Népszabadság, 1981. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
KÖZGAZDASÁG Exportfejlesztés és piacszervezés A Bonyhádi Cipőgyár marketingmódszerei Jó néhány más vállalattól eltérően bennünket ma elsősorban nem agazdasági szabályozók és a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés még nem eléggé kiforrott rendszerének megoldatlan problémái foglalkoztatnak, hanem döntően azoknak a vezetési, fejlesztési és piacszervezési módszereknek kialakítása, „bejáratása”, amelyekkel elérhetjük a vállalat jövedelmezőségét nagymértékben meghatározó, nem szocialista exportpozícióink megerősítését. Mire alapozzuk ezt a törekvésünket? Először is arra a számunkra nagyon fontos tényre és sok tanulságot adó tapasztalatra, hogy az 1980. évi szabályozómódosítások a Bonyhádi Cipőgyárat nem érték váratlanul és felkészületlenül. Ehhez persze nem valamiféle látnoki képesség kellett, hanem sokkal inkább hétköznapi racionális számítás, előrelátás, olyan vállalkozói belső kényszer, amely segített kitekinteni a korábbi belföldi és szocialista értékesítés biztos melegházából egy bizonytalanabb, éppen ezért új munkastílust követelő piacra. Helyünk, esélyeink A cipő ruházati cikk, divattermék. S bár az élőmunkaiigényes, nagy munkaintenzitást kívánó cipőipar a fejlett nyugat-európai országok többségében az utóbbi két évtizedben fokozatosan elmaradó termelőágazattá vált, a cipődivatot, a cipőipari technika és technológia fejlődését mégis ezen országokban határozzák meg. A műszaki fejlesztést érintő fő információk innen szerezhetők, az innen induló divat jelentkezik a hazai és a szocialista piaci igényekben, a speciális ruházati, éghajlati tényezők által befolyásoltan, de mindjobban rövidülő időeltolódással A tőkés piaci folyamatok figyelemmel kísérését ezért már a korábbi tervidőszakban fontos információs bázisnak tekintettük. Piaci információk alapján tudtuk például, hogy a mi úgynevezett varrott-összeszerelő technológiánkkal Európában már csak igen kevés vállalat dolgozik, termékeink ezért egyedi jellegűeknek tekinthetők. Technológiai sajátosságainknak a természetes bőr (és nem a cipőipari műanyag) feldolgozása felel meg, és ez is találkozik a fejlett nyugat-európai országok igényeivel. A varrott cipők kedvező tulajdonsága a kényelmesség és az átlagosnál nagyobb tartósság. Mindezek alapján stratégiai döntéseink az ilyen termékeket előnyben részesítő, mérsékelt éghajlatú nyugat-európai tőkés országok értékesítési lehetőségeinek kihasználására irányultak és irányulnak. A hosszú távú értékesítési, üzletpolitikai célok megvalósítását a vállalat operatív piacszervezési — marketing — döntései alapozzák meg úgy, hogy a gazdálkodást, a versenyképesség folyamatosságát a változó piaci lehetőségekhez igazítják. A nem szocialista exportértékesítés egyedi üzletkötésekkel történik. Az egyes üzleti lehetőségekről a vállalati vezetés centralizáltan dönt az érintett szakterületek vezetőinek bevonásával. Ezen újszerű, sajátos exportmenedzseri, gazdasági igazgatói tevékenység keretében termékrangsorokat készítünk, rendszeresen elemezzük terméktípusaink, technológiai változataink, költségeink és áraink együttes alakulását. A Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat szakembereivel közösen vizsgáljuk, hogy milyen műszaki, minőségi, kereskedelmi tényezőket milyen mértékben ismernek el a partnerek, milyen módon emelhetők leginkább az árak, melyek azok a költségek, amelyek viszont az eladási árat nem befolyásolják, így voltaképpen feleslegesnek tekinthetők. E vizsgálatok és a műszaki, gazdasági összefüggéseket feltáró értékelemzés, újítási, racionalizálási javaslatok alapján az általunk eredetileg kiválasztott anyagokat gyakran más, esetleg olcsóbb anyagokkal helyettesítjük. Sok kis üzlet vagy más ? Deviza-árbevételünk növelését s az árak jövedelmezőségének emelését a költségcsökkentésen kívül új anyagösszetételű és használati célú, új terméktípusok kifejlesztésével is biztosítjuk. Mindez nem zajlik összekoccanások nélkül. Jó ideig állandó külső és belső vitáink voltak a nem rubelelszámolású export végül is érvényre jutó alapkoncepciójávalkapcsolatban: sok kis üzlet, vagy korlátozott számú legjobb üzlet volt az alternatív kérdés. Az utóbbi elv, a vevők, a lehetőségek szelekciója, a legjobb üzletek kiválasztása részben ellentmondott a külkereskedelmi vállalat korábban érvényben volt egyoldalú volumen- (mennyiségi) érdekeltségének és a feszített termelővállalati exporttervnek. Ez a már korábban kialakított piaci és árpolitika megfelelt az 1980-ban életbe lépett szabályozó rendszer alapvető követelményeinek, s így megkönnyítette az igazodást az új feltételekhez. Hadd említsek néhány jellemző és talán a kívülállónak is érdekes adatot a nem rubelelszámolású exportunk fejlődéséről. 1975-ben vállalatunk nem szocialista exportja az összes értékesítés 3,2%-a volt, 1980-ra aránya csaknem megháromszorozódott. Az exportnövekedéssel egyidejűleg a devizák termelés gazdaságossága 30%-kal javult, exportcipőink átlagára pedig 95°0-kal emelkedett. Ez még akkor is igen jelentős eredmény, ha figyelembe vesszük az időközbeni tőkés piaci infláció hatását. S amíg 1976-ban az összes értékesítés 5%-át adó nem szocialista exportból származott a vállalat nyereségének 42,1%-a, 1979-re ezen export értékesítési aránya elérte a 8,5%-ot,és ez hozta a teljes nyereség csaknem 86%-át. Tőkés piaci exportunk versenyképességének fenntartása, a termékszerkezet gyors, rugalmas átalakítása kedvezően hatott vállalatunk belföldi termékkínálatára és szocialista exportjára is. A nyugat-európai üzleti partnereinktől átvett új gyártási ismeretek segítségével például fél év alatt importpótló, természetes felsőbőrből, bőrtalppal készülő férfi divatcipőt fejlesztettünk ki, és 1980-tól a kereskedelem igényeit e nagyon keresett és a vásárlók által megkedvelt cipőtípusból teljesen ki tudjuk elégíteni. Belföldi kínálatunkat az évenkénti két eladási szezonban mindig teljesen megújítjuk. Termékeink divatosságát és korszerűségét a hazai piacon kívül a szocialista exportértékesítésnél is növekvő eredményességgel tudjuk elismertetni. Megszívlelendő tanulság azonban az, hogy a piacok sajátosságait, keresleti, kínálati viszonyait a vállalati üzletpolitikában mindig figyelembe kell venni, s a köztük levő kapcsolatokat nem szabad leegyszerűsítve vizsgálni. Íme egy példa: Az utóbbi években vállalatunk technológiai rekonstrukciót hajtott végre, s az új eljárással készülő termékeink sikert arattak rubelelszámolású exportunkban. Felvetődött, hogy az új technológiával próbáljunk meg betörni tőkés piacokra is. Ez az elgondolásunk azonban nem vált be. Az alaposabb elemzés kiderítette, hogy e termékcsoportban a nyugati piacok telítettek, a szóban forgó cipőtípusok nem utolsósorban a mi termelékenységünk alacsonyabb színvonala miatt sem árban, sem minőségben nem versenyképesek a konkurrencia hasonló gyártmányaival. A piac értéke. Van egy mondás, miszerint úszni csak úszva lehet megtanulni. Erre más esetben is a saját piaci tapasztalataink figyelmeztettek. 1979-ben értékesítési irányok szerint értékeltük gyártmányaink összetételét, s elkészítettük a termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó tervünket. Még ugyanezen év második felében jelentős igényváltozás következett be a legfontosabb nyugati piacunkon, az NSZK-ban. A sportos, szabadidőcipő-divat szinte minden más típust kiszorított erről a piacról. A piaci igény változása alapján újraértékeltük exportunk szerkezetét, több terméktípus értékesítését csökkentettük, illetve leállítottuk, cipőinket igyekeztünk könnyebbé, hajlékonyabbá, olcsóbbá, sportosabb megjelenésűvé tenni. Ezekre első ízben kaptunk megrendelést amerikai cégektől is. Piaci részesedésünk azonban e termékekből az NSZK-ban mégis csökkent, legfőképpen ezért, mert a divat irányának változását nem idejében, hanem késve érzékeltük. A VI. ötéves terv időszakában a nem rubelelszámolású cipőexport értékesítési feltételei az általános tőkés piaci recesszió és a fejlődő országok egy részének erősödő versenye folytán mind nehezebbé válnak. Exportunkat a keményedő feltételek ellenére, főként marketingtevékenységünk fejlesztésével tovább kívánjuk növelni, bár a növekedés tervezett üteme kisebb, mint az előző tervidőszakban volt. Erős versenyben Tovább fejlesztjük a vállalaton belüli információs rendszerünket is, ami nélkülözhetetlen feltétele a gyártmány- és a gyártásfejlesztés gyorsabb ütemű korszerűsítésének, a költségek csökkentésének, a külföldi és a belföldi igények jobb kielégítésének. Versenyképességünk erősítése végett a nem szocialista piacokra készülő termékeink gyártásánál 1981 első hónapjaiban új műszaki, szervezési intézkedéseket vezettünk be. Ennek eredményeként a szalagokon az összeszerelés termelékenysége 20%-kal nőtt. Vállalatunk ötéves terve a cipőfelsőrész összeszerelésében számítógépes termelésirányító rendszer bevezetését irányozza elő, amelytől a termelékenység további 8—100/6-os növekedését várjuk. Az V. ötéves terv idején termelésünk rugalmasságát nagymértékben sikerült hozzáigazítani a piac követelményeihez. A gyártási sorozatnagyságot a korábban minimálisnak tekintett és a megrendelőktől még elvállalt 2000 párról 50 párra csökkentettük. Futószalagos termelésünket, ha a szállítási határidő sürget, akár egy-két óra alatt át tudjuk állítani exporttermékek gyártására. Az anyagellátás biztonságát és rugalmasságát azonban nem tudtuk ilyen fokon megteremteni, s az ilyen természetű zavarok több esetben a rendelések elvesztését, illetve szállítási késedelmet okoztak. Az export anyagellátásának biztosítására együttműködéseket kezdeményeztünk hazai vállalatokkal. A Tannimpexszel és a Pécsi Bőrgyárral olyan, közös anyagi érdekeltségre alapozott megállapodást kötöttünk, amely megfelelő garanciát ad arra, hogy az alapanyag szállítása az eddiginél jobban igazodik külföldi vevőink minőségi és határidőigényeihez, valamint az így elérhető devizaárakhoz. Dr. Sós Csaba a Bonyhádi Cipőgyár főkönyvelő-helyettese GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1981 január—áprilisában a szocialista ipar termelése 3,1%-kal volt több, mint egy évvel azelőtt. A vegyipar csaknem 5%-kal, a villamosenergia-, a gép- és a könnyűipar több mint 4%-kal növelte termelését. Az ipari átlagnak megfelelően emelkedett az élelmiszeripar termelése, míg a bányászat, a kohászat és az építőanyag-ipar termelése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A január— áprilisi belföldi célú értékesítés 5%-kal haladta meg a múlt évit, ezen belül a nagy- és kiskereskedelem számára 6,9%kal, beruházási célra 19,0%kal, termelési célra 3,9%-kal értékesítettek többet. Az exportértékesítés valamivel elmaradt az előző évitől. Az iparban foglalkoztatottak száma 34 300 fővel, 2,1%-kal kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,3%-kal emelkedett. A kivitelező építőipar termelése 3,9%-kal kevesebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában, ezen belül az állami építőipari vállalatok termelése csökkent, a szövetkezeti kivitelezőké emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,4%-kal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 0,5%-kal csökkent. A növényi termékek közül nőtt a zöldségfélék és a gyümölcsök felvásárlása. A termelők vágósertésből, vágójuhból, baromfiból többet, vágómarhából kevesebbet értékesítettek, mint 1980 január—áprilisában. Az állati termékek közül jelentősen nőtt a gyapjú, mérsékeltebben a tej felvásárlása, tojásból kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első négy hónapjában. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 6,6%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A takarékbetétállomány 6,3 milliárd forinttal nőtt, nagyobb mértékben, mint tavaly ilyenkor. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 9,3%-kal, összehasonlító áron 4,5%-kal bővült. Legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek eladása fokozódott (6,4%-kal), de jelentős volt a ruházati cikkek vásárlásának növekedése is (5,4%). Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a bolti eladás 2,6%-kal, a vendéglátás forgalma 1,2%kal nőtt. 1981. január—áprilisban a szocialista szervek 36,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 4,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az állami beruházások összege 13,1%-kal csökkent, a vállalatiaké 1,8%-kal emelkedett. 1981. január—április (az előző év azonos időszakának %-ában) Szocialista Ipar A bruttó termelési érték volumene Szocialista Ipar összesen 103,1 Ezen belül: kohászat 97,8 gépipar 104,6 vegyipar 104,9 építőanyag-ipar 98,9 könnyűipar 104,1 élelmiszeripar 103,3 Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül 103,0 Foglalkoztatottak száma 97,9 Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 105,3 Foglalkoztatottak havi átlagbére 106,7 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 96,1 Foglalkoztatottak száma 96,6 Foglalkoztatottak havi átlagbére 105,5 Külkereskedelem (folyó áron) Behozatal 100,1 Kivitel 106,8 Kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 109,3 Ezen belül: élelmiszerek és élvezeti cikkek 103,4 ruházati cikkek 111,4 vegyes iparcikkek 114,9 Felvásárlás 103,4 Ezen belül: növényi termékek 110,7 élő állatok 101,2 állati termékek 106,2 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonnákra alapján) 104,0 Távolsági utasszállítás (utaskm alapján) 103,2 A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 106,6 Fogyasztói árindex : 103,8 Ebből: az 1981. évi árváltozás 101,2 A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Szovjet segítség török olajfinomító fejlesztéséhez A török kormány az aliagai olajfinomító-kapacitást 1984-ig a jelenlegi 5 millióról évi 10 millió tonnára kívánja fejleszteni, mégpedig szovjet segítséggel. Az erre vonatkozó szerződést nemrégiben kötötték meg. Eszerint a Szovjetunió szakemberei révén segít az építkezési munkákban, és mintegy 36 ezer tonna különböző anyagot is szállít. A fejlesztésre vonatkozó terveket szovjet szakértők dolgozták ki néhány évvel ezelőtt, és azokat az illetékes minisztérium most fogadta el. A bővítés költségeit 32 milliárd török lírára becsülik (1 dollár : 95,95 török líra). Az új berendezések földmunkáit mintegy 4000 munkással már megkezdték, és azok nyolc hónapon belül elkészülnek. (NIA) Új gyémántbánya a Szovjetunióban A jakutföldi Mirnij gyémántmező kincsének kiaknázása céljából elkezdték egy mélyművelésű gyémántbánya kiépítését. A Pravda cikke szerint ez lesz az ország első mélyművelésű gyémántbányája, a legmélyebb járat 1 kilométerre lesz a felszíntől. A Szovjetunióban a gyémántot eddig csakis külszíni kitermeléssel nyerték. A föld alatti bányászat különleges műszaki feladatok elé állítja a szakembereket, mert a tartós fagy alatti rétegek rendkívül lazák. Az omlásokat elkerülendő, mesterséges fagyasztást alkalmaznak a bányában. (AP) Bővülnek a magyar—nigériai gazdasági kapcsolatok Munkatársunktól.) Nigéria egyik legfontosabb gazdasági partnerünk Afrikában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik, értéke 1980- ban meghaladta a 60 millió dollárt. Nigéria gazdasága gyorsan fejlődik. A kőolajban gazdag, mintegy 80 millió lakosú ország fejlesztési terveinek megvalósításában a magyar vállalatok is részt vehetnek, főként gépipari vállalataink számára kínálkoznak jó lehetőségek. A legutóbbi években az együttműködés az egészségügyi, az oktatásügyi és az élelmiszer-ipari területekre koncentrálódott. A Medicor Művek az utóbbi években mintegy 60 millió dollár értékű áru szállítására kötött szerződést Nigéria különböző államaival, főként komplett kórházberendezések eladásáról. Nigéria 19 államának többségében megtalálhatók a Medicor termékei, amelyeket magyar szakemberek szerelnek fel, gondoskodnak karbantartásukról, és ezzel egy időben nigériai szakembereket is kiképeznek használatukra és karbantartásukra. Az Imarsel Chemical Co. magyar—nigériai vegyes vállalat magyar gyógyszereket értékesít, sőt néhányat a helyszínen állít elő, vagy csomagolja a gyógyszereket. A Metrimpex és a Technoimpex, valamint az Industrialexport vállalatok műszaki főiskolát létesítettek Bendel államban, és továbbiakat szerelnek fel Gongola és Rivers államokban. Emellett tanszergyár épül magyar közreműködéssel Anambra államiban, szakmunkásképző intézetek Gongola, Ogun, Niger, Rivers államokban. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben sem csupán termékexportról, komplett létesítmények szállításáról van szó; a magyar vállalatok oktató személyzet kiküldésével, tananyagok összeállításával is elősegítik az oktatási létesítmények eredményes működését. Az élelmiszeripar fejlesztését szolgálja a Kano államban magyar közreműködéssel épült vágóhíd; a nigériai vevők már malmokat is vásároltak magyar vállalatoktól, és folynak a megbeszélések konzervgyárak, hűtőházak és újabb vágóhidak szállításáról is. További üzleti lehetőségek főként a mezőgazdaságban kínálkoznak. Nigéria a belső ellátás javítása érdekében nagy erőket fordít a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére. Amagyar vállalatok készek részt vállalni a nigériai fejlesztési tervek megvalósításából. Az Agroinvest már szerződést kötött egy baromfifarm építéséről, és tárgyalások folynak további mezőgazdasági mintafarmok, állattenyésztő telepek, halgazdaságok létesítéséről. Kínálatunk jobb bemutatására időről időre magyar kiállításokat rendezünk Nigériában, nigériai partnereink pedig részt vesznek a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén ősszel önálló magyar kiállítás lesz Lagosban. Ezen részben azok a termékek szerepelnek majd, amelyek kooperációs gyártására a magyar vállalatok nigériai partnerek jelentkezését várják, részben olyan termékek, amelyek szállításával a magyar fél hozzá tud járulni a nigériai gazdaság fejlesztéséhez. A kiállítás idején műszaki előadássorozat is lesz Nigéria több államában. Áruka baráti országból NDK áruházi hét a Skála Budapest Nagyáruházban június 8-tól 13-ig. NDK-beli áruházak gazdag áruskálájából ajánljuk: bébi- és lánykaruhák, szoknyák overall bakfisoknak bakfis farmerszoknya és nadrág bakfisblúz és ruha 138 Ft-tól 163 Ft-ig 566 Ft 283 Ft-tól 300 Ft-ig 186 Ft-tól 532 Ft-ig szövet- és farmeröltöny gyermekeknek 150 Ft farmer férfiteke 355 Ft férfi farmernadrág 200 Ft Parker férfikabát 950 Ft vászon sportcipő 205 Ft férfi házicipő 150 Ft-tól 165 Ft-ig Várjuk kedves vásárlóinkat!