Népszabadság, 1981. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március 6., péntek NÉPSZABADSÁG Április 12 -én: időközi választások A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1981. április 12-re tűzte ki a budapesti 33. számú országgyűlési választókerületben az országgyűlési képviselő időközi választását. A választásra Vass Istvánné képviselő elhunyta miatt kerül sor. Ugyancsak április 12-én tartják a helyi tanácstagok időközi választását az elhalálozás, elköltözés és egyéb okok miatt megüresedett tanácstagi választókerületekben. (MTI) Befejezte látogatását a francia ifjúsági küldöttség Csütörtökön elutazott Budapestről a francia ifjúsági sport- és szabadidőügyi minisztérium Jean-Louis Langlais ifjúsági főigazgató vezette delegációja. Az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására hazánkba érkezett küldöttség tárgyalt Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. A két állami ifjúsági szerv vezetőinek megbeszélése eredményeként a két ország közötti állami ifjúsági kapcsolatok fejlesztése érdekében az elkövetkező időszakban szakértői delegációk s ifjúsági csoportok rendszeres cseréjére kerül sor. Tervbe vették a két szerv közötti együttműködési megállapodás aláírását is. A delegáció, amelyet fogadott Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, találkozott Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkárral és Kovács Jenővel, a KISZ KB titkárával. A delegáció programjában részt vett Jacques Lecompt, a Francai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Elutazott a holland kulturális miniszter Csütörtökön elutazott Budapestről Mathilde Gardeniers-Berendsen holland kulturális miniszter, aki Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására ötnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. Megbeszéléseik során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország kulturális életéről, a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. A miniszterasszony látogatást tett a főváros, Kecskemét, valamint Szentendre kulturális intézményeinél, és találkozott kulturális életünk több vezető személyiségével. (MTI) A cél: aktív részvétel a munkában, a társadalom életében Sajtótájékoztató a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségében Az állami és a társadalmi gondoskodás eredményeként az országban élő 34 ezer látássérült zöme dolgozik — hangsúlyozta a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének csütörtöki sajtótájékoztatóján Bódi István főtitkár. A szövetség legfőbb törekvése, hogy elősegítse a látássérültek részvételét a munkában, a társadalmi életben. Helyi szervezeteik felkutatják őket, s a rászorulókat a tanácsok, társadalmi szervek szociális intézetekben helyezik el, anyagi támogatásban részesítik, gondoskodnak arról, hogy a munkaképesek bekapcsolódjanak a termelő-, alkotó munkába. Társadalmilag hasznos tevékenységüknek egyik feltétele azonban, hogy biztonságosan közlekedjenek. A vakok iskolájában megtanítják a tanulókat a közlekedésre is. A vakok és a gyengénlátók kérik a tömegközlekedési járművek vezetőit, mindig közöljék az utasokkal a megállók helyét, a gyalogosok pedig igazítsák útba a látásfogyatékosokat. Különleges járműacélok a Dunai Vasműből Különleges, nagy ellenállóképességű acélfajtákat fejlesztett ki a Dunai Vasmű a Rába-gyár és a Ganz-Mávag részére. A DAX—6 típusú járműszerkezeti acél lemezeiből, illetve profiljaiból a Rába 1983-ig 150 ezer pótkocsitengelyt gyárt, s ebből évi 17 millió dollár értékű exportot teljesít. A Ganz-Mávag számára kialakított VR—50— B jelzésű gyártmánycsaládból 1300 tonna különböző méretű és minőségű lemezt és profilt szállít a dunaújvárosi kombinát. Az időjárásálló acélokból a Ganz-Mávagnál új-zélandi megrendelésre 44 motorvonat teljes váz- és burkolószerkezetét készítik el. (MTI) Tausz János kitüntetése Az Elnöki Tanács Tausz Jánosnak, az IBUSZ Rt nyugdíjas vezérigazgatójának, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkársága tagjának több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke és Vas János, a KPVDSZ főtitkára. A Ganz-Mávag felüljárót épít Athénban Egy megnyert versenytárgyalás alapján a Ganz-Mávag, a görög Scapaneus S. A. céggel közösen építi fel Athén, egyik 320 méter hosszú közúti felüljáróját. A híd terveit a magyar Uvaterv már elkészítette, a Ganz-Mávag gyártja az acélszerkezeti elemeket, a görög partner pedig a hídszerelést végzi, s ugyancsak ők szállítják a hídbetonpályához az előre gyártott elemeket is. A versenytárgyaláson kilenc európai cég vett részt. A görög vásárlók különösen a magyar ajánlat rendkívül rövid, mindössze négyhónapos szállítási határidejét értékelték kedvezően. Móricz-ösztöndíjasok Csütörtökön a Művelődési Minisztériumban Tóth Dezső miniszterhelyettes átadta az 1981. évi Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjak odaítéléséről tanúskodó okleveleket. Ösztöndíjban részesült: Bán Magda, Békés Pál, Csajka Gábor Cyprian, Dérczy Péter, Koch Valéria, Kulcsár Szabó Ernő, D. Magyari Imre, Pinczési Judit, Szokolay Zoltán, Villányi László, Wehner Tibor. Javítják a nagyvárosok vízellátását Huszonöt nagy vízhozamú kutat fúr az idén az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat; kapacitásának tíz százalékát a lakosság ivóvízellátásának javítására fordítja. Szegeden nyolc, Veszprémben két újabb kutat létesítenek. Újabb kutakat fúrnak Sopronban, Pécsett és Szombathelyen is. Megoldják továbbá a Bakonyalja két községe — ősi és Berhida — évek óta nyomasztó gondját. A jelenlegi kutak vizei ugyanis ezeken a településeken szennyezetté váltak, s már hosszabb ideje a szomszédos településekről szállítják részükre az ivóvizet. Az idén mindkét község új kutat kap. TÖBB TUDOMÁNYÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Régészeti feltárások hazánkban Az országban 40 intézmény, múzeum, tudományos műhely irányításával évente 60 régészeti feltáráson dolgoznak a szakemberek. Ma már egyre gyakoribb, hogy a régészek mellett ott munkálkodnak a különböző társtudományok, például az antropológia, zoológia, sőt a kémia, a fizika művelői is. A tudományos szenzációnak számító négyszállási jász sírok további feltárásán és értékelésén is több szaktudomány képviselői fáradoznak. A jászok életéről, szokásairól mind ez ideig csak feltételezések voltak, tárgyi emlékeket nem találtak. Az archeológusok most egy templom alapjainak maradványait és a körülötte levő temető 136 sírját fogták vallatóra. A nagyarányú építkezések, tereprendezések következtében mindinkább csökken hazánk érintetlen régészeti lelőhelyeinek száma. Az idén például a Kis-Balaton térségében egy 25 millió köbméteres víztároló kialakítását kezdik meg, a munka előtt kérték fel a zalaegerszegi Göcsej Múzeumot, hogy a mintegy 20 négyzetkilométeres elárasztandó területet vegyék szemügyre. A szakemberek előtt jól ismert ugyanis, hogy a hajdani Kis-Balaton térségében a vízzel körülvett járhatatlan mocsár- és lápvilágból kiemelkedő szigetek stratégiai fontosságúak voltak. Már tavaly a kísérleti ásatások is sikerrel jártak, rátaláltak például Zala megye első központjára, Kolonra, s feltártak néhány Árpád-kori települést is. Az idén, amint az időjárás engedi, teljes erővel megindul a most már mindenre kiterjedő leletmentő feltárás. Az előkerülő leleteket hamarosan megismerheti a nagyközönség is, mert a Göcsej Múzeum ősszel kiállításon mutatja be a hajdani vízivilág feltárt emlékeit. Gorsiumban a IV. században épített városfalak, a hozzájuk tartozó tornyok, kapuk kutatásával, valamint a település északi részének feltárásával folytatódik az idei nyáron a 24. éve tartó ásatás. A kutatás érdekessége, hogy a munkát júliusban hazai és NDK-beli egyetemistákból, főiskolásokból, valamint középiskolásokból álló diáktábor is segíti. A székesfehérvári István király Múzeum szakemberei szerint Gorsium előreláthatóan 100—150 évre ad még munkát a régészeknek. Körülbelül ötezer éves épület maradványaira leltek a régészek Csongrád megyében a Gorzsai Állami Gazdaság területén. A későkori lakóházban talált gazdag leletanyag alapján a szakembereknek az a véleményük, hogy páratlan értékű leletre bukkantak. Ehhez hasonló épületmaradványt eddig csak Bulgáriában és Görögországban találtak. A régészek különleges fúróberendezéseikkel megszondázták a környéket, s az épülettől 200—300 méter távolságra több helyütt előkerültek hasonló korú házmatuzsálemek maradványai. A tudósok feltevése, hogy e területen nagyobb falu állt, amelynek feltárásával pontos képet kaphatnak az öt évezreddel korábban élt emberek életéről, szokásairól. Az idén folytatódik a ház és környéke régészeti feltárása. (MTI) Őskori és avar kori leleteket restaurálnak a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. cser István felvétele — mű foto Szakemberek a nógrádi termelőszövetkezetekben A nógrádi tájat elsősorban nem a mezőgazdaság eredményeiről ismerik. A Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Karancs vonulataival körülölelt vidéken többnyire csekély termőképességű talajon, az öntözés fejlesztésének minimális lehetősége nélkül gazdálkodnak a mezőgazdasági üzemek. A földek szűkmarkúsága szerencsére mégsem tétlenségre, hanem az adottságokhoz való rugalmas igazodásra, elbizakodottság nélküli, szívós erőfeszítésre készteti az embereket. Statisztikai felmérések, tapasztalatok bizonyítják, hogy itt minden százaléknyi előrehaladásért az átlagoshoz képest csaknem kétszer annyi erőfeszítés szükséges. Biztató eredmények Ezért aztán a szerényebb eredménynek is lehet örülni. Annak például, hogy a búza hozama a két egymást követő tervidőszak átlagában hektáronként 3 tonnáról, 3,7 tonnára nőtt, 1980-ban pedig a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek több mint fele 4 tonna feletti átlaggal termelt búzát. A burgonya átlagtermése 13,3 tonnáról 15,8 tonnára, a napraforgóé pedig kétszeresére emelkedett. A málna és a szamóca — az évenkénti ingadozások ellenére — biztató eredményekkel hálálja meg a szakszerű munkát. Valamikor a tehenenkénti évi 3200 liter tej nehezen elérhetőnek látszott, most pedig már a gazdaságok ezt is 3—4 százalékkal meghaladták. Bár az időjárás ezt a vidéket sem kímélte, figyelemre méltó, hogy öt év alatt mindössze egy tsz-ben kellett veszteségrendezési eljárást lefolytatni. Fontos szerepe volt ebben a kiegészítő tevékenység fejlődésének, az árutermelésből való 40 százalékos részesedésének, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezetnek. A szakemberek hozzáértéssel, alkotókedvvel, szorgalommal végzett munkája mindehhez hozzájárult. Bebizonyosodott, hogy leghatékonyabb ráfordítás ilyen körülmények között a szellemi befektetés, a szakemberek minél ésszerűbb bevonása a gazdasági munkába. Tudvalevő, hogy a mostoha természeti adottságok igen érzékenyen mutatják ki a szakszerű munka hatását. A szakemberek szerepe meghatározó a korszerű technika befogadásában, a tudományos vívmányok alkalmazásában, a gazdaságok közötti kölcsönös együttműködésben. Az agrárértelmiség emellett mind jelentősebb szerepet vállal a gazdaságok dolgozóinak, sőt a falu lakosainak politikai, szakmai művelődésében, kulturáltságának fejlesztésében. A falu társadalmának fontos tényezőivé váltak a szakemberek. Munkájuk hatékonyságát azonban nem az egyén külön-külön kifejtett erőfeszítése, hanem az általa irányított kollektíva tevékenységének eredményessége határozza meg. A termelésfejlesztési és -szervezési célkitűzések nagy körültekintést és mérlegelést követelnek, amelynek feltétele, hogy elegendő sokoldalúan képzett szakember tevékenykedjék a mezőgazdasági nagyüzemekben. Növekvő szaktudás Nógrád megye termelőszövetkezeteiben a legutóbbi erőfeszítések hatására javult a vezetés színvonala. A felsőfokú végzettségű első számú vezetők aránya öt év alatt 37 százalékról 56 százalékra nőtt, míg a képzettség nélküliek száma felére csökkent. A vezetés „derékhada”, a középszintű vezetők egyharmada is felsőfokú végzettségű. A tervezetten túl 10 százalékkal több szakmunkás vett részt továbbképzésen és szerzett speciális képesítést, a szakmunkás-bizonyítvány mellé. A megye méretéhez viszonyítva kedvező az is, hogy a mezőgazdasági felnőtt fizikai dolgozók közül 648 szerzett szakmunkás-bizonyítványt és 462 betanított munkásbizonyítványt, elsősorban nők és fiatalok, akiknek korábban semmiféle szakképzettségük nem volt. Évente csaknem 20—25 fiatal pályakezdő szakember telepedik le a megyében. Ez valamelyest elmarad a tervektől, mégis örvendetes, hogy öt év alatt 100 újabb szakember került a tsz-ekbe. Ezer hektárra így 2—3 szakember jut, s ezzel a megyék sorrendjében Nógrád a középmezőnybe zárkózott fel. A tapasztalatok igazolják, hogy jobb eredményt ott lehet tartósan elérni, ahol több jól felkészült szakember dolgozik. A termelés szakosodik, a tevékenységek bővülnek, a gazdasági környezet mostohasága még a hozzáértőbbeket is próbára teszi. Ám ha szerencsésen ötvöződik az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat, valamint a szakemberek önállósága a kezdeményezőkészséggel és rugalmas gondolkodással párosul, akkor a tanulságok idejében leszűrhetők. A szakemberekben rejlő lehetőség úgy törhet felszínre, ha együttes adottságaik, felkészültségük igazodik a gazdasági feladatokhoz. Hiszen ha jól képzett, tapasztalt szakemberek kollektívája dolgozik is együtt, de az adott feladattól eltérő összetételben, akkor emiatt akár csődöt is mondhatnak. Lehet alkotni Sokan vallják, hogy a felkészült szakember mindenütt boldogul akkor is, ha kedvezőtlen körülmények között nagyobb próba elé állítják. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egy termelőszövetkezetben minél több, 15 vagy 20 mérnök, 25 vagy 30 középfokú végzettségű szakember dolgozzék. Hiszen a szaktudás kamatozhat rosszul, jól, és még jobban. A szaktudás érvényesülésétől sok függ. Az üzem arculatát a szakvezetés és a mezőgazdasági dolgozók széles körű együttműködése alakíthatja csak ki. Nagy szellemi erőforrás rejlik a szakemberek vezetőkészségében. Az is igaz, hogy nemcsak a viszonylag nagyobb szövetkezetekben, ahová szívesebben mennek a szakemberek, hanem a kisebb gazdaságokban is lehet alkotni, nehéz feladatokat megoldani. Nógrádban például a helyi adottságok teljesebb kihasználását segíti egyes kis vetésterületű növények — a kaportól a köményig — sikeres termesztése. Ezek nyeresége hektáronként számítva többnyire a gabonafélék jövedelmezőségét is meghaladja. De az erőforrások jobb kihasználását eredményezi a helyi építőanyagok kitermelése, piacuk ügyes megszervezése, a lehetőségeknek megfelelő fakitermelés és -feldolgozás, a meglevő kapacitások jobb kihasználása, új kiegészítő ágazatok meghonosítása. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekben már eddig is sok erőfeszítés történt a szakemberek helyzetének javítása érdekében. A szociális, a munkahelyi körülmények többnyire saját erőből szerényen, de javultak. A szakemberek támogatásának rendszere is erre próbál ösztönözni, igaz, néhány ágazatban és üzemben még nem kellő hatásfokkal. Azok a szakemberek, akik személyi jövedelem-kiegészítésben vagy lakásépítési, -vásárlási támogatásban részesülnek, eredményes munkájukkal arra rá is szolgáltak. Az üzemfejlesztési célok valóra váltásához is hozzájárultak. A szakember-támogatási rendelet továbbfejlesztése, amely a múlt év végén jelent meg, az élethez igazodóan új elemekkel gazdagítja az eddig bevált formákat, s természetesen ezáltal a szakemberekkel szembeni igények is fokzódnak. Önállóság és felelősség A szakemberek támogatása akkor éri el a célját, ha rugalmas, és a helyi adottságokat is figyelembe veszi. Nem mellékes, hogy ez a támogatás rövid távon megtérül. A nagyobb szaktudás érvényesüléséhez azonban nemcsak anyagiak szükségesek. Az egyik üzemi követelmény, hogy a szakemberek önállósága és felelőssége fokozódjon, kezdve a termelőszövetkezet elnökétől a növénytermesztési brigádvezetőig. Ha ehhez a feltételek megvannak, még akkor sem könnyű a szaktudást a gyakorlatban mérhetően kamatoztatni. Egy agrármérnök panaszolta el, hogy ha valami újat akar és javasolja megvalósítását, rögvest arra is gondol: miben találnak majd hibát az ellenzői? Rengeteg energia kell ahhoz is, hogy kritikájukkal szemben meggyőzően érveljen. Fontos körülmény a megfelelő biztonságérzet és a távlat is. Ne érezze a szakember, különösen a pályakezdés kritikus időszakában, hogy a beosztásából nincs esély továbblépni. Ma már egy-egy középvezetőnek többszörösre nőtt a felelőssége a termelésért a rábízott területen, és ez esetenként meghaladja azt a területet, amelyet 10 évvel ezelőtt az első számú vezető gondozott. Ha ezt sikerül tudatosítani, és a szakember nem érzi az alkotás korlátait, ez újabb eredmények forrásává válhat, önmagában a jó adottság nem garancia a kiváló eredményre, mint ahogy a kedvezőtlen körülmények sem zárják ki azt. Tehát a fejlődés kulcsa — ha különben a közgazdasági feltételek rendezettek — nem valamiféle nagy zárban van, hanem a sok apró lakatban, s mindig az üzemek háza táján. Gyöngyösi István a Nógrád megyei tanács osztályvezető-helyettese