Népszabadság, 1980. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
20 SZPIRIDON VANCELI:rror apó Ősszel a legérdekesebb kiállni a kiskapuba, amikor a hegyekből szőlővel megrakott szekerek ereszkednek le a faluba. Számolja őket Guguce, számolja, de a szekerek csak nem fogynak, jönnek egymás után. Nem bánná, ha egy szekér betévedne az udvarukba. De az ökrök nem térnek le az útról, elballagnak előtte, magasra tartva kajla szarvukat, s húzzák a szőlővel púpozott szekereket a borgazdaságtelepére, ahol az udvaron hordóhegyek magasodnak az égig. A szőlőskertek nincsenek meszsze, közvetlenül a falu alatt kezdődnek, Guguce nemegyszer járt ott az apjával, amikor a szőlőt permetezték. Ha akar, most is odatalál, csak a visszatérő szekerek nyomában kell menni, fel, a hegynek. De Guguce nem a szekerek nyomában halad, hanem toronyirántvág neki a hegynek, a gyalogösvényen. Amikor olyan ház előtt megy el, ahol kutya van, Guguce el nem mulasztaná, hogy a botját bedugja a kerítés nyílásán át. A kutyák veszettül ugatnak, de hát az a dolguk, hogy ugassanak meg acsorogjanak. A határban Guguce az egyik lugason fehér fürtöket talál. Fordul jobbra, fordul balra, senki nincs a közelében. — Hé, van valaki a szőlőben? •— kérdezi előbb halkan, aztán valamivel hangosabban. Nem válaszol senki. — Levehetek egy fürtöt? Csend. Csak egy madár röppen fel. Ha senki nem válaszol, nyugodtan leszakíthatja Egy fürt fehér szőlőt levenni nem nagy dolog. Ha piros lenne, az más. Guguce továbbmegy, újabb kertbe lép, ahol piros fürtök csüggnek a szőlőtőkéken. Itt sincs senki. Nyilván valahol másutt szüretelnek. Guguce szereti a piros szőlőt Ha senki nincs a közelben, akkor engedély sem kell hozzá, hogy letépjen egy fürtöt Guguce kiválasztotta a legnagyobb fürtöt, s már nyújtotta is a kezét hogy leszakítsa, amikor a lugas túlsó oldalán észrevesz egy pár csizmát a csizma fölött nadrágot, a nadrág fölött zakót még feljebb tömött bajuszt s egy fegyver csövét Gugace úgy marad, kinyújtott karral. Az őr apó! — Na, végre megvan, aki hívott bennünket! — hajolt föléje a nagy, tömött bajusz. — Aztán ki fia-borja vagy? — A mienk — suttogta Guguce, s a puska csövét leste. Azt várta, azonnal dutyiba dugják. Ám helyette az őr megsimogatta a fejét, levette válláról a puskát, s a kisfiú markába nyomta: — Fogd, amíg cigarettát sodrok! A kisfiú nem hitt a fülének, de azért megmarkolta a puskát mind a két kezével. „Ha most jönne az igazi tolvaj” — gondolta. Az apó kényelmesen elszívott egy cigarettát, megsodort egy másikat, de a tolvaj csak nem jött. Búcsúzáskor őz apó megmutatta Gugucénak, hol teremnek a legízletesebb fürtök, átvetette a vállán a puskáját, s úgy eltűnt, mintha soha nem járt volna arrafelé. Fordította: Petrovácz István MOZAIK A betűkkel jelzett kis ábra közül az egyiket megtaláljátok a 17 számozott ábra között. Melyiket, hol? MEGFEJTÉS - NYERTESEK A szeptember 28-i keresztrejtvény megfejtése: Thury György, Kőszeg, Várpalota, Jurisics Miklós, Csobánc, Nógrád. A szeptember 21-i számban megjelent rejtvény helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvutalványt: Vígh Antal, Győr; Fitos Viola és Gábor, Várpalota; ifj. Szabó Jenő, Siklós; Szabó Klára, Debrecen; Szigeti Csaba, Lábatlan; Fülöp Anikó, Székesfehérvár; Bán Gergely, Eger; Nyeste Ágnes, Balatonalmádi; Pénzes Zoltán, Opályi; Godavecz Éva, Borsodnádasd; Oláh Zoltán, Békéscsaba; Kulcsár Ágnes, Tatabánya; Erdélyi Csaba, Miskolc; Gulyás Krisztina, Vác; Marosréti Ervin, Ózd; Túri Márta, Jászladány; György Róbert, Szombathely; Tóth Tünde, Szeged; Bordás Ottó, Salgótarján; Hegedűs Erika, Tiszaföldvár; Csillik Zsolt, Szeged; Rusz Beáta, Gávavencsellő; Kiss Gáspár, Sárvár; Válent Ildikó, Mezőhegyes; Egedi János, Nagy Zsuzsanna, Gáspár László, Bodor Elvira, Zsák György, Mayer Éva és Andrea, Budapest. NÉPSZABADSÁG 1980. október 5- vasárnap Rónay György: Dé! A konyha felől jó szagok szállnak. A cica a padon sütkérezik. Az ég ragyog. Dél van. S az erdőn nyugalom. Dongó döngicsél, rajzanak zümmögve, zim-zum, a legyek,, s a föld alól"a bogarak kibújnak és melegszenek. A napon fekszem. Simogat a nyarat játszó őszi fény. Elárasztja a lombokat, csillog a cserfák levelén. Avart zörrent egy kis egér, szétnéz, a ház felé szalad. A cica látja, de henyél lustán tovább. És süt a nap. Kiss Benedek: Szüret Megüli a por a fákat, kondor hajat, szempillákat, megüli a pocsolyákat, leveleket, levélszárat. Piszkos az ég, piszokszürke, lomha ezüstpók bemássza. Roggyan ló és ember lába. Hálót dob a nap ,fejünkre. Vénasszonyok, vénemberek szőlőtőkéket tojóznak, venyigék fogják a földet göcsörtösen. Meglapulnak. Így készül az ihaj-csuhaj. Még kihúzzák eddig-addig. Pókhálós és poros a haj, fakó őszből tarba hajlik. « Tarbay Ede: A madárijesztő Rossz karó a fickó teste görcsöséig a karja, veres kendő csupasz bogár, testét betakarja. Nyűtt harisnya, stoppolt, foltos, feje, kerek arca, a kobakján zsíros, ócska, csőre bojtos-sapka. Mégis mindég vidám kedvű, ha sétálni tudna, elballagna néhanapján a szomszédos útra. Szóbaállna, beszélgetne kocsissal, vándorral, elvárná, hogy télen, fagyban megkínálják borral. Így is jó, lám, veréb, varjú nincs, ki erre járna, hol a szélben pördül, táncol, riad csóka, kánya. ARADI VÉRTANUK VÍZSZINTES. 2. Osztrák származású honvéd tábornok, a kápolnai csata hőse. 1. ízletes húsú madár. 13. Ruhát készít. 14. Házikó. 15. A pataknál kisebb folyóvíz. 16. Az izmokat köti a csonthoz. 17. Por..., kisebb tüzek eloltására alkalmas készülék. 20. Időegység. 21. A pók hálót készít. 22. Honvéd tábornok, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere. 26. Székesegyház. 28. Kettős mássalhangzó. 29. Erősíti, ellenállóvá teszi. 31. Abody Béla. 32. Ez a nap. 35. Északi szarvasfajta. 36. Tréfa. 38. Beszámolt. FÜGGŐLEGES: 1. Norvégia fővárosa. 2. Nemzetközi szerződés. 3. Terület-mértékegység volt. 4. Fölösleges holmi. 5. Tomanek Nándor. 6. Mezőgazdasági munkaeszköz. 7. A nátrium vegyjele. 8. Vér, keverve. 9. A rádium vegyjele. 10. Búzadara. 12. Dunántúli megye. 15. Női név. 18. Kutyaház. 19. Faipari szakmunkás. 20. Eleven, létező. 21. Az áramló víz mozgása. 23. Ilona. 24. Jegy egyik fele. 25. Légmozgás. 26. Honvéd tábornok, a szabadságharc egyik legkiemelkedőbb katonai vezetője. 27. Fúvóshangszer. 30. Figyelmeztető az ellenőrzőkönyvben. 32. E napi. 33. Tápláló folyadék. 34. Japán pénzegység. 37. Kín, széles. 38. R. H. 39. Szolmizációs hang. 40. Vés, karcol. Beküldendő: a vízszintes 2., 22. és a függőleges 26., valamint a különálló sor; egy vértanú halált halt honvéd tábornok neve. T. D. (A különálló sorba a rejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) Beküldési határidő: október 11. Cím: Népszabadság Gyermekrovat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1960. A legfiatalabb aradi vértanú Évről évre megemlékezünk az 1848—1849. évi magyar szabadságharc tragikus végakkordjáról, az aradi mártírok kivégzéséről. Következetesen 13 aradi vértanúról szólunk, pedig a „Magyar Golgotán” — ahogy Kossuth Lajos nevezte e gyászos emlékű délvidéki várost — tizenöten estek áldozatul Haynau, a„bresciai hiéna” dühének. Augusztus 22-én felakasztatta Ormai Norbert ezredest, október 25-én pedig kivégzőosztag elé állíttatta Kazinczy Lajos honvéd ezredest, aki halálakor mindössze 29 esztendős volt, a legfiatalabb aradi vértanú. Lenkey János tábornokra is bitó várt, de ő fogsága alatt megőrült, s 1850 februárjában pusztult el, embertelen körülmények között, az aradi vár egyik kazamatájában. Kazinczy Lajos honvéd ezredes a II. aradi vértanú. Kazinczy Lajos 1820. október 20-án született Széphalmon, a nagy író és nyelvújító, Kazinczy Ferenc és Török Zsófia nyolcadik — legkisebb — gyermekeként. Az országszerte dühöngő kolerajárvány 1831-ben sírba vitte az idős apát, s a kis Lajos neveltetését a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, gróf Teleki József támogatta anyagilag. A Bécshez közel fekvő Talin utásziskolájában végezte katonai tanulmányait. 1840-ben avatták a Miklós-huszárezred hadnagyává. Hat év múlva — már főhadnagyként — váratlanul kilépett az osztrák ármádiából és visszaköltözött Magyarországra. 1848 júniusában önként jelentkezett a forradalmi magyar seregbe. Részt vett szinte minden jelentős hadműveletben. Kazinczy Lajos nevéhez fűződik a fontos utászzászlóaljak szervezése. 1848 telén a debreceni kormányőrség feladatát bízták rá. 1849 januárjában egysége részt vett Szolnok felszabadításában, s Dembinski főparancsnok hadosztályparancsnokká nevezte ki, amikor a lengyel tábornokot leváltották . Klapka György hadtestéhez került, s a későbbi komáromi hős egységében harcolt a tavaszi hadjárat dicsőséges csatáiban. 1849 májusában már ezredes. Június másodikán azt a hadparancsot kapta, hogy szervezzen Ung, Bereg és Máramaros vármegyékben önálló hatáskörű hadtestet, amelynek azt a feladatot szánta a kormány, hogy biztosítsa az északkeleti határt A Kazinczy-hadtest fedezte a cári intervenció idején Görgey visszavonulását a déli országrész felé. Augusztus elején kapta kézhez Bem apónak, az erdélyi hadsereg fővezérének felszólítását; csapataival azonnal induljon hozzá, és Naszódnál egyesülve próbálják kierőszakolni a győzelmet. Kazinczy csak Désig jutott el, mert akkorra már a legendás lengyel tábornok seregét széjjelszórta a többszörös cári túlerő, s elrendelte az általános visszavonulást Közben Görgey tábornok augusztus 13-án feltétel nélkül kapitulált a cári csapatok felett, s a világosi síkon gúláikba rakták a honvédek a puskákat. Komárom várát leszámítva már csak Kazinczy Lajos hadosztálya volt az egyetlen még harcképes magyar sereg. Augusztus 25-én a zsibói Wesselényi-kastélyban írta alá a megadásról szóló okmányt Grotenhjelm orosz tábornok előtt, ald a fogoly ezredest előbb Nagyváradra vitette, majd szeptember elején Aradra szállíttatta és átadta az osztrákoknak. Ekkor már folyt a többi magyar tábornok hadbírósági pere. Az ő ügyét október 1-én kezdte meg tárgyalni Haynau vérbírósága. Egy héttel 13 bajtársa meggyilkolása után hirdették ki Kazinczy Lajos ezredes halálos ítéletét. Az osztrákok — amint azt a korabeli jegyzőkönyvek tanúsítják — honvéd tábornoknak „kiáltották ki” őt, noha a magyar kormány kinevezési okmányát sohasem kapta kézhez. Perében csupán ezredesi rangját ismerte el. Október 24-én olvasták föl előtte az ítéletet, amely „lőpor és golyó általi halálra” szólt. Másnap reggel az aradi vár északi sáncárkában ezek voltak utolsó szavai: „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” Ott ásták el holttestét, ahol elvérzett Hamvai ma is jeltelen sírban porladnak. Kálmán gyula Világító ezüstfelhők Rendkívül érdekes megfigyelésről számolt be levelében Koppány Lajos magyaróvári olvasónk. „Az 1980. augusztus 6-ról 7-re virradó éjszakán — írta — olyan jelenséget láttam, amelyhez hasonlót még sohasem észleltem, pedig már 72 éves vagyok. Hajnali három óra körül kinéztem az ablakon, s a keskeny, C alakú holdsarló fölött egy fényes ezüstcsíkot vettem észre, amely nyilvánvalóan nem tartozott a Holdhoz. Az égbolt kristálytiszta volt, a csík pedig éppoly fényesnek tűnt, mint maga a holdsarló. Reggel negyed öt körül újra láttam a jelenséget.” Olvasónk egy későbbi levelében még azt is megemlítette, hogy a tünemény két nappal később, vagyis az augusztus 8-ról 9-re virradó éjszakán ismét látható volt, mégpedig az égboltnak ugyanazon a részén, s feltehető, hogy a két említett időpont között, vagyis augusztus 8- án, a hajnali órákban is jelen lehetett, de az akkori borús idő miatt nem láthatta „Vajon mi lehet a jelenség magyarázata?” — kérdi. A megfejtést az adja a kezünkbe, hogy olvasónk szavai szerint a fénylő csík ezüstszínű volt. A földi légkör leghidegebb övezete 80—81 kilométer magasságban húzódik. Itt gyakori a80 Celsius-fokot is meghaladó hideg. Bizonyos kivételes alkalmakkor lehetővé válik, hogy ebben a rétegben is keletkezzenek felhők. Ezeket a szovjet meteorológiai irodalomban ezüstös színű jellegeknek, Európa más részein pedig világító éjszakai felhőknek nevezik. Igen ritka jelenségről van szó — évek telhetnek el, amíg a mi földrajzi szélességünkön ilyen felhő feltűnik. Víztartalma olyan csekély, hogy a csillagfény átdereng rajta. Ezért napközben egyáltalán nem is látható. Napnyugta után vagy napkelte előtt azonban igen, mert a felhő olyan rendkívül magasan van, hogy kívül marad a Föld árnyékkúpján. Az oldalról érkező napsugár világítja meg! Világító felhők fellépésére a tapasztalatok szerint nagy vulkánkitörések után kerül sor. 1883- ban, amikor Indonéziában kitört a Krakatau, jó lehetőség volt a tünemény tanulmányozására. A következő két évben aránylag gyakran láttak ezüstös színű felhőket, amelyek 80—90 kilométer magasságban úsztak. 1912-ben pedig az alaszkai Katmai kitörése után is megfigyeltek hasonló képződményeket. A jelen esetben kétségtelen, hogy az észak-amerikai Szent Ilona vulkán kitörésekor a magasba jutott szemcsékre fagyott ki a magaslégköri csekély vízpára, és így keletkezett az olvasónk által látott világító felhő. A megfigyelés tudományos szempontból igen jelentős, mert azt igazolja, hogy a Szent Ilonából származó legfinomabb hamuszemcsék elérték a 80 kilométeres magasságot. A felhő azért látszott huzamosabb időn át ugyanott, mert szélességi és hosszúsági kiterjedése most, hogy a hamutömeg már megkerülte az egész földgolyót, rendkívül nagy. Szélessége, hosszúsága akár több ezer kilométer is lehet. dr. hédervári Péter