Népszabadság, 1979. november (37. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

1979. november 1., csütörtök NÉPSZABADSÁG Aczél György fogadta az NSZK igazságügy-miniszterét Dr. Ifans-Jochen Vogel elutazóit Budapestről Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szerda dél­előtt hivatalában fogadta dr. Hans-Jochen Vogelt, a Német Szövetségi Köztársaság igazság­ügy-miniszterét. A találkozón rész­t vett dr. Markája Imre igaz­ságügyminiszter, s jelen volt dr. Johannes Balser, az NSZK buda­pesti nagykövete. Tegnap elutazott hazánkból dr. Hans-Jochen Vogel, aki dr. Mar­kája Imre igazságügy-miniszter meghívására — igazságügyi kül­döttség élén — háromnapos hiva­talos látogatást tett Magyarorszá­gon. Az igazságügy-miniszterek köl­csönösen tájékoztatták egymást országaik jogalkotásának és igaz­ságszolgáltatásának időszerű kér­déseiről, véleményt cseréltek né­hány előkészületben levő vagy már megkötött nemzetközi szer­ződéssel kapcsolatos álláspont­jukról. Áttekintették a két ország közötti jogi, igazságügyi kapcso­latok fejlesztésének lehetőségeit is, és megállapodtak abban, hogy újabb tárgyalásokon vizsgálják meg, miként élhetnek e lehetősé­gekkel. Dr. Hans-Jochen Vogel a Né­met Szövetségi Köztársaságban teendő látogatásra hívta meg dr. Markója Imrét. Magyarországi tartózkodása során az NSZK igaz­ságügy-minisztere látogatást tett dr. Szakács Ödönnél, a Legfel­sőbb Bíróság elnökénél, és meg­beszélést folytatott a magyar jogi élet más képviselőivel. Látogatásának tapasztalatairól, a hivatalos tárgyalások főbb té­máiról, eredményeiről dr. Hans- Jochen Vogel szerdán a Duna In­tercontinental szállóban sajtó­­konferencián tájékoztatta az új­ságírókat. Kiemelte, hogy a jogi együttműködésnek is fel kell zárkóznia a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköz­­társaság politikai, gazdasági, kul­turális kapcsolataihoz. Ennek — véleménye szerint — jelentős ál­lomása volt a jelenlegi megbeszé­lés, amelynek folytatásaként szak­­emberek részletes eszmecseréin kell tisztázni: milyen megállapo­dások, együttműködési formák ke­retében lehet a kölcsönösség és a viszonosság alapján a két ország — és főleg állampolgáraik — jo­gi problémáinak megoldását elő­segíteni. Szó esett a tájékoztató­ban a gazdasági együttműködést szolgáló jogi eszközök kölcsönös vizsgálatának szükségességéről is. Magyar-luxemburgi külügyminiszteri tárgyalások Szerdán a Külügyminisztérium épületében Pója Frigyes külügy­miniszter s a meghívására hiva­talos látogatáson hazánkban tar­tózkodó Gaston Thorn luxembur­gi külügyminiszter tárgyal­ásokat folytatott A nyát, őszinte légkörű meg­beszélésen a két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nem­zetközi kérdéseknek. Részletesen foglalkoztak az enyhülés, az euró­pai biztonság és együttműködés, valamint a leszerelés kérdései­vel. A tárgyaláson áttekintették Magyarország és Luxemburg kap­csolatait is, hangsúlyozva, hogy elégedettek azok alakulásával. Aczél György, a­­Miniszterta­nács elnökhelyettese a megbeszé­léseket követően az Országház­ban fogadta Gaston Thornt; a szívélyes légkörű találkozón részt vett Puja Frigyes. Veress Péter külkereskedelmi miniszter délután hivatalában ta­lálkozott Gaston Thomnal. Az eszmecsere során áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatai­nak alakulását .Sarlós István látogatása Zuglóban Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára szerdán a fővá­ros XIV. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Szkokán Ferenc első titkár, Szávó Béla ta­nácselnök, valamint a kerület ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői fogadták és tájékoztatták a pártbizottság munkájáról, a csaknem 180 ezer lakosú kerület életéről, fejlődéséről. A vendég felkereste a budapes­ti Geodéziai és Térképészeti Vál­lalatot, amelynek 30 vidéki város­ban is működik egy-egy egysége. A budapesti központban Sarlós István megtekintette a korszerű fotogrammetriai eljárással export­ra készülő térképeket, valamint a gépi adatfeldolgozó üzemben automata térképészeti berendezé­sekkel készülő salgótarjáni köz­műtérképet, s tájékozódott az 1100 embert foglalkoztató Kar­tográfiai Vállalat munkájáról is. A Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyárban Sarlós István megtekintette az automatikus be­­rendezésekhez szükséges hidrau­likus tápegységeket előállító sze­reldét, majd a kerületi pártbizott­ságon megtartott nagyaktíva-ér­­tekezleten időszerű társadalom­politikai kérdésekről adott tájé­koztatót. Heves viták Franciaországban Róbert Boulin halála körül PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Robert Boulin munkaügyi mi­niszter öngyilkossága szinte min­den más eseményt háttérbe szo­rítva foglalkoztatja a francia po­litikai élet képviselőit. A feltevés, hogy Boulin az ellene felhozott és a sajtóban szellőztetett vádak hatására mérgezte meg magát, ma már bizonyosság. Időközben az AFP hírszolgálati iroda és Chaban-Delmas, a nemzetgyűlés elnöke kézhez kapta Robert Bou­lin mintegy 900 soros levelét, amelyben a miniszter megmagya­rázza tettének okát, hangoztatja feddhetetlenségét, és megerősíti, hogy a szemére vetett telekvásár­lási és villaépítési ügyekben a tör­vény által előírt módon járt el. Vélekedése szerint személye egy túlbuzgó­ és elfogult vizsgálóbíró eljárása következtében került a becsületét érintő helyzetbe. Ezt a Minute című, szenzációkra specia­lizált újság, valamint a Canard Enchainé című szatirikus lap ál­tal közölt adatok rosszindulatú módon hozták nyilvánosságra, s ezeket más lapok, mint a Le Monde, még inkább felerősítették. A szerdai minisztertanácsi ülé­sen Giscard köztársasági elnök nyilatkozatot tett az ügyben, ame­lyet az Elysée szóvivője, Hunt is­mertetett. Az elnök megbélyegzi azt, hogy vizsgálat nélkül bűnös­nek állították be Roulint. A szerdai L’Humanitéban Roland Leroy főszerkesztő írt vezércikket, amelyben a kommunisták állás­pontját kifejtve hangoztatja, hogy soha nem hallgattak, ami­kor valóban politikai­­botrányról vol­t szó, mint amilyen a munka­­nélküliség, a mezőgazdaság tönk­retétele, a fiatalok reménytelen helyzete, de mélyen el­ítélik a sze­mélyeik elleni hajszát, az olyan újságírói erkölcsöt, amely számá­ra a sajtó nem egyéb, min­t áru­cikk, a manipuláció és a hazug­ság iparága. Fubbert Boulin halá­la az újságírás morálját és felelős­ségét veti fel, írja a L’Humanité. Bányaművelési rekord Visontán A Mátraaljai Szénbányák Tho­­rez üzemében a külszíni fejtésen az év elejétől október végéig 40 millió köbméternyi földet moz­gattak meg a gépek; ez másfél millió köbméterrel szárnyalja túl az előírtat. Így jelenleg mintegy ötmillió tonna szabad szénvagyon áll rendelkezésre Visontán. Mi­nőségben is jobb ez a szén, az előírtnál átlagosan 30 kalóriával magasabb értékű fűtőanyagot szállítottak a szomszédos Gagarin Hőerőműnek. A gyorsmérleg szerint a Tho­­rez bányaüzem dolgozói 50 ezer tonnával teljesítették túl időará­nyos tervüket. ­ Eszmei felkészültség, egységes cselekvés Megkezdődött a tanév a párt­oktatásban is: egyik ágában, a káderképző és -továbbképző isko­lákon már szeptemberben, az ál­lami oktatással egy időben, a má­sikban pedig, a tömegoktatás tan­folyamain október második felé­ben tartották meg az első foglal­kozásokat a pártalapszervezetek. A marxista-leninista eszmék megismertetésében és terjesztésé­ben, az eddig szerzett ismeretek bővítésében elsőrendű szerepe van a pártoktatásnak; felbecsülhetet­len a jelentősége a párttagság eszmei-politikai fejlődésében és a gyakorlati munka színvonalának emelésében. A pártoktatás rendje, szervezettsége és tematikája évek óta kialakult, de természetesen folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. A rész­vevők létszáma is állandósult. Budapesten­ jelenleg is mintegy félmillió a párt- és tömegszerve­zeti oktatásban, valamint az ál­lami intézményekben a marxiz­mus-leninizmust tanulmányozók száma; tanításukkal tízezer pro­pagandista foglalkozik. Országo­sa­n a hallgatói létszám kétmillió, a propagandistáké negyvenezer körül van. A Központi Bizottság 1976. október 26-i, a pártpropa­gandáról szóló határozata értel­mében nem is cél a mennyiségi növelés; a tanulási színvonal emelésén, az ismeretek elsajátítá­sának a hatékonyságán van a hangsúly. Élő ismétet A idei tanév előkészítését — miként a korábbiakét is — gon­dos, körültekintő, elemző munka vezette be. Ezt indokolták a nem­zetközi élet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ak­tuális, egyszerűnek nem mondha­tó kérdései, de azok a gondok is, amelyek közepette itthoni mun­kánkat végezzük. Örvendetes, hogy már az előkészítésben évek óta rendszeresen közreműködnek a politikai és a szaktudományok kiemelkedő képviselői. A pártok­tatás tudományos jellege, a témák elmélyült elemzése vonzó a hall­gatóknak. A kezdő és a továbbta­nuló hallgató az érdeklődési kö­rének és a társadalmi szükséglet­nek egyaránt megfelelő tanulási formák között választhat. A pártoktatás szervezett rend­jébe tartoznak a tömegoktatáson kívül a káderképzés és -tovább­képzés a különböző időtartamú pártiskolákon, a speciális kollégiu­mok, a marxizmus-leninizmus esti egyeteme és szakosító tanfo­lyamai, a középfokú tanfolyamok és az egyéni továbbképzés is. A politikai gyakorlat, a politikai tö­megmunka hatása, alakulása , visszaigazolása pártoktatásunk hatékonyságának is. Nem túlzás azt mondani, hogy az elméleti­politikai ismeretek szerepe mind nagyobb a különböző szintű po­litikai döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtás­ban egyaránt. A marxista-leninista eszmék megismertetése pártoktatásunk­ban magas színvonalú. Az elmé­leti igényesség éppúgy jelen van benne, mint az, hogy fölkészíti hallgatóit a napi politikai felada­tokra. Az ismeretszerzésen felül a sokoldalú gondolkodás készségé­nek megszerzése a fontos. A párt­oktatás szervezett rendszere ép­pen ezért sajátos iskola, mely nem csupán oktat, hanem a szocializ­mus eszméit, a marxista-leninis­ta elméletet ismerteti, és annak gyakorlati végrehajtására ösztö­nöz. Pártoktatásunk szüntelen kor­szerűsítését a napi társadalmi gyakorlat követeli meg tőlünk. A politikai munka szempontjából nagyon rossz lenne, ha oktató-ne­velő munkánk az előző tanév be­fejezésének szintjén maradna. Ezért a pártoktatás minden for­májában állandóan újra kell nem­csak olvasni, hanem átélni, ele­mezni a már régebben megtanul­­takat. Nyilvánvalóan nem a téte­lek ismeretéről, hanem az ismere­tek elmélyítéséről van szó. Amit egyszer megismertünk, lehet élet­re szóló élmény, de hasznát csak akkor látjuk, érezzük mindennap­­i munkánkban, ha ismét átéljük az első fölfedezés izgalmát. Számolnunk kell azzal is, hogy évről évre újabb nemzedék kerül be közéletünk sodrásába. Részük­re különösen fontos, hogy mit és hogyan kapnak tőlünk. Nem mindegy, hogy a fiataloknak a marxizmus—leninizmussal va­ló találkozása például „egy tan­tárgy a sok közül”, vagy pedig sorsukat meghatározó élmény. Ideológiai harcban Szocializmust építő társadalom­ban élünk, de a tőkés világ ideo­lógiája a mi körülményeink kö­zött is jelen van, egyrészt mint saját múltunk bár halványuló öröksége, másrészt mint a szocia­lista országok ellen irányuló an­­tikommunista propaganda — idő­ben váltakozó hevességű és mód­szerű, de állandóan ható — kö­vetkezménye. Oktatási rendsze­rünk tehát, miközben a marxiz­mus—leninizmus eszméit terjesz­ti, ezt folyamatos harcban végzi. Olyan, a marxizmus—leninizmus megszületése óta offenzív eszmei harc ez, amelyben nem volt és soha nem is lesz remény a „tűz­szünetre”, amíg különböző irány­ba fejlődő társadalmi rendszerek léteznek. Oktatási rendszerünknek éppen ezért az a célja, hogy erősítse a tudatosságot s egyben a szocializ­mus iránti elkötelezettséget, se­gítse a szüntelen harcot a társa­dalmunktól idegen eszmék, elmé­letek, a szocialista erkölcsi nor­máktól eltérő jelenségek ellen. Ez a jövőben még jobban megkö­veteli tőlünk belső helyzetünk és a nemzetközi helyzet alaposabb ismeretét, tanulmányozását. Az oktatás csak akkor lehet elméle­tileg is eredményes, ha tanulsá­gait a politika rangjára emeljük. Pártoktatási rendszerünk szer­vesen illeszkedik propaganda­­munkánk egészébe, és szorosan összefügg tájékoztató és agitációs tevékenységünkkel; a kettő­ köl­csönösen segíti és kiegészíti egy­mást. Ez utóbbi színesebbé, eleve­nebbé teszi a pártoktatást, amely viszont tudományos igényesség­gel, a törvényszerűségek, mélyebb összefüggések megmutatásával se­gíti politikánk jobb megértetését, a tudatos cselekvésre mozgósítást. Politikánk megvalósításáért A pártoktatásban is évről év­re mérhető, hogy mennyi és mi­lyen mélységű információk be­fogadására, illetve továbbadására vagyunk képesek; milyen maga­tartásjegyeket kell erősítenünk, fejlesztenünk, és melyek ellen kell küzdenünk a társadalom fejlődé­sének egy-egy időszakában; felké­szültek vagyunk-e döntéseink, ha­tározataink, programunk egységes értelmezésére és végrehajtására. Az ezekre a kérdésekre adható igenlő válaszok a tavalyi pártok­tatás eredményeit, kedvező ta­pasztalatait mutatják; egyszer­smind utalnak arra is, milyen irányban­­ kell továbblépnünk, hol és hogyan kell javítanunk okta­tómunkánk minőségén és haté­konyságán a most megkezdődött tanévben. A marxizmus—leniniz­mus eszméinek propagandája mindenkor közvetlenül is hozzá­járul a társadalom szocialista tu­dati állapotának fejlődéséhez, so­ron levő, bonyolult politikai, gaz­dasági, társadalmi feladataink si­keres megoldásához. A pártoktatás gondolkodást, ma­gatartást formál, tehát mindenek­előtt nevelő tevékenység. Akkor hatékony, ha a hallgató maga­tartásának, életmódjának, gondol­kodásának szocialista jegyeit erő­síti. Nyilvánvaló, hogy aki a ta­nulásban önként részt vesz, azt nemcsak a több tudás vágya kész­teti erre, hanem az a szándéka is, hogy amit eddig végzett, azt jobban, értőbb módon végezze a jövőben. Ez a szándék Buda­pesten is, miként az országban, tömegesen érzékelhető. A buda­pesti pártbizottság oktatási igaz­gatóságának és a kerületi pártbi­zottságoknak a tapasztalatai is azt igazolják, hogy évről évre maga­sabb színvonalon folytatják tanul­mányaikat a párt tagjai, és mind több a pártoktatásban részt vevő pártonkívüli. Nem túlzás azt mon­dani, hogy a marxista,—leninista tudás megszerzése, a szocializmus eszméivel való alapos megismer­kedés igénye — hazánkban „di­vat” is lett. Jó divat, azaz sokkal több annál, mert nem múló, ha­nem tartós, állandósuló jelenség. Fontos szerepe van a pártokta­tásnak a káderek marxista kép­zésében, illetve továbbképzésé­ben. A tömegoktatásban és a ká­derképzésben való részvétel, a té­mák és azok oktatásának színvo­nala, mélysége és módszertana — érthetően, eltérő. Különös gon­dosságra van szükség az alsó, kö­zép- és felső fokú káderképzés­ben részt vevő propagandisták kiválogatásánál, hiszen jórészt tőlük is függ káderpolitikai el­veink gyakorlati megvalósulása. Mivel az ismeretek átadása és a nevelés mellett sokoldalú kész­ségfejlesztésre van szükség, ala­posan meg kell vizsgálni, ki al­kalmas erre, ki képes elvégezni ezt a különleges érzékenységet igénylő politikai-pedagógiai mun­kát. Valamit jól megértetni csak az tud, aki maga is jól érti azt. A propagandisták legfőbb köte­lezettsége a párt politikájának megértetése és képviselete. Erre a mi propagandistáink, pártok­tatóink fölkészültek. Meggyőződé­sem, hogy a propagandisták és pártoktatók munkájának, a párt­oktatás eredményeinek része van abban, hogy pártunk mindenkor képes a hazai és a nemzetközi követelményekhez mért sokoldalú megújulásra. A feladaitok Melyek oktató-nevelő munkánk főbb feladatai a jelenlegi oktatási évben a párthatározatok alapján? Először is: a világnézeti kérdé­sek megválaszolása, a szocialista eszmeiség, a politikai elkötelezett­ség erősítése. Másodszor: a párt vezető szerepének erősítése, an­nak a nagy történelmi feladatnak a megértetése, amelyet pártunk az egész társadalom érdekében vállalt. Harmadszor: nyomon kö­vetni és megmagyarázni a gazda­ság — a bel- és külgazdaság — változásait, elemezni régi fogal­mak mai tartalmának alakulását. Negyedszer: megértetni a nem­zetközi élet eseményeit, összefüg­géseit, törvényszerűségeit, választ adni korunk elméleti kérdéseire, bemutatni a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a szo­cialista közösség helyzetét, fejlő­dését. S végül, de nem utolsósor­ban a burzsoá eszmék beszivár­gásának és újratermelődésének megakadályozása. A pártoktatást e feladatokból eredően úgy kell tekintenünk, mint egységes elmé­­leti, ideológiai, politikai eszme­­rendszerünk folyamatos közvetí­tését, az elvi és gyakorlati tanul­ságok alkalmazását, mindehhez igénybe véve a kor tudományos eredményeinek ismeretét, a szak­­tudományok segítségét is. Megkülönböztetett jelentőséget ad az idei oktatási évnek az a tény, hogy párttagságunk és vele egész dolgozó népünk a párt Xll. kongresszusára készül. Pártokta­­tásunk akkor lesz valóban ered­ményes, ha általa is tartalmasab­bá tesszük a soron következő sok­rétű politikai munkát, ennek gaz­dag tapasztalatait pedig haszno­sítjuk oktató-nevelő tevékenysé­günkben. Paizs Gábor a budapesti pártbizottság osztályvezetője

Next