Népszabadság, 1981. augusztus (39. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG WgggggggggggggggggggggggggggggggtgggggMMMHHNMNHHHMMM­MHNHHMHHHHHHHM 1981. augusztusi., szombat AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 179. szám Helsinki hatf éve (3. oldal) Ülősztrájk és tünte­tés Teheránban a francia nagykövetség előtt A központi bank kormányzója Irán valutatartalékairól A teheráni francia nagykövetség előtt tovább folytatódik az ülősztrájk és a tüntetés. Hasemi Rafszandzsani, a parlament, medzslisz elnöke arra szólította fel az egyetem területén a péntek déli imán részt vevő tömeget, hogy folytassák a tiltakozást. A tün­tetőket rendre intette, és felszólította őket: semmilyen körülmények között ne közelítsék meg a követség kertjé­nek falát. Rafszandzsani bírálta Franciaor­szágot, ment az iráni exelnök Párizs­ba érkezte óta már több nyilatkoza­tot is adott — legutóbb a Corriere del­la Sera című milánói lapnak és a BBC-nek —, noha a francia hatósá­gok azzal a kikötéssel adták meg a menedékjogot Baniszadrnak, hogy nem folytathat politikai tevékenysé­get francia földön. A milánói lapban Baniszadr egyéb­ként hangsúlyozta: reméli, hogy rö­videsen feloldást nyer a politikai te­vékenység tilalma, ellenkező esetben elhagyja Franciaországot. Franciaország teheráni nagyköve­tét bekérették a külügyminisztérium­ba, és közölték vele: Irán Franciaor­szág részéről ellenséges cselekmény­nek tekinti a volt államfő befogadá­sát. A külügyminisztérium a teherá­ni nagykövetség útján hivatalosan kérte a francia hatóságoktól Masz­­szud Radzsavinak, a Modzsahedin Khalk vezetőjének letartóztatását is, aki Baniszadrral együtt érkezett Franciaországba. A kiadatási kére­lemhez szükséges okmányokat egy későbbi időpontban szándékoznak eljuttatni Párizsba. A volt elnök ki­adatását még a szökés napján kérte Irán. A nap folyamán több helyen ke­rült sor lövöldözésekre az iszlám for­radalmi őrség és az ellenzéki cso­portok tagjai között. Ismeretlen tet­tesek merényletet kíséreltek meg a miniszterelnök egyik közvetlen mun­katársa ellen, aki megsebesült. Hivatalos teheráni források sze­rint július hónapban Iránban össze­sen 260 halálos ítéletet hajtottak végre. Az iráni gazdaság helyzetéről nyi­latkozott az ország egyik legismer­tebb pénzügyi szakértője pénteken. Mohszer Nurbakhi, az iráni központi bank kormányzója közölte: kedvező szinten vannak Irán valuta- és aranytartalékai. A tartalékok a ki­bocsátott pénz 25 százalékára nyúj­tanak fedezetet, ez a szükséges arány az ország pénzügyi törvényé­nek előírása szerint. Különösen kedvező a helyzet az aranytartalékok terén. Az ameri­kaiak által befagyasztott vagyonból Nurbakhi bejelentése szerint 8 mil­liárd dollár került át iráni rendelke­zésű számlákra, ebből 3,6 milliárdot kölcsönökre, 1,4 milliárdot pedig Londonban különszámlán nemzetkö­zi fizetésekhez felhasználható köte­lezvényként tartalékolnak. Iránba összesen hárommilliárd dollár került vissza. (MTI) Irán támogatja a palesztinok harcát Moszkvai sajtótájékoztató Jeruzsálem napja alkalmából Irán kormánya kész minden se­gítséget megadni a palesztin népnek az izraeli agresszió ellen vívott fel­­szabadítási harcához — jelentette ki az ország moszkvai nagykövete, Mo­­hammad Mokri pénteki sajtókonfe­renciáján. A Jeruzsálem napja, a palesztin nép iránti szolidaritás ün­nepe alkalmából megrendezett sajtó­­konferencián a nagykövet azt han­goztatta, hogy a teheráni kormány lehetőségeihez képest jelenleg is tá­mogatja a palesztinok harcát, abban az esetben pedig, ha véget ér a fegy­veres konfliktus Irakkal, kész anya­gi eszközökkel, fegyverekkel vagy akár önkéntesekkel is segíteni a pa­lesztinok küzdelmét. Irán segítséget nyújt Libanonnak is ahhoz, hogy le­­küzdje az izraeli agresszió következ­­ményeit. Az iraki—iráni fegyveres konflik­tusról szólva Makri kijelentette, Irán kormánya csak akkor lesz haj­landó tárgyalóasztalhoz ülni a nem­zetközi szervezetek bevonásával, ha egyetlen iraki katona sem lesz Irán földjén. Azt mondotta, hogy az iráni csapatok egyes körzetekben már át­lépték Irak határát, de nem áll szán­dékukban területet hódítani, erre csupán „stratégiai okokból” van szükség. Irán moszkvai nagykövete szólt a szovjet—iráni kapcsolatok alakulá­sáról, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokról, s kijelentette, hogy azok változatlanul fennállnak és kedvezően alakulnak a két ország között. Új szerződések nem jöttek ugyan létre, de a fennálló korábbi megállapodások alapján folytatódik a forgalom, és Irán nem felejti el, hogy a Szovjetunió annak idején nem volt hajlandó csatlakozni a Te­herán elleni gazdasági bojkotthoz, ekkor is folytatta a fennálló köte­lezettségek teljesítését. Ami az iráni földgázszállítások felújításának lehe­tőségét illeti, a nagykövet azt mon­dotta, hogy a tárgyalások folynak, s csupán kereskedelmi-gazdasági jel­legű, az árak körül kialakult vita akadályozza a Szovjetunióba irányu­ló szállítások felújítását. (MTI) Bírálják az NSZK költségvetését A pénzügyminisztérium közzétette a hivatalos adatokat A nyugatnémet pénzügyminiszté­rium pénteken nyilvánosságra hozta a kormány hivatalos, 1982-es költ­ségvetési és takarékossági javasla­tait. A pontos — az előző nap ismer­tetettektől részben eltérő — adatok a következők. A költségvetés összege 240,1 mil­liárd márka. Megvalósításához 26,5 milliárd márka állami kölcsönt vesz fel a nyugatnémet kormány, s eddig 14,5 milliárd megtakarítást határoz­tak el. Az állami támogatás csökkentése a szociális juttatásokért felelős szö­vetségi munkaügyi hivatal esetében a legsúlyosabb. A hivatal a jövőben hatmilliárd márkával kap­­ keveseb­bet. A családi pótléknál másfél mil­liárd, a köztisztviselők pénzbevéte­leinél előreláthatóan több mint két­milliárd márkát takarítanak meg. A munkanélküli-biztosításhoz való la­kossági hozzájárulást három száza­lékról 3,5 százalékra emelik, de ez­zel egyidejűleg a nyugdíjhozzájáru­lást 18,5 százalékról 18 százalékra csökkentik. A katonai kiadásokat 1,7 milliárd márkával növelik, reálértékben ez nem jelent növekedést. A költségvetést máris minden ol­dalról heves bírálatok érik. A (Nyugat-) Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) nem tartja „kielé­gítőnek” a programot. A DGB pén­teken, Düsseldorfban nyilvánosságra hozott állásfoglalása rámutat: az SPD és az FDP által tervezett taka­rékossági intézkedések nem vették kellően figyelembe az NSZK foglal­koztatottsági helyzetével összefüggő követelményeket, s így nem csök­kentik a munkanélküliség fokozódá­sának veszélyét. A szakszervezeti szövetség elsősorban a szövetségi munkaügyi hivatal szociális költség­vetésének megkurtítását helyteleníti. A szakszervezeti szövetség szerint a kormány takarékossági programja nem valósítja meg a terhek igazsá­gos elosztását. Ezért a DGB nyoma­tékosan megismétli azt a követelé­sét, hogy elsősorban a nagyobb jö­vedelműeket kellene megadóztatni. Ugyanakkor a nagytőke érdekvé­delmi szervezetei és az ellenzéki uniópártok azért támadják a kor­mányt, mert a drasztikus takarékos­­sági program ellenére nem tartják „elegendőnek” a szociális kiadások csökkentését. Tekintettel az ellenzéki pártoknak a szövetségi tanácsban meglevő több­ségére. Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke, arra szólította fel a CDU-CSU-t, hogy működjenek köz­re a program megvalósításában. (MTI) | A ' -A » ' I 5. JELENTÉS A NYÁRI HATÁRRÓL * 83 fercer hektáron vetettek másodszor Gyakorlatilag befejeződött a búzaaratás . További csapadékot igényelnek az őszi érésű növények (Munkatársunktól.) Mára, szombatra már csak né­hány hegyvidéken gazdálkodó mező­­gazdasági üzemben maradt aratatlan búzatábla. Ezeken a helyeken — mi­után egy-két hét késéssel érnek a növények — későbben kezdődhetett a betakarítás is. Így aztán gyakor­latilag igaz: befejeződött mezőgaz­daságunkban a legnagyobb területen termést adó kalászos gabonaféle, a búza aratása. A munkával — miután a sokévi átlagnak megfelelő időben érett a növény — aránylag kicsi szemveszteség árán két-három héttel korábban végeztek mezőgazdasági nagyüzemeink, mint tavaly. A rozs és a búzánál későbben érő tavaszi árpa aratása 90—91 száza­léknál tart. A zabnak — ami a hegy­vidékeken még zöld, lévén a legké­sőbben élő nyári gabonaféle — alig több, mint a fele került le eddig a termőföldekről. A gabonabetakarítással egyidejű­leg jó ütemben haladtak az idei nyá­ron a talajmunkák és az egyéb ki­egészítő munkák (szalmabálázás, le­­takarítás, kazlazás) is. Mezőgazda­­sági nagyüzemeink — lévén az ere­detileg számítottnál szűkösebb a búzatermés — jelentős területet má­sodszor is bevetettek, annak a re­ményében, hogy a másodvetéssel, a másodterméssel pótolják azokat a bevételi hiányokat, amelyek a gyen­gébb búzatermésből erednek. A ta­valyi 52 ezer hektár helyett az idén 83 ezer hektár gyorsan elmunkált tarlóba került másodnövény. A másodvetés nagyobb hányada — 55—60 százaléka — rövid tenyész­idejű kukorica. A legújabb, nagyon rövid tenyészidejű kukoricafajták a legkorábban lekerülő őszi takar­mánykeverékek és a borsó után vet­ve, kicsit is hosszabb ősz esetén, be­érlelik a szemtermést. A későbbi ve­tés pedig kitűnő silótakarmányt ad. A másodvetésű kukorica esetében is akkor lehet elfogadható vagy jó termésre számítani, ha a növény elegendő csapadékhoz jut. Igaz ez arra a 2000 hektárra is, amelybe másodvetéskor zöldségnövények ke­rültek. A múlt hét végén a Dunántúl je­lentős részén, e hét első felében a Tiszántúlon hullott csapadék. Az eső egyértelműen kedvezett a nemrégi­ben vetett növényeknek és a ta­vasszal vetetteknek is. A Duna-Ti­­sza közén a Dunántúl keleti, déli vidékein azonban nagyon kellene a csapadék. Az aratás végeztével előtérbe ke­rült az őszi felkészülés. Ennek je­gyében nemcsak az ősszel szükséges gépek javítása zajlik, hanem meg­kezdődött már a mélyszántás, a for­gatás nélküli mélyművelés is. Az időszerű munkák közül a dohányle­velek törése, a paradicsom, paprika, uborka és több más zöldségféle sze­dése, a nyári gyümölcsök betakarí­tása ad munkát nagyüzemeinkben és a kiskertekben. Helyenként már kaszálják a sarjúszénát is, hogy mennél több takarmányt gyűjtsenek a téli időszakra. Törik a dohányt az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben. KIRÁLY KRISZTINA FELVÉTELE — MTI FOTO Latin-amerikai országok visszautasítják a részvételt a sínai erők kötelékében Anvar Szádat ismerkedő útra indul az Egyesült Államokba Eddig már több latin-amerikai or­szág viszautasította azt az egyipto­mi kérést, hogy csapategységet küld­jön a jö­vő tavasszal szolgálatba állí­tandó, ENSZ-en kívüli sínai béke­­fenntartó erők kötelékébe, más or­szágok pedig halogatják a választ — közölte Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter csütörtökön, mi­után elutazott Panamából. Az egyip­tomi diplomata néhány hete latin­amerikai körutat tesz: csapatokat to­boroz a Sínai-félszigetre küldendő erőkhöz, amelyek az Egyesült Álla­mok vezetésével a terület izraeli ki­ürítése után foglalnák el helyüket a két ország határának egyiptomi ol­dalán. A külügyi államminiszter után ha­marosan az elnök indul az amerikai kontinensre. Anvar Szadat jövő heti washingtoni látogatása valószínűleg nem hoz áttörést az Izrael által meg­szállt palesztin területek önkormány­zatáról tavaly megakadt tárgyalások ügyében — így vélekedett csütörtö­kön az amerikai külügyminisztérium egy nevének nyilvánosságra hozata­lát nem kívánó magas rangú tiszt­ségviselője. Szerinte Szadat látoga­tásának jelentősége abban rejlik, hogy az egyiptomi államfő megis­merkedik majd az amerikai elnök­kel. Új amerikai kezdeményezés azonban az izraeli kormányfő szep­temberi washingtoni látogatása előtt nem várható — tette hozzá. Mint je­lentettük, Haig amerikai külügymi­niszter csütörtök este ezzel szemben nyilvánosan az áttörés szükségessé­géről szólott a Camp David-i folya­matban. Dean Fischer, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok „élesen el­ítéli” az izraeli katonai autóbusz el­len csütörtökön Jeruzsálem mellett végrehajtott palesztin akciót, de tu­domásul veszi, hogy az izraeli kor­mány nem tartja ezt a libanoni—iz­raeli határon létrejött tűzszünet meg­sértésének. Mint jelentettük, az iz­raeli kormány közleménye a tűzszü­nettől függetlenül bosszúval fenye­gette meg a PFSZ-t az akcióért. Az amerikai külügyi szóvivő azt is elmondta, hogy egyelőre nincs dön­tés arról, mikor és miként folytatja küldetését Philip Habib, az ameri­kai elnök közel-keleti különmegbí­­zottja. Habib és Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár csütörtökön nagyon hasz­nos eszmecserét folytatott a világ­­szervezet székhelyén — mondta a fő­titkár szóvivője. Szó volt a libanoni —izraeli határon létrejött tűzszünet­ről, amely az amerikai diplomata és az ENSZ-főtitkár együttműködő köz­vetítő tevékenysége nyomán jött lét­re — emlékeztetett a szóvivő. Ame­rikai részről nem nyilatkoztak a megbeszélésről. (MTI) Szenegáli katonai erők hatoltak Gambiába Szenegál katonai erőket irányított a gambiai főváros, Banjul felé, ahol csütörtökön megdöntötték Dawda Kairaba Jawara elnök hatalmát. A szenegáli csapatok pénteken, az elnökhöz hű rendőri egységekkel együttműködve elfoglalták az or­szágnak legalább a felét és a fővá­ros nagyobb részét, így a repülőte­ret is. Banjulban a felkelők már csak a rádiót tartják kezükben. A felkelők által alakított nemzeti forradalmi tanács — az általa még ellenőrzött rádióban — felhívással fordult a közeli afrikai országok­hoz: nyújtsanak segítséget „a szene­gáli agresszió” ellen. A felkelők fogságban tartják a feloszlatott par­lament képviselőit és a kormány tagjait, valamint Jawara elnök fele­ségét és más családtagjait. A tanács bejelentette, hogy a túszokat kivég­­zik, ha a szenegáli alakulatok nem távoznak az országból. Dawda Jawara elnök pénteken délelőtt Londonból megérkezett a szenegáli fővárosba. Sajtóértekezle­tén annak a véleményének adott hangot, hogy a felkelés leverése csupán órák kérdése és megadásra szólította föl annak részvevőit. Brezsnyev és Ceausescu megbeszélése Pénteken a Krímben Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtit­kárával, a Román Szocialista Köz­társaság elnökével, aki rövid pihe­nésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megbeszélései során je­lentős figyelmet szentelt a szovjet— román együttműködés legfontosabb irányainak. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megvitatta a nemzetközi politikai élet legidőszerűbb kérdé­seit is. Hangsúlyozták, hogy a hely­zet jelenlegi kiéleződése a világban valamennyi kontinens minden or­szágának érdekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi helyzet romlása ellen, el kell érni a béke, az enyhülés, az együttműködés politikájának, az ál­lamok közötti vitás kérdések békés úton történő rendezésének felújulá­­sát és folytatását. A NATO azon döntése, hogy újabb közép-hatótávolságú atomfegyvere­ket helyez el Európában, a fegyver­kezési hajsza további fokozását ered­ményezi. Mindez súlyos teherként nehezedik a népek vállára, zavarra alkotó erőfeszítéseiket, a legégetőbb problémák megoldását. Napjaink­ban a külpolitikai tevékenységnek mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy az országok megfontoltan és felelősen foglaljanak állást a fegy­verkezési — mindenekelőtt a nuk­leáris fegyverkezési — hajsza kor­látozására és megszüntetésére vo­natkozó kérdésekben, továbbá hoz­zanak bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket katonai téren. Egyet­len olyan kezdeményezést sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, amely a katonai szembenállás enyhítésé­hez vezet az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvei alapján. A Szovjetunió és Románia kife­jezte reményét: a helsinki záróok­mányt aláíró államok mindent el­követnek annak érdekében, hogy a madridi találkozó munkájának fel­újításakor megállapodás jöjjön lét­re a részt vevő államok kapcsolatai­nak fejlesztéséről, az európai biza­lomerősítő és leszerelési intézkedé­sekkel foglalkozó értekezlet összehí­vásáról, a Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitelének biztosítá­sáról. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu találkozója baráti és nyílt légkörben folyt le. (TASZSZ)

Next