Népszabadság, 1981. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1981. szeptember 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 204. szám Új szerepkör - új módszerek (3. oldal) A Magyar Szolidaritási Bizottság akciófelhívása Hétfőn a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság. A tanácskozáson a magyar köz­véleményhez szóló felhívást fogad­ták el. A dokumentum bevezetőiben jelzi: a Magyar Szolidaritási Bizottság szeptember 1-től — a nemzetközi antifasiszta világnappal kezdődően — meghirdeti hagyományos őszi szoli­daritási akciósorozatát. Ez újabb al­kalmat ad arra, hogy az állampolgá­rok állást foglaljanak, s ezzel részt vállaljanak mindazoknak a támoga­tásában, akik a világ különböző ré­szein áldozatokat vállalva küzdenek nemzeti függetlenségükért, a társa­dalmi haladásért és a békéért. Az enyhülési folyamat megtorpa­násával érezhetően romlottak a ha­ladásért, a demokráciáért, a béké­ért, az emberhez méltó életért har­coló erők világméretű küzdelmének feltételei — szögezi le a továbbiak­ban a felhívás. — A Reagan-kor­­mányzat felelőtlen és különösen ve­szélyes fegyverkezési programot pró­bál a világra kényszeríteni, katonai erőfölényen alapuló diktátumra tö­rekszik, utasítást adott a különösen embertelen új fegyver, a neutron­­bomba gyártására, s ezzel egy újabb világégéssel fenyegető helyzetet hoz létre a nemzetközi politikában. Az imperializmus agresszív erői ezzel egy időben egyre nyíltabban lépnek fel a gyarmati elnyomás, a neokolo­­nialista törekvések, a fajüldözés és a fasizmus felszámolásáért küzdő haladó erőkkel szemben. Ebben a helyzetben különösen nagy szükség van a nemzetközi közvélemény moz­gósítására, a világ béke- és igazság­szerető erőinek összefogására, szoli­daritásának demonstrálására. Javasoljuk — folytatódik a felhívás —,hogy ma országszerte emlékezzünk meg a második világháború 42 évvel ezelőtti kirobbantásáról, kife­jezve meggyőződésünket: megismét­lődését soha többé nem engedhetjük! Fejezzük ki szolidaritásunkat a viet­nami, a kambodzsai és a laoszi nép­pel, támogassuk a közel-keleti vál­ság átfogó, igazságos, valamennyi ér­dekelt fél részvételével történő ren­dezését, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítását. Fejezzük ki szolidaritásunkat La­­tin-Amerika népeinek sok áldozatot követelő, az imperialista beavatko­zás visszaveréséért, a fasiszta dikta­túrák felszámolásáért vívott harcá­val. őszinte megbecsüléssel szóljunk a salvadori, a nicaraguai, a chilei, a paraguayi, az uruguayi és más la­tin-amerikai népek fiainak a terror és az elnyomás elleni hősi küzdelmé­ről. Mutassuk be a Dél-afrikai Köz­társaság újabb, Angola elleni ag­ressziójának okait, szomorú követ­kezményeit, s követeljük a dél-afri­kai csapatok azonnali kivonását az angolai területekről. Határozottan szálljunk síkra Namíbia független­ségének biztosításáért. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvé­leményhez, a társadalmi és tömeg­szervezetekhez, az egyházakhoz, ál­lásfoglalásaikkal, sajátos eszközeik­kel segítsék elő e nemes célok meg­valósítását — fejeződik be a felhí­vás. (MTI) ••­­ Össze kell f­ogni a béke védelmében Brezsnyev üdvözlete az el nem kötelezettek napján Leonyid Brezsnyev az el nem kö­telezettek mozgalmának napja alkal­mából táviratot intézett Fidel Cast­­róhoz, a mozgalom soros elnökéhez, és ebben a szovjet nép és a maga ne­vében szívélyes jókívánságait fejezi ki neki, valamint az el nem kötele­zett országok vezetőinek és népeinek. A távirat a többi között megálla­pítja: a Szovjetunió az el nem kö­telezettek mozgalma fennállásának 20 éve során, hűen a nemzeti felsza­badulásukért küzdő erőkkel való szo­lidaritás erősítésének lenini elvéhez, olyan erőnek tekintette és tekinti a mozgalmat, amely a felszabadult or­szágoknak azt a természetes törek­vését fejezi ki, hogy együttesen száll­­janak szembe az imperialista, a gyarmatosító, a fajüldöző és a hege­monista erőkkel és megvédjék drá­ga áron kivívott függetlenségüket, szabadságukat. Az el nem kötelezettek mozgalma — hangsúlyozza a távirat — különö­sen fontos szerepet tölt be most, amikor az imperializmus agresszív körei szembeszegülnek a történelmi fejlődés objektív menetével, és az erő pozíciójából igyekeznek megol­dani a világ problémáit. Ezért szük­ség van a világ összes békeszerető erőinek együttes harcára. Leonyid Brezsnyev táviratában re­ményét fejezi ki, hogy az el nem kö­telezettek mozgalma, az imperializ­mus és mindenfajta agresszív törek­vés elleni harc alapelveit követve, fokozza tevékenységét a béke meg­szilárdítása érdekében. (TASZSZ) Észak-európai országok békeszervezeteinek tanácskozása A fegyverkezési hajsza fokozódása miatt aggodalmukat fejezték ki, és elítélték a neutronfegyver gyártásá­ról hozott amerikai döntést az észak­­európai országok békeszervezeteit képviselő küldöttek vasárnap, a Hel­sinkiben befejeződött konzultatív ta­lálkozójukon. A Finnországból, Svédországból, Norvégiából, Dániából és Izlandról érkezett küldöttek találkozójáról ki­adott közlemény a többi között hang­súlyozza: nem szabad megengedni, hogy új típusú nukleáris fegyvereket telepítsenek Európába. (TASZSZ) Szeptember 1. leckéje Negyvenkét esztendeje annak, hogy eldördültek a második világ­háború első ágyúlövései. A Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte maroknyi lengyel helyőrségére tüzet nyitottak a német hadihajók nehézlövegei. A fekete keresztes harci gépek Var­só felé repültek, a határpóznákat lánctalpak zúzták szét. Megindult a fasiszta hadigépezet, hogy meghó­dítsa a világot, örökre átrajzolva a térképeket. Szerte Európában állnak azok em­lékművei, akik életüket adták a há­borúban az emberiség győzelméért az embertelenség ellen. A Wester­­plattén egy tank emlékeztet a hábo­rú első óráira, a hős védőkre s a fel­szabadítókra. Épp az évforduló előtti napokban követelték ennek az em­lékműnek a lebontását a Szolidari­tás emberei, olyanok, akik szeretnék elfelejtetni — ha tehetnék — a há­ború, a történelem leckéjét. De az ár, amelyet az emberiség a második világháborúért fizetett, túlságosan nagy volt ahhoz, hogy ezt a leckét ki lehessen törölni a népek tudatá­ból. Végtére tizenhatmillióan haltak meg a három földrész frontjain, sark­vidékeken és sivatagban, a dzsun­­gelekben, a tengereken s a levegő­ben. Több mint harmincmillióan pusztultak el a hátországokban és a fasizmus megsemmisítő táborai­ban. További tízmilliók egész éle­tükre nyomorékokká váltak ... Erre emlékezni s a tanulságokat levonni, alkalmazni nem hiábavaló dolog. Nem az egy teljesen más nemzetközi helyzetben sem. Nem­csak hogy nem felesleges ez, hanem égetően szükséges is, mert a háború veszélye nem múlt el, sőt növekedett. Itt, Európában, ahonnan két világ­háború indult pusztító útjára, olyan tervek megvalósításához kezdett hoz­zá a NATO, amelyek az atomapo­kalipszis veszélyét idézik fel; olyan háborúét, amely mellett a második világháború szörnyűségei is eltör­pülnének. Amerika új fegyverei, amelyekkel a nemzetközi erőegyen­súlyt akarják felborítani — az „euro­­rakéták", az N-bomba­­, olyan kényszerpályára löknék az emberi­séget, amelynek csak az eleje lát­ható, a vége nem ... Semmi sem veszélyesebb, mint a múlttal igazolni a jelent, s a hábo­rút valami öröktől fogva adott ele­mi csapásnak feltüntetni. Az értel­mes és tudatos cselekvés a kor pa­rancsa, amely a tegnapinál nagyobb erőfeszítést és szélesebb körű össze­fogást követel. Az emberiségnek van kiútja: új rakétafegyverek helyett e fegyverek moratóriumára, a helyzet kiélezése helyett higgadtságra, a kontaktusok aláásása helyett normá­lis kelet-nyugati kapcsolatokra s pár­beszédre van szükség a legfonto­sabb kérdésekről, a fegyverkezés korlátozásáról. Ehhez még ma sincs késő - de nincs idő a várakozásra sem, hiszen az idő nem vár: ez a ma szeptember 1. tanulsága 1981-ben. Vajda Péter Az iráni kormány nyugalomra szólít Merénylet áldozata lett Radzsai államfő és Bahonar miniszterelnök Életét vesztette Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnök. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni minisz­terelnöki hivatal épületében. A me­rényletet nagy erejű pokolgéppel hajtották végre, s ezt az AFP hír­­ügynökség szerint a Modzsahedin Khalk szervezet vállalta magára. A robbanás pillanatában — vasár­nap, magyar idő szerint 13.30 óra­kor — tíz ember tartózkodott a mi­niszterelnöki irodában. A merénylet­nek — a PARS hírügynökség szerint — hét halálos áldozata és tizenhárom sebesültje van. A robbanás áldoza­tainak holtteste elszenedesett, s így nehéz volt pontosan felismerni őket. Az elnök és a miniszterelnök holt­testét fogsoruk alapján sikerült azo­nosítani. Bahonart és Radzsait hétfőn reg­gel eltemették Irán fővárosában. A szertartást követően ötnapos nem­zeti gyász kezdődött Iránban. Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője a temetés után mondott beszédében közölte: Rad­zsai és Bahonar meggyilkolása nem állítja meg az iszlám forradalmat, az irániak készek mártírhalált halni a forradalomért. Hasemi Rafszandzsa­­ni, az iráni parlament elnöke a tör­vényhozásban mondott beszédében Radzsai és Bahonar haláláért Szad­­dam Husszein iraki elnököt és az Egyesült Államok iráni ügynökeit hibáztatta. Az iráni külügyminisztérium hét­főn ugyancsak az Egyesült Államok imperializmusának tulajdonította a vasárnapi merényletet. A PARS iráni hírügynökség által közzétett nyilat­kozatban a külügyminisztérium köz­vetve a francia hatóságokat is tá­madta amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok és cinkosainak bűntetteit lep­lezni próbálva befogadták Baniszsad­­rékat, illetve az iráni őrnaszádo­t el­rabló monarchistákat. Az iráni belügyminiszter nyilat­kozatban szólította fel a biztonsági erőket, hogy tegyenek meg mindent a rend fenntartásáért. A miniszter a lakosságot arra intette, hogy őriz­ze meg nyugalmát. (MTI) (A merénylettel kapcsolatos kom­mentárunk a 2. oldalon.) A felrobbantott miniszterelnöki hivatal — Radzsai és Bahonar. A dél-afrikai inváziós csapatok Angolában teljesen lerombolták Cahama városát Gahama városát teljesen lerombol­ták — közölte Frank Kennedy, Nagy- Britannia luandai nagykövete, mi­után visszatért Luandába a harcok sújtotta országrészből, ahol az ango­lai kormány felkérésére a francia, a nyugatnémet, az olasz és a román nagykövettel együtt láthatta a dél­afrikai agresszió következményeit. Angolai közlések szerint továbbra sincs semmi jele annak, hogy a dél­­afrikai csapatok kivonulóban lenné­­nek. Az inváziós erők Xangango és Ngiva, Cunene tartomány székhelye körül megerősítették állásaikat. Pieter Willem Botha, a Dél-afrikai Köztársaság miniszterelnöke vasár­nap úgy nyilatkozott, hogy szerinte pillanatnyilag nem áll fenn egy An­gola elleni hagyományos háború ve­szélye. Ismételten azt állította, hogy a dél-afrikai csapatok „csak” a Na­míbia felszabadításáért küzdő SWA­­PO harcosainak táborait kívánták megsemmisíteni. A miniszterelnök azt is közölte, hogy Reagan elnökké választása óta jelentősen megjavult Washington és Pretoria viszonya. Ezek a kapcsola­tok ma jobbak, mint az előző kor­mányzat idején — mutatott rá. A TASZSZ szovjet hírügynökség en­nek kapcsán idézi a The New York Times című lap megállapítását, amely szerint ez növeli az Egyesült Álla­mok Dél-Afrikával kapcsolatos poli­tikájának nemzetközi elszigeteltsé­gét. Az Egyesült Államok nézete Pre­toriáról teljesen ellentétes azzal az állásponttal, amelyet az ENSZ sok tagállamával elfoglal, azok ugyanis törvénytelennek tartják Namíbia ka­tonai megszállását — írta a lap. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hét­főn folytatta a vitát az Angola elle­ni dél-afrikai katonai támadás ügyé­ben. (MTI) Dél-afrikai katonák harckészültségben az angolai határon. Honecker:Schmidt kapcsolatfelvétel Hivatalosan megerősítették az NDK fővárosában Erich Honecker államfő és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kapcsolatfelvételének hírét. A legfelsőbb szintű kapcsolat valószí­nűsíti, hogy belátható időn belül az NDK Államtanácsának elnöke talál­kozik a bonni kormányfővel a két német állam viszonyában még ren­dezetlen kérdések megvitatására. Honecker mexikói újságírókat fo­gadott a napokban. Nekik adott in­terjújában közölte, hogy a közelmúlt­ban levelet kapott Helmut Schmidt kancellártól. Hétfőn az NDK Államtanácsának elnöke fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseleté­nek vezetőjét, és átadta neki válaszát Helmut Schmidt levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult le­vélben Honeckerhez, és ebben — mint ismeretes — legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasolt a két német állam közötti nyitott problémák ren­dezésére. Mint hivatalosan közölték, Ho­necker kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdéseket vitatott meg a nyugatnémet képviselet vezetőjével. (MTI) Indira Gandhi fogadta Hun Sent Indira Gandhi indiai miniszterel­nök hétfőn fogadta a hivatalos lá­togatáson Indiában tartózkodó Hun Sent, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminiszterét. Indira Gandhi és Hun Sen megbeszéléseik során véle­ményt cseréltek a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos kérdésekről és kijelentették, hogy mindkét or­szág törekedni fog a kapcsolatok erősítésére és kiszélesítésére. Hun Sen a találkozón köszönetet mondott az indiai kormánynak a Kambodzsai Népköztársaság hivata­los elismeréséért. (TASZSZ)

Next