Népszabadság, 1982. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
8 NÉPSZABADSÁG 1982. január 31., vasárnap KÖNYVVIZSGÁLAT JANUÁR 17-I REJTVÉNYPÁLYÁZATUNK NYERTESEI: Megfejtés: A tévedéshez ezer út vezet, az igazsághoz pedig csak egy. Budapestiek: Besenyei József, özv. Vámosi Vilmosné, Dénes Józsefné, Bíró Jánosné, Szerb Jenő, Csányi György, Erdős Cecília, Limbeck Jenő, Schipek Bertalanná, Dárdai Lászlóné, Újvári László, Kiss Dezső, Kékedi Lászlóné, Feleky Ferencné, Szily Kálmánné, Gerencsér György, Apró Károlyné, Bodor Istvánné, Lendvay Ignác, Nagy Miklósné. Vidékiek: Szántó Gyula, Egyházasgerge; Beniczki Antalné, Győr; Szilasi Péter, Dunaföldvár; Györffy Péterné, Debrecen; Dobovánczki Ferencné, Dunavecse; ifj. Molnár Ferenc, Szentes; id. Polgár János, Lukácsháza; Szinyákovics Gyula, Barcs; Oláh Sándor, Baja; Wild István, Kópháza; Szabó Ervin, Balassagyarmat; Kispál Andrásné, Jászberény; Brinza Mária, Újszeged; Zádorné Simon Éva, Kisterenye; Tóvizi Sándorné, Röszke; dr. Fábián Miklósné, Miskolc; Balaton Tamásné, Jászberény; Mészáros Andrásné, KazincBeküldendő — lehetőleg levelezőlapon — a Gorkij-idézet megfejtése. Határidő: február 8. A cím mellé kérjük ráírni: VASÁRNAPI REJTVÉNY. Marcika; Keserű Ferenc, Tiszaalpár; Balogh József, Sásd; Kocsis Imre, Székesfehérvár; Szabados István, Bátmonostor; ifj. Fehér Józsefné, Solt; Horváth József, Taszár; Ferkó Gyuláné, Kemecse; Lukács Edit, Siklós; Madar Sándorné, Püspökladány; Nyitray Sándorné, Szerencs; Csömör Miklósné, Tiszabura; Rádi Arnold, Nagybátony. Nyereményként egy-egy 50 forintos könyvutalványt küldünk postán. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Külpolitikai negyedóra. 8.26: Nyitnikék postája. 9.02: Szakértelem. Rapcsányi László műsora. 10.08: Nikola és a szörnyű sárkány. Mesejáték. 10.44: Kórusművek. 11.05: Az MRT Szimfonikus Zenekarának Mozart-matinéja. Közben: 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: Csanádi Imre versei. 12.55: Bakonyi Péter jegyzete. 13.05: Dzsesszfelvételekből. 13.30: Joan Sutherland énekel. 14.05: Vita, interjú, jegyzet a kultúráról. 15.12: Hyde Park-i levél. 15.25: Részletek a Magyar Rádió V. nemzetiségi népzenei fesztiváljából. 16.06: Oltárok árnyékában. Rádiójáték. 4. rész. 17.10: Gálik Mihály írása. 17.20: Szlovák szőttes. 17.50: Barangolás régi hanglemezek között. 18.50: A kőszívű ember fiai. Rádiójáték. 1. rész. 20.01: Arturo Toscanini felvételei. 4. rész. 21.06: Dzsesszfelvételek. 21.14: Világirodalmi Dekameron. 22.20: Bartók-hangarchivum. 4. r. 23.20: Operarészletek. 0.10: Fúvószene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Érdekességek a jövő hét műsorából. 8.20: Vasárnapi koktél. 10.00: Szivárvány. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 13.03: Köcsögmúzeum. Rádiójáték. 14.03: Magyar táncdalok. 14.33: Táskarádió. 15.30: Szanálás után. Riportműsor. 16.00: Offenbach operettjeiből. 16.39: Slágerek mindenkinek. 17.30: A vasárnap sportja. 18.00: Világsajtó. Vidám összeállítás. 18.33: Színes népi muzsika. 19.11: Országtérkép hangjegyekből. 20.11: Zenés Magyar Parnasszus. 20.38: Házas diákok. 2. rész. 20.58: Látogatóban a délszlávoknál. 21.59: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 8.11: Szimfonikus zene. Szt. 9.55: Új zenei Újság. 10.45: Külpolitikai negyedóra. 11.06: Hi-Fi varieté. 11.56: Maynard Ferguson felvételeiből. Szt. 12.10: Jevgenyij Jevtusenko költeményei. 13.05: Húsz ária — harminchat énekes. 13.41: Ravel-művek. Szt. 14.11: Händel: Nagy Sándor ünnepe. Oratórium. Szt. 15.40: A Svájci Fesztiválzenekar hangversenye. 17.25: A kamarazene kedvelőinek. Szt. Közben. 18.05: A magyar széppróza századai. 19.03: Opera-művészlemezek. Szt. 20.01: Rolling Stones-nagylemezek. Szt. 21.06: Új lemezeinkből. Szt. 22.37: Kamaramuzsika. Szt. TELEVÍZIÓ 8.35: Tévétorna (sz.). 8.40: Mindenki iskolája. Matematika és fizika. 9.40: Óvodások filmműsora (sz.). 10.00: A Föld titkai. NSZK-filmsorozat. 4. rész (sz.). 10.25: így csinálná Sherlock Holmes . . . Szovjet ifjúsági film. 1. rész (sz.). 11.10: Hírek. 11.15: A kisfiú és a csacsi. Türkmén kisjátékfilm. 11.45: Alpesi sívilágbajnokság. Férfilesiklás (sz.). 14.10: Nótaszó (sz.). 14.35: Humphrey Bogart-sorozat. Casablanca. Amerikai film. 16.15: Telesport (sz.). 17.30: Műsorainkat ajánljuk (sz.). 17.55: Lehet egy kérdéssel több? 18.40: Tévétorna (sz.). 18.45: Esti mese (sz.). 19.00: A Hét (sz.). 20.00: Hírek. Sporthírek. 20.15:Lehet így is... Rajzfilmsorozat. 4. rész: Csak egy kis háztáji (sz.). 20.30: Kálmán Imre-est (sz.). 22.00: „Boldog, szomorú dal.” Öszszeállítás Kosztolányi Dezső verseiből, prózai műveiből (sz.). 22.50: Hírek. 2. MŰSOR 20.00: Hírek. 20.05: Két nap az élet. Franciaolasz film (sz.). 22.05: Helen Schneider — egy lány New Yorkból. Zenés film (sz.). HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Népdalok, néptáncok. 9.00: A hét zeneműve. Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. 9.30: Berda József versei. 9.44: Óvodások műsora. 10.05: Kisiskolások műsora. 10.35: Magyar kamaramuzsika. 11.19: Krizsán László kandidátus írása a Jagákról. 11.39: A csúnya hercegnő. 7. rész. 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.35: Varázslat kertje. Szabó István novellája. 14.54: Édes anyanyelvünk. 15.05: Dvorzsák: Az aranyrokkat szimfonikus költemény. 15.28: Leporelló. 16.05: Madrigálok. 16.30: Világablak. Az olvasás gyönyörűsége. 17.09: Holnap közvetítjük . . . 17.30: Népzene. 17.50: Ítélet után. Riportműsor. 19.15: B. Ü. É. K. 1982. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bartók-hangarchivum. 5. r. 23.30: Haydn: D-dúr (Az óra) szimfónia. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kórusművek. 8.20: Figyelmébe ajánlom! 8.33: Operettdalok. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Tóth Benedek írása. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Nóták. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. Kettőtől ötig ... Kívánságműsor. 17.00: Triplaszaltó — japán módra. Bán Béla műsora. 17.30: Hol — mi? A volánnál és a mikrofonnál. Radnóti László. 18.33: Érdekességek a könnyűzenei életben. 19.38: Operettrészletek. 20.33: Eszmék faggatása. 20.58: Külföldi táncdalok. 21.38: Népdalcsokor. 22.19: Itt járt a házmesterné. Fenákel Judit hangjátéka. 23.20: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9.00: Kórusok, hangszerszólók. Szt. 9.30: Szovjet művészek operafelvételeiből. Szt. 10.15: A Ten Years After együttes felvételeiből. Szt. 11.05: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete. Kantáta Szt. 11.18: Beethoven-művek. Szt. 13.07: XX. századi mesterművek. Szt. 14.40: Operarészletek. Szt. 15.30: A hét zeneműve. 16.00: Iskolarádió. 16.30: Zenés játékokból. Szt. 16.59: Kísértet. Hangjáték. 17.19: Claudia Barry felvételeiből. Szt. 17.51: Kamarazene. Szt. 19.05: Martha Argerich zongorázik. Szt. 19.57: Fiataloknak a kortárs zenéről. Szt. 20.27: Az elbeszélés klasszikusai. Hemingway: Apák és fiúk. 20.52: Luciano Pavarotti énekel. Szt. 21.39: új lemezeinkből. Szt. LÁSSUK A MEDVÉT! Skála Szerte az országban 54 Skála-Coop áruház vásár 30-40%-os árengedményekkel várja kedves vásárlóit. jjjf A téli vásárt is kezdte a Skála-Coop áruházaknál! SZERZŐDÉSESEK Állunk a falusi kisvendéglő kármentőjénél. Nemrégen ért véget a nagymise, lassan benépesül a kocsma. Bár a bejáratnál forralt bort hirdetnek, jéghideg rizlinget iszunk. Forralt bor a népszerűsítés és a hideg tél ellenére nincs. Kiszolgálás is alig. A felszolgáló — vagy legalábbis afféle, hiszen fején kucsmával és rövid bundában közlekedik a helyiségben — nem mondható túl udvariasnak. Két idősebb helybéli áll mellettem, s mivel látják bosszankodásomat, beszélgető partnerekké alakulnak át. — Pedig szerződésesek — mondja a hangsúlyt okosan helyezve az ősz hajú, piros képű. — Amióta megkapták az üzletet, feljebb hordják az orrukat, de legalább nyitva tartanak ünnepnap, nem úgy, mint a többiek. Se az államiak, se a gebinesek nem nyitnak ki. Azt mondják, ha megvan az elképzelt jövedelem, minek törjék magukat. — Így a másik, aki szakmaközeli lehet, mert valamiféle segédmunkás egy nyári balatoni szállóban. Ha így ismeretlenül bizalmukba fogadtak, próbálom mondani én is a magamét. Hogy például a szerződéses rendszert éppen azért találták ki, mert javítani akarják az ellátást, a bérlő egyéni érdeke a forgalom növekedése, egyébként is a nyitvatartást tanácsi rendelet szabályozza, lehetetlenség, hogy egyesek akkor nyissanak-csukjanak, amikor kedvük tartja. Válaszul megkapom, hogy például Sopronban (egy ismerősük mesélte) az egyik szerződésbe vett üzletet csak vasárnap hajlandó nyitva tartani a gazdája. Rendezetlen dolgok ezek. — Gazdag emberek lehetnek a szerződésesek — folytatja két korty között a vörösképű. — Megveszik milliókért az üzletet, aztán zárva tartják. Bátrak is, hiszen beleölik a sok EGY ÉS MÁS a vendéglátásról Valami összegyűlt, amit el kell mondanom. Nem biztos, hogy önálló riportokat vagy cikkeket érnek (vagy igen?), de mindenesetre szóra érdemesek pénzt, és nem félnek, hogy majd egyszer államosítják őket. Úgy látszik, ezen a délelőttön kereskedelempolitikai vitafórum alakul a kinti hideg elől ide menekültek borozgatásából. Gyér ismereteimet felhasználva magyarázgatom, hogy azért a sok millióért nem „megveszik” a boltot, és nem is egyszerre kell odaadni, hanem négy-öt év alatt, havi részletekben befizetni, meg azután az üzlet a vállalat tulajdona marad, azt pedig nem lehet és nem is kell még egyszer államosítani. Az öreg csak rázza a fejét: „Nem értem én ezt.” Nincs egyedül. Gyakran még a szakmabeliek sem értik. Nagyon sok tévhit van az embereikben. Fiatal kezdeményezés, barátkozni kell vele. És magyarázni, hogy tisztán lássanak az emberek. Szakmán belül és kívül egyaránt. KEDVEZMÉNY Olvasom a fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő Hungarhotels reklámszövegét, miszerint: „Az ünnepelt fizet.” Ez magyarul annyit jelent, hogy a vállalat a huszonöt év alapján februárban 25 százalék kedvezményt nyújt éttermeiben minden egyéni vendégnek. Jó ötlet, kedvező reklámfogás. Erről viszont eszembe jut, hogy nem ez az első kezdeményezés, hiszen a többi nagyvállalat, illetve a fővárosi és megyei vendéglátó vállalatok is a kedveskedések és a kedvezmények sokaságával igyekeznek megnyerni a vendégeket. Mondhatnánk, hogy természetes, pedig nem is az. A vendégek mindenesetre meglepetéssel tapasztalták a nagy előzékenységet. Vagy két éve elpártolt a szerencse a vendéglátóipartól. A különböző áremelések, az állami támogatás megvonása arra kényszerítette a vendéglátósokat, hogy saját lábukon álljanak meg, és ez meg is látszott az étlap árainak alakulásában. Legyünk őszinték. Nemcsak az éttermek árulták drágábban a húst, hanem a közérteik is. Meg a szeszt is. Meg a kutaknál a benzint. Drágább lett a Patyolat is. Ilyenkor szokás a felsorolás végére írni, hogy: stb. Szóval rangsorolni kellett a kiadásokat, és nem véletlen, hogy a vendéglátóipar a háttérbe került. S ami eddig éveken át ritkaságszámba ment, a szakma törekedni kezdett a vendég megnyerésére. A rádióban, televízióban és a különböző reklámeszközökön ekkor jelent meg a „Szíveslátás — vendéglátás” jelszó, illetve mozgalom. Sok ötlet született, köztük az a bizonyos vasárnapi 20—40 százalékos ebédárengedmény; a családosok csalogatására pedig, hogy külön gyermekétkészleteket vásároltak, magasító párnákat szereztek be, és meseillusztrációkkal ellátott gyermekétlapot nyomattak. Szó se róla, népszerű lett a vasárnapi 20—40 százalék. Csakhogy általánossá vált a szabad szombat, amikor a családok ugyancsak együtt vannak.Esetleg szívesen ebédelnének étteremben. A kedvezmény viszont még mindig csak vasárnapra szól. Miért ne járhatna szombaton is? Lehet, hogy a vendéglátás illetékesei már gondoltak rá, de talán mégsem árt figyelmeztetni. Kapalyay Imre A TÁRGYALÓTEREMBŐL Végzetes tévedés a pályaudvaron Egy téli estén a sátoraljaújhelyi vasútállomáson vonatjára várt egy 21 éves egyetemista lány és néhány évfolyamtársa. Vidáman beszélgettek, észre sem vették, hogy a váróterem ablakánál megáll egy férfi, és mereven bámulja az ablaknak háttal ülő lányt. A lány néhány perc múlva felállt, és elindult, hogy megkeresse a mosdót. Az udvaron a sötétben botorkálva éppen csak becsukta maga mögött a mellékhelyiség ajtaját, amikor lépéseket hallott. Aztán kinyílt az ajtó, és mielőtt felocsúdhatott volna, valaki a falhoz szorította. Sikerült egy pillanatra félrelöknie ismeretlen támadóját, és kiszaladnia a helyiségből, de kerítésnek ütközött. Amikor megfordult, a férfi már előtte állt, aztán valami furcsa ütést érzett a gyomra táján. Rémült segélykiáltásait a vasutasok hallották meg, és üldözőbe vették a támadót, annak azonban sikerült egérutat nyernie. Aztán a görnyedten álldogáló lányhoz szaladtak, aki csak most ébredt rá, hogy a férfi késsel megszúrta. Kórházba szállították, a gyors orvosi beavatkozás szerencsére megmentette az életét. Támadóját — Tapasztó Pál 24 éves, többszörösen büntetett sátoraljaújhelyi lakost — még aznap este a buszmegállóban elfogták, az áldozatnak azonban semmit sem mondott a név, és semmiféle magyarázatot nem talált a történtekre. A nyomozás során derült fény a meghökkentő okra, ami miatt az egyetemista lány majdnem az életével fizetett: nagyon hasonlít valakihez, akit Tapasztó gyűlölt... „Csak a sors a felelős, Tapasztót elfogása estéjén nem lehetett kihallgatni. Részeg volt, dühöngött. Másnap, amikor megtudta áldozata nevét, azt mondta: — Én azt hittem, hogy egy lányismerősöm, akivel korábban kapcsolatom volt, és azóta nem is láttam. De nem akartam megölni, csak megpofozni, azért, ahogyan elbánt velem. Nem tudom, hogyan került a kezembe kés, a szúrásra sem emlékszem. Igazából öngyilkos akartam lenni, nem tudom, hogyan lett ebből gyilkossági kísérlet. Lányismerőse nevét nem akarja megmondani, az „úriember” pózában tetszeleg. Csak annyit árul el: — Nagyon szép lány, átlagon felüli. Hosszú, gesztenyebarna haja van, fehér bőre... Én most emiatta szenvedek — fűzi hozzá teátrálisan. Visszatérő mozzanata ez a védekezésnek; ő semmiről sem tehet. Mindenért a sors, a körülmények, a korábban elviselt börtönbüntetések és általában az emberek felelősek, akiket egytől egyig „utál”. Ezért is akart öngyilkos lenni. Pedig élettörténete — ha nehéz sorsról tanúskodik is — nem szolgál ennyire egysíkú „tanulságokkal”. Segítették, bíztak benne Tapasztó állami gondozásban nőtt fel, mert édesanyja egyedül élt, nem tudott megfelelően gondoskodni róla és testvéreiről. Néhány év múlva az anya férjhez ment, s ekkor a férje örökbe fogadta a fiút, de nem nagyon szívelte, s az új családból hamarosan visszakerült az intézetbe. Itt mindenben segítették. Elvégezte a nyolc általánost, majd hegesztő szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Munkába állt, különféle vagyon elleni bűncselekményekért azonban hamarosan bíróság elé került, öt év alatt háromszor. Egyebek közt meglopta annak a lánynak a nagyanyját is, akinek akkoriban udvarolt. Egy óvatlan pillanatban éppen 29 ezer forintot emelt el a lakásból, ahol bizalommal fogadták. Utolsó munkahelye Budapesten volt, s az eset ekkor megismétlődött. Nem kellett munkásszállóval beérnie, vállalata szobát bérelt számára egy kényelmes, szép lakásban. A főbérlő nem táplált előítéleteket büntetett előélete miatt, és a barátságába fogadta. Olyanynyira, hogy a karácsony előtti napokban 1500 forint kölcsönt is adott neki. Tapasztó azonban nem érte be ennyivel, az előszobás fogasra akasztott kabát zsebéből elemett 2500 forintot. Bosszú az ötéves sérelemért „A nők az okai mindennek” — vélekedett a vádlott. Tény, hogy nem volt velük szerencséje. Néhány évvel ezelőtt élettársi kapcsolatba lépett egy Sátoraljaújhely közelében élő asszonnyal, és a hamarosan megszületett gyermeket — ha nem írták is a nevére — a magáénak tartotta. A kapcsolat mégis megszakadt, Tapasztó azt állítja, ma sem tudja, miért. Ezután ismerkedett meg pályaudvari áldozata hasonmásával, akinél néhány hónapi ismeretség után egy másik férfit talált. A lányt megpofozta, de nem sokkal később őt verték meg a községi bálon; szerinte elhagyott szerelme bérelte fel a támadót. A kellemetlen emlék éppen öt esztendeje kísérte, amikor a sátoraljaújhelyi állomáson meglátta az egyetemista lányt, és hirtelen úgy határozott, hogy bosszút áll a régi sérelemért. — Nem őt akartam bántani — mondogatja makacsul, de a személyben való tévedést a jog természetesen nem méltányolja. Emberölési kísérletért a Miskolci Megyei Bíróság Tapasztó Pált 9 évi fegyházra ítélte, és az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. A büntetés nagyságában szerepe van a vádlott nagyfokú ittasságának, a cselekmény útonálló jellegének és az ilyen jellegű bűncselekmények viszonylagos gyakoriságának. Szöghy Katalin