Népszabadság, 1982. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

8 * KÉRDÉS ÉS FELELET Megfejtés: Több út vezet a hegy­tetőre, de a kilátás mindig ugyan­az. Budapestiek: Rosta Ferenc, Vi­rág Lajosné, Lévai György, Feke­te István, Kardos Péter, Váradi Jenő, Nagy Benjámin, Lendvay Ignác, özv. Keresztes Józsefné, Csűrös József, Weifert Ferencné, Balkányi László, Szatura István­ná, Lantos Béla, Hömöstrei István, Küranya István, Albrecht János, Pántos Pál, Sulyok Sándor, Házi István. Vidékiek: Pécsi Károlyné, Gö­­nyű; Szendi László, Debrecen; Pa­­lecska Jánosné, Tótkomlós; Dósai M. Istvánná, Szentes; Szatmáry Sándor, Aszód; Keszei Lászlóné, Nagyszentjános; Dienes István, Körmend; Takács Zoltánná, Ópá­­lyi; Búza Ákos, Sopron; Paizer Györgyné, Székesfehérvár; Pál Károlyné, Pétervására; Varga Zoltánné, Békés; László Tamásné, Törökbálint; Gál József, Tiszavas­­vári; Dósa Géza, Biharkeresztes; Tímár Györgyné, Sárvár; id. Bo­­da Ferenc, Nagyatád; dr. Nemecz Attila, Salgótarján; Fabó Kornél, Miskolc; Báthy Tibor, Gödöllő; Doma Ferenc, Litér; Molnár Edit, Kiskunfélegyháza; Kutasy Imre, Debrecen; Markó Julianna, Szol­nok; Csontos János, Szeged; Tor­ma Antalné, Kaposvár; Szalóki Gyuláné, Szeghalom; Janics Já­nosné, Lövő; Rádoki Józsefné, So­­mogysárd­; Kiss Ferencné, Duna­újváros. Nyereményként egy-egy 50 forin­tos könyvutalványt küldünk pos­tán. Beküldendő — lehetőleg levelezőlapom — a kérdésre a felelet megfejtése. Határidő: május 17. A cím mellé kérjük ráírni: VASÁRNAPI REJTVÉNY: ÁPRILIS 18-I REJTVÉNYPÁLY­ÁZATUNK NYERTESEI: NÉPSZABADSÁG 1982. május 9., vasárnap - -—■ - —-— — — --------------------------------------------------------------------------­A KÁIMŰ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.21: Népdalok. 9.00: Rádiómagazin. 10.03: Kenderke. Mesejáték. 10.44: Kórusdalok. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Nemzetközi magazin. 12.50: Cesare Siepi énekel. 13.19: Így láttam Kodályt. 13.50: Daloló, muzsikáló tájak. 14.30: Beszélgetés a gazdaságról Csikós Nagy Béla államtit­kárral. 15.05: Művészlemezek. 16.00: Bankett Blitvában. 4. rész. 17.05: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén. 17.35: Zeneirodalmi remekművek. 18.40: Eljött a tavasz. Rádiójáték. 19.50: Cigánydalok. 19.57: Zenemúzeum. 22.10: Közv. az ökölvívó VB-ről. 22.45: Húsvét a Rózsák terén. Ri­portműsor. 23.00: Dzsesszkaleidofón. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Nyitnikék postája. 1­9.05: Mit hallunk? 9.30: Magnóról — magnóra. 10.15: Operettdalok. 10.50: Humorfesztivál. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Marcipáncioa meg az orosz­­lánság. Rádiójáték. 14.00: Májusi tudományos mozaik. 14.35: Táskarádió. 15.35: Poptarisznya. 17.29: A küszöbön. Rádiójáték. 18.35: Útközben hazafelé. 20.00: A vasárnap sportja. Totó. 20.35: Cannes előtt. Bölcs István műsora. 20.55: Népdalest. 21.55 :­Operettrészletek. 22.30: Barátság slágerexpressz. 23.10: Közv. az ökölvívó VB-ről. 23.25: Szimfonikus könnyűzene. 3. MŰSOR / 8.11: Komolyzenei zsákbamacska. 9.45: Új operalemezeinkből. Szt. 10.15: Dzsesszmuzsika. Szt. 11.06: Csengery Adrienné (ének) és Malcolm Bilson (fortepiano) hangversenye. Szt. 12.30: Reneszánsz kórusmuzsika. 13.05: Beatzene. Szt. 13.35: Szimfonikus zene. Szt. 14.59: A győzelem napja. Doku­mentumműsor. Szt. 16.00: Kamaramuzsika. Szt. 17.29: Könnyűzene. Szt. 18.02: Donizetti: Gabriella di Vergy. Háromfelvonásos opera. Szt. 20.08: Népdalok. Szt. 20.30: Hi-Fi varieté. Szt. 21.30: Haláltánc. August Strindberg drámájának rádióváltozata. TELEVÍZIÓ 8.25: Mindenki iskolája. 9.00: Játsszunk bábszínházat! (sz.). 9.45: Varázsgömb (sz.). 10.30: Kutyák, macskák, gyerekek. 11.00: A gyermekek békét akar­nak ! Nagygyűlés. 13.35: 30 év legszebb népdalfeldol­gozásaiból (sz.). 14.00: Pécsi Sándor sorozat. Élő Klára. Magyar film. 14.45: A természet játékai. Kisfilm. 15.15: Műsorainkat ajánljuk! (sz.). 15.40: Ejtőernyősök. Rövidfilm 15.55: Vasas—Radnicski Belgrád női kézilabda EB döntő mérkőzés. 17.15: Mafilm magazin. 17.35: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén (sz.). 17.55: Lehet egy kérdéssel több? 18.45: Esti mese (sz.). 19.00: A Hét (sz.). 20.00: Hírek. 20.05: Ljubaja. A kis postáslány. Szovjet film (sz.). 21.20: Telesport (sz.). 2. MŰSOR 20.05: Alfréd Brendel Schubert mű­veiről (sz.). 21.00: Új idők új dalai. 21.25: A ,,Albacier-szisztéma”. Francia vígjáték (sz.). ► HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Brahms: A-dúr szerenád. 9.00: A hét zeneműve. 10.05: Kisiskolások műsora. 10.35: Operarészletek. 11.24: Kórusművek. 11.39: Széchenyi István naplójából. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.33: Csapláros Vilmos novellája. 15.05: Barokk kamaraművek. 15.28: Művelődéstörténet gyerekek­nek. 16.00: Századunk zenéjéből. 16.29: Játék- és ajándékműsor be­teg gyerekeknek. 17.05: Reflektorfényben egy opera­ária. 17.42: Kulcsár István Cape Cana­­veral-i beszámolója. 17.57: Sanzonok. 19.15: Közv. az ökölvívó VB-ről. 19.25: Foglalás. Dokumentum játék. 20.18: Hétfő esti muzsikaszó. 21.30: Harminc perc a „jólnevelt­­ség”-ről. 22.15: Közv. az ökölvívó VB-ről. 22.40: Fúvóshangverseny. 23.45: Doris Day énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.35: Figyelmébe ajánlom . . . 8.50: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Nóták. 12.40: Tánczenei koktél. 13.25: Éneklő Ifjúság. 13.35: Népek dalai. Kettőtől ötig . .. Kívánságműsor. 17.00: Dokumentumműsor Várkonyi Zoltánról. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Tamássy Zdenkó műsora. 19.30: Tip-top parádé. 20.00: Operettdalok. 20.35: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Popzene. 22.40: Népi muzsika. 23.15: Közv. az ökölvívó VB-ről. 23.30: Késő esti könnyűzene. 3. MŰSOR 9.00: Balettzene. Szt. 10.08: Alfréd Brendel zongorázik. 12.00: XX. századi operákból. Szt. 13.07: Népzene sztereóban. 13.30: Dzsesszfelvételekből. Szt. 14.00: Szimfonikus zene. Szt. 15.00: Operettdalok. Szt. 16.00: Iskolarádió. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Beatzene. Szt. 17.32: Új lemezeinkből. Szt. 18.23: Operaáriák. Szt. 19.05: A polgári forradalmak kora. 19.35: Zenekari hangverseny. 21.07: Bluesfelvételek. Szt. 21.50: A kamarazene kedvelőinek. 22.40: Operarészletek. Szt. A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰSORA V: Vasárnap H: Hétfő Erkel Színház: V: Spartacus (de. 11). Cosi fan tutte (Basilides—Lo­­sonczy-bérl., 7. ea., 7). H: Carmen (Főiskolai bérl., XI. sor., 6. ea., 7). Zeneakadémia: V: A Postás Szimfonikus Zenekar hangverse­nye (Remekművek 10., de. 11). Mesélő muzsika (du. fél 4). A Liszt Ferenc kamarazenekar hangver­senye (Vivaldi—Händel 1., fél 8). H: Zene és tánc (Esti muzsika C/4., 7). Zeneakadémia Kisterem: V: A Liszt Ferenc kamarakórus hangversenye (fél 8). Pesti Viga­dó: H: Szegedi Anikó zongoraest­je (febr. 21-ről halasztva, fél 8). Budai Vigadó: V: A mexikói Tem­­pore Quartett hangversenye (fél 8). Nemzeti Színház: A medikus (V. de. 11, H: 7). Az úrhatnám polgár (V: 7). Halleluja (V: Játékszín­ben, 7). Katona József Színház: V: Károlyi Gáspár vizsolyi bibliá­ja (du. fél 3). Emigránsok (7). H: Tarelkin halála (7). Népszínház- Várszínház: V: Naplemente előtt (7). H: A két árva (7). Népszín­ház-Józsefvárosi Színház: V: Ezek a kísértetek!! (7). H: Utcák és ki­térők (7). Madách Színház: V: Ju­talomjáték (du. fél 3). A csata (6. bérl., 7). Jövőre veled, ugyanitt (V. és H: Budapesti Gyermekszín­házban, 7). Kései találkozás (V: és H: Ódry Színpadon, 8). H: A makrancos hölgy (7). Reflektor Színpad: V: Micimackó (Olimpia moziban, de. 11). Vígszínház: For­gatókönyv (V: du. fél 3, H: 7). In memóriám O. I. (V: fél 8). Pesti Színház: Kőműves Kelemen (V: du. fél 3, H: 7). Equus (V: fél 8). Fővárosi Operettszínház: V: Mese­balett (de. fél 11). Toledói szerel­mesek (7). Zsuzsanna és a vének (Zsebszínházban, fél 8). József At­tila Színház: V: A csodák Ná­polyban születnek (de. 11). Egy válás története (7). H: Pajzán his­tóriák (7). Thália Színház: V: A hétfejű tündér (de. 11). Házszen­telő (7). H: A szent kísérlet (7). Ádám és Éva (Stúdióban, fél 8). Vidám Színpad: Maszlag (V: du, fél 3). Meddig lehet elmenni? (V: és H: 7). Mikroszkóp Színpad: V: Hogyan? Tovább!! (fél 9). Radnóti Miklós Színpad: V: Hirdetés. Li­teratúrai. Finom lelkek (du. 3). Egyperces novellák (fél 8). H: Bo­­rozgató (7). Játékszín: V: Ágacska (de. 11). H: Vadkacsa (7). Fővá­rosi Művelődési Ház: H: Lukács Sándor önálló estje (7). Pesti Vi­gadó: V: és H: Drakula (este fél 11). MN Művelődési Ház: H: A mezőkövesdi Matyó együttes mű­sora (7). Budapest Sportcsarnok: V: A gyermekek békét akarnak! Úttörők békenagygyűlése (de. 10). A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kibékültek a harcias amazonok „Nem emlékszem, ki szúrta meg a fejemet egy zsebkéssel" Nem könnyű igazságot tenni olyan bűnügyben, amelyben mindenki mindenkinek a ro­kona, mert senki sem tanúsko­dik szívesen közeli hozzátarto­zói ellen. Főként akkor nem, ha ő is hozzájárult valamilyen mértékben az eseményekhez, amelyek a bíróságra vezettek. Tovább bonyolítja a dolgot, ha a szemben álló felek időközben kibékültek, a vádlott konokul tagad, áldozata pedig megér­téssel támogatja. Ez történt ifj. Farkas József­né dányi lakos ügyében is, aki egy napon megjelent a körzeti megbízott irodájában, és el­mondta, hogy anyósa és sógor­nője rátámadt a nyílt utcán. Sűrűsödik a homály — Egyikük, nem emlékszem, hogy ki, zsebkéssel megszúrta a fejemet — mondta —, aztán amikor a kés kiesett a táma­dóm kezéből, én felkaptam, és mellbe szúrtam az anyósomat. Valóban voltak sérülések a fején, s az anyósa akkor már kórházban volt. A később ki­hallgatott tanúk viszont azt vallották: Farkasné aznap már kora reggel mutogatta a zseb­kését az élelmiszerboltban, és hangoskodott: „Ennek a bics­kának még az anyósom véré­ből kell innia!” Farkasné ekkor módosította vallomását. Elismerte, hogy a kés valóban az övé volt: — Krumplit pucoltam reggel, az­tán a kötényem zsebébe tet­tem, nehogy a gyerekek kezé­be kerüljön. Rosszul emlékez­tem .... De az igaz, hogy az anyósom, a sógornőm, meg más rokonok is már kora reggel az ablakom alá álltak aznap ka­rókkal meg botokkal. Azt mondták, megölnek ... Akkor elmentem előlük a boltba, de utánam jöttek, és rám támad­tak. Ijedtemben szúrtam, va­lahová a tömegbe. — Nem úgy volt az — mon­dott ellent a szomszédasszonya —, nem volt itt reggel senki. Bizonyosan igazat mondott, mert a késelés délután történt. Aki pedig szétválasztotta a du­lakodókat, nem látott tömeget, csak Farkasnét, az anyósát meg a sógornőjét. A homály azonban mind sű­rűbb lett, nem lehetett tudni, végül is ki támadott meg kit? Az anyós ezt vallotta: — Az unokámhoz indultam délután, amikor láttam, hogy a me­nyem a Hunyadi utcánál vas­­villával rám leselkedik. Csak téged várlak, azt mondta, az­tán megszúrt a késsel... Farkasné viszont azt állítot­ta: — Valakinél a tömegben volt vasvilla is ... Később megint változtatott vallomásán, de amit ezúttal el­mondott, azt a tanúvallomások és a bizonyítási kísérlet is alá­támasztotta. E szerint az anyó­sa egyszer csak utánaeredt az utcán, és belekapaszkodott a hajába. Dulakodni kezdtek, de ekkor odaért Farkasné sógor­nője, és édesanyja segítségére sietett. Mégpedig egy kala­páccsal, amellyel kétszer Far­kasné fejére sújtott. Farkasné ekkor kapta elő a kést, és meg­szúrta az anyósát. Az áldozat azonban nem akarja belekeverni a lányát is a dologba: — Már hogy ütött volna a Manci, amikor nem is volt ott — méltatlankodott. — Ő csak akkor jött oda, amikor már meg voltam szúrva, é£ oda voltam támasztva a Pal­siék házához. Bosszúra bosszú Ez persze már nem sokat nyomott a latban, kiderült végre, hogy mi is történt. Már csak az volt a kérdés, miért? Az ok az igencsak kiterjedt család múltjában, szokásaiban keresendő. Olyan emberekből állt ez a közösség, akik számá­ra törvény, hogy megszerzett javaikat egymással megosszák. Igaz, nem mindig a munkával szerzett javakat... A rokon­ság köréből többen álltak már bíróság előtt, ifj. Farkas Jó­zsefné is éppen négyszer volt büntetve lopásért, orgazdasá­gért. A lopásokat annak idején többen együtt követték el. A zsákmány egyszer egy fél ba­romfiól volt, másszor egy köny­­nyelmű, könnyen barátkozó autós pénzzel tömött irattárcá­ja, megint máskor élelmisze­rek. A késelést megelőző napok­ban aztán Farkasné megtudta, hogy anyósa pénzhez jutott, és férjével együtt átment hozzá, hogy magától értetődő termé­szetességgel kérjen belőle. Anyósa azonban megmakacsol­ta magát, és egy vasat sem adott. A házaspár ekkor — jo­gosnak vélt felháborodásában — elnáspángolta. Legalábbis ezt állítja a je­len volt rokonság. Egy biztos: az anyós lányával együtt el­határozta, bosszút áll a sérele­mért, és megleckézteti Farkas­­nét. Csakugyan megijedt A bírósági tárgyalás idején már lecsillapodtak a kedélyek, az anyós úgy döntött: nem lesz az jó, ha a menye börtönbe megy, miközben öt kisgyermek várja otthon. — Kibékültem a menyem­mel — mondta az ügy első tár­gyalási napján az életveszélyes sérüléseiből azóta felgyógyult áldozat —, ezért kérem az el­járás megszüntetését. A tanúk? Nem jöttek el, mert azt mond­tuk nekik, hogy úgysem lesz tárgyalás, merthogy mi már nem haragszunk egymásra. Persze ez még nem ok a vád elejtésére, és a Pest megyei Bí­róság ifj. Farkas Józsefnét — mint többszörös visszaesőt — végül is háromévi fegyházra ítélte. Megállapította: Farkas­né ugyan jogos védelmi hely­zetben volt, de a támadás el­hárításához szükséges mérté­ket túllépte. A Legfelsőbb Bí­róság azonban két évvel leszál­lította büntetését. Megállapí­totta : a vádlottat az ijedtség és a menthető felindulás korlátoz­ta az elhárítás szükséges mér­tékének felismerésében, így büntetése korlátlanul enyhíti­hető. Szöghy Katalin Borítékolás Kérdem a feleségemtől, mit szólna hozzá a barátnője, ha egy szép sálat vennénk neki a születésnapjára. — Borítékolom — feleli. — Mit csinálsz?! — Mondom, borítékolom, hogy mit szól majd hozzá. Vi­lágos? Előre leírom neked majd egy papírra, hogy mit mond majd Tercsi, amikor megkapja a sálat. Előtted te­szem be egy borítékba a cet­lit, leragasztom. Aztán, ha jól jósoltam, kapok tőled egy szá­zast. Rendben? — Rendben. Odáig legalább­is, hogy borítékolod a Tercsit. A többit majd meglátjuk ... Ügy is történt. Délelőtt megvettük a sálat, délután átbuszoztunk a fele­ségem barátnőjéhez, puszi, gratuláció, a selyempapírba burkolt ajándék átadása egy szál szegfű kíséretében. — Jaj, de aranyosak vagytok — csapta össze a két tenyerét örömében a jubiláns —, épp a napokban töprengtem, meny­nyire kéne nekem már egy új sál. És most egy ilyen gyönyö­rűség! ... De miért vertétek magatokat költségekbe? ... Megtette volna ez a világ is. Hogy mutassa a szeretetet. Nekem az is elég lett volna. Várjatok, főzök egy feketét. Kisietett a konyhába. A feleségem szó nélkül be­nyúlt a retiküljébe, ideadta azt a bizonyos borítékot, föl­téptem, izgatottan kezdtem ol­vasni: „Jaj, de aranyosak vagytok, épp a napokban töp­rengtem, mennyire kéne ne­kem már egy új sál. És most egy ilyen gyönyörűség!... De miért­­vertétek magatokat költségekbe? ... Megtette vol­na ez a világ is. Hogy mutassa a szeretetet. Nekem az is elég lett volna.” Elképedve néztem életem párjára. — Te egy Pithia vagy! Hoz­zád képest Kasszandra és a budai jósnő és a hajdani krakkói csodarabbi — csupa nyeretlen elsőéves. — Várj — emelte föl a mu­tatóujját —, hallgasd csak, hogy mit mormog Tercsi a konyhában. Fülelni kezdtem. — Ilyen rondát én még éle­temben nem láttam — szűrő­dött át a nyitott ajtón a bosz­szús monológ. — A színe! Meg ezek az undok pöttyök. Brrr! Annyi ízlésük van ezeknek, mint egy fakanálnak! És az egészet megúszták száz forint­ból ezek a skótok. Ennyit érek én nekik! A feleségem intett. — Most fordítsd meg a pa­pírt — súgta. Megfordítottam, ez volt a hátlapján: „Tercsi, miközben majd főz nekünk egy borzal­mas feketét a konyhában, azt fogja duruzsolni:' »Ilyen ron­dát én még életemben nem lát­tam. A színe! Meg ezek az un­dok pöttyök. Brrr! Annyi íz­lésük van ezeknek, mint egy fakanálnak. És az egészet megúszták száz forintból ezek a skótok. Ennyit érek én ne­kik!"” Hát ez már sok volt. Egy­szerűen elkábultam a döbbe­nettől, valósággal letaglózott a telepátiának vagy micsodának ez a bravúrja. Arra riadtam föl, hogy a fe­leségem ráncigálja a kabátom ujját. — Mi lesz a százasommal? Megkapom? Még félig önkívületi állapot­ban válaszoltam. — Borítékolom. A választ. Kürti András

Next