Népszabadság, 1980. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
8 NEPSZABADSÁG A külföldi sajtó az MSZMP kongresszusáról A nemzetközi sajtó továbbra is nagy teret szentel az MSZMP XII. kongresszusának: a lapok, a rádió- és tévéállomások kiemelik az MSZMP politikájának megalapozottságát, a párt és a tömegek közötti bizalmat, s azt, hogy a párt nagy figyelmet fordít a gazdasági építőmunka új típusú feladatainak a megoldására. Hangoztatják azt is, hogy az MSZMP fellép az enyhülési politika védelmében, s e politika továbbfejlesztésén munkálkodik. A kommunista pártok sajtója kiemeli: az MSZMP következetes politikájával, elvi szilárdságával megalapozott tekintélyt vívott ki a szocialista Magyarországnak. MOSZKVA Mint tudósítónk jelenti, a kongresszus munkáját értékelő szovjet sajtóvisszhangok a tanácskozás alkotó légkörét, nagyfokú felelősségtudatát emelik ki, és hangsúlyozzák, hogy az MSZMP következetes elvi politikája a néptömegek teljes bizalmát és támogatását élvezi. Megbonthatatlan egység címmel ír a kongresszusról a Pravda tudósítása. A lap különtudósítói, B. Avercsenko és P. Bogomolov, elsősorban azt emelik ki, hogy a kongresszus behatóan foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, a fejlett szocialista társadalom építésének időszerű feladataival. Ezzel összefüggésben részletesen ismertetik Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének felszólalását, kitérnek Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára beszédének ismertetésére, kivonatot adnak Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának és több más felszólalónak a beszédéből. Külön kiemeli a tudósítás azokat az állásfoglalásokat, amelyek a kongresszuson a magyar—szovjet együttműködésről, a szocialista országok egységéről, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséről hangzottak el. Ismerteti például Laár György megállapítását a nemrég Budapesten aláírt gyártásszakosítási és kooperációs szerződésekről, amelyek 1990-ig jelölik meg Magyarország és a Szovjetunió együttműködését ezen a területen. „A magyar kommunisták az ország termelőerői továbbfejlesztése útjainak megvitatása során kiemelik a szocialista nemzetközi munkamegosztás jelentőségét, a KGST keretei között megvalósuló hatékony szakosítás és kooperáció kölcsönös előnyeit — írják a tudósítók. — A szoros együttműködés a testvérországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, a delegátusok megállapítása szerint megbízhatóan biztosítja a magyar gazdaság további fejlődését, az MSZMP programjában meghatározott célok elérését.” A moszkvai televízió csütörtök esti kommentárműsora a kongresszusi felszólalásokat ismertetve, a többi között megállapította, hogy Magyarország a beszámolási időszakban fontos lépést tett előre a fejlett szocializmus építésében, erősödött a népgazdaság anyagiműszaki bázisa, fejlődtek a termelőerők, tovább javultak az életkörülmények. Az Izvesztyija csütörtök esti kiadása a lap kiküldött tudósítóinak Magabiztosság, derűlátás című írásában hangsúlyozta, hogy a kongresszus teljes egészében igazolta a várakozásokat, akcióprogramot adott a pártnak és az egész népnek, kijelölte az időszerű problémák, mindenekelőtt a gazdasági feladatok megoldásának konkrét útjait és módjait. A KB beszámolója, a kongresszusi vita, a testvérpártok képviselőinek meleg fogadtatása ismételten bizonyította a magyar kommunistáknak a proletár internacionalizmus elvéhez való hűségét — hangoztatja az Izvesztyija, hozzáfűzve, hogy a magyar kommunisták más testvérpártokkal egyeztetett elvi politikát követnek, védelmezik az enyhülés vívmányait, harcolnak az imperializmus és a hegemonizmus erői ellen, és szolidaritást vállalnak a világ összes haladó erőivel. VARSÓ A lengyel hírközlő szervek változatlanul vezető helyen tudósítanak a magyar pártkongresszus tanácskozásáról — jelenti tudósítónk. A csütörtöki lapok kiemelten ismertetik Puja Frigyes külügyminiszternek, Czinege Lajos honvédelmi miniszternek és Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának felszólalását. A Trybuna Ludu első oldalon indított kéthasábos tudósításának alcíme: A leszerelési konferencia Varsóba való összehívására vonatkozó lengyel kezdeményezés támogatása. A tudósítások beszámolnak róla, hogy a kongresszus szerdai vitájában a párt és az ország számára a legfontosabb kérdésekre, a nemzetközi politikára, valamint a párt belső életének problémáira koncentrálták figyelmüket a felszólalók. Sokan szóltak a kommunisták különleges felelősségéről, a magatartási követelményekről és az elkötelezettségről. A gazdasági és a társadalmi élet különböző területein dolgozó párttagok többsége ma nem elégszik meg a helyzet egyszerű felismerésével, és képes a "megfelelő következtetéseket levonni, kezdeményezni és ösztönözni a közösséget a nehézségek leküzdésére — írja többek között kommentárjában a párt központi lapja. BERLIN A Neues Deutschland folytatja részletes tudósításait a kongresszus munkájáról: csütörtöki számában ismerteti Maróthy László, Czinege Lajos és Pója Frigyes felszólalását, ezenkívül háromhasábos riportban számol be arról a barátsági nagygyűlésről a Csepel Autógyárban, amelyen részt vett az NSZEP kongresszusi küldöttsége. A nagygyűlésen elhangzott beszédekből az NDK sajtója [ a fővárosban és vidéken egyaránt közölt tudósításokat — jelenti berlini tudósítónk. PRÁGA A csehszlovák tömegtájékoztatási eszközök — írja tudósítónk —, az eseménydús belpolitikai élet ellenére a hét közepén is változatlanul nagy érdeklődést tanúsítottak a kongresszus munkája iránt. A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és az Új Szó csütörtökön kezdeményezőnek és tevőlegesnek nevezte a Központi Bizottság beszámolója feletti vitát, kiemelte, hogy a tanácskozást a párt politikájával való teljes egyetértés jellemzi. A Csehszlovákia és Magyarország előtt álló azonos jellegű gazdasági feladatok, valamint sokoldalú kapcsolataink miatt érthető, hogy az MSZMP-kongresszusról írt tudósítások kiemelt figyelmet szentelnek annak, miként foglalt állást a Központi Bizottság beszámolója, és hogyan vélekednek a küldöttek a magyar népgazdaság továbbfejlesztéséről a jelenlegi feltételek között. Ezzel kapcsolatban a csehszlovák lapok figyelemre méltónak tartják a kongresszuson a tervezés, az irányítás, a munkaminőség és a teljesítmény szerinti bérezés fejlesztéséről elmondottakat, hangsúlyozzák a felszólalások építő jellegű kritikai és önkritikus hangvételét. SZÓFIA A Rabotnicseszko Delo csütörtöki száma elsősorban a kongresszusi vita politikai és szervezeti kérdésekkel foglalkozó részeit ismerteti. Megállapítja, hogy a szerdai ülés felszólalói egyetértésüket fejezték ki a KB beszámoló jelentésével, jóváhagyták a párt politikáját, a javasolt megoldásokat, és hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek megvalósításukra. A BUKAREST A Scinteia és a Románia Libera kiemeli: a kongresszusi okmányok hangsúlyozzák, hogy az MSZMP sorai gyarapodtak és erősödtek, a tagság nagy része a termelőmunkában dolgozik, a kommunisták a szocialista építés első soraiban haladnak. Mindkét lap kiemeli annak jelentőségét, hogy az MSZMP változatlanul erősíti kapcsolatait a párton kívüli dolgozókkal, és nagy gondot fordít a politikai nevelő munkára. LONDON Az angol sajtó változatlanul figyelemmel kíséri az MSZMP kongresszusának munkáját. A Financial Times és a Guardian — Lázár György beszédét ismertetve — aláhúzta a beszámoló önkritikus és mélyenszántó elemzését, azt, hogy az ország gazdasági élete lassan reagált a külgazdasági körülmények kedvezőtlen változására, elsősorban az energiahordozók árának gyors emelkedésére. A Financial Times azt is idézte Lázár György beszédéből, hogy a vállalatokat az állam nem védheti meg a világpiac változásaitól, és hogy a magyar gazdaságnak ezentúl az eddiginél rugalmasabban kell alkalmazkodnia az árváltozásokhoz. BRÜSSZEL A Belga Kommunista Párt flamand nyelvű lapja, a De Rode Vaan az MSZMP kongresszusának munkájáról írva az őszinte és gyakorlatias hangvételt emeli ki. A tudósítás áttekinti a magyarországi gazdasági helyzetet, ismerteti a kongresszuson elhatározott intézkedéseket, majd részletesen elemzi a magyar külgazdasági politikát. RÓMA Az Olasz EP lapja, a L’Unitá az MSZMP kongresszusával foglalkozó cikkében megállapítja: a kongresszus lényegében arról tanúskodik, hogy Magyarországon messzemenően figyelembe veszik a nemzetközi helyzet bonyolultságát. A lap Kirilenkónak, az SZKP küldöttsége vezetőjének beszédét ismertetve azt a részt emeli ki, hogy a Szovjetunió — miközben a szocialista közösség gazdasági együttműködésének elmélyítésére törekszik — fejleszteni kívánja a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelmi kapcsolatokat a tőkés államokkal is. PÁRIZS A L’Humanité Budapestre küldött tudósítója hírt ad a külföldi delegációk szerdai, vidéki üzemi és tsz-látogatási programjáról, és részletesen beszámol Gaston Plissonnier-nek, az FKP delegációja vezetőjének a Bábolnai Állami Gazdaságban tartott gyűlésen elmondott beszédéről — jelenti tudósítónk a francia fővárosból. BONN A nyugatnémet hírközlő szervek változatlanul napirenden tartják az MSZMP kongresszusát. A tanácskozásról szóló jelentések belekerülnek a rádióállomások híradásaiba, a szerdai országos napilapok tudósításokat, kommentárokat közölnek — jelenti tudósítónk. A Frankfurter Allgemeine Zeitung részletes tudósításában Andrej Kirilenkónak, az SZKP küldöttsége vezetőjének felszólalását ismerteti. A nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlen fejlődése ellenére a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít annak — írja a lap —, hogy szövetségeseit ellássa nyersolajjal és földgázzal. Idézi a lap Méhes Lajosnak, a budapesti pártbizottság első titkárának a felszólalását, amelyben a teljesítményekhez igazodó munkabérek és a produktív beruházások mellett állt ki. Ugyancsak a gazdaság megjavítására vonatkozó részeket emeli ki Lázár György miniszterelnök felszólalásából. A Frankfurter Rundschau megállapítja: a józan, tárgyilagos légkörben zajló budapesti pártkongresszuson a gazdasági problémák állnak előtérben, s ezek a nyersanyagokban és energiahordozókban szegény Magyarországon elég bonyolultak. 1980. március 28., péntek A KONGRESSZUSRA FIGYELT AZ ORSZÁG Az ország lakossága változatlan figyelemmel kísérte a lapok, a televízió, a rádió tudósításaiból a pártkongresszus munkáját, külföldi vendégeinknek a barátsági gyűléseken elmondott beszédeit. A kongresszusi irányelvek, a Központi Bizottság előzetes jelentése, a beszámolók és a tartalmas vita alapján ipari és mezőgazdasági üzemekben, vállalatoknál és intézményeknél egyaránt máris megkezdték a különböző munkaterületekre vonatkozó tanulságok levonását, a következő időkre szóló tennivalók kidolgozását. Erről szólnak tudósítóink alábbi írásai. MOSONMAGYARÓVÁRI TIMFÖLDGYÁR: A hatékonyságot sokoldalúan kell vizsgálni A Központi Bizottság beszámolójában elhangzott: „...jó látni és tudni, hogy vannak már olyan ipari vállalatok — s számuk növekszik —, amelyek munkája és termékei megfelelnek a kor követelményeinek, kiállják a nemzetközi összehasonlítást is.” Ezek közé tartozik a tavaly egymilliárd forint termelési értéket előállító Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár. Keresztes János, a gyár igazgatója mondja: — Egy vállalat munkájának megismerésekor az egyetlen reális mérce valóban csak a nemzetközi összehasonlítás lehet. Véleményem szerint ezt is komplex módon kell értelmezni. Mert az kevés, hogy mondjuk, az élőmunka hatékonyságában vagy az állóeszközök kihasználásában elértük a nemzetközi színvonalat, ha viszont a karbantartásban, az energiagazdálkodásban s másutt már előttünk járnak. Sokoldalúan kell vizsgálni a hatékonyságot. Arra kell törekedni, hogy a termelés minden fontos mutatója kiállja az összehasonlítást. A beszámolóban fontosságának megfelelő hangsúlyt kapott a termékszerkezet átalakítása, a korszerűsítés. Nálunk ez annyit jelentett, hogy az alumíniumoxidtermékek gyártására fordítottunk nagyobb figyelmet. Jelenleg Mosonmagyaróvárott a timföld 60 százalékát nagyobb értékű termékké dolgozzuk fel. Tapasztalatom szerint azonban nem mindenki értelmezi pontosan a termékszerkezet korszerűsítésének a fogalmát: sokan úgy vélik, hogy ez csak új termék előállításában valósítható meg. Mi azt az elvet követjük — úgy érzem, összhangban a Központi Bizottság beszámolójában és a vitában elhangzottakkal —, hogy ha egy meglevő termék a nemzetközi piacon is életképessé tehető, akkor ezt kell elérni, arra kell törekedni, hogy jobb minőségben, gazdaságosabban gyártsuk. Igen fontosnak tartom a jól átgondolt, kellően megalapozott műszaki fejlesztést, és úgy vélem, ebben a kérdésben szemléletbeli változtatásra van szükség, mert az üzemek általában elégedettek a reprodukált műszaki fejlesztéssel. Ehhez kapcsolódva kell szólni az újítások hasznosításának a fontosságáról is, mert a jó ötletek felkarolásával eredményesebb munkát végezhetünk. A MOTIM- ban például a legutóbbi két esztendőben háromszáz újítást adtak be, s több mint a felét megvalósítottuk. K. J. szükség, aki minden tekintetben — és elsődlegesen szakmailag — széles látókörű, az újra való hajlandóság, mondhatnám, a vérében van, továbbá az országok érdekeket szem előtt tartva, felül tud emelkedni a szinte minden ipari területen dolgozó vezetőben meglevő beruházáscentrikus szemléleten. A mi fülünkben nyomatékkal csengett mindaz, amit Kádár elvtárs az ipari minőségi tényezők javításáról mondott. Vitathatatlan, hogy ez hatalmas szellemi erőfeszítéseket kíván meg. A jövő ipari feladatainak megfelelő megoldásához elengedhetetlen, hogy a legjobb fiatal műszaki értelmiségieket még inkább a kutatói és fejlesztési pályák felé irányítsuk. Ehhez ezeket a pályákat anyagi és erkölcsi elismeréssel még vonzóbbá kell tenni, viszont az is az előrelépés feltétele, hogy csak azok maradhassanak meg e pályákon, akik megfelelő elhivatottsággal, a fogalmak kristálytiszta ismeretével és problémamegoldási gyakorlattal rendelkeznek. Meggyőződésem — fejezte be a VKI igazgatója —, hogy a fiatal műszaki értelmiségiek elé ipari vonalon is nagyobb célokat kell állítani, és ez leginkább egy tudatos és egységes iparpolitika keretében történhet meg. Ehhez kell csatlakozniuk a termelőegységek döntéseinek, akár részvétellel, akár valamely programról való távolmaradásukkal. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kérdésföltevést: vajon egy feladatot licenc-vásárlással vagy saját ipari kutatás útján oldjunk-e meg, elsődlegesen a gyártani kívánt ipari termék műszaki adatai, a megvalósulási idő reális számbavétele és a technológiai lehetőségek alapján döntsük el. „ „ r. Le. VILIAMOSIPARI KUTATÓ INTÉZET: Nagyobb szellemi erőfeszítésre van szükség Természetesnek vehető, hogy a Villamosipari Kutató Intézetben a kongresszusi beszámolónak és a vitának azokat a részeit kísérték a legnagyobb figyelemmel, amelyekben az ipari termelés erőteljesebb növelésének követelményeiről, a termelési szerkezet korszerűsítéséről és a kutatási eredmények gyorsabb, szélesebb körű gyakorlati alkalmazásáról,fontosságáról szólt. Lukács József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a VKI igazgatója mondta: — A termelés értékének növeléséért nagyon sokat tehetünk a vezetés színvonalának javításával. Ahhoz azonban, hogy valóban kiaknázhassuk ezeket a tartalékokat, még több olyan vezetőre van BALÁSTYA: A világos réluk lelkesítenek Rácz Ferenc, Balástya nagyközség tanácselnöke mondja: • — Elsősorban a kongresszus őszinte légköre fogott meg. Pártos állami vezetőink, a hozzászólók eredményeinkről és fogyatékosságainkról egyaránt nyíltan beszélnek ország-világ előtt. Helyesléssel hallgattam pártunk első titkárának szavait arról is, hogy az életkörülményeket helyi kezdeményezéssel is lehet javítani. Tanácsunk 1979 decemberében a helyi pártbizottsággal és a Hazafias Népfronttal közösen kérte a balástyai intézményeket, szövetkezeteket és a lakosságot: társadalmi munkával ápoljuk, szépítsük környezetünket. Magunk is meglepődtünk, milyen hamar és mennyire konkrét felajánlások érkeztek válaszul. A társadalmi összefogás eredményeként megújult a művelődési házunk, szilárd burkolatú kézilabdapálya és egy telefonközpont épül. Úgy érzem, községünk lakói felismerték azt, amit a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerése, tudomásulvétele és érvényesülésének elősegítése". Ha ezt a gondolatot a társadalmi munkára bontom le, akkor önkritikát kell gyakorolnom. Mi, a tanács vezetői hosszú ideig nem mertünk eléggé építeni a lakosság öntudatára. Nem mozgósítottuk őket, az egyéni kezdeményezéseket sem mindig karoltuk fel. Csak most, a településfejlesztési felhívásunkat fogadó lelkesedéskor vettük észre: jó szóval, a célok világos meghatározásával az egyéni érdeket az eddiginél sokkal jobban lehet a közösség, a közösségiét pedig az egyén szolgálatába állítani. Ezt a leckét aligha fogjuk elfeledni. H. K.