Népszabadság, 1980. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
20 CÁRDOS MARISKA: A gyűrű MÚLHATATLAN GYEREKKOR A karácsonyi szünet után történt A déli csengetés után, amikor a tanítónő már kiment az osztályból, a lányok előszedték táskájukból a legkedvesebb karácsonyi ajándékukat. Akadt ott mindenféle szép holmi, a pálmát azonban Kamillának, az ügyvéd leányának ítéltük. Legjobban az ő fénylő, piros köves aranygyűrűje tetszett. Rettentő izgalom futott át a lányokon. Persze mindenki az ujjára húzta a gyönyörű kis gyűrűt. Végül valaki az órára nézett, elkiáltotta magát: — Lányok, siessünk, már késő van, otthon várnak minket. Gyorsan becsomagoltuk a könyveket, füzeteket. De egyszerre megszólalt Kamilla: — Lányok, adjátok vissza a gyűrűmet! Mindenki csodálkozott. Hogyan, hát Kamilla még nem kapta viszsza a gyűrűjét? Senki sem mozdult, s Kamilla kicsit izgatottan mondta: — No lányok, ne tréfáljatok, mennünk kell már! Senki sem moccant, Kamilla felszólítását hideg csend követte. — A gyűrűmet! — sírta el magát a kislány. Úgy éreztem, itt már tenni kell valamit. Felmentem a dobogóra, nagyon komolyan kértem a lányokat, hagyják abba a tréfát, és adják vissza Kamilla gyűrűjét ismét síri csend. Közben többen türelmetlenül topogtak, hogy nekik már haza kell menniük, különben büntetésből nem kapnak ebédet. De nem hederítettem rájuk, hanem szóltam az aznapi vigyázónak: — Belülről zárd be az ajtót, és vedd ki a kulcsot. Amikor ez megtörtént, hat osztálytársnőmet felkértem, hogy ketten-ketten vizsgáljanak át egy - egy padsort. A többi lányt pedig felszólítottam, foglalják el helyüket, és padjukból, táskájukból rakjanak ki mindent az asztalra. Magam ügyeltem, hogy a padvizsgálat a legtüzetesebben történjék. A lányoknak még a helyükről is fel kellett kelniük, hogy a pad is áttekinthető legyen. Kötényük és szoknyájuk zsebét is átkutatták. Természetesen a gyűrű tulajdonosának, Kamillának aholmiját, zsebeit is éppúgy átvizsgálták, mint az enyémet, s a motozó hat lányét. Az eredmény elképesztő volt: a gyűrű nem került elő. Nyomozási tudományom ezzel megfeneklett. A motozás befejezése után az egyik lány halkan így szólt: — Utoljára Terka kezében láttam a gyűrűt Alig hangzott el ez a bejelentés, többen is bizonygatták: igen, igen, Terka kezében volt! Én megrezzentem, mert nagyon szerettem Terkát, és nem tételeztem fel róla rosszat. Terka szép kis szőke lány, egyszerű, de mindig tiszta ruhában, mosdottan jött iskolába. Értelmes, szorgalmas volt, tudtam róla, hogy nagyon szegények, öten vannak testvérek. Apja egy savanyúkáposzta-üzemben olyan felügyelőféle volt, heti tíz forintért Ebből kellett a héttagú családnak megélnie. Én is dolgoztam Sanyi bátyámmal meg fiúpajtásaimmal már nemegyszer a káposztaüzemben. Nagy, görbe késsel vágtuk a káposztát egy szörnyű, sötét, levegőtlen pincehelyiségben. A rengeteg káposzta olyan förtelmes bűzt terjesztett, hogy sokszor az ájulás környékezett bennünket. Fizetségünk a végzett munkáért egy halom torzsavolt. Tehát Terkát gyanúsítják! Nem utolsósorban azért, mert tudják róla, hogy milyen szegény. Elhatároztam, hogy kiderítem az igazat . Lányok, most menjünk haza, igyekszem kibogozni az esetet, de ígérjétek meg, hogy senkinek se szóltok. Megígérték, s aztán mindenki ment a maga útjára. Terkát megkértem, tartson velem. Egész úton faggattam. Rázta a zokogás, és szülei, testvérei életére esküdözött, hogy ártatlan. A gyűrűt valóban felhúzta az ujjára, de azután továbbadta, hiszen a lányok csak úgy kapkodták egymás kezéből — Meg tudnád-e mondani, ki vette el tőled? Terka sokáig töprengett, végül bizonytalanul válaszolta: — Megesküdni nem mernék rá, hiszen annyian kapkodtak a gyűrű után, de azt hiszem, hogy Blanka volt Mint villámfény hasított emlékezetembe, hogy az a hang, mely Terkát vádolta, mintha Blankáé, a gyárigazgató lányáé lett volna. De én sem mertem volna erre megesküdni. Valami megoldást kell találnom — csak ez járt a fejemben. A délutáni tanítás csigalassúsággal folyt, alig vártuk a csengetést A tanítónő távozása után az osztályból valóságos méhkas lett. Kamilla hevesen zokogott, ha nem viszi haza a gyűrűt, anyja másnap bejön az iskolába, és bejelenti a lopást az igazgatónak. Igyekeztem csendet teremteni, s azt mondottam, megvan a gyűrű, valakinél, aki nem lopási szándékkal rejtette el, hanem azért, hogy hazavigye megmutatni az anyjának. Szeretné, ha jövő karácsonyra őt is ilyennel lepnék meg. A lányok csodálkozva néztek rám. Néhány pillanatig várakoztam, aztán lassan, nyomatékosan megszólaltam: — Ugye, igazam van, Blanka? Egy pillanatnyi rémült csend után Blanka hangosan felsírt Ez a sírás felszaggatta a feszültséget, és szinte hallható volt osztálytársnőim megkönnyebbülése. — Ne sírj, Blanka, gyerekcsíny az egész! Odamentem hozzá, megsimogattam, megöleltem, és a fülébe súgtam: — Most már add elő a gyűrűt. Blanka jobb lábát a padra tette, és lassan kezdte kigombolni magas szárú cipőjét. Aztán,oldalt belenyúlt, és kihúzta a gyűrűt (Részlet a szerz.5 Százarcú élet című könyvéből.) NÉPSZABADSÁG 1980. január 13., vasárnap Hárs Ernő: Ezüstlík az égbolt Horgászik az őszi alkony, újhold a csalétke, ha kiveti, csillaghalak gyűrűznek köréje. Nyüzsgésüktől hangtalanul ezüstlik az égbolt, le-lehulló pikkelyüktől a fű csupa dérfolt. Somfa áll az erdő előtt, mint magányos őrszem, pirosszínű töltényeit szétlövi a ködben. De hiába fitogtatja, hogy micsoda bátor, éléstára nem menekül a fosztogatástól. Ahány vadat szemen talál a víg tűzijáték, azt várja csak, hogy a világ éjsötétre váljék. S mikor a fát nem látni már némán odaballag, s fogai közt durrogni kezd a sombogyó-ablak. Veress Miklós: Kinn és benn Jön a házunk fele tél, asztalon benn teli tál. Fut a szán a falutól, lámpaoszlop szalutál. Kinn az erdőn zúzmarák, rókák lesnek torkosan. Kinn az utón hómarók falnak havat mérgesen. Kályhában a láng piros nyelvén vidám mese hát Elhallgat, de a parázs virradatig muzsikál. Csorba Piroska: Pislog a lámpa Pislog a lámpa, álmos, fényénél hat lepke szálldos, fényre szállnak a lepkék, űzi szárnyuk az estét. Vánkosán a Nap is álmodik, föl sem ébred holnap hajnalig. NEVES UTAZÓK Vízszintes: 1. Afrika-utazó, felfedező, 1887. április 12-én elsőnek jutott fel a különálló sorban szereplő hegyre. 12. Mesterséget saját műhelyében folytató szakember. 13. Kanyarulat. 15. Tiltószó. 16. Vigyázó. 18. A gallium vegyjele. 19. Állóvíz. 21. Dél-Afrikában honos liliomfajta. 24. A fényképészetben használt elem. 26. Világjáró, igényes útleírásai igen népszerűek. 29. Összeszorítható vasszerszám. 30. Kenőanyag. 32. Kutyaház. 33. Rab. mássalhangzói. 35. Kicsinyítő képző. 37. Betű, kimondva. 38. Alföldi település. 4. Füllel való érzékelés. 43. Földrajztudós, utazó (1870—1950). Függőleges 1. Fiatal ökör. 2. Keserű emésztőnedv. 3. Lakatos Albert. 4. Munkavégzéshez szükséges. 5. A mohamedánok szent könyve. 6. Kötőszó. 7. Indulatszó. 8. Növényi szaporító szerv. 9. Az újnál is frissebb hír, közlemény. 10. Igekötő. 11. Gonosztevő. 14. Tamás. 17. Konyhakerti növény. 20. Sétapálca. 22. A természetesnél magasabb testhőmérséklet. 23. Az égbolttal kapcsolatos. 25. Düledező épület. 26. Disznócsemete. 27. Gyerek, tréfásan. 28. Építész, iparművész, festő volt (Aladár). 29. ... perec, péksütemény. 31. Lapos, széles élű acélszerszám. 34. Az egyik oldal. 36. Szoknya. 37. Európai nép. 39. Ruha páratlan betűi. 40. D. N. 41. H. K. 42. Igekötő. Beküldendő: a vízszintes 1., 26., 43. és a különálló sor, útleírásokban gyakran szereplő afrikai hegység neve. (A különálló sorba a rejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírnia T. D. Beküldési határidő: január 19. Cím: 1964 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Gyermekrovat. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A január 6-i keresztrejtvény megfejtése: Széchenyi Zsigmond, Bíró Lajos, Körösi Csoma Sándor , Magyar László. December 30-i számunkban megjelent rejtvényünk helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvutalványt : Balázs Brigitta, Nyíregyháza, Bankó Péter, Kékestető; Balogh Krisztina, Bátaszék; Bohus András, Orosháza; Boros Judit és Zoli, Berettyóújfalu; Borovácz Gabriella, Szentlőrinc; Czeiver Szilvia, Sára; Farkas Andreás, Siófok; Fejér Ildikó, Nagykanizsa; Ginál Anikó, Hajós; Görög Anikó, Egyházashelye; Gulyás Krisztina, Vác; Hamar Erzsébet, Magyarfalva; Jókuti Erika, Sopron; Klér Csilla, Székesfehérvár; Kun Éva, Mátranovák; Máté Péter, Szolnok; Mészáros Zoltán, Jásztelek; László Valéria, Sárkeresztúr; Labbancz Mariann, Gávavencsellő; Polonkai Tamás, Hajdúnánás; Szabó Edit, Debrecen; Varga Mária, Tiszasüly; Veres István, Aszód; Vass Judit, Besenyőtelek; Vincze Péter, Burkus Éva, Holló Sándor, Németh Mára, Szűcs Mariann, Budapest. KÍSÉRLETEK SZERKEZETEK SZILÁRDSÁGA A különféle építési és egyéb szerkezetek formáját úgy tervezik meg, hogy azok minél kevesebb anyag felhasználásával minél jobban ellenálljanak a reájuk ható terheléseknek. A fémből, betonból készített szerkezetek „viselkedése" papírmodelleken is megfigyelhető. Ha rajzlapból 10—12 cm hosszú, 3—4 cm széles csíkot vágsz, avégett (1. ábra) két "gyufásdobozra fekteted, a papír „híd” saját súlyát talán elbírja, de a ráhelyezett kétforintos alatt bizonyos, hogy behajlik. Tégy azonban egy vonalzót a papírcsíkra (V), s hajlítsd annak mindkét szegélyét 5—6 mm széles sávban felfelé, majd az így megváltoztatott profilú (keresztmetszet formájú) „szerkezetet” próbáld pénzdarabbal terhelni, rögtön kiderül, hogy nem egy,, hanem jóval több kétforintos súlyát bírja el. Anélkül, hogy súlyát — mondjuk ráragasztott papírrétegekkel — növelni kellett volna! Ez a kísérlet megmagyarázza, miért használnak épületekhez, gépekhez, távvezeték-állványokhoz lapos „szalagvas” helyett úgynevezett „idomvasakat”, amelyek keresztmetszészetük szerint L-, I-, U-, Z- stb. vas elnevezéssel ismeretesek, s amelyekhez hasonló profilokat láthatsz a vasbeton építészeti elemek, gerendák stb. között is, de a vas kerítésoszlopokon is. Szerkessz rajzlapon 40—60 mm-es sugárral kört, vágd ki azt, majd átmérőjére fektetett léc mellett törd fölfelé a kiálló két körszeletet, s a híd alakú tartót (2.) fektesd építőkockákra, gyufásdobozokra. Nemcsak néhány kétforintost, hanem akár kisvasutad síneit és a rajta haladó szerelvényt is elbírja ez a hajlékony papírból álló szerkezet Vágj arasznyi papírcsíkot rajzlapból, s dugd háromujjnyi régiét egy vastag könyv lapjai közé. A kilógó csík lekonyul, saját súlyát sem bírja el De hajlítsd kétszeri megtöréssel J-szerű formára, s így dugd a lapok közé (3.), ugyancsak megnő a teherbírása. Ilyen, egyik oldalon megrögzített — például falba épített — „konzol” szerkezet nagy súlyokat is elbírhat mosdókagylót, könyvespolcot ,át erkélyt stb. is. Ugyancsak gyufásdobozra helyezett, mondjuk 14x20 cm méretű rajzlapból harmonikás, hajtogatott „szerkezet” is tartani képes nemcsak üres, hanem viszel telt poharat is (4.). A szerkezet felső élei a terhelés alatt összenyomásnak, alsó élei pedig húzásnak vannak kitéve, de a vékony papírlap, amely síklap formájában könnyen meghajlik, harmonikusan hajtva olyan szilárd lesz, hogy képes ellenállni az őt elhajlítani akaró erőknek, a vízzel teli pohár súlyának. A háztetőkre szerelt hullámpala elbírja a rálépő ember súlyát, a sík eternitlap bizonyosan elpattanna. Nemcsak sík, hanem például hengeres, kúpos felületeken is erősítésként,merevítésként „hullámos” kialakítást használnak (5.), vödör, termosz nem horpad így be, a megtöltött műanyag kanna nem domborodik ki. F. L. NÉPDALRÉSZLET Vágjátok szét az ábrát a vastag vonalak mentén. Az így kapott betűelemekből rakjatok öszsze egy olyan hétszer kilenc betűből álló új ábrát, melyben a betűk úgy sorakoznak egymás után, hogy azokból vízszintesen haladva egy népdalrészlet olvasható össze. Megfejtésül a népdalrészlet szótegét kérjük. tiflú TOLKLE G'YEYEGK SzÚSZEE TMELMEd HUSELME Th 0 KHO K TTYERAGU EGYPÖNk s t ZTVEU