Népszabadság, 1980. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

10 JÖHET A TÉL Felkészülés a fűtési idényre Megkezdődött a fűtési idény. Kész­ülni kell a télre, hogy a fűtés mindenütt zavartalan legyen. Sok helyen lelkiismeretesen és nagy körültekintéssel elvégezték a legszükségesebb munkákat, a külön­féle karbantartást, a tüzelőanyagok beszerzését. A Tüzép és az Áfor illetékesei már hetekkel ezelőtt arról tájékoztatták a lakosságot, hogy van elegendő fűtőanyag, s nem lesz hiány tüzelőből, fűtőolaj­ból. A szerkesztőségünkbe érkező levelek beszámolnak a fűtési idény kezdetéről; a kedvező hírek mellett felhívták a figyelmet néhány mulasztásra, szervezetlenségre is. Gondok a VII. kerületben „Kerületünk legtöbb lakóházá­ban még mindig korszerűtlen a fűtés, vállalatunkra emiatt rend­kívül nagy gond, feladat neheze­dik — írja Pus László, a VII. ke­­­rületi IKV igazgatója. — A keze­lésünkben levő 1350 lakóház kö­zül mindössze 95-ben van köz­ponti fűtés. A meglevő fűtőbe­rendezések jó karban tartása mel­lett az a célunk, hogy a lehető­ségek szerint mind több lakóház­ban létesítsünk korszerű, új fűtő­­berendezést. Ennek megvalósítá­sa azonban rendkívül nehéz fel­adat. Sokféle gonddal, nehézség­gel kell megbirkóznunk. Elsősor­ban a levegő tisztaságának meg­óvása érdekében mind több gáz­tüzelésű kazánt szereltetünk fel. Az erre vonatkozó tervek már évekkel ezelőtt elkészültek, most a kivitelezésen volna a sor. A terv megvalósítása azonban vontatot­tan halad. Ez év májusában több lakótömbben elkezdődtek a sze­relési munkák, de a kivitelező vállalatok elcsúsztak a határ­időkkel. Emiatt nekünk kellett gondoskodnunk, hogy a lakók át­meneti megoldásként villany­vagy gázkészüléket kapjanak. Az idei fűtésre való felkészü­lésünk, ha akadozott is, felada­taink nagyobb részét sikerült megvalósítani. Mindenütt időben elvégeztük a fűtőberendezések karbantartását, és több helyütt korszerű, energiamegtakarításra alkalmas új fűtőberendezéseket szereltettünk fel. Ezeken a he­lyeken egyszerűbben és gazdasá­gosabban üzemeltetjük a kazá­nokat, s az is jelentős fejlődés, hogy a berendezések kezelését nehéz fizikai munka helyett au­­tomatikák végzik. Ebben a fűtési évben nyolc épület hagyományos központi fűtőberendezésének üze­meltetését tömbös rendszerben készítettük (három épületben le­vő gázkazán szolgáltatja a fűtést). Kivitelezése mintegy 15—16 mil­lió forintba került. Az üzemel­tetésük zavartalan működése ér­dekében külön szakvállalattal, a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalattal kötöttünk szerződést. Arra törekedtünk, hogy azok­ban a lakóházakban, ahol köz­ponti fűtés van, a házfelügyelő fűtő is legyen, tegye le a fűtői vizsgát. Jelenleg 42 fűtő közül 25 ellátja a házfelügyelői teendőket is. Minden igyekezetünk ellenére adódtak előre nem látott bajok is: a Rákóczi út 30. és a Klauzál u. 8-as számú házban a feltörő talajvíz miatt az épületek kazán­jait nem lehetett üzembe helyez­ni. Nagy gondunk az is, hogy egyik-másik házban olyan kicsi a tárolóhely, hogy ott az évi tü­­zelőmennyiségnek csak a 10—15 százalékát tudjuk tárolni. Ez azt jelenti, hogy különös gondot kell fordítanunk a folyamatos tüze­lőbeszerzésre.” messze van már a búbos kemence időszaka. Mindjobban gyarapszik a kazánfűtéses lakóházak száma is. Az év első három negyedévé­ben kiszolgált tüzelőmennyiség arra a változásra enged követ­keztetni, hogy kevesebb lesz a la­kásokban az olajkályha és több a szilárd tüzelésű fűtési eszköz, így a fa- és a vegyes fűtésű cserép­­kályha, továbbá az egy- és két­­aknás vaskályha. A különféle kedvezményes ak­ciók az idén is jól szolgálták a zavartalan tüzelőellátást. Sokan előre megvásárolták téli tüzelő­jüket. Nagy forgalmat bonyolí­tottunk le a kedvezményes nyári akcióban. A múlt évben októbe­rig 43 700 vagon szén, brikett és koksz fogyott el árusítóhelyein­ken, az idei év hasonló időszaká­ban az eladott mennyiség meg­közelíti az 52 ezer vagont. A rendelések kielégítésében van némi nehézségünk is. Ez el­sősorban fára és a magasabb ka­­lóriájú kazánszénre vonatkozik. Fűrészelt tűzifából nagyobb az igény — az előző évhez viszo­nyítva —, mint amire számítot­tunk. A fafűtéses kályha tulajdo­nosa egyszerre csak 15 mázsa fű­részelt fát kaphat, de ha fogytán van a készlete, ezt a mennyiséget ismételten megkaphatja.” Ahol fáznak a lakók „Lakóházunkban évek óta baj van a fűtéssel — írja dr. Vincze László, a főváros V. kerület Ve­res Pálné u. 8. számú házból. — A kazánok már régóta rosz­­szul működnek, ennek ellené­re nem foglalkoztak kellően azok megjavításával. A nyári nagyja­vítási munkát tavaly sem végez­ték el, a kerületi IKV csak ősz­szel kezdett kapkodni a kazánok megjavíttatásával. Érthető, hogy ilyen körülmények között ismét hiába vártuk a meleget. Megtör­tént, hogy a legnagyobb hidegek­ben tizenegy napon át nem volt fűtés. A rossz tapasztalatokból kiin­dulva a ház lakói az idén már a nyár­ elején kezdték nógatni agi­lis házfelügyelőnket, próbáljon mindent elkövetni, hogy az új fű­tési idényben ne ismétlődjenek meg a korábbi bajok. Házfelügye­lőnk sokat kilincselt, kapott is ígéreteket, de a fűtési idény még­is úgy köszöntött ránk, mint az elmúlt esztendőkben: nem volt fűtés, és fáztunk. Egyik nap azt a magyarázatot kaptuk, hogy nem érkeztek meg a Javszer emberei, a másik na­pon a Prometheus Vállalat szer­­relőit várták hiába, ezt követően megint más magyarázattal álltak elő. S a legnagyobb baj az, hogy a fűtőnk is készül itthagyni a he­lyét, mert munkájához nem kap támogatást az IKV illetékes szakembereitől.” Nincs elegendő szigetelő „A fűtési idényre való felké­szülés egyik igen fontos feladata az ablakok, az ajtók megjavítása, szigetelése — írja Debreceni Jó­zsefnél a Nyírbátor és Vidéke Áfész helyi boltjának vezetője. — Hallottam, hogy sok helyütt a fű­tővállalatok saját költségükre több lakásban szigetelték az aj­tókat és az ablakokat, hogy meg­akadályozzák a meleg kiszökését. Másutt a szigetelést a lakóknak kellene elvégezniük, de ehhez nem mindig tudják beszerezni a szükséges szigetelőanyagot. Olvastam, hogy a hő több mint hatvan százaléka az ajtó- és ab­lakhézagokon szökik el. Üzletünk­ben folyamatosan szeretnénk aj­tó- és ablakhézagok tömítésére alkalmas anyagokat árusítani, de sajnos ez nem mindig sikerül. A szigetelésre különöse­n alkalmas a Termostop szigetelőanyag, amely rugalmas, tartós és kopás­álló, s emellett az ára is alacso­nyabb az eddig alkalmazott szi­getelőszalagokénál. Jó volna, ha boltunk is kaphatna a sokféle ki-, vartalmat kielégítő Termostop­­ból, ugyanis Nyírbátorban is so­kan keresik a szigetelőanyagokat. Rendelésünk eljutott a Vasvill­­hoz és a Vegyi Nagykereskedel­mi Vállalathoz, de elég hosszú ideje hiába várunk a rendelés teljesítésére. A Purfix szigetelő­­anyagra például háromszor küld­tem el megrendelést, de hiába.” A célnak megfelelően „Minden télen vissza-visszaté­­rő figyelmeztetés: ne az utcát, hanem a lakást fűtsük, csak any­­nyi fűtőenergiát használjunk fel, amennyire szükség van — írja Székely Miklós budapesti levele­zőnk. — A figyelmeztetés nagyon helyes, mégsem szívleltük meg máig sem. Az a tapasztalatom, hogy némely helyen szinte oda sem figyelnek ezekre a fontos in­telmekre. A napokban a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg úton levő orvosi rendelőintézetben jártam. Mondhatom: pokoli meleg foga­dott. Láttam, hogy a várakozók szenvednek a melegtől, egyesek ájuldoztak, mások verejtékeztek, s a nyitott ablakok ontották a me­leget az utcára.” Növekszenek az igények „Vállalatunk Pest, Fejér és Ko­márom megye tüzelőszükségleté­nek ellátásáról gondoskodik, de most főként a Pest megyei ellá­tásról szólok — írja Szebeni An­tal, a Budapest környéki Tüzelő­szer és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója. — Ebben az évben a tüzelő szál­lítása körül különösebb zavar, fennakadás nem volt. Jól felké­szültünk a télre, és szervezetten, ütemesen kielégíthettük a lakos­ság tüzelőigényét, amely évről évre növekszik. A fűtés módja már a falvakban sem a régi. NÉPSZABADSÁG 1980. november 13., csütörtök teéb m mwmS POSTÁNKBÓL A Margit-hídi végállomáson Naponta járok a 11-es és az utóbbi időben ismét megindult 17-es villamosokkal. Amikor a Margit-híd felé haladva a hídhoz érkezünk, gyakran bosszúság éri az utasokat. Itt a végállomáson, ahol körbe fordul a villamos, csak a forduló végénél lehet leszállni, ahol a felszállás is van. Ez, amíg csak a 11-es járt, nem is okozott zökkenőt. Amióta azonban a 17-es is újra jár, gyakran az történik, hogy a végállomáson­­percekig bent áll az előttünk érkezett sze­relvény, és az utána jövők a kör­forduló elején állnak meg, ahol az utasok nem szállhatnak le. Ha azonban húsz méterrel előbbre menne a villamos a fordulóívben, úgy, mint azelőtt oly sok éven át, s az állomásban levő szerelvény mögött állna meg, a­kkor bőven volna hely a leszállásra, így nem kellene tizenöt-húsz méterre az úticél előtt a lezárt kocsikban vá­rakozni az utasoknak. Más szem­pontból is helyesebb lenne a ré­gebben bevált módszer, hisz ha az utasok előbb leszállhatnának, majd a kocsik üresen mennének a kiindulási helyre, nem zavarnák egymást, és nem tolonganának egyszerre a le- és felszállók. Hollósy Sándor Budapest II., Frankel Leó u. Nemcsak bosszúság... Nagyon sok családot­­érint, amit itt teszek szóvá a XVI. kerületi Centenárium lakótelepen élők ér­dekében. Mi négy éve költöztünk erre a telepre, azóta évente 3—4 alkalommal fordult elő, hogy egy­két napig a vízcsapok csak hörög­tek, de víz nem jött belőlük. Az idén nyár közepe óta tovább rosz­­szabbodott a helyzet. Most már két-három hetenként fordul elő ugyanez. Így szinte mesterségesen idézik elő a nagyfokú vízpazarlást. Ugyanis, amikor van víz, feltöltik a­ lakók a fürdőkádakat is, hogy tartalékoljanak. Ám este, amikor a gyerekeket fürdetni kell, leen­gedik a vizet, majd újra feltöltik a kádat. Mi ez, ha nem pazarlás? Úgy érzem, most már sürgősen tenni kellene valamit ez ellen az áldatlan állapot ellen. Dobos Gézáné Budapest, Centenárium r­. K/3. ép. Bevált, de megszüntették Évek óta ősszel megveszem a télre való burgonyát. Eddig a kí­vánt mennyiséget kiskocsin ha­zaszállították. Most azt tapasz­taltam, hogy megszűnt ez a szol­gáltatás, legalábbis a mi környé­künkön. Vajon miért kell meg­szüntetni azt, ami eddig jól be­vált? Vásárhelyi Ferencné Budapest IX., Mester utca NÉGYSZÁZ ÓRA ALATT Eredményesebb nyelvoktatást Az utóbbi időben az újságok hasábjain több olyan cikk jelent meg, amely a nyelvoktatás jelen­tőségével és hiányosságaival fog­lalkozott. A cikkek a szakembe­rek között is nagy érdeklődést váltottak ki, többen hozzászóltak, megírták az ezzel kapcsolatos ta­pasztalataikat A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a nyelvoktatás módszerei nem elég hatásosak, az eredmények messze elmaradnak a várakozástól. Erről ír Firka Lajos budapesti olvasónk is. „A legfőbb ideje, hogy alapvető változás történjék az idegen nyelvek oktatásában — írja többek között. — Munka­körömhöz tartozóan részt veszek idegenvezetői felvételi vizsgákon. Előfordult, hogy amikor vala­mely nyelvből érettségizettet felszólítottam, kérjen két pohár vizet, értetlenül bámult rám, egy árva szót se tudott kinyögni­. Vagyis sok fiatal négy-nyolc évi tanulás után sem tanulja meg úgy a nyelvet, hogy valamelyest el tudjon vele boldogulni. A te­matikák alapján mindent taníta­nak nekik, csak beszélni nem — tisztelet a kivételnek. Szerintem el lehetne érni, hogy a gyereke­ket az iskolában akár több nyel­ven is megtanítanák alapfokon beszélni. A kérdés-felelet alapon való szórakozva tanulás nyelvta­nilag is helyes beszédre szoktat­ná a gyermekeket. Ha pedig va­laki gyorsan elsajátít akár alap­fokon is egy idegen nyelvet, azt a további tanulásra a saját fel­ismerése és öröme is ösztönzi. Szerintem csak a megfelelő ok­tatáson múlik, hogy beszélni tud­janak a nyelvet tanulók.” „A nyelvtanulás sokkal inkább száj­gimnasztika, mint logika — ezzel a megállapítással kezdi tá­jékoztatását dr. Bíró Lajos Pál, az Idegen nyelvek szemináriu­mának (nyelvtanárok munkakö­zössége) vezetője.—Úgy is mond­hatnám, hogy a legjobb módszer ez: nyelvtanítás tömegsport mód­ra, ahogy tanfolyamainkon taní­tunk. Megállapításaimat a nálunk tanító tanárok véleményére és a saját tapasztalataimra alapozom. E tanműhely harminckét éve alakult meg: angol, német, fran­cia és orosz nyelveken tanítunk. A szemináriumokon a vezető ta­nárok által kidolgozott sűrített tematikájú tankönyvekből taní­tunk. Ezek az élet minden terü­letéről tartalmaznak szavakat, kifejezéseket. A köztudatban az él, hogy egy idegen nyelv elsajá­tításához legkevesebb 600—800 óra kell. Ezt intézményünkben alapos elemző tanulmányok után 400 órára csökkentettük. A szemináriumon tíz fokozat van, valamennyi jelentkező a ne­ki megfelelő csoportba iratkoz­hat be, illetve ha az első foko­zattól kezdve tanul, a tizedik fo­kozatnál már jól beszéli a nyel­vet, újságot olvas, illetve nyelv­vizsgára készítjük fel. Az órákon a magyar nyelv kizárásával fo­lyik a tanítás. Úgy tekintjük a hallgatókat, mintha semmilyen nyelven sem tudnának, vagyis ugyanúgy, mint amikor a kis­gyermeket beszélni tanítjuk. A megtanult kifejezések folytonos ismétlésével haladunk előre. Intézményünkben az utóbbi esztendőkben minden évben kö­zel ötezren tanulnak, általában heti négyórás oktatásban. Mód­szerünk titka az, hogy felismer­tük: a beszéd jó része konfekció­m­­unka. Előregyártott monda­t­­elemeket alkalmazunk beszéd közben. E mondatelemeket tanít­juk meg idegen nyelven. Termé­szetesen ez a kollektív munka főként a kezdő, alsóbb fokozatú csoportokra vonatkozik. A fel­sőbb fokozatokban már sokkal igényesebb, tartalmasabb szöve­get tanulnak a hallgatók.” LEVELESNÉ MEG A „NAHIMOV-CIRKÁLÓ" KINCSEI — Minek a búvárfelszerelés, fiacskám, még valami nemzetközi konfliktusba keveredsz nekem!? (Mészáros András rajza.) ÜZENJÜK Kiss Ferencnek, Budapestre: A mel­léképületeket és melléképítményeket csak az 1980. július 1-től hatályos Or­szágos Építésügyi Szabályzatban — az Építésügyi Értesítő idei 14. számában — felsorolt védőtávolságok megtartá­sával szabad elhelyezni. A védőtávol­ságokat a telek vagy szomszédos te­lek lakó- vagy üdülőépülettel beépít­hető területétől (a­z építési vonaltól) kell megtartani. Ary Gyulának, Ózdra: A segédvájár­vizsga még nem minősül szakmunkás­­vizsgának, a segédvájári tanfolyamot tehát — az előírt üzemi gyakorlat birtokában — a 20. életévét be nem töltött dolgozó is elvégezheti. Felté­tele csupán, hogy a tanfolyamhoz kapcsolt bányagépkezelő oktatáson köteles részt venni, bányagépkezelő vizsgát azonban csak 20. életévének betöltése után tehet. Hajdú Imrének, Dunaújvárosba: Ma­gánszemélyek közötti forgalomban a vevő kötelessége — ugyanakkor érde­ke is — a telekkönyvi átíratás. A tu­lajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányuló kérelmet a szerződésnek a vagyonátruházási illeték kiszabása végett való bemutatásától számított 30 napon belül kell az ingatlan helye sze­rint illetékes földhivatalhoz, mint te­lekkönyvi hatósághoz benyújtani.

Next