Népszabadság, 1980. február (38. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
1980. február 22., péntek Mi I.SZABADSÁG Kádár János látogatása Bábolnán A mezőgazdasági termelés fejlesztésében olyan nagy szerepet játszó állami gazdaságok között is kiemelkedő jelentősége van Bábolnának. Bábolna híre, neve egykoron a lótenyésztéssel, a legutóbbi két évtizedben pedig a gyors termelésfejlesztéssel, a kezdeményezőkészséggel, a korszerű gazdálkodásal kapcsolódott össze. Csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Bábolnára látogatott, s fölkereste az országos hírű és hazánk határain túl is oly sok helyen ismert mezőgazdasági kombinátot. Kíséretében voltak Katona István és Kovács Antal — mindketten a KB osztályvezetői. A vendégeket a kombinát székháza előtt többen köszöntötték. Köztük volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Makri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára, Horváth István, a komáromi járási pártbizottság első titkára, Burgert Róbert, akombinát vezérigazgatója. A csaknem két évszázados bábolnai gazdaság eredményeit, gondjait, fejlesztési elképzeléseit a kombinát vezérigazgatója ismertette. A tavalyi gazdálkodás most elkészült mérlege jelzi: tovább javult a termelés színvonala. A teljes termelési érték 1979- ban már meghaladta a négymilliárd forintot, a nyereség pedig a 351 milliót. A nyereség és a termelési érték évek óta tartó folyamatos növekedése jelzi, hogy Bábolna sikerrel elébe ment a szigorodó gazdasági feltételeknek, s rugalmasan igazodott az új követelményekhez. Amióta a kombinátra jellemző termékekre exportjogot kapott Bábolna, minden addiginál erőteljesebben törekszenek az exportigényeknek is megfelelő termelési szerkezet kialakítására, fejlesztésére. Ez mindenekelőtt a baromfinál sikerült. Ha az általuk értékesített tenyészanyagtól várható naposcsibéket is beleszámítjuk, akkor az idei tervük szerint 372 millió bábolnai naposcsibe kel ki a tojásokból. Közülük 60 millió kerül hazai gazdaságokba, a többit külföldön nevelik fel. A tenyésztojást és csibét szállító repülőjáratok száma az idén eléri az 1300-at. A közel-keleti országokba eddig tíz baromfitelepet exportáltak, építették, újabb öt pedig épül. A Szovjetunióba komplett húscsirketermelő rendszert exportálnak az épületektől a tenyészanyagig, a szaktanácsadásig. Az épülő négy telep, amelyhez a tervnek megfelelően küldik a szükséges épületvázakat, berendezéseket, jövőre kell hogy elkészüljön. Teljes termelésbe állítás után, több mint 200 millió húscsirkét ad. Az exporttevékenység nagy feladatok elé állítja a kombinátot. Mind több ország vállalataival, intézményeivel kell a kapcsolatokat kiépíteni, ami megköveteli a nyelvtanulást, a mások szokásaihoz való igazodást, érdekeink jó képviseletét. Az idén tovább kívánják bővíteni közvetlen exportjukat, ami tavaly több mint 30 millió dollárt és 24 millió rubelt ért el. Bábolna — főként a termelési rendszerek exportjával összefüggésben — 80—85 ipari üzemmel, gyárral kooperál. Ennél is több a kombináttal együttműködő mezőgazdasági nagyüzem. Ez óriási felelősséget rak a kombinátban dolgozók vállára, hiszen jó munkájuk sok gazdaságban javíthatja, hibáik sok helyütt ronthatják a termelési mérleget. Ez a nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági nagyüzem rendkívül tudatosan foglalkozik a fejlesztéssel. Keresik, korszerűsítik a vállalaton belül a tudomány, a technika, a termelés, az értékesítés összekapcsolásának legjobb formáit. Most mindenekelőtt arra készülnek, hogy az elmúlt évtizedek nagy technikai haladása után várható biológiai áttörést a lehető legelőnyösebben hasznosítsák saját előnyükre és üzleti partnereik megelégedésére. Jól tudják Bábolnán, hogy a kombinátban a legnagyobb érték az ott dolgozó ember, mindazok, akik évről évre nagyobb tapasztalattal, tudással, igényesebb munkával vesznek részt a termelésben. Ez a záloga a további feladatok megoldásának is. Hasonló gondolatokkal foglalkozott Mészáros Miklós, a pártbizottság titkára, aki elmondotta, hogy a kombinát központjának 17 alapszervezetében háromszázhúsz párttag dolgozik, ők nemrégiben pártértekezleten beszélték meg az eddigi munkát. A pártkongresszus irányelveit párttagokkal, pártonkívüliekkel egyaránt megvitatták, s úgy értékelték, hogy annak őszinte hangvétele, reális helyzetértékelése mindenkit jobb munkára ösztönöz. A kombinát dolgozói a kongresszus és a 35. évforduló tiszteletére már tavaly bekapcsolódtak a munkaversenybe. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista brigádok még jobb közösségekké formálódnak, s Bábolna még nagyobb gazdasági eredményeket mutathat fel. Kádár János megköszönte az üdvözlő szavakat, a tájékoztatást, majd méltatta Bábolna jelentőségét a magyar mezőgazdaságban, elismeréssel szólt gazdálkodásának színvonaláról. Elmondotta, hogy a kombinát vezetőinek, dolgozóinak úttörő kezdeményezései korábban nem mindig találtak kellő megértésre, néha még a felső irányító szervekben sem. Ma általános az igény: a bábolnaiakhoz hasonlóan kezdeményezni, vállalkozni mindarra, ami hatékonyabbá teszi a gazdálkodást, növeli a mezőgazdasági termelést. Az élelmiszer már most is a stratégiai cikkek közé tartozik, s mindinkább azzá válik. A tájékoztató után a vendégek elindultak" szétnézni a kombinát telepeire. Elsőként az 1. számú sertéstenyésztelepet tekintették meg. Itt Bajmóczi Miklós, a sertéstenyésztés igazgatója elmondotta, hogy telepükön 720 kocát tartanak, és évenként 16 ezer malac születik. A hizlalóistállóban egy dolgozó 4400 sertést gondoz. A Tetra-hibridsertés — kiváló teljesítményéért — nemcsak itthon lett hivatalosan elismert fajta, hanem az NSZK-ban, Franciaországban és Spanyolországban is. Az út következő állomása a kombinát nyárfási tenyésztojástermelő telepe volt. Itt Fritz György, a baromfiágazat vezetője köszöntötte a vendégeket. A tizenkét épületből álló telepről évenként kilencmillió tenyésztojás kerül ki. Bábolnán 27 tenyésztojást termelő , vagy szakmailag pontosabban: szülőpárt tartó telepet üzemeltetnek. Ezenkívül további 26 telepen tartanak baromfi-nagyszülőpárokat, és az előállításukhoz szükséges tenyészanyagot. Itt Nyárfáson — hasonlóan a többi tenyésztojást termelő telephez — teljesen automatizált a tartástechnológia: az épülenként elhelyezett ötezer tojóról egy ember gondoskodik. A gondoskodást a szó valódi értelmében kell felfogni, hiszen nem anynyira nehéz fizikai erőfeszítést, hanem mindenekelőtt nagy figyelmet, lelkiismeretességet követel a tenyésztelepi munka. Sok tekintetben ettől függ a tenyésztő,más minősége, értéke. Erről egyébként már a tojásosztályozó üzemben beszélt Csalava István, a keltetők irányítója. Jellemző a méretekre, az elért fejlődésre, hogy a tojásosztályozóban naponként 750—800 ezer tojást vizsgálnak meg és minősítenek. A három esztendeje működő és a termelékenységet erősen megnövelő automata osztályozógépek munkáját érdeklődve figyelte Kádár János és kísérete. Az átválogatott, osztályozott, keltetésre alkalmas tojásnak több mint a fele — tavaly 120 millió — tőkés országokba került. Az idén 140 millió tenyésztojást kívánnak külföldön értékesíteni. Szó esett arról, hogy a siker alapfeltétele nyilvánvalóan a magas színvonalú genetikai tenyésztői munka, s az a szemlélet, amely újra és újra megköveteli a fejlesztés, a versenyképesség javítását. Ennek a jegyében kerül hamarosan a húscsirkenevelő telepekre egy új hibridjük, a Tetra —726-os. Nincs tehát megállás. Igazodnak ahhoz a nézetükhöz, aki megáll, lemarad, s ez biztos vereség a nemzetközi versenyben. A tojás útját követve, a látogatás új állomása a keltető. Itt is Csalava István ismertette a munka lényegét, amely a keltetőben is a termelékenység növelésével kapcsolatos. Nem is olyan régen ebben az ír számú keltetőben évenként húszmillió csibe bújt ki a tojásból, s negyven ember dolgozott a gépek körül. A gépparkot korszerűsítették, a tojás a telepekről a keltetőgépekbe berakható műanyag tálcán érkezik, így aztán most csupán ebben a keltetőben harminc ember 30 millió tojás keltetéséről gondoskodik évente. Igaz, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés megszervezése megelőzte a kukorica iparszerű termelési technológiáját, mégis a növénytermesztésben a kukoricára dolgozták ki először a termelési rendszert. A bábolnaiak nyomán a legutóbbi években több jól dolgozó mezőgazdasági nagyüzem vállalkozott a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik ágazatában a rendszergazdai teendőkre. A bábolnai kezdeményezésre kibontakozott termelési rendszerek hálózata most a magyar mezőgazdaságban a termelésfejlesztés, a gazdálkodás korszerűsítésének egyik legjobb eszköze, ezért is fontos megújulásuk, továbbfejlesztésük. A bábolnai kukoricatermelési rendszer pedig — vagy ahogyan hivatalosan nevezik: az IKR, vagyis iparszerű kukoricatermelési rendszer — több mint 400 ezer hektár területet, mezőgazdaságunk szántóinak csaknem 10 százalékát fogja át. E rendszerközpont ügyvezető igazgatója, Tóth János fogadta a termelési rendszer gépeit ismertető bemutatónál Kádár Jánost, aki nagy érdeklődéssel hallgatta az ismertetést, és szemlélte meg a korszerű gépeket. Ezek —kevés kivételtől eltekintve — hazai gépek, eszközök s teljesítmény, korszerűség szempontjából vetekszenek a nemzetközi mezőny legjobbjaival. Nagyobb hányadukat — a 200 lóerőn felüli traktort, a hozzákapcsolható különböző ekéket, tárcsákat — a győri Rába gyártja. A kecskeméti Mezőgép Vállalat talajművelő kombinátora, az orosháziak kombájnokra szerelhető adapterei is azt jelzik, hogy a régebben importált, korszerű gépeket pótolva — azok licencét megvásárolva — képes a hazai ipar is jó mezőgazdasági gépeket gyártani, ha megvan hozzá a kellő elhatározás, szervezőkészség, akarat. Megismerkedhettek a látogatók a Steiger-cég 360 lóerős traktorával, s azzal a 360 lóerős traktorral is, amelyet a Rába készített. Az utóbbi traktort is kipróbálták már a múlt év őszén Bábolnán, s nagyon kedvezően vélekednek róla. A gépek bemutatójánál szólt Tóth János az IKR tevékenységéről is. Ez a termelési rendszer tíz esztendeje alatt — a taggazdaságok induló éveinek kukoricatermelését figyelembe véve — egymillió 854 ezer tonna többletkukoricát termelt. Tavaly a rendszer taggazdaságaiban több mint kétszázezer hektáron 63,1 mázsa volt a hektáronkénti átlaghozam. Bábolnán, ugyancsak tavaly, 68,2 mázsás termelést értek el — 30— 35 mázsával többet, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Új típusú együttműködés első szülötte, a BCR takarmánypremixüzeme volt a következő állomása a bábolnai körútnak. Ezt a premixüzemet közös vállalatként Bábolna és a gyógyszeripar — a Chinoin—Richter — hozta tető alá. Évenként itt 2,5 millió tonna keveréktakarmány hatóanyagát készítik el, s ezzel jelentős dollárimporttól mentesítik az országot. Az első beruházásként megépült premixüzem után a fermen-tációs termékek gyártására készülnek új üzemet létesíteni, hogy így erőteljesen javítsák a takarmányozás gazdaságosságát, növeljék a talaj termőerejét, a műtrágyák hasznosulását. A kombinát különböző termelőegységei után Kádár János és kísérete a bemutatócsarnokot nézte meg, ahol képek, rajzok, grafikonok sokasága adott számot Bábolna s az itt dolgozó emberek, a szocialista brigádok tevékenységéről. Délután a szocialista brigádok vezetőivel, a gazdálkodás irányítóival, politikai, társadalmi aktivistákkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. A találkozón huszonegyen fejtették ki véleményüket a gazdálkodásról, ismertették munkájukat, törekvéseiket. Soós Piroska baromfigondozó, akinek brigádja tavaly elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet, elmondotta, hogy 10 ezer liter fűtőolajat takarítottak meg brigádjukban, és a tervezettnél 120 ezerrel több tenyésztojást adtak át az osztályozónak, keltetőnek. Szakál Ferenc traktoros arról a változásról szólt, amelyet a nagy gépek megjelenése hozott. Azelőtt 21—120 ember s ugyanannyi traktor dolgozott a kukoricatermesztésben. Most ezt a munkát 22—24 ember és ötödannyi gép végzi el. A felszólalók kivétel nélkül jó munkát kívántak a XII. pártkongresszus előkészítéséhez, a kongresszus munkájához, s — brigádjaik nevében is — jó erőt, egészséget kívántak Kádár elvtársnak, és a többi vendégnek is. Kádár János meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást. Elmondotta, hogy az üzemlátogatás is meggyőzte arról, hogy Bábolnán szervezett, feszes munka folyik. Szólt arról, hogy hazánkban, a gazdasági építőmunka körülményei — külső és belső körülményei — nehezebbek, mint korábban. Ehhez igazodva hatékonyabban gazdálkodva úgy kell termelnünk, hogy álljuk a nemzetközi versenyt, annak magas követelményeit, akár a termékek minőségéről, akár azok előállítási költségéről legyen is szó. Ez egyébként nem rövid lejáratú feladat. Gazdasági életünk termelési tartalékait saját érdekünkben minden munkahelyen fegyelmezetten, szervezetten ki kell használni. A szocialista brigádvezetők felszólalására utalva Kádár elvtárs elmondotta, hogy örömmel fogadta szavaikat, amelyeknek súlyt a mindennapok során végzett termelőmunka ad. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-termelés jelentőségét külön aláhúzta, hangsúlyozva, hogy a népgazdaságban ez az ágazat a belső ellátás és az export szempontjából is nagyon fontos szerepet játszik. Beszélt a Központi Bizottság első titkára nemzetközi kérdésekről is; egyebek között hangsúlyozta, hogy a béke védelme reális cél napjainkban is. Szó esett a találkozón a közelgő legnagyobb belpolitikai eseményünkről, a párt márciusban összeülő XII. kongreszszusáról is. A felkészüléshez a kongresszusi irányelvek széles körű, jó szellemű vitája már eddig is nagy segítséget nyújtott. Befejezésül gratulált azokhoz az eredményekhez, amelyeket a kombinát dolgozói elértek. Biztosította a bábolnaiakat arról, hogy munkájukat, tetteiket, kezdeményezőkészségüket a saját személyében is értékeli, és tevékenységükhöz további sikereket kíván. Almási István A BCK közös vállalat takarmánypremix-üzemében. (Bánhalmi János felvételei.) Baráti beszélgetés a szocialista brigád vezetőkkel. A párt első titkára beír a Linné Károly szocialista brigád naplójába.