Népszabadság, 1980. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
10 JÖHET A TÉL Felkészülés a fűtési idényre Megkezdődött a fűtési idény. Készülni kell a télre, hogy a fűtés mindenütt zavartalan legyen. Sok helyen lelkiismeretesen és nagy körültekintéssel elvégezték a legszükségesebb munkákat, a különféle karbantartást, a tüzelőanyagok beszerzését. A Tüzép és az Áfor illetékesei már hetekkel ezelőtt arról tájékoztatták a lakosságot, hogy van elegendő fűtőanyag, s nem lesz hiány tüzelőből, fűtőolajból. A szerkesztőségünkbe érkező levelek beszámolnak a fűtési idény kezdetéről; a kedvező hírek mellett felhívták a figyelmet néhány mulasztásra, szervezetlenségre is. Gondok a VII. kerületben „Kerületünk legtöbb lakóházában még mindig korszerűtlen a fűtés, vállalatunkra emiatt rendkívül nagy gond, feladat nehezedik — írja Pus László, a VII. kerületi IKV igazgatója. — A kezelésünkben levő 1350 lakóház közül mindössze 95-ben van központi fűtés. A meglevő fűtőberendezések jó karban tartása mellett az a célunk, hogy a lehetőségek szerint mind több lakóházban létesítsünk korszerű, új fűtőberendezést. Ennek megvalósítása azonban rendkívül nehéz feladat. Sokféle gonddal, nehézséggel kell megbirkóznunk. Elsősorban a levegő tisztaságának megóvása érdekében mind több gáztüzelésű kazánt szereltetünk fel. Az erre vonatkozó tervek már évekkel ezelőtt elkészültek, most a kivitelezésen volna a sor. A terv megvalósítása azonban vontatottan halad. Ez év májusában több lakótömbben elkezdődtek a szerelési munkák, de a kivitelező vállalatok elcsúsztak a határidőkkel. Emiatt nekünk kellett gondoskodnunk, hogy a lakók átmeneti megoldásként villanyvagy gázkészüléket kapjanak. Az idei fűtésre való felkészülésünk, ha akadozott is, feladataink nagyobb részét sikerült megvalósítani. Mindenütt időben elvégeztük a fűtőberendezések karbantartását, és több helyütt korszerű, energiamegtakarításra alkalmas új fűtőberendezéseket szereltettünk fel. Ezeken a helyeken egyszerűbben és gazdaságosabban üzemeltetjük a kazánokat, s az is jelentős fejlődés, hogy a berendezések kezelését nehéz fizikai munka helyett automatikák végzik. Ebben a fűtési évben nyolc épület hagyományos központi fűtőberendezésének üzemeltetését tömbös rendszerben készítettük (három épületben levő gázkazán szolgáltatja a fűtést). Kivitelezése mintegy 15—16 millió forintba került. Az üzemeltetésük zavartalan működése érdekében külön szakvállalattal, a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalattal kötöttünk szerződést. Arra törekedtünk, hogy azokban a lakóházakban, ahol központi fűtés van, a házfelügyelő fűtő is legyen, tegye le a fűtői vizsgát. Jelenleg 42 fűtő közül 25 ellátja a házfelügyelői teendőket is. Minden igyekezetünk ellenére adódtak előre nem látott bajok is: a Rákóczi út 30. és a Klauzál u. 8-as számú házban a feltörő talajvíz miatt az épületek kazánjait nem lehetett üzembe helyezni. Nagy gondunk az is, hogy egyik-másik házban olyan kicsi a tárolóhely, hogy ott az évi tüzelőmennyiségnek csak a 10—15 százalékát tudjuk tárolni. Ez azt jelenti, hogy különös gondot kell fordítanunk a folyamatos tüzelőbeszerzésre.” messze van már a búbos kemence időszaka. Mindjobban gyarapszik a kazánfűtéses lakóházak száma is. Az év első három negyedévében kiszolgált tüzelőmennyiség arra a változásra enged következtetni, hogy kevesebb lesz a lakásokban az olajkályha és több a szilárd tüzelésű fűtési eszköz, így a fa- és a vegyes fűtésű cserépkályha, továbbá az egy- és kétaknás vaskályha. A különféle kedvezményes akciók az idén is jól szolgálták a zavartalan tüzelőellátást. Sokan előre megvásárolták téli tüzelőjüket. Nagy forgalmat bonyolítottunk le a kedvezményes nyári akcióban. A múlt évben októberig 43 700 vagon szén, brikett és koksz fogyott el árusítóhelyeinken, az idei év hasonló időszakában az eladott mennyiség megközelíti az 52 ezer vagont. A rendelések kielégítésében van némi nehézségünk is. Ez elsősorban fára és a magasabb kalóriájú kazánszénre vonatkozik. Fűrészelt tűzifából nagyobb az igény — az előző évhez viszonyítva —, mint amire számítottunk. A fafűtéses kályha tulajdonosa egyszerre csak 15 mázsa fűrészelt fát kaphat, de ha fogytán van a készlete, ezt a mennyiséget ismételten megkaphatja.” Ahol fáznak a lakók „Lakóházunkban évek óta baj van a fűtéssel — írja dr. Vincze László, a főváros V. kerület Veres Pálné u. 8. számú házból. — A kazánok már régóta roszszul működnek, ennek ellenére nem foglalkoztak kellően azok megjavításával. A nyári nagyjavítási munkát tavaly sem végezték el, a kerületi IKV csak őszszel kezdett kapkodni a kazánok megjavíttatásával. Érthető, hogy ilyen körülmények között ismét hiába vártuk a meleget. Megtörtént, hogy a legnagyobb hidegekben tizenegy napon át nem volt fűtés. A rossz tapasztalatokból kiindulva a ház lakói az idén már a nyár elején kezdték nógatni agilis házfelügyelőnket, próbáljon mindent elkövetni, hogy az új fűtési idényben ne ismétlődjenek meg a korábbi bajok. Házfelügyelőnk sokat kilincselt, kapott is ígéreteket, de a fűtési idény mégis úgy köszöntött ránk, mint az elmúlt esztendőkben: nem volt fűtés, és fáztunk. Egyik nap azt a magyarázatot kaptuk, hogy nem érkeztek meg a Javszer emberei, a másik napon a Prometheus Vállalat szerrelőit várták hiába, ezt követően megint más magyarázattal álltak elő. S a legnagyobb baj az, hogy a fűtőnk is készül itthagyni a helyét, mert munkájához nem kap támogatást az IKV illetékes szakembereitől.” Nincs elegendő szigetelő „A fűtési idényre való felkészülés egyik igen fontos feladata az ablakok, az ajtók megjavítása, szigetelése — írja Debreceni Józsefnél a Nyírbátor és Vidéke Áfész helyi boltjának vezetője. — Hallottam, hogy sok helyütt a fűtővállalatok saját költségükre több lakásban szigetelték az ajtókat és az ablakokat, hogy megakadályozzák a meleg kiszökését. Másutt a szigetelést a lakóknak kellene elvégezniük, de ehhez nem mindig tudják beszerezni a szükséges szigetelőanyagot. Olvastam, hogy a hő több mint hatvan százaléka az ajtó- és ablakhézagokon szökik el. Üzletünkben folyamatosan szeretnénk ajtó- és ablakhézagok tömítésére alkalmas anyagokat árusítani, de sajnos ez nem mindig sikerül. A szigetelésre különösen alkalmas a Termostop szigetelőanyag, amely rugalmas, tartós és kopásálló, s emellett az ára is alacsonyabb az eddig alkalmazott szigetelőszalagokénál. Jó volna, ha boltunk is kaphatna a sokféle ki-, vartalmat kielégítő Termostopból, ugyanis Nyírbátorban is sokan keresik a szigetelőanyagokat. Rendelésünk eljutott a Vasvillhoz és a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalathoz, de elég hosszú ideje hiába várunk a rendelés teljesítésére. A Purfix szigetelőanyagra például háromszor küldtem el megrendelést, de hiába.” A célnak megfelelően „Minden télen vissza-visszatérő figyelmeztetés: ne az utcát, hanem a lakást fűtsük, csak anynyi fűtőenergiát használjunk fel, amennyire szükség van — írja Székely Miklós budapesti levelezőnk. — A figyelmeztetés nagyon helyes, mégsem szívleltük meg máig sem. Az a tapasztalatom, hogy némely helyen szinte oda sem figyelnek ezekre a fontos intelmekre. A napokban a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg úton levő orvosi rendelőintézetben jártam. Mondhatom: pokoli meleg fogadott. Láttam, hogy a várakozók szenvednek a melegtől, egyesek ájuldoztak, mások verejtékeztek, s a nyitott ablakok ontották a meleget az utcára.” Növekszenek az igények „Vállalatunk Pest, Fejér és Komárom megye tüzelőszükségletének ellátásáról gondoskodik, de most főként a Pest megyei ellátásról szólok — írja Szebeni Antal, a Budapest környéki Tüzelőszer és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója. — Ebben az évben a tüzelő szállítása körül különösebb zavar, fennakadás nem volt. Jól felkészültünk a télre, és szervezetten, ütemesen kielégíthettük a lakosság tüzelőigényét, amely évről évre növekszik. A fűtés módja már a falvakban sem a régi. NÉPSZABADSÁG 1980. november 13., csütörtök teéb m mwmS POSTÁNKBÓL A Margit-hídi végállomáson Naponta járok a 11-es és az utóbbi időben ismét megindult 17-es villamosokkal. Amikor a Margit-híd felé haladva a hídhoz érkezünk, gyakran bosszúság éri az utasokat. Itt a végállomáson, ahol körbe fordul a villamos, csak a forduló végénél lehet leszállni, ahol a felszállás is van. Ez, amíg csak a 11-es járt, nem is okozott zökkenőt. Amióta azonban a 17-es is újra jár, gyakran az történik, hogy a végállomásonpercekig bent áll az előttünk érkezett szerelvény, és az utána jövők a körforduló elején állnak meg, ahol az utasok nem szállhatnak le. Ha azonban húsz méterrel előbbre menne a villamos a fordulóívben, úgy, mint azelőtt oly sok éven át, s az állomásban levő szerelvény mögött állna meg, akkor bőven volna hely a leszállásra, így nem kellene tizenöt-húsz méterre az úticél előtt a lezárt kocsikban várakozni az utasoknak. Más szempontból is helyesebb lenne a régebben bevált módszer, hisz ha az utasok előbb leszállhatnának, majd a kocsik üresen mennének a kiindulási helyre, nem zavarnák egymást, és nem tolonganának egyszerre a le- és felszállók. Hollósy Sándor Budapest II., Frankel Leó u. Nemcsak bosszúság... Nagyon sok családotérint, amit itt teszek szóvá a XVI. kerületi Centenárium lakótelepen élők érdekében. Mi négy éve költöztünk erre a telepre, azóta évente 3—4 alkalommal fordult elő, hogy egykét napig a vízcsapok csak hörögtek, de víz nem jött belőlük. Az idén nyár közepe óta tovább roszszabbodott a helyzet. Most már két-három hetenként fordul elő ugyanez. Így szinte mesterségesen idézik elő a nagyfokú vízpazarlást. Ugyanis, amikor van víz, feltöltik a lakók a fürdőkádakat is, hogy tartalékoljanak. Ám este, amikor a gyerekeket fürdetni kell, leengedik a vizet, majd újra feltöltik a kádat. Mi ez, ha nem pazarlás? Úgy érzem, most már sürgősen tenni kellene valamit ez ellen az áldatlan állapot ellen. Dobos Gézáné Budapest, Centenárium r. K/3. ép. Bevált, de megszüntették Évek óta ősszel megveszem a télre való burgonyát. Eddig a kívánt mennyiséget kiskocsin hazaszállították. Most azt tapasztaltam, hogy megszűnt ez a szolgáltatás, legalábbis a mi környékünkön. Vajon miért kell megszüntetni azt, ami eddig jól bevált? Vásárhelyi Ferencné Budapest IX., Mester utca NÉGYSZÁZ ÓRA ALATT Eredményesebb nyelvoktatást Az utóbbi időben az újságok hasábjain több olyan cikk jelent meg, amely a nyelvoktatás jelentőségével és hiányosságaival foglalkozott. A cikkek a szakemberek között is nagy érdeklődést váltottak ki, többen hozzászóltak, megírták az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a nyelvoktatás módszerei nem elég hatásosak, az eredmények messze elmaradnak a várakozástól. Erről ír Firka Lajos budapesti olvasónk is. „A legfőbb ideje, hogy alapvető változás történjék az idegen nyelvek oktatásában — írja többek között. — Munkakörömhöz tartozóan részt veszek idegenvezetői felvételi vizsgákon. Előfordult, hogy amikor valamely nyelvből érettségizettet felszólítottam, kérjen két pohár vizet, értetlenül bámult rám, egy árva szót se tudott kinyögni. Vagyis sok fiatal négy-nyolc évi tanulás után sem tanulja meg úgy a nyelvet, hogy valamelyest el tudjon vele boldogulni. A tematikák alapján mindent tanítanak nekik, csak beszélni nem — tisztelet a kivételnek. Szerintem el lehetne érni, hogy a gyerekeket az iskolában akár több nyelven is megtanítanák alapfokon beszélni. A kérdés-felelet alapon való szórakozva tanulás nyelvtanilag is helyes beszédre szoktatná a gyermekeket. Ha pedig valaki gyorsan elsajátít akár alapfokon is egy idegen nyelvet, azt a további tanulásra a saját felismerése és öröme is ösztönzi. Szerintem csak a megfelelő oktatáson múlik, hogy beszélni tudjanak a nyelvet tanulók.” „A nyelvtanulás sokkal inkább szájgimnasztika, mint logika — ezzel a megállapítással kezdi tájékoztatását dr. Bíró Lajos Pál, az Idegen nyelvek szemináriumának (nyelvtanárok munkaközössége) vezetője.—Úgy is mondhatnám, hogy a legjobb módszer ez: nyelvtanítás tömegsport módra, ahogy tanfolyamainkon tanítunk. Megállapításaimat a nálunk tanító tanárok véleményére és a saját tapasztalataimra alapozom. E tanműhely harminckét éve alakult meg: angol, német, francia és orosz nyelveken tanítunk. A szemináriumokon a vezető tanárok által kidolgozott sűrített tematikájú tankönyvekből tanítunk. Ezek az élet minden területéről tartalmaznak szavakat, kifejezéseket. A köztudatban az él, hogy egy idegen nyelv elsajátításához legkevesebb 600—800 óra kell. Ezt intézményünkben alapos elemző tanulmányok után 400 órára csökkentettük. A szemináriumon tíz fokozat van, valamennyi jelentkező a neki megfelelő csoportba iratkozhat be, illetve ha az első fokozattól kezdve tanul, a tizedik fokozatnál már jól beszéli a nyelvet, újságot olvas, illetve nyelvvizsgára készítjük fel. Az órákon a magyar nyelv kizárásával folyik a tanítás. Úgy tekintjük a hallgatókat, mintha semmilyen nyelven sem tudnának, vagyis ugyanúgy, mint amikor a kisgyermeket beszélni tanítjuk. A megtanult kifejezések folytonos ismétlésével haladunk előre. Intézményünkben az utóbbi esztendőkben minden évben közel ötezren tanulnak, általában heti négyórás oktatásban. Módszerünk titka az, hogy felismertük: a beszéd jó része konfekciómunka. Előregyártott mondatelemeket alkalmazunk beszéd közben. E mondatelemeket tanítjuk meg idegen nyelven. Természetesen ez a kollektív munka főként a kezdő, alsóbb fokozatú csoportokra vonatkozik. A felsőbb fokozatokban már sokkal igényesebb, tartalmasabb szöveget tanulnak a hallgatók.” LEVELESNÉ MEG A „NAHIMOV-CIRKÁLÓ" KINCSEI — Minek a búvárfelszerelés, fiacskám, még valami nemzetközi konfliktusba keveredsz nekem!? (Mészáros András rajza.) ÜZENJÜK Kiss Ferencnek, Budapestre: A melléképületeket és melléképítményeket csak az 1980. július 1-től hatályos Országos Építésügyi Szabályzatban — az Építésügyi Értesítő idei 14. számában — felsorolt védőtávolságok megtartásával szabad elhelyezni. A védőtávolságokat a telek vagy szomszédos telek lakó- vagy üdülőépülettel beépíthető területétől (az építési vonaltól) kell megtartani. Ary Gyulának, Ózdra: A segédvájárvizsga még nem minősül szakmunkásvizsgának, a segédvájári tanfolyamot tehát — az előírt üzemi gyakorlat birtokában — a 20. életévét be nem töltött dolgozó is elvégezheti. Feltétele csupán, hogy a tanfolyamhoz kapcsolt bányagépkezelő oktatáson köteles részt venni, bányagépkezelő vizsgát azonban csak 20. életévének betöltése után tehet. Hajdú Imrének, Dunaújvárosba: Magánszemélyek közötti forgalomban a vevő kötelessége — ugyanakkor érdeke is — a telekkönyvi átíratás. A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányuló kérelmet a szerződésnek a vagyonátruházási illeték kiszabása végett való bemutatásától számított 30 napon belül kell az ingatlan helye szerint illetékes földhivatalhoz, mint telekkönyvi hatósághoz benyújtani.