Népszabadság, 1981. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

1981. április 1., szerda A nemzetközi űrpáros sajtóértekezlete Bajkonurban Sajtókonferencián számolt be nyolc­napos útjáról kedden Bajkonurban, a szovjet-mongol közös űrutazás két részvevője, Vlagyimir Dzsanibekov és Zsugderdimidij­ Gurragcsan. Az expedícióról a két űrhajós el­mondotta: sikeresen teljesíteni tud­ták a zsúfolt programot, és teljesen egészségesen tértek vissza a Földre. Ez az orvosok véleménye is. Ez an­­nál is jelentősebb, mert — mint a sajtókonferencián kiderült — Gur­ragcsan viszonylag rövid idővel a rajt előtt műtéten esett át, s az or­vosok eleinte úgy vélekedtek, hogy ilyen rövid idővel az operáció után nem­­lesz képes az űrrepülés fizikai­lag erősen megterhelő feladatainak elvégzésére. A műtét azonban végül is nem okozott semmiféle gondot. Mindkét űrhajós kiemelte, hogy a Szaljut jelenlegi állandó személyze­te, Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih, nagy segítséget adott mun­kájukhoz, és sokat köszönhetnek a földi szakértőknek is. (MTI) Magyar felszólalás az EGB ülésén A küldöttségvezetők értékelő be­számolójával folytatta munkáját Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) hétfőn megnyílt 36. közgyűlése. A­­keddi tanácskozá­son szólalt fel Bartha Ferenc, a Mi­nisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának és egyiben a közgyűlés munkájában részt vevő magyar küldöttségnek a vezetője. Megállapította, hogy a világgazda­ság az elmúlt évben mérsékelten fej­lődött, és a világgazdasági konjunk­túra alakulása kihatott a szocialista országok gazdaságára is. Ehhez já­rult, hogy a nemzetközi politika ala­kulása szerint az enyhülés megtorpa­nása nem csupán átmeneti jelenség, amely — ha nem sikerül feltartóz­tatni bizonyos imperialista körök ká­ros tevékenységét — tartós fenyege­téssé válhat. Ebben a helyzetben a szocialista országok fokozott erőfe­szítéseket tesznek a kelet—nyugati párbeszéd fenntartására és folytatá­sára, a kedvezőtlen tendenciák visz­­szaszorítására — hangoztatta Bartha Ferenc. (MTI) A spanyol kommunisták és szocialisták párbeszéde ( MADRIDI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az SKP és a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkári szinten veze­tett küldöttségei­­kedden együttes ta­nácskozáson elemezték a belpoliti­kai helyzetet. Közös közleményük­ben szükségesnek minősítették, hogy az ország problémáinak megoldásá­ra olyan kormány alakuljon, amely széles parlamenti többségre és népi támogatásra épül. Ennek a kormány­nak határozottan fel kellene lépnie a régi rezsim restaurációját célzó tö­rekvések, illetőleg a terrorizmus el­len, hathatós intézkedéseket kellene tennie a gazdasági és a szociális vál­ság, mindenekelőtt a munkanélküli­ség leküzdésére, és megszilárdítania a nemzetiségi és a regionális önkor­mányzatokat. Az SKP és a Spanyol Szocialista Munkáspárt e célok el­érése érdekében folytatni fogja a megkezdett párbeszédet. S. P. Pretoria zsoldosokat vet be a SWAPO ellen — Dél-Afrika külföldi zsoldosokat vet be a Namíbia felszabadításáért küzdő mozgalom ellen — jelentette ki Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke. Nujoma Angola déli részén, a namí­­biai menekültek egyik táborában nyilatkozott újságíróknak. Elmon­dotta: a dél-afrikai támaszpontok­ról Namíbiába irányított és ott be­vetett zsoldosok között vannak fran­ciák, amerikaiak, kanadaiak, chi­leiek, argentinok és brazilok is. A zsoldosokat egyébként Angolában is bevetették már, a polgári lakosság elleni támadásokban. (MTI) Skandináv külügyminiszterek értekezlete Az európai biztonságról, a lesze­relésről és a kelet-nyugati kapcso­latokról tárgyalt kedden Stockholm­ban Dánia, Finnország, Izland, Nor­végia és Svédország külügyminisz­tere. Tanácskozásuk napirendjén szerepelt az európai leszerelés és katonai enyhülés témakörével fog­lalkozó értekezlet összehívásának ügye is. (ADN) NÉPSZABADSÁG A fő feladat: a nép igényeinek kielégítése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése TODOR ZSiVKOV TERJESZTETTE ELŐ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁT A BOLGÁR KP XII. KONGRESSZUSÁN A Bolgár Kommunista­­ Párt ked­den megnyílt XII. kongresszusán To­dor Zsivkov, a központi bizottság el­ső titkára terjesztette elő a KB be­számolóját az előző kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáról, a most véget ért ötéves terv végre­hajtásáról, az új ötéves terv céljairól és a következő időszak társadalmi­gazdasági fejlesztésének fő irányai­ról. Alább ismertetjük a beszámolót, öt év telt el a BKP XI. kongresz­­szusa óta, és most a XII. kongresszus fórumán kijelenthetjük: ezek gyü­mölcsöző évek voltak, kemény mun­kával, alkotással teltek el. Ez idő alatt népünk a párt vezetésével na­gyot lépett előre a fejlett szocializ­mus építésének útján — jelentette ki. A BKP Központi Bizottsága — mondotta — rendkívül pozitívan ér­tékeli az elmúlt esztendők eredmé­nyeit, azokat a vívmányokat, ame­lyeket az ország a fejlett szocialista társadalom programjának elfogadá­sa óta ért el. Tíz év alatt megkét­szereződött a nemzeti jövedelem, a növekedés a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Kiemelte, hogy az eredményeket a bonyolul­tabbá vált világgazdasági feltételek közepette érték el, s bár objektív kö­rülmények és szubjektív hibák ne­hezítették a helyzetet, Bulgária tör­ténelmében a fejlődésnek páratlanul gyümölcsöző szakasza valósult meg. A BKP KB első titkára taglalta a nehézségeket és az elkövetett hibá­kat is, ugyanakkor hangsúlyozta azt a tényt hogy 1980, Bulgáriájának gazdasági teljesítőképessége kétsze­rese a tíz évvel ezelőttinek. Bejelentette, hogy a központi bi­zottság a kongresszus elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra az or­szág gazdasági fejlesztésének irány­elveit, amelyeknek tervezetét a párt­tagság és a dolgozók milliói vitatták meg. A továbbiakban részletesen szó­lott a társadalmi-gazdasági fejlesz­tés és a BKP elkövetkezendő felada­tairól. A BKP Központi Bizottsága az alábbiakban határozta meg az elkö­vetkező időszak legfőbb társadalmi­gazdasági feladatait: folytatni kell a nép növekvő anyagi-szellemi és tár­sadalmi igényei sokoldalú kielégíté­sének irányvonalát, a népgazdaság hatékonysága növelésével, az új gaz­daságirányítási módszerek alkalma­zásával, a szocialista társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztése érdekében. Todor Zsivkov felhívta a figyelmet arra, hogy az országban az extenzív növekedés tartalékai nagyrészt ki­merültek, s azt mondta, hogy az in­tenzív fejlesztésnek érvényesülnie kell a termelő és a nem termelő szfé­rák egészében. Ennek fő elemei: a termelés automatizálása, a gépesítés, a nehéz fizikai munka csökkentése. A gazdaságpolitika fő irányai A beruházási politikának — jelen­tette ki — a tudományos-műszaki haladás gyors alkalmazását kell szol­gálnia, s meghatározó szerepet kell játszania az anyagi termelői szférák korszerűsítésében és rekonstrukció­­já­ba­n. Az új, nyolcadik ötéves terv során ezekre a célokra fordítják a beruházások 70 százalékát. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az energetika, és a nyersanyag-gazdálkodás kérdéseire. 1985-ben 26, 1990-ben 40 százalékot tesz majd ki az atomerőművek által szolgáltatott villamos áram az ország teljes elektromosenergia-termelésé­­ből. Az országban bevezetett új gazda­ságirányítási rendszerről kijelentet­te: „Ennek semmi köze nincs a spon­tán piaci mechanizmusok koncepciói­hoz.” A tervezés kérdéseiről beszélve aláhúzta annak fontosságát, hogy megfelelő arányt találjanak a köz­ponti irányítás és a decentralizáció között. Ez biztosítja majd a demok­ratizmus további kibontakozását. A központi tervezésnek a fő feladata — mondotta — elsősorban a hosszú tá­vú gazdaságpolitika megalapozása, a fejlődés ütemének és arányainak meghatározása, a népgazdasági egyen­súly megteremtése. Kitért a munkaszervezés újonnan alkalmazott formáira, hangsúlyozta, hogy a dolgozók közösségeinek a szo­cialista tulajdon teljes jogú gazdáivá kell válniuk. A jövőben mind telje­sebben kell alkalmazni a gazdaság­­irányítás új módszereit, az áttérést az önelszámolásra, s azt, hogy a nye­reség váljék valamennyi munkás­kollektíva tevékenységének kritériu­mává. Hangoztatta, hogy növelni kell a la­kosság közvetlen, fogyasztására szánt, magas színvonalú termékek gyártá­sát, javítani kell minőségüket. Ezt valamennyi ágazat és vállalat fel­adataként jelölte meg. A BKP KB első titkára kijelentet­te: a jövőben is az iparé lesz a ve­zető szerep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növekedését a munkatermelékenység növelésével kell elérni. Ötven-ötvenöt százalék­kal nő majd a gépipar termelése. Egyidejűleg korszerűsödik termék­­struktúrája. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait ismertetve kijelentette: a legidőszerűbb feladat a gabonaprob­léma megoldása és az állattenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. A nyol­cadik ötéves terv végére az ország­ban 11 millió tonna takarmány- és kenyérgabonát kell megtermelni. Todor Zsivkov emlékeztetett arra, hogy a párt a társadalmi alapok olyan felhasználására törekszik, amely teljesen megfelel az ország le­hetőségeinek, és hatékonyan ösztönzi a lakosság munkaaktivitását. Az el­múlt tíz évben, a fogyasztási alapok megkétszereződtek. A nyolcadik öt­éves tervben a növekedés lassabb ütemű lesz. A szocialista demokrácia rendszerének tökéletesítése A szociálpolitika kérdéseiről szólva elmondotta: a következő ötéves terv­ben meg kívánják oldani a gyerme­kek óvodai és bölcsődei elhelyezését, intézkedéseket tesznek a nők hely­zetének javítására, hogy megköny­­nyítsék a családban, a­ munkában, be­töltött szerepük teljesítését. A tervek szerint növelik a legalacsonyabb nyugdíjakat, ez eléri majd a legala­csonyabb bérek 50 százalékát. A nyolcadik ötéves terv célja leg­alább 400 ezer lakás felépítése, a la­­kások elosztásánál előnyben része­sítik a fiatal házasokat. A beszámolási időszakban a BKP fő feladatai közé tartozott a szocia­lista demokrácia politikai rendsze­rének megerősítése, fejlesztése és tö­kéletesítése — mondotta a szónok. A párt vezetésével a néphatalom vala­mennyi szerve gazdagította tevé­kenységét, erősítette tömegkapcsola­­tait. A Bolgár Népi Földműves Szövet­ség (Parasztpárt — a szerk.) és a társadalmi szervezetek — a Bol­gár Hazafias Front, a szakszervezetek, a Komszomol stb. — jelentős mérték­ben növelték szerepüket az ország irányításában. Töretlenül fejlesztjük a demokráciát, annak mind képvise­leti, mind közvetlen formáját. A termelő tevékenység összes ága­zatának átállítása az önelszámolásra és a nyereségelvre, a munka ered­ménye szerinti bérezés érvényesítése erősíti a szocialista demokratizmus gazdasági bázisát, új körülményeket teremt a politikai rendszer fejleszté­séhez és működéséhez. A gazdasági ösztönzők­ és mechanizmusok alkal­mazása a gazdasági tevékenység irá­­nyításának és szabályozásának fő módszere. Az új gazdasági szemlé­lethez feltétlenül szükség van a megfelelő politikai hozzállásra, amely biztosítja a dolgozókollektívák és minden egyes dolgozó jogait, nehogy a bürokratikus szabályok vagy a magasabb szintű hatóságok önkényes döntései megsértsék azokat. Ily mó­don ez a szemlélet mindenekelőtt azt jelenti, hogy minőségileg új szintre emeljük a BKP vezető szerepét a társadalom politikai rendszerének minden területén. A BKP KB első titkára kitért a káderpolitika kérdéseire. Sikerekről beszélve további lépéseket sürgetett, rámutatott: feltétlenül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a párton­­kívüliek közül is kiválasszunk és fel­készítsünk vezető kádereket. Bulgá­riában több ezer ember van, akiket világnézetük és erkölcsi beállítottsá­­guk alapján pártonkívüli kommu­nistáknak nevezhetünk. Közülük so­­kan a legképzettebb és a legtevéke­nyebb emberek közé tartoznak. Szé­lesebbre kell nyitni előttük az utat a vezető szervekbe. Növelni kell a nemzetgyűlés, a nemzetgyűlési képviselők, az állam­tanács, a minisztertanács és az egyes minisztériumok, a népi hatalom helyi szervei szerepét politikai rendsze­rünk működtetésében — folytatta —, ettől nagy mértékben függ hogy rendszerünk minél rugalmasabb és hatékonyabb legyen, s az új felada­toknak, a nép érdekeinek megfele­lően biztosítsuk demokratikus fejlő­­dését. A szocialista politikai rendszerben nálunk fontos szerepet tölt be a Bol­gár­ Népi Földműves Szövetség (BZNSZ). Az elmúlt időszakban a BKP és a BZNSZ — csakúgy, mint eddig — a teljes egyetértés és együtt­működés légkörében dolgozott a fej­lett szocializmus feladatainak meg­oldásán és a világbékéért vívott harcban. A BKP joggal számít a BZNSZ még aktívabb szerepére a gazdasági és politikai életben, a me­zőgazdaság hiányosságainak felszá­molásában, az önellátás problémái­nak megoldásában — mondotta. A Bolgár Hazafias Front tevékeny­ségének méltatása után kijelentette: A BKP mindig nagy figyelmet és gondot fordított a bolgár szakszer­vezetek munkájára. Ezeknek fontos társadalmi feladataik vannak, ame­lyeket bizonyos szempontból sikere­sen teljesítenek. A szakszervezetek­nek fejleszteni és gazdagítani kell szerepüket a munkások tevékenysé­gének és a munkaversenynek a szervezésében és irányításában, a dolgozó emberek és kollektívák ér­dekeinek védelmében. Todor Zsivkov kitért rá, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet miatt folyamatosan gondoskodnak az or­szág védelmi képességének megszi­lárdításáról, növelik a bolgár nép­hadsereg harckészségét és korszerű­sítik a belügyi szervek tevékenysé­gét. A bolgár katonák — a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi tag­államának hadseregével együtt — szilárdan védelmezik a szocialista vívmányokat, a nép békés munkáját — mondotta. A párt sorainak erősítése XII. kongresszusához érkezve, a BKP egységes, világos állásponttal rendelkezik a fő elméleti kérdések­kel kapcsolatban, az elmúlt tíz év alatt új tapasztalatokkal gazdago­dott, és még inkább képes az élet minden területén sikeresen irányíta­ni a fejlett szocialista társadalom építését — mondotta Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta: a BKP marxis­ta—leninista érettsége megmutatko­zott a kongresszus előkészítésében is, amikor a legmagasabb pártfórum irányelvei tervezetének megvitatása az egész pártot és az egész népet érintő üggyé vált. A továbbiakban a KB első titkára azzal foglalkozott, hogy a központi bizottság állandó figyelmet fordít a párt összetételének javítására. A párt sorainak megerősítésében fon­tos szerepe volt a tagkönyvcserének. Aláhúzta, hogy a kommunisták több­sége megfelelt a követelményeknek, és hozzátette: nem tisztogatást foly­tattunk. Ennek ellenére a beszámo­lási időszakban 38 452 tagot zártak ki vagy töröltek, mert képességeik nem feleltek meg a követelmények­nek, vagy eljátszották azt a jogot, hogy kommunistának nevezhessék magukat. Ugyanebben az időben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP soraiba 825 876 kommunista tartozik. A beszámolási időszakban felvett új párttagok közül több mint 50 százalék munkás, 76 százalékuk 30 évnél fiatalabb, 84 százalékuknak van középfokú, befejezetlen felsőfo­kú vagy felsőfokú képzettsége. A BKP magja a munkásosztály, 352 642 képviselőjével. Todor Zsivkov hang­súlyozta, hogy a BKP tagfelvételi szempontjainak és módszereinek ki­alakításánál feltétlenül figyelembe kell venni a társadalom szociális és osztályszerkezetében végbement ko­moly változásokat. Az ideológiai munka következő feladatairól szólva Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a kongresszus utáni időszakban a korábbiaknál is összetettebb feladatokat­ kell majd megoldani, és ehhez a propaganda és az agitáció hangnemében komoly vál­tozásokra lesz szükség. Az alapvető feladat azonban továbbra is a bur­­zsoá propaganda, valamint a marxis­ta-leninista elmélettől és gyakorlat­tól való jobb- és baloldali elhajlások elleni kérlelhetetlen harc marad Az enyhülés folytatásáért Bonyolult, ellentmondásos és dina­mikusan változó nemzetközi körül­mények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kom­munista pártja — mondotta Todo­r Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sike­reknek a jelentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek, de felhívta a figyel­met arra, hogy felélénkült az Egye­sült Államok szélsőséges köreinek te­vékenysége, akadályokba ütköznek a leszerelésről és az enyhülésről foly­tatandó tárgyalások, és „nem lehet lebecsülni azt a kárt sem, amelyet a kínai vezetők hegemonista politikája okoz”. Todor Zsivkov beszélt a nemzetkö­zi kommunista mozgalom helyzeté­ről, és úgy értékelte, hogy „egészében sikeresen fejlődik, új eredményeket ér el”. A BKP KB első titkára el­ítélte a létező szocializmus elleni im­perialista támadásokat, azt a törek­vést, hogy a Szovjetuniót elszigetel­jék más országoktól és népektől. Kí­náról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelentette: a pekingi veze­tők hegemonista, szovjetellenes po­litikát folytatnak, kapcsolatot keres­nek az imperializmus szélsőséges kö­reivel. Ugyanakkor hozzátette: üd­vözölni fogunk minden pozitív válto­zást Kínában, és­­készen állunk fej­leszteni államközi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Hiszünk a kínai nép jövőjében, abban, hogy is­mét pozitív szerepet tölthet be a nemzetközi munkásmozgalomban. Áttérve a Bolgár Kommunista Párt és Bulgária külpolitikájára, kifejtette: erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősíté­sére és szocialista építőmunkánk ked­vező nemzetközi feltételeinek megte­remtésére irányulnak. A BKP külpo­litikai tevékenységében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrott­­ságának, mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan ösz­­szf­ügg a testvérországok sorsival. Mindent megtettünk és megteszünk politikai és védelmi rendszerünk, a Varsói Szerződés erősítéséért. A szocialista internacionalizmus el­veitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunk­ról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a len­gyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott választ ad a belső és külső reakciónak, kivezeti Lengyel­­országot a válságból, és sikeresen építi tovább a szocializmust a Len­gyel Népköztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sarkköve volt a test­véri kapcsolatok mindenoldalú erő­sítése az SZKP-val, a szovjet állam­mal, a szovjet néppel — mondotta a BKP KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcso­lataira, és megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzet ellenére ebben a tér­ségben viszonylagos nyugalom van. Részletesen szólt Bulgária és a bal­káni országok viszonyáról, arról, hogy sikeresen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok Romániával. Jelentős si­kert értünk el a Jugoszláviához fű­ződő kapcsolatainkban — mondotta —, annak ellenére, hogy ez még nincs azon a színvonalon, amelyen a két szomszédos szocialista ország viszo­nyának lennie kell. Következetesen dolgozunk a tartós és széles körű jó­szomszédi együttműködés fejleszté­séért minden területen — fűzte hozzá. Bulgária erőfeszítéseket tesz, hogy teljesen normalizálja kapcsolatait Al­bániával — jelentette ki Todor Zsiv­kov, majd megelégedettségét fejezte ki a Görögországgal való kapcsola­tokban elért eredmények felett, és hasonlóképpen szólt a jól fejlődő bol­gár—török kapcsolatokról. A Bulgária balkáni politikájával kapcsolatos kérdések tárgyalását be­fejezve a BKP KB első titkára kije­lentette: országa a helsinki záróok­mány szellemében hajlandó szom­szédaival olyan kétoldalú­­megállapo­dásokat kötni, amelyek magukban foglalnák a jószomszédi kapcsolatok elveit, a területi igényekről való le­mondást és azt a kötelezettséget, hogy területüket nem engedik felhasználni a másik féllel szembeni ellenséges célokra. Miklós Gábor—Pék Miklós Todor Zsivkov előadói beszédét mondja.

Next