Népszabadság, 1979. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
o Az ENSZ-közgyűlés a PFSZ részvételéről a közel-keleti rendezésben Az ENSZ-közgyűlés péntekre virradóra nagy jelentőségű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által a palesztinai nép és más arab népek érdekeinek semmibevételével kötött Camp David-i külön megállapodást. A határozatban, amelyet 75 szavazattal, 33 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett fogadtak el, a közgyűlés érvénytelennek nyilvánítja a szerződést a palesztinai nép jövőjének meghatározása szempontjából, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek semmibe veszik, sértik vagy tagadják a palesztinai nép elidegeníthetetlen jogait. Egy másik jogerős határozatában a világszervezet felszólítja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, hogy egyenjogú félként vegyen részt minden — a közel-keleti rendezést célzó — akcióban, erőfeszítésben és értekezleten. Ezt a határozatot 117 ENSZ-tagállam támogatta szavazatával. Egyiptom és az Egyesült Államok a csütörtök esti vitában különféle ügyrendi kifogásokkal igyekezett megakadályozni a fenti állásfoglalások megszületését. (MTI) A volt iráni sah nem térhet vissza Mexikóba Khomeini Washington felelősségéről Irán nem vesz részt a BT ülésén Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy nem engedik vissza az országba a jelenleg New Yorkban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sahot. Emlékezetes, hogy a volt sah és családja korábban a Mexikóváros melletti rezidenciáján tartózkodott. — Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok vezetői humanitárius megfontolásokból vonakodnának kiadni a volt sahot — jelentette ki külföldi újságírók előtt Khomeini ajatollah. Ha valóban humánusak lennének, akkor nem hangoztatnák, hogy készek harmincötmillió iránit gazdasági blokád alá venni, kitenni az éhhalálnak, s végül háborút erőszakolni rájuk. Washington álláspontjának talán az a legvalószínűbb oka, hogy az ott hatalmon levő személyek tudják, milyen bűnöket követett el az Egyesült Államok az áruló sah közreműködésével — mondotta. Khomeini megismételte: ha az Egyesült Államok kiadja az iráni népnek a sahot — aki évtizedeken keresztül fosztogatta az országot, és számos iráni meggyilkolásában bűnös —, akkor Irán szabadon engedi az amerikai túszokat, még ha bűnösek is. Az iráni vezető sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a nyugati sajtó mindenféle koholmányokat terjeszt az iráni forradalomról. Irán nem küldi el képviselőjét a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki sajtóértekezletén Szadegh Ghatbzadeh iráni külügyminiszter. Mint közölte, ez az iszlám forradalmi tanács döntése. Megismételte, hogy a Biztonsági Tanácsot Irán nem tartja illetékesnek arra, hogy vitára tűzze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kötelezőnek. Washingtonban meglepetéssel fogadták Mexikó elzárkózását a sah visszatérése elől. A döntés egyébként alig néhány órával követte Pahlavi orvosainak kijelentését: páciensük kielégítő állapotban van, s hamarosan elhagyhatja az Egyesült Államokat. A mexikói külügyminiszter viszont utalt rá, hogy a volt sah távozása óta a helyzet alapvetően megváltozott, s ilyen körülmények között Pahlavi visszatérése nem szolgálja Mexikó nemzeti érdekeit. Szadat egyiptomi elnök ugyanakkor pénteken megerősítette, hogy országa „bármely pillanatban” kész befogadni a bukott iráni császárt. Teheránban a síita vallási ünnep második napján, pénteken több mint egymilliós tömeg gyűlt össze az amerikai nagykövetség körül, Amerika-ellenes és a volt sah kiadatását követelő jelszavakat hangoztatva. Újabb amerikai repülőgépanyahajó indult el a Virginia állambeli támaszpontról, „megerősítendő a Közép-Keleten tartózkodó amerikai haderőt”. (MTI) BrnOL’UTTO.'Ul. 3Keralb Jtbune Irán ügyében Nyugat Európa mérsékletre inti Washingtont A párizsi kiadású amerikai napilap beszámol arról, hogy a vezető nyugat-európai hatalmak, Bonn, London és Párizs kifejezésre juttatták : bíznak benne, hogy a Carterkormányzat mérsékletet tanúsít az iráni—amerikai konfliktus kérdésé-ben. Ami az esetleges amerikai katonai beavatkozást illeti, nyugateurópai diplomaták szerint kormányaik elhatárolnák magukat a Washingtonnal való szolidarizálástól. „Súlyos politikai problémákat teremtene az illetékes kormányok számára, ha fegyveres intervenciójához az Egyesült Államok nyugat-európai hallgatólagos támogatást kérne’’ — foglalta össze Londonban egy diplomata. A nyugat-európai aggodalmaknak politikai és gazdasági alapjuk van, tartanak tőle, hogy egy elhamarkodott washingtoni lépés általános Nyugat-ellenes visszavágást, az olajexport veszélyeztetését jelentené. Az idézett lap felhívja a figyelmet, hogy a nyugat-európai kormányok mind határozottabban kezdik bírálni az Egyesült Államoknak a konfliktus kérdésében elfoglalt álláspontját. Nyugat-európai politikusok céloznak rá, hogy az Egyesült Államoknak kompromisszumos készséget kellene mutatnia például annak a nemzetközi bíróságnak a kérdésében, amelyet a sah vagyonára benyújtott iráni igények megvizsgálására állítanának fel. A nyugat-európai különvélemények az újságok fogalmazásában is tükröződnek, a legtöbb lap amerikai- iráni válságról beszél, ami keresztezi a Carter-adminisztráció szándékát, hogy a konfliktust a teheráni túszügyre szűkítse le. A nyugat-európaiak Carter hibájául róják fel, hogy beengedte a sahot az Egyesült Államokba. „Ez a ballépés felszínre taszította mindazt a lappangó Amerikaellenességet, amely a sah uralkodása idején a túlzott mértékű amerikai beavatkozásból adódott” — fogalmazott egy francia diplomata. Azokkal az amerikai fenyegetésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Washington katonai megtorló intézkedéseket tesz, nyugateurópai politikusok úgy nyilatkoznak: ez még annál a hibánál is súlyosabb lenne, amit Washington akkor követett el, amikor amerikai területre engedte a sahot. A francia televízió egyik nyilvános vitájában nagy megütközést keltett, hogy a részvevők egyike, Walters tábornok, a CIA korábbi igazgatóhelyettese az amerikai katonai beavatkozás lehetőségéről beszélt. Az a ..mód, ahogy Carter az egész kérdéskomplexumot kezeli, bebizonyítja a világnak, hogy az Egyesült Államok még mindig a régi „intervenciós reflexek” alapján reagál-e egy konfliktusra, vagy változást akar e tekintetben — foglalta össze a véleményeket egy párizsi hivatalos személyiség. NÉPSZABADSÁG 1979. december 1., szombat KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Jorlán Moszkvában pénteken plenáris ülést tartott a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. (TASZSZ) Az amerikai szenátus csütörtökön ratifikálta a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt. A megállapodást, amelyet az ENSZ közgyűlése 1976. december 10-én hagyott jóvá, eddig több mint 20 állam ratifikálta. (TASZSZ) Nevadában csütörtökön föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, amely az idén sorrendben a 13. volt az Egyesült Államokban — jelentette be a washingtoni energiaügyi minisztérium. (Reuter) A Pentagon végrehajtotta a Boeing-társaság által gyártott cirkáló szárnyas rakéta újabb kipróbálását. A Csendes-óceán felett egy B—52-es bombázóról felbocsátott cirkáló szárnyas rakéta Kalifornia és Nevada szövetségi államok területe felett átrepülve Utah állam területén, egy rakétakísérleti terepen hajtott végre leszállást. (TASZSZ) II. János Pál pápa háromnapos törökországi látogatásának befejeztével pénteken, a kora esti órákban visszaérkezett Rómába. (MTI) A spanyol parlament 298 szavazattal 8 ellenében, 11 tartózkodás mellett, jóváhagyta a Baszkföld és Katalónia tartományi önkormányzati jogkörét biztosító alapokmányokat, és ezzel életbe lépett a két országrész önkormányzatáról szóló törvény. (MTI) Egy nyugatnémet bíróság pénteken életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a terrorista tevékenységgel és rendőrgyilkossággal vádolt Angelika Speitelt. További vizsgálat folyik ellene Hanns Martin Schleyer nyugatnémet gyáriparos elrablása és meggyilkolása ügyében. (MTI) A Polisario Front alakulatai támadást indítottak a dél-marokkói Zaak támaszpont ellen — jelentette Polisario-forrásokra hivatkozva az APS algériai hírügynökség. A nyugat-szaharai harcosok harmadik napja tartják tűz alatt a támaszpontot. (MTI) A bolíviai kormány 25 százalékkal leértékelte a pesót, emelte a fűtőanyagok és egyéb árucikkek árát. A döntés azt jelzi, hogy Lídia Gueilez ideiglenes államfőnek nem sikerült megegyezésre jutnia az egymillió dolgozót tömörítő Bolíviai Munkásközponttal,amely elutasította az elnök gazdasági programját. (MTI) Guatemala két városában a múlt napokban heves összeütközések zajlottak le a hadsereg alakulatai és gerillaegységek között. A hadsereg alakulatai „tisztogató műveleteket” kezdenek az ország déli részén, ahol az utóbbi időben a gerillaszervezetek sorozatos akciókat hajtottak végre. (Prensa Latina) Tömeggylkos Salvadori diktátorok Egy salvadori kormánybizottság, amelyet a több évig hatalmon levő szélsőjobboldali diktatúra által elkövetett bűntettek kivizsgálására alakítottak, két, jelenleg külföldön tartózkodó volt salvadori elnök kiadatását követeli. A vizsgálatokkal a múlt hét végén a fővárostól nem messze tömegsírt tártak fel, s benne a terror áldozatául esett 21 ember megcsonkított tetemére bukkantak. A bizottság felszólította a kormányt, hogy az Egyesült Államoktól, illetve Panamától követelje Carlos Romero és Arturo Molina volt salvadori elnökök kiadatását. Molina 1972. és 1977. között, Romero 1977-től idén október 15-ig volt az ország államfője. A hét évig tartó véres időszak áldozatainak számáról nincs pontos adat, de a salvadori katolikus egyház szerint a Romero-kormányzat csupán ebben az évben több, mint 550 személyt gyilkoltatott, vagy kínoztatott meg. (UPI) ’ KGST-KÖZÖS PIACI PÁRBESZÉD Túljutott újabb fordulóján a KGST és az EGK közötti kapcsolatok rendezéséről folyó megbeszélés-sorozat a hét közepére. A jelek szerint a feleknek, háromnapos intenzív munka ellenére ezúttal sem sikerült frontáttörést elérniük, álláspontjukban változatlanul maradtak eltérő elemek, köztük alapvető kérdésekben is. Ezek egyeztetésére az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával a következő találkozók adhatnak alkalmat. Arra is ismételten rávilágított a KGST székházában lezajlott tanácskozás, hogy a gyors haladás nagyon fontos feltétele a kölcsönös jószándék, s nem utolsósorban annak felismerése, hogy a széles körű együttműködés mindkét szervezet tagországainak egyformán érdeke. S nem csupán gazdasági értelemben, s könnyű belátni tudniillik, hogy a KGST és az EGK kapcsolatainak normalizálása, a hosszú távú, szilárd alapokon nyugvó együttműködés kialakítása milyen jelentős szerepet játszana az európai enyhülés és az államok közötti bizalom erősítésében. E politikai és gazdasági realitások azonban — úgy tetszik — a lehetségesnél és a szükségesnél nehezebben törnek utat maguknak egyes közös piaci körökben. Hiszen azóta, hogy a szocialista közösséghez tartozó országok gazdasági szervezete normális kapcsolatok létrehozását indítványozta az EGK-nak, több mint hat esztendő telt el. A KGST azóta többször megújított javaslata abból indul ki, hogy nem csupán egyes területeken, hanem valamennyi fontos kérdésben átfogóan kell szabályozni a két szervezet viszonyát. Ennek megfelelően egyfelől a KGST és annak tagjai, másfelől az EGK és egyes tagországai keretmegállapodásban rögzítenék a gazdasági együttműködés elveit, egyúttal kijelölnék, az egyéb területeken — a többi között a környezetvédelemben, a szabványosításban, a gazdasági prognosztika és statisztika kérdéseiben — megvalósítandó kooperáció formáit is. Haferkamp alelnök a most véget ért moszkvai megbeszéléseken — EGK-körökben egyébként „kompromisszumosnak” beállított — legújabb javaslatában viszont — legalábbis a sajtóértekezleten kifejtett magyarázat erre enged következtetni —, ismét csak felfedezhető az együttműködés kereteinek szűkítésére irányuló törekvés. S éppen az egyik legfontosabb területen: a kereskedelmigazdasági együttműködésben. Márpedig ha az EGK komolyan veszi a viszony normalizálásáról hangoztatott kijelentéseit, s valóban túl akar lépni a csupán formális együttműködésen, akkor magától értetődően szükség van a kereskedelmi kapcsolatok bővítése feltételeinek biztosítására is, legfőképp a KGST tagállamokat más országoknál hátrányosabb helyzetbe hozó különféle korlátozások lebontására. A megoldásra váró bonyolult problémákat figyelembe véve a két gazdasági szervezet képviselői várhatóan még több nehéz tárgyalás előtt állnak. Szerény haladás jeleként értelmezhető viszont, hogy a jövő év elején öszszeül az a szakértői csoport, amely megkezdi a megállapodás egyeztetett részeinek szövegezését. S az, hogy bizonyos kérdésekben már sikerült közös nyelvet találni, bizonyítja: a legnehezebbnek tetsző problémák is megoldhatók, ha a felek kölcsönös jóindulatot tanúsítanak, és a helsinki záróokmány szellemében igyekeznek közös nevezőre jutni. Moszkva, november 30. K. T. Tiltakozások a NATO rakétaprogramja ellen McGovern a Szovjetunióval való tárgyalások mellett George McGovern szenátor csütörtökön újonnan előléptetett amerikai tábornokok előtt Washingtonban kijelentette, hogy az úgynevezett eurorakéták Nyugat- Európába történő telepítésének van alternatívája, a fegyverzetkorlátozás, tárgyalások révén. Javasolta a NATO-nak, hogy legfeljebb feltételes döntést hozzon és kísérelje meg a tárgyalásokat a nukleáris erők csökkentéséről. A szenátor kifejtette, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok európai szövetségesei számára a legjobb megoldás az „eurorakétákkal” kapcsolatos döntés hat hónappal történő elhalasztása, és a nukleáris hadszíntéri fegyverek befagyasztására vonatkozó szovjet javaslatok vizsgálata lenne. Az osztrák kommunisták aggodalommal szemlélik a NATO azon szándékát, hogy fegyverzetének modernizálása ürügyén atomtöltetű közép-hatótávolságú rakétákat telepít európai tagországainak területére — jelentette ki egyebek között Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén, amelyen a központi bizottság plénumának témaköreit ismertette. Rámutatott, hogy Ausztria két NATO-országgal is határos, és a tervezett lépés közvetlen veszélyt jelent számára. Az Egyesült Államok és a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervével a görög sajtó is igen gyakran foglalkozik. Noha Görögország egyelőre nem szerepel azoknak az országoknak a listáján, amelyek területén az északatlanti tömb tervbe vette a Pershing—2 típusú amerikai középhatótávolságú rakéták és a cirkáló szárnyas rakéták esetleges elhelyezését, a görög közvéleményt mégis mélységesen aggasztja a rakéták kérdése. A Vima című polgári napilap egyik legutóbbi számában hangsúlyozta, hogy az új típusú amerikai rakéták elhelyezése Nyugat-Európában veszélyes módon borítaná fel a taktikai nukleáris egyensúlyt. Az NSZK-beli Mainzban a francia, a belga, a holland és a nyugatnémet békeharcosok mozgalmának képviselői találkozót tartottak, amelyen elutasították az amerikai közép-hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai állomásoztatására vonatkozó NATO-tervet. (MTI) A Francia Kommunista Párt elítéli a Kambodzsa elleni hadjáratot A Francia Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilatkozatban ítélte el a Franciaországban Vietnam és Kambodzsa ellen kibontakozó kampányt, amely politikusok, képviselők és a sajtó részvételével folyik, azóta, hogy Szihanuk volt kambodzsai államfő vasárnap Párizsba érkezett. A Francia KP Politikai Bizottsága rámutat: a kampány azzal magyarázható, hogy az imperializmus a súlyos kambodzsai helyzetet arra próbálja kihasználni, hogy neokolonialista típusú akciót valósítson meg. Innen ered a kambodzsai nép és kormánya, a Vietnam és az általa Kambodzsának nyújtott segély elleni lárma. Vietnam — mutat rá az FKP nyilatkozata — szolidaritási kötelezettségének tett eleget, amikor segített a kambodzsai népnek abban, hogy véget vessen a Pol Potdiktatúrának. Ma, noha maga is nehéz gazdasági helyzetben van, a vietnami nép továbbra is hozzájárul Kambodzsa újjáépítéséhez, az utóbbi függetlenségét biztosító szerződés keretében. Az FKP bírálja a kormány magatartását, azt, hogy nem hajlandó elismerni Kambodzsa törvényes kormányát, s hogy fogadja Franciaországban Szihanuk herceget, aki nem titkolja: azt szeretné, hogy a háború még jobban kiterjedjen saját országában. (MTI)