Népszabadság, 1981. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1981. július 2., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 153. szám Kádár János Borsod megyében (3. oldal) Ma nyílik meg Szófiában a KGST XXXV. ülésszaka Lázár György vezeti a magyar küldöttséget Ma délelőtt Szófiában, a nem­zeti kultúrpalotában Grisa Filipov bolgár kormányfő megnyitja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXV. ülésszakát. Az üléssza­kon a KGST tagállamai kormányfő­ikkel képviseltetik magukat. Szerdán magyar küldöttség uta­zott Szófiába. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai József, hazánk állandó KGST-képviselője, miniszterelnök-helyettesek, Méhes Lajos ipari miniszter, Nagy János külügyi államtitkár, Bartha Ferenc, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkárságának vezetője, vala­mint Meisel Sándor, hazánk állan­dó KGST-képviselőjének helyettese. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és több más állami vezető búcsúztatta. Jelen volt Boncso Pencsev Mitev, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagy­követe is. Szerdán a kora esti órákban érke­zett meg Szófiába a magyar küldött­ség. A delegációt a szófiai repülőtéren Grisa Filipov, a bolgár miniszterta­nács elnöke, Andrej Lukanov, Bulgá­ria állandó KGST-képviselője, Kiril Zarev és Sztanis Bonev miniszterel­nök-helyettesek, Marij Ivanov, a kül­ügyminiszter első helyettese és más személyiségek köszöntötték. Jelen volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST tit­kára, Kádár Béláné, a KGST titkárá­nak helyettese. Ott volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. Ugyancsak szerdán érkezett meg Szófiába a tanács XXXV. ülésszakán részt vevő többi küldöttség is. A ven­dégeket a repülőtéren a bolgár kor­mány vezetői köszöntötték. A KGST és Jugoszlávia megállapo­dása alapján jugoszláv küldöttség is részt vesz Zvone Dragonnak, a szö­vetségi végrehajtó tanács alelnöké­­nek vezetésével. Megfigyelővel kép­viselteti magát az ülésszakon Afga­nisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, La­osz és Mozambik. A tanácskozás küszöbén a KGST titkársága több összefoglaló, tájékoz­­tató anyagot tett közzé a tanács tag­államainak fejlődéséről, az együttmű­ködés bővüléséről, a hosszú távú együttműködési célprogramok végre­hajtásáról. (MTI) Ponomarjov és Brandt eszmecseréje Moszkvában Moszkvai látogatásának második napján Willy Brandt, az SPD elnöke Borisz Ponomarjovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a KB titkárával folytatott eszmecserét. A megbeszélésen jelen volt Hans- Jürgen Wischnewski, az SPD elnök­­helyettese, valamint Vagyim Zagla­­gyin, az SZKP KB nemzetközi osztá­lya vezetőjének első helyettese is. Mint a találkozóról kiadott közle­mény megállapítja, a megbeszélés részvevői mind Európa és az egész világ békéje, mind pedig az SZKP és az SPD vezetése közötti kölcsönös megértés erősítése szempontjából nagyra értékelték Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt keddi találkozóját. Mindkét fél kifejezte azt a meg­győződését, hogy a két ország fele­lős posztot betöltő politikai személyi­ségeinek együttműködése mindenek­előtt Európában elősegíti a háborús veszély és a fegyverkezési hajsza el­len, az enyhülés folytatásáért és meg­szilárdításáért vívott harc sikerét. Megerősítették, hogy mindkét részről az enyhülés ügyének aktív elősegíté­sére, a kölcsönös megértés erősítésé­re törekednek. Hangsúlyozták, hogy mind az SZKP, mind az SPD a ki­alakult kapcsolatok fenntartására és továbbfejlesztésére törekszik. Willy Brandt szerdán délután a vi­lággazdaság és a nemzetközi kapcso­latok moszkvai intézetében tartott előadást. Szerdán este az NSZK moszkvai nagykövete fogadást adott Willy Brandt tiszteletére, s ezen az SZKP részéről többek között megjelent Borisz Ponomarjov és Vagyim Zag­­lagyin. (MTI) KGST-ülésszak Ma kezdődik Szófiában a KGST XXXV. ülésszaka. A mostani tanács­kozás több szempontból is kiemel­kedően fontos ülése a szocialista integráció legfőbb fórumának. A KGST-tagállamok számára a szocialista gazdasági közösségben folytatott együttműködés a legfon­tosabb külgazdasági kapcsolatokat jelenti. A kedvezőtlen világgazdasá­gi és világpolitikai helyzetből adódó következtetések alapos megvitatá­sára van szükség. A legutóbbi tíz­tizenöt esztendőben kedvező felté­telek alakultak ki a kelet-nyugati gazdasági együttműködés fejleszté­séhez. A kölcsönös előnyök érvénye­sítése alapján a tagországok jelen­tékenyen bővítették üzleti forgalmu­kat a tőkés országokkal. Mostaná­ban azonban a világpiaci visszaesés, s főként a tengerentúlról hallatszó, már-már hidegháborús hangok szá­mottevően akadályozzák a kelet­­nyugati gazdasági kapcsolatok to­vábbi gyors - és egyébként kívána­tos — élénkítését.­lyen körülmények között a KGST-tagállamoknak ter­mészetesen az eddiginél is több ér­dekük fűződik a szocialista gazda­sági közösségen belüli együttműkö­dés elmélyítéséhez. Tíz esztendeje annak, hogy a KGST tanácsa elfogadta a szocia­lista integráció komplex fejlesztési programját, s az elért eredmények értékelése, valamint a még megol­datlan feladatok áttekintése nagy hangsúlyt kap majd a tanácsülésen. A mögöttünk álló tíz esztendő át­lagában a tagországok nemzeti össztermékeinek egyszázalékos gya­rapodását az egymás közti árufor­galom 1,6 százalékos növekedése kísérte, s a kölcsönös szállítások értéke több mint 50 százalékkal emelkedett. A tagországok a leg­fontosabb termékekből, azaz gépek­ből, nyersanyagokból és energia­­hordozókból mutatkozó importszük­ségleteiket leginkább egymás közti szállításokkal fedezik. Különösen nagy szerepet vállalt ebben a Szov­jetunió, a tagországok legfontosabb beszerzési és értékesítési piaca, hi­szen a Szovjetuniónak a KGST-or­­szágokkal folytatott forgalma a tíz év alatt meghaladta a 180 milliárd rubelt. A vitathatatlanul jelentős ered­mények azonban nem vonhatják el a figyelmet arról, hogy a komplex program több fontos céljának meg­valósítása még várat magára. A ta­nácsülésen bizonnyal élénk eszme­cserét folytatnak majd a többi kö­zött az egymás közti kereskedelem közgazdasági feltételeinek tovább­fejlesztéséről, a tervegyeztetésen kí­vül a gazdaságpolitikai célok össze­hangolásáról, a szakosítás és a koo­peráció még nem kielégítően megol­dott részleteiről, például részegysé­gek, főegységek és alkatrészek gyár­tásának és szállításának jobb meg­szervezéséről, a mezőgazdasági és élelmiszer-termelési célok jobb közös megoldásáról s a korszerű elektro­nikai termékek, alkatrészek közös gyártásának feltételeiről. Nem csupán a visszatekintés, mindenekelőtt a közelebbi és a tá­volabbi együttműködés kérdéseinek megvitatása szerepel tehát az ülés­szak napirendjén, így a tanácsko­zás jó útmutatást ad majd a továb­bi közös munkához. Lovász Péter Megkezdődött a gabona felvásárlása Átvétel minőség szerint — A mezőgazdasági üzemek igényeihez igazodva Új raktárak, alapos műszaki felkészülés (Munkatársunktól.) Az ország egyre több vidékéről je­lentik, hogy az árpa aratása mellett hozzáláttak a búza betakarításához is. Ezzel egy időben megkezdődött a gabona felvásárlása. A jövő évi ke­nyerünk fogadásáról, a felkészülés­ről tartott szerdán sajtótájékoztatót dr. Lénárt Lajos, a Gabonatröszt ve­zérigazgatója.­­ Elmondta, hogy a kalászos gabona termésmennyisége nem éri el a ter­vezettet. Természetesen az ország ke­nyere az idén is megterem, s most az a legfontosabb, hogy a termést biztonságosan betakarítsuk és gon­dosan elraktározzuk. A gabonaipar vállalatai a felvásárlási szerződése­ket idejében megkötötték a mező­­gazdasági nagyüzemekkel. Fokozott gondot fordítottak a vállalatok a szárítóberendezések megfelelő üzem­­készültségére, a több műszakos üze­melés személyi és tárgyi feltételei­nek megteremtésére, a műszaki hi­baelhárító szolgálat megszervezésé­re. Fő feladatuknak azt tartották, hogy olyan átvételi kapacitásuk le­gyen, amely megfelel a mezőgazda­ság várható gabonaátadási igényei­nek, és szervezetten kapcsolódik a betakarításhoz. Az idén 1050 átvevőhelyen veszik át az országban a gabonát. Az átve­vőhelyeken pedig összesen 1769 át­vevővonal fogadja a terményt. Ez annyit jelent, hogy 12 órás műszakot figyelembe véve naponta csaknem 296 ezer tonna gabonát képesek át­venni és elraktározni. Ha a mező­­gazdasági üzemek igénylik, megszer­vezik az éjszakai műszakot is, vala­mint vasárnap is szállíthatják a ter­ményt a gazdaságok a gabonaipar raktáraiba. A legutóbbi esztendőben 88 600 tonna befogadóképességű új raktár üzembe helyezésére került sor, ezen­kívül megépítettek 45 ezer tonna ter­ményt befogadó ideiglenes raktárt is. Mindez azonban még mindig ke­vés a kalászos gabona elhelyezésére. Ezért továbbra is számítanak rá, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek terménytárolóit igénybe vehetik. Ed­dig 300 ezer tonna gabona bértáro­lására kötöttek szerződést a gazda­ságokkal. Az idén a tárolási díjakat jelentősen emelték. Ugyancsak fontos az áru minőségi átadása-átvétele, a termény minősí­tése. Mint minden évben, az idén is jó előre felkészítették az átvevőket, a raktárosokat erre a munkára, s az oktatásba a mezőgazdasági üzemek érdekelt dolgozóit is bevonták. Megérkezett az első idei búzaszállítmány a budapesti ferencvárosi malomba. Az Olasz KP KB a demokratikus alternatíváért ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az MKP KB szerdán kezdődött ülé­sén Alessandro Natta, a vezetőség és a titkárság tagja, értékelte a június 21-i részleges helyi választások ered­ményeit és a pártnak a demokratikus alternatíváért való harcát. A választások legszembetűnőbb kö­vetkezménye az, hogy a keresztény­­demokraták „balra” veszítettek sza­vazatokat — hangoztatta az előadó. — A szocialisták előretörése egyértel­mű, de ha baloldali eltolódásról be­szélhetünk, az azért van, mert az OKP megtartotta, illetőleg túlszárnyalta az 1979-es képviselő- és az 1980-as helyi választások eredményeit. A déli vidéken elveszített szavazatai az északi és a déli országrész közötti szakadék elmélyülését mutatják, és ez szükségessé teszi az OKP délen folytatott politikája tartalmának, módszereinek kritikai felülvizsgála­tát. A választások megerősítették a párt eddigi ellenzékiségének és a demok­ratikus alternatívára vonatkozó ja­vaslatának a helyességét. Az alterna­tíva nem egyszerűen új politikai cso­portosulást jelent, hanem politikai megújulást és új típusú gazdasági fej­lődést — hangoztatta Natta. Szólt ar­ról, hogy e célok megvalósításának szempontjából lényeges az OKP és a szocialista párt kapcsolatának javítá­sa. Hasznos a két baloldali párt között a politikai versengés — mondta —, de a szocialisták a két párt között szükséges megegyezést, az egységért folytatott­­harcot nem rendelhetik alá annak a célnak, hogy megelőzzék az MKP-t, és nem követelhetnek tőle a megegyezés feltételeként ideológiai revíziót. A szocialisták bizonyos mér­tékig sikerrel használták ki politikai elhelyezkedésük kétértelműségét Natta bírálta a szocialista párt tit­kárának, Craxinak azt az állítását, amely szerint ő nem látja „a lehető­ségét Nyugat-Európában egy kom­munisták vezette baloldali alternatí­vának”. A szocialisták magatartásá­ban ma az a legaggasztóbb, hogy mi­közben nagyobb befolyásra töreked­nek, nem ismerik föl teljes mélysé­gében az ország helyzetének súlyos­ságát, a kereszténydemokrata hatal­mi rendszerrel való szakítás sürgős­ségét — hangoztatta Natta. A Spadolini vezette új ötpárti kor­mányról szólva kijelentette, hogy az OKP fontos ténynek tekintette ugyan, hogy nem kereszténydemokrata poli­tikus alakít kormányt, annak össze­tétele viszont nem felel meg a vára­kozásnak, csökkenti a szükséges vál­tozások bekövetkeztének esélyeit, és lehetőséget ad az eddigi politika foly­tatására. Minthogy az OKP célja a demokratikus változás kormánya a kommunisták részvételével: a párt el­lenzéki magatartást foglal el a Spado­­lini-kormánnyal szemben, de vállalja a nyílt és konstruktív együttműkö­dést mindazoknak a kérdéseknek a megoldására, amelyek pozitív hozzá­járulást jelentenek az olaszországi válság megszüntetéséhez, nemzetközi téren pedig az enyhüléshez, a nukleá­ris fegyverzetek csökkentéséhez, a konfliktusok békés megoldásához — mondotta Natta. Faragó Jenő Budapesten tárgyal az SZVSZ főtanácsa Budapesten szerdán megkezdő­dött a Szakszervezeti Vil­ágszövet­ség főtanácsának ülése, amelyen át­tekintik a szakszervezeti mozgalom helyzetét, előkészítik a X. szakszer­vezeti világkongresszust, amelyet a tervek szerint a jövő év februárjá­ban tartanak meg Havannában. A tanácskozás részvevőit Gáspár Sándor, az SZDSZ elnöke köszöntöt­te. Rámutatott a kongresszust elő­készítő munkával járó nagy felelős­ségre, s a feladatok elvégzéséhez sok sikert kívánva az ülést megnyi­totta. A napirend egyhangú elfogadása után Ibrahim Zakaria, az SZVSZ ügyvezető főtitkára mondott beveze­tő beszédet. Szólt a feszültebbé vált nemzet­közi helyzetről s a világ dolgozói­nak, szakszervezeteinek erőfeszíté­seiről, amelyeknek célja, hogy a vi­lág visszatérjen az enyhülés útjára. A többi között szólt a francia bal­oldali erők győzelmének jelentősé­géről is. Mint mondotta, választási győzelmük a demokratikus megol­dás lehetőségét adja a monopóliu­mok uralmával szemben. Az ameri­kai vezetés igyekszik már most fel­lépni a tendenciák ellen — hangsú­lyozta —, de azok az erők, amelyek győzelemhez segítették a baloldalt, ezt az eredményüket megvédeni is képesek. A tőkés világban mind több jele van annak, hogy a haladó pol­gári erők, a szocialisták, a kommu­nisták, munkások, értelmiségiek, diákok közösen lépnek fel a legfőbb célokért, a békéért, a leszerelésért, a dolgozók szociális biztonságáért. A szakszervezetek messzemenően támogatják az ilyen egységtörekvé­seket. A szakszervezeti világkongresz­­szust is annak a törekvésnek a je­gyében készítjük elő — mondotta —, hogy erősítsük a szakszervezeti mozgalom egységét a közös célokért, a békéért, a népek, a dolgozók biz­tonságáért, jogaik védelméért. A bevezető szavak után rátértek a napirendi pontok tárgyalására. A vitában Timmer József, a SZOT titkára is felszólalt. — Világszövetségünk és tagszer­vezeteinek tevékenysége a legutóbbi kongresszus óta eltelt három év alatt sokat fejlődött, hatékonyabbá vált — mondotta. — Ismét bebizonyoso­dott, hogy a szakszervezeti világmoz­galom sikerrel tud harcolni a de­mokratikus alternatíváért, azoknak a társadalmi-gazdasági, szociális problémáknak a megoldásáért, ame­lyeket a kapitalista rendszer válsága idézett elő. A szónok méltatta az SZDSZ-nek és tagszervezeteinek a béke megóvá­sa és a leszerelés érdekében tett erő­feszítéseit.­­ A béke, a leszerelés, az anyagi eszközök értelmes célokra való felhasználása korunk legfonto­sabb megoldásra váró problémái. Úgy gondoljuk, hogy e kérdéseknek nagy hangsúlyt kell kapniuk a X. világkongresszuson is — mondotta. — Változatlanul rendkívül lénye­gesnek tartjuk a különböző irány­zatú nemzetközi szakszervezeti szer­vezetek közötti párbeszédet, a köze­ledést, azt, hogy szót értsünk és ak­cióegységre lépjünk egymással. Ezt követeli a világ dolgozóinak érdeke. Az SZVSZ nagy, egyetemes szer­vezet — mondotta. — Csaknem száz, egymástól eltérő politikai és társa­dalmi körülmények között működő nemzeti központot, közel kétszáz millió szervezett dolgozót tömörít. Dolgozzunk azon, hogy világszövet­ségünk a szakszervezeti munka lé­nyegéből fakadóan sokszínű, élet­közeli, még inkább emberközpontú legyen. Olyan szervezet, amely nem­csak segíti a nemzeti keretek között végzett szakszervezeti tevékenységet, hanem arra épít, arra támaszkodik, belőle merít lendületet, ötletet, erőt — mondotta Timmer József. Az SZVSZ főtanácsa ma folytatja munkáját. (MTI)

Next