Népszabadság, 1982. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
1982. január 7., csütörtök NÉPSZABADSÁG Németh Károly és Franz Muhri megbeszélése Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 6-án Budapesten, a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Pártjának elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Németh Károly és Franz Muhri kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleményt cseréltek a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Aczél György Győr-Sopron megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Győr-Sopron megyében. Kedd délután Győrött, a megyei pártbizottság székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei tanácselnök, valamint a megye és a város más vezetői fogadták, s tájékoztatták a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfaludy Színházban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tartott tájékoztatót pártmunkásoknak, gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezetek aktivistáinak. Találkozott a színház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdésekről folytatott eszmecserét, majd megtekintette a balett egyik, Az igazság pillanata című produkcióját. Aczél György programja szerdán a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. Itt Horváth Ede vezérigazgató a gazdasági munkáról, Bangha László pártbizottsági titkár pedig a párt- és a mozgalmi szervek munkájáról számolt be. Aczél György útja a Rába-gyárból a győri várba, Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. A kétnapos látogatás záróeseményére a Győr közelében levő Töltéstava községben került sor: a Minisztertanács elnökhelyettese megismerkedett a 3650 hektáros Aranykalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. A termelőszövetkezet vezetői — Kósa László elnök és Vajda Imre párttitkára elmondták, hogy 1981-ben a legjobb eredményt érték el a Győr- Sopron megyei közös gazdaságok közül. Megalakult a Kodály-emlékbizottság Kodály Zoltán, a huszadik század új magyar zenéjének korszakalkotó mestere, zenekultúránk egyik megújítója 1882. december 16-án született. A zeneszerző, népzenetudós és pedagógus születésének centenáriumáról, a magyar és az egyetemes művelődés kimagasló alakjának munkásságáról egy esztendőn át tartó programsorozat keretében emlékeznek meg itthon és határainkon túl egyaránt. Az évforduló méltó megünneplésére szerdán megalakult a Kodály Zoltán Emlékbizottság. Az emlékbizottság elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, tagjai Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának a hozzátartozói, társadalmi, politikai és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Az Országháziban, Losonczi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a centenáriumi megemlékezések előkészítésével kapcsolatos teendőket, az ünnepi rendezvények tervezetét vitatta meg. A testület feladata annak a rendkívül gazdag programnak az összehangolása, amelyben hangversenyek, zenei események, tudományostanácskozások, az évfordulóhoz kapcsolódó zenepedagógiai tanácskozások, új kiadványok és hanglemezek, valamint rádió- és televízióműsorokegész sora kap helyet, s amely az intézmények, művelődő közösségek öntevékeny kezdeményezései alapján jelenleg is napról napra újabb és újabb elképzelésekkel bővül. Az emlékbizottság centenáriumi felhívás kibocsátásáról is tárgyalt. A hazai program sajátossága, hogy lényegében az 1982—83-as tanév idejére esik, ezzel is jelezve: a Kodályéletmű elválaszthatatlan az ifjúságtól, a zenei nevelés korszerű, az ő elvein nyugvó gyakorlatának műveltséggyarapító, emberformáló erejétől. A megemlékezések a december 16-i születésnap köré csoportosulnak; ekkor rendezi az emlékbizottság az évforduló központi ünnepségét a Zeneakadémián. E napokban mutatja be az Operaház társulata az Erkel Színházban a Székely fonót, valamint a Psalmus Hungaricus koncertelőadását. Ugyancsak a központi ünnepségsorozat részeként állítják fel a Városligetben Kodály Zoltán szobrát, s nyílik meg kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, Kodály és művészete a magyar képzőművészetben címmel. Az országos rendezvények jó részének a művész szülővárosa, Kecskemét ad otthont. Júniusban például nemzetközi kórustábort tartanak a városban, júliusban ott rendezi közgyűlését az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete, decemberben avatják fel az új kecskeméti zenei központ épületét és hangversenytermét, a jövő év áprilisában pedig az ének-zenei általános iskolák kórusainak országos fesztiválja lesz a zeneszerző szülőhelyén. A fővárosban és másutt is több kórustalálkozót, koncertet rendez a Kórusok Országos Tanácsa, s Kodály valamennyi zenekari műve kiemelkedő művészek tolmácsolásában csendül fél majd a hazai hangversenytermekben. A Kodály-muzsika mind szélesebb körű megismertetését szolgáló előadások közül kiemelkedik az új Budapest Sportcsarnokban decemberben megrendezendő centenáriumi díszhangverseny, amelyen az ország legkiválóbb énekkarainak összesen mintegy 6—8 ezer tagja működik majd közre. In memóriám Kodály Zoltán címmal magyar kórusművek megalkotására hirdetnek pályázatot, s — miként az ülésen elhangzott — a mester emlékére új szimfóniát komponált Rámki György Kossuth-díjas zeneszerző is. Fontos része az ünnepi rendezvények tervezetének, hogy az iskolák is felhasználják az évforduló adta lehetőségeket zenei anyanyelvünk ápolásában, az ismeretterjesztésben. A tudományos események, sorában a Magyar Kodály Társaság elméleti konferenciát rendez a művész zeneszerzői, pedagógusi és népzene-kutatói munkásságának kérdéseiről. Már eddig is huszonöt országból érkezett hír arról, hogy ünnepi programmal készülnek az évfordulóra, az előkészítésben nagy részt vállal a Nemzetközi Kodály Társaság s a külföldi magyar kulturális intézetek hálózata. Ugyancsak szerdán a Parlamentben tartotta meg záróülését a Bartók Béla Emlékbizottság. A tanácskozáson értékelték az 1981-es Bartók centenáriumi év tapasztalatait, megállapítva: az eseménysorozat méltóképpen szolgálta azt, hogy itthon és a világban mind többek közös kincsévé váljék a magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakjának munkássága. (MTI) Növekvő érdekeltség a vágómarhatartásban 1982. január 6. óta megváltozott a nagyüzemek vágómarha-tartásának és értékesítésének ösztönző rendszere. A korábbihoz képest módosultak az átvétel után kifizetett összegek: a meghatározott feltételek teljesítése esetén a nagyüzemekben hizlalt állatok minden kilója után hat forinttal többet adnak a felvásárlók. Ezt a többlet árbevételt azonban nem valamiféle újabb központi forrásból adják az üzemeknek; az összegeket a csökkentett mértékű tejprémium keretéből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciálisan tejtermelésre szakosodott üzemek egy részét, ám a hiányzó árbevételt a termelés fokozásával viszonylag gyorsan ellensúlyozhatják. Egyértelműen kedvezőbb lett a marhahústermelés jövedelmezősége, a többletbevétel várhatóan felkelti majd az üzemek érdeklődését, és tovább növekszenek a marhahústermelésben is a hozamok. Bővülő magyar—bolgár gazdasági együttműködés Több mint ötven szakosítási megállapodás A bolgár—magyar árucsere-forgalom 1960 és 1980 között 12-szeresére nőtt, és a kölcsönös szállítások értéke ■tavaly megközelítette a 385 millió devizalevát. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok az 1990-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodáson alapulnak. Ez a dokumentum, egyebek között, a harmadik piaci együttműködés fokozását is előirányozza. Bulgária és Magyarország a KGST keretében megkötött több mint ötven sokoldalú és kétoldalú termelésszakosítási és együttműködési megállapodásban vesz részt Ezek többsége az elektronikai, az elektrotechnikai és a gépgyártási együttműködést szabályozza. Az említett megállapodások alapján gyártott termékek a kétoldalú kereskedelmi forgalom negyven százalékát, a gépgyártás területén pedig kilencven százalékát teszik ki. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a gépek és berendezések tették ki a kétoldalú kereskedelem 60 százalékát. Bulgária elégítette ki Magyarország elektromostargonca-szükségletének 85,5 motorostargonca-szükségletének 30 százalékát. A bolgár import nagy részét autóbuszok, autóbusz-alkatrészek és garázsberendezések alkotják. A közszükségleti cikkek forgalma tavaly harminc százalékkal nőtt és meghaladta a 18 millió rubelt. Beváltak a két főváros áruházai közötti kapcsolatok és bővül a testvérmegyék áruházai közötti hasonló együttműködés is. Nagy forgalmat bonyolítanak le a szófiai és a budapesti nemzeti jellegű üzletek. (MTI) / Új takarmányadalékokat, állattápszereket hoznak forgalomba (Megyei tudósítónktól.) Tavaly októberben alakult meg a debreceni Biogal Gyógyszergyár és a Hajdúsági Agráripari Egyesülés gazdasági társasága. Céljuk az iparitakarmány-gyártás elősegítése alapját a Biogal debreceni takarmánygyára és a HAGE karcagi keverőüzeme közötti gyártásszakosítás adta. A társasági szerződés megkötése után húsz mezőgazdasági üzem és egyéb vállalat csatlakozott a Premixtársasághoz. Az év végéig megalakult az igazgató tanács, létrehozták a szakértőkből álló termelési, forgalmazási, valamint fejlesztési feladatokat koordináló bizottságot. A társaság igazgató tanácsának legutóbbi, Nádudvaron tartott ülésén dr. Novobáczki Iván, a HAGE igazgatója úgy tájékoztatta a jelenlevőket, hogy idén 300 millióval több, összesen 1,6 milliárd forint árbevételt terveznek a két üzemben. A gyártásszakosítással ugyanis jobban ki tudják használni az egyes üzemek adottságait, részben pedig új termékeket is forgalomba hoznak. A Biogal a SALVANA céggel kötött korábbi együttműködése folytatásaként megkapta a Magyarországon gyártott állattakarmányozási szerek gyártásának és forgalmazásának jogát. A társaság révén így az idén már forgalomba kerül a baromfifélék takarmányozásánál jól hasznosítható adalék is, továbbá a debreceni üzemben ezentúl tejpótló borjútápszereket, ■ juhtápszereket és gyógyszeres takarmányadalékokat gyártanak. Sikerült ugyanis a gyógyszergyártás magas technológiai követelményeit megvalósítani az állattakarmányozási szerek előállításában is. A különböző premixek — takarmányadalékok — fertőtlenítő- és takarmánykonzerváló anyagok, kukoricamálé termékek gyártására a karcagi üzem szakosodik. Újdonság, hogy még az idén gyógyszertartalmú takarmányadalékokat is forgalmaznak, s a társaság állatgyógyászati készítményei közül is több kerül piacra. Négy embléma: négy ipari szövetkezet. Közülük kettő létszámával, termelési értékével az országos első címéért verseng. A négy közül az egyik bútort, a másik férfiinget, a harmadik játékot, a negyedik szinte mindent gyárt. Mégis van bennük közös. Valamennyi központja Szarvason, ebben a húszezer lakosú Békés megyei városban található. A munkaképes lakosság fele — Nálunk nincs Ganz-Mávag, nincs a bábolnaihoz hasonló nagyságú állami gazdaság. Az ipartelepítés elkerült minket, mezőgazdaságunkat jobban ismerik az Öntözési Kutatóintézet vagy Tessedik Sámuel iskolateremtő munkájáról, mint tsz-einkről. Így aztán az arborétum mellett leginkább ipari szövetkezeteinkkel büszkélkedhetünk. Városát Jansik Tamás tanácselnök így mutatja be, minden keserűség nélkül. Úgy véli, az ipari szövetkezeti mozgalom törvény- és szükségszerűen erősödött meg itt a Körösök közelében. Ebben a körzetben a felszabadulás előtt sem éltek nagybirtokosok, nem működtek jelentős gyárak: a malomtulajdonos, a sörfejtő már a módosabb réteghez tartozott. Nagy épületek, gépek nem is maradtak utánuk. A kis műhelyekben az 1950-es évek elején csak néhány kézműves szövetkezhetett. Hozták szerszámaikat, szaktudásukat. Így alakult a Vas- és Fémipari, a Bútoripari, a Szirén és Plastolus Ipari Szövetkezet jogelődje. Ma ebben a négy gazdasági egységben Szarvas munkaképes lakosságának mintegy fele dolgozik. Hogy miként? Az üzemlátogatások erre is választ adnak. Az egy személyre jutó nyereség a Plastolusnál a legnagyobb. Az elmúlt évekbeli beruházásra költött 26 millió forint csak egyötöde az éves termelési értéknek. A papír társasjátékok fröccsöntött figurák, PVC-labdák alapanyaga hazai. A késztermékek értékesítése a Triál segítségével nem gond. A Bútoripari Szövetkezet két éve befejezett beruházása eddig nem hozta a várt eredményt. Az új, korszerű gépek száműzték a nehéz fizikai munkát, az új épület megszüntette a zsúfoltságot, ám a termelékenység miatt még fáj Szabó Bálint megbízott elnök feje. A késztermékek 45 százaléka tőkés exportra készül. A nyugatnémet megrendelő évről évre igényesebb. Ráadásul egyegy új komódor vagy kisasztalt fénykép után, műszaki rajz nélkül kell elkészíteniük a szarvasiaknak. Ha második-harmadik próbálkozásukra sikerül is a prototípust előállítaniuk, akkor még mindig nem kevés időt vesztegettek el. Export és jövedelmezőség A Szirén az idén 180 millió forint értékű árut ad át a kereskedelemnek. Ebből mintegy 500 ezer férfi- és fiúinget, 200 ezer női blúzt, 30 millió forint értékben játékpárnát, gyermekhálózsákot, svéd népművészeti babát exportál. Itthon értékesít még 700 ezer inget, hulladékból készített játékot, hímzett gyermekruhát, napozót, az egészségügyi dolgozóknak köpenyt, blúzt és nadrágot. Az idén egy új anyagmozgatási rendszer bevezetésével a szövetkezet termelékenysége 20 százalékkal nő. A Vas- és Fémipari Szövetkezet bemutatóterme szemkápráztatóan csillogó. A különböző csillárok, asztali- és falilámpák azonban a szövetkezet gazdag termékskálájának csak egy részét jelentik. A világítótestek mellett meglelhető az NSZK-licenc alapján készített gőzölős vasaló, kétlapos villanyrezsó és tojásfőző. Ezek a háztartási kisgépek szépek és jók. A szövetkezet a nagyobb nyereség reményében felhagyott az élelmiszer-szállító kocsik, SW foglalatok és más gazdaságtalan termékek gyártásával. 1550 dolgozója jelenleg 580 millió forintnyi terméket állít elő. Az V. ötéves tervidőszak 93 millió forintos beruházása (épületre, gépre, járműre) már-már megtérült. Ráadásul a késztermékek egy része (több világítótest és kávéfőző) a világpiacon is versenyképes. Mindezt bizonyítja: a szövetkezet 1981-ben 110 millió forint értékben exportált. Segíteni Szarvast Mind a négy szövetkezet sokat tesz Szarvas fejlődéséért. A szocialista brigádok gyermekintézményeket, szociális otthont patronálnak, társadalmi munkában csinosítják a városi sporttelepet, de lakossági szolgáltatásra csak a vas- és fémipar vállalkozik. Építőipari részlege házakat húz fel, szerelőik javítanak autót, rádiót és tv-t, háztartási gépeket, kismotort, valamint olajkályhát. A bútoripariak viszont nem vállalnak sem konyha-, sem szobagarnitúra, sem egyedi darab reparálását, összeszerelését. Erre nincs megfelelően képzett (univerzális) szakemberük. Talán ha lenne egy külön szolgáltató műhelyük! A jövőt illetően megoszlanak a vélemények. A gazdasági vezetők abban egyetértenek, hogy a szövetkezetek rugalmasan alkalmazkodva a piaci helyzethez, gyorsan válthatnak terméket A bútoripariak például 1982-ben a hazai kereskedelmi hálózatban ritka rusztikus szekrénysort hoznak forgalomba. A távlatokban szeretnének önálló, a helyi lehetőségeket jól ismerő tervezőgárdát is felnevelni. A Szirén óhaja: itthon divatot diktálni! Turi Pálné elnök szerint a szövetkezet Svájcba, Olaszországba vagy az NSZK-ba küldött fazonjait a hazai kereskedők két év késéssel rendelik. A Plastolus az eddig importból beszerzett bőrhatású röp- és kosárlabdákat kívánja gyártani. A licencet, a gépeket és a szerszámokat egy olasz cég adná. * A Vas- és Fémiparnál a lakásvilágítás fejlesztésében látják a legtöbb fantáziát. Úgy érzik, a fém- és üvegkombinációk mellett egyre nagyobb szerepet kaphat a fa, a textília valamint az öntöttvas. Szarvason az V. ötéves tervciklusban 790 lakás épült fel. 1981 és 1985 között újabb 740 család költözhet új otthonba. A leendő lakásokból 80 központi beruházásként, 128 szövetkezeti formában készül. A tanácselnök mondja el, hogy az ipari szövetkezetek tagjainak nem szervezhető munkáslakás-építési akció.A tangazdaság lakatosainak igen, de a Vas- és Fémipari taksainak már nem. Így a Szirén vagy a Plastolus dolgozója legfeljebb szövetkezeti lakáshoz juthat. A szarvasi tanács és pártbizottság munkatársai, tekintettel a város sajátos gazdasági szerkezetére, minden lehetséges fórumon kérik, hogy az ipari szövetkezetekben dolgozók is megkaphassák a munkásoknak járó kedvezményeket. Horváth Kálmán A kisbútorok az NSZK-ba készülnek. Készülnek a férfiingek a Szirénben. PINTÉR JÓZSEF FELVÉTELEI