Népszabadság, 1980. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

1980. november 21., péntek NÉPSZABADS­ÁG * Tájékoztató az Állami Biztosító nemzetközi tevékenységéről (Tudósítónktól.) Az Állami Biztosító tevékeny­ségének egy kevésbé ismert terü­letéről, a nemzetközi biztosításról tájékoztatta az újságírókat csü­törtökön az ÁB Üllői úti székhá­zában dr. Szántó Árpádné vezér­igazgató-helyettes. A témának az adott külön aktualitást, hogy mi­közben a népgazdasági mérleg javításán fáradozunk, külkeres­kedelmi vállalataink meglehető­sen figyelmen kívül hagynak egy devizaszerző, vagy legalábbis de­vizát kímélő lehetőséget; ezt jel­zi az is, hogy a nem rubelelszá­molású export-import áruforgal­muknak együttesen alig negyedét biztosítják itthon. Az áruforgalom mellett mind nagyobb arányt képvisel a világ­kereskedelemben a termelőesz­köz-forgalom, vagyis a komplett gépsorok, üzemek, gyárak, kulcs­­rak­ész létesítmények exportja, illetve importja. Az ezzel járó különleges kockázatot fedezi a nemzetközi építés-szerelés bizto­sítás, amelynek megkötését az il­letékes külkereskedők ma még többnyire üzleti partnerüknek engedik át. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy export esetén elmarad egy bizonyos devizabe­vétel, amit a biztosítási díj hoz­na, importnál viszont ezzel tetéz­ve kapják az árut, hanem azt is, hogy kár esetén nincs, aki a ma­gyar fél érdekeit érdemben kép­viselje. Elmondották, hogy pél­dául a Lenin Kohászati Művek, vagy a Szabadegyházi Cukorgyár sem rendelkezik megfelelő bizto­sítási védelemmel. Szükség lenne arra is, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium kidolgozza: milyen termékcso­portokra, vagy egyes relációkban milyen teljes exportra vegyék igénybe a magyar vállalatok az úgynevezett termék-felelősség­biztosítást. A nemzetközi piaco­kért folyó éles versenyben elő­térbe került a hitelre történő el­adás, ami újabb kockázatokat je­lent a kereskedőknek; erre az exporthitel-biztosítás nyújt anya­gi garanciát; mindezeknek a de­vizális következményekkel járó kockázatoknak a fedezetét pedig a viszontbiztosítás teremti meg. Mint megtudtuk, az ÁB gondos­kodik — teljes értékben — a MAHART hajóira, illetve a MA­LÉV repülőgépeire is a viszont­biztosítási védelemről. A KIS MÚZEUMOK A kisújszállási gimnázium egy­kori diákja — aki több mint ötven esztendeje vándorolt ki Ameriká­ba — ajándékot küldött szülővá­rosa emlékházának. A saját kezű­leg rajzolt térkép az 1910-es évek Kisújszállását ábrázolta, feltün­tetve nemcsak a szórványtelepü­léseket, hanem a tanyák tulajdo­nosainak, bérlőinek nevét is. Tény, hogy a több ezer kilomé­teres távolságba eljutott a híre a régi iskolából lett múzeumnak, de vajon a különböző tájházaktól, a helytörténeti, néprajzi érdekessé­­geket őrző épületektől néhány méterre élők tudnak-e szomszé­dukról? Természetesen ők is tud­nak. Ha máshonnan nem, akkor a feliratból, az emléktáblából sej­tik, hogy ide nem lakni járnak az emberek. Mert ezeknek a kis múzeumoknak egyre jelentősebb a településen belüli információs, értékgyűjtő és szétsugárzó hatá­sa. Ma már a Kiskőrösre látoga­tók többsége nem mulasztja el megtekinteni a Petőfi-emlékházat, de ugyanilyen népszerű a szent­­mihályteleki Paprikamúzeum vagy a békéscsabai Szlovák Táj­ház. Ezek az épületek attól vál­nak olyan értékessé, hogy illuszt­rálni tudják egy földrajzi táj vagy település történelmét, társadalmi szerkezetét, hagyományvilágát. Amit mondanak, csak ők mond­hatják, s ami hallható, az csakis abban a sajátságos zárt világban tetszik valódinak. A kunszent­­miklósiak emlékházában például magnetofonszalag őrzi a pásztoro­kat, a nyájakat óvó régi imádsá­got. A szilaj állattartás szerszá­mai, a nomád életforma tárgyi emlékei között természetesnek tűnnek az ősi fohász szavai. Ám ezt a hangfelvételt zavaros fe­csegésnek hihetnék a salgótarjáni üvegfúvók, a szigetközi halászok vagy bármely távoli országrész lakói. A kis múzeumokból a felfede­zés élményével távozó látogató persze nem figyelhet fel az isme­retterjesztés apró házainak gond­jaira. A gyűjteményeket gyakran társadalmi munkások, vagy cse­kélyke tiszteletdíjjal jutalmazott nyugdíjasok őrzik, rendszerezik. A hideg idő beálltával a nyitva­tartási idő néhol nem az érdek­lődéstől függ, hanem a fűtőtől, az elromlott és a meg nem javított elektromos hősugárzótól. A taná­csi költségvetésből nem mindig telik az épület felújítására, tata­rozására, ám e kis múzeumok da­colnak a nehézségekkel. Táma­szuk, fennmaradásuk szószólója többnyire a környék lakossága. Segítségük nemcsak a társadalmi munkából, hanem a helytörténeti érdekességek gyűjtéséből, telepü­léskrónikák írásából is áll. A skanzenek, a tájmúzeumok, az emlékházak persze csak a nagy múzeumokkal együttesen alkot­hatnak egységes intézményrend­szert. Kapcsolataik a gyűjtemé­nyek­ cseréjétől a szakemberek közös kutatásain át sok mindenre kiterjedhet. A kis múzeumokat sokan érezhetik sajátjuknak, em­lékezve a megalapítás, a fenntar­tás buktatóira. Ide — a „szom­szédba” — könnyen eljuttathatók a későbbi nemzedékeknek címzett, de a maiaknak is sokat mondó üze­netek. Az már csak a befogadó múzeumokon múlik, hogy mind­ebből mit értetnek meg az unal­mát elűzni, tudását gyarapítani akaró vagy csak egyszerűen kí­váncsi látogatóval. Horváth Kálmán Pályakezdő pedagógusok Bá­cs-Kiskunban (Tudósítónktól.) Az irányított pályázati rend­szer 1976-os bevezetése óta száz­hetvennyolc felső- és hetvenki­lenc középfokú végzettségű óvó­nő, százötvenkilenc tanító, ugyan­annyi általános iskolai, százhu­szonegy középiskolai és tizenki­lenc zenetanár, összesen hatszáz­negyven felső- és hetvenkilenc középfokú végzettségű pályakez­dő pedagógus helyezkedett el Bács-Kiskun megye oktatási in­tézményeiben. Mindennek ered­ményeként a tavalyi tanévben az általános iskolákban a képesítés nélküliek már csak az órák 18,8 százalékát tartották meg, szemben a 3 évvel régebbi 25 százaléknak. A megye minden esztendőben negyven pedagógiai szakos fia­tallal köt ösztöndíjas szerződést. A kisebb falvakba költöző taní­tók 15 ezer forintos letelepedési segélyt és 30 ezer forint személyi kölcsönt kapnak, a helyi taná­csok évente hét pedagógus szol­gálati lakás építéséhez nyújtanak­ anyagi­­támogatást. A felsorolt eredmények ellené­re még mindig kevés az általános iskolai tanító, a szakmunkáskép­zőben az oktatótanár és a kollé­giumi nevelő. Az 1980—81-es tan­évre meghirdetett 69 üres közép­iskolai állásból is csak harminc­­hármat sikerült betölteni. A gyógypedagógiai intézményekben dolgozó kétszázharmincöt peda­gógiai képesítésű nevelőből csak száztizennégy a gyógypedagógiai szakos. A képesítés nélküli neve­lők főként az óvodákban és az általános iskolák napközijeiben, valamint diákotthonaiban még nélkülözhetetlenek. De miután a jelenleg foglalkoztatott száz dip­loma nélküli gyógypedagógus kö­zül mintegy kilencvenen tovább­tanulnak, várható, hogy Bács- Kiskun megye oktatási intézmé­nyeiben 2—3 esztendőn belül csak igen kevés képesítés nélküli óvó­nő, tanító vagy tanár marad. filé a termés? Tiszántúli megyékben jártam a minap, azokon a tájakon, ahol min­den napsütéses óra, minden eső­mentes nap aranyat ér, hiszen az ott élő emberek rendkívüli erőfeszítés­sel takarítják be a termést. A szor­galmat csak fokozza annak tudata, hogy az árvizekkel, belvizekkel amúgy is sok kárt szenvedett közös­ségek terméséről van szó, s minél több kerülhet belőle raktárakba, fel­dolgozó üzemekbe, annál könnyeb­ben viselhető el ez a korábbi vesz­teség. Éppen ezért bántó az a sajnálato­san nem ritka országúti látvány, amelyet itt szóvá teszünk. A szállító járművekről hall, szóródik a sze­mes termény, de olykor a cukorrépa is. Rosszul megkötött zsákok, heve­nyészve felrakott áru, gondatlan munka. Egyszer megelőzve a nagy sebességgel haladó, s a kukoricát, mint valami vetőgép, széles ívben szóró teherautót, kézmozdulatokkal igyekeztem a gépkocsivezető tud­tára adni, hogy szállítmánya útköz­ben gyorsan fogy. Ö­nnem fölénnyel intett vissza, hogy jól tudja ezt, ne is törődjek vele. Hiába, nem az övé a kukorica — legyintett utastársam. Pedig az övé. Csak sajnos még nem érzi annak. Cs. I. Ak­két a mozgássérültek helyzetéről (Tudósítónktól.) A mozgáskorlátozottak és a tár­sadalom címmel rendez ma dél­után ankétot a Mozgássérültek Bu­dapesti Egyesülete a Láng Műve­lődési Házban. A rendezvénnyel segítséget kí­vánnak nyújtani ahhoz, hogy a részvevők jobban megismerjék a mozgássérültek társadalmi helyze­tét, mindennapi gondjait. Előadá­sok hangzanak el egyebek között szociológiai kutatásokról, a társa­dalmi beilleszkedés lélektani kér­déseiről, a foglalkozási rehabilitá­cióról és a gyógytorna legújabb eredményeiről, módszereiről is. Turfbotrány Franciaországban Az utóbbi évek egyik legna­gyobb turf csalása ügyében nyo­moz a francia rendőrség. Mar­­seille-ben és Párizsban már több mint húsz ember ellen emeltek vádat, tizenegy személyt letartóz­tattak, a hivatalos fogadóhálóza­ton kívül, az adók „megtakarítá­sával” szerveztek lóversenyfoga­dásokat. A nyomozás során a rendőrség valóságos kincstárat fedezett fel a titkos fogadások egyik szerve­zőjénél; 87 egykilós aranyrudat és még körülbelül egymillió fran­kot foglaltak le a nyomozók. Ez a vagyon valószínűleg az évek óta folyó titkos fogadások fedezetéül szolgált. A nyomozás hét hónap óta tart, az első letartóztatásokra a múlt héten került sor. SZENTES-C­SONG­RÁD Készül az új Tisza-híd (Tudósítónktól.) Épül a Szentest Csongráddal összekötő új Tisza-híd. A mintegy 170 millió forintos beruházá­son már elkészültek az útcsatla­kozások és az ártéri hídszerkeze­tek. A kétsávos létesítmény, a 451-es főút részeként, két kilomé­terrel rövidíti le a Csongrád— Szentes közötti távolságot. A hídépítők a két mederszéli pillértől indulva zsaluzó beren­dezéssel dolgoznak. A francia sza­­badalmú, betonozott technológiá­val épülő hidat várhatóan a jövő évben adják át. A két mederszéli pillértől indultak az építők. A poznani nemzetközi vásárok jövő évi programja Jövő áprilisban 60. alkalommal rendezik meg a Poznani Nemzet­közi Vásárt, s ezenkívül három speciális nemzetközi szakkiállí­tást is megnyitnak. A program­ról csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a kiállítás szervezői a budapesti Lengyel Kultúra Há­zában. Mint elmondták, a jövő évi vá­sárokra, szakbemutatókra a vi­lág 40 országából mintegy négy­ezer céget várnak, és félmillió látogatóra számítanak. A prog­ram összeállításánál figyelembe vették, hogy néhány speciális szakterületet átfogó nemzetközi bemutató iránt megcsappant az érdeklődés, ezért például már nem rendezik meg az irodatech­nikai és a szórakoztató elektro­nikai szakvásárokat. A magyar kiállítók főként be­ruházási eszközöket és nyers­anyagokat mutatnak be, de nagy figyelmet fordítanak az építőipa­ri, a jármű- és gyógyszeripari kooperáció szemléltetésére is. Brutális gyilkos után nyomoz az angol rendőrség Nagy-Britanniában hétfőn is­mét gyilkolt a XIX. századbeli Hasfelmetsző Jack kései utóda, a yorkshire-i hasfelmetsző, aki után öt éve a szigetország történetének legnagyobb nyomozása folyik. Az újabb, 13. gyilkosság után továb­bi ötven detektív csatlakozott ah­hoz az ötszázhoz, akik minden idejüket a valószínűleg elmebeteg gyilkos felkutatásának szentelik. A gyilkos öt év alatt 17 nőt táma­dott meg. Tizenhárman haltak meg, és csak négyen élték túl a vele való találkozást. Legutóbbi áldozatának, a 20 éves Jacqueline Hillnek a holttestét kedden talál­ták meg Leedsben, alig 80 méter­nyire a buszmegállótól, egy nagy szupermarket közelében. A rendőrség eddig 195 ezer em­bert hallgatott ki, átvizsgált 175 ezer járművet, átkutatott 30 ezer házat, és 23 ezer ember tanúvallo­mását foglalta jegyzőkönyvbe. Ennek összes eredménye: isme­rik a gyilkos vércsoportját, kéz­írását, lábnyomának rajzát és egy magnószalagról a hangját A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A rénszarvas hazájában. 8.37: A népballadák világából. 9.02: Lengyel művészek operafelvéte­­leiből. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Látogatóban Balassi Bálintnál. 10.35: Vajda János versei. 10.40: Fúvószene. 0.00: A Fehér Rózsa. Rádiójáték. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.54: Így láttam Bartókot. 14.31: Operettrészletek. 14.44: Magyarán szólva . .. 15.10: Csajkovszkij-művek. 15.28: Zenélő Dominó. 16.05: Környezetvédelmi műsor. 16.35: Operaáriák. 17.10: Láttuk­, hallottuk. 17.35: Magyar tájak dalaiból. 19.15: Hangalbum — Füst Milán. 20.15: Willi Boskowski művészete. 21.19: Találkozásom a népzenével. Ma­darász Katalin. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Tökéletes boldogság. Rádiójá­ték. 22.58: Lemezmúzeum. 23.42: Operaötösök. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Tánczene. 9.21: Nemzetközi magazin. 9.53: Lottósorsolás! 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvünk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. Kettőtől ötig .. . Zenedélután. 14.00: Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Irodalmi rejtvény műsor. 15.40: Egészségünkért! 15.45: Dallamról — dallamra. 17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. A rajnai kaland. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népballadák.­­ 18.58: Slágermúzeum­. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Az amerikai lány. Novella. 20.58: Szegedi dzsessznapok. 22.00: Fényes Szabolcs operettjeiből. 23.15: Könnyűzene p esti hangulat­ban. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zongoraművek. Szt. ro.oo: Szórakoztató irodalmi magazin. 11.05: Francia operákból. Szt. 12.00: Zenekari muzsika. Szt. 14.00: Bartók-művek. Szt. 15.20: Könyvszemle. 13.30: Operafinálék. Szt. 16.23: Mit ír a nemzetközi sajtó a vi­lág autógyártásáról. 16.43: Tip-top parádé. Szt. 17.13: Jegyzetek és feljegyzések a nép­dalról és József Attiláról. 1. r. 17.32: Zenekari hangverseny. Szt. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Glenn Gould csembaló- és or­gonafelvételeiből. Szt. 20.19: Britten: Halál Velencében. 2 felv. opera. Szt. Közben. 21.42: Irodalomtudósaink fó­ruma. 23.13: Kamarazene. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Történelem 7. o. (ism. 15.35). 8.30: Deltácska (ism. 15.10). 9.05: Osztályfőnöki óra 3—4. o. (ism. 14.50). 9.30: Perpetuum mobile (sz.). 10.35: Magyar nyelv 3. o. (ism. 14.30 sz.). 16.25: Hírek. 16.30: Mindenki közlekedik . . . 16.45: öt perc meteorológia (sz.). 17.00: Magyarország—Lengyelország férfi kézilabda-mérkőzés (sz.). 18.15: Keresztkérdés. Fejtörőjáték (sz.). 18.45: Ki figyel oda? Riportműsor. 19.15: Tévétorna (sz.). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Delta. Tudományos híradó. 20.20: A különc. Illyés Gyula drámája Teleki László alakját idézi elénk. A politikusról meglehetősen ke­veset tudunk, talán először áll elénk alakja a maga teljessé­gében. A dráma rámutat fon­tosságára, egyebek között em­lékeztet Teleki szerepére az 1848—49-es eseményekkel kap­csolatban, tudósít Kossuth kö­rüli tevékenységéről, beavat sok­szor meglepően korszerű elkép­zeléseibe (sz.). 22.25: Újra itthon. Beszélgetés Szalay Lajossal (sz.). 23.10: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Nyilvántartó hivatal, 9. r. (sz.). 21.00: öt perc meteorológia (sz.). 21.05: TV Híradó 2. (sz.). 21.25: 9-es Stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai műsora (sz.). 22.00: Szerepek: Kincses Veronika és Takács Klára (sz.). 9

Next