Népszabadság, 1980. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1980. június 3., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVIII. évfolyam 128. szám Ára: 1,20 Ft Üzemtörténészek Néhány esztendeje még szépen is hangzott volna a mondat, amely szerint az üzemtörténeti kutatást ügybuzgó amatőrök lelkes gárdája segíti. Ma már azonban szerencsére többről van, de többről is kell hogy legyen szó. Az üzemtörténeti kutatás és írás ugyanis nem egyéb, mint a honismereti gyűjtőmunka méltán egyenrangú és mind fontosabb ágazata. Márpedig — ahogy Ortutay Gyula hangsúlyozta a Hazafias Népfront VI. kongresszusán — „a honismeret valósággal a szocialista nemzet történetírása önmagáról”. Az üzemtörténetírás mind fontosabb szerepet kap a históriai kutatások tárházában is. Világszerte így van, s kivált igaz ez a szocializmust építő társadalomban , a munka társadalmában. Hiszen annak történelme jelentős részben munkahelyek, üzemek története is. Idehaza a két esztendővel ezelőtti, veszprémi I. országos üzemtörténeti konferencia adott nagyobb lendületet az ügynek. Itt fogalmazódott meg, hogy az üzemtörténet minden valószínűség szerint a honismereti mozgalom egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A munka összefogásában, minél szélesebb körű mozgalommá fejlesztésében megkülönböztetett szerepet vállalt magára a Hazafias Népfront. Bács-Kiskun megyében például immár esztendők óta gyakorlat, hogy a népfrontbizottság a megyei tanács művelődési osztályával együtt időről időre egy asztal köré ülteti a témakör azon művelőit, akik hivatásuk szerint, és azokat, akik kedvtelésből kutatják a vállalat, a tsz, az állami gazdaság történetét. Régészek és levéltárosok, muzeológusok és könyvtárosok, illetve pedagógusok és üzemi munkások, dolgozó parasztok és egyházi emberek együtt gondolkodása és cselekvése teremt ily módon biztos társadalmi alapot a kutatómunkához. A népfrontmozgalom abban is segíthet, hogy valóra váljon a saját munkahelyük történetét vallató embereknek az a tiszteletre méltó szándéka, hogy munkájuk eredménye gyarapítsa minél több ember ismereteit. Az eredmények elterjesztésének ezernyi hatékony útja módja van. A Fémmunkás kecskeméti gyáregységében például fotókiállításon örökítették meg egy idős munkás egész napját a szállóbeli ébredéstől a műszakon át az esti brigád-összejövetelig, számos felvételen bemutatván ily módon napjaink munkáslétének jellemző mozzanatait is. Baja gyárai és gyáregységei a legjobb naplót vezető szocialista brigádok közreműködésével íratják a tegnap és a maüzemtörténetét. Csávolyban iskolamúzeumot rendeztek be a környékbeli mezőgazdasági üzemek dolgozóinak életútjáról. De lehetőségeihez mérten segít a munkás, és paraszt-visszaemlékezések, az üzemi történelem anyagainak publikálásában a megyei lap, a Petőfi Népe, illetve a népfront, a tanács, a múzeum és más szervek, intézmények számos kiadványa is. Ilyen hétköznapi kezdeményezések nyomán válhat az üzemtörténetírás és -kutatás a szocialista közművelődés egyenrangú részévé, a munkásmozgalom, a technika és a társadalmi méretű életformaváltás történetének a holnap számára is fogalmazódó hiteles dokumentumává. Mindez abban is, aki csinálja, de abban is, aki tanulmányozza: szocialista hazafiságot, kötődést erősít. Rác T. János Medvenky László jelentése a repülésirányító központból A magyar—szovjet űrpáros visszatérésre készül tfelőrizték a Szojuz—3S-et — Befejeződött a kísértet sorozat Miután sikeresen teljesítette az előírt tudományos programot, a szovjet—magyar űrpáros, Valéri Kubászov és Farkas Bertalan már hazafelé készülődik a Szaljut—6- on eltöltött egyhetes „vendégeskedésből”. A repülésirányító központban erről kiadott hivatalos jelentésen kívül ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy hétfőn felnyitották a Szojuz—35 űrhajót (ezzel mentek fel Popovék, és ezzel tér vissza Farkas és Kubászov), ellenőrizték fedélzeti rendszereit és berendezéseit, kipróbálták hajtóműveit, és jelentették a Földnek: minden rendben van. A szokásos esti Kozmosz—Föld tévékapcsolat alkalmával a Szaljut—6 nemzetközi legénysége: Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan bejelentette a közös program sikeres befejezését. Ezt megelőzően a vasárnapot és a hétfőt fontos és fárasztó munkával töltötte az első szovjet— magyar űrpáros. A magyar űrhajós egyébként továbbra is kitűnő hangulatban adja jelentéseit. Egy ilyen kapcsolat alkalmával ugyan elpanaszolta: Magyarország felett mindig csak késő este vagy éjjel repülnek el, és így nem tudja megmutatni Kubászovnak a Kárpátmedencét. Mielőtt a földi irányítás válaszolhatott volna, megszólalt Kubászov: „Hagyjuk itt Bercit még egy hónapig.’’ Farkas Bertalan alighanem azonnal beleegyeznék ebbe a megoldásba. Legalábbis erre lehet következtetni abból az őszinte és emberi elszólásából, amelyet Magyari Bélának mondott legutóbbi tévébeszélgetésük alkalmával. Mint már beszámoltunk róla, a második számú magyar űrhajós, parancsnokával, Vlagyimir Dzsanibekovval mindeddig szinte reggeltől estig az irányítóközpontban tartózkodott, testvéri-bajtársi szeretettel kísérte az odafent történteket. Magyari Bélának vasárnap este el kellett búcsúznia Farkas Bertalantól, mert hétfőn Kazahsztánba utazott, hogy társát Földre érésekor a helyszínen fogadja. Mikor ezt elmondta neki, az addig vidám magyar űrhajós hirtelen elkomorodott, és ezt mondotta: „Te jó ég, hát máris vége?! Eddig azt hittem, csak a Földön rohannak a napok, de hogy idefenn is így teljék az idő!.. Dr. Hideg János orvos ezredes, a magyar néphadsereg repülő főszakorvosa, aki miután részt vett a Szaljut-6 fedélzetén tartózkodó négy űrhajós utolsó közös orvosi vizsgálatán, a Népszabadság tudósítójának kijelentette: „Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a magyar űrhajós szervezete a megszokottnál is könnyebben viselte el a súlytalansághoz való alkalmazkodás korai szakaszát. Mi, az első közös űrrepülés előkészítésében részt vevő magyar egészségügyi szakemberek, azt tartjuk most a legfontosabbnak, hogy nem tévedtünk a kiválasztáskor, valóban jó űrhajósra találtunk Farkas Bertalan személyében.” Hétfő este Viktor Blagov helyettes repülésveztő bejelentette: a magyar—szovjet űrpáros tudományos programja befejeződött. Kubászov és Farkas Bertalan eddigi feladatát jól teljesítette, s most már a visszatérésre készülhet. Tegnap, magyar idő szerint hét óra után húsz perccel zsúfolásig megtelt az irányítóterem karzata. A szovjet, a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői, valamint az Interkozmosz programban közreműködő szakemberek nagy figyelemmel hallgatták meg Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan televízión közvetített beszámolóját a Szaljut-6 fedélzetén végzett közös munkáról. Popov és Rjumin már az adás első perceiben a vendégekre bízta az értékelést. A tapasztalt fedélzeti mérnök, aki már összesen több mint 200 napot töltött a Szaljut —6-on, csupán annyit jegyzett meg, hogy öröm volt együtt dolgozni a szovjet—magyar űrpárossal. Ezután Kubaszov jelentette a Földnek, hogy az Interkozmoszprogramban részt vevő országok, elsősorban a szovjet és magyar szakemberek által kidolgozott valamennyi kísérletet sikeresen végrehajtották. Elmondta azt is, hogy a most első ízben használt magyar műszereket — így például a Balatont és a Pillét — az űrlaboratórium fedélzetén hagyják. Végül Farkas Bertalannak adta a szót a földi irányító központ. A magyar űrhajós először ugyancsak a hiánytalanul teljesített feladatokról számolt be, majd örömmel közölte, hogy hétfőn végre sikerült lefényképeznie Magyarországot, bár az űrlaboratórium pályájának síkja olyan volt, hogy onnan nem a legjobban lehetett látni a Kárpátmedencét. A nemzetközi személyzet hétfőn, magyar idő szerint 22 órakor térhetett nyugovóra. Reggel 7 órára tervezik a keddi ébresztőt, mert a négy űrhajósnak, különösen Kubászovnak és Farkasnak már a kora délelőtti órákban igen fontos teendői lesznek. Az utazás még a Földön is sok előzetes elintéznivalóval jár. Hát még ha valaki a Kozmoszból készül hazatérni !* A KISZ Központi Bizottsága táviratban köszöntötte az űrkomplexum nemzetközi személyzetét. Az üdvözlet kiemeli, hogy a szocialista országok Interkozmoszprogramjának keretében megvalósult közös szovjet—magyar űrrepülés méltó módon szemlélteti a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népének és ifjúságának szoros barátságát. Az űrállomás makettjét mutatja Farkas Bertalan a hétfő esti kozmovíziós adásban. A közös piaci országok kormányai elégedetlenek Carter közel-keleti politikájával . Bármiféle nyugat-európai kezdeményezés, amely megpróbálná megkerülni, vagy valami módon helyettesíteni a Camp David-i egyezményt, hibás lépés lenne — figyelmeztette nyugat-európai szövetségeseit Carter amerikai elnök szombaton a CBS televíziónak adott nyilatkozatában. Az elnök hozzátette: az Egyesült Államok élni fog vétójogával, ha a közel-keleti „békefolyamatot veszélyeztető”, a BT 242. számú határozatával ellentétes döntést akarnának keresztülvinni a Biztonsági Tanácsban. (E határozat, mint ismeretes, csupán menekültproblémaként kezeli a palesztin kérdést.) A tv-interjúra azután került sor, hogy Jean Francois Poncet francia külügyminiszter a közelmúltban értésére adta Washingtonnak, hogy a nyugat-európai államok önálló kezdeményezéssel kísérlik meg mozgásba hozni a zsákutcába jutott „autonómiatárgyalásokat”. Francois Poncet hétfőn a The Wall Street Journalban hangoztatta: a nyugat-európaiak kitartanak tervük mellett, mert véleményük szerint a Nyugat az Egyesült Államok legfőbb érdekeit szolgálja, „még ha a választási kampányban az amerikai elnöknek másként is kell beszélnie”. Francois Poncet Connecticut államban nyilatkozott, ahol egy tekintélyes egyetem díszdoktorává avatták. Míg az amerikai elnök továbbra is kibírt amellett, hogy csakis a Camp David-i alkun alapuló tárgyalások hozhatnak megoldást, Francois Poncet kijelentette: az amerikai—izraeli—egyiptomi egyezkedéstől aligha várható eredmény, még ha felújítanák is a tárgyalásokat. „Izrael felmondja a Camp David-i megállapodásokat, ha az ENSZ 242-es számú határozatát megváltoztatják” — jelentette ki Begin izraeli kormányfő a parlament hétfői ülésén. (MTI) Nemzetközi konferencia Teheránban, Washington Irán-ellenes bűneiről Teheránban hétfőn Baniszadr elnök és más iráni politikusok jelenlétében megkezdődött az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos tevékenységének feltárására hivatott négynapos nemzetközi konferencia. Összehívását az Irán ellen végrehajtott amerikai kommandóakció után határozta el Khomeini ajatollah. Kiküldött tudósítónk, Fábián Ferenc jelenti: A konferenciára 60 országból és tucatnyi nemzetközi szervezettől több mint 200 küldött érkezett. A washingtoni kormányzat utazási tilalma és fenyegetései ellenére Ramsey Clark volt igazságügyminiszter vezetésével hétfőn tíztagú amerikai küldöttség érkezett Teheránba, hogy részt vegyen az Egyesült Államok iráni beavatkozásait leleplező nemzetközi konferencián. A delegáció tagjai azért fogadták el a teheráni meghívást, mert remélik, hogy részvételük elősegítheti a feszült amerikai—iráni kapcsolatok enyhítését. A washingtoni kormányzat tízévi börtönbüntetést és tetemes pénzbírságot helyezett kilátásba az utazási tilalmat megszegő személyekkel szemben. A volt Hilton szállóban folyó tanácskozás megkezdése előtt a részvevők egyperces néma felállással adóztak a császári önkény 60 ezer mártírja emlékének, majd Ghatbzadeh külügyminiszter felolvasta Khomeini üzenetét. „Irán népe eddig csak azt tapasztalhatta, hogy a legtöbb ország támogatta az elnyomót, és elítélte a fő elnyomottat. Igazságot és pártatlanságot várunk önöktől... Reméljük, hogy a vizsgálat az elnyomót bélyegzi meg ...” — hangoztatta az iráni vezető üzenetében, emlékeztetve arra, hogy Carter amerikai elnök fegyveres akciót rendelt el a független Irán ellen, és újabb katonai lépéseket helyezett kilátásba. A konferencia ma folytatja munkáját.