Népszabadság, 1982. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1982. október 9., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XL. évfolyam, 230. nem Jövő heti rádió­és televízió­­műsor 19-10. oldal) ­ ismét egyesítették Kelet- és Nyugat-Bejrútot Szerdán összesen 900 amerikai ten­gerészgyalogos szállt partra Nyugat- Bejrútban, s még legalább 300 követ­te az első nagy egységet csütörtökön. Amerikai forrásból megerősítették, hogy az izraeli csapatokat körülbelül egy kilométerre vonták vissza déli irányba a nemzetközi repülőtértől, ahol az amerikai tengerészgyalogo­sokat csoportosítják. Amin Gemajel, Libanon új állam­fője, csütörtöki beszédében bejelen­tette, hogy két év után megszűnt a libanoni főváros kettéosztottsága, Bejrút ismét egységes. Camille Chamoun volt libanoni el­nök, jelenleg a keresztények pártjait összefogó Libanoni Front elnöke, csütörtöki sajtóértekezletén javasol­ta, hogy Libamon és Izrael közvetle­nül vagy Habib amerikai elnöki meg­bízott közvetítésével kezdjen tárgya­lásokat az izraeli csapatok Libanon­­ból való kivonásáról. Ugyanilyen tár­gyalásokat javasolt Szíriával a Szí­riai­­ csapatok és a palesztin fegyve­res erők Libanonból való kivonásá­ról. Végül indítványozta az 1949-es izraeli—libanoni fegyverszüneti bi­zottság tevékenységének felújítását. (Folytatás a 2. oldalon.) Washington ragaszkodik erőpolitikai irányvonalához Schultz külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlésen (Tudósítónk New York-i telexje­lentése.) Félig üres padsorok előtt nyitotta meg az ENSZ-közgyűlés alelnöke , aki a hivatalos ügyben távol levő Hollai Imrét, az ülésszak elnökét he­lyettesítette — a csütörtöki ülést. Szónoka Norodom Szihanuk, a bukott kambodzsai rendszer képviselője volt. Vietnamot rágalmazó beszéde után — amelyben egy szóval sem emléke­zett meg megtizedelt népe tragédiá­járól — további delegációk vonultak ki Jichak Samir izraeli külügymi­niszter beszéde alatt. • Samir Izrael „humanitárius libanoni küldetéséről” beszélt, gúnyos kirohanásokat inté­zett az Egyesült Nemzetek Szerveze­te ellen. Általános érdeklődés fogadta George Scultznak, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének fellépését az ENSZ fórumán. Schultz beszéde be­vezető részében az erőpolitika mel­lett foglalt állást, kijelentette­ , az Egyesült Államok erejének fő ténye­zője a katonai erő. Beszédében — az amerikai kor­mányzat más képviselőihez hason­lóan — az afganisztáni helyzetre és a lengyelországi fejleményekre hivat­kozva — éles támadásokat intézett a Szovjetunió ellen. A szovjet—ameri­kai tárgyalások folytatását ugyanak­kor szükségesnek mondotta, és kije­lentette: Annak ellenére, hogy mély­re ágyazódott különbségek vannak közöttünk, mindkét ország képviselői komoly, tárgyszerű munkát folytat­nak a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalá­sokon. George Scultz a fegyverz­et­­korlátozás egyes lehetséges területei­re vonatkozóan Reagan elnök koráb­bi javaslatait ismételte meg, amelyek amerikai szakértők szerint is egyol­dalú előnyökre irányulnak. A közel-keleti kérdésről szólva a külügyminiszter „béketárgyalások” szükségességét hangoztatta, „Izrael biztonsági érdekeinek és a palesztin törvényes jogoknak” figyelembevéte­lével. Ezzel világossá tette, hogy Wa­shington a továbbra is szorgalmazott Reagan-tervnek megfelelően ezentúl sem ismeri el a palesztin nép jogát az államalapításhoz. Még a délelőtti ülésen szólalt fel Hans-Jürgen Wischnewski nyugatné­met államminiszter. Az NSZK képvi­selője a többi között kijelentette: A konfrontáció a Kelet és a Nyugat kö­zött nekünk, németeknek különös kárt okoz. Az együttműködés a Szovjet­unióval, Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával és az NDK-val, valamint a velük kötött szerződések számunkra és mások számára is pozitív hatással jártak. Ezek olyan helyzetet alakí­tottak ki, amely stabilizálta az euró­pai állapotokat, és a békét biztosab­bá tette. Ugyanakkor azt is hozzá­tette, hogy ennek feltétele az NSZK NATO-tagsága és „védelmi poten­ciálja” volt, s beszédében megismé­telte azt a NATO-érvelést, amely a Szovjetuniót próbálja felelőssé ten­ni a nemzetközi feszültségért. Vajda Péter, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügyminiszter, csütörtökön New Yorkban találkoz­­zott a szocialista országok — köztük Magyarország —, valamint Angola, Etiópia, a Jemeni NDK és Afganisz­tán küldöttségeinek vezetőivel, akik a közgyűlés 37. ülésszaka alkalmából tartózkodnak New Yorkban. A talál­kozón jelen volt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság állandó ENSZ-megfigyelője. A szívélyes, elv­társi légkörben lezajlott találkozón megvitatták a nemzetközi élet azon kérdéseit, amelyek szerepelnek az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának na­pirendjén. A szovjet külügyminiszter később találkozott Mark Macguigan kanadai külügyminiszterrel. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni a kelet-nyugati párbeszéd felújítására és fejlesztésére. Gromiko csütörtökön találkozott Emilio Colombóval, az olasz diplo­mácia vezetőjével is. (TASZSZ) Növekvő amerikai űrfegyverkezés A Reagan-kormányzat évi tíz szá­zalékkal növelni akarja a katonai cé­lú kozmikus kísérletekre fordított kiadásokat,­­és az a szándéka, hogy 1987-re 11 milliárd dollárra emeli ezek­­összegét —­­ jelentette az AP amerikai hírügynökség a Pentagon képviselőjére hivatkozva. A jelentés megállapítja: az 1983-as költségvetési évben 34 százalékkal emelik a­­világűr katonai célú fel­­használására fordított összegeket, amelyek­­felett a hadügyminisztérium rendelkezik majd. Ez 8,5 milliárd dol­lárt jelent az 1983-as költségvetési évben,­­szemben az idei év 6,4 mil­liárd dolláros költségvetésével. Ezeket a kiadásokat elsősorban az űrrepülőgép-programra, a kémhol­dak hálózatának kiszélesítésére for­dítják. Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 40­0 kémholddal rendelkezik. Lázas előkészületek folynak olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek ellenséges műholdakat semmisíthet­nek meg, és ezzel katonai műveletek folytathatók közvetlenül a világűr­ben. (TASZSZ) Építőbrigádok A szocialista* brigádok, a munka­verseny részvevői egyelőre keresik helyüket, lehetőségeiket a* gazdálko­dás új - a korábbinál jóval nehe­zebb — körülményei között. Változ­nak a vállalati feladatok, célok, kö­rülmények. Ennek megfelelően a munkaverseny-mozgalomnak is mó­dosítania kell céljain, módszerein, s nemegyszer felfogásán is. Több ágazati szakszervezet is vizs­gálja ezekben a hónapokban, hogy a verseny­mozgalom mennyire tud megfelelni az új követelményeknek. A gondokban vannak egymáshoz nagyon hasonlóak és egyediek is a különböző szakmákban. Az építő­iparban és az építőanyag-ipariban például a beruházási piac szűkülése miatt a vállalatoknak és a szövet­kezeteknek nemritkán más, a koráb­biaktól eltérő vállalkozások után kell nézniük. Sok vidéki vállalat vesz részt a fővárosi lakásépítésben, ám nemcsak rájuk, hanem általánosan érvényes a megállapítás, hogy szét­­szó­ntabbak lettek a munkahelyek, nehezebbé vált a szervezés. Gyors ütemben csökken az építő­ipari létszám is. És — mint ahogyan lenni szokott — gyakran nem azok mennek el, akiket könnyen nélkülöz­ni lehet, így némelyik szakmában a létszámcsökkenés súlyos kapacitás­gondokat, a dolgozóiknak pedig túl­terheléseket okoz. Az építőanyag­iparban - főként a­ kő- és kavics­­iparban, a vasbeton-előregyártás és a­ cementgyártás egynémely terüle­tein - visszaesett a kereslet, nem tudják megfelelően kihasználni a gé­peket, a berendezéseket. Mindezek a nehézségek a szocia­lista­ munkaverseny-mozgalomban is éreztetik hatásukat. Nemcsak arról van szó, hogy ilyen körülmények kö­zött eleve nehezebb szervezni a bri­gádmozgalmat, hanem arról is, hogy a feladatok is alaposan megváltoz­tak. A munkahelyek szétszórtsága például minden eddiginél jobban megköveteli a munkaszervezés és a munkafegyelem javítását. A piaci gondok mind sürgetőbben kívánják meg a munka minőségének javítását, a­ költségcsökkentést, az anyaggal és az energiával vett takarékossá­got. Az állami építőipar és építőanyag­­ipar 20 ezer szocialista* brigádjának 200 ezer tagja igen változó színvo­nalon alkalmazkodik az új követel­ményekhez. Van, ahol a* nehézségek miatt csökkent a munkaverseny len­dülete, mert még nem találták meg a szükséges új módszereket és kez­deményezéseket. Máshol viszont ép­pen a­ gondok segítették hozzá a ver­seny részvevőit a szemléletváltáshoz, új ötletek, kezdeményezések elter­jesztéséhez. Miként az építők szakszervezete egyik vizsgálatában megállapította: az alkalmazkodás mindenekelőtt at­tól függ, hogy a munkahelyi gazda­sági vezetés mennyiben segíti, tá­mogatja a brigádmozga­lom fejlődé­sét, mennyire tekinti a­ versenyt a gazdálkodást segítő tényezőnek. Sok helyütt előfordul ugyanis, hogy a vállalati vezetők a növekvő gazda­sági gondok közepette kevesebb fi­gyelmet fordítanak a verseny szer­vezésére, s arra, hogy meglegyenek a vállalások végrehajtásának a fel­tételei. Pedig éppen most van az eddi­gieknél is nagyobb szükség a* mun­kaverseny erősítésére, a még ki nem aknázott energiák felszabadítása*, a munka színvonalának javítása érde­kében. Karcagi László Kormányhatározat a lakásgazdálkodásról ÍZ­LÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén megvitatta és elfogadta a lakás­építés és -fenntartás, valamint a la­kásgazdálkodás és -elosztás tovább­fejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esé­lyeinek javítása, a lakosság arányo­sabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekelt­ség fokozása, a lakásfenntartás álla­mi terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bőví­tése. (Az erről szóló határozatot la­punk 5. oldalán közöljük.) A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta az egészségügyi miniszter je­lentését a táppénzrendszerről 1976- ban hozott határozat végrehajtásá­nak tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állami és társadalmi szer­vek, valamint az egészségügyi háló­zat munkája nyomán az utóbbi évek­ben megállt a táppénzesek arányá­nak növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem növelése, az el­lenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizeté­sek további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta a külföldi részvétellel mű­ködő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesíté­séről szóló előterjesztést. Felhatal­mazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetér­tésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterüle­ten működő vegyes vállalatokra is. (MTI) Befejeződtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások J Lázár György hányérkozott Bécsből — n nemzetközi sajtóértekezlet (Kiküldött munkatársunk jelenti Bécsből.) Eredményes tárgyalások után csü­törtökön hazaérkezett Lázár György miniszterelnök Bécsből. A megbeszé­lésekről közös közleményt adtak ki. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete csütörtök reggel megtekintette a bécsi Egyházi és Vi­lági Kincstár gazdag gyűjteményét. Innen a magyar miniszterelnök a Concordia-klubba ment, ahol talál­kozott a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A Lázár Györgyhöz intézett kér­dések egyaránt foglalkoztak hazánk helyzetével, a magyar—osztrák vi­szonnyal és a nemzetközi problé­mákkal. Lázár György megelégedéssel szólt azokról a tárgyalásokról, amelyeket Rudolf Kirchschlager államfővel és Brúnó Kreisky kancellárral folyta­tott. Ami a világhelyzetet illeti, tel­jes volt az egyetértés abban, hogy a legfontosabb feladat most a fegyver­kezési hajsza megállítása, a világbé­két fenyegető veszélyek elhárítása. Ebben kis-, közepes államoknak és nagyhatalmaknak egyaránt fontos szerepük van. Lázár György megál­lapította: a tárgyalásokon a magyar és az osztrák fél üdvözölte a meg­kezdődött szovjet—amerikai párbe­szédet. A magyar miniszterelnök el­mondta, hogy a tárgyalásokon tolmá­csolta a magyar közvélemény meg­becsülését az osztrák külpolitikának és Kreisky kancellárnak az enyhülés folyamatához való visszatérés érde­kében tett erőfeszítései iránt. Beje­lentette: hivatalos magyarországi lá­togatásra hívta meg Brúner Kreiskyt. A nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Lázár György kiemelte, hazánk maradéktalanul ele­get tesz fizetési kötelezettségeinek. Gondot okoz azonban az, hogy a nyu­gati gazdasági válság nehezíti ex­portlehetőségeink maximális kihasz­nálását. Fizetési képességünk meg­őrzése érdekében több, egyidejű lépés történt. Bővítjük exportunkat, taka­rékoskodunk a gazdálkodásunk szá­mára nem feltétlenül szükséges im­porttal, és ebbe az intézkedéssorozat­ba illik legutóbbi hitelfelvételünk is. Lázár György a kérdésekre vála­szolva beszélt a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fon­tosságáról, hatékonysága növelésé­nek szükségességéről és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a tagál­lamok ebbe az irányba tesznek. Szólt a magyar—osztrák gazdasági együtt­működés lehetőségeiről, s elmondot­ta, hogy többek között a hírközlés­ben, az energiaiparban és a harma­dik országokkal való kooperációban van lehetőség a továbblépésre. Alá­húzta Magyarország készségét a gaz­dasági együttműködés fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján, és kije­lentette, hogy hazánk kész megvizs­gálni azokat az osztrák javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. Az egy­ház és az állam viszonyára vonatkozó kérdésre a magyar miniszterelnök el­mondta, ez a kapcsolat normális, jó, és a jövőben sem fog változni. Lázár György és felesége, vala­mint a kíséretében lévő személyisé­gek csütörtök délután különvona­­ton hazautaztak. A magyar vendége­ket a kancellári hivatal és a külügy­minisztérium vezető munkatársai búcsúztatták az osztrák fővárosi Déli pályaudvaron. Kereszty András :• A Minisztertanács elnöke, felesége és kísérete tegnap délután hazaérke­zett. A Keleti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes fo­­­gadta. Jelen volt Andreas Berlako­­vich, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Lázár György sajtótájékoztatója. Csendes őszi idő a hét végén is A szokatlanul meleg szeptember elmúltával is tovább tart az enyhe időjárás. Az előrejelzések szerint — a hétvégi kirándulók, turisták leg­nagyobb örömére — változatlanul csendes, napfényes őszre számítha­tunk. Ma és holnap ugyan némi hő­mérséklet-ingadozásra számíthatunk, de ennek az átmeneti változásnak az az oka, hogy a Kárpát-medencét szinte egy időben éri el több külön­böző hatású léghullám. Valószínűleg éppen felettünk keveredik majd az óceán felől, a mediterrán térségről és a szárazföld belsejéből érkező le­vegő. Ezek élettani hatása különbö­ző, és mivel hol az egyik, hol a má­sik hatás lesz az erősebb, az időjárás változásaira érzékenyebbeknek némi megterhelést okoz majd a több irá­nyú hatás kiegyensúlyozása, vagy éppen fáradékonyabbak leszünk. A későbbiekben viszont fokozatosan megnyugszik fölöttünk a légkör és várhatóan még néhány napig számít­hatunk a sokévi átlagnál néhány fok­kal melegebb időjárásra.

Next