Népszabadság, 1980. február (38. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

1980. február 22., péntek Mi I.SZABAD­SÁG Kádár János látogatása Bábolnán A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében olyan nagy szerepet játszó állami gazdaságok között is kiemelkedő jelentősége van Bá­bolnának. Bábolna híre, neve egy­koron a lótenyésztéssel, a leg­utóbbi két évtizedben pedig a gyors termelésfejlesztéssel, a kez­deményezőkészséggel, a korszerű gazdálkodásal kapcsolódott össze. Csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Bábolnára látogatott, s fölkereste az országos hírű és hazánk határain túl is oly sok he­lyen ismert mezőgazdasági kom­binátot. Kíséretében voltak Kato­na István és Kovács Antal — mindketten a KB osztályvezetői. A vendégeket a kombinát székháza előtt többen köszöntötték. Köztük volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Mak­­ri Pál, az MSZMP Komárom me­gyei Bizottságának első titkára, Horváth István, a komáromi já­rási pártbizottság első titkára, Burgert Róbert, a­­kombinát ve­zérigazgatója. A csaknem két évszázados bá­bolnai gazdaság eredményeit, gondjait, fejlesztési elképzeléseit a kombinát vezérigazgatója is­mertette. A tavalyi gazdálkodás most elkészült mérlege jelzi: to­vább javult a termelés színvona­la. A teljes termelési érték 1979- ban már meghaladta a négymil­­liárd forintot, a nyereség pedig a 351 milliót. A nyereség és a ter­melési érték évek óta tartó folya­matos növekedése jelzi, hogy Bá­bolna sikerrel elébe ment a szigo­rodó gazdasági feltételeknek, s rugalmasan igazodott az új köve­telményekhez. Amióta a kombinátra jellemző termékekre exportjogot kapott Bábolna, minden addiginál erőtel­jesebben törekszenek az export­igényeknek is megfelelő termelési szerkezet kialakítására, fejleszté­sére. Ez mindenekelőtt a baromfi­nál sikerült. Ha az általuk érté­kesített tenyészanyagtól várható naposcsibéket is beleszámítjuk, ak­kor az idei tervük szerint 372 millió bábolnai naposcsibe kel ki a tojásokból. Közülük 60 millió kerül hazai gazdaságokba, a töb­bit külföldön nevelik fel. A te­­nyésztojást és csibét szállító re­pülőjáratok száma az idén eléri az 1300-at.­­ A közel-keleti országokba eddig tíz baromfitelepet exportáltak, építették, újabb öt pedig épül. A Szovjetunióba komplett húscsir­­ketermelő rendszert exportálnak az épületek­től a tenyészanyagig, a szaktanácsadásig. Az épülő négy telep, amelyhez a tervnek megfe­lelően küldik a szükséges épület­vázakat, berendezéseket, jövőre kell hogy elkészüljön. Teljes ter­melésbe állítás után, több mint 200 millió húscsirkét ad. Az exporttevékenység nagy fel­adatok elé állítja a kombinátot. Mind több ország vállalataival, intézményeivel kell a kapcsolato­kat kiépíteni, ami megköveteli a nyelvtanulást, a mások szokásai­hoz való igazodást, érdekeink jó képviseletét. Az idén tovább kíván­ják bővíteni közvetlen exportju­kat, ami tavaly több mint 30 mil­lió dollárt és 24 millió rubelt ért el. Bábolna — főként a termelési rendszerek exportjával összefüg­gésben — 80—85 ipari üzem­mel, gyárral kooperál. Ennél is több a kombináttal együttműkö­dő mezőgazdasági nagyüzem. Ez óriási felelősséget rak a kombi­nátban dolgozók vállára, hiszen jó munkájuk sok gazdaságban ja­víthatja, hibáik sok helyütt ront­hatják a termelési mérleget. Ez a nagy múltra visszatekin­tő mezőgazdasági nagyüzem rend­kívül tudatosan foglalkozik a fej­lesztéssel. Keresik, korszerűsítik a vállalaton belül a tudomány, a technika, a termelés, az értékesí­tés összekapcsolásának legjobb formáit. Most mindenekelőtt ar­ra készülnek, hogy az elmúlt év­tizedek nagy technikai haladása után várható biológiai áttörést a lehető legelőnyösebben hasznosít­sák saját előnyükre és üzleti partnereik megelégedésére. Jól tudják Bábolnán, hogy a kombinátban a legnagyobb érték a­z ott dolgozó ember, mindazok, akik évről évre nagyobb tapasz­talattal, tudással, igényesebb munkával vesznek részt a terme­lésben. Ez a záloga a további fel­adatok megoldásának is. Hasonló gondolatokkal foglal­kozott Mészáros Miklós, a párt­bizottság titkára, aki elmondot­ta, hogy a kombinát központjá­nak 17 alapszervezetében három­százhúsz párttag dolgozik, ők nemrégiben pártértekezleten be­szélték meg az eddigi munkát. A pártkongresszus irányelveit párt­tagokkal, pártonkívüliekkel egy­aránt megvitatták, s úgy értékel­ték, hogy annak őszinte hangvé­tele, reális helyzetértékelése min­denkit jobb munkára ösztönöz. A kombinát dolgozói a kong­resszus és a 35. évforduló tiszte­letére már tavaly bekapcsolódtak a munkaversenybe. Ez is hozzá­járul ahhoz, hogy a szocialista brigádok még jobb közösségekké formálódnak, s Bábolna még na­­­gyobb gazdasági eredményeket mutathat fel. Kádár János megköszönte az üdvözlő szavakat, a tájékozta­tást, majd méltatta Bábolna je­lentőségét a magyar mezőgazda­ságban,­ elismeréssel szólt gazdál­kodásának színvonaláról. Elmon­dotta, hogy a kombinát vezetői­nek, dolgozóinak úttörő kezdemé­nyezései korábban nem mindig találtak kellő megértésre, néha még a felső irányító szervekben sem. Ma általános az igény: a bábolnaiakhoz hasonlóan kez­deményezni, vállalkozni mindar­ra, ami hatékonyabbá teszi a gaz­dálkodást, növeli a mezőgazdasá­gi termelést. Az élelmiszer már most is a stratégiai cikkek közé tartozik, s mindinkább azzá vá­lik. A tájékoztató után a vendégek elindultak" szétnézni a kombinát telepeire. Elsőként az 1. számú sertésteny­észtelepet tekintették meg. Itt Bajmóczi Miklós, a ser­téstenyésztés igazgatója elmon­dotta, hogy telepükön 720 kocát tartanak, és évenként 16 ezer ma­lac születik. A hizlalóistállóban egy dolgozó 4400 sertést gondoz. A Tetra-hibridsertés — kiváló telje­sítményéért — nemcsak itthon lett hivatalosan elismert fajta, hanem az NSZK-ban, Franciaországban és Spanyolországban is. Az út következő állomása a kombinát nyárfási tenyésztojás­­termelő telepe volt. Itt F­ritz György, a baromfiágazat vezető­je köszöntötte a vendégeket. A tizenkét épületből álló telepről évenként kilencmillió tenyészto­­jás kerül ki. Bábolnán 27 tenyész­­tojást termelő , vagy szakmailag pontosabban: szülőpárt tartó te­lepet üzemeltetnek. Ezenkívül to­vábbi 26 telepen tartanak barom­fi-nagyszülőpárokat, és az előál­lításukhoz szükséges tenyész­­anyagot. Itt Nyárfáson — hasonlóan a többi tenyésztojást termelő te­lephez — teljesen automatizált a tartástechnológia: az épü­­len­ként elhelyezett ötezer tojóról egy ember gondoskodik. A gondos­kodást a szó valódi értelmében kell felfogni, hiszen nem any­­nyira nehéz fizikai erőfeszítést, hanem mindenekelőtt nagy fi­gyelmet, lelkiismeretességet kö­vetel a tenyésztelepi munka. Sok tekintetben ettől függ a tenyész­tő,m­ás minősége, értéke. Erről egyébként már a tojás­osztályozó üzemben beszélt Csa­­lava István, a keltetők irányító­ja. Jellemző a méretekre, az el­ért fejlődésre, hogy a tojásosz­­tályozóban naponként 750—800 ezer tojást vizsgálnak meg és minősítenek. A három esztendeje működő és a ter­melékenységet erősen megnövelő automata osztályozó­gépek munkáját érdeklődve fi­gyelte Kádár János és kísérete. Az átválogatott, osztályozott, keltetésre alkalmas tojásnak több mint a fele — tavaly 120 millió — tőkés országokba került. Az idén 140 millió tenyésztojást kí­vánnak külföldön értékesíteni. Szó esett arról, hogy a siker alapfeltétele nyilvánvalóan a ma­gas színvonalú genetikai tenyész­tői munka, s az a szemlélet, amely újra és újra megköveteli a fejlesztés, a versenyképesség ja­vítását. Ennek a jegyében kerül hamarosan a húscsirkenevelő tele­pekre egy új hibridjük, a Tetra —726-os. Nincs tehát megál­lás. Igazodnak ahhoz a nézetük­höz, aki megáll, lemarad, s ez biztos vereség a nemzetközi ver­senyben.­ A tojás útját követve, a láto­gatás új állomása a keltető. Itt is Csalava István ismertette a munka lényegét, amely a kelte­tőben is a termelékenység nö­velésével kapcsolatos. Nem is olyan régen ebben az ír számú keltetőben évenként húszmillió csibe bújt ki a tojásból, s negy­ven ember dolgozott a gépek kö­rül. A gépparkot korszerűsítették, a tojás a telepekről a keltetőgé­­pekbe berakható műanyag tálcán érkezik, így aztán most csupán ebben a keltetőben harminc em­ber 30 millió tojás keltetéséről gondoskodik évente. Igaz, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés megszervezése megelőzte a kukorica iparszerű termelési technológiáját, mégis a növénytermesztésben a kukoricá­ra dolgozták ki először a terme­lési rendszert. A bábolnaiak nyo­mán a legutóbbi években több jól dolgozó mezőgazdasági nagy­üzem vállalkozott a mezőgazda­­sági termelés egyik vagy másik ágazatában a rendszergazdai teendőkre. A bábolnai kezdemé­nyezésre kibontakozott termelési rendszerek hálózata most a ma­gyar mezőgazdaságban a terme­lésfejlesztés, a gazdálkodás kor­szerűsítésének egyik legjobb esz­köze, ezért is fontos megújulásuk, továbbfejlesztésük. A bábolnai kukoricatermelési rendszer pedig — vagy ahogyan hivatalosan nevezik: az IKR, vagyis iparszerű kukoricaterme­lési rendszer — több mint 400 ezer hektár területet, mezőgazda­ságunk szántóinak csaknem 10 százalékát fogja át. E rendszer­központ ügyvezető igazgatója, Tóth János fogadta a termelési rendszer gépeit ismertető bemu­tatónál Kádár Jánost, aki nagy érdeklődéssel hallgatta az ismer­tetést, és szemlélte meg a korsze­rű gépeket. Ezek­ —­­kevés kivételtől elte­kintve — hazai gépek, eszközök s teljesítmény, korszerűség szem­pontjából vetekszenek a nemzet­közi mezőny legjobbjaival. Na­gyobb hányadukat — a 200 ló­erőn felüli traktort, a hozzákap­csolható különböző ekéket, tár­csákat — a győri Rába gyártja. A kecskeméti Mezőgép Vállalat ta­lajművelő­ kombinátora, az oros­háziak kombájnokra szerelhető adapterei is azt jelzik, hogy a ré­gebben importált, korszerű gé­peket pótolva — azok licencét megvásárolva — képes a hazai ipar is jó mezőgazdasági gépeket gyártani, ha megvan hozzá a kel­lő elhatározás, szervezőkészség, akarat. Megismerkedhettek a látogatók a Steiger-cég 360 lóerős traktorá­val, s azzal a 360 lóerős traktor­ral is, amelyet a Rába készített. Az utóbbi traktort is kipróbálták már a múlt év őszén Bábolnán, s nagyon kedvezően vélekednek róla. A gépek bemutatójánál szólt Tóth János az IKR tevékenységé­ről is. Ez a termelési rendszer tíz esztendeje alatt — a taggazdasá­gok induló éveinek kukoricater­melését figyelembe véve — egy­millió 854 ezer tonna többletku­koricát termelt. Tavaly a rend­szer taggazdaságaiban több mint kétszázezer hektáron 63,1 mázsa volt a hektáronkénti átlaghozam. Bábolnán, ugyancsak tavaly, 68,2 mázsás termelést értek el — 30— 35 mázsával többet, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Új típusú együttműködés első szülötte, a BCR takarmánypremix­­üzeme volt a következő állomása a bábolnai körútnak. Ezt a pre­­mixüzemet közös vállalatként Bá­bolna és a gyógyszeripar — a Chinoin—Richter — hozta tető alá. Évenként itt 2,5 millió tonna keveréktakarmány hatóanyagát készítik el, s ezzel jelentős dol­lárimporttól mentesítik az orszá­got. Az első beruházásként meg­épült premixüzem után a fermen-­­­tációs termékek gyártására ké­szülnek új üzemet létesíteni, hogy így erőteljesen javítsák a takar­mányozás gazdaságosságát, nö­veljék a talaj termőerejét, a mű­trágyák hasznosulását. A kombinát különböző termelő­egységei után Kádár János és kí­sérete a bemutatócsarnokot nézte meg, ahol képek, rajzok, grafiko­nok sokasága adott számot Bá­bolna s az itt dolgozó emberek, a szocialista brigádok tevékenysé­géről. Délután a szocialista brigádok vezetőivel, a gazdálkodás irányí­tóival, politikai, társadalmi akti­vistákkal találkozott a­ Központi Bizottság első titkára. A találkozón huszonegyen fej­tették ki véleményüket a gazdál­kodásról, ismertették munkájukat, törekvéseiket. Soós Piroska ba­romfigondozó, akinek brigádja tavaly elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet, elmondotta, hogy 10 ezer liter fűtőolajat takarítot­tak meg brigádjukban, és a ter­vezettnél 120 ezerrel több tenyész­tojást adtak át az osztályozónak, keltetőnek. Szakál Ferenc traktoros arról a változásról szólt, amelyet a nagy gépek megjelenése hozott. Azelőtt 21­—120 ember s ugyan­annyi traktor dolgozott a kukori­catermesztésben. Most ezt a mun­kát 22—24 ember és ötödannyi gép végzi el. A felszólalók kivétel nélkül jó munkát kívántak a XII. pártkongresszus előkészítéséhez, a kongresszus munkájához, s — bri­gádjaik nevében is — jó erőt, egészséget kívántak Kádár elv­­társnak, és a többi vendégnek is. Kádár János meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást. El­mondotta, hogy az üzemlátogatás is meggyőzte arról, hogy Bábol­nán szervezett, feszes munka fo­lyik. Szólt arról, hogy hazánkban, a gazdasági építőmunka körül­ményei — külső és belső körülmé­nyei — nehezebbek, mint koráb­ban. Ehhez igazodva hatékonyab­ban gazdálkodva úgy kell termel­nünk, hogy álljuk a nemzetközi versenyt, annak magas követel­ményeit, akár a termékek minősé­­géről, akár azok előállítási költ­ségéről legyen is szó. Ez egyéb­ként nem rövid lejáratú feladat. Gazdasági életünk termelési tar­talékait saját érdekünkben min­den munkahelyen fegyelmezetten, szervezetten ki kell használni. A szocialista brigádvezetők fel­szólalására utalva Kádár elvtárs elmondotta, hogy örömmel fogad­ta szavaikat, amelyeknek súlyt a mindennapok során végzett ter­melőmunka ad. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-termelés jelentőségét külön aláhúzta, hang­­súlyozva, hogy a népgazdaságban ez az ágazat a belső ellátás és az export szempontjából is nagyon fontos szerepet játszik. Beszélt a Központi Bizottság el­ső titkára nemzetközi kérdésekről is; egyebek között hangsúlyozta, hogy a béke védelme reális cél napjainkban is. Szó esett a talál­kozón a közelgő legnagyobb belpo­litikai eseményünkről, a párt már­ciusban összeülő XII. kongresz­­szusáról is. A felkészüléshez a kongresszusi irányelvek széles körű, jó­ szellemű vitája már ed­dig is nagy segítséget nyújtott. Befejezésül gratulált azokhoz az eredményekhez, amelyeket a kom­­binát dolgozói elértek. Biztosítot­ta a bábolnaiakat arról, hogy munkájukat, tetteiket, kezdemé­nyezőkészségüket a saját szemé­lyében is értékeli, és tevékenysé­gükhöz további sikereket kíván. Almási István A BCK közös vállalat takarmánypremix-üzemében. (Bánhalmi János felvételei.) Baráti beszélgetés a szocialista brigád vezetőkkel. A párt első titkára beír a Linné Károly szocialista brigád naplójába.

Next