Népszabadság, 1980. szeptember (38. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

1980. szeptember 2., kedd IV­ÉPSZABADSÁG VIETNAM NEMZETI ÜNNEPEN Artifftitir rvafiók adriialó iárimia A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke és Apró Antal, a Magyar Népköz­­társaság országgyűlésének elnöke az alábbi szövegű táviratot küld­te Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Nguyen Huu Thónak, a Vietnami Szocialista Köztár­saság ügyvezető elnökének, Truong Chinhnek, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottsága elnökének, va­lamint Pham Van Dongnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökének, Hanoiba: Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a f­ügget­len, demokratikus Vietnam létrejöttének 35. évfordulója álltalmé­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és ország­gyűlése, egész népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletün­ket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztár­saság nemzetgyűlésének, kormányának és a vietnami népnek. A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép tisztelettel tekint azokra a történelmi jelentőségű vívmányokra, amelyeket a Vietnami Kommunista Párt vezetésével a vietnami nép a külföldi gyarmatosítók és agresszorok ellen vívott hősies harcá­val az ország függetlenségének és hazája egységének megteremté­sében elért. Napjainkban Vietnam népe eredményesen munkálkodik a szo­cializmus felépítésén, a Vietnami Kommunista Párt IV. kong­resszusa határozatainak megvalósításán. Széles körű nemzetközi el­ismerést vált ki a Vietnami Szocialista Köztársaság aktív külpoli­tikája, a forradalmi és antiimperialista erőkkel folytatott együtt­működése. Szolidárisak vagyunk­­, vietnami népnek az ország független­sége, szuverenitása és területi sérthetetlensége megvédéséért foly­tatott harcával. Támogatjuk az indokínai országok összefogását a társadalmi haladás, a nemzeti felvirágzás, a béke és a biztonság érdekében. Elítéljük az imperialista és más reakciós erők akna­munkáját, fenyegetéseit és provokációit a Vietnami Szocialista Köztársaság és a térség többi állama ellen. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép a jövőben is sikeresen teljesíti a szocialista építés feladatait, megvédi hazáját és szocialista vívmányait. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és országaink sokol­dalú kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek a marxizmus—leniniz­­mus és a proletár internacionalizmus elvei alapján a két nép és a szocializmus egyetemes ügye javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önök­nek, a vietnami népnek a Vietnami Szocialista Köztársaság felvi­rágoztatása, a társadalmi haladás és a béke érdekében kifejtett te­vékenységükhöz.* A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a KISZ KB, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa az ünnep alkalmából táviratban köszöntötte vietnami testvérszervezetét. Vietnam ünnepel, s vele együtt ünnepelnek mindazok a milliók, akik e hősi nép sok évtizedes, megfeszített függetlenségi harcá­val együtt éreznek, rokonszenvez­nek. Harmincöt éve, 1945. szep­tember 2-án alakult meg a Viet­nami Demokratikus Köztársaság, Ázsia első valóban­­ demokratikus és népi, független állama. 1980 Vietnam életének kiemel­kedő fontosságú éve. A néphata­lom fennállásának jubileuma mel­lett az idén ünnepelték Ho Si Minh születésének 90. és a kom­munista párt létrejöttének 50. év­fordulóját. Vietnam legújabb kori történel­me különböző, nála jóval erősebb imperialista hatalmakkal szem­beni küzdelem egybefüggő tör­ténete. E­z kitartó, áldozatoktól vissza nem riadó nép akarata el­lenére került a világpolitika gyúj­tópontjába. Legendás küzdelme a japán fasiszták, a francia gyar­matosítók, az Egyesült Államok hosszan tartó inváziója ellen nem­zedékek politikai iskolájává lett szerte a világon, lelkesítő példa­­ a társadalmi felemelkedésért, nemzeti függetlenségért küzdő népeknek. A történelem nem kegyes Viet­namhoz, hisz annyi évtized meg­feszített, gyötrő háborúja után ma sem építheti teljes nyuga­lomban országát. Ezúttal a kínai politika katonai, diplomáciai és lélektani nyomásával szemben kell helytállnia, s egyidejűleg va­lóra váltania az újjáépítés és a gazdaságfejlesztés óriási erőfeszí­téseket igénylő céljait. Vietnam a szocializmus esz­méinek elkötelezett képviselője Délkelet-Ázsiában, nemzeti fel­szabadító küzdelme szerves egy­ségbe fonódott a proletár inter­nacionalizmussal. Harca ennél­fogva a Szovjetunió, Magyaror­szág és a többi szocialista ország testvéri szolidaritásának ügye is volt, s marad a jövőben is. Nagy nemzeti ünnepén azt kí­vánjuk a testvéri Vietnam dol­gozó millióinak, teljesüljön végre történelmi vágyuk, újraegyesült szocialista hazájuk békés felvi­rágoztatása. • V (V'fiidiMf kiildmtsvff hitf«,v« JPeíer Jaínnsntkl A Vietnami Hazafias Front, a világbékéért, küzdő vietnami bi­zottság, a vietnami barátsági és szolidaritási bizottság közös kül­döttségét, amely vasárnap érke­zett hazáinkba, hétfőn szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta Péter János, az országgyűlés al­elnöke. A küldöttség a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szék­házában találkozott a magyar testvérszervezetek képviselőivel. Pethő Tibor, a népfront országos tanácsának alelnöke köszöntötte a küldöttséget, és méltatta a viet­nami népi állam megalakulásá­nak, a vietnami nép imperializ­mus elleni győzelmének jelentő­ségét. Tran Dang Kh­oa, a vietnami nemzetgyűlés alelnöke, a Vietna­mi Hazafias Front elnökségének tagja tájékoztatást adott a vietna­mi nép szocialista építőmunkájá­ról, harckészségéről a kínai ag­­resszor­ok esetleges támadásának visszaverésére. Sebestyén Nándor­­né, az Országos Béketanács el­nöke és Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke tájékoztatást adott a Vietnam­mal vállalt szolidaritási tevé­kenységről hazánkban. A talál­kozón jelen volt Kovács Béla, a népfront országos tanácsának tit­kára, az Országos Béketanács fő­titkára. Mindkét találkozón részt vett Nguyen Phu Loai, a VSZK budapesti nagykövete,­­ Képek a Vietnami Szocialista Köztársaság történetéről és életé­ből címmel fotódokumentációs ki­állítás nyílt meg hétfőn a Pataky István Művelődési Központban. A tárlat megnyitásán jelen volt a hazánkban tartózkodó vietnami delegáció is. Nemzetiségi politikánk a gyakorlatban BARANYA MEGYEI TAPASZTALATOK Hazánk hét megyéjében élnek jelentősebb számban nemzetisé­giek, legtöbben Pest megyében és Baranyában. Az 1970-es évek­ben a helyi tanácsok minősítése szerint Baranyában mintegy 60 ezer nemzetiségi élt, 47 ezer né­met és 13 ezer délszláv; összes­ségében a megye lakosságának­ 14 százalékát tették ki. Nagyobb arányban 143 községben laktak, de a lakosság 30 százalékos ará­nyát a németek csak 48 helyen, a délszlávok 14 helyen érték el. Mindebből látható, hogy Ba­ranyában, csakúgy, mint hazánk többi részén, a nemzetiségiek szétszórtan, többnyire magyar környezetben élnek. A nemzeti­ségiek többsége anyanyelvén kí­vül érti és beszéli a magyar nyel­vet is. Az elmúlt évtizedben a kisebb falvakból a magyar lakossággal együtt nagyobb településekre, vá­rosokba költözött a nemzetisé­giek egy része, így a kisebb te­lepüléseken csökkent, a fejlődő községekben — például Har­kányban, Sellyén, Pécsváradon, Szentlőrincen, Lánycsókon, Má­­gocson — és a városokban, Pé­csett, Siklóson, Mohácson, növe­kedett a számuk. Ezt a folyama­tot a statisztikai adatok nem na­gyon mutatják, ezért az a benyo­más támad, mintha csökkenne a nemzetiségi lakosság száma. A nagyobb településekre, a váro­sokba költözéssel fokozódik ugyan a természetes asszimiláció, de a nemzetiségi lakosság koncentrá­lódása magasabb szintű szakosí­tott nemzetiségi kulturális ellátás lehetőségeit teremti meg. Ezért napjainkban az egyik legfonto­sabb teendő éppen a népmozgás követése, nehogy kisebb arányok miatt a nagyobb településeken szükségleteik észrevétlenek ma­radjanak. A* Az a körülmény, hogy a nem­zetiségiek hazánkban szórványo­san, vegyes lakosságú települé­seken élnek, a politikai, gazda­sági és kulturális egyenjogúság gyakorlásában sajátos megoldá­sokat kíván. Gondoskodunk pél­dául arról, hogy a nemzetiségi la­kosság minden fórumon arányá­nak megfelelő képviselethez jus­son. Baranyában az idei válasz­tások után az országgyűlési kép­viselők 7 százaléka, a megyei ta­nácstagok 14 százaléka, a helyi tanácstagok csaknem egynegyede nemzetiségi. A megyei tanács mellett tevé­keny nemzetiségi bizottság mű­ködik, mint javaslattevő, ellen­őrző és koordináló szerv. A bi­zottság éppen a közelmúltban dolgozta ki és terjesztette a me­gyei tanács elé a nemzetiségi művelődés távlati programját. A bizottság minden évben javasla­tot tesz a nemzetiségi kulturális munka támogatására, az évi költ­ségvetési összegek felhasználásá­ra. A megyei szakigazgatási, il­letve a helyi tanácsi igazgatási szervek beszámoltatásával rend­szeresen ellenőrzi a nemzetisé­giekre vonatkozó tanácsi hatá­rozatok megvalósulását. Kihelye­zett ülései útján látogatja a nemzetiségi munka szempontjá­ból fontosabb településeket és in­tézményeket. Figyelme kiterjed a területen működő nem tanácsi szervek (tanárképző főiskola, tu­dományos intézet, rádió, televí­zió stb.) munkájára, és összehan­golja a területi nemzetiségi mun­kát. Az érdekelt nemzetiségi szö­vetségek képviselői állandó meg­hívottak és aktív szereplők a bi­zottsági üléseken. A megyei és a helyi politikai intézményrendszer­ben a tanácsi nemzetiségi bizott­ság fontos szerepet tölt be, és eredményesen működik. Ezért az új helyi tanácsoknak is javasol­juk, hogy a nagyobb nemzetiségi lélekszámú településeken minde­nütt hozzanak létre nemzetisé­gi bizottságot vagy albizottságot. A nemzetiségi szövetségek orszá­gos választmányainak baranyai tagjai a Hazafias Népfront által szervezett összejöveteleken lát­nak el megyei szerepkört. A nemzetiségi lakosság részt vesz a közéletben. A párttagok száma arányos lélekszámokkal. Sokan munkálkodnak a Haza­fias Népfront, a szakszervezet, a különböző szövetkezetek vezető szerveiben, a társadalmi akciók­ban. A szocialista demokrácia fejlődése kedvezően hat a nem­zetiségi jogok érvényesülésére. A tanácsok, vállalatok, intézmények önállóságának növekedése, a mun­kahelyi demokrácia kibontakozá­sa növeli a nemzetiségi lakosság lehetőségeit sorsa és ügyei inté­zésében, települése, munkahelye alakításában. Megyénk 71 településén kétnyel­­vűek a községtáblák, az intéz­mények és a boltok feliratai. Fel­­sőszentmártonban, Szalántán, Bolyban, Mecseknádasdon terje­dőben van a családi ünnepek nemzetiségi nyelven történő tár­sadalmi rendezése. Pécsett, Mo­hácson, Siklóson újabban szíve­sen választanak a gyermekeknek nemzetiségi utónevet. A helyi ta­nácsok apparátusában több mint 150 szerb-horvát, illetve német nyelvet beszélő előadó és vezető dolgozik, ami lehetővé teszi az anyanyelvi ügyintézést. Gazda­sági viszonyaikat külön is fi­gyelemmel kísérjük. Azok a köz­ségek, amelyekben jelentős szám­ban vannak nemzetiségiek, gaz­dasági, kommunális és ellátási viszonyaikat tekintve nem külön­böznek a magyar lakta községek­től, és a lakosság kereseti viszo­nyai is hasonlóak. Kultúrájuk fejlesztéséért A nemzetiségi politika kitel­jesítésében a legfontosabb fel­adatok a nemzetiségi művelődés terén adódnak. Ezen az úton is segítenünk kell a nemzetiségi lét megőrzését, a nemzetiségieknek mint kollektívának a fejlődését, a nemzetiségi tudat szocialista formálódását. A nemzetiségi kul­túra és nyelv értékes színekkel gazdagítja a hazai művelődést, és a kétnyelvűség közelebb hozza népünkhöz a szomszédos népeket és­ kultúrákat. A nemzetiségi művelődési munkában nemcsak a meglevő szükségletek kielégí­téséért dolgozunk, hanem újabb szükségletek, magasabb igények felkeltéséért is. Ma Baranyában szinte vala­mennyi nemzetiségi óvodás korú gyermek és az általános iskolás korúak 80 százaléka részt vesz az anyanyelvi oktatásban. A lét­szám évek óta emelkedik, szük­ség van azonban a nyelvoktatás eredményességének gyorsabb nö­velésére, s törekszünk a kétnyel­vű óvodák és iskolák létrehozá­sára is. Nemzetiségi nyelvokta­tásban a kereskedelmi szakkö­zépiskola és a vendéglátóipari szakmunkásképző tanulói is részt vesznek, mert ezekben a szak­mákban különösen nagy szükség van a kétnyelvű nemzetiségi szakemberekre. Emellett Pécsett német tagozatos gimnáziumi ok­tatás, német és délszláv közép­fokú óvónőképzés, valamint ál­talános iskolai tanárképzés fo­lyik. A nemzetiségi kulturális éle­tet a falusi viszonyokból követ­kezően elsősorban a népi kultú­ra ápolása jellemezte ezidáig. A nemzetiségiek életkörülményei­nek, igényeinek változása azon­ban sürgeti, hogy a nemzetiségi kultúrát ne hagyjuk megrekedni ezen a fokon. A népi kultúra ápolásának tradícióit és az ama­tőr művészeti mozgalmat tovább­ra is támogatjuk, de az eddigi­nél jobban előtérbe helyezzük a könyvtárat, a mozit, a múzeu­mot, a sajtót, rádiót, televíziót, a könyvkiadást, a hivatásos mű­vészet egyes területeit. Az egész nemzetiségi kulturális életre ked­vezően hat a rádió és a televízió pécsi stúdióinak nemzetiségi mű­sora. A nemzetiségi szövetségek hetilapjaiból mintegy 1500 pél­dányt vásárolnak meg Baranyá­ban. Kibontakozóban van a nem­zetiségi tudományos kutatás, fő­ként a demográfia, a szocioló­gia, a történelem és a néprajz területén. Egyre több eredményt hoz a nemzetiségi báziskönyvtá­rak munkája, népszerűek a nyá­ri nemzetiségi olvasótáborok, a nemzetiségi filmnapok, a Bóbita Bábegyüttes nemzetiségi műso­rai. Gubecnek Felsőszentmárton­­ban, Heinének Sombereken állí­tottak köztéri szobrot, a bólyiak Goethe szobrának megalkotását tervezik. A néprajzi tárgyi gyűjtés eredménye a mohácsi délszláv néprajzi kiállítás és a gazdag raktári gyűjtemény, valamint a mecseknádasdi és az ófalui né­met tájház. A jövőben a szelle­mi néprajzi gyűjtésre kell majd nagyobb erőt fordítanunk. Sajátos közösségfenntartó, ösz­­szetartó szerepük van a nemze­tiségi báloknak és a nemzetiségi kluboknak. Szeretnénk, ha a klu­bok száma, nyelvművelő munká­ja tovább fejlődne, hiszen a nem­zetiségi művelődés minden terü­letén a nyelvtudás fejlesztését tartjuk a legfontosabb teendő­nek. A kulturális munkában nélkü­lözhetetlenek az intézmények, s különösen a körzeti központok­ban és városokban levőket igyek­szünk képessé tenni arra, hogy ne csak az adott településen élő, hanem a vonzáskörzetükbe tar­tozó nemzetiségiek intézményei­vé váljanak. Szorgalmazzuk az oktatási és közművelődési intéz­mények együttműködését, az ún. nemzetiségi nevelési központok kialakítását. A nemzetiségi kultú­ráért dolgozó értelmiség iránti szükségletet főként a nemzetiségi intézmények teremtik meg, de működésükben az egyik legna­gyobb nehézséget ma a nemzeti­ségi szakemberek hiánya okozza. Meggyőző képzési és nevelési ösz­tönzőkkel, még nagyobb társa­dalmi érdeklődéssel kell bizonyí­tanunk a kétnyelvű, kettős kul­túrájú nemzetiségi értelmiség társadalmi hasznosságát, nélkü­lözhetetlenségét. A nemzetiségi kultúra jövője nagymértékben a nemzetiségi értelmiség létén és magatartásán múlik. A viszály korlás­­i ■■túlié A nemzetiségiek joga hazánk­­­ban, hogy a nyelvterületi szocia­lista országból elégíthessék ki olyan kulturális szükségleteiket, amelyeket hazai forrásból nem lehet. Erre törekszünk Baranyá­ban is a jugoszláviai Eszék és az NDK-beli Schwerin megyékkel kialakított kapcsolatainkban. Együttműködés van pedagógus­továbbképzésben, néprajzi kuta­tásban, könyvtárfejlesztésben, ki­állítások, művészeti együttesek cseréjében, nyelvtanulásban. Mindez érzékelhetően bizo­nyítja, hogy a nemzetiségi lét, nyelv és kultúra szabad fejlő­dése nem gyengíti, hanem tovább erősíti a népi, nemzetiségi egy­séget és a szomszédos szocialista országokkal való barátságot. A nemzetiségi viszálykodás me­gyénkben is a múlté, a nemzeti­ségiek egymással és a magya­rokkal barátságban élnek, ra­gaszkodnak hazájukhoz, a szo­cialista társadalmi viszonyokhoz. Takács Gyula a Baranya megyei tanács elnökhelyettese Radiológuskongresszus kezdődött Pécsett Pécsett tartja ülését a X. magyar radiológuskongresszus, amely a röntgenvizsgálat és a sugárkeze­lés új módszereit vitatja meg. Az orvostudományi egyetemen hétfőn megnyílt tudományos tanácskozá­son mintegy négyszáz orvos vesz részt, s tíz országból érkeztek kül­földi vendégek. Az ülésen — két szekcióban — összesen százharminc előadás hangzik el a röntgendiagnosztika és a sugárterápia témaköréből. A kongresszus alkalmából orvos­­technikai kiállítást is rendeztek, amelyen neves hazai és külföldi cégek mutatják be a legújabb készülékeiket. 3

Next