Népszabadság, 1982. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
KÖZGAZDASÁG PÉCSI BŐRGYÁR Tapasztalatok a piaci prognóziskészítésben A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében, a vállalati önállóság növekedésével a vállalatok gazdálkodásának eredményessége mindinkább attól függ, hogy mennyire képesek felkészülni a jövőre. A felkészülés konkrét feladataihoz tartozik a vállalati rövid és hosszabb távú tervek megalapozott összeállításán kívül a vállalati prognóziskészítés is. A gyorsan változó világgazdasági környezetben különösen fontos az ármozgások, a kereslet-kínálat jövőbeli alakulását befolyásoló tényezők vizsgálata. Ezek közül az egyik, a vállalatok eladási árát érintő tényező a felhasznált nyersanyagok keresletének és kínálatának várható alakulása. Nyersbőrpiac A Pécsi Bőrgyárban a vállalat által felhasznált legfontosabb nyersanyag, a nyersbőr árának várható mozgására a kínálat és kereslet változásának különbontásával kerestük a választ. A marhanyersbőrnek, mint a húsipar melléktermékének a kínálata sok tényezőtől függ. Magyarország mint beszerző az áralakulásra számottevő befolyást alig fejthet ki a világpiacon voltaképp monopolisztikus helyzetben levő kínálattal szemben. Annál is inkább törekednie kell a beszerzési, világpiaci árak prognosztizálására. A kínálatot befolyásoló tényezők közül, véleményünk szerint, a következők a legfontosabbak: Az állatállomány alakulása, életkora, földrajzi elhelyezkedése. A világ szarvasmarhaállománya 1980-ban kereken 1250 millió volt. Ebből 700 millió a fejlődő országokban, mintegy 300 millió a fejlett országokban található. Az évenként rendelkezésre álló marhabőr mennyisége 240 millió szarvasmarha bőrének felel meg, ám ebből csak 80 millió származik a fejlődő országokból. A világ szarvasmarha-állománya 1960 és 1976 között 30%-kal nőtt, ugyanebben az időszakban Magyarországon stagnált. A marhanyersbőr mennyisége nemcsak az állatállomány számának alakulásától függ, hanem az állattartás módjától is. A belterjes (teltbarkás) állatok esetében a vágásérettség jóval hamarabb bekövetkezik, mint a gyengén táplált, rossz klímán élő állatoknál. Egyúttal a belterjesen nevelt állatok bőrének a minősége is jobb. A felsoroltakhoz nyilván hozzájárul az egy személyre jutó húsfogyasztás is. Ha ez magas, akkor igyekeznek az állatokat megfelelően feltáplálni, ez pedig a vágásérettséget és a vágási arányt befolyásolja. A fejlődő országokban az állatállomány igen nagy, de a rendelkezésre álló nyersbőrök mennyisége csak mintegy egyharmada az összes nyersbőr mennyiségének. Ez összefügg azzal, hogy kevés állatot vágnak, jelentős az állathullás, és a begyűjtés is szervezetlen. A vágásérettség években kifejezett mértéke Kanadában és az USA-ban 2,55 év, Ázsiában 14,3 évnek felel meg. Fontosabb exportőrök Az összes állatállomány Indiában a legnagyobb, ezt a Szovjetunió, az USA és Argentína követi. Az USA nyersbőrpiaca a legnagyobb, ez az importőrök legfőbb bázisa. A régebben második helyen álló Argentína gyakorlatilag megszüntette a marhanyersbőrexportját, helyette különböző készültségi fokú bőrök kínálatával jelent meg a piacon. Jelenleg a világ második nyersbőrpiaca Ausztrália. A fejlődő országok, ha fejlesztik a cipőgyártást, kevesebb nyersbőrrel jelennek meg a piacon. A marhanyersbőr kínálata ezért is lassan fog nőni az elkövetkező években, feltételezésünk szerint évi 1—2%kal, a kereslet viszont évi 2,8— 3%-kal emelkedhet. A könnyű súlykategóriájú nyersbőrök (például: borjú) kínálata csökken, így ezeknek a bőröknek a beszerzése mind nehezebb, és az áremelkedés is e borfajtából várhatóan az átlagosnál magasabb lesz. Marhanyersbőr-szükségletünk kétharmadát a jövőben is importból kell kielégítenünk. A kereslet hatása A keresletet leginkább a bőrfeldolgozás jellege, módja határozza meg. A bőrárak növekedése miatt a cipőgyártás bőrigénye csökkent, például a diszkócipő-divat folytán kevesebb nyersbőrt használ fel. 1977 őszén kezdődött a nemzetközi nyersbőrpiacon az eddigi legnagyobb mértékű drágulási hullám, ami 1979 végéig tartott. Akkortájt kezdett tudatosodni a szakmában, hogy marhanyersbőrből a világkínálat hosszú távon elmarad a kereslettől. Az elmaradás évi 1—2%. Alig másfél esztendő alatt az árak több mint kétszeresére szöktek fel (1977. december és 1979. május—június között). A fogyasztók ellenreakciója miatt 1980-ban csökkentek, majd az elmúlt évben megint lassan emelkedtek az árak. A kereslet csökkenésében az infláció (a nyugati országokban 5— 13%/év) is szerepet játszott. A természetes bőrök iránti igény tartósnak ígérkezik, mivel a műbőrök sem árukat, sem minőségüket tekintve egyelőre nem konkurrálnak a nyersbőrökkel. A nyersbőr helyettesítése egészségügyi szempontból sem oldódott meg ez ideig. Magyarországon a minőségi cipők iránti igény is növelte a könynyű marhanyersbőrök keresletét. Vizsgáltuk az export- és importárak közötti kapcsolatokat is. Az 1975—1980-as évek adatai alapján matematikai, statisztikai módszerek felhasználásával kimutattuk, hogy három és fél, négyéves konjunktúraciklussal lehet számolni az import marhanyersbőröknél. Ez azt jelenti, hogy marhanyersbőröket a konjunktúraciklus mélypontján érdemes beszerezni és készletezni. A konjunktúraciklus csúcsán viszont a beszerzéseket lehetőség szerint a minimumra kell csökkenteni. A Pécsi Bőrgyárban az árprognózisok jó segítséget adtak a középtávú tervek elkészítéséhez, a rövid távú prognózisokat pedig az éves árpolitika kialakításában használták fel. Az elkövetkező időszak feladatai között szerepeltetjük, hogy a kidolgozott ár-, értékesítés-, kapacitás-, munkaerő- és a többi részprognózist összekapcsoljuk, és kialakítjuk a prognózisok vállalaton belüli egységes rendszerét. Dr. Sipos Béla docens Vinkó Máté gazdasági igazgató FORGÁCSOLÓSZERSZÁMIPARI VÁLLALAT Háttéripari tevékenység és importhelyettesítés A Forgácsolószerszámipari Vállalat, mint a forgácsolószerszám-gyártás legnagyobb hazai bázisa, tipikusan háttéripari üzem, gyártmányaink korszerűsége, termelésünk szerkezete főként a gépipari felhasználók munkájának hatékonyságát, technológiai hátterét alapozza meg. Gyártás és felhasználás A hazai forgácsolószerszámigényeket alapvetően a gépipar, ezen belül főként a szerszámgépipar fejlődése határozza meg. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a gépipar intenzíven fejlődő és szerszámigényes ágazat, az elkövetkező időszakban a gyártás és felhasználás közötti egyensúly romlásával kell számolni. Bizonyos szerszámokból jelenleg a hazai szükségletnek csak 30 —40%-át tudjuk kielégíteni. A hazai igény és a vállalatunk kapacitásával legyártható termékmennyiség közti arány a VI. ötéves terv időszakában várhatóan tovább romlik, annak ellenére, hogy 1985-ig a belföldi értékesítésnek mintegy 33%-os növelését tervezzük. Az általunk végzett felmérések és elemzések alapján — a gépipari termelésfelfutás ismeretében — a hazai forgácsolószerszám-szükségletnek 1980-ban 57,2%-át tudtuk, 1985-ben 56,5 és 1990-ben 50%át tudjuk csak kielégíteni. A gyártás és az igények viszonyában tehát hosszabb távon is feszültségek várhatók. A termelés mennyiségi növelése mellett az értékesítési formák — több csatornás értékesítés — bővítésével is lehetőséget látunk a helyzet javítására. A népgazdaság devizaterheinek csökkentése céljából — mivel a profilunkba tartozó, tőkés importból származó forgácsolószerszámok értéke a hetvenes évek végén elérte az évi 20 millió dollárt — vállalatunk az 1979—81 közötti időszakban az MNB által finanszírozott tőkés importkiváltó hitel keretében 138 millió forint értékű fejlesztő-beruházást valósított meg. A fejlesztési program célja mintegy 3 millió dollár értékű olyan árualap megteremtése, mely korszerűségét, minőségét tekintve versenyképes a tőkés importszerszámokkal, és alkalmas a szerszámimport növekedésének bizonyos fokú mérséklésére. Korszerű technológia A fejlesztő-beruházás révén a gyorsacél származékat, dörzsárakat, menetfúrókat, fém körfűrészeket a legkorszerűbb telibeköszörülési technológiával tudjuk gyártani. E szerszámfajtákból bővítettük a választékot, és javítottuk a termékek minőségét is. Másik fontos tennivalónk a tőkés viszonylatú export növelése. Meglevő kooperációs kapcsolatainkat értékelve megállapítottuk, hogy régi partnereink hosszú távon nem szándékoznak beszerzéseiket növelni. Ezért új kapcsolatok kiépítésére van szükség, terveinkben több ilyen kapcsolatfelvétel szerepel. Annak ellenére, hogy a gépipar technológiai fejlődésével — az NC-, CNC-gépek elterjedésével — új szerszámok és befogók is szükségesek, a hagyományos szerszámok iránti kereslet sem csökken. Ezért a vállalat a termékszerkezet kialakításánál bizonyos fokú kompromisszumra kényszerül. Változó termékszerkezet Stratégiai céljaink mérlegelése alapján úgy döntöttünk, hogy aktív és passzív alkalmazkodással oldhatjuk meg feladatainkat. Stratégiánk aktív olyan vonatkozásban, hogy új, korszerű termékkel jelenünk meg a piacon, és felhasználóinkat ezúton is ösztönözzük a nagy teljesítményű szerszámok vásárlására és felhasználására. Stratégiánk passzív annyiban, hogy a hagyományos termékeket a vevők által igényelt minőségben és mennyiségben tovább fogjuk gyártani. Fokozatosan visszafejlesztjük, illetve megszüntetjük viszont azokat a termékeket, amelyeknek előállítása valamilyen oknál fogva nem gazdaságos, vagy irántuk a felhasználók érdeklődése csökken, és növeljük a korszerű, magas technológiai értékű, progresszív forgácsolószerszámok gyártását. Az 1970-es évek elejétől folyamatosan értékeljük termékösszetételünket, a korszerűség, az értékesíthetőség és a gazdaságosság szempontjából. Mindezek ismeretében határoztuk meg a kutatásfejlesztési, a gyártmány- és gyártásfejlesztési, gépberuházási és egyéb, a műszaki fejlesztéssel összefüggő — elsősorban licenc- és know-how vásárlási — feladatainkat. Értékelésünk szerint — leginkább saját és egyéb források hiányában — gyártástechnológiánk korszerűsítése és gépberuházásaink üteme elmaradt a gyártmányfejlesztés és a tervezett termékösszetétel-korszerűsítés ütemétől. Külön kell választani azokat a területeket, ahol jelentős fejlesztést hajtottunk végre, mert ezek a termelőberendezések a legkorszerűbbeknek mondhatók (a géppark körülbelül egynegyede). További termelőberendezéseink zömében elavultak, korszerűtlenek. Gépparkunk átlagéletkora megközelíti a 20 évet. Hosszú távú stratégiánk leggyengébb pontja s egyben a dinamikusabb fejlődés legnagyobb gátja is, hogy fejlesztéseink nagyon eszközigényesek. Egy korszerű félautomata, illetve automata szerszámgép vagy megmunkáló központ 8— 12 millió forintba kerül. A mostani középtávú tervidőszakban — az előzőekben érzékeltetett korlátozott lehetőségek ellenére is — az erőforrások koncentrálásával a gyártmányfejlesztés ütemét meg kell gyorsítanunk. Termékösszetételünk értékeléséből kitűnt, hogy a korszerű termékek aránya (hat év alatt 1980-ig) 8%-ról 23%-ra emelkedett ugyan, de ezt sem értékeljük megfelelőnek, fejlesztési koncepciónk szerint a korszerű termékek részesedésének 1985-ig el kell érnie az 53—54%-ot, míg 1990-ig a 80— 85%-ot. Meleghegyi József igazgató Az energiatermelést szolgáló beruházások volumenének változása 1970 - 100,0 A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült ábrából látható, hogy a hetvenes évek elején az alapenergia-termelő ágazatok beruházásai (szénbányászat, kőolaj- és földgáztermelés) a szénbányászat visszafejlesztésére tett gazdasági intézkedések hatására csökkentek, majd 1915-től ismét növekedtek. Az energiaátalakító beruházások (villamosenergia-ipar, kőolajfeldolgozó-ipar, városigáz-gyártás) az évtized folyamán súlyponti szerepet kaptak. A hetvenes évtizedben az energiatermelő beruházások több mint 60 százaléka erre a területre koncentrálódott. A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Új energetikai központ épül a Szovjetunióban Hatalmas, új energetikai központot építenek Délkelet-Szibériában, Kanszk és Acsinszk városok között. Mint a TASZSZ hírügynökség írja, a jelenleg még gyéren lakott területen tíz, egyenként 6,4 millió kilowatt teljesítményű hőerőművet építenek, ezeket a körzetben feltárandó 30 külszíni fejtésű barnaszénbánya látja majd el fűtőanyaggal. A tervek szerint a bányászat 1985-ben kezdődik meg, és a lignitbányák az ezredfordulóra érik el teljes kapacitásukat, évi 350 millió tonnát. A kitermelt szén egy részét kőolaj-feldolgozó üzemekben benzinné, dízelolajjá, briketté és különböző vegyipari termékekké dolgozzák fel, nagy részükből pedig az erőműveket látják el fűtőanyaggal. Az erőművek által termelt áramot az ország középső vidékein fekvő ipari központok kapják. (Reuter, MTI) Meghosszabbított árellenőrzés Olaszországban Az olasz kormány inflációellenes törekvései jegyében meg akarják hosszabbítani a létszükségleti cikkek árellenőrzését — jelentette be Giovanni Mareora iparügyi miniszter. Az árellenőrzést a miniszter és a kiskereskedők között létrejött megállapodás alapján szeptemberben vezették be, és eredetileg november közepéig kívánták fenntartani. A hosszabbítást most azzal indokolják, hogy az intézkedés kedvező eredményekkel járt. Mindazonáltal Marcora hangsúlyozza, hogy más eszközökre is szükség van az infláció megfékezésére, így a többi között a versenyképes termelékenységi színvonal elérésére. Az inflációs ráta 16% alatt tartása marad 1982-ben is az olasz kormány egyik alapvető gazdaságpolitikai célja — mon-dotta Spadolini miniszterelnök azt követően, hogy megbeszélést folytatott a koalíciós pártok vezetőivel a gazdaságpolitika kulcskérdéseiről. Spadolini szerint az érintettek egyetértettek abban, hogy az államadósságok összegét az előző kormány döntésének megfelelően ez évben 50 milliárd lírás határon belül kell tartani. (AP — DJ) Románia műtrágyaipara Romániában az 1981—85. évi tervidőszakban korszerűsítik a műtrágyagyártást, és átállnak olyan fajták előállítására, amelyek jobban megfelelnek az ország szükségleteinek. A tervek szerint a termelés 1985-ig évi 4,05 millió tonnára fut fel. A mezőgazdaság az öt év folyamán összesen 11,64 millió tonnát használ fel. 1980- ban 2,45 millió tonna műtrágya készült, 40 százalékkal több, mint 1975-ben. A többlet legnagyobb részét a meglevő kapacitások jobb kihasználásával akarják előállítani. Jelenleg a névleges kapacitás 4,15 millió tonna, ezen belül 1,34 millió tonna összetett (NPK) műtrágyát tudnak készíteni, továbbá 1,38 millió tonna karbamidot és 360 ezer tonna szuperfoszfátot. A nitrogénműtrágya előállításához az ország metángázkészletei bőven elégségesek, ennek exportja révén finanszírozni lehet a foszfát és kálisó bevitelét. (ECN) Az MNB devizaárfolyamai Érvényben: 1982. január 12-től Devizanem Vételi Közép- Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6582,83 6589,42 6596,01 Ausztrál dollár 3882,52 3886,41 3890,30 Belga frank 89,07 89,16 89,25 Dán korona 465,74 466,21 466,68 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Hollandi forint 1385,90 1387,29 1388,68 Japán jen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kanadai dollár 2902,55 2905,46 2908,37 Kuvaiti dinár 12214,23 12226,46 12238,69 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK-márka 1519,90 1521,42 1522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci frank 1879,52 1881,40 1883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA-dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Mignon Kabarémúzeum a Hauer cukrászdában Budapest Vill., Rákóczi út 49. „A kuplétól az operáig", Boros Gézára emlékezve... Előadások: január 8-án, 15-én, 22-én és 29-én este fél 9 órakor. Közreműködik: VOITH ÁGI Jászai-díjas, HORVÁTH TIVADAR érdemes művész, KIBÉDI ERVIN érdemes művész, MAROS GÁBOR, a Magyar Állami Operaház magánénekese, DARVAS MAGDA. A zongoránál: OROSZ ISTVÁN, illetve MAKLARY LÁSZLÓ. Művészeti vezető: GÁL PÉTER. Jegyek válthatók a Színházak Központi Jegyirodájában, VI., Népköztársaság útja 18. (telefon: 120-000), valamint a helyszínen, a Hauer cukrászdában (telefon: 142-002). PISTI 1ENBtlUT* VállauT KELET-PESTI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA