Népszabadság, 1980. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

20 SZPIRIDON VANCELI:­rror apó Ősszel a legérdekesebb kiállni a kiskapuba, amikor a hegyekből szőlővel megrakott szekerek ereszkednek le a faluba. Számol­ja őket Guguce, számolja, de a szekerek csak nem fogynak, jön­nek egymás után. Nem bánná, ha egy szekér betévedne az udvaruk­ba. De az ökrök nem térnek le az útról, elballag­nak előtte, ma­gasra tartva kaj­la szarvukat, s húzzák a szőlő­vel púpozott sze­kereket a bor­gazdaság­­telepé­re, ahol az ud­varon hordóhe­gyek magasod­nak az égig. A szőlőskertek nincsenek mesz­­sze, közvetlenül a falu alatt kez­dődnek, Guguce nemegyszer járt ott az apjával, amikor a szőlőt permetezték. Ha akar, most is odatalál, csak a visszatérő szekerek nyomában kell menni, fel, a hegynek. De Guguce nem a szekerek nyomában halad, hanem torony­iránt­­vág neki a hegynek, a gyalogösvényen. Amikor olyan ház előtt megy el, ahol kutya van, Guguce el nem mulasztaná, hogy a botját bedugja a kerítés nyílásán át. A kutyák veszettül ugatnak, de hát az a dolguk, hogy ugassanak meg acsorogjanak. A határban Guguce az egyik lugason fehér fürtöket talál. Fordul jobbra, fordul balra, sen­ki nincs a közelében. — Hé, van valaki a szőlőben? •— kérdezi előbb halkan, aztán valamivel hangosabban. Nem válaszol senki. — Levehetek egy fürtöt? Csend. Csak egy madár röppen fel. Ha senki nem válaszol, nyu­godtan leszakíthatja Egy fürt fe­hér szőlőt levenni nem nagy do­log. Ha piros lenne, az más. Guguce továbbmegy, újabb kertbe lép, ahol piros fürtök csüggnek a szőlőtőkéken. Itt sincs senki. Nyilván valahol má­sutt szüretelnek. Guguce szereti a piros szőlőt Ha senki nincs a közelben, akkor engedély sem kell hozzá, hogy letépjen egy fürtöt Guguce kiválasztotta a legna­gyobb fürtöt, s már nyújtotta is a kezét hogy leszakítsa, amikor a lugas túlsó oldalán észrevesz egy pár csizmát a csizma fölött nadrágot, a nadrág fölött zakót még feljebb tömött bajuszt s egy fegyver csövét Gugace úgy marad, kinyújtott karral. Az őr apó! — Na, végre megvan, aki hí­vott bennünket! — hajolt föléje a nagy, tömött bajusz. — Aztán ki fia-borja vagy? — A mienk — suttogta Gugu­ce, s a puska csövét leste. Azt várta, azonnal dutyiba dugják. Ám helyette az őr megsimogatta a fejét, levette válláról a puskát, s a kisfiú markába nyomta: — Fogd, amíg cigarettát sod­rok! A kisfiú nem hitt a fülének, de azért megmarkolta a puskát mind a két kezével. „Ha most jönne az igazi tolvaj” — gondol­ta. Az apó kényelmesen elszívott egy cigarettát, megsodort egy másikat, de a tolvaj csak nem jött. Búcsúzáskor őz apó megmu­tatta Gugucénak, hol teremnek a legízletesebb fürtök, átvetette a vállán a puskáját, s úgy el­tűnt, mintha soha nem járt vol­na arrafelé. Fordította: Petrovácz István MOZAI­K A betűkkel jelzett kis ábra kö­zül az egyiket megtaláljátok a 17 számozott ábra között. Melyiket, hol? MEGFEJTÉS - NYERTESEK A szeptember 28-i keresztrejtvény megfejtése: Thury György, Kőszeg, Várpalota, Jurisics Miklós, Csobánc, Nógrád. A szeptember 21-i számban megje­lent rejtvény helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvutalványt: Vígh Antal, Győr; Fitos Viola és Gábor, Várpalota; ifj. Szabó Jenő, Siklós; Szabó Klára, Debrecen; Szi­geti Csaba, Lábatlan; Fülöp Anikó, Székesfehérvár; Bán Gergely, Eger; Nyeste Ágnes, Balatonalmádi; Pénzes Zoltán, Opályi; Godavecz Éva, Bor­­sodnádasd; Oláh Zoltán, Békéscsaba; Kulcsár Ágnes, Tatabánya; Erdélyi Csaba, Miskolc; Gulyás Krisztina, Vác; Marosréti Ervin, Ózd; Túri Márta, Jászladány; György Róbert, Szombat­hely; Tóth Tünde, Szeged; Bordás Ottó, Salgótarján; Hegedűs Erika, Ti­­szaföldvár; Csillik Zsolt, Szeged; Rusz Beáta, Gávavencsellő; Kiss Gás­pár, Sárvár; Válent Ildikó, Mezőhe­gyes; Egedi János, Nagy Zsuzsanna, Gáspár László, Bodor Elvira, Zsák György, Mayer Éva és Andrea, Buda­pest. NÉPSZABADSÁG 1980. október 5- vasárnap Rónay György: Dé! A konyha felől jó szagok szállnak. A cica a padon sütkérezik. Az ég ragyog. Dél van. S az erdőn nyugalom. Dongó döngicsél, rajzanak zümmögve, zim-zum, a legyek,, s a föld alól"a bogarak kibújnak és melegszenek. A napon fekszem. Simogat a nyarat játszó őszi fény. Elárasztja a lombokat, csillog a cserfák levelén. Avart zörrent egy kis egér, szétnéz, a ház felé szalad. A cica látja, de henyél lustán tovább. És süt a nap. Kiss Benedek: Szüret Megüli a por a fákat, kondor hajat, szempillákat, megüli a pocsolyákat, leveleket, levélszárat. Piszkos az ég, piszokszürke, lomha ezüstpók bemássza. Roggyan ló és ember lába. Hálót dob a nap ,fejünkre. Vénasszonyok, vénemberek szőlőtőkéket tojóznak, venyigék fogják a földet göcsörtösen. Meglapulnak. Így készül az ihaj-csuhaj. Még kihúzzák eddig-addig. Pókhálós és poros a haj, fakó őszből tarba hajlik. « Tarbay Ede: A madárijesztő Rossz karó a fickó teste görcsöséig a karja, veres kendő csupasz bogár, testét betakarja. Nyűtt harisnya, stoppolt, foltos, feje, kerek arca, a kobakján zsíros, ócska, csőre bojtos-sapka. Mégis mindég vidám kedvű, ha sétálni tudna, elballagna néhanapján a szomszédos útra. Szóbaállna, beszélgetne kocsissal, vándorral, elvárná, hogy télen, fagyban megkínálják borral. Így is jó, lám, veréb, varjú nincs, ki erre járna, hol a szélben pördül, táncol, riad csóka, kánya. ARADI VÉRTANUK VÍZSZINTES. 2. Osztrák származá­sú honvéd tábornok, a kápolnai csata hőse. 1. ízletes húsú madár. 13. Ruhát készít. 14. Házikó. 15. A pa­taknál kisebb fo­lyóvíz. 16. Az iz­mokat köti a csont­hoz. 17. Por..., ki­sebb tüzek eloltá­sára alkalmas ké­szülék. 20. Időegy­ség. 21. A pók há­lót készít. 22. Hon­véd tábornok, a szabadságharc utol­só hadügyminisz­tere. 26. Székes­­egyház. 28. Kettős mássalhangzó. 29. Erősíti, ellenállóvá teszi. 31. Abody Bé­la. 32. Ez a nap. 35. Északi szarvas­fajta. 36. Tréfa. 38. Beszámolt. FÜGGŐLEGES: 1. Norvégia főváro­sa. 2. Nemzetközi szerződés. 3. Terü­let-mértékegység volt. 4. Fölösleges holmi. 5. Tomanek Nándor. 6. Mező­­gazdasági munkaeszköz. 7. A nátrium vegyjele. 8. Vér, keverve. 9. A rádium vegyjele. 10. Búzadara. 12. Dunántúli megye. 15. Női név. 18. Kutyaház. 19. Faipari szakmunkás. 20. Eleven, léte­ző. 21. Az áramló víz mozgása. 23. Ilona. 24. Jegy egyik fele. 25. Légmoz­gás. 26. Honvéd tábornok, a szabad­ságharc egyik legkiemelkedőbb ka­tonai vezetője. 27. Fúvóshangszer. 30. Figyelmeztető az ellenőrzőkönyvben. 32. E napi. 33. Tápláló folyadék. 34. Japán pénzegység. 37. Kín, széles. 38. R. H. 39. Szolmizációs hang. 40. Vés, karcol. Beküldendő: a vízszintes 2., 22. és a függőleges 26., valamint a különálló sor; egy vértanú halált halt honvéd tábornok neve. T. D. (A különálló sorba a rejtvény azo­nos számú kockáinak betűit kell be­írni.) Beküldési határidő: október 11. Cím: Népszabadság Gyermekrovat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1960. A legfiatalabb aradi vértanú Évről évre megemlékezünk az 1848—1849. évi magyar szabad­ságharc tragikus végakkordjáról, az aradi mártírok kivégzéséről. Következetesen 13 aradi vérta­núról szólunk, pedig a „Magyar Golgotán” — ahogy Kossuth La­jos nevezte e gyászos emlékű dél­vidéki várost — tizenöten estek áldozatul Hay­­nau, a„bresciai hiéna” dühé­nek. Augusztus 22-én felakasz­tatta Ormai Norbert ezre­dest, október 25-én pedig ki­végzőosztag elé állíttatta Kazin­czy Lajos hon­véd ezredest, aki halálakor mindössze 29 esztendős volt, a legfiatalabb aradi vértanú. Lenkey János tábornokra is bitó várt, de ő fogsága alatt megőrült, s 1850 februárjában pusztult el, embertelen körülmények között, az aradi vár egyik kazamatájá­ban. Kazinczy Lajos hon­véd ezredes a II. aradi vértanú. Kazinczy Lajos 1820. október 20-án született Széphalmon, a nagy író és nyelvújító, Kazinczy Ferenc és Török Zsófia nyolcadik — legkisebb — gyermekeként. Az országszerte dühöngő kolerajár­vány 1831-ben sírba vitte az idős apát, s a kis Lajos neveltetését a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, gróf Teleki József támogatta anyagilag. A Bécshez közel fekvő Talin utásziskolájában végezte katonai tanulmányait. 1840-ben avatták a Miklós-huszárezred hadnagyává. Hat év múlva — már főhadnagy­ként — váratlanul kilépett az osztrák ármádiából és visszaköl­tözött Magyarországra. 1848 júniusában önként jelent­kezett a forradalmi magyar se­regbe. Részt vett szinte minden jelentős hadműveletben. Kazinczy Lajos nevéhez fűződik a fontos utászzászlóaljak szervezése. 1848 telén a debreceni kormányőrség feladatát bízták rá. 1849 január­jában egysége részt vett Szolnok felszabadításában, s Dembinski főparancsnok ha­dosztályparancs­­nokká nevezte ki, amikor a len­gyel tábornokot leváltották . Klapka György hadtestéhez ke­rült, s a későbbi komáromi hős egységében harcolt a tavaszi had­járat dicsőséges csatáiban. 1849 májusában már ezredes. Június másodikán azt a had­parancsot kapta, hogy szervezzen Ung, Bereg és Máramaros vár­megyékben önálló hatáskörű had­testet, amelynek azt a feladatot szánta a kormány, hogy biztosít­sa az északkeleti határt A Ka­­zinczy-hadtest fedezte a cári in­tervenció idején Görgey vissza­vonulását a déli országrész felé. Augusztus elején kapta kézhez Bem apónak, az erdélyi hadse­reg fővezérének felszólítását; csa­pataival azonnal induljon hozzá,­ és Naszódnál egyesülve próbálják kierőszakolni a győzelmet. Ka­zinczy csak Désig jutott el, mert akkorra már a legendás lengyel tábornok seregét széjjelszórta a többszörös cári túlerő, s elren­delte az általános visszavonulást Közben Görgey tábornok au­gusztus 13-án feltétel nélkül ka­pitulált a cári csapatok felett, s a világosi síkon gúláikba rakták a honvédek a puskákat. Komárom várát leszámítva már csak Ka­zinczy Lajos hadosztálya volt az egyetlen még harcképes magyar sereg. Augusztus 25-én a zsibói Wesselényi-kastélyban írta alá a megadásról szóló okmányt Gro­­tenhjelm orosz tábornok előtt, ald a fogoly ezredest előbb Nagyvá­radra vitette, majd szeptember elején Aradra szállíttatta és át­adta az osztrákoknak. Ekkor már folyt a többi magyar tábornok hadbírósági pere. Az ő ügyét­ ok­tóber 1-én kezdte meg tárgyalni Haynau vérbírósága. Egy héttel 13 bajtársa meggyilkolása után hirdették ki Kazinczy Lajos ez­redes halálos ítéletét. Az osztrá­kok — amint azt a korabeli jegy­zőkönyvek tanúsítják — honvéd tábornoknak „kiáltották ki” őt, noha a magyar kormány kineve­zési okmányát sohasem kapta kézhez. Perében csupán ezredesi rangját ismerte el. Október 24-én olvasták föl előtte az ítéletet, amely „lőpor és golyó általi halálra” szólt. Más­nap reggel az aradi vár északi sáncárkában ezek voltak utolsó szavai: „Isten, ne hagyd el sze­rencsétlen hazámat!” Ott ásták el holttestét, ahol el­vérzett Hamvai ma is jeltelen sírban porladnak. Kálmán gyula Világító ezüstfelhők Rendkívül érdekes megfigyelés­ről számolt be levelében Kop­pány Lajos magyaróvári olva­sónk. „Az 1980. augusztus 6-ról 7-re virradó éjszakán — írta — olyan jelenséget láttam, amelyhez hasonlót még sohasem észleltem, pedig már 72 éves vagyok. Haj­nali három óra körül kinéztem az ablakon, s a keskeny, C alakú holdsarló fölött egy fényes ezüst­csíkot vettem észre, amely nyil­vánvalóan nem tartozott a Hold­hoz. Az égbolt kristálytiszta volt, a csík pedig éppoly fényesnek tűnt, mint maga a holdsarló. Reg­gel negyed öt körül újra láttam a jelenséget.” Olvasónk egy ké­sőbbi levelében még azt is meg­említette, hogy a tünemény két nappal később, vagyis az augusz­tus 8-ról 9-re virradó éjszakán ismét látható volt, mégpedig az égboltnak ugyanazon a részén, s feltehető, hogy a két említett idő­pont között, vagyis augusztus 8- án, a hajnali órákban is jelen le­hetett, de az akkori borús idő miatt nem láthatta „Vajon mi le­het a jelenség magyarázata?” — kérdi. A megfejtést az adja a kezünk­be, hogy olvasónk szavai szerint a fénylő csík ezüstszínű volt. A földi légkör leghidegebb öve­zete 80—81 kilométer magasság­ban húzódik. Itt gyakori a­­80 Celsius-fokot is meghaladó hideg. Bizonyos kivételes alkalmakkor lehetővé válik, hogy ebben a ré­tegben is keletkezzenek felhők. Ezeket a szovjet meteorológiai irodalomban ezüstös színű jelle­geknek, Európa más részein pe­dig világító éjszakai felhőknek nevezik. Igen ritka jelenségről van szó — évek telhetnek el, amíg a mi földrajzi szélességün­kön ilyen felhő feltűnik. Víztar­talma olyan csekély, hogy a csil­­lagfény átdereng rajta. Ezért napközben egyáltalán nem is lát­ható. Napnyugta után vagy nap­kelte előtt azonban igen, mert a felhő olyan rendkívül magasan van, hogy kívül marad a Föld ár­nyékkúpján. Az oldalról érkező napsugár világítja meg! Világító felhők fellépésére a ta­pasztalatok szerint nagy vulkán­­kitörések után kerül sor. 1883- ban, amikor Indonéziában kitört a Krakatau, jó lehetőség volt a tünemény tanulmányozására. A következő két évben aránylag gyakran láttak ezüstös színű fel­hőket, amelyek 80—90 kilométer magasságban úsztak. 1912-ben pe­dig az alaszkai Katmai kitörése után is megfigyeltek hasonló kép­ződményeket. A jelen esetben kétségtelen, hogy az észak-ameri­kai Szent Ilona vulkán kitörése­kor a magasba jutott szemcsékre fagyott ki a magaslégköri cse­kély vízpára, és így keletkezett az olvasónk által látott világító fel­hő. A megfigyelés tudományos szempontból igen jelentős, mert azt igazolja, hogy a Szent Iloná­ból származó legfinomabb hamu­szemcsék elérték a 80 kilométe­res magasságot. A felhő azért lát­szott huzamosabb időn át ugyan­ott, mert szélességi és hosszúsági kiterjedése most, hogy a hamutö­meg már megkerülte az egész földgolyót, rendkívül nagy. Szé­lessége, hosszúsága akár több ezer kilométer is lehet. dr. hédervári Péter

Next