Népszabadság, 1980. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
1980. november 21., péntek NÉPSZABADSÁG * Tájékoztató az Állami Biztosító nemzetközi tevékenységéről (Tudósítónktól.) Az Állami Biztosító tevékenységének egy kevésbé ismert területéről, a nemzetközi biztosításról tájékoztatta az újságírókat csütörtökön az ÁB Üllői úti székházában dr. Szántó Árpádné vezérigazgató-helyettes. A témának az adott külön aktualitást, hogy miközben a népgazdasági mérleg javításán fáradozunk, külkereskedelmi vállalataink meglehetősen figyelmen kívül hagynak egy devizaszerző, vagy legalábbis devizát kímélő lehetőséget; ezt jelzi az is, hogy a nem rubelelszámolású export-import áruforgalmuknak együttesen alig negyedét biztosítják itthon. Az áruforgalom mellett mind nagyobb arányt képvisel a világkereskedelemben a termelőeszköz-forgalom, vagyis a komplett gépsorok, üzemek, gyárak, kulcsrakész létesítmények exportja, illetve importja. Az ezzel járó különleges kockázatot fedezi a nemzetközi építés-szerelés biztosítás, amelynek megkötését az illetékes külkereskedők ma még többnyire üzleti partnerüknek engedik át. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy export esetén elmarad egy bizonyos devizabevétel, amit a biztosítási díj hozna, importnál viszont ezzel tetézve kapják az árut, hanem azt is, hogy kár esetén nincs, aki a magyar fél érdekeit érdemben képviselje. Elmondották, hogy például a Lenin Kohászati Művek, vagy a Szabadegyházi Cukorgyár sem rendelkezik megfelelő biztosítási védelemmel. Szükség lenne arra is, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium kidolgozza: milyen termékcsoportokra, vagy egyes relációkban milyen teljes exportra vegyék igénybe a magyar vállalatok az úgynevezett termék-felelősségbiztosítást. A nemzetközi piacokért folyó éles versenyben előtérbe került a hitelre történő eladás, ami újabb kockázatokat jelent a kereskedőknek; erre az exporthitel-biztosítás nyújt anyagi garanciát; mindezeknek a devizális következményekkel járó kockázatoknak a fedezetét pedig a viszontbiztosítás teremti meg. Mint megtudtuk, az ÁB gondoskodik — teljes értékben — a MAHART hajóira, illetve a MALÉV repülőgépeire is a viszontbiztosítási védelemről. A KIS MÚZEUMOK A kisújszállási gimnázium egykori diákja — aki több mint ötven esztendeje vándorolt ki Amerikába — ajándékot küldött szülővárosa emlékházának. A saját kezűleg rajzolt térkép az 1910-es évek Kisújszállását ábrázolta, feltüntetve nemcsak a szórványtelepüléseket, hanem a tanyák tulajdonosainak, bérlőinek nevét is. Tény, hogy a több ezer kilométeres távolságba eljutott a híre a régi iskolából lett múzeumnak, de vajon a különböző tájházaktól, a helytörténeti, néprajzi érdekességeket őrző épületektől néhány méterre élők tudnak-e szomszédukról? Természetesen ők is tudnak. Ha máshonnan nem, akkor a feliratból, az emléktáblából sejtik, hogy ide nem lakni járnak az emberek. Mert ezeknek a kis múzeumoknak egyre jelentősebb a településen belüli információs, értékgyűjtő és szétsugárzó hatása. Ma már a Kiskőrösre látogatók többsége nem mulasztja el megtekinteni a Petőfi-emlékházat, de ugyanilyen népszerű a szentmihályteleki Paprikamúzeum vagy a békéscsabai Szlovák Tájház. Ezek az épületek attól válnak olyan értékessé, hogy illusztrálni tudják egy földrajzi táj vagy település történelmét, társadalmi szerkezetét, hagyományvilágát. Amit mondanak, csak ők mondhatják, s ami hallható, az csakis abban a sajátságos zárt világban tetszik valódinak. A kunszentmiklósiak emlékházában például magnetofonszalag őrzi a pásztorokat, a nyájakat óvó régi imádságot. A szilaj állattartás szerszámai, a nomád életforma tárgyi emlékei között természetesnek tűnnek az ősi fohász szavai. Ám ezt a hangfelvételt zavaros fecsegésnek hihetnék a salgótarjáni üvegfúvók, a szigetközi halászok vagy bármely távoli országrész lakói. A kis múzeumokból a felfedezés élményével távozó látogató persze nem figyelhet fel az ismeretterjesztés apró házainak gondjaira. A gyűjteményeket gyakran társadalmi munkások, vagy csekélyke tiszteletdíjjal jutalmazott nyugdíjasok őrzik, rendszerezik. A hideg idő beálltával a nyitvatartási idő néhol nem az érdeklődéstől függ, hanem a fűtőtől, az elromlott és a meg nem javított elektromos hősugárzótól. A tanácsi költségvetésből nem mindig telik az épület felújítására, tatarozására, ám e kis múzeumok dacolnak a nehézségekkel. Támaszuk, fennmaradásuk szószólója többnyire a környék lakossága. Segítségük nemcsak a társadalmi munkából, hanem a helytörténeti érdekességek gyűjtéséből, településkrónikák írásából is áll. A skanzenek, a tájmúzeumok, az emlékházak persze csak a nagy múzeumokkal együttesen alkothatnak egységes intézményrendszert. Kapcsolataik a gyűjtemények cseréjétől a szakemberek közös kutatásain át sok mindenre kiterjedhet. A kis múzeumokat sokan érezhetik sajátjuknak, emlékezve a megalapítás, a fenntartás buktatóira. Ide — a „szomszédba” — könnyen eljuttathatók a későbbi nemzedékeknek címzett, de a maiaknak is sokat mondó üzenetek. Az már csak a befogadó múzeumokon múlik, hogy mindebből mit értetnek meg az unalmát elűzni, tudását gyarapítani akaró vagy csak egyszerűen kíváncsi látogatóval. Horváth Kálmán Pályakezdő pedagógusok Bács-Kiskunban (Tudósítónktól.) Az irányított pályázati rendszer 1976-os bevezetése óta százhetvennyolc felső- és hetvenkilenc középfokú végzettségű óvónő, százötvenkilenc tanító, ugyanannyi általános iskolai, százhuszonegy középiskolai és tizenkilenc zenetanár, összesen hatszáznegyven felső- és hetvenkilenc középfokú végzettségű pályakezdő pedagógus helyezkedett el Bács-Kiskun megye oktatási intézményeiben. Mindennek eredményeként a tavalyi tanévben az általános iskolákban a képesítés nélküliek már csak az órák 18,8 százalékát tartották meg, szemben a 3 évvel régebbi 25 százaléknak. A megye minden esztendőben negyven pedagógiai szakos fiatallal köt ösztöndíjas szerződést. A kisebb falvakba költöző tanítók 15 ezer forintos letelepedési segélyt és 30 ezer forint személyi kölcsönt kapnak, a helyi tanácsok évente hét pedagógus szolgálati lakás építéséhez nyújtanak anyagitámogatást. A felsorolt eredmények ellenére még mindig kevés az általános iskolai tanító, a szakmunkásképzőben az oktatótanár és a kollégiumi nevelő. Az 1980—81-es tanévre meghirdetett 69 üres középiskolai állásból is csak harminchármat sikerült betölteni. A gyógypedagógiai intézményekben dolgozó kétszázharmincöt pedagógiai képesítésű nevelőből csak száztizennégy a gyógypedagógiai szakos. A képesítés nélküli nevelők főként az óvodákban és az általános iskolák napközijeiben, valamint diákotthonaiban még nélkülözhetetlenek. De miután a jelenleg foglalkoztatott száz diploma nélküli gyógypedagógus közül mintegy kilencvenen továbbtanulnak, várható, hogy Bács- Kiskun megye oktatási intézményeiben 2—3 esztendőn belül csak igen kevés képesítés nélküli óvónő, tanító vagy tanár marad. filé a termés? Tiszántúli megyékben jártam a minap, azokon a tájakon, ahol minden napsütéses óra, minden esőmentes nap aranyat ér, hiszen az ott élő emberek rendkívüli erőfeszítéssel takarítják be a termést. A szorgalmat csak fokozza annak tudata, hogy az árvizekkel, belvizekkel amúgy is sok kárt szenvedett közösségek terméséről van szó, s minél több kerülhet belőle raktárakba, feldolgozó üzemekbe, annál könnyebben viselhető el ez a korábbi veszteség. Éppen ezért bántó az a sajnálatosan nem ritka országúti látvány, amelyet itt szóvá teszünk. A szállító járművekről hall, szóródik a szemes termény, de olykor a cukorrépa is. Rosszul megkötött zsákok, hevenyészve felrakott áru, gondatlan munka. Egyszer megelőzve a nagy sebességgel haladó, s a kukoricát, mint valami vetőgép, széles ívben szóró teherautót, kézmozdulatokkal igyekeztem a gépkocsivezető tudtára adni, hogy szállítmánya útközben gyorsan fogy. Önnem fölénnyel intett vissza, hogy jól tudja ezt, ne is törődjek vele. Hiába, nem az övé a kukorica — legyintett utastársam. Pedig az övé. Csak sajnos még nem érzi annak. Cs. I. Akkét a mozgássérültek helyzetéről (Tudósítónktól.) A mozgáskorlátozottak és a társadalom címmel rendez ma délután ankétot a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete a Láng Művelődési Házban. A rendezvénnyel segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a részvevők jobban megismerjék a mozgássérültek társadalmi helyzetét, mindennapi gondjait. Előadások hangzanak el egyebek között szociológiai kutatásokról, a társadalmi beilleszkedés lélektani kérdéseiről, a foglalkozási rehabilitációról és a gyógytorna legújabb eredményeiről, módszereiről is. Turfbotrány Franciaországban Az utóbbi évek egyik legnagyobb turf csalása ügyében nyomoz a francia rendőrség. Marseille-ben és Párizsban már több mint húsz ember ellen emeltek vádat, tizenegy személyt letartóztattak, a hivatalos fogadóhálózaton kívül, az adók „megtakarításával” szerveztek lóversenyfogadásokat. A nyomozás során a rendőrség valóságos kincstárat fedezett fel a titkos fogadások egyik szervezőjénél; 87 egykilós aranyrudat és még körülbelül egymillió frankot foglaltak le a nyomozók. Ez a vagyon valószínűleg az évek óta folyó titkos fogadások fedezetéül szolgált. A nyomozás hét hónap óta tart, az első letartóztatásokra a múlt héten került sor. SZENTES-CSONGRÁD Készül az új Tisza-híd (Tudósítónktól.) Épül a Szentest Csongráddal összekötő új Tisza-híd. A mintegy 170 millió forintos beruházáson már elkészültek az útcsatlakozások és az ártéri hídszerkezetek. A kétsávos létesítmény, a 451-es főút részeként, két kilométerrel rövidíti le a Csongrád— Szentes közötti távolságot. A hídépítők a két mederszéli pillértől indulva zsaluzó berendezéssel dolgoznak. A francia szabadalmú, betonozott technológiával épülő hidat várhatóan a jövő évben adják át. A két mederszéli pillértől indultak az építők. A poznani nemzetközi vásárok jövő évi programja Jövő áprilisban 60. alkalommal rendezik meg a Poznani Nemzetközi Vásárt, s ezenkívül három speciális nemzetközi szakkiállítást is megnyitnak. A programról csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a kiállítás szervezői a budapesti Lengyel Kultúra Házában. Mint elmondták, a jövő évi vásárokra, szakbemutatókra a világ 40 országából mintegy négyezer céget várnak, és félmillió látogatóra számítanak. A program összeállításánál figyelembe vették, hogy néhány speciális szakterületet átfogó nemzetközi bemutató iránt megcsappant az érdeklődés, ezért például már nem rendezik meg az irodatechnikai és a szórakoztató elektronikai szakvásárokat. A magyar kiállítók főként beruházási eszközöket és nyersanyagokat mutatnak be, de nagy figyelmet fordítanak az építőipari, a jármű- és gyógyszeripari kooperáció szemléltetésére is. Brutális gyilkos után nyomoz az angol rendőrség Nagy-Britanniában hétfőn ismét gyilkolt a XIX. századbeli Hasfelmetsző Jack kései utóda, a yorkshire-i hasfelmetsző, aki után öt éve a szigetország történetének legnagyobb nyomozása folyik. Az újabb, 13. gyilkosság után további ötven detektív csatlakozott ahhoz az ötszázhoz, akik minden idejüket a valószínűleg elmebeteg gyilkos felkutatásának szentelik. A gyilkos öt év alatt 17 nőt támadott meg. Tizenhárman haltak meg, és csak négyen élték túl a vele való találkozást. Legutóbbi áldozatának, a 20 éves Jacqueline Hillnek a holttestét kedden találták meg Leedsben, alig 80 méternyire a buszmegállótól, egy nagy szupermarket közelében. A rendőrség eddig 195 ezer embert hallgatott ki, átvizsgált 175 ezer járművet, átkutatott 30 ezer házat, és 23 ezer ember tanúvallomását foglalta jegyzőkönyvbe. Ennek összes eredménye: ismerik a gyilkos vércsoportját, kézírását, lábnyomának rajzát és egy magnószalagról a hangját A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A rénszarvas hazájában. 8.37: A népballadák világából. 9.02: Lengyel művészek operafelvételeiből. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Látogatóban Balassi Bálintnál. 10.35: Vajda János versei. 10.40: Fúvószene. 0.00: A Fehér Rózsa. Rádiójáték. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.54: Így láttam Bartókot. 14.31: Operettrészletek. 14.44: Magyarán szólva . .. 15.10: Csajkovszkij-művek. 15.28: Zenélő Dominó. 16.05: Környezetvédelmi műsor. 16.35: Operaáriák. 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Magyar tájak dalaiból. 19.15: Hangalbum — Füst Milán. 20.15: Willi Boskowski művészete. 21.19: Találkozásom a népzenével. Madarász Katalin. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Tökéletes boldogság. Rádiójáték. 22.58: Lemezmúzeum. 23.42: Operaötösök. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Tánczene. 9.21: Nemzetközi magazin. 9.53: Lottósorsolás! 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvünk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. Kettőtől ötig .. . Zenedélután. 14.00: Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Irodalmi rejtvény műsor. 15.40: Egészségünkért! 15.45: Dallamról — dallamra. 17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. A rajnai kaland. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népballadák. 18.58: Slágermúzeum. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Az amerikai lány. Novella. 20.58: Szegedi dzsessznapok. 22.00: Fényes Szabolcs operettjeiből. 23.15: Könnyűzene p esti hangulatban. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zongoraművek. Szt. ro.oo: Szórakoztató irodalmi magazin. 11.05: Francia operákból. Szt. 12.00: Zenekari muzsika. Szt. 14.00: Bartók-művek. Szt. 15.20: Könyvszemle. 13.30: Operafinálék. Szt. 16.23: Mit ír a nemzetközi sajtó a világ autógyártásáról. 16.43: Tip-top parádé. Szt. 17.13: Jegyzetek és feljegyzések a népdalról és József Attiláról. 1. r. 17.32: Zenekari hangverseny. Szt. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Glenn Gould csembaló- és orgonafelvételeiből. Szt. 20.19: Britten: Halál Velencében. 2 felv. opera. Szt. Közben. 21.42: Irodalomtudósaink fóruma. 23.13: Kamarazene. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Történelem 7. o. (ism. 15.35). 8.30: Deltácska (ism. 15.10). 9.05: Osztályfőnöki óra 3—4. o. (ism. 14.50). 9.30: Perpetuum mobile (sz.). 10.35: Magyar nyelv 3. o. (ism. 14.30 sz.). 16.25: Hírek. 16.30: Mindenki közlekedik . . . 16.45: öt perc meteorológia (sz.). 17.00: Magyarország—Lengyelország férfi kézilabda-mérkőzés (sz.). 18.15: Keresztkérdés. Fejtörőjáték (sz.). 18.45: Ki figyel oda? Riportműsor. 19.15: Tévétorna (sz.). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Delta. Tudományos híradó. 20.20: A különc. Illyés Gyula drámája Teleki László alakját idézi elénk. A politikusról meglehetősen keveset tudunk, talán először áll elénk alakja a maga teljességében. A dráma rámutat fontosságára, egyebek között emlékeztet Teleki szerepére az 1848—49-es eseményekkel kapcsolatban, tudósít Kossuth körüli tevékenységéről, beavat sokszor meglepően korszerű elképzeléseibe (sz.). 22.25: Újra itthon. Beszélgetés Szalay Lajossal (sz.). 23.10: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Nyilvántartó hivatal, 9. r. (sz.). 21.00: öt perc meteorológia (sz.). 21.05: TV Híradó 2. (sz.). 21.25: 9-es Stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai műsora (sz.). 22.00: Szerepek: Kincses Veronika és Takács Klára (sz.). 9