Népszabadság, 1982. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

8 MI A HÁZASSÁG? ÁPRILIS 11-I REJTVÉNY PÁLYÁZATUNK NYERTESEI: Megfejtés: ott, ahol a legtöbb öröm van, ott van a legtöbb igaz­ság. Budapestiek: Váradi Gyuláné, dr. Zemplén Lórántné, Csapó Ist­ván, Jakab Sándorné, id. Kiss Endréné, Csongrádi Erzsébet, Pusztai Katalin, Kulcsár Ferenc, Kun Ferenc, Almásy Sándor, Hon­­ti József, Kovács József, dr. Engel Károlyné, dr. Alföldi Katalin, Me­zei Józsefné,­ Szűcs Jánosné, Win­­discch Ferencné, Mérő Gellért, Tóth Károlyné, özv. Weitz Józsefné. Vidékiek: Csenki Ferencné, Do­rog; Németh Ferencné, Zalaeger­szeg; Éles Sándor, Tárcai; Csedő Tihamér, Tömörkény; Kékesi Pál­­né, Salgótarján; Sípos Sándorné, Mezőtúr; Forrai Jánosné, Szerencs; dr. Angyalos László, Miskolc; ifj. Nagy Ferenc, Mándok; Demeter Andrea, Szolnok; Barna László, Drégelypalánk; ifj. Körösladányi György, Szeged; Tóth Elza, Etyek; Takács Lajosné, Debrecen; Bach Zoltán­né, Ózd; Kertai László, Szé­kesfehérvár; Ruzicska János, Vár­palota; Böjtös Ferencné, Báta­szék; Tamási Gyula, Salgótarján; Nagy Gyuláné, Érd; Vermes Pál­­né, Kunszentmiklós; Bársony Sán­dor, Bélapátfalva; Maxwald Gyu­láné, Ajka; Bagi János, Jánoshal­ma; Dufner István, Sopron; Han­gyái Albert, Békéscsaba; Kréth Károlyné, Siklós; Gombócz Lajos, Pusztaszabolcs; Bodnár Bálint, Miskolc; Bogár Lajosné, Tisza­­kécske. Nyereményként egy-egy 50 fo­rintos könyvutalványt küldünk postán. Beküldendő — lehetőleg levelezőlapon — Paul Géraldy tréfás mondásának megfejtése. Határidő: május 3. A cím mellé kérjük ráírni: VASÁRNAPI REJTVÉNY. NÉPSZABADSÁG 1982. április 25., vasárnap A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL .......... ..............................................­ .....................................-| - - t — - - ............................................................ ................, - - - VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.21: Népdalok. 9.00: Rádiómagazin. 10.03: Bummbele cirkusz. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Nemzetközi magazin. 12.50: Művészlemezek. 13.35: Így láttam Kodályt. A mik­rofonnál: Doráti Antal. 14.20: Vita, interjú, jegyzet a kul­túráról. 15.05: Asztalitenisz EB. 15.58: Bankett Blitvában. Rádiójá­ték 2. rész. 17.05: Asztalitenisz EB. 17.45: Mi történt azóta? Riport. 18.40: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.38: Zenemúzeum. 21.00: Nótaest. 22.20: Sosztakovics: VI. szimfónia. 22.53: Kamarazene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Marcipáncica meg az orosz­­lánság. Rádiójáték. 9.05: Mit hallunk? 9.30: Kórusművek. 10.00: Színházi Magazin. 11.15: Asztalitenisz EB. 12.35: Jó ebédhez szól a nóta. 13.25: Lesznai Anna versei. 14.00: Tánczene. 14.35: Táskarádió. 15.35: Frank Sinatra énekel. 16.00: Asztalitenisz EB. 16.40: Slágerek mindenkinek. 17.30: Kiss István szobrászművész­szel beszélget Szabó Éva. 18.00: A vasárnap sportja. Totó. 19.00: Útközben hazafelé. 20.35: Közv. a Videoton—FTC lab­darúgó-mérkőzésről. 20.45: Kerekasztal-beszélgetés a fa­ji és etnikai előítéletekről. 21.15: Egy rádiós naplójából. 22.11: Örökzöld dallamok. 23.20: Operettmuzsika. 3. MŰSOR 8.11: Komolyzenei zsákbamacska. 9.46: Alfred Brendel zongorázik. Szt. 11.06: Mozart-művek. Szt. 12.10: A King’s Singers együttes felvételeiből. Szt. 13.05: Beatzene. Szt. 13.35: Donizetti: Don Sebastiano. ötfelvonásos opera. 16.15: Rockzene. Szt. 16.30: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. Szt. 19.03: Dzsesszmuzsika. Szt. 20.03: Reneszánsz kórusmuzsika. 20.36: Hi-Fi Varieté. 21.40: Világszínház. 22.45: Operarészletek. Szt. TELEVÍZIÓ 8.20: Mindenki iskolája. 8.50: Óvodások filmműsora (sz.). 9.10: Játsszunk bábszínházat! (sz.). 9.55: Őrsbéli krónikák (sz.). 10.30: Ki tud többet a Szovjetunió­ról? Vetélkedő (sz.). 12.00: Asztalitenisz EB (sz.). 14.30: Pulzus (sz.). 15.20: özvegy menyasszonyok. Ma­gyar film. 16.30: A négy Páva. 2. rész. 17.30: Műsorainkat ajánljuk (sz.). 17.55: Lehet egy kérdéssel több? 18.45: Esti mese (sz.). 19.00: A Hét (sz.). 20.05: Pasas a tönk szélén. Fran­cia—olasz film (sz.). 21.25: Rockzene (sz.). 22.15: Hírek. 2. MŰSOR 14.55: Asztalitenisz EB (sz.). 19.00: A Hét (sz.). 20.05: Alfred Brendel Schubert műveiről. 20.40: Új idők új dalai. 21.10: Gótikus építészet. Kisálm. 21.25: Telesport (sz.). HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Bizet operáiból. 9.00: A hét zeneműve. 9.40: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Kisiskolások műsora. 10.35: Népi muzsika. 11.19: A fekete Afrika története. 11.39: Széchenyi István naplójából. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.35: Rákleves. Novella. 15.05: Cigánydalok, csárdások. 15.28: Leporelló. 16.00: Kamarazene. 16.30: Az olvasás gyönyörűsége. 17.05: Holnap közvetítjük . . . Ko­dály: Székelyfonó. Daljáték. 17.30: Utasellátás. Riportműsor. 18.00: Morricone filmzenéiből. 19.15: Köszöntjük a 70 éves Fényes Szabol­csot. 20.15: Kamaramuzsika. 21.00: Rádiófolyóirat. 22.30: Pászthy Júlia énekel. 23.30: Mai szerzőik műveiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.50: Slágermúzeum. 11.00: Zenedélelőtt. 12.00: Népzene. 12.40: Tánczenei koktél. 13.25: Éneklő Ifjúság. 13.35: Debussy zongoradarabjaiból. Kettőtől ötig . . . Kívánságműsor. 17.00: Védőnők. Riportműsor. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 19.30: Tip-Top parádé. 20.00: Politikai áramlatok — törté­neti közelképben: Liberaliz­mus. 20.35: Hétfő esti muzsikaszó. 21.28: Balettzenés beszélgetés La­katos Gabriellával. 22.25: Közel a sötétben. Hangjáték. 23.20: Zenés játékokból. 3. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. Szt. 11.05: Csembalómuzsika. Szt. 11.30: Mozart: Az álruhás kertész­­lány. 3. felv. opera. 15.08: Handel-művek. Szt. 16.00: Iskolarádió. 16.30: Hegedűmuzsika. Szt. 19.05: Kortárs zenéről. Szt. 19.35: Kórusművek. Szt. 20.20: Könnyűzene hárfára. 20.30: Bartók: A kékszakállú her­ceg vára. 1 felv. opera. Szt. 21.30: Beatzene. Szt. 22.00: A hét zeneműve. 22.30: Dzsesszmuzsika. Szt. 23.10: Országos hegedűverseny. Szt. A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰSORA V: Vasárnap H: Hétfő Erkel Színház: V: Carmen (Ifj. béri. III. sor., 4. ea., de. 11). Fi­garó házassága (12. béri. 7. ea., 7). H: Tosca (Palló Imre béri. 6. ea., 7). Zeneakadémia: V: Az I. István gimnázium zene- és vegyeskará­nak hangversenye (de. 11). Mesélő muzsika 4. (Alkotmány mozi és a Csepeli Munkásotthon bérlettulaj­donosainak, fél 4). A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangverse­nye (Tavaszi béri. C/2, fél 8). H: A Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye (Tavaszi béri. A/1— 4., fél 8). Pesti Vigadó: V: Jerry Ricks blueshangv. hu. 4). Kiss Gyula zongoraestje (Tavaszi zon­goraestek 7., fél 8). H: Székely István zongoraestje (A Liszt—Bar­tók zongoraverseny díjnyertesei 2., fél 8). Nemzeti Színház: V: Mózes (de. 11). A szuzai menyegző (7). H: Oresztész (Ifj. béri. I. sor., 3. ea., 7). Katona József Színház: V: Károlyi Gáspár Vizsolyi bibliája (du. fél 3). Komédiások (fél 8). H: Boldogtalanok (7). Népszínház- Várszínház: V: Naplemente előtt (7). H: Margarida asszony (7). Népszínház-Józsefvárosi Színház: V: Imádok férjhez menni (7). H: Ármány és szerelem (7). Madách Színház: V: A csata (X. béri. fél 3). A makrancos hölgy (6. béri, 7). Jövőre veled, ugyanitt (Budapes­ti Gyermekszínházban, 7). H: Pati­ka (7). A fösvény (Budapesti Gyermekszínházban, 7). Reflektor Színpad: V: Micimackó (Olimpia moziban, de. 11). Vígszínház: V: In memóriám O. I. (fél 3). Forga­tókönyv (fél 8). H: Amadeus (Dit­­rói Mór béri. 3. ea., 7). Pesti Szín­ház: V: Equus (3). Protestánsok (fél 8). H: Dencit (7). Fővárosi Operettszínház: V: Mesebalett (de. fél 11 és fél 3). Boccaccio (H. béri. 3. ea., 7). József Attila Színház: A négy süveg (V. de. 10). Pillantás a hídról (V: Radnóti béri. 4. ea., fél 3, H: B. béri. 4. ea., 7). Egy válás története (V: 7). Thália Szín­ház: V: A szent kísérlet (fél 3 és 7) . Ádám és Éva (Stúdióban, fél 8) . H: Mi lesz veled emberke? (7). Vidám Színpad: Nyitott ablak (V: fél 3). Meddig lehet elmenni? (V: és H: 7). Mikroszkóp Színpad: V: Hogyan ? Tovább!! (Pataky István Műv. Házban 5 és fél 9). Radnóti Miklós Színpad: V: És te, szépsé­gem... (fél 3). Himnusz. Ünnepi ügyelet (8). H: Az Angyalarcú (7). Játékszín: V: Maugli (de. 11 és du. 2). H: Retro (7). Egyetemi Színpad: V: Halász Judit gyer­mekműsora (de. fél 11). Tájkép (7). Vesztőhely télen (9). H: Spionjá­­ték (7). Kodály Zoltánra emléke­zünk (Budaörsi úti kollégiumban, háromnegyed 7). Körpódium: V: Duna-kanyar (7). Budapesti Gyer­mekszínház: V: Töklámpás (de. fél 11). A távolban egy fehér vitorla (Bemutató: du. 3). Állami Bábszín­ház : V: Gulliver Liliputban (Nép­­köztársaság útja 69., de. 11 és 4). Varjú dombi meleghozók (Jókai tér 10., de. fél 10 és fél 12). H: Arcok és álarcok (Népköztársaság útja 69., felnőtt ea., fél 8). Vendégjá­ték: V: János vitéz (H. ker. Műv. Központban, de. 10, Csepeli Műv. Otthonban, du. 3). Kópémesék (Hazai Fésűsfonó Műv. Házban, de. 10). Fővárosi Nagycirkusz: Bű­vös kör (V: de. 10, du. fél 4 és fél 8, H: fél 8). K­lvl ÉS MÁS az idegen­­forgalomról HIEDELMEK Örömmel olvastam a lapok­ban, hogy a közelmúltban meg­érkeztek az első lengyel szer­vezett turistacsoportok. Meg­dőlt egy hiedelem, hogy a len­gyelek nem jöhetnek Magyar­­országra. Lassan oszladozik az a tévhit is, hogy a magyarok nem utazhatnak Lengyelor­szágba. Az utazási irodák több programot hirdettek, sőt új utakat is javasolnak a Mazuri­­tavakhoz. A magyar turisták , ha előre megszervezik útju­kat, jelentős kedvezményeket kaphatnak a szállodákban, és forintért vehetik meg a ben­zinutalványokat. Egy másik nyilatkozat arra utal, hogy az előző hónapokhoz képest megélénkül a Csehszlo­vákiából érkező turizmus is. Néhányan arról faggatnak (hi­szen nekem biztosan tudnom kell, mert az idegenforgalom­mal foglalkozom), hogy mit is jelent a kötelező pénzbeváltás. Tulajdonképpen biztosítékot. Arról, hogy senki sem lépi át a másik ország határát pénz nélkül. Hogy a felkészült és az adott ország megfelelő pénzne­mével rendelkező utas nem a sokat és sokszor megírt „KGST-piacot” keresi először a Teleki téren, az Ecserin vagy a Kórház utcai piacon, hogy létfenntartását valamilyen sze­mélyes holmija eladásával biz­tosítsa, hanem a két állam kö­zötti turisztikai-pénzügyi meg­állapodások alapján hivatalo­san kiváltott pénzzel kel útra. Nem rendkívüli dologról van szó, hiszen a lengyelekkel, a jugoszlávokkal már régebben hasonló megállapodást kötöt­tünk. Igaz, hogy például a kö­telező beváltás hatására a Ju­goszláviából érkezők száma csökkent, de az egy turistára jutó bevétel többszörösére emelkedett. Nem tudom pontosan, ho­gyan számítják ki, de a felmé­rések szerint tavaly Magyar­­országon az egy turistára jutó pénzköltés a szovjet utasoknál 2439 forint, az NDK-belieknél 902, míg a csehszlovákoknál 375 forint volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az egy külföldi­re jutó átlagos tartózkodási idő körülbelül 6 nap, nem le­het kétséges, hogy nehéz napi 60—70 forintokból megélni. A kötelező beváltás bevezetése (mindkét oldalon) a turista ér­dekeit szolgálja, és növeli az idegenforgalom kulturáltsá­gát. Többen kérdezték (mert ne­kem ezt is tudnom kell), hogy tesznek-e kivételt a vámosok az élelmiszer-kivitelnél. Nekik is csak azt mondhattam, amit most leírok, nem. A szabályok, rendeletek mindenkire egyfor­mán érvényesek. Például száz forintnál nagyobb értékű élel­miszer nem­ vihető ki az or­szágból. A kötöttség alól a ma­gyarok sem kivételek. Azaz: ha igazolja valaki, hogy csa­ládjával tőkés országba utazik kempingezni, akkor a szemé­lyek számának és a kinti tar­tózkodási időnek megfelelően — külön MNB -engedéllyel — nagyobb mennyiséget is kivi­het. Az eddigi jelzések szerint idegenforgalmunk tovább gya­rapodik. Jó évnek nézhetünk elébe. Csak ne lenne annyi jól értesült ember meg annyi tévhit a köztudatban. DIÁKKEDVEZMÉNY Az ifjúsági turizmusról be­szélgettünk a napokban. Soka­kat meglepetésként ért a beje­lentés, hogy egy esztendeje valamennyi napp­ali tagozatos közép- és felsőfokú oktatási intézmény hallgatója diákiga­zolványt kap, amely jelentős utazási, szállás- és étkezési kedvezményeket biztosít. A középiskolások, ipari ta­nulók, egyetemisták tehát könnyebben vállalkozhatnak túrákra, hiszen a jelenleg mű­ködő 88 kempingből ötven kedvezményesen fogadja el az igazolványokat. De hol? Sok helyen még a pedagógusok sem ismerik a lehetőségeket, így nem is tudnak tanácsot adni. Pedig egy füzetecskében min­den cím és hasznos tanács megtalálható. Csakhogy ezek a füzetek többnyire a tanári szo­bák szekrényeinek mélyén po­rosodnak. Az igazolványokat esetleg kiadták, de ezeket elfe­lejtették kiosztani. Most, hogy kezdődik a kiránduló-, üdülő­szezon, hasznos lenne róluk le­törölni a port, és eljuttatni jo­gos tulajdonosaikhoz. Közér­dek: Kapalyay Imre A TÁRGYALÓTEREMBŐL Nem fértek el ketten az úton A szomszédok egyszer csak segélykiállásokra lettek figyelmesek Tavaly, egy szép nyári estén a nemesbüki szőlőhegyen bé­késen dolgozgató telektulajdo­nosok hangos vitára lettek fi­gyelmesek. Nem tulajdonítot­tak különösebb jelentőséget a messze hallatszó szóváltásnak; egyikük később így emlékezett vissza a történtekre: — Hallottam, hogy Szőkéné mondja a magáét, Nyúlék pe­dig hallgatják. Nem figyeltem nagyon, még mondtam is a szomszédnak, akivel éppen be­szélgettem, no én elmegyek, már jó párszor hallottam ezt a szöveget. Szőkéék és Nyúlék között akkor már vagy két éve folyt a vita a mezsgyehatár miatt, állandóan azon vesze­kedtek, kinek meddig terjed a birtoka. Nem volt ebben sem­mi új. Hangoskodtak, szidták egymást mindig, aztán végül csönd lett. Ezúttal azonban nem így történt. A szomszédok egyszer csak segélykiáltásokra lettek figyelmesek, és odasietve meg­döbbenve látták, hogy Nyúl János és a vele dolgozó fia is a földön fekszik. Szőke Lajos mindkettőjüket leszúrta. Béketűrőnek ismerték Hogy történhetett? Szőke La­jost mindenki csöndes, jó ter­mészetű embernek ismerte. A büntetőeljárásnál beszerzett munkahelyi véleményben ezt írták róla: „Fegyelmezett, szor­galmas, kevés beszédű, halk szavú. Legjobb dolgozóink kö­zé tartozik, munkatársai, fe­lettesei szeretik. Többször volt kiváló dolgozó, tizenegy alka­lommal kapott jutalmat.” A jellemzés készítői persze nem tudhatták, hogy Szőke La­josnak jó tulajdonságai mel­lett igen erős a tulajdon iránti érzéke is. S ha van tanulsága a szőlőhegyen történteknek, az mindössze annyi: az egymás mellett élő emberek egymás iránt tanúsított magatartásá­ban sokszor nem lehet észako­kat találni. A vita a két telek között le­vő 180 centiméter széles föld­terület miatt dúlt a két család között; nem tudták eldönteni, melyikük tulajdona. Nagy szüksége egyiküknek sem volt erre a földdarabra, hiszen par­lagon hagyták, és útnak hasz­nálták. Elfértek volna rajta mindannyian, ehelyett azonban hosszadalmas pereskedésbe kezdtek. A per végül is Nyúlék győzelmével zárult: a bíróság döntése szerint őket illeti a há­nyatott sorsú földdarab. Mi­helyt az ítélet jogerőssé vált, a földmérők kijelölték a pontos határvonalat a két telek kö­zött, és mindenki azt hitte, az ügy végérvényesen lezárult. Indul a gaz vándorútra Másnap a telkükre érkezve Nyúlék meglepődve és bosz­­szankodva látták, hogy a ne­kik ítélt földterületet Szőkéék továbbra is használják. — Amikor kimentünk a fi­ammal, észrevettem, hogy a te­lekhatáron egy nagy petrence kukorica, illetve káposztalevél van összerakva — vallotta a sérüléseiből már felgyógyult Nyúl János. — Azon az úton, ami szerintem az enyém. A szőlő feletti részen, ahol ugyan­csak ez az út fut még, össze volt gyűjtve egy halom gally és faág, úgy, hogy kicsit átnyúlt az én területemre is. A káposz­taleveleket a fiammal átszór­tam Szőkéékhez, a lugasra, a szőlőre meg a málnára is ke­rült, s a faágakat szintén szét­szórtuk. Aztán a pincében meg­uzsonnáztunk. Ezalatt Szőkéék is kiértek a telkükre, és alaposan felpapri­­kázódtak a szőlőre dobált gaz látványától. — Mondtam a férjemnek, hogy ezt majd be kell jelente­ni a tanácson — vallotta Sző­kéné, arról azonban már nem szólt, hogy egyszerűbb megol­dást választottak: visszavitték a gazt az útra. Amikor Nyúlék előkerültek a pincéből, és meglátták az utat, azonnal visszafordultak két vasvilláért, majd újra szét­szórták a gazt és a káposztale­veleket. Idézzük újra Szőkéné vallo­mását: — Odamentem, és szóltam Nyúl János fiának, Józsi, hagyd ezt a cserjét, majd újra indítunk egy bírósági eljárást, és ha újra nektek ítélik a bir­tokot, akkor odaadom az egé­szet, és lekerítem. De nem szólt semmit, a feje teljesen vörös volt... A további eseményekre már senki sem emlékszik pontosan, elszabadultak az indulatok. Csak az bizonyos, hogy Nyúl Jánost váratlan ütés érte, „olyan hirtelen, mint ahogyan a macska megfogja az egeret” — vallotta később az áldozat. Ezután Szőke Lajos vasvillát ragadott és letépte Nyúl János egyik fülét. Majd előkerült a zsebkés is: előbb a fiút, aztán az apját szúrta meg. Hízik a farakás Az apa súlyos, a fiú életve­szélyes sérüléseket szenvedett; Szőke Lajost emberölési kísér­letért és súlyos testi sértésért vonták felelősségre; a Zala­egerszegi Megyei Bíróság 6 évi börtönre ítélte. A döntést a Legfelsőbb Bíróság helyben­hagyta, és a büntetőeljárás ez­zel lezárult. Ami viszont a telekvitát ille­ti, az eljárás során elrendelt bizonyítási kísérletről — a ké­selés után több hónappal — készült jegyzőkönyvben ezt ol­vashatjuk: „A helyszínen ta­pasztalt változások: a telekha­táron levő farakás újonnan ki­vágott ágakkal bővült, ame­lyek miatt a farakás nagysága, szélessége, hosszúsága az előző állapothoz képest jelentősen növekedett. A kukoricagórétól nyugatra levő szilvafa helyén téglarakás van, amely a cse­lekmény elkövetése idején nem volt ott.” Úgy látszik, még mindig nem volt elég a háborúság­ból... Szöghy Katalin Miskolc város Budapest vendége Az OPK bemutatótermében (VI., Nagymező u. 21., Mozsár u. sarok)­ április 27-től május 7-ig nyitva tartó kiállítás jeligéje: M­­iskolc a fogyasztókért A kiállításon Miskolc megyei város vállalatai, szövetkezetei, kulturális életének képviselői mutatják be termékeiket, szolgáltatásaikat. Egyes termékek megvásárolhatók, illetve előjegyezhetők. Megtekinthető­ naponta 10-től 18 óráig.

Next