Népszabadság, 1980. május (38. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

20 TARI JÁNOS: Az ebéd öreg, fehér hajú válogatott labdarúgók ülnek a presszó egyik sarokasztalánál. Előttük sör és hűsítő. Azzal szórakoznak, hogy elmesélik egymásnak ifjúkoruk néhány élményét. Markáns arcú, őszen is göndör hajú férfi viszi a szót. Tizenhat éves suttyó voltam, ki­futófiú az egyik nagy áruházban. Szegényes kis kereset, de a pályán nagymenőnek tartottak: ballal, jobbal, fejjel számolatlanul on­tottam a gólokat. Az edzőm, sze­gény Dezső bácsi, igen szeretett, nagy jövőt jósolt nekem. Egyszer ki is hozta az egyik ifimecs­­csünkre az egye­sület elnökét, egy gazdag ügyvédet, aki nagy pocak­jával, vastag szi­­varral a szájá­ban figyelte a játékunkat. Eleinte reszke­tett a lábam, hogy figyelnek, mint egy gladiá­tort a római cirkuszban, de az­tán elfeledkeztem róla, s már csak a labda érdekelt. Jól is ment a játék, öt gólt rúgtam a nyolc­ból. Dezső bácsi boldogan vere­gette meg a vállamat: — Az a megtiszteltetés ért, fiam, hogy az elnök úr meghívott ben­nünket vasárnap ebédre. Holnap tehát puccba vágod magadat, és vársz rám a Szürke Egér előtt, pontosan tizenkettőkor. De el ne késs, mert akkor baj lesz! Rohantam haza. Anyám, sze­gény, még éjfélkor is az én fekete ruhámat tisztította, amely már szürke volt a sok keféléstől, de másikra nem tellett. Vasárnap délben együtt men­tünk fel Dezső bácsival a nagy­­úrék lakásába. Útközben az ed­zőm elmondta: „Viselkedj szeré­nyen, ne zabálj! Ne csinálj masza­­tot, ne szürcsölj, és ne rakd a kést a szádba. Érted?” Értettem. Amikor beléptem a sötét mahagóni ebédlőbe, citeráz­­ni kezdett a lábam. Hát még, ami­kor rápillantottam a nagy ebédlő­­asztalra. Csupa ezüst, kristály és damaszt! És micsoda ismeretlen evőeszközök! Úristen, hogy kell ezekkel enni? Egyszer moziban láttam egy hasműtétet, ott voltak ilyen eszközök! Kigyulladtak a csillárok, meg­jelent az ügyvéd, vastag szivar­ral a szájában, egy vékony szép­asszony és a felszolgáló inas, aki eleinte nagyon szimpatikus volt, mert mindenből kétszer any­­nyit adott, mint a többieknek. Különösen vadhússal rakta tele a tányéromat. Később tudtam meg, hogy le kellett volna intenem a buzg­óságát Hát tudjátok, nekem, a proli­­gyereknek ott az asztalnál volt mit töprengenem! Miért isszák itt a levest, amikor minden tisztes­séges helyen úgy kanalazzák? Hány gyomruk van a gazdagok­nak, hogy előételt is esznek? Mi­vel kell enni a húst, a mártást a sültet? A gyomromat megfeküd­te a sok vadhús, izzadtam és gyöt­rődtem, a bor a fejembe szállt a legszívesebben kigomboltam vol­na az inggallért A legszörnyűbb azonban eztán következett Valami száraz süte­ményt tettek a tányéromra, amit a többiek villával ettek. Az én süteményem azonban tréfás ked­vében volt, mert ahogy belenyom­tam a villát, leugrott a tányér­ról, az ügyvéd lányának az ölé­be, onnan meg egyenesen az asz­tal alá. A lány gúnyosan elmoso­lyodott és megszólalt: „Hagyja ott!” De hát ez nem tisztesség! — gondoltam. Otthon, ha valamit le­verünk, azt föl kell venni, lepo­rolni és megenni. Végre is nem ingyen van! Hját én is lehajoltam, bebújtam az asztal alá, a lábak közé, és fölhoztam a süteményt, mint a búvár a kincset a tenger mélyéből. — Vegyen másikat! — mondta hidegen az asszony. — Dehogy veszek! — Azzal megfújtam, és szépen megettem a linzert. Utána már nagyobb esemény nem történt. Megköny­­nyebbülten ballagtam hazafelé az edzőm mellett. Meg voltam elé­gedve magammal. Egyszer csen megszólalt az úton. — Hát fiam­, nagy szégyent hoz­tál a fejemre! Alábújni az asztal­nak és megenni a piszkos süte­ményt! Ki hallott már ilyet? Ez­zel végleg eljátszottad a szeren­csédet az elnök előtt! Végtelen keserűség fogott el. Hát mit vétettem én a világnak, hogy mindjárt el akar dobni? — Akkor... holnap már le is adhatom a szerelésemet? — kér­deztem könnyes szemmel. Az edzőm rám nézett, aztán megölelte a vállamat. — Te bo­lond! Nem arról van szó! Ne félj, focipályán szükség van rád, de többet az elnök nem fog meghív­ni ebédre! Simon Emil: Konyhakertben Szomorú a zölduborka, láza van és szúr a torka. Mi okozta ezt a nagy bajt? Sok-sok hideg har­mat­ fagylalt. Káposztának fáj a feje, folyton forgott hátrafelé. A szomszédos kertet leste, ott legelt négy éhes kecske. Panaszos a pet­rezselyem, két hete ül nedves helyen. Hívhatnának, doktort, hát­ha bujkál benne már a nátha. Megszólal a paradicsom: — Le­gurultam a grádicson! Rámzuhan­tak öten-hatan, szerencse, hogy nincsen nyakam! — A kis göm­böc milyen kényes, kutya baja hozzám képest! — mondja csípő­sen a torma. Neki bedugult az orra! Kókadt szárral ül a hagy­ma: — Ráz a hideg, mintha fagy­na. Forrót innék rögvest, de hát ki főzne egy bögre teát? — Nap­raforgó dirmeg-dörmög. — Igyál inkább piszkeszörpöt! — Nevet­nem kell — szól a paraj — itt ilyesmi nem volt tavaly! — Gö­rögdinnye se túl boldog: gömbö­lyűre felfúvódott. Csúfolják a ka­csák: — Nocsak, minek neked az a pocak?! — Pöttyös lepke arra szállva rákiált a társaságra: — Bajok ellen — régi ötlet — mo­zogjatok minél többet! — Meg­szólal a sárgarépa: — Nekem, saj­nos, árt a séta. — Tetőre futott a babszár, az ilyesmi kinek hasz­nál? Tíz kacsáját majd’ kitörte! — meséli a télikörte. Végre megjön doktor Kapor, vizsgálódik, ötöl-hatol: — Az len­ne a legjobb, legszebb, ha felírnék húsz receptet. Csakhogy nincs ce­ruzám, tollam — s tudományom is a holdban. Ám ismerek károst, hasznost, annyit tanácsolok csak most — mert ez a divat is ma­napság: kamillával borogassák! — Így szólt, a kamilla pedig moso­lyogva szerénykedik. Kertben szerte száll az illat, s mintha súg­ná: — Meggyógyítják. .Akár tök vagy, akár retek, nálunk többé nem lesz beteg! NÉPSZABADSÁG 1980. május 18., vasárnap Rózsa Endre: T­avaszkeresőben Mondd csak, hol lakik a tavasz? Hol is hát?— kérdem én. Hol vércsöppként katóbogár serked az ág hegyén, ahány fa — mind arra mutatj Afelé bök a rügy. Míg fejcsóválva észbekapsz, lomb bólog mindenütt! Fölfelé nőtt piros gyümölcs kezed ágán a léggömb — Nem csen­ el, csak incseleg veled, ha hipp-hopp szél jön... Verbőczy Antal: Rügyfakadás Álmodik csendben rügy­ szelencének hallgatag foglya, csöppnyi levél gyűrve rödökbe, míg fedelének pántja eresztvén életre kél. Itt az idő, fel­pattan a zárja! Barna lemezkék éje alól rejtegeti kincsét fényre kitárja, hálazsolozsmák halk szava szól. Fátylát a Nap fény­­szálakból szőtte, ontja hevét szét szüntelenül, zsenge levél be­hódol előtte, bársonyos zölden elébe terül. Érzi megringna véle az ág, ha szertelen szélben hajlana az ... "Pajkosan tűzi szőke hajába intve kacéran lenge tavasz. Tordon Ákos: Mosdik a bozót Mosdik a bozót, ázik a gyep, fürdik a fűszál, mind fényesebb lesz a világ itt, mind ragyogóbb, gyöngykoronásan áll a bozót Májusi eső gyöngye ragyog, madárcsőr issza a gyöngyharmatot. KÍSÉRLETEK A LEVEGŐ KÖRÜL II. Múltkoriban írtunk a légköri nedvességet kimutató higrosz­­kópról Az időjárás előrejelzésé­nél ennél­­nagyobb szerepe van a légnyomás változásainak, amit — anélkül, hogy belekontárkod­­nál a meteorológusok mestersé­gébe — saját készítésű műsze­reddel magad is észlelhetsz. Fogj tehát egy 50—150 köb­centis (fél-, másfél­ decis) üveget, flakont (1. ábránkon száj vizes műanyag flakont „FL”-t látsz), s azt erősítsd valamilyen deszka­vagy farostlemez alapra (A); hossza 35, szélessége 8 centimé­ter legyen. Felerősítéshez ajánl­juk két szeg beverését, s egy reá­juk feszített befőttes gumikari­kát (felülnézeti rajzunkon „G”). A flakon záródugójába szoríts három mm vastag üvegcsövet vagy átlátszó műanyag szívószá­lat (SZ). Hossza ennek 28 cm szokott lenni, de nem árt, ha megtoldod, mégpedig úgy, hogy átlátszó cellux ragasztószalaggal hozzáillesztesz még 10—15 cm­nyit. A szívószálra rajzlapcsíkból vágott skálát húzol (S), amin majd jelölöd a szükségeseket. Fogj most egy fedeles orvos­­ságos (például Polyvitaplexes) kis fiolát (K), és fedelén szúrd keresztül a szívószál alsó végét Töltsd meg vízzel a fiolát és tedd rá a csővel átszúrt fedelet. A fedélen szúrj levegőzőnyílást amit a rajzon nyíl mutat. Mun­kádhoz segítséget adnak ábráink: a felső tartály (FL) kupakjába vagy dugójába (2. ábra) légmen­tesen kell beillesztened a ferdén levágott (SZ) szívószálat, amihez ár, esetleg tűreszelő (TR), és né­hány csepp ragasztó szükséges. A szívószál alsó végének (3.) fio­lába (K) illesztése nem kíván légmentes zárást, sőt az árral szúrt lyuk mellett még egy nyí­lásra is szükség van. Nézzük csak, miért? A műszert úgy helyezheted üzembe, hogy a felső légtartály (FL) megnyomásával az alsó tartály (K) vizén át buborékok formájában eltávolítasz némi le­vegőt Négy-öt buborék után a szívószálcsőben a víz fel fog emelkedni. Ezt a víz megfestése nélkül is láthatod. S most nézd meg a hőmérőt (H), amelyet szerkezeted mellé akasztottál, mert műszered elsősorban mint hőmérő működik. Jelöld hát meg filctollvonással, hogy hol van például a 20 C-fok a tolo­gatható skáládon (S). A felszip­pantott vízoszlop ugyanis a fla­konban levő 20 fokos levegő esetén mindig ugyanolyan maga­san áll. (Ha a légnyomás nemv változik!) Vidd most az egész szerken­tyűt hűvösebb szobába (teraszra) majd melegebbe (konyhába), és jelöld be, hogy például 18, il­letve 23 C-foknál hol áll a víz­oszlop. Ezek alapján már be­oszthatod a skálát egész hosszá­ban, fokokra. Tegyük fel, hogy a hőmérsék­let változása nélkül (a profi hő­mérő ezt tud­­ódra adja!) egyszer azt látod, hogy a vízoszlop ma­gassága centiméterekkel emelke­dik vagy süllyed. Mit jelenthet ez? Azt, hogy a légnyomás nőtt vagy csönkként, amit az alsó, víz­zel telt, s a szabad levegővel közlekedő kis fiola (K) „észre­­­vesz”, hiszen vízfelületére na­gyobb vagy kisebb nyomás (lég­nyomás) nehezedik, s az feljebb pumpálja a vízoszlopocskát vagy lejjebb engedi. A különbség — azonos hőmérsékleten — a lég­­nyomásváltozást jelzi. A légnyo­mást számszerűen naponta be­mondja a Petőfi rádió 13.45 őrs után. A 4. ábránk azt mutatja hogy szelepgumi csővel (GC) hajlított csövű műszert is csi­nálhatsz. A folyadékállás a cső­ben függ a flakon, a fiola és a cső méretétől Vékony csőbe® kis változás is nagy, néha túl nagy mértékben, mutatkozik. Ha tehát azt akarod tudni, emelke­dett vagy süllyedt a légnyomás — ez „barométeri” feladat —, a változó hőmérséklet melletti kü­­lönváltozást kell észrevenni. Nem egyszerű, de­ lehetséges. Még pa­pírcsíkskálát is csinálhatsz róla. Miért fontos ez? Mert a légnyomás hirtelen süllyedése okvetlenül lényeges időjárás-változást jelent! Lassú emelkedés általában javuló időt, gyors esés erős szelet, esőt vagy mindkettőt jelezhet. Egybevetve a múltkori kísérlet páratartalom­­változásaival! Végül (5. ábra) figyeld meg a szélirány változásait is. Egy rúd­­ba (R) vert szegre légy átfúrt, 30 cm hosszú lécet, alu­csövet (L), amelyet teraszon, kertben széljelzőnek képeztél­­. A rúd­ra dugódarabkák­kal (D) jelöld az égtájakat, mert az időjárásban sem mindegy, honnan fúj a szél. A Kárpát-medencében ugyan­is sokirányú hatás keveredik. Nagyjából: ÉK-ről többnyire hi­deg, NY-ról esős, szeles, D-ről pedig meleg, gyakran idegesítően zavaró hatások érkeznek. F. L. NEVES MATEMATIKUSOK VÍZSZINTES. 2. Matematikus (1864— 1933) tiszteletére 1949 óta évenként matematikai emlék­­versenyt rendez­nek. ll. Az a sze­mély, akinek a vé­leménye egy közös­ségen belül mérv­adó. 13. Testrész. 14. Betű, kimond­va. 15. Neves épí­tész volt (Miklós). 16. Kétjegyű páros szám. 17. Kötőszó. 18. Had, sokaság. 21. Harci építmény. 23. Minden idők egyik legnagyobb matematikusa (1802 —1860), a róla elne­vezett társulat tisz­teletére emlékdíjat alapított. 28. Tű­vel, cérnával meg­erősít. 29. Bántja. 31. Közlekedési terület. 33. Tollforga­­tó. 34. Elemi folyadék. 36. Európás nép. 37. Dunántúli település. 39. Rét. 41. Matematikus (1863—1945), nevét viseli egy évenként megrendezésre kerülő verseny. FÜGGŐLEGES: 1. Táplálékot kíván. 2. K. N. 3. Vigyáz valamire. 4. Fogoly. 5. S. D. L. 6. Csór, páratlan betűi. 7. Átmásolás. 8. Hézag. 9. Jókai Róza. 10. Észak-magyarországi nehézipari köz­pont. 12. Vérző nyílás a testen (név­elővel). 16. Vidék. 19. Düledező, épü­letmaradvány. 20. Férfinév. 21. Világ­ifjúsági találkozó. 22. Szeszes ital. 24. Valós, közepe. 25. Lássa. 26. Régebbi korok emlékét felidéző műbútor. 27. A főváros egyik része. 30. A vízszintes 33. többesszámban. 32. Védődoboz. 33. Elektromos töltésű elemi részecske. 34. Létezik. 35. Iskola. 38. A rádium vegyjele. 39. Betű kimondva. 40. Nem valódi. Beküldendő: a vízszintes 2., 23., 41. és a különálló sor, egy híres debre­ceni természettudós neve. (A különálló sorba a rejtvény azo­nos számú kockáinak, betűit kell be­írni.) A. D. Beküldési határidő: május 34. Cím: Népszabadság, Gyermekrovat, Budapest, Blaha L. tér 3. 1960. MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A május 11-i rejtvények megfejtése: Keresztrejtvény: Magyar Sándor, Endresz György, Asbóth Oszkár, — A helikopter. Játék a számokkal: 1 S 5 T 9 2 4 6 8 10 19 17 IS 13m 20 16 16 14 12 A május 4-i számunkban megjelent rejtvény helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvutalványt: Göttinger József, Szekszárd; Györ­gyi Péter, Pápa; Herbert Péter, Kom­ló; Iványi Miklós, Sopron; Jiónás Pál, Gádoros; Kecskeméti Rózsa, Cegléd; Késmárki Mariann, Nyíregyháza; Kiss Teréz, Kaposvár; Karóczkai Anita, Egerbocs; Magassy Kati, Sze­ged; Pető László, Baja; Papp Erzsébet, Dunaújváros; Pozsár Anna, Pálmo­­nostora; Sipos Edit, Tokaj; Takács Ágnes, Opályi; Tóth Mónika, Máté­szalka; Tolvaj Andrea, Pankasz; Var­ga Zoltán, Debrecen; Vígh Antal, Győr; Wurm Katalin, Szerecseny; Za­­hovay Zoltán, Nyergesújfalu; Bátori Etelka, Gombos Attila, Márton Attila, Mecsekfalvy István, Nyirati Kati, Ré­vész Sándor, Somogyi Béla, Szilinyi Judit, Zopcsák Szilvia Budapest.

Next