Népszabadság, 1980. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Alakuló tanácsok Szocialista államunk, az állam­­igazgatás helyi szerveinek ünnepi eseményei zajlanak ezekben a na­pokban : a választásokat követően az egész országban most alakul­nak újjá tanácsaink, a községek, városok, megyék és Budapest ta­­n­ácsházai egyaránt a tisztújítás napjait élik. Az alakuló ülések 60 ezer ta­nácstag érdemi munkájának nyi­tányát jelzik. Számukra nincs nyári szünet, hiszen hozzá kell látniuk képviseleti tevékenysé­gük gyakorlásához, közmegbíza­tásuk teljesítéséhez választóke­rületekben és tanácsi testületek­ben egyaránt. Magától értetődik, hogy legelső teendőjük azoknak a javaslatoknak a vizsgálata lesz, amelyeket mintegy 200 ezer vá­lasztópolgár tett a jelölő gyűlése­ken. Folytatniuk kell a lakossági kapcsolatok fórumainak kiépíté­sét, megszervezését, a testületben pedig — az önkormányzati voná­sok erősítése jegyében —, az elő­készítés alatt álló új ötéves terv helyi adaptálásához, a település­fejlesztés irányának megvitatása­,­hoz kell hamarosan hozzájárulást adniuk. Tegyük hozzá: az alakuló üléseken képviseltetik magukat a helyi ipari vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek és szolgál­tatók, mintegy jelképezve annak szükségességét, hogy a jövőben még szorosabbra kell fűzni a la­kosság ellátásának javításáért fáradozó tanácsok és a gazdasági egységek kapcsolatát. Különösen fontos szerep vár a területi tanácsokra az irányítás javításában, a helyi tanácsokra pedig a társadalmi munka fel­tételeinek megteremtésében, szer­vezésében. ■ Újjáválasztott tanácsaink tag­jainak 40 százaléka első ízben viseli tisztségét, s minden bi­zonnyal friss erővel, lendülettel egészíti ki a már tapasztalt, ko­rábban is tanácstagi munkát végző közéleti emberek erőfeszí­téseit. A tanácstagok 42 száza­léka fizikai dolgozó, 30 százaléka nő, egyötöde 30 éven aluli; ezek az arányok is garanciaként szol­gálnak arra, hogy a tanácsok helyesen alkalmazzák a maguk szűkebb hazájukban a párt és a kormány politikáját, sokoldalúan gondoskodjanak a lakosság ellá­tásáról, megfeleljenek a válasz­tók bizalmának, fegyelmezett légkört kialakítva segítsék elő a hivatali apparátus számára a tör­vények megtartását, a testületi döntések érvényesítését, az ügy­fél igazságérzetét szolgáló ügy­intézői munkát. Bizonyosak lehetünk benne, hogy a most alakuló tanácsok erejük, tudásuk legjavát nyújt­ják a városok, falvak életkörül­ményeinek javításához s eredmé­nyesen törekednek mindannak a megvalósítására, amit az MSZMP XII. kongresszusa eléjük tűzött, s amit a választási kampány tár­sadalmi méretű tanácskozásain választók és jelöltek egyaránt jogos, reális kívánságnak ítéltek. Az újjáválasztott testületek öt éven keresztül felelősséggel tar­toznak választóiknak, egyszer­smind maguk mögött érezhetik az állampolgárok millióit, akik alig néhány hete szavazataikkal biztosították őket támogatásuk­ról, s eztán is osztoznak velük a Hazafias Népfront programjának végrehajtásában. A tettekben is megnyilvánuló bizalom továbbra is nélkülözhetetlen erőforrása a tanácsi, tanácstagi munkának, amelyhez a testületek újjáalaku­lása alkalmából az egész ország kíván eredményes esztendőket. Fekete Gábor L­em­en­­­ce A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A­n: 1,20 F( NÉPSZABADSÁG 1930. július 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVIII. évfolyam 152. szám Megkezdődtek a szovjet-nyugatnémet tárgyalások M­szkvában Leonyid Brezsnyev és Hellmat­ midi pohárköszöntője (Moszkvai tudósítónktól.) Az álláspontok kölcsönös is­mertetésével hétfőn a Kremlben a legmagasabb szinten kezdődtek meg a szovjet-nyugatnémet tár­gyalások. Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter társa­ságában kétnapos, munka jellegű látogatásra érkezett Moszkvába, hogy véleménycserét folytassanak a szovjet vezetőkkel az időszerű nemzetközi problémákról és a kétoldalú kapcsolatukról. Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és Helmut Schmidt az első napi megbeszé­lések után megtartott díszvacso­rán elemezte a világpolitikai helyzetet és a szovjet—nyugatné­met viszony alakulását. A két ország zászlaival díszített vnukovói repülőtérre déli 12 óra­kor érkezett meg a kancellár kü­­löngépe. Schmidt és Genscher fo­gadására megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Tyihonov, a miniszterelnök első helyettese, és Andrej Gromiko külügyminiszter. A katonai tisz­teletadás közepette lezajlott fo­gadtatást követően a vendégek a szovjet vezetők társaságában szálláshelyükre utaztak. A szovjet és a nyugatnémet ve­zetők délután 5 órakor ültek tár­gyalóasztalhoz. A szovjet részről nyíltnak és elmélyültnek minősí­tett megbeszéléseken a Szovjet­uniót Leonyid Brezsnyev, Alek­­szej Koszigin és Andrej Gromi­ko képviselte. A legfontosabb világpolitikai kérdésekben kialakított szovjet álláspontot kifejtve, Brezsnyev síkraszállt az európai enyhülés és biztonság megszilárdításáért, az államok közötti bizalom és meg­értés erősítéséért, s kiemelte a katonai enyhülés előmozdítására tervezett konferencia, valamint a bécsi fegyverzetcsökkentési tár­gyalások jelentőségét. Brezsnyev megerősítette, hogy a Szovjetunió az afganisztáni probléma politikai rendezését szorgalmazza, s hangsúlyozta: a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának kérdése a szó­ban forgó politikai rendezés kere­tében oldódik meg. Schmidt a tárgyalásokon han­goztatta, hogy kormánya ellenzi a nemzetközi feszültség eszkalálá­sát, újabb térségekre való kiter­jesztését. Mint mondotta, kabi­netjének egyik fontos célja ma­rad az enyhülési politika folyta­tása, és az együttműködés bőví­tése érdekében szükségesnek ne­vezte a kelet—nyugati kontaktu­sok és párbeszéd fenntartását. Hozzáfűzte, hogy az NSZK érde­kelt a SALT—II. szerződés ratifi­kálásában, valamint a bécsi tár­gyalások sikeres befejezésében. (Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt a vnukovói repülőtéren. MAI SZÁMUNKBAN: A pedagógusok nyara 1. oldal.) A munkanélküliség alapja a tőkés országokban (4. oldal.) A felek egy hajóba szállnak Termelők és külkereskedők együttműködése (5. oldal.) Cementgyáriak: 1. A régi gyár (6. oldal.) A Leó jégkrém sikere (6. oldal.) Könyvszemle (7. oldal.) Az egyenruha vonzása Fiúk a táborban (8. oldal.) Tudomány és technika Amikor kiszáradt a Földközi-tenger (10. oldal.) Konsztantyin Katusev Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség ér­kezett hazánkba, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormány­közi bizottság 25. ülésszakára. A delegációt Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a kormány­közi bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József minisz­terelnök-helyettes, a bizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete fogadta. Több energiahordozó, értékesebb nyersanyagok Eredményes félévet zártak a bányászok és a kohászok Néhány kulcsfontosságú iparág már elkészítette első félévi gyors­­jelentését, amelyből kitűnik, hogy miképpen hasznosították az irá­nyító munkában s a szervezésben rejlő tartalékokat. Bár továbbra is tapasztalhatók kiesések, a koo­peráló vállalatok között szállítási zavarok, a termelés az első fél­évben a tervnek megfelelően ala­kult. Nőtt a termelékenység, s jó néhány helyen gazdaságosabbá vált a munka. A szénbányászat első félévi fel­emelt, 12,3 millió tonnás tervét váratlan geológiai nehézségek el­lenére is teljesítette, sőt mintegy 10 ezer tonnával túl is teljesítette, mégpedig a tavalyinál kevesebb szabadnap felhasználásával. Az egy dolgozóra jutó termelés mint­egy 2,5 százalékkal emelkedett. A mecseki, az oroszlányi és a bor­sodi bányák 15—20 ezer tonnával teljesítették túl tervüket. A mát­raaljai Thorez külfejtésen rézsű­­omlás miatt 280 ezer tonnás ter­melési kiesés volt, de ezt később a bánya dolgozói pótolták, sőt né­mileg túl is teljesítették féléves tervüket. A legértékesebb energiahordo­zóból, a kőolajból az előzetes számvetés szerint az előirányzott­nál 10 ezer tonnával többet hoz­tak felszínre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainak szénhidrogén-bányászai. Főként az algyői olajkutak dolgozói tel­jesítették túl tervüket a nem­zetközileg is elismert új mód­szerrel, a vízbesajtolásos eljárás­sal a szokásosnál is nagyobb ha­tékonysággal terelik a termelőku­­takhoz a föld mélyéről az olajat. A földgázbányászok törekvései­nek eredményességét mintegy 20 millió köbméter terven felüli föld­gáz tanúsítja. Egyértelműen a racionálisabb gazdálkodásra utal, hogy lénye­gesen mérséklődött az ipari tüze­lőolaj-fogyasztás, nem növekedett a gázolaj-felhasználás, s az utóbbi hónapokban csökkent a földgáz­­igény. A vaskohászat az év első felé­ben kielégítette a hazai igénye­ket, tartós hiányt egyetlen ter­mék esetében sem tapasztaltak. A kohóüzemek tervszerűen dol­goztak. Kokszból a tervezettnél többet gyártottak, s ezzel javítot­ták az ellátást. Acélból a terve­zettnél 36 ezer tonnával gyártot­tak többet, ennek döntő részét az Ózdi Kohászati Üzemekben. A jobb acélellátás javította a hen­gersorok teljesítőképességének ki­használását. Hengerelt áruból a belföldi ellátás kiegyensúlyozott volt. A vaskohászat eleget tett szocialista exportkötelezettségei­nek, ami pedig nyugati exportját illeti, az első félév eredményei alapján számítani lehet arra, hogy a tavalyi rekordszintet az idén is elérik. Ehhez hozzájárul az ex­portárak kedvezőbb alakulása is. A magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése és a gazdaságos exportból származó árbevétel csaknem 20 százalékos növekedése jelzi a Magyar Alu­míniumipari Tröszthöz tartozó vállalatok első félévi sikeres mun­káját. Bauxitból, timföldből és alumíniumból egyaránt többet termeltek, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor tovább javították a minőséget, bővítették a gazdasá­gos termékek választékát. Ennek jegyében készült el az új fóliamű a Kőbányai Könnyűfémműben, amely lehetővé teszi a hazai fólia­gyártás megduplázását. Részlege­sen átadták a Székesfehérvári Könnyűfémműben a világszínvo­nalú félgyártmányüzemet és lé­nyeges minőségi javulást hozott az öntvény­termelés korszerűsíté­se is. A belföldi felhasználók a vártnál kevesebb alumínium fél­gyártmányt igényeltek, az új gaz­dasági szabályozók ugyanis az alumíniumpazarlás megszünteté­sére szorítják a vállalatokat (MTI) Izraeli kommandóakció dél-libanoni palesztin tábor ellen Izraeli katonai kommandók va­sárnap éjjel megtámadták a li­banoni Túr és Szidon között a PFSZ-hez tartozó szervezet egyik táborát. A WAFA palesztin hír­­ügynökség szerint a rohamot ágyúnaszádok össztüze készítette elő. A támadásban részt vevő osz­tagok zömét helikopterekről dob­ták le. A hírü­gynökség forrásai szerint az izraeli akciónak 11 ha­lálos áldozata volt. Jasszer Arafat, a PFSZ végre­hajtó bizottságának elnöke a hét végén Damaszkuszban megbeszé­léseket folytatott Asszad szíriai elnökkel. Londonban egyébként egy arab nevű folyóirat nyilvá­nosságra hozta Arafat nyilatko­zatát, amelyben a palesztin poli­tikus egy újabb arab—izraeli há­ború eshetőségére figyelmeztetett. Arafat szerint Izrael hosszú távú terveiben nem mondott le arról, hogy megkaparintsa a dél-liba­noni Litani folyó vízkészletét, amely szélesebb arab—izraeli konfrontáció forrása lehet. Az Izraelből érkező hírek sze­rint a knesszet (parlament) jogi bizottsága hétfőn változtatás nél­kül jóváhagyta azt a törvényter­vezetet, amely az osztatlan Jeru­zsálemet Izrael „örökös” főváro­sává nyilvánítja, és a törvényja­vaslatot visszautalta a parlament elé. Tel-Aviv ezzel újabb lépést tett afelé, hogy jogi alapot te­remtsen Jeruzsálem 1967-ben el­foglalt arab városrészének beke­belezésére.* Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak Jeruzsálem státusáról folyó vitájában hétfőn Philippe h­usson francia delegátus kormánya ne­vében nyomatékosan figyelmez­tette Izraelt, nehogy annektálja Jeruzsálem arab negyedét, és a várost az ország fővárosává nyil­vánítsa. Megállapította, hogy Iz­rael „a nemzetközi közösség aka­ratát semmibe véve, a kész té­nyek politikáját folytatja”. (AFP)

Next