Népszabadság, 1981. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

Érdekeltség és ellenérdekeltség A középtávú tervezés tapasztalatai a Medicornál A vállalati gazdálkodás VI. ötéves tervének kidolgozása hamarosan befejeződik a Medicorban is. Bár nem először foglalkozunk középtávú vállalati tervezéssel, mégsem hagyatkozhatunk valamiféle rutinra, hiszen a körülmények most minden eddiginél bonyolultabbak. Több a bizonytalanság, nehezebb az előrelátás, viszont a tervezés megalapozottabb koncepciót, merészebb döntéseket igényel, mint bármikor. Ezért már kezdetben az eddiginél is nagyobb súlyt helyeztünk az új középtávú tervkoncepció szubjektív feltételeinek biztosítására, annak az elvnek következetes érvényesítésére, hogy a tervezés mindenekelőtt vezetői feladat. Ennek megfelelően a Medicor gazdasági és műszaki vezetői mindvégig részt vettek a tervezés elemzési, megismerési és érdekegyeztetési folyamatában és a jövőt alakító döntésekben. Ennek a pozitív hatása máris érezhető abban, hogy a tervet valamennyi szakterület vezetője és kollektívája valóban a magáénak érzi, fokozott felelősséget érez a kitűzött célok megvalósításáért is. A piaci stratégia Nagyon sokrétű és összetett feladatnak tekintettük a Medicor már befejezett ötéves terve tapasztalatainak szakterületenkénti elemzését, a gazdálkodás eredményeinek és fogyatékosságainak alapos felmérését, továbbá a vállalat fejlődését befolyásoló körülményeket. A középtávú terv kiinduló feltételeinek sokoldalú elemzése jó alapot adott arra, hogy figyelmünket a Medicor piaci stratégiájának kialakítására összpontosítsuk. Vállalatunk stratégiai tervezésének ez a legrégebben művelt és talán a legkiforrottabb területe. Az önálló export-importjog elnyerése az évek folyamán ugyanis szinte kikényszerítette azt a felismerést, hogy a fejlődés meghatározó tényezője a piac alapos ismerete, a keresletkutatás módszereinek hozzáértő alkalmazása, az értékesítési, fejlesztési célok reális meghatározása, azaz a marketing típusú vállalatvezetés gyakorlati megvalósítása. Az orvosiműszer-gyártás és -kereskedelem világpiaci helyzetéről 1968 óta készítünk középtávú konjunktúraelemzést és prognózist. Ennek keretében a vállalati stratégia kialakításában most is fő cikkcsoportonként vizsgáltuk a Medicor gyártmányösszetételének változását, speciális szolgáltatásai piaci helyzetének alakulását, a komplett orvostechnikai berendezések értékesítési részaránya növelésének feltételeit, továbbá a kutatás-fejlesztés és a piacpolitika kapcsolatait, s a fejlődés várható irányait. Az így kialakított kereskedelmi stratégia az orvosiműszer-gyártás világpiaci konjunktúrájából kiindulva biztonságosan megalapozza a Medicor továbbra is dinamikus növekedését, termelésének fejlesztését, a vállalati és a személyi jövedelmek lehetséges növelését. Mindezt úgy, hogy a VI. ötéves tervidőszakban, néhány gyártmány kivételével, nem kezdünk újabb kapacitásbővítő beruházásokat, viszont fő feladatnak tartjuk a meglevő erőforrások intenzív felhasználását és a vállalat alkalmazkodóképességének növelését. Az elemzések alapján pontosabb képet kaptunk a arról is, hogy a világ orvostechnikai piacán kik a legfőbb eladók és vásárlók, s melyek azok a jövőben várható jelentős változások, amelyek a mostani tervezést, valamint üzleti döntéseinket befolyásolhatják. A terv számol azzal, hogy a Medicor a nehezebbé vált világgazdasági helyzetben az eddiginél is körültekintőbben választja ki üzleti partnereit, és piaci tevékenységét olyan országokra koncentrálja, ahol a gazdasági növekedés viszonylag gyors, továbbá a vevő-eladó kölcsönös és tartós érdekeltségét előmozdító értékesítési, üzletkötési (például export-fővállalkozási) formák alkalmazhatók. 400 % A tervezés kulcsfontosságú feladata volt a tudományos fejlődés és az árváltozások irányát előrejelző műszaki és árprognózisok kidolgozása, a piaci lehetőségek és az árukínálat összhangjának megteremtése, a vállalati nyereség optimális növelését eredményező, országonként is eltérő értékesítési lehetőségek és feltételek feltárása. Az értékesítési stratégia növekvő feladatainak megvalósításához a vállalati tervben a korábbinál nagyobb pénzügyi erőforrásokat igyekeztünk előteremteni a Medicor külkereskedelmi szervezetének és piacszervezési tevékenységének fejlesztésére. Tekintettel a hazai eladások, valamint a szocialista viszonylatú kivitel sok szempontból korlátozott lehetőségeire, a Medicor új ötéves tervének alapvető célja — más exportorientált vállalatokhoz hasonlóan — a nem szocialista kivitel növelése úgy, hogy az erőforrásaink gazdaságos kihasználását, a hatékonyabb vállalati gazdálkodást egyaránt szolgálja. Vállalatunk az V. ötéves terv megvalósítása folyamán frontáttörést hajtott végre ezen a területen. A nem szocialista export volumene ezekben az években lényegesen (mintegy 400%-kal) növekedett, és 1980-ban már hozzávetőlegesen a harmadát adta a vállalat teljes árbevételének, ami az ipari, illetve a gépipari átlagot jelentősen meghaladja s az említett feltételek között a vállalat további dinamikus fejlődését döntően a nem szocialista export növelése biztosíthatja. Vitás kérdések Mégis, a középtávú tervnek erről a lényegbe vágó kérdéséről egymástól nagyon eltérő, a kitűzött célt helyeslő és ellenző álláspontok ütköztek össze a Medicor értékesítési stratégiájáról folyó vitákban, megmutatva a nem szocialista export közgazdasági feltételrendszerének ellentmondásos vonásait is. A valóban érdekes és tanulságos vitában sokan és sokféleképpen tették fel a kérdést: — Arányban áll-e a jelentős rizikóval járó nem szocialista export tervezett növelése a vállalat fokozott erőfeszítéseivel, erkölcsi és anyagi érdekeltségével? — Az export növekvő volumene mellett tudjuk-e majd tartani, de még inkább javítani az egyébként jó színvonalú devizakitermelési mutatóinkat? — A nagyobb kockázat kivédésére lesz-e elég tartalékunk abban az esetben, ha a gazdaságos export növelésére kialakított elképzeléseink — esetleg a tőlünk független körülmények miatt — nem valósulnak meg teljesen? — Nem növekszik-e túlságosan vállalatunk kiszolgáltatottsága, világpiaci függősége és sebezhetősége, ha a nem szocialista exportunk eléri a teljes termelés 40 vagy esetleg 50%-át is? Nyilvánvalóan nem tudtunk a gazdasági életünk általános és lényeges problémáit tartalmazó valamennyi kérdésre teljesen kielégítő és megnyugtató válaszokat adni. De végül is az az álláspont kerekedett felül, hogy a nem szocialista export további növelése szükségszerű és reális. Ennélfogva a cél elérésére törekedve a jövőben sem hagyunk ki egyetlen kedvező üzleti lehetőséget sem, tekintet nélkül az esetleges — a szabályozásból adódó — hátrányos következményekre. Ám nyilván mindent megteszünk azért, hogy például a továbbra is létező bázisszemlélettel vagy más hasonló okkal összefüggő anyagi, pénzügyi hátrányokat elkerüljük. A középtávú tervkoncepció megvitatásánál persze nem véletlenül vetődtek fel az említett kétségek, aggályok. Íme, a gyakorlati példa: tegyük fel, a Medicornak lehetősége van arra, hogy a tervezetten felül újabb nyereséges s a népgazdaság számára is hasznos tőkés exportüzletet kössön. Ám gondot okoz, hogy ennek az exportnak az értékesítési árszínvonala nem éri el a vállalati átlagot, s így rontja a devizakitermelési mutatót. Ez egyrészt kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat gazdasági tevékenységének megítélését. Másrészt az exportjövedelmezőség csökkenése az árrendszerben érvényesülő kapcsolatokon át rontja a vállalat termékeinek belföldi árszínvonalát. Ebből pedig végül is nagyobb veszteség származnék, mint a szóban forgó többletexport nyeresége. Szeretném megemlíteni, hogy az ilyen eset a vállalati gyakorlatban egyáltalában nem ritka kivétel, hanem eléggé általános és tipikus jelenség. Meggyőződésem azonban, hogy a mostani szabályozás merevségeiből adódó ilyenfajta érdekkonfliktusok feloldására feltétlenül lehetne és kellene is ésszerűbb megoldást találni. Ki jár jól? Sok gondot okozott a terv kidolgozásánál a rövid- és hosszú távú érdekek összehangolása. A probléma lényege, hogy sok igen jelentős és múlhatatlanul szükséges műszaki fejlesztési befektetés egy része vállalati forrásokból jelenleg csak igen nagy, a társadalmi elvárhatóságot meghaladó áldozatok árán előlegezhető meg. Magyarán: a kollektívának nem csekély hátrányokat kell elviselnie, vállalnia, azért, hogy terveink ne csak öt évre, hanem hosszabb távra is kellőképpen megalapozzák a vállalat fejlődését. Ezen talán a hitelpolitika rugalmasabb módszereinek kialakításával lehetne segíteni. A régebbi időszak elemzése kapcsán a vállalati tervezés az eddiginél is világosabban feltárta, hogy a népgazdasági tervben kitűzött célok és az azok elérésére ösztönözni kívánó szabályozó rendszer között nincs meg mindig a szükséges összhang és egyértelműség. Ez vezet oda, hogy a terv fő gazdaságpolitikai céljainak következetes végrehajtására törekvő vállalat hosszabb távon hátrányos helyzetbe kerülhet azokkal szemben, amelyek nem vagy csak késlekedve tesznek ilyen erőfeszítéseket, s ezért gazdálkodásuk eredményei is nagyon elmaradnak az előbbiek mögött. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a Medicor csaknem két évtizedes fennállása óta még egyetlen olyan év sem volt, amikor a gazdasági tevékenységet jellemző mutatók ne lettek volna jobbak az előző évinél. Ennek köszönhető az a nagy elismerés, amit a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel történt kitüntetésünk és a párt kongresszusi zászlajának elnyerése jelentett. Ennek a kiegyensúlyozott, folyamatos fejlődésnek a pozitív hatása azonban csak nagyon kevéssé tükröződik bérfejlesztési lehetőségeink alakulásában. Bár nyilván nem csupán róluk van szó, hiszen az új vállalati ötéves tervek kidolgozásával kapcsolatos tanácskozásokon másutt is tettek ilyen természetű kritikai észrevételeket. Sőt a párt XII. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatai is szükségesnek és indokoltnak tartják, hogy a többet vállaló és az átlagosnál tartósan jobb eredményeket elérő vállalatoknak a szabályozók több előnyt, és fejlődési lehetőséget nyújtsanak, mint azoknak, amelyek a kockázatvállalástól óvakodva időnként visszaesnek, és csak ehhez képest mutatnak fel javulást gazdálkodásukban. A differenciált anyagi érdekeltség érvényesítése, a viszszahúzó nivellálás megszüntetése fontos feltétele annak, hogy a folyamatosan jól és megbízhatóan dolgozó vállalatok a következő ötéves tervben valóban rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, erőteljesebben javítsák gazdálkodásuk hatékonyságát és piaci versenyképességét. Dr. Martos István a Medicor vezérigazgatója Gazdasági jelzőtábla A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1981 első negyedében a szocialista ipar termelése 1,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb mértékben a vegyipar növelte termelését, de az átlagot meghaladóan nőtt a gépipar és a könnyűipar termelése is. Átlagos ütemben bővült a villamosenergia- és az élelmiszeripar termelése, míg a bányászat, a kohászat és az építőanyag-ipar kevesebbet termelt az egy évvel azelőttinél. A belföldi célú értékesítés 4,3%-kal haladta meg a tavalyi, viszonylag alacsony szintet. Ezen belül a nagy- és kiskereskedelem számára 4,7%kal, beruházási célra 13,4%kal, termelési célra 3,9%-kal növelte az ipar termékeladását. Az exportátadás a múlt évi magas bázishoz képest 1,8%kal csökkent. Az iparban foglalkoztatottak száma 35 200-zal, 2,2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,2%-kal meghaladta az 1980 első negyedévit. A kivitelező építőipar termelése 4,3%-kal kevesebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. A kivitelező szervezetek március végi szerződésállománya évi előirányzatuk kisebb részét fedezte, mint egy évvel korábban. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,4%-kal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 0,9%kal csökkent a múlt év I. negyedéhez képest. A termelők vágósertésből többet, vágómarhából és vágójukból kevesebbet értékesítettek, mint tavaly január—márciusban. A baromfiértékesítés megközelítette az egy évvel azelőtti szintet. Tejből, gyapjúból többet, tojásból kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első három hónapjában. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 6,2%-kal volt több, mint egy évvel azelőtt. A takarékbetétállomány 5,5 milliárd forinttal nőtt, nagyobb mértékben, mint 1980 első negyedévében. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7,6%-kal, összehasonlító áron 2,8%-kal nőtt. Ezen belül a lakosság vásárlásainak volumene kb. 1%-kal emelkedett. Legnagyobb mértékben a ruházati cikkek eladása fokozódott (5,1%-kal). A vegyesiparcikkek eladása a január—februári élénkülés után márciusban csökkent, a negyedév átlagában 3,3%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből mérsékelten, 1,3%kal, bővült a forgalom. 1981 első negyedében a szocialista szervezetek 24,7 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 8,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az állami beruházásokra folyósított összeg 14,1%-kal, a vállalatiakra folyósítottaké 4,5%kal csökkent. 1981. I. negyedév (az előző év azonos időszakának %-ában) Szocialista ipar A bruttó termelési érték volumene Szocialista ipar összesen 101,9 Ezen belül: kohászat 97,0 gépipar 102,7 vegyipar 105,5 építőanyagipar 98,5 könnyűipar 102,4 élelmiszeripar 101,8 Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül 101,9 Foglalkoztatottak száma 97,8 Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 104,2 Foglalkoztatottak havi átlagbére 106,4 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 95,7 Foglalkoztatottak száma 96,6 Foglalkoztatottak havi átlagbére 105,6 Külkereskedelem (folyó áron) Behozatal 100,1 Ebből: rubelelszámolásokból 110,3 nem rubelelszámolásokból 92,5 Kivitel 107,1 Ebből: rubelelszámolásokba 114,0 nem rubelelszámolásokba 102,6 Kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 107,6 Ezen belül: élelmiszerek és élvezeti cikkek 102,5 ruházati cikkek 111,2 vegyes iparcikkek 111,8 Felvásárlás 101,6 Ezen belül: növényi termékek 105,5 élő állatok 166,4 állati termékek 102,7 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonnákus alapján) 100,6 Távolsági utasszállítás (utaskm alapján) 102,2 A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 106,2 Fogyasztói árindex 104,1 Ebből: az 1981. évi árváltozás 101,1 A szocialista és a fejlődő országok gazdasági együttműködése Huszonhárom év alatt (1955. és 1978. között) a KGST-tagországok fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmi forgalma 0,8 milliárd rubelről 16,6 milliárd rubelre emelkedett, azaz e forgalom átlagos évi növekedési üteme 14,1% volt. Ma több mint 90 fejlődő országnak van állandó jellegű kereskedelmi kapcsolata a KGST-tagországokkal, amelyet az esetek többségében kormányközi megállapodások alapoznak meg — állapítja meg L. Zevin az Azija i Afrika Szevodnya c. szovjet folyóiratban megjelent cikkében. Csupán 1979-ben a KGST- tagországok több mint száz hosszú lejáratú gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek 39 fejlődő állammal. A KGST-tagországok segítségével a fejlődő országokban mintegy 3600 iparvállalat és más gazdasági létesítmény épült és épül, amely jelentős szerepet játszik a korszerű nemzetgazdaság megteremtésében. Becslések szerint e létesítmények üzembe helyezése után a segélyben részesült országok ipari kapacitása az acélgyártásban évi 30 millió tonnával, a kőolaj bányászatban csaknem 70 millió tonnával, a kőolaj-feldolgozásban több mint 30 millió tonnával növekszik, a villamos erőművek teljesítménye 16 millió kilowattal lesz nagyobb, az öntözött területek hárommillió hektárral gyarapodnak és így tovább. A KGST-tagországok segítségével a fejlődő országok több mint egymillió szakemberét és szakmunkáját képezték ki. A nemrégiben kidolgozott, 10—15 évre szóló kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos komplex programok újabb előrelépést jelentenek a szocialista és a fejlődő országok hosszú lejáratú együttműködésében. Ezek a programok az ágazatok széles körére terjednek ki, egyúttal helyet kapnak bennük új, nem hagyományos termékágazatok is. Nagyobb figyelmet fordítanak a termelési kooperációra, ki akarják használni az egyensúlyi alapon megkötendő kompenzációs megállapodásokat, mint az együttműködés hatékony formáját, bővíteni kívánják a közös akciók méreteit harmadik országokban. A sokoldalú kapcsolatok legelterjedtebb és viszonylag régóta alkalmazott formája az, hogy két szocialista ország szervezetei együttműködnek a fejlődő országok területén létesítendő — rendszerint nagy méretű — objektumok építésében. Az utóbbi években azonban ezek a kapcsolatok is tovább fejlődtek. Indiai vállalatok vesznek részt például a szovjet segítséggel Kubában, Bulgáriában, Jugoszláviában és Törökországban épülő vas- és színesfémkohászati vállalatok berendezéseinek szállításában. India és Csehszlovákia tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közös beruházásokat valósítsanak meg sok fejlődő országban. A legutóbbi években bizonyos mértékig elterjedt az együttműködésnek az a formája, hogy vegyes vállalatokat alakítottak szocialista országok szervezeteinek részvételével. Kezdetben e vállalkozások rendszerint a kereskedelem területére korlátozódtak, fokozatosan azonban kiterjedtek a gazdaság más területeire is, a bankügyekre, közlekedésre, halászatra, iparra, mezőgazdaságra, műszaki tanácsadó és tervező tevékenységre. Jelenleg a fejlődő országokban több mint 200 különböző profilú vegyes társaság működik KGST- tagországok szervezetei, valamint Jugoszlávia részvételével. A hetvenes években Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmának több mint 10, Románia forgalmának 20%-a a kereskedelmi-értékesítő vegyes társaságok közvetítésével valósult meg. Megfigyelhető az a tendencia, hogy bővítsék a kereskedelmi-értékesítő társaságok tevékenységét, s így azok mind gyakrabban foglalkoznak az eladott gépek szervizével, javításával, a termelési és konzultációs tevékenység néhány más fajtájával. AZ ÉPÍTKEZŐK BEVÁSÁRLÓHELYE A VERTIKÁL RAKTÁRÁRUHÁZ Veszprém, Almádi u. 19. Nyitás: május 15-én de. 10 órakor. Az újszerű raktáráruházban építési anyagok, nyílászáró szerkezetek, villanyszerelési, lakásberendezési és felszerelési, vasműszaki cikkek, beépíthető konyhabútorok, barkácsfelszerelések, mezőgazdasági kisgépek és eszközök kaphatók. Szolgáltatások: előre rendelés, házhoz szállítás, méretre vágás, hitellevélre történő árusítás. Minta szerinti értékesítés, szakszerű felvilágosítás. Nyitva: hétköznap 8-tól 16.30 óráig, vasárnap 8-tól 12-ig. Szerdán szünnap. Ha itt vásárol, időt takarít meg, hiszen felesleges utánjárásoktól kíméli meg magát. Mindent egy helyen: a Vertikálban!