Népszabadság, 1982. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

szót kér az olvasó NÖVEKVŐ ÚJÍTÓKEDV Új módszerek, kezdeményezések Hazánknak mindig szüksége volt a szellemi alkotásokból származó milliárdokra. A mai szorító gazdasági helyzetben még inkább parancsoló követelmény a jó alkotói légkör, az újítókedv megteremtése, szellemi tartalékaink hiánytalan fel­tárása és szervezeti hasznosítása. Az újítómozgalom minapi tanácskozásán is sok szó volt erről, s az újítókat, a mozgalom felelőseit most is élénken foglalkoztatja a továbblépés miként­je, lehetősége. Ezt jelzik a szerkesztőségünkhöz érkezett leve­lek is; ezekből közlünk szemelvényeket. Együttműködési program „Az újítók és feltalálók or­szágos tanácskozása ismételten a szellemi tartalékok feltárá­sának segítésére, szervezet­tebb hasznosítására hívta fel a részvevők és mindannyiunk fi­gyelmét — kezdi levelét Bárá­nyi Tibor, a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsá­nak titkára. — Megítélésünk szerint a segítő szándékkal ed­dig sem volt baj a megyénk­ben; a vállalatok gazdasági, társadalmi vezetése többnyire megfelelően támogatta, ösztö­nözte az újítói tevékenység ki­bontakozását, s a dolgozók sok hasznos ötlettel, szellemi alko­tással segítették a termelést, gyarapították a közös vagyont. A megye újítómozgalmának vannak kiemelkedő sikerei, de akadnak megtorpanások, ku­darcok is. Nem lehet azonban vitás, hogy nálunk is találha­tók kiaknázatlan, rejtett szel­lemi tartalékok. A felszínre hozásukhoz, szervezett haszno­sításukhoz már nem elég a teg­napi erőfeszítés. Új módsze­rekre, megújulásra, az alkotó légkör és­­kedv fokozására van szükség mindenütt. Erről is, az országos tanácskozást követő hétköznapi teendőinkről is sok szó esett nemrég dr. Pusztai Gyulának, az Országos Talál­mányi Hivatal elnökének és vezető munkatársainak leg­utóbbi Győr megyei látogatá­sa alkalmával. Közös megállapításunk volt, hogy az év elején életbe lépett rendelkezések lényegesen ja­vítják az újítások és találmá­nyok megvalósításának felté­teleit. Hiba volna azonban csu­pán ettől gyökeres változásra számítani. Meggyőződésünk, hogy a felvilágosító, nevelő, oktató és szervező munkának a jövőben is fontos szerepe lesz az újítómozgalomban, s a szakszervezeteknek megyénk­ben is nagyobb részt kell vál­lalniuk ebből. Már a közeljö­vőben minőségi változást ered­ményezhet az az együttműkö­dési program, amit az OTH és az SZMT kötött az elnöki látogatás alkalmával. E program tartalma, annak teljesítése garantálja, hogy a fő céljaink, és a belőlük faka­dó konkrét feladatok segítik e fontos politikai munkát. íme néhány téma az együttműkö­dési programból. Jelentősebb megyei vállalatainknál kihe­lyezett iparjogvédelmi, újítói tanácsadást, újítók és elbírá­lók részére újítási ankétot szervezünk. Megyei versenyt hirdetünk, mindenekelőtt az energiatakarékosságot szolgáló újítási feladatok ösztönzésére. Segítjük, értékeljük a Közle­kedési és Távközlési Műszaki Főiskola iparjogvédelmi ta­nácsadó szolgálatának munká­ját. Újítási ankétokat, tanács­adásokat tartunk a textiles, az élelmiszer- és kereskedelmi vállalatoknál. Lesz tehát mun­kánk elég.” készségét. Ezért minden évben hat hónapig tartó versenyt szervezünk, s a legjobb női és férfibrigádot, valamint a mun­ka- és egészségvédelmi újítá­sokat külön jutalmazzuk; már az idén 120 ezer forint jutal­mat adunk. Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a nők és a fiatal dolgozók további, szé­lesebb körű bevonását az újí­tómozgalomba. A vállalati nő­tanáccsal és a KISZ-bizottság­­gal közösen számba vettük a lehetőségeket, elhárítottuk az alkotói kezdeményezések aka­dályait. Eredményeként alig két év alatt megkétszerező­dött a női és a harminc éven aluli fiatal újítók száma. 1980- hoz hasonlítva tavaly már ösz­­szességében is hétszázötvennel több — 2258 — dolgozónk fog­lalkozott újítással; vállala­tunknál több mint kétszázan kapták meg az újítói kitünte­tések valamelyik fokozatát. Ám a jövőben — a vállalati és országos tapasztalatok hasz­nosításával — nekünk is lép­nünk kell. A szellemi alkotá­sok gyorsabb megvalósítását nálunk is befolyásolja a kivi­telezések elhúzódása. Ezt vizs­gálva úgy határoztunk, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásá­val újítási kivitelezőműhelyt létesítünk. Később az újítások ismertetésére, népszerűsítésé­re minta- és bemutatótermet is nyitunk. A hagyományos feladattervek helyett a jövő­ben olyan tematikát állítunk össze, amely a műhelyekre, az osztályokra, a brigádokra bontva határozza meg az adott részleg legfontosabb újítási feladatait. Vállalatunk termékeinek 85 százaléka exportra készül. Ezért rendkívül fontos, hogy minél több saját találmányt építsünk be gyártmányainkba. Erre ösztönözzük minden dol­gozónkat, nem is eredményte­lenül. Tavaly összesen tizenöt találmányi bejelentésünk volt, s az idei első negyedévben újabb négy találmányi beje­lentést tettünk. Versenyképes­ségünk megőrzéséhez az új gyártmánykonstrukciók kiala­kításánál továbbra is számí­tunk műszaki értelmiségünk és a fizikai dolgozók további szellemi alkotásaira. 1981 ered­ményeit azon lehet leginkább lemérni, hogy tavaly — a ta­lálmányokkal együtt — 52,8 milliós megtakarítást ért el a vállalatunk.” Kivitelezőműhely, bemutatóterem „Ha azt akarjuk, hogy autó­buszaink megőrizzék hírnevü­ket, továbbra is versenyképe­sek legyenek a világpiacon — és csakis ez lehet a cél — ak­kor mindig új termelési eljá­rások­­kialakítására, a tudo­mány és a műszaki haladás legújabb eredményeinek hasz­nosítására, továbbfejlesztésére kell törekednünk — írja Hor­váth János, az Ikarus Gyár újítási és iparjogvédelmi osz­tályának vezetője. — Ez eleve meghatározza újítómozgal­munk céljait, feladatait is. Gyártmányszerkezetünk állan­dó korszerűsítésére, olyan to­vábbi minőségjavító intézke­désekre, újításokra van tehát szükség, amelyek garantálják a márkavédelmet. Több éves tapasztalataink igazolják, hogy a fenti célok­hoz az újítási versenyhóna­pokban tudjuk leghatékonyab­ban kibontakoztatni és kama­toztatni dolgozóink alkotói Gimbelem, gombolom „A bronz színű, Jeans Club feliratú gombok úgy festet­tek a vadonatúj kiskosztü­mön, hogy még a Gimbelem, gombolom kezdetű, jól ismert operettdalocskát is eszembe juttatták" — kezdi némi ke­délyességgel Somlai Istvánné budapesti olvasónk szerkesz­tőségünkhöz intézett levelét. Ám a további soraik súlyo­sabb gondokat sejtetnek. A levélből kiderül, hogy ol­vasónk gondját nagy öröm előzte meg. (Nem is csoda, hogy a fenti operettdalocska jutott az eszébe.) Külföldön megajándékozták egy ma di­vatos „géz” ruhaanyaggal. Tavaly nyomban nyári kis­kosztümöt csináltatott belőle. A sportos ruhadarabhoz ti­zenhárom Jeans Club barna gombot vásárolt a varrónő a Deák Ferenc utcai Reltex­­boltban. „Mire a ruha elkészült, hű­vösre fordult az idő — írja olvasónk. — Így tavaly már nem tudtam felvenni az újonnan csináltatott kiskosz­tümöt. Az idén, mihelyt az idő felmelegedett, elővettem nyári ruháimat, köztük az új darabot is, hogy átmosással felfrissítsem őket.” Száradás után olvasónk megdöbbenve tapasztalta, hogy kiskosztümét a gombok rozsdafoltokkal csúfították el. Mentette a menthetőt. A ruhatisztítóhoz fordult, ám az nem vállalkozott a remény­telen feladatra: a rozsdafol­tok kivehetetlenül ott ékte­lenkednek az anyagon. „A kiskosztüm így teljesen hordhatatlann­á vált. Az egy­szerű gézruháért több mint ezer forintot kérnek, az én tönkrement ruhám sokkal többet ér. Nem tudom meg­érteni, hogyan árusíthatnak olyan gombokat, amelyek rozsdásodnak, holott a ruhá­kat, köztudomásúan, mosni szokták.” Kétségbeesett olvasónk most azt firtatja, ki gyártja, hozza forgalomba a rozsdá­­sodásra hajlamos gombokat. Vagy legalább hívták volna fel a figyelmet: vigyázat, rozsdásodik! Ki tudja, há­nyan járhatták már meg az effajta Jeans Club gombok­kal? Olvasónk reméli, hogy az illetékesek nem gombolkoz­nak be a felelősség elől. n. j. Gyorsabb ügyintézés „A borsodi szénmedence bá­nyászai nemcsak a termelés­ben mutatnak követendő pél­dát; vállalatunknál immár évek óta jó eredményeket ér el, örvendetesen fejlődik az újítómozgalom is — tájékoz­tat Kapcsok József, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki­gazdasági tanácsadója.­­Csak néhány adatot erről: tavaly például 2159 újítási javaslatot adtak be dolgozóink, ebből 1856-ot fogadtunk el megvaló­sításra. Ezek utókalkulált gaz­dasági eredménye hatvanhá­rommillió forint, a kifizetett újítási díjak összege pedig meghaladta a hárommilliót. Most egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy — a vállalati, majd országos tanácskozás ta­pasztalatait is hasznosítva — töretlenül megőrizzük, s ha le­het, tovább növeljük újítóink alkotókedvét. Szeretnénk elér­ni, hogy az esetenként még ösztönös helyett mind több le­gyen, a tudatos újítói tevé­kenység. Ehhez pedig az eddi­ginél is jobb, a feladatokat, a jogköröket pontosabban meg­határozó, az ügyintézést gyor­sító vállalati ügyrendre van szükség. Most ennek elkészí­tésén és bevezetésén, a végre­hajtáshoz szükséges személyi feltételek megteremtésén fára­dozunk. Az új ügyviteli rend­szertől — a többi között — azt is reméljük, hogy a most sem túl hosszú, átlagosan 35— 40 napos elbírálási-ügyintézési határidő tovább csökkenthető. A céltudatosabb újítói tevé­kenységet, a rejtett szellemi tartalékok felszínre jutását próbáljuk serkenteni azzal is, hogy előszerződéseket kötünk egy-egy vállalati feladat meg­oldására. Különösen a szocia­lista vagy komplex újító bri­gádok közreműködésére szá­mítunk. Ez a célunk az évközi újítási versenyekhez kapcsolt pályázatok kiírásával is. A kí­sérletek gyors és zavartalan végzését, az újítások mielőb­bi, széles körű alkalmazását segítő újításokat kivitelező bri­gádok, esetleg központi rész­leg létrehozását tervezzük. A Miskolci Bányaüzemnél már van is ilyen brigád. Kívánatos, hogy a jó, esetleg másutt is hasznosítható újításokat minél többen megismerjék. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jövőben rendszeresen adunk ismertetőt főként az Újítási Börze szer­kesztőségének, és a Magyar Kereskedelmi Kamara szelle­mitermék-szakbizottságának.” Válaszoltak, intézkedtek A szabvány szerint „Szabvány" címmel közöltük Farkasvölgyi János (Verőcema­ros) levelét, amelyben arról írt, hogy nemrég borítékkal együtt árusított üdvözlő lapokat kül­dött barátainak és ismerősei­nek. A borítékokat szabálysze­rűen ellátta kétforintos bélye­gekkel, és a postán feladta őket. Ekkor derült ki, hogy a borítékok nem felelnek meg a a szabványnak, öt milliméterrel hosszabbak a kelleténél, ezért kétforintos helyett négyforinos bélyeg kell rájuk. A szabvány­tól eltérő termék a vásárlónak bosszúságot okoz, ahelyett, hogy ezért a felelősöket keres­nék meg, a portát azokkal fi­zettetik, akik vétlenek. „A Magyar Szabványügyi Hivatal is fontosnak találta, hogy a vásárlók érdekében tisztázza a boríték körül jelent­kező gondokat — írja Csikós Nagy István, a Szabványügyi Hivatal főosztályvezetője.­­ Bár 1967 óta van érvényben szabvány a levélborítékra és tasakra, a Képzőművészeti Alap kiadványai mégis eltér­nek a szabványtól, s ezeket a posta nem tudja gépi módon feldolgozni, ezért hagyomá­nyos, kézi módszerrel kell osz­tályozni. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalat levélben érdeklő­dött, hogy a közelmúltban je­lent-e meg új borítékszabvány, s ha igen, mikor. Jelezték azt is: a postai díjszabás emelke­dése óta több vásárló pana­szolta, hogy kiadványai közül a hajtogatott üdvözlőlapokat a posta csak portával továbbít­ja. A kiadóvállalat ez év áp­rilisában megrendelte nálunk az új borítékszabványt, annak részletes ismertetését és raj­zait. Ezt soron kívül megkap­ta. Így feltételezhetően az 1967 óta hatályban levő szabvány alapján rendeli meg a nyom­dáktól a képeslapokat és borí­tékokat.” Új javítórészleg „Selejtes ülőgarnitúra” cím­mel közöltük Pauliny György (Budapest) levelét, amelyben véleményt mondott a Zala Bú­torgyár jó és kevésbé sikerült termékeiről. Szóvá tette, hogy a bútorgyárból kikerült, Tímea II. elnevezésű ülőgarnitúráján — ára majdnem 23 ezer forint volt — pár hónapos használat után sorra jelentkeztek a mi­nőségi hibák. Amikor panaszt tett az illetékeseknél, elismer­ték, hogy a bútor anyaga se­lejtes, ezért visszaadták a vé­telárat. Újra zalai bútort vett, ezúttal a Tímea III. elnevezé­sűt. Ezzel sem volt több sze­rencséje, mert négy nap utáán az egyik fotel lába kitört. Be­jelentette a hibát a Zala már­kaboltban, ahol először meg­ígérték: elszállítják, megjavít­ják a hibás bútordarabot. Nem így történt, újabb érdeklődé­sére már azt a választ kapta, hogy reklamációjával fordul­jon a Javszerhez. Szőke Jenő, a Zala Bútor­gyár megvezetője válaszolt a fenti levélre. „Gyárunkban többféle bútor készül. Az új gyártmányok mellett nagy fi­gyelemmel gyártunk egyéb ter­mékeket is. A múlt évben ki­került bútorok 99,5 százaléka I. osztályúnak minősült, és csak 0,5 százaléka volt II. osztályú. A legnagyobb igyekezetünk el­lenére, sajnos, előfordul, hogy kikerülnek tőlünk kisebb hi­bákkal bútordarabok. Ha ezek­ről tudomást szerzünk, a leg­rövidebb időn belül kijavítjuk őket. Ez a cél vezetett bennünket, amikor ez év áprilisában a Bartók Béla úti márkaboltunk­ban garanciális javítórészleget hoztunk létre. Ezzel a szolgál­tatással a vásárlóknak kívá­nunk pontos és gyors munkát nyújtani. Pauliny György bu­dapesti vásárlónk bútorát is ez a részleg javította meg. Nem kellett tehát a Javszerre vár­nia." A lakótelep mellett „Újpesten a MÁV-vasútvo­­nal (Árpád út, Temesvári ut­ca, Váci út által határolt rész) területe rendezetlen — írta dr. Major Lászlóné budapesti ol­vasónk. — A szép lakótelepi környezetet nagyon rontja, hogy a közvetlen szomszéd­ságban levő nagy területet egyesek szemétlerakónak sze­melték ki.” „A közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot tartottunk — válaszolta a fenti levélre dr. Barta László, a IV. kerületi tanács titkára. — Megállapítot­tuk, hogy a szóban forgó terü­let valóban rendezetlen, sze­metes. Játszótérnek vagy más létesítménynek azonban nem lehet elvenni, mert itt lesz majd az észak-pesti metró egyik megállója. S hogy ez a környék még szebb és egész­ségesebb legyen, a IV. és a XV. kerületi IKV felkérésünkre megkezdte a terület tisztítását.” Hol vannak az ellenőrök? Mindent első osztályú áron A gyümölcs- és zöldségbol­tokban sokszor becsapják a vevőket. A szép áru közé be­csempészik a csúnya, az em­beri táplálkozásra szinte már alkalmatlan árut is. S ezt olyan ügyesen csinálják, hogy a ve­vők csak otthon veszik észre. Azt azonban még sohasem láttam, hogy emiatt a keres­kedelmi ellenőrök felelősségre vonták volna az eladókat. A Nagydiófa utca sarkán hó­napok óta árusít egy magán­kiskereskedő. Amikor az álla­mi üzletekben már nem lehe­tett almát kapni, ő gyönyörű almával csalogatta a vevőket. Huszonnyolc-harminc forintért adta kilóját. Gyakran vásárol­tam tőle, iskolás gyermekem­nek adtam a tízórai mellé. Nem mindig voltam megelé­gedve a kiszolgálással. A zacs­kóba ugyanúgy beletették a puha, a romlott gyümölcsöt is, mintha első osztályú volna. Szerintem ez arcpirító ár­drágítás. A szigorú ellenőrzés­re és büntetésekre nagy szük­ség volna. Agócs Péterné Budapest Előre csomagolt csalás Feleségem június 16-án az Ipoly utcai 65-ös ABC-boltban a hűtőpultra kitett előre cso­magolt sertéscombok közül ki­választott egyet. A csomag kí­vülről nagyon szép volt. Ott­hon azonban észrevettük, hogy „előre csomagolt csalás” van a csomagban. A mérésnél ki­derült, hogy a 80 deka „szín­­hús”-ból 30 deka a mócsing, s a megengedettnél nagyobb mennyiségű a háj, a zsír. Én magam vittem vissza a boltba az árut. Az üzlet veze­tője — egy testes hentes — egyáltalán nem lepődött meg. Drámai hangon ecsetelte, hogy neki a húson levő zsírt is ki­­lencvenforintos áron kell­­ el­adnia, és elém tárta a bizo­nyítékot: a hűtőszekrényben lógó fél sertéseken jól látha­tók voltak a vastag zsírréte­gek. Úgy mutatta az árut, mintha a fél sertésekért comb­ként fizetett volna. Vajon, ha megkérdeznénk az Angyalföldi Közért Vállalat vezetőit, mit válaszolnának er­re? Valóban kötelező az előre csomagolt áruban a hús mögé zsírt bújtatni? Szerintem nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy hallgatólagosan el­nézik alkalmazottaik furfan­gos csalását. Lovas Márton Budapest LEVELESNE SZKEPTIKUS , elment, fiacskám, de a nemzetközi helyzet maradt! MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA ? UTAZZUNK EGYÜTT!g /gérofix A Augusztus 20-tól 27-ig Augusztus 28-tól Augusztus 28-tól VaOOp és Augus­­tus 27-től szeptember 4-ig, szeptember 4-ig. júliusban a következő utazásokat szeptember 3-ig repülőgéppel Utazás egyénileg. I — J V , .­­ , , Utazás: egyénileg. Elhelyezés: komfortos bungalóban. Elhelyezés: komfortos bungalóban. 1/ arlfP­lVP7mPI1llVPl AlAnlia Elhelyezés: komfort nélküli bungalóból Teljes ellátás: 1 \ W W /r dmeaveimeimgei ajamja Teljes el­látás. Teljes ellátás. Az eredeti részvételi díj: 2880 Ft, \ mmffj / I ftsnrrtf ftfT­ c Lnmninn Az ereddeti részvételi díj: 2150 Ft. Az eredeti részvételi díj: 5500 Ft, a kedvezményes díj: 2200 Ft / LOlBIHiCj­waZ9& Kemping O kedvezményes díj: 1500 Ft a kedvezményes díj: 4900 Ft Jelentkezés a Cooptourist irodáiban.

Next