Népszabadság, 1981. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

1981. március 6., péntek NÉPSZABADSÁG Április 12 -én: időközi választások A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1981. április 12-re tűzte ki a budapesti 33. számú országgyűlési választókerületben az országgyűlési képviselő időközi választását. A vá­lasztásra Vass Istvánné képviselő el­­hunyta miatt kerül sor. Ugyancsak április 12-én tartják a helyi tanácsta­gok időközi választását az elhalálo­zás, elköltözés és egyéb okok miatt megüresedett tanácstagi választóke­rületekben. (MTI) Befejezte látogatását a francia ifjúsági küldöttség Csütörtökön elutazott Budapestről a francia ifjúsági sport- és szabad­időügyi minisztérium Jean-Louis Langlais ifjúsági főigazgató vezette delegációja. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság meghívására hazánkba érke­zett küldöttség tárgyalt Barabás Já­nossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. A két állami ifjúsági szerv vezetőinek megbeszélése ered­ményeként a két ország közötti álla­mi ifjúsági kapcsolatok fejlesztése érdekében az elkövetkező időszakban szakértői delegációk s ifjúsági cso­portok rendszeres cseréjére kerül sor. Tervbe vették a két szerv közötti együttműködési megállapodás alá­írását is. A delegáció, amelyet fogadott Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, találkozott Szabó János épí­tésügyi és városfejlesztési államtit­kárral és Kovács Jenővel, a KISZ KB titkárával. A delegáció program­jában részt vett Jacques Lecompt, a Francai Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Elutazott a holland kulturális miniszter Csütörtökön elutazott Budapestről Mathilde Gardeniers-Berendsen hol­land kulturális miniszter, aki Pozs­­gay Imre művelődési miniszter meg­hívására ötnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. Megbeszéléseik során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország kulturális életéről, a kétoldalú kap­csolatok elmélyítésének lehetőségei­ről. A miniszterasszony látogatást tett a főváros, Kecskemét, valamint Szentendre kulturális intézményeinél, és találkozott kulturális életünk több vezető személyiségével. (MTI) A cél: aktív részvétel a munkában, a társadalom életében Sajtótájékoztató a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségében Az állami és a társadalmi gondos­kodás eredményeként az országban élő 34 ezer látássérült zöme dolgozik — hangsúlyozta a Vakok és Csök­kentlátók Országos Szövetségének csütörtöki sajtótájékoztatóján Bódi István főtitkár. A szövetség legfőbb törekvése, hogy elősegítse a látássé­rültek részvételét a munkában, a társadalmi életben. Helyi szerveze­teik felkutatják őket, s a rászoruló­kat a tanácsok, társadalmi szervek szociális intézetekben helyezik el, anyagi támogatásban részesítik, gon­doskodnak arról, hogy a munkaké­pesek bekapcsolódjanak a termelő-, alkotó munkába. Társadalmilag hasznos tevékeny­ségüknek egyik feltétele azonban, hogy biztonságosan közlekedjenek. A vakok iskolájában megtanítják a tanulókat a közlekedésre is. A vakok és a gyengénlátók kérik a tömeg­közlekedési járművek vezetőit, min­dig közöljék az utasokkal a megál­lók helyét, a gyalogosok pedig iga­zítsák útba a látásfogyatékosokat. Különleges járműacélok a Dunai Vasműből Különleges, nagy ellenállóképes­­ségű acélfajtákat fejlesztett ki a Dunai Vasmű a Rába-gyár és a Ganz-Mávag részére. A DAX—6 tí­pusú járműszerkezeti acél lemezei­ből, illetve profiljaiból a Rába 1983-ig 150 ezer pótkocsitengelyt gyárt, s ebből évi 17 millió dollár értékű exportot teljesít. A Ganz-Mávag számára kialakított VR—50— B jelzésű gyártmánycsaládból 1300 tonna különböző méretű és minősé­gű lemezt és profilt szállít a duna­újvárosi kombinát. Az időjárásálló acélokból a Ganz-Mávagnál új-zé­­landi megrendelésre 44 motorvonat teljes váz- és burkolószerkezetét ké­szítik el. (MTI) Tausz János kitüntetése Az Elnöki Tanács Tausz Jánosnak, az IBUSZ Rt nyugdíjas vezérigaz­gatójának, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága titkársága tagjá­nak több évtizedes munkásmozgal­mi tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke csütörtökön ad­ta át. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­sága elnöke és Vas János, a KPVDSZ főtitkára. A Ganz-Mávag felüljárót épít Athénban Egy megnyert versenytárgyalás alapján a Ganz-Mávag, a görög Sca­­paneus S. A. céggel közösen építi fel Athén, egyik 320 méter hosszú köz­úti felüljáróját. A híd terveit a ma­gyar Uvaterv már elkészítette, a Ganz-Mávag gyártja az acélszerke­zeti elemeket, a görög partner pedig a hídszerelést végzi, s ugyancsak ők szállítják a hídbetonpályához az elő­re gyártott elemeket is. A versenytárgyaláson kilenc euró­pai cég vett részt. A görög vásárlók különösen a magyar ajánlat rendkí­vül rövid, mindössze négyhónapos szállítási határidejét értékelték ked­vezően. Móricz-ösztöndíjasok Csütörtökön a Művelődési Minisz­tériumban Tóth Dezső miniszterhe­lyettes átadta az 1981. évi Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjak oda­ítéléséről tanúskodó okleveleket. Ösztöndíjban részesült: Bán Mag­da, Békés Pál, Csajka Gábor Cyp­­rian, Dérczy Péter, Koch Valéria, Kulcsár Szabó Ernő, D. Magyari Im­re, Pinczési Judit, Szokolay Zoltán, Villányi László, Wehner Tibor. Javítják a nagyvárosok vízellátását Huszonöt nagy vízhozamú kutat fúr az idén az Országos Földtani Ku­tató Fúró Vállalat; kapacitásának tíz százalékát a lakosság ivóvízellátásá­nak javítására fordítja. Szegeden nyolc, Veszprémben két újabb kutat létesítenek. Újabb kutakat fúrnak Sopronban, Pécsett és Szombathelyen is. Meg­oldják továbbá a Bakonyalja két köz­sége — ősi és Berhida — évek óta nyomasztó gondját. A jelenlegi kutak vizei ugyanis ezeken a településeken szennyezetté váltak, s már hosszabb ideje a szomszédos településekről szállítják részükre az ivóvizet. Az idén mindkét község új kutat kap. TÖBB TUDOMÁNYÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Régészeti feltárások hazánkban Az országban 40 intézmény, mú­zeum, tudományos műhely irányítá­sával évente 60 régészeti feltáráson dolgoznak a szakemberek. Ma már egyre gyakoribb, hogy a régészek mellett ott munkálkodnak a külön­böző társtudományok, például az ant­ropológia, zoológia, sőt a kémia, a fi­zika művelői is. A tudományos szen­zációnak számító négyszállási jász sí­rok további feltárásán és értékelésén is több szaktudomány képviselői fá­radoznak. A jászok életéről, szoká­sairól mind ez ideig csak feltétele­zések voltak, tárgyi emlékeket nem találtak. Az archeológusok most egy templom alapjainak maradványait és a körülötte levő temető 136 sírját fogták vallatóra. A nagyarányú építkezések, terep­­rendezések következtében mindin­kább csökken hazánk érintetlen ré­gészeti lelőhelyeinek száma. Az idén például a Kis-Balaton térségében egy 25 millió köbméteres víztároló ki­alakítását kezdik meg, a munka előtt kérték fel a zalaegerszegi Göcsej Múzeumot, hogy a mintegy 20 négy­zetkilométeres elárasztandó területet vegyék szemügyre. A szakemberek előtt jól ismert ugyanis, hogy a haj­dani Kis-Balaton térségében a vízzel körülvett járhatatlan mocsár- és láp­világból kiemelkedő szigetek straté­giai fontosságúak voltak. Már tavaly a kísérleti ásatások is sikerrel jártak, rátaláltak például Zala megye első központjára, Kolonra, s feltártak né­hány Árpád-kori települést is. Az idén, amint az időjárás engedi, teljes erővel megindul a most már minden­re kiterjedő leletmentő feltárás. Az előkerülő leleteket hamarosan meg­ismerheti a nagyközönség is, mert a Göcsej Múzeum ősszel kiállításon mutatja be a hajdani vízivilág fel­tárt emlékeit. Gorsiumban a IV. században épí­tett városfalak, a hozzájuk tartozó tornyok, kapuk kutatásával, vala­mint a település északi részének fel­tárásával folytatódik az idei nyáron a 24. éve tartó ásatás. A kutatás érde­kessége, hogy a munkát júliusban hazai és NDK-beli egyetemistákból, főiskolásokból, valamint középiskolá­sokból álló diáktábor is segíti. A szé­kesfehérvári István király Múzeum szakemberei szerint Gorsium előre­láthatóan 100—150 évre ad még munkát a régészeknek. Körülbelül ötezer éves épület ma­radványaira leltek a régészek Csong­­rád megyében a Gorzsai Állami Gaz­daság területén. A későkori lakóház­ban talált gazdag leletanyag alapján a szakembereknek az a véleményük, hogy páratlan értékű leletre bukkan­tak. Ehhez hasonló épületmaradványt eddig csak Bulgáriában és Görögor­szágban találtak. A régészek külön­leges fúróberendezéseikkel megszon­dázták a környéket, s az épülettől 200—300 méter távolságra több he­lyütt előkerültek hasonló korú ház­matuzsálemek maradványai. A tudó­sok feltevése, hogy e területen na­gyobb falu állt, amelynek feltárásá­val pontos képet kaphatnak az öt év­ezreddel korábban élt emberek életé­ről, szokásairól. Az idén folytatódik a ház és környéke régészeti feltárá­sa. (MTI) Őskori és avar kori leleteket restaurálnak a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. cser István felvétele — mű­ foto ­ Szakemberek a nógrádi termelőszövetkezetekben A nógrádi tájat elsősorban nem a mezőgazdaság eredményeiről is­merik. A Börzsöny, a Cserhát, a Mát­ra és a Karancs vonulataival körül­ölelt vidéken többnyire csekély ter­mőképességű talajon, az öntözés fej­lesztésének minimális lehetősége nél­kül gazdálkodnak a mezőgazdasági üzemek. A földek szűkmarkúsága szeren­csére mégsem tétlenségre, hanem az adottságokhoz való rugalmas igazo­dásra, elbizakodottság nélküli, szí­vós erőfeszítésre készteti az embe­reket. Statisztikai felmérések, ta­pasztalatok bizonyítják, hogy itt min­den százaléknyi előrehaladásért az átlagoshoz képest csaknem kétszer annyi erőfeszítés szükséges. Biztató eredmények Ezért aztán a szerényebb ered­ménynek is lehet örülni. Annak pél­dául, hogy a búza hozama a két egy­mást követő tervidőszak átlagában hektáronként 3 tonnáról, 3,7 tonnára nőtt, 1980-ban pedig a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek több mint fele 4 tonna feletti átlaggal ter­melt búzát. A burgonya átlagtermése 13,3 ton­náról 15,8 tonnára, a napraforgóé pe­dig kétszeresére emelkedett. A málna és a szamóca — az évenkénti inga­dozások ellenére — biztató eredmé­nyekkel hálálja meg a szakszerű munkát. Valamikor a tehenenkénti évi 3200 liter tej nehezen elérhetőnek lát­szott, most pedig már a gazdaságok ezt is 3—4 százalékkal meghaladták. Bár az időjárás ezt a vidéket sem kí­mélte, figyelemre méltó, hogy öt év alatt mindössze egy tsz-ben kellett veszteségrendezési eljárást lefolytat­ni. Fontos szerepe volt ebben a ki­egészítő tevékenység fejlődésének, az árutermelésből való 40 százalékos részesedésének, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet­nek. A szakemberek hozzáértéssel, al­kotókedvvel, szorgalommal végzett munkája mindehhez hozzájárult. Bebizonyosodott, hogy leghatéko­nyabb ráfordítás ilyen körülmények között a szellemi befektetés, a szak­emberek minél ésszerűbb bevonása a gazdasági munkába. Tudvalevő, hogy a mostoha természeti adottsá­gok igen érzékenyen mutatják­­ ki a szakszerű munka hatását. A szakem­berek szerepe meghatározó a kor­szerű technika befogadásában, a tu­dományos vívmányok alkalmazásá­ban, a gazdaságok közötti kölcsönös együttműködésben. Az agrárértelmiség emellett mind jelentősebb szerepet vállal a gazda­ságok dolgozóinak, sőt a falu lako­sainak politikai, szakmai művelődé­sében, kulturáltságának fejlesztésé­ben. A falu társadalmának fontos té­nyezőivé váltak a szakemberek. Mun­kájuk hatékonyságát azonban nem az egyén külön-külön kifejtett erő­feszítése, hanem az általa irányított kollektíva tevékenységének eredmé­nyessége határozza meg. A termelésfejlesztési és -szervezési célkitűzések nagy körültekintést és mérlegelést követelnek, amelynek feltétele, hogy elegendő sokoldalúan képzett szakember tevékenykedjék a mezőgazdasági nagyüzemekben. Növekvő szaktudás Nógrád megye termelőszövetkeze­teiben a legutóbbi erőfeszítések ha­tására javult a vezetés színvonala. A felsőfokú végzettségű első számú ve­zetők aránya öt év alatt 37 százalék­ról 56 százalékra nőtt, míg a képzett­ség nélküliek száma felére csökkent. A vezetés „derékhada”, a középszin­tű vezetők egyharmada is felsőfokú végzettségű. A tervezetten túl 10 szá­zalékkal több szakmunkás vett részt továbbképzésen és szerzett speciális képesítést, a szakmunkás-bizonyít­vány mellé. A megye méretéhez vi­szonyítva kedvező az is, hogy a me­zőgazdasági felnőtt fizikai dolgozók közül 648 szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt és 462 betanított munkás­­bizonyítványt, elsősorban nők és fia­talok, akiknek korábban semmiféle szakképzettségük nem volt. Évente csaknem 20—25 fiatal pá­lyakezdő szakember telepedik le a megyében. Ez valamelyest elmarad a tervektől, mégis örvendetes, hogy öt év alatt 100 újabb szakember ke­rült a tsz-ekbe. Ezer hektárra így 2—3 szakember jut, s ezzel a me­gyék sorrendjében Nógrád a közép­mezőnybe zárkózott fel. A tapasztalatok igazolják, hogy jobb eredményt ott lehet tartósan el­érni, ahol több jól felkészült szakem­ber dolgozik. A termelés szakosodik, a tevékenységek bővülnek, a gazda­sági környezet mos­tohasága még a hozzáértőbbeket is próbára teszi. Ám ha szerencsésen ötvöződik az elméle­ti tudás és a gyakorlati tapasztalat, valamint a szakemberek önállósága a kezdeményezőkészséggel és rugal­mas gondolkodással párosul, akkor a tanulságok idejében leszűrhetők. A szakemberekben rejlő lehetőség úgy törhet felszínre, ha együttes adottságaik, felkészültségük igazodik a gazdasági feladatokhoz. Hiszen ha jól képzett, tapasztalt szakemberek kollektívája dolgozik is együtt, de az adott feladattól eltérő összetétel­ben, akkor emiatt akár csődöt is mondhatnak. Lehet alkotni Sokan vallják, hogy a felkészült szakember mindenütt boldogul ak­kor is, ha kedvezőtlen körülmények között nagyobb próba elé állítják. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egy termelőszövetkezetben minél több, 15 vagy 20 mérnök, 25 vagy 30 közép­fokú végzettségű szakember dolgoz­zék. Hiszen a szaktudás kamatozhat rosszul, jól, és még jobban. A szaktudás érvényesülésétől sok függ. Az üzem arculatát a szakveze­tés és a mezőgazdasági dolgozók szé­les körű együttműködése alakíthatja csak ki. Nagy szellemi erőforrás rej­lik a szakemberek vezetőkészségé­ben. Az is igaz, hogy nemcsak a vi­szonylag nagyobb szövetkezetekben, ahová szívesebben mennek a szak­emberek, hanem a kisebb gazdasá­gokban is lehet alkotni, nehéz fel­adatokat megoldani. Nógrádban pél­dául a helyi adottságok teljesebb ki­használását segíti egyes kis vetéste­rületű növények — a kaportól a kö­ményig — sikeres termesztése. Ezek nyeresége hektáronként szá­mítva többnyire a gabonafélék jöve­delmezőségét is meghaladja. De az erőforrások jobb kihasználását ered­ményezi a helyi építőanyagok kiter­melése, piacuk ügyes megszervezése, a lehetőségeknek megfelelő fakiter­melés és -feldolgozás, a meglevő ka­pacitások jobb kihasználása, új ki­egészítő ágazatok meghonosítása. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekben már eddig is sok erőfeszítés történt a szakemberek helyzetének javítása érdekében. A szociális, a munkahe­lyi körülmények többnyire saját erő­ből szerényen, de javultak. A szak­emberek támogatásának rendszere is erre próbál ösztönözni, igaz, néhány ágazatban és üzemben még nem­ kel­lő hatásfokkal. Azok a szakemberek, akik sze­mélyi jövedelem-kiegészítésben vagy lakásépítési, -vásárlási támogatásban részesülnek, eredményes munkájuk­kal arra rá is szolgáltak. Az üzem­fejlesztési célok valóra váltásához is hozzájárultak. A szakember-támogatási rendelet továbbfejlesztése, amely a múlt év végén jelent meg, az élethez igazo­dóan új elemekkel gazdagítja az ed­dig bevált formákat, s természetesen ezáltal a szakemberekkel szembeni igények is fokzódnak. Önállóság és felelősség A szakemberek támogatása akkor éri el a célját, ha rugalmas, és a he­lyi adottságokat is figyelembe veszi. Nem mellékes, hogy ez a támogatás rövid távon megtérül. A nagyobb szaktudás érvényesüléséhez azonban nemcsak anyagiak szükségesek. Az egyik üzemi követelmény, hogy a szakemberek önállósága és felelőssé­ge fokozódjon, kezdve a termelőszö­vetkezet elnökétől a növénytermesz­tési brigádvezetőig. Ha ehhez a feltételek megvannak, még akkor sem könnyű a szaktudást a gyakorlatban mérhetően kamatoz­tatni. Egy agrármérnök panaszolta el, hogy ha valami újat akar és javasol­ja megvalósítását, rögvest arra is gondol: miben találnak majd hibát az ellenzői? Rengeteg energia kell ahhoz is, hogy kritikájukkal szem­ben meggyőzően érveljen. Fontos körülmény a megfelelő biz­tonságérzet és a távlat is. Ne érez­ze a szakember, különösen a pálya­kezdés kritikus időszakában, hogy a beosztásából nincs esély továbblép­ni. Ma már egy-egy középvezetőnek többszörösre nőtt a felelőssége a ter­melésért a rábízott területen, és ez esetenként meghaladja azt a terüle­tet, amelyet 10 évvel ezelőtt az első számú vezető gondozott. Ha ezt sikerül tudatosítani, és a szakember nem érzi az alkotás kor­látait, ez újabb eredmények forrásá­vá válhat, önmagában a jó adottság nem garancia a kiváló eredményre, mint ahogy a kedvezőtlen körülmé­nyek sem zárják ki azt. Tehát a fej­lődés kulcsa — ha különben a köz­­gazdasági feltételek rendezettek — nem valamiféle nagy zárban van, ha­nem a sok apró lakatban, s mindig az üzemek háza táján. Gyöngyösi István a Nógrád megyei tanács osztályvezet­ő-hely­ettese

Next