Népszabadság, 1981. augusztus (39. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG WgggggggggggggggggggggggggggggggtgggggMMMHHNMNHHHMMMMHNHHMHHHHHHHM 1981. augusztusi., szombat AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 179. szám Helsinki hatf éve (3. oldal) Ülősztrájk és tüntetés Teheránban a francia nagykövetség előtt A központi bank kormányzója Irán valutatartalékairól A teheráni francia nagykövetség előtt tovább folytatódik az ülősztrájk és a tüntetés. Hasemi Rafszandzsani, a parlament, medzslisz elnöke arra szólította fel az egyetem területén a péntek déli imán részt vevő tömeget, hogy folytassák a tiltakozást. A tüntetőket rendre intette, és felszólította őket: semmilyen körülmények között ne közelítsék meg a követség kertjének falát. Rafszandzsani bírálta Franciaországot, ment az iráni exelnök Párizsba érkezte óta már több nyilatkozatot is adott — legutóbb a Corriere della Sera című milánói lapnak és a BBC-nek —, noha a francia hatóságok azzal a kikötéssel adták meg a menedékjogot Baniszadrnak, hogy nem folytathat politikai tevékenységet francia földön. A milánói lapban Baniszadr egyébként hangsúlyozta: reméli, hogy rövidesen feloldást nyer a politikai tevékenység tilalma, ellenkező esetben elhagyja Franciaországot. Franciaország teheráni nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba, és közölték vele: Irán Franciaország részéről ellenséges cselekménynek tekinti a volt államfő befogadását. A külügyminisztérium a teheráni nagykövetség útján hivatalosan kérte a francia hatóságoktól Maszszud Radzsavinak, a Modzsahedin Khalk vezetőjének letartóztatását is, aki Baniszadrral együtt érkezett Franciaországba. A kiadatási kérelemhez szükséges okmányokat egy későbbi időpontban szándékoznak eljuttatni Párizsba. A volt elnök kiadatását még a szökés napján kérte Irán. A nap folyamán több helyen került sor lövöldözésekre az iszlám forradalmi őrség és az ellenzéki csoportok tagjai között. Ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg a miniszterelnök egyik közvetlen munkatársa ellen, aki megsebesült. Hivatalos teheráni források szerint július hónapban Iránban összesen 260 halálos ítéletet hajtottak végre. Az iráni gazdaság helyzetéről nyilatkozott az ország egyik legismertebb pénzügyi szakértője pénteken. Mohszer Nurbakhi, az iráni központi bank kormányzója közölte: kedvező szinten vannak Irán valuta- és aranytartalékai. A tartalékok a kibocsátott pénz 25 százalékára nyújtanak fedezetet, ez a szükséges arány az ország pénzügyi törvényének előírása szerint. Különösen kedvező a helyzet az aranytartalékok terén. Az amerikaiak által befagyasztott vagyonból Nurbakhi bejelentése szerint 8 milliárd dollár került át iráni rendelkezésű számlákra, ebből 3,6 milliárdot kölcsönökre, 1,4 milliárdot pedig Londonban különszámlán nemzetközi fizetésekhez felhasználható kötelezvényként tartalékolnak. Iránba összesen hárommilliárd dollár került vissza. (MTI) Irán támogatja a palesztinok harcát Moszkvai sajtótájékoztató Jeruzsálem napja alkalmából Irán kormánya kész minden segítséget megadni a palesztin népnek az izraeli agresszió ellen vívott felszabadítási harcához — jelentette ki az ország moszkvai nagykövete, Mohammad Mokri pénteki sajtókonferenciáján. A Jeruzsálem napja, a palesztin nép iránti szolidaritás ünnepe alkalmából megrendezett sajtókonferencián a nagykövet azt hangoztatta, hogy a teheráni kormány lehetőségeihez képest jelenleg is támogatja a palesztinok harcát, abban az esetben pedig, ha véget ér a fegyveres konfliktus Irakkal, kész anyagi eszközökkel, fegyverekkel vagy akár önkéntesekkel is segíteni a palesztinok küzdelmét. Irán segítséget nyújt Libanonnak is ahhoz, hogy leküzdje az izraeli agresszió következményeit. Az iraki—iráni fegyveres konfliktusról szólva Makri kijelentette, Irán kormánya csak akkor lesz hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a nemzetközi szervezetek bevonásával, ha egyetlen iraki katona sem lesz Irán földjén. Azt mondotta, hogy az iráni csapatok egyes körzetekben már átlépték Irak határát, de nem áll szándékukban területet hódítani, erre csupán „stratégiai okokból” van szükség. Irán moszkvai nagykövete szólt a szovjet—iráni kapcsolatok alakulásáról, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokról, s kijelentette, hogy azok változatlanul fennállnak és kedvezően alakulnak a két ország között. Új szerződések nem jöttek ugyan létre, de a fennálló korábbi megállapodások alapján folytatódik a forgalom, és Irán nem felejti el, hogy a Szovjetunió annak idején nem volt hajlandó csatlakozni a Teherán elleni gazdasági bojkotthoz, ekkor is folytatta a fennálló kötelezettségek teljesítését. Ami az iráni földgázszállítások felújításának lehetőségét illeti, a nagykövet azt mondotta, hogy a tárgyalások folynak, s csupán kereskedelmi-gazdasági jellegű, az árak körül kialakult vita akadályozza a Szovjetunióba irányuló szállítások felújítását. (MTI) Bírálják az NSZK költségvetését A pénzügyminisztérium közzétette a hivatalos adatokat A nyugatnémet pénzügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozta a kormány hivatalos, 1982-es költségvetési és takarékossági javaslatait. A pontos — az előző nap ismertetettektől részben eltérő — adatok a következők. A költségvetés összege 240,1 milliárd márka. Megvalósításához 26,5 milliárd márka állami kölcsönt vesz fel a nyugatnémet kormány, s eddig 14,5 milliárd megtakarítást határoztak el. Az állami támogatás csökkentése a szociális juttatásokért felelős szövetségi munkaügyi hivatal esetében a legsúlyosabb. A hivatal a jövőben hatmilliárd márkával kap kevesebbet. A családi pótléknál másfél milliárd, a köztisztviselők pénzbevételeinél előreláthatóan több mint kétmilliárd márkát takarítanak meg. A munkanélküli-biztosításhoz való lakossági hozzájárulást három százalékról 3,5 százalékra emelik, de ezzel egyidejűleg a nyugdíjhozzájárulást 18,5 százalékról 18 százalékra csökkentik. A katonai kiadásokat 1,7 milliárd márkával növelik, reálértékben ez nem jelent növekedést. A költségvetést máris minden oldalról heves bírálatok érik. A (Nyugat-) Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) nem tartja „kielégítőnek” a programot. A DGB pénteken, Düsseldorfban nyilvánosságra hozott állásfoglalása rámutat: az SPD és az FDP által tervezett takarékossági intézkedések nem vették kellően figyelembe az NSZK foglalkoztatottsági helyzetével összefüggő követelményeket, s így nem csökkentik a munkanélküliség fokozódásának veszélyét. A szakszervezeti szövetség elsősorban a szövetségi munkaügyi hivatal szociális költségvetésének megkurtítását helyteleníti. A szakszervezeti szövetség szerint a kormány takarékossági programja nem valósítja meg a terhek igazságos elosztását. Ezért a DGB nyomatékosan megismétli azt a követelését, hogy elsősorban a nagyobb jövedelműeket kellene megadóztatni. Ugyanakkor a nagytőke érdekvédelmi szervezetei és az ellenzéki uniópártok azért támadják a kormányt, mert a drasztikus takarékossági program ellenére nem tartják „elegendőnek” a szociális kiadások csökkentését. Tekintettel az ellenzéki pártoknak a szövetségi tanácsban meglevő többségére. Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke, arra szólította fel a CDU-CSU-t, hogy működjenek közre a program megvalósításában. (MTI) | A ' -A » ' I 5. JELENTÉS A NYÁRI HATÁRRÓL * 83 fercer hektáron vetettek másodszor Gyakorlatilag befejeződött a búzaaratás . További csapadékot igényelnek az őszi érésű növények (Munkatársunktól.) Mára, szombatra már csak néhány hegyvidéken gazdálkodó mezőgazdasági üzemben maradt aratatlan búzatábla. Ezeken a helyeken — miután egy-két hét késéssel érnek a növények — későbben kezdődhetett a betakarítás is. Így aztán gyakorlatilag igaz: befejeződött mezőgazdaságunkban a legnagyobb területen termést adó kalászos gabonaféle, a búza aratása. A munkával — miután a sokévi átlagnak megfelelő időben érett a növény — aránylag kicsi szemveszteség árán két-három héttel korábban végeztek mezőgazdasági nagyüzemeink, mint tavaly. A rozs és a búzánál későbben érő tavaszi árpa aratása 90—91 százaléknál tart. A zabnak — ami a hegyvidékeken még zöld, lévén a legkésőbben élő nyári gabonaféle — alig több, mint a fele került le eddig a termőföldekről. A gabonabetakarítással egyidejűleg jó ütemben haladtak az idei nyáron a talajmunkák és az egyéb kiegészítő munkák (szalmabálázás, letakarítás, kazlazás) is. Mezőgazdasági nagyüzemeink — lévén az eredetileg számítottnál szűkösebb a búzatermés — jelentős területet másodszor is bevetettek, annak a reményében, hogy a másodvetéssel, a másodterméssel pótolják azokat a bevételi hiányokat, amelyek a gyengébb búzatermésből erednek. A tavalyi 52 ezer hektár helyett az idén 83 ezer hektár gyorsan elmunkált tarlóba került másodnövény. A másodvetés nagyobb hányada — 55—60 százaléka — rövid tenyészidejű kukorica. A legújabb, nagyon rövid tenyészidejű kukoricafajták a legkorábban lekerülő őszi takarmánykeverékek és a borsó után vetve, kicsit is hosszabb ősz esetén, beérlelik a szemtermést. A későbbi vetés pedig kitűnő silótakarmányt ad. A másodvetésű kukorica esetében is akkor lehet elfogadható vagy jó termésre számítani, ha a növény elegendő csapadékhoz jut. Igaz ez arra a 2000 hektárra is, amelybe másodvetéskor zöldségnövények kerültek. A múlt hét végén a Dunántúl jelentős részén, e hét első felében a Tiszántúlon hullott csapadék. Az eső egyértelműen kedvezett a nemrégiben vetett növényeknek és a tavasszal vetetteknek is. A Duna-Tisza közén a Dunántúl keleti, déli vidékein azonban nagyon kellene a csapadék. Az aratás végeztével előtérbe került az őszi felkészülés. Ennek jegyében nemcsak az ősszel szükséges gépek javítása zajlik, hanem megkezdődött már a mélyszántás, a forgatás nélküli mélyművelés is. Az időszerű munkák közül a dohánylevelek törése, a paradicsom, paprika, uborka és több más zöldségféle szedése, a nyári gyümölcsök betakarítása ad munkát nagyüzemeinkben és a kiskertekben. Helyenként már kaszálják a sarjúszénát is, hogy mennél több takarmányt gyűjtsenek a téli időszakra. Törik a dohányt az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben. KIRÁLY KRISZTINA FELVÉTELE — MTI FOTO Latin-amerikai országok visszautasítják a részvételt a sínai erők kötelékében Anvar Szádat ismerkedő útra indul az Egyesült Államokba Eddig már több latin-amerikai ország viszautasította azt az egyiptomi kérést, hogy csapategységet küldjön a jövő tavasszal szolgálatba állítandó, ENSZ-en kívüli sínai békefenntartó erők kötelékébe, más országok pedig halogatják a választ — közölte Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter csütörtökön, miután elutazott Panamából. Az egyiptomi diplomata néhány hete latinamerikai körutat tesz: csapatokat toboroz a Sínai-félszigetre küldendő erőkhöz, amelyek az Egyesült Államok vezetésével a terület izraeli kiürítése után foglalnák el helyüket a két ország határának egyiptomi oldalán. A külügyi államminiszter után hamarosan az elnök indul az amerikai kontinensre. Anvar Szadat jövő heti washingtoni látogatása valószínűleg nem hoz áttörést az Izrael által megszállt palesztin területek önkormányzatáról tavaly megakadt tárgyalások ügyében — így vélekedett csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egy nevének nyilvánosságra hozatalát nem kívánó magas rangú tisztségviselője. Szerinte Szadat látogatásának jelentősége abban rejlik, hogy az egyiptomi államfő megismerkedik majd az amerikai elnökkel. Új amerikai kezdeményezés azonban az izraeli kormányfő szeptemberi washingtoni látogatása előtt nem várható — tette hozzá. Mint jelentettük, Haig amerikai külügyminiszter csütörtök este ezzel szemben nyilvánosan az áttörés szükségességéről szólott a Camp David-i folyamatban. Dean Fischer, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok „élesen elítéli” az izraeli katonai autóbusz ellen csütörtökön Jeruzsálem mellett végrehajtott palesztin akciót, de tudomásul veszi, hogy az izraeli kormány nem tartja ezt a libanoni—izraeli határon létrejött tűzszünet megsértésének. Mint jelentettük, az izraeli kormány közleménye a tűzszünettől függetlenül bosszúval fenyegette meg a PFSZ-t az akcióért. Az amerikai külügyi szóvivő azt is elmondta, hogy egyelőre nincs döntés arról, mikor és miként folytatja küldetését Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja. Habib és Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár csütörtökön nagyon hasznos eszmecserét folytatott a világszervezet székhelyén — mondta a főtitkár szóvivője. Szó volt a libanoni —izraeli határon létrejött tűzszünetről, amely az amerikai diplomata és az ENSZ-főtitkár együttműködő közvetítő tevékenysége nyomán jött létre — emlékeztetett a szóvivő. Amerikai részről nem nyilatkoztak a megbeszélésről. (MTI) Szenegáli katonai erők hatoltak Gambiába Szenegál katonai erőket irányított a gambiai főváros, Banjul felé, ahol csütörtökön megdöntötték Dawda Kairaba Jawara elnök hatalmát. A szenegáli csapatok pénteken, az elnökhöz hű rendőri egységekkel együttműködve elfoglalták az országnak legalább a felét és a főváros nagyobb részét, így a repülőteret is. Banjulban a felkelők már csak a rádiót tartják kezükben. A felkelők által alakított nemzeti forradalmi tanács — az általa még ellenőrzött rádióban — felhívással fordult a közeli afrikai országokhoz: nyújtsanak segítséget „a szenegáli agresszió” ellen. A felkelők fogságban tartják a feloszlatott parlament képviselőit és a kormány tagjait, valamint Jawara elnök feleségét és más családtagjait. A tanács bejelentette, hogy a túszokat kivégzik, ha a szenegáli alakulatok nem távoznak az országból. Dawda Jawara elnök pénteken délelőtt Londonból megérkezett a szenegáli fővárosba. Sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a felkelés leverése csupán órák kérdése és megadásra szólította föl annak részvevőit. Brezsnyev és Ceausescu megbeszélése Pénteken a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, aki rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megbeszélései során jelentős figyelmet szentelt a szovjet— román együttműködés legfontosabb irányainak. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megvitatta a nemzetközi politikai élet legidőszerűbb kérdéseit is. Hangsúlyozták, hogy a helyzet jelenlegi kiéleződése a világban valamennyi kontinens minden országának érdekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi helyzet romlása ellen, el kell érni a béke, az enyhülés, az együttműködés politikájának, az államok közötti vitás kérdések békés úton történő rendezésének felújulását és folytatását. A NATO azon döntése, hogy újabb közép-hatótávolságú atomfegyvereket helyez el Európában, a fegyverkezési hajsza további fokozását eredményezi. Mindez súlyos teherként nehezedik a népek vállára, zavarra alkotó erőfeszítéseiket, a legégetőbb problémák megoldását. Napjainkban a külpolitikai tevékenységnek mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy az országok megfontoltan és felelősen foglaljanak állást a fegyverkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési — hajsza korlátozására és megszüntetésére vonatkozó kérdésekben, továbbá hozzanak bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket katonai téren. Egyetlen olyan kezdeményezést sem szabad figyelmen kívül hagyni, amely a katonai szembenállás enyhítéséhez vezet az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. A Szovjetunió és Románia kifejezte reményét: a helsinki záróokmányt aláíró államok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a madridi találkozó munkájának felújításakor megállapodás jöjjön létre a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztéséről, az európai bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekkel foglalkozó értekezlet összehívásáról, a Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitelének biztosításáról. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu találkozója baráti és nyílt légkörben folyt le. (TASZSZ)