Népszabadság, 1982. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1982. november 2., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XL. évfolyam, 257. szám Losonczi Pál Kuvaitiban (Kiküldött munkatársunktól.) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al- Sabah sejk, Kuvait állam emirjének meghívására vasárnap délután négynapos hivatalos látogatásra Kuvaitba érkezett. Magyar részről ez az első ilyen magas szintű látogatás a kuvaiti emírségben. A fellobogózott kuvaiti nemzetközi repülőtéren az emír üdvözölte az Elnöki Tanács elnökét, és 21 ágyúlövés hangzott el a magyar vendég tiszteletére. Losonczi Pál fogadására a repülőtéren az emíren kívül megjelent Saad Al-Abdullah Al-Salem Al-Sabah kuvaiti miniszterelnök, a kormány tagjai és a Szovjetunió kuvaiti nagykövete. Kuvaiti és magyar gyerekek virággal köszöntötték az érkező vendégeket. A két ország himnuszának elhangzása után az Elnöki Tanács elnöke az emír kíséretében megszemlélte a katonai díszegységet. A fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid beszélgetést folytatott vendégével, majd a Szalám palotában levő szálláshelyre hajtattak. Rövid idővel az érkezés után Sábáit Al-Ahmad Al-Sabah miniszterelnök-helyettes, külügy- és tájékoztatási miniszter tett látogatást a magyar vendég szálláshelyén, s ezzel megkezdődtek a két ország közötti hivatalos tárgyalások. A tanácskozás során áttekintették országaik kétoldalú kapcsolatait, a további együttműködés lehetőségeit, az öböltérség, valamint az arab egység problémáit. Megállapították, hogy országaik kapcsolataiban fontos állomás volt az emír tavalyi magyarországi látogatása, ilyen reményeket fűznek a jelenlegi tárgyalásokhoz is. A vasárnapi programot az Elnöki Tanács elnökének találkozása zárta a magyar kolónia tagjaival a nagykövetségen. Hétfőn reggel Saad Al-Abdullah Al-Salem Al-Sabah miniszterelnök tett látogatást az Elnöki Tanács elnökénél a Szalám palotában és tárgyalásokat folytattak a két országot érintő nemzetközi és gazdasági kérdésekről, a közel-keleti helyzetről és az iraki iráni háborúról. A tanácskozáson magyar részről jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete. Ezután Losonczi Pál és kísérete a fővárostól ötven kilométerre levő olajvárosba, Ahmadiba utazott, ahol a kormányzóság székházában a város kormányzója, Jaber Abdullah Al-Jaber sejk fogadta és tájékoztatta a magyar vendégeket a fiatal olajváros robbanásszerű fejlődéséről, az időszerű gazdasági feladatokról. Ezután Losonczi Pál megtekintette a kuvaiti nemzeti olajvállalat múzeumát. A magyar vendégeket ezután Shuhaiba ipari körzetbe vitték. Ezt az iparvárost egy 1964-es kormányrendelet alapján nyolc négyzetkilométernyi területen kezdték építeni. Az ipari körzetben tett látogatás után a terület kormányzója ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére a kormányzó vendégházában. Ezután az Elnöki Tanács elnöke visszatért a fővárosba, ahol a késő délutáni órákban szállásán fogadta a diplomáciai testületek vezetőit. Ezzel ért véget Losonczi Pál kuvaiti látogatásának második napja. Az Elnöki Tanács elnökének tárgyalásaival párhuzamosan a delegáció szakértői is megbeszéléseken vettek részt a kuvaiti partnereikkel. Hétfő délelőtt Hetényi István pénzügyminiszter kuvaiti partnerével, Abdullatif Juszuf el-Hamaddal tartott megbeszélést. Egyetértettek abban, hogy a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatásán kitűzött program megvalósítása tárcáik vonatkozásában jól halad. Kovács István Losonczi Pál Saad Al-Abdullah Al-Salem Al-Sabah miniszterelnökkel tárgyal. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Életközelben Az emberek többsége általában mindennapi ügyeinek intézésekor ismerkedik meg közelebbről a tanácsok munkájával. A lakáskérvénytől az ebadóig, a gyámügytől a szabálysértésig, az építési engedélytől az anyakönyvi kivonatig... — csak egy-egy részterületét látják az államigazgatási, népképviseleti szerv tevékenységének. S bár benyomásaikat, tapasztalataikat óhatatlanul összegezve kialakulbennük ilyen vagy olyan kép, arra nemigen gondolnak — miért is tennék? —, hogy tulajdonképpen mennyi mindennel foglalkozik a tanács. Könnyű lenne úgy válaszolni, hogy „mivel nem foglalkozik?" — hiszen az élet bármely területét érintő kérdésről van szó, az az adott közigazgatási határon belül, vagy akár azon túl is, ilyen vagy olyan vonatkozásban, esetleg következményeit tekintve társadalmi ügy — s akkor már nyilvánvalóan tanácsi ügy is . .. Mégsem lehet ilyen tetszetős általánosítással elütni a választ, már csak azért sem, mert a „mindennel foglalkozik", furcsa módon egyben sugallhatja azt a kaján feltételezést is, hogy semmivel sem foglalkozik igazán komolyan. Pedig kötelességük és akaratuk szerint valóban mindennel foglalkoznak a tanácsok, s lehetőségeikhez mérten komolyan, még akkor is, ha az általuk végzett munka nagyobb része korántsem olyan látványos, mint mondjuk egy esketés, s nem is annyira kézzelfogható, mint egy lakóház építését engedélyező határozat. Talán furcsa dolog a különböző szintű tanácsok, testületek és bizottságok közelmúltbeli napirendjei között tallózva bizonygatni, hogy a tanácsok többsége elkötelezett szerepéhez méltóan — határozottabban éltve megnövekedett önállóságával" is - igyekszik mindjobban a mindennapi élethez igazodni, és ily módon eredményesen szolgálni az állam és állampolgárok legtöbbször összecsengő érdekeit Erre bizonyság egy minapi példa is: a budapesti pártbizottság legutóbbi ülésén meghatározott irányelvek alapján - éppen a nagyobb önállóság, a fővárosi és kerületi érdekek jobb összehangolása érdekében - korszerűsítik a budapesti tanácsapparátusok szervezetét és munkamódszereit. A napirendek is érzékeltetik: a különböző tanácsi testületek előtt kellő súllyal szereplő témák országosan egybevetve, de külön-külön is jól tükrözik a társadalom folyamatosan megoldandó, napi és helyi gondjait. Nem véletlen például, hogy a legtöbb tanács már napirendre tűzte, vagy a közeljövőben tárgyalásra szánt témái között szerepel az ötnapos munkahétre való áttérés helyi tapasztalatainak elemzése és ennek alapján a szükségesnek tartott intézkedések kidolgozása, ugyanúgy, mint - egyebek között - az ingatlankezelő vállalatok munkájának korszerűsítése. Ugyancsak sok helyütt tekintették át újból a megye vagy egy-egy település energiagazdálkodását, a környezet- és természetvédelem problémáit, az idős emberek gondjait, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét, a közoktatás-közművelődés, az egészségügyi ellátás időszerű kérdéseit, az új kereskedelmi üzemelési formák tapasztalatait... És még mindig csak egyetlen hónap „tanácsi témáiból" szemezgettünk. De az általánosan fontos témák mellett volt, ahol a kistermelők gondjait tartották most éppen a legfontosabbnak, másutt a tervezett meliorációs munkák végrehajtását, megint más helyen a szakmunkásképzést... Tovább lehetne színezni a „napirend-életképet", de a legfontosabb mégiscsak az, hogy mindezek nemcsak napirendek, hanem mindinkább az élethez igazított intézkedések alapjai is. Kónya József Munkacsúcs a cukorgyárakban (5.oldal) GRISA FILIPOV BUDAPESTRE ÉRKEZETT Magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lázár György miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszterelnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta Jelen volt Sebestyén Jenő a Magyar Népköztársaság szófia, és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos bolgár—magyar tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezette, tagja volt Marjai József, Veress Péter, Roska István, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyalóküldöttséget Grisa Filipov vezette, tagja volt Sztanis Bonen miniszterelnök-helyettes, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Boncso Mitev, Aszen Velkov, a minisztertanács kabinetfőnöke, Cvetan Cenkov, vegyipari miniszterhelyettes, Jordán Tenon gépipari és elektronikai miniszterhelyettes és Rasko Draganov, az országos agráripari szövetség központi tanácsának elnökhelyettese. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Áttekintették a bolgár—magyar kapcsolatokat, különös figyelmet fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi helyzetére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kérdéseit. Megvizsgálták a magyar—bolgár gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés időszerű teendőit, valamint az 1986-tól 1990-ig terjedő tervidőszak tervegyeztetési tárgyalásainak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integráción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együttműködés további feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról, különös tekintettel a kontinensünk békéjével és biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A Minisztertanács elnöke este a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott a bolgár miniszterelnök tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mondott. (A pohárköszöntőket lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások a Parlament delegációs termében. MIKÓ LÁSZLÓ FELVÉTELE Ma: időközi választás az Egyesült Államokban Népszavazás kilenc szövetségi államban az atomfegyverek befagyasztásáról ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az Egyesült Államokban ma tartják meg az időközi választásokat. Ezek két elnökválasztás között a legfontosabb politikai eseményt jelentik: újjáválasztják a teljes, 435 tagú képviselőházat, a százfős szenátus tagjai közül harminchármat, s harminchat szövetségi állam kormányzóját. A választások hagyományosan , mutatják a közvéleménynek a kormányzó pártról kialakított véleményét. Minden jel arra mutat, hogy a választások legfontosabb kérdése ezúttal az ország gazdaságának állapota. Az országban hivatalos kimutatások szerint is 11 millió munkanélküli van, és a csődök száma az utóbbi 40 évben sosem volt ilyen magas, mint most. A gazdaság állapotával érvelve szólította fel a demokrata párt nevébenEdwoard Kennedy szenátor arra a választókat, hogy szavazzanak a republikánus jelöltek ellen. Reagan elnök viszont legutóbbi beszédében arra hivatkozott, hogy — szerinte — már látszanak a recesszió végének első jelei, és most a fő feladat „a vonalat tartani”. A politikai megfigyelők általában azt várják, hogy a súlyos gazdasági helyzet érezteti hatását, s ennek megfelelően a demokrata párt térnyerésére— de azért nem „földcsuszamlásra” — számítanak. A demokrata párt térhódítása várható a képviselőházban (ott most is e pártnak van többsége), a szenátusban viszont előreláthatóan megmaradhat a mostani köztársaságpárti többség. November 2-án — az ország történetében először — egy sor államban a választással egyidejűleg egy külpolitikai kérdésről is népszavazást tartanak. Kilenc szövetségi államban, valamint a fővárosban előzetesen gyűjtött aláírások millióivalsikerült elérni, hogy ott e napon a választók elé tárják a kérdést: kívánják-e, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyidejűleg beszüntesse az atomfegyverek gyarapítását és fejlesztését, a telepítést és a kísérleteket? A „befagyasztási” népszavazások eredménye ugyan nem kötelező a kormányzatra nézve, mégis az, hogy a szavazásokra sor kerül, önmagában is jelzi a tömegek hangulatának alakulását. Vajda Péter Hétfőn közzétették négy korábbi magas rangú kormánytisztviselőnek a The New York Timeshoz írott levelét, amelyben aláhúzzák: Létfontosságú, hogy a kormány hallgasson azokra, akik azonnali befagyasztást követelnek. William Colby, a CIA volt igazgatója, Clark Clifford volt hadügyminiszter, Paul Warnke, az USA volt főmegbízottja a SALT-tárgyalásokon és Averell Harriman, az amerikai diplomácia legismertebb egyénisége — egykori londoni és moszkvai nagykövet — levelükben megállapítják: „Az atomfegyverek azonnali befagyasztása nemzetünk s az egész világ alapvető biztonsági érdeke. Ez segítené elő az atomfegyver-kísérletek betiltásáról intézkedő nemzetközi szerződést is, amelynek megkötését hat demokrata és republikánus elnök tekintett céljának egész addig, amíg a jelen kormányzat múlt év nyarán e célt fel nem adta”. Az Egyesült Államok , „helyt tud állni” a fegyverkezési versenyben és az erőpolitikában — jelentette ki a U. S. News and World Report című folyóiratnak adott nyilatkozatában George Shultz. Az amerikai külügyminiszter erről az amerikai hidegháborús kiállásról azt állította, hogy „válasz” a Szovjetunió „agresszív” magatartására. (MTI)