát követi, há­rom állomásra települve: az Arany János utcaira, a Marx térire és az Élmunkás térire. Az első 650 mé­ternyire lesz a Deák tértől, s 820 méternyire a Marx tértől, ahon­nét további 840 métert tesznek meg a szerelvények az Élmunkás téri végállomásig — az előrejel­zések szerint a jövő év végén. Ezen a szárnyon a már említett elmaradást elsősorban a kedve­zőtlen talajviszonyok és az áthe­lyezést igénylő közműrengeteg okozza. Az alagútépítés különösen sok fejtörést okoz a Marx tér és a Balzac utca között, azon a ré­­­szén, ahol a mélyből a kéreg alá emelkedik majd a metrópálya. A szilárd, agyagos talaj helyett a lá­­gyabb, kavicsos-iszapos-homokos rétegben kell dolgozni, errefelé a talajvíz visszafojtása keményebb munkát követel. A nehézségek ellensúlyozásaként technológiai váltás és több műszaki újdonság gazdagítja a hazai metróépítés történetét. Az egyik a külföldi li­­cenc alapján alkalmazott, vegyi úton végrehajtott talajszilárdítás, a másik a MOM és a Közlekedési Építő Vállalat közös kutatómun­kájával kikísérletezett és harcba vetett lézerirányítású fúrópajzs. Ez utóbbi pontosabb, gyorsabb teljesítményre képes, az öt méter hosszúságú, mozgó pajzs haladási iránya bármely pillanatban ele­mezhető, bemérhető, s nincs szük­ség geodéziai eszközök alkalma­zására. Úgy tűnik, meghonosul egy harmadik műszaki újdonság is, amelyet nem az alagút-építke­­zéseknél, hanem az állomásépít­kezéseknél alkalmaznak — jelen­leg az Arany János utca és a Marx tér alatt: a föld alatti léte­sítmények falának támasztásához ugyanis e helyeken már nem ön­töttvas, hanem acél keretelemeket használnak, ezáltal több hónappal lerövidülnek a munkálatok. Egyébként az említett műszaki újdonságok mellett érdemes jel­lemezni az északi szárnyvonalon zajló földmunkák nagyságát: 100 méternyi alagútpárhoz 5000 köb­méter földet kell kitermelni és elszállítani, s csupán az Arany János utcai mélyállomás megépí­téséhez 27 ezer köbmétert. Az ér­zékeltetés kedvéért: egy-egy te­herautóra 3—5 köbméter föld fér rá. Előre gyártott elemekből szerelik a metró Kőbánya—Kispest vég­állomásának peronját. (Bánhalmi János felvétele.) A Marx téri „kráterben” Egyébként a Balzac utca kör­nyéke mélyén a napokban vár­ható, hogy a bal oldalon haladó alagútépítő pajzsot, amely a nehéz talajviszonyok ellenére is naponta átlag négyméternyi utat váj ki maga előtt, utoléri a vele párhu­zamosan „nyomakodó” jobb ol­dali fúrópajzs. Ez utóbbi nyom­ban a találkozó után tovább star­tol, és október végére eléri a Csa­nádi utca vonalát. A felszíni építkezések közül pillanatnyilag érthetően a Marx téri csomóponton, az itt látható kráterben zajló munkálatokat kí­séri a közönség figyelme. A 3300 négyzetméternyi aluljáró Nyugati pályaudvar felőli része már el­készült, s vele együtt egy-egy fel­járófolyosó is. A közművezeté­kek sokaságát ugyancsak áthe­lyezték már. A most következő szerkezetépítések miatt az alul­járó és a felszíni kapcsolat födé­mére terelik a közúti forgalmat, azaz körülbelül négy hét múlva a Marx téri csomóponton jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky út felé kanya­rodó villamospálya és autóút a Váci út felé „görbül” majd el. Egyébként a tér fölött ívelő, a Váci utat a Bajcsy-Zsilinszky út­tal összekötő 425 méter hosszú közúti felüljáró alapozásán is dol­goznak már, a pilléreket ezekben a napokban szállítják a helyszín­re. Fekete Gábor SZEPTEMBER 11-TŐL Nemzetközi brácsa- és hegedőverseny Budapesten Szeptember második felében két jelentős nemzetközi zenei ve­télkedő színhelye lesz fővárosunk — jelentették be a nemzetközi ze­nei versenyek és fesztiválok iro­dájának pénteki sajtótájékoztató­ján. Az idei, 17. budapesti nemzet­közi zenei versenyen ezúttal két népszerű vonós hangszer — a brá­csa és a hegedű — fiatal művészei mérik össze képességeiket. A két­hetes vetélkedőt szeptember 15-én a legutóbbi budapesti brácsa- és hegedűversenyek győzteseinek ze­neakadémiai gálakoncertje nyit­ja meg. *. A versenysorozat egyik szaka­szában szeptember 16-tól 23-ig bonyolítják le a most harmadíz­ben meghirdetett brácsaversenyt. Ezen 17 ország negyvennél több fiatal muzsikusa vesz részt. Az elődöntők a sorsolással kiválasz­tott első muzsikus fellépésével szeptember 16-án, vasárnap dél­előtt kezdődnek. A döntőt szep­tember 21-én és 22-én tartják. A győztesek hangversenyével egybe­kötött ünnepélyes eredményhirde­tésire 23-án délelőtt kerül sor a Zeneakadémia nagytermében. A bíráló bizottság csehszlovák, fran­cia, magyar, NSZK-beli, olasz és szovjet zenei szakértőkből áll. A verseny másik része — a Szigeti József emlékére, második alkalommal meghirdetett hegedű­­verseny — a brácsaverseny dön­tőivel párhuzamosan, már szep­tember 21-én megkezdődik. Az ugyancsak egy hétig tartó hege­dűs vetélkedőn 12 ország 26 fia­tal művésze lép majd a belga, francia, magyar NDK-beli, oszt­rák, román és szovjet muzsiku­sokból álló zsűri elé. A Szigeti­hegedűverseny díjkiosztó ünnep­ségét és győzteseinek díszhang­versenyét szeptember 30-án tart­ják meg a Zeneakadémián. Magyar üzletkötések a moszkvai könyvvásáron Jövőre mintegy hat és fél mil­lió rubel értékű árucserét bonyo­lít le a­ Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat szovjet partnerével, a Mezsdunarodnaja Knyigával. Az árucserét rögzítő szerződést pén­teken Moszkvában írták alá. A megállapodás könyvek, nyomdai kiadványok, hanglemezek, diapo­­zitívek és más kulturális cikkek exportjára, illetve importjára vo­natkozik. ■ Hasonló cikkek árucsere-for­galmáról írt alá szerződést a nem­zetközi könyvkiállításon a Kultú­ra NDK-beli partnervállatával. E megegyezés mintegy kétmillió ru­bel értékű áru cseréjére vonatko­zik. Három filmünk a San Sebastian-i fesztiválon A San Sebastianban szeptem­ber 8-án kezdődő nemzetközi filmfesztiválon három kategóriá­ban szerepelnek magyar filmal­kotások. A versenyfilmek közé Gábor Pál filmjét, az Angi Ve­rát hívta meg a szervező bizott­ság. A fiatal filmalkotók szekció­jában Ember Judit Fagyöngyök című produkciója lesz a magyar versenyfilm, az információs vetí­tésen pedig Jancsó Miklós művét, a Még kér a népet mutatják be. A nemzetközi zsűri munkájában meghívottként részt vesz Mészá­ros Márta filmrendező is. Nemzetközi iparjogvédelmi konferencia Budapesten (Tudósítónktól.) A Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület (AIPPI) magyar cso­portja és a Magyar Iparjogvédel­mi Egyesület szeptember 10. és 14. között nemzetközi konferen­ciát tart Budapesten, a Duna In­tercontinental Szállóban. Innová­ció és iparjogvédelem címmel. A konferenciával kapcsolatban Horváth Gyula, a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés elnökhe­lyettese, az AIPPI magyar cso­portjának elnöke tájékoztatta pénteken az újságírókat. A többi között elmondotta, hogy a hétfőn kezdődő nemzetközi tanácskozás­nak a fő témaköre az alkotó gon­dolat piacképessé tétele, vagyis szaknyelven az innováció folya­mata lesz. A tanácskozás megren­dezését különösen időszerűvé tet­te az ipari fejlődés felgyorsulása s a verseny fokozódása a nemzet­közi kereskedelemben, így ná­lunk is sürgető követelménye a fejlődésnek, hogy megrövidítsék azt az utat, amely az ötlettől a piacképes termék előállításáig ve­zet. Ennek lehetőségeit vitatják meg sokoldalúan a jövő heti ta­nácskozáson a kutatással és a fej­lesztéssel, a termeléssel és a mar­ketinggel, illetve a piaci értéke­sítéssel foglalkozó szekciókban. Az előadásokat korreferátumok követik: ezek beterjesztői közt a magyarokon kívül angolok, fran­ciák, csehszlovákiaiak, osztrákok, NDK-beliek, nyugatnémetek, len­gyelek, hollandok, amerikaiak egyaránt találhatók. Az előadáso­kat vita követi. A konferencián egyébként háromszáz magyar és kétszáztíz külföldi szakember is részt vesz. Bármelyik idénynek megfelelő NŐI ÉS FÉRFIRUHÁZATI CIKKEK, APOK, FEHÉRNEMŰK, DARABÁRUK gazdag választékával várjuk vásárlóinkat RUHÁZATI BOLTUNKBAN Budapest IV. (Újpest), Árpád út 80. Nyitva naponta: 10-től 18 óráig, csütörtökön: 10- től 20 óráig, pénteken: 11- től 18 óráig, szombaton: 9.30-tól 14 óráig. Ugyanitt készpénzért megvásároljuk vagy bizományba átvesszük forgalomképes ruházati cikkeit. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT

Next